Délmagyarország, 1965. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-31 / 26. szám

1985 FEB > í / o eí j\ Át kell érezni szellemét! lyenkor negyedév elején, ami most egybevág ez év elejével is, van „szezonja" a termelési tanácsko­zásoknak. Nem véletlen, hogy a Minisztertanács és a SZOT éppen most bocsátotta közre határozatát, mely módosítja a termelési tanácskozások előkészítésének és megtartásá­nak eddigi rendjét, s olyan irányt ad számukra, mely szé­les körben kibántakoztathatja az üzemi demokráciát, a dolgozókat, a kollektívát valóban részesévé teheti a ter­melés vezetésének. Több szegedi vállalatnál már túl is vannak az ese­dékes termelési tanácskozásokon, de tőképpen az ipari üzemekben még nem mindenütt kerülhetet sor rájuk. Mi­vel év elején vagyunk, s a múlt évben végzett termelési eredmények mérlege még sok helyen nem készült el. kénytelenek várni vele, hiszen ismertetésük, elemzésük hozzátartozik a programhoz. Nyilvánvaló, hogy ahol majd csaik ezután lesz terme­lési tanácskozás, megfelelő idő áll rendelkezésre az alapos előkészítésre. Ezért egyaránt felelősek a gazdasági és a szakszervezeti szervek. A termelési tanácskozások előké­szítéséről és megtartásáról is közösen .kell gondoskodniuk. A kenderfonógyárban például jóval a tanácskozás előtt pontos ütemtervet készít róluk a szakszervezeti bizottság, melyben egyeztetik a tanácskozások helyét, idejét, kije­lölik azokat a vezetőket, akik majd részt vesznek rajtuk. Korábban szinte egyszerre rendezték meg a tanácskozá­sokat, de ez nem bizonyult helyes megoldásnak, mert egyrészt nincs annyi értekezlet megtartására alkalmas helyiség, ahány üzemrésze van, másrészt a figyelmet sem sikerült összpontosítani a felmerült problémákra. A kenderfonógyárban — mint eddig is — műszaki konferencia vezeti be a termelési tanácskozásokat. A műszakiak előtt az igazgató ismerteti majd a tavalyi ered­ményeket, s az idei feladatokat. A továbbiakban, tartva magukat a már kialakult hagyományokhoz, melyeket a most megjelent határozat is megerősít, igyekeznek bizto­sítani a dolgozók vélemény-nyilvánításának lehetőségét, már a tanácskozások előtt is, a brigádvezetői és a bizalmi­értekezleteken, azután pedig magán a tanácskozásokon. Az aktuális problémákkal kapcsolatban, melyek azonnali beavatkozást igényelnek, a művezetők azonnal kötelesek választ adni, illetve megfelelően intézkedni. A többi ja­vaslatra nyolc napon belül minden érdekelt írásbeli vá­laszt kap. Ezeket a gazdasági vezetők és a szakszervezet ellenőrzi. A naplók elkészítését és használatba vételét is ők ellenőrzik. E naplók használatának bevezetése új dolog, s némi idegenkedés tapasztalható velük szemben, mondván, hogy csak a „papírmunkát" szaporítja. Valóban, ha jelentősé­gét nem méltányoljuk, fennáll annak veszélye, hogy for­málissá válik, de ha komolyan vesszük azokat az észre­vételeket és javaslatokat, melyeket a dolgozók bejegyez­nek, s azok megvalósítása nem marad el, akkor igen hasznos „papírmunka" válik belőle. A formalitás veszélye egyébként is fennáll a terme­lési tanácskozásokkal, s más fontos üzemi, mozgalmi rendezvényekkel kapcsolatban is. Mint ismeretes, az Í5ZMT javaslata alapján sok helyen az év első termelési tanácskozásait egybekötik az esedékes szakszervezeti vá­lasztásokkal. Az autójavítónál nem vállalkoztak erre a kettős feladatra, külön hívták össze a szakszervezeti bi­zottságot újjáválasztó küldöttgyűlést, de még ennek ha­tékonyságát sem tudták megfeleően biztosítani. Másutt, ahol egyszerre tartották