Délmagyarország, 1965. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-30 / 25. szám

Tanácselnökök értekezlete A Minisztertanács péntek­re összehívta a parlamentbe a fővárosi tanács, a megyei tanácsok és a megyei jogú városi tanácsok vb elnökeit. Az értekezleten részt vett Fehér Lajos, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, 3 Minisztertanács elnökhe­lyettese, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, Nagy Józsefné könnyűipari mi­niszter. A tanácskozást dr. Dallos Ferenc, a Minisztertanács tanácsszervek osztályának vezetője nyitotta meg, majd Fehér Lajos, a kormény el­nökhelyettese tájékoztatta a részvevőket az időszerű kül­és belpolitikai kérdésekről. Ezt követően dr. Maróti Já­nos, a Minisztertanács ta­nácsszervek osztályának he­lyettes vezetője tartott be­számolót „A tanácsok helyi iparpolitikai feladatai" cím­mel. A beszámolót vita követte, majd dr. Dallos Ferenc mon­dott zárszót. (MTI) » Hz idén befejezik a kiskunsági és a nyugati-töcsalorna építését A Vízügyi Építő Vállalat dolgozói másfél évvel ezelőtt kezdték meg a kiskunsági és a nyugati-főcsatorna építé­sét, s az idén már mindkét helyen befejezi a munkákat. 43 kilometeres ú/ meder 32 ezer holdat tehet ön özni re alatt betoncsővön kell át- ter vízzel segíti a mezőgaz­a l i tA + „akai •,„„ bújtatni a Királyár vizét és daságot. A kiskunsági főcsa­t zsilipet is kell még építeni torna érdekessége hógy .fel­a csatorna legalsó szakaszan. hasznalja az Os-Duna ket A tervek szerint december- szakaszát, a jelenlegi Ki-. ben kerül sor a hátralevő 30 gyós-ér és a Bak-ér medrét. kilométeres szakasz átadásá- Ezért csaknem 20 kilométer ra, de már ezen a nyáron hosszú szakaszon alig kellett csaknem kétszer annyi vizet földmunkát végezni. Az idén kap belőle a mezőgazdaság, zó nyugati-főcsatorna 43 ki­lométer hosszú új medre már lényegében elkészült. Az el­ső 13 kilométeres szakaszt tavaly átadták és másodper­cenként 4—5 köbméter vizet szállítottak az öntözőtelepek­nek. Az idén a mederolda­lak' védelmi munkálatait "lint tavaly­kell elvégezni. Füvesítik a Az idén előreláthatóan má­partot, s a víz két szélén jusban megkezdi a vízszol­2—3 méteres sávban nádat gáltatást a kiskunsági főcsa­telepítenek, hogy lecsende- torna első ötkilométeres sza­már csak mintegy százezer köbméter földmunka maradt hátra, de egyúttal be kell fe­jezni öt új híd és három zsi­lip építését is. A hidakat úgy állítják össze, hogy ké­sítsék a hullámverést és meg- kasza. A soroksári Duna-ág- sőbb megtoldhassák, ha az akadályozzák a part-kimo- ból vezet el majd másodper­sást, partomlást. A befeje- cenként öt köbméter vizet és ző munkákhoz tartozik még egyelőre a tassi Petőfi és Rá­hídépítési feladat is. Így el kóczi termelőszövetkezet kell készíteni a Polgár köz- földjeit öntözi. Az év végé­ségből Tiszavasváriba, Haj- re viszont teljesen elkészül méter vizet vezethet el a fő­dúnánásra és Hajdúböször- a csaknem 60 kilométer csatorna a soroksári Duna­ménybe vezető utak hídjait, hosszú főcsatorna, s jövőre ágtól és így 32 000 hold öntö­Ezenkívül a főcsatorna med- másodpercenként 15 köbmé- zését teszi lehetővé. (MTI) öntözés jelentős továbbfej­lesztése