Délmagyarország, 1965. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-30 / 25. szám

Tanácselnökök értekezlete A Minisztertanács péntekre összehívta a parlamentbe a fővárosi tanács, a megyei tanácsok és a megyei jogú városi tanácsok vb elnökeit. Az értekezleten részt vett Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, 3 Minisztertanács elnökhelyettese, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, Nagy Józsefné könnyűipari miniszter. A tanácskozást dr. Dallos Ferenc, a Minisztertanács tanácsszervek osztályának vezetője nyitotta meg, majd Fehér Lajos, a kormény elnökhelyettese tájékoztatta a részvevőket az időszerű külés belpolitikai kérdésekről. Ezt követően dr. Maróti János, a Minisztertanács tanácsszervek osztályának helyettes vezetője tartott beszámolót „A tanácsok helyi iparpolitikai feladatai" címmel. A beszámolót vita követte, majd dr. Dallos Ferenc mondott zárszót. (MTI) » Hz idén befejezik a kiskunsági és a nyugati-töcsalorna építését A Vízügyi Építő Vállalat dolgozói másfél évvel ezelőtt kezdték meg a kiskunsági és a nyugati-főcsatorna építését, s az idén már mindkét helyen befejezi a munkákat. 43 kilometeres ú/ meder 32 ezer holdat tehet ön özni re alatt betoncsővön kell át- ter vízzel segíti a mezőgaza l i tA + „akai •,„„ bújtatni a Királyár vizét és daságot. A kiskunsági főcsat zsilipet is kell még építeni torna érdekessége hógy .fela csatorna legalsó szakaszan. hasznalja az Os-Duna ket A tervek szerint december- szakaszát, a jelenlegi Ki-. ben kerül sor a hátralevő 30 gyós-ér és a Bak-ér medrét. kilométeres szakasz átadásá- Ezért csaknem 20 kilométer ra, de már ezen a nyáron hosszú szakaszon alig kellett csaknem kétszer annyi vizet földmunkát végezni. Az idén kap belőle a mezőgazdaság, zó nyugati-főcsatorna 43 kilométer hosszú új medre már lényegében elkészült. Az első 13 kilométeres szakaszt tavaly átadták és másodpercenként 4—5 köbméter vizet szállítottak az öntözőtelepeknek. Az idén a mederoldalak' védelmi munkálatait "lint tavalykell elvégezni. Füvesítik a Az idén előreláthatóan mápartot, s a víz két szélén jusban megkezdi a vízszol2—3 méteres sávban nádat gáltatást a kiskunsági főcsatelepítenek, hogy lecsende- torna első ötkilométeres szamár csak mintegy százezer köbméter földmunka maradt hátra, de egyúttal be kell fejezni öt új híd és három zsilip építését is. A hidakat úgy állítják össze, hogy késítsék a hullámverést és meg- kasza. A soroksári Duna-ág- sőbb megtoldhassák, ha az akadályozzák a part-kimo- ból vezet el majd másodpersást, partomlást. A befeje- cenként öt köbméter vizet és ző munkákhoz tartozik még egyelőre a tassi Petőfi és Ráhídépítési feladat is. Így el kóczi termelőszövetkezet kell készíteni a Polgár köz- földjeit öntözi. Az év végéségből Tiszavasváriba, Haj- re viszont teljesen elkészül méter vizet vezethet el a fődúnánásra és Hajdúböször- a csaknem 60 kilométer csatorna a soroksári Dunaménybe vezető utak hídjait, hosszú főcsatorna, s jövőre ágtól és így 32 000 hold öntöEzenkívül a főcsatorna med- másodpercenként 15 köbmé- zését teszi lehetővé. (MTI) öntözés jelentős továbbfejlesztése miatt sor kerül a meder kiszélesítésére. A bővítéssel majd a másodpercenkénti 15 helyett 42 köbVirágos lesz a Szilléri sugárút (Tudósítónktól) Szegeden a II. kerületi népfrontbizottság elnöksége elkészítette 1965. évi munfeladatot tűztek maguk elé. A rókusi körzeti bizottság például azt kezdeményezte, hogy tavaszra több pihenőkaprogramját. Elhatározták, padot helyezzenek el a hogy az eddiginél is szele- hosszú Tavasz utcában. Az sebb tömegeket vonnak be l-es Kórház orvosainak a népfrontmunkába. Többet közreműködésével ankétokat beszélgetnek az emberekkel, tartanak, így segítik a körügyes-bajos dolgaikban segí- zeti egészségügyi felvilágosítenek. tó munkát. A