meg a tanácskozást és a válasz­tást, mint az Olajfúró Vállalat üllési üzemegységében, az egyensúly borult fel. Bár a vállalat igazgatója mélyre­ható jellemzését adta a termelési kérdéseknek, a dolgozók hozzászólásai a felszínen maradtak, s nem tudtak alkotó módon hozzájárulni a feladatok megoldásához. Nyilván­való, hogy az előkészítés gyengeségének tudható be ez a jelenség. Ahhoz, hogy a termelési tanácskozásokon a dolgo­zok részt vehessenek a termelés és a gazdálkodás irányí­tásában és ellenőrzésében, kifejezzék a szocialista vezetési módszereket, érvényre juttassák az üzemi demokrácia légkörét, tehát hozzájruljanak a népgazdaság előtt álló idei nagy feladatok végrehajtásához, nem elég ismerni a Minisztertanács és a SZOT határozatát, ét kell érezni aimak szellemét is. F. K. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! mag SZOCIALISTA MVNKASPAR P J A 55. évfolyam, 26. szám Ara: 60 fillér Vasárnap, 1965. január 31. Elutazott az osztrák küldöttség Dr. Bruno Pittermann nyilatkozata magyarországi látogatásáról illetékes magyar A hazánkban tartózkodó tattak az dr. Bruno Pittermann oszt- szervekkel, rák alkancellár szombaton délelőtt a magyar közélet ve­zető személyiségeinél, az ál­lami, politikai és gazdasági élet képviselőinél tett látoga­tást. Az osztrák vendéget hi­A megbeszélések közép­pontjában az a kérdés állt, hogyan lehetne a két ország kereskedelmét fokozni, külö­nös tekintettel arra. hogy a szomszédság következtében vatalában fogadta Dobi Ist- az egyébként jelentős szállí­tási költségek csökkentésére kitűnő lehetőségek kínálkoz­nak. Az újságírók kérdéseire vá­laszolva dr. Bruno Pitter­mann hangoztatta, hogy a kereskedelmi forgalom bőví­tésének lehetőségei igen ked­vezőek. Különösen vonatko­zik ez a kohászat, az elekt­romos ipar területére és az azonos jellegű vállalatoknak harmadik országba irányuló közös exportjára, közös sza­badalmak felhasználására. Dr. Bruno Pittermann ez­után számadatok tükrében is­mertette Ausztria és a kelet­európai országok gazdasági kapcsolatait. Elmondotta, hogy 1937-ben, Ausztriának a kelet-európai országokból ván, az Elnöki Tanács elnö­ke. Pittermann alkancellár ellátogatott a Külügyiminisz­tériumba és a Külkereske­delmi Minisztériumba is, ahol szívélyes légkörű meg­beszéléseket folytatott a két szomszédos ország kapcsola­tait érintő kérdésekről Pé­ter János külügyminiszterrel, illetve Bíró József külkeres­kedelmi miniszterrel is. Az osztrák alkancellár és a kíséretében levő személyi­ségek szombaton délután visszautaztak Bécsbe. A Ke­leti-pályaudvaron Fock Je­nő, a kormány elnökhelyet­tese, Péter János külügymi­niszter, Bíró József külkeres­kedelmi miniszter, dr. Lévár­di Ferenc nehézipari minisz­ter, Szilágyi Béla külügymi- _ beleértve a Szovjetuniót is niszter-helyettes és Baczoni Jenő külkereskedelmi mi­niszterhelyettes búcsúztatta az osztrák vendégeket. Dr. Bruno Pittermann el­utazása előtt szombaton dél­ben a Gellért Szálló Gobe­lin-termében találkozott a magyar és a külföldi sajtó képviselőivel. A sajtókonfe­renciát dr. Simon Koller, Ausztria budapesti nagykö­vete nyitotta meg. Dr. Bruno Pittermann el­mondotta, hogy mostani, itt­tartózkodása annak a látoga­tásnak a viszonzása, amelyet meghívására Fock Jenő mi­niszterelnök-helyettes tett a múlt év nyarán Ausztriában. Az alkancellár rámutatott, hogy hivatali beosztásánál fogva hatáskörébe tartozik az egész osztrák államosított ipar. Az államosított ipar Ausztriában az egész ipari részvénytőke 33 százalékát tartja kezében és Ausztria árukivitelében 26 százalékkal részesedik. Kíséretében Ma­gyarországra érkezett az osztrák állami vállalatok ve­zetőinek egy csoportja, amely­nek tagjai tárgyalásokat foly­— származó importja az egész osztrák import 33 szá­zalékát tette ki, a kivitel pe­dig ugyanezekbe az országok­ba az egész export 31 száza­lékát képviselte. 