miatt sor kerül a meder kiszélesítésére. A bő­vítéssel majd a másodper­cenkénti 15 helyett 42 köb­Virágos lesz a Szilléri sugárút (Tudósítónktól) Szegeden a II. kerületi népfrontbizottság elnöksége elkészítette 1965. évi mun­feladatot tűztek maguk elé. A rókusi körzeti bizottság például azt kezdeményezte, hogy tavaszra több pihenő­kaprogramját. Elhatározták, padot helyezzenek el a hogy az eddiginél is szele- hosszú Tavasz utcában. Az sebb tömegeket vonnak be l-es Kórház orvosainak a népfrontmunkába. Többet közreműködésével ankétokat beszélgetnek az emberekkel, tartanak, így segítik a kör­ügyes-bajos dolgaikban segí- zeti egészségügyi felvilágosí­tenek. tó munkát. A fodortelepi A tanácsülések előtt — a körzeti bizottság a hátrale­n. kerületi tanács végre- vő téli időszakban a TIT-tel hajtó bizottságának javasla- és a nőtanáccsal együtt 9 tára — elbeszélgetnek az különféle témából tart isme­emberekkel a tanácsülés elé retterjesztő előadást. NAPIRENDENr Petőfitelep közlekedésének javítása íj kor krónikásai Járá.xszerte tavaszi rügyeket bontogat a honismereti szakkörök élete. Egy-egy pedagógus irányításával tucatnyi iskolás kutatja, gyűjtögeti faluja múltjanak és jelenének történelmet idéző eseményeit, adatait. Üj kor krónikásaivá csaptak fel, hogy a népélet régebbi és mai jellemzőit a felszabadulás 20. évfordulóját ünneplő nem­zet és majd a törtérielemtudománv asztalára helyezzék. Csak az ünnepre készülés kötelező programja-e a honismereti mozgalom, vagy hosszú, kitartó és széles körű történelmi, néprajzi, társadalmi kutatómunka kez­dete? A cél az, hogy mindkét szerepét betöltse. E moz­galom hosszú életének és tartalmasságának titka — a szeretet. Többfelé találkoztam' olyan pedagógusokkal, akik valósággal beleszerettek e sokszínű munkába A ba­lástyai iskolaigazgató számára az alkotómunka legszebb óráit jelenti a kutatás és a krónikaírás. Molnár Imre tá­péi tanár szerényen a háttérben maradva „hozta össze'' a falumúzeumot és sugalmazta a nagymúltú község „tör­ténelemkönyvének" megírását. A hozzájuk hasonló pe­dagógusokra nem kellett rásózni a honismereti munkát, mondván: szakos tanár, kötelessége végezni a 20. évfor­duló tiszteletére! Őket valami belső fútöttség; a táj, a nép, a szülőföld szeretete szólította e nemes és szép mozgalom élére. Talán még a községi szakkörvezetők mindenikében sem élt az a belső bizonyosság: mily érdekes és jelen­tős feladattal bízták meg. Talán sokan csak a legutóbbi tanácskozáson eszméltek rá a honismereti mozgalom po­litikai, pedagógiai és tudományos szerepére. A megbeszé­lésen részt vevő dr. Bálint Sándor professzor, az egye­temi néprajzi tanszék vezetője és dr. Ferenczy Imre, a néprajzi tanszék adjunktusa oly sok szeretettel, a nép­hagyományok oly nagy tiszteletével szólt a honismereti munka szépségéről, hogy valamennyi szakkörvezetőben felébresztette a hivatástudatot. Mindannyian megértet­ték: szebb és nagyobb a megbízatásuk, mint hitték. A szegedi táj, a tanyavilág népéletének megannyi jellem­zőit, történelmi, szociológiai, néprajzi kincseit kell felde­ríteniük. írásos emlékek nem őrzik, csupán az „élő archeológia", az élőszavas néprajz ad