fodortelepi A tanácsülések előtt — a körzeti bizottság a hátralen. kerületi tanács végre- vő téli időszakban a TIT-tel hajtó bizottságának javasla- és a nőtanáccsal együtt 9 tára — elbeszélgetnek az különféle témából tart ismeemberekkel a tanácsülés elé retterjesztő előadást. NAPIRENDENr Petőfitelep közlekedésének javítása íj kor krónikásai Járá.xszerte tavaszi rügyeket bontogat a honismereti szakkörök élete. Egy-egy pedagógus irányításával tucatnyi iskolás kutatja, gyűjtögeti faluja múltjanak és jelenének történelmet idéző eseményeit, adatait. Üj kor krónikásaivá csaptak fel, hogy a népélet régebbi és mai jellemzőit a felszabadulás 20. évfordulóját ünneplő nemzet és majd a törtérielemtudománv asztalára helyezzék. Csak az ünnepre készülés kötelező programja-e a honismereti mozgalom, vagy hosszú, kitartó és széles körű történelmi, néprajzi, társadalmi kutatómunka kezdete? A cél az, hogy mindkét szerepét betöltse. E mozgalom hosszú életének és tartalmasságának titka — a szeretet. Többfelé találkoztam' olyan pedagógusokkal, akik valósággal beleszerettek e sokszínű munkába A balástyai iskolaigazgató számára az alkotómunka legszebb óráit jelenti a kutatás és a krónikaírás. Molnár Imre tápéi tanár szerényen a háttérben maradva „hozta össze'' a falumúzeumot és sugalmazta a nagymúltú község „történelemkönyvének" megírását. A hozzájuk hasonló pedagógusokra nem kellett rásózni a honismereti munkát, mondván: szakos tanár, kötelessége végezni a 20. évforduló tiszteletére! Őket valami belső fútöttség; a táj, a nép, a szülőföld szeretete szólította e nemes és szép mozgalom élére. Talán még a községi szakkörvezetők mindenikében sem élt az a belső bizonyosság: mily érdekes és jelentős feladattal bízták meg. Talán sokan csak a legutóbbi tanácskozáson eszméltek rá a honismereti mozgalom politikai, pedagógiai és tudományos szerepére. A megbeszélésen részt vevő dr. Bálint Sándor professzor, az egyetemi néprajzi tanszék vezetője és dr. Ferenczy Imre, a néprajzi tanszék adjunktusa oly sok szeretettel, a néphagyományok oly nagy tiszteletével szólt a honismereti munka szépségéről, hogy valamennyi szakkörvezetőben felébresztette a hivatástudatot. Mindannyian megértették: szebb és nagyobb a megbízatásuk, mint hitték. A szegedi táj, a tanyavilág népéletének megannyi jellemzőit, történelmi, szociológiai, néprajzi kincseit kell felderíteniük. írásos emlékek nem őrzik, csupán az „élő archeológia", az élőszavas néprajz ad távlatot, iránytűt a történelmi kutatáshoz. A kis krónikások falusi rajéi egyben — mint szorgos méhek a mézet a kaptárba —• Tegnap délelőtt a szegedi arra kényszerült, hogy villa- I összehordják húszéves szabadságunk gazdasági, társakerülő beszámolókról. Észrevételeiket és javaslataikat meghallgatják, hogy a kerületi tanács az érintett probléma valamennyi kérdésével foglalkozhasson. Egyebek között elhatározták azt is, hogy már most felhívják a lakosság figyelmét a „Virágos Szegedért" mozgalomra. Különösen a nemrég elkészült Szilléri sugárút lakóit akarják megnyerni. hogy parkosítsák házuk előtt a térséget. Így nyáron a Szilléri sugárút is virágoktól fog pompázni. A II. kerületben a népfront körzeti bizottságainak is elkészült az idei programja. Sok megvalósításra váró Czukár György Az Opos Pacis intéző bízottságénak és az Országos Békefanics katolikus bizottságának ülése • Az Opus Pacis intézőbi- tanács katolikus bizottságázottsága és az Országos Bé- nak elnöke, a római és göketanács katolikus bizottsá- rögkatolikus egyház számos ga csütörtökön együttes ülést vezetője, közöttük dr. Ijjas tartott. Az ülésen részt vett: József c. püspök, csanádi dr. Hamvas Endre kalocsai apo6toli kormányzó. érsek, a püspöki karnak, az Opus Pacis intézőbizottságának és az Országos BékeA főművezető a szanki gázkitörésről Hírt