1963-ban ez a két arányszám 13, illetve 16 százalék volt. — A reális lehetőségek ismeretében tud­juk — mondotta az alkancel­lár —, hogy az időközben az összes országokban, így Ausztriában is bekövetkezett iparszerkezeti változások mi­att*a korábbi részarányt alig­ha lehetséges helyreállítani. A jelenlegi helyzet megjaví­tására a kereskedelmi forga­lom növelésére azonban meg­vannak a lehetőségek és az ilyenirányú törekvés mind­egyik partner előnyére vál­nék. Dr. Bruno Pittermann be­fejezésül elmondotta, hogy a Magyarországon lezajlott szakértői tárgyalások ered­ményeiről még nem kapott részletes és konkrét jelen­tést, de meggyőződése, hogy magyarországi látogatásuk gyümölcsöző eredményekkel jár és elősegíti az osztrák— magyar gazdasági együttmű­ködés további fejlődését. Modern bútort is gyárt az asztalos ktsz Hétszer annyi lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllílllll danulon UIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMHl A ruházati ipar egyre nagyobb mennyiségben használja fel a műanyagrostból készült anyagokat. A növekvő igé­nyek kielégítésére bővítik a Magyar Viscosa danulonrost üzemét. Jelenleg a gépeket szerelik, a tervek szerint 1966-ra tudják kielégíteni a teljes hazai danulonrost igényt. Jövőre megkezdik a termelést a danulonselyem üzemben is. A bővített üzem engergiaellátását új transzformátorállomás biztosítja majd. Képünkön: Épül a danulonselyem üzem A Felszabadulás Asztalos, Kárpitos és Lakberendező Ktsz idei termelési tervének értéke 10 millió forinttal na­gyobb, mint tavaly volt, a szövetkezet dolgozóinak lét­száma azonban ugyanannyi marad. Nyilvánvaló, hogy a megnövekedett feladatokat csak akkor tudják ellátni, ha az eddiginél jobban szerve­zik meg a munkát és gyárt­mányaik összetételét a lehe­tőségekhez igazítják. A szövetkezet összesen 17 önálló részlegben dolgozik, s mint ismeretes, a makói és a vásárhelyi telepek is hoz­zá tartoznak. A munka jó megszervezése tehát nem könnyű, az úgynevezett bel­ső szállítás ésszerű útjának kialakítása még rejt magá­ban tartalékokat. Ezek mel­lett szükség van a normák felülvizsgálatára, a teljesít­ménybérezés reálisabb, ösz­tönzőbb kialakítására. A tervszerű programozás, az anyagnormák helyes irányí­tása, az új technológiák ki­dolgozása és bevezetése és a szigorú takarékosság mind­mind segítségére lehet a szö­vetkezet dolgozóinak ahhoz, hogy tervüket teljesíthessék. A munkát megkönnyíti majd az új célgépek üzem­be helyezése, a Bárka utcai telep liftjének felszerelése. A központi üzemben betonla­pokkal rakják ki az udvart, ami lehetővé teszi a szabá­szat és a gépműhely közöt­ti anyagmozgatás korszerűsí­tését. A nehezen kezelhető taligák helyébe kézikocsikat szereznek be. Régi „hagyományos" gyárt­mánya már alig lesz 1965­ben a ktsz-nek. Közéjük szá­mít még az egyetlen festett kivitelű Ildikó-szekrény, a Felszabadulás nevű hálógar­nitúra, a Szikra hálószoba, s a rugós sezlon. Viszont meg­lehetősen nagy számban ad­nak át a bélkereskedelemnek két- és három-tolóajtós mo­dern szekrényeket, Szeged el­nevezésű dolgozó szobabúto­rokat, heverőket. A szövetke­zet 400 garnitúra variálható kisbútort is készít. Meghalt Froi