távlatot, iránytűt a történelmi kutatáshoz. A kis krónikások falusi rajéi egyben — mint szorgos méhek a mézet a kaptárba —• Tegnap délelőtt a szegedi arra kényszerült, hogy villa- I összehordják húszéves szabadságunk gazdasági, társa­kerülő beszámolókról. Észre­vételeiket és javaslataikat meghallgatják, hogy a kerü­leti tanács az érintett prob­léma valamennyi kérdésével foglalkozhasson. Egyebek között elhatároz­ták azt is, hogy már most felhívják a lakosság figyel­mét a „Virágos Szegedért" mozgalomra. Különösen a nemrég elkészült Szilléri su­gárút lakóit akarják meg­nyerni. hogy parkosítsák há­zuk előtt a térséget. Így nyá­ron a Szilléri sugárút is vi­rágoktól fog pompázni. A II. kerületben a nép­front körzeti bizottságainak is elkészült az idei program­ja. Sok megvalósításra váró Czukár György Az Opos Pacis intéző bízottságénak és az Országos Békefanics katolikus bizottságának ülése • Az Opus Pacis intézőbi- tanács katolikus bizottságá­zottsága és az Országos Bé- nak elnöke, a római és gö­ketanács katolikus bizottsá- rögkatolikus egyház számos ga csütörtökön együttes ülést vezetője, közöttük dr. Ijjas tartott. Az ülésen részt vett: József c. püspök, csanádi dr. Hamvas Endre kalocsai apo6toli kormányzó. érsek, a püspöki karnak, az Opus Pacis intézőbizottságá­nak és az Országos Béke­A főművezető a szanki gázkitörésről Hírt adtunk róla: Szánkon, művezető, Mód István és az egyik olajkút fúrása köz- brigádja, közöttük Csizmcg ben kitört a gáz a föld alól. István, Fodor Imre vált ki Az 1768-ik méteren még nem különösképpen. De az én volt semmi baj, de 1769 mé- szanki csapatom is jó mun­ter mélységben bekövetke- kát végzett. Még a két gép­zett. A szegedi olajmező va- kocsivezetőn, Kiss Jánoson lamennyi munkahelyét azon- és Nagy Imrén is sok mú­nal riasztották. Vad János lőtt főművezető telefonált Szánk- Mint tudjuk, a fúróberen­ról Üllésre is, ahol már jól dezéseket, a torony kivételé­tudták a dolgozók, mi is az vei rövidesen kimentették, s a gázkitörés, hiszen emlékez- igen tetemes kártól szaba­zetesen izgalmas napokat él- dult meg az olajbányászok tek át vele kapcsolatban nem hősies helytállásának ered­is olyan régen. ményeképpen a népgazdaság. Most Vad Jánosé a szó, Pedig az elsők, az orosházi­aki az első perctől kezdve ak, szankiak, üllésiek számá­irányította s maga is részt ra még az alapvető munka­vett a berendezések menté- körülményeket sem tudják sében. biztosítani, ami ilyen rend­— Nehéz szavakban visz- kívüli eseménynél természe­szaadni azt a látványt, me- tes is. Az üllési munkások lyet a kitörő gáz produkál, például ugyanabban az átá­Lenyűgöző és rettenetes egy- zott, latyakos munkaruhában szerre. A túlnyomásos réteg- érkeztek haza a gépkocsi te­ből egyik pillanatról a má- tején, amiben részt vettek a sikra 60 méter magasságba mentésben. I vágta fel a homokot, sarat, — A veszélyen most már | koIák ^ felsőf0kú intézetek vizet. A mentéssel egy pilla- tul vagyunk — mondja Vad . , natig sem volt szabad kés- János. — Bár a kút még vál- hallgatóinak szama hazank­lekedni — meséli. — Elsőnek tozatlanul ontja magából a az Orosházán tartózkodó Űj- sarat és vizet, s ömlik a gáz, vári