adtunk róla: Szánkon, művezető, Mód István és az egyik olajkút fúrása köz- brigádja, közöttük Csizmcg ben kitört a gáz a föld alól. István, Fodor Imre vált ki Az 1768-ik méteren még nem különösképpen. De az én volt semmi baj, de 1769 mé- szanki csapatom is jó munter mélységben bekövetke- kát végzett. Még a két gépzett. A szegedi olajmező va- kocsivezetőn, Kiss Jánoson lamennyi munkahelyét azon- és Nagy Imrén is sok múnal riasztották. Vad János lőtt főművezető telefonált Szánk- Mint tudjuk, a fúróberenról Üllésre is, ahol már jól dezéseket, a torony kivételétudták a dolgozók, mi is az vei rövidesen kimentették, s a gázkitörés, hiszen emlékez- igen tetemes kártól szabazetesen izgalmas napokat él- dult meg az olajbányászok tek át vele kapcsolatban nem hősies helytállásának eredis olyan régen. ményeképpen a népgazdaság. Most Vad Jánosé a szó, Pedig az elsők, az orosháziaki az első perctől kezdve ak, szankiak, üllésiek számáirányította s maga is részt ra még az alapvető munkavett a berendezések menté- körülményeket sem tudják sében. biztosítani, ami ilyen rend— Nehéz szavakban visz- kívüli eseménynél természeszaadni azt a látványt, me- tes is. Az üllési munkások lyet a kitörő gáz produkál, például ugyanabban az átáLenyűgöző és rettenetes egy- zott, latyakos munkaruhában szerre. A túlnyomásos réteg- érkeztek haza a gépkocsi teből egyik pillanatról a má- tején, amiben részt vettek a sikra 60 méter magasságba mentésben. I vágta fel a homokot, sarat, — A veszélyen most már | koIák ^ felsőf0kú intézetek vizet. A mentéssel egy pilla- tul vagyunk — mondja Vad . , natig sem volt szabad kés- János. — Bár a kút még vál- hallgatóinak szama hazanklekedni — meséli. — Elsőnek tozatlanul ontja magából a az Orosházán tartózkodó Űj- sarat és vizet, s ömlik a gáz, vári Béla mentőbrigádja ér- de mihelyt beszakítják a fúkezeft a helyszínre, ök dol- rást, megnyugszik a háborgoztak az üllési gázkitörésen Rás. Hiába, mi olajbányászok is. Hamarosan odaértek azok állandó harcban állunk a az üllési olajmunkások, akik föld mélyeben meghúzódó éppen műszakban voltak. erővel. Sokan jöttek? A Magyar Távirati Iroda — Nem is annyira a lét- tegnap jelentette, hogy a 10-es számú Autóközlekedési mossál közelítse meg a váVállalat műszaki és forgalmi ros központját, szakemberei, a városi rend- Most, hogy elkészült a őrkapítányság, a városi ta- Szilléri sugárút és a Csap utnács és a II. kerületi tanács cát is szilárd burkolattal látképviselői útbejárást végez- ták el, megvain a feltélel tek a Petőfitelepre közieke- arra, hogy Petőfitotewe pótdő autóbuszvonalon. Ezen a kocsis busz járjon. A Ife ttvonalon havonta 70 ezer em- ság azt vizsgálta, hogy .-i* t'tfbert szállít az AKÖV. A nagy vonalon balesetmentesen, biz-. forgalmat egyes kocsikkal tonságosan közlekedhet-e már nem tudták lebonyolíta- pótkocsis autóbusz. Megállani. Sok utas lemaradt, vagy pították, hogy ennek sem közlekedésrendészeti, sem műszaki szempontból nincs akadálya. Igaz viszont, hogy az újonnan elkészült Szilléri sugárúton az autóbuszmegállókat át kell alakítani, hogy pótkocsis szerelvnéyek is megállahassanak. . E?gket a munkálatokat hamarosan elvégzik. Hétfő reggeltől Kezdve már pótkocsis szerelvény jár Petöfitelepre. Mivel elkészült a a telepen az autóbuszforduló, a 2-es járat vonalát is meghosszabbítják. A kocsik a jövő héttől a petőfitelepi templomig közlekednek. Petőfitelep közlekedésének további javítása érdekében napirenden szerepel, hogy autóbuszbázist létesítenek a főtéri fordulóban. Ha elkészül a Marx téri buszpályaudvar és az Anna-lcúti váróteremre és forgalmi irodára már nem lesz szükség, a petőfilelepi főtéren állítják fel. Tervezik azt is, hogy a következő években a forgalmi bázisnál taxiállomást létesítenek. Jövőre két új járatot is kap Petőfitelep. Az egyik