Koziov Moszkvában szombaton 57 éves korában elhunyt Froi Koziov, a Kommunista Párt kiváló személyisége, az SZKP Központi Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja, a Szocialista Munka Hőse. Froi Koziov parasztcsalád fiaként született egy Oka menti faluban. Izsevszkban 1940-ben a városi pártbizott­ság titkárává választották. A háború éveiben az SZKP Központi Bizottságához he­lyezték. A 40-es évek végén Leningrádban, a városi párt­szervezetet vezette. Az SZKP XIX. kongresszusán (1952­ben) az SZKP Központi Bi­zottságának tagjává válasz­tották'. Koziov 1957 júniusától 1964 novemberéig az SZKP Központi Bizottságának el­nökségi tagja, 1958 márci­usától 1960 májusáig a Szov­jetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, 1960 májusától 1964 novemberéig az SZKP Központi Bizottsá­gának titkára volt. Froi Kozlovnak, a Legfel­ső Tanács küldöttének, a Legfelső Tanács Elnöksége tagjának a Szocialista Mun­ka Hőse címet és más ma­gas kormánykitüntetésekcl adományoztak. r * A Szovjetunió Kommu­nista Pártjának Központi Bizottsága és a szovjet Mi­nisztertanács elrendelte, hogy Froi Kozlovot, az SZKP és a szovjet állam kiemel­kedő személyiségét a Vörös téren, a Kreml falánál te­messék el. Temetés megszervezésére Vitalij Tyitovnak, az SZKP Központi Bizottsága titkárá­nak elnökletével kormány­bizottságot alakítottak. Kozmosz—53 Moszkva (TASZSZ). A tudományos műszereken Szombaton a Szovjetunió- kívül a szputnyikon elhelyez­" ' tek egy rádió-adókészüléket, ban föld körüli pályára fel­lőtték a Kozmosz—53 jelzésű mesterséges holdat. A szput­nyikon elhelyezett tudomá­nyos műszerek segítségével folytatják az 1962. március 16-án bejelentett űrkutatási programot. A szputnyik keringési ide­je 98.7 perc. Pályájának a Földtől legtávolabb eső pont­ja (apogeum) 1192 kilométer, a Földhöz legközelebb eső pontja (perigeum) 227 kilomé­ter. A pálya síkjának az egyenlítő síkjával bezárt haj­lásszöge 48,8 fok. amely a 20 005 és a 90 022 megahertz frekvencián dol­gozik; rádióberendezést a pályaelemek pontosságának mérésére, rádiótelemetrikus berendezést, amely a Földre juttatja a műszerek által szerzett adatokat. A mesterséges holdon el­helyezett berendezések nor­málisan működnek. A földi koordinációs számítóközpont­ban feldolgozzák a beérkező adatokat. ii enyhesés nem jelenti a tél végét enyheség és A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán közölték: a délről jött eny­heség a Balkánra és a Kár­pát-medencébe helyenként pusz 12 fokos meleget ho­zott. Folytatja tanácskozását a KGST ülésszaka Szombaton Prágában foly­tatta tanácskozását a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsának XIX. ülésszaka. Ugyancsak a csehszlovák fővárosban folytatja munká­ját a KGST végrehajtó bi­zottságának XVI. ülésszaka. A kormányküldöttségek és a külföldi delegációk tiszte­letére pénteken este a Prá­gai Nemzeti Színház opera­társulata díszelőadás kere­tében mutatta be Smetana „Dalibor" című operáját. (MTU Az újabb enyneseg cs a kíséretében érkezett lan­gyos esők országszerte ol­vasztják a havat. A meteorológusok szerint a rendkívül enyhe, szinte ta­vaszias melegfront még ko­rántsem jelenti a tél végét. A kompenzáció ugyanis — az időjárásban — kötelező szabály, amit népiesen úgy szoktak megfogalmazni, hogy a „kutya pem eszi meg a telet". Mindenképpen számíta­nunk kell arra, hogy a február valószínűleg hoz még kemény időket, „igazi telet". Ma lényegesen még nem változik az időjárás, tovább tart az enyheség.

Next

/
Thumbnails
Contents