Béla mentőbrigádja ér- de mihelyt beszakítják a fú­kezeft a helyszínre, ök dol- rást, megnyugszik a hábor­goztak az üllési gázkitörésen Rás. Hiába, mi olajbányászok is. Hamarosan odaértek azok állandó harcban állunk a az üllési olajmunkások, akik föld mélyeben meghúzódó éppen műszakban voltak. erővel. Sokan jöttek? A Magyar Távirati Iroda — Nem is annyira a lét- tegnap jelentette, hogy a 10-es számú Autóközlekedési mossál közelítse meg a vá­Vállalat műszaki és forgalmi ros központját, szakemberei, a városi rend- Most, hogy elkészült a őrkapítányság, a városi ta- Szilléri sugárút és a Csap ut­nács és a II. kerületi tanács cát is szilárd burkolattal lát­képviselői útbejárást végez- ták el, megvain a feltélel tek a Petőfitelepre közieke- arra, hogy Petőfitotewe pót­dő autóbuszvonalon. Ezen a kocsis busz járjon. A Ife tt­vonalon havonta 70 ezer em- ság azt vizsgálta, hogy .-i* t'tf­bert szállít az AKÖV. A nagy vonalon balesetmentesen, biz-. forgalmat egyes kocsikkal tonságosan közlekedhet-e már nem tudták lebonyolíta- pótkocsis autóbusz. Megálla­ni. Sok utas lemaradt, vagy pították, hogy ennek sem közlekedésrendészeti, sem műszaki szempontból nincs akadálya. Igaz viszont, hogy az újonnan elkészült Szilléri sugárúton az autóbuszmegál­lókat át kell alakítani, hogy pótkocsis szerelvnéyek is megállahassanak. . E?gket a munkálatokat hamarosan el­végzik. Hétfő reggeltől Kezdve már pótkocsis szerelvény jár Pe­töfitelepre. Mivel elkészült a a telepen az autóbuszforduló, a 2-es járat vonalát is meg­hosszabbítják. A kocsik a jövő héttől a petőfitelepi templomig közlekednek. Petőfitelep közlekedésének további javítása érdekében napirenden szerepel, hogy au­tóbuszbázist létesítenek a fő­téri fordulóban. Ha elkészül a Marx téri buszpályaudvar és az Anna-lcúti váróteremre és forgalmi irodára már nem lesz szükség, a petőfilelepi főtéren állítják fel. Tervezik azt is, hogy a következő évek­ben a forgalmi bázisnál taxi­állomást létesítenek. Jövőre két új járatot is kap Petőfi­telep. Az egyik a József At­tila sugárúton, a Gera Sán­dor iskolát érintve, a másik a Felső Tisza-parton és a Csap utcán közelíti meg az autó­buszbázist. Céljáratok indítá­tását is tervezik a jövőben a gumigyárhoz, a textilművek­hez és a nagyállomáshoz. Az ülést dr. Hamvas End­re érsek, az Opus Pacis in­téző bizottságának és az Or­szágos Béketanács katolikus bizottságának elnöke nyi­totta meg, maid dr. Beresz­tóczy Miklós főtitkár tartott előadást az elmúlt év egy­házi eseményeiről, valamint a papi békemozgalom tevé­kenységéről és további fel­adatairól. A jelenlevők egyhangúlag tudomásul vették a főtitkári beszámolót és a munkaprog­ramot. Dr. Vitányi György c. prépost. Budapest szentimre­városi plébánost az Országos Béketanács katolikus bizott­ságának főtitkárhelyettesi feladatainak elvégzésével bízták meg. (MTI) dalmi, közművelődési eredményeinek beszédes adatait is. A honismereti mozgalomnak ez a kettős megbízatás ada­tott: krónikásaivá válni letűnt időknek és élő korunknak. Hogyan teljesítheti maradéktalanul? Ismét idézem Bálint professzor megjegyzését: a legfontosabb a szere­tet. Szeretni a népet, a tájat, a nemzet történelmét. Sze­retni a néphagyományt, melyben a magyar parasztság lelke él. És szeretni ezt a sok türelmet, utánajárást igénylő kutató, gyűjtögető munkát, mellyel a — már csak szokásokban, gyengülő emlékezetekben, egyes régi esz­közökben, tárgyakban élő — népi kincset megmentjük az utókor számára ... Persze, ez csak egyik feltétel. Igaz, a legfontosabb. De számos más tényező buzdíthatja a hivatást érző pe­dagógust e munkájában. A honismereti szakkör móra­halmi, rúzsai és tápéi vezetői elmondták, hogy a köz­ségi tanács anyagilag segítette a vaskos falukrónika szü­letését. Tápén ugyanakkor helyiséget juttattak a falu­múzeumnak és a közeljövőben épülő művelődési otthonba már betervezik a falumúzeum tágas termét is. A tanács jószándékú figyelmessége serkenti — a közömbössége, szűkmarkúsága ellenben kerékkötőjévé válhat e sokra hivatott mozgalomnak. A néprajzi, szociológiai anyaggyűjtésben sok függ a szakkörvezető leleményességétől. Molnár Imre tanár pél­dául az úttörőexpedíciók „utazásait" úgy irányítja, hogy a nagy műhöz maguk is hozzájáruljanak egy-egy „tég­lácskával". A fotoszakkört többnyire mindenkor helye­sen kapcsolják be ebbe a munkába. Igen ösztönzően hatna azonban, ha a tanácsok pályázatot hirdetnének a legjobb képeli díjazására. A helytörténeti kiállításról szólva dr. Börcsök Vince tanár, a honismereti mozgalom megyei szakreferense ajánlotta a körvezetőknek, hogy egy-egy részt, sarkot jelöljenek ki a tsz-ek és a jelentő­sebb intézmények számára, ahol maguk mutatják be eredményeiket, sikereiket. A huszadik évfordulót kö­szöntő kiállítások megrendezése ne csupán a . szakkör­vezető tanár gondja legyen, hanem a községi tanács, a Hazafias Népfront, a nőtanács is vállaljon részt benne. A helység felszabadulásának nagy napjait idéző tárgyakat (katonaruhákat, sisakokat, emléktárgyakat, használhatat­lan fegyeveréket stb.) felkutatni és bemutatni a kiállí­táson, szemelvényeket és visszaemlékezéseket lejegyezni a felszabadulás történetéről — mindez széles körű mun­kát kíván. Közös, összehangolt munkát. Írásom azzal kezdtem: favaszi rügyeket bontogat a honismereti szakkörök élete. Azzal a féltő intéssel sze­retném befejezni: félmunkát végzünk, ha a 20. évfor­duló rendezvényei, ünnepségei után hagyjuk elfonnyadni e frissen íakadl virágokat. Ha szétszéledni hagyjuk a méhszorgalommal gyűjtögető rajokat, azaz a szakköri csoportokat. A történelemtudomány és az iskolások szü­lőíöldszerető emberré nevelése egyaránt azt kívánja, hogy ar honismereti mozgalom hosszú és munkás' életet éljen. BALOGH ÖDÖN szám fontos ilyenkor, hanem a mentésben résztvevők tu­dása, lelkesedése. S ebből a szempontból mindenki meg­állta helyét. Az üllésiek kö­zül például Borsos János hetedik napja változatla­nul működő kitörést „rá­fúrással" próbálják meg­szüntetni. Az alap és fúró­berendezés megépítése több napot vesz igénybe. eves tervünkben épült 1964-ben kereken 10 ezer­rel nőtt az egyetemek, főis­ban. Űj kollégiumok, diák­otthonok épültek szerte az országban. Képünkön: a debrecen! Agrártudományi Egyetem impozáns. 600 sze­mélyes diákszállója. Szombat, 1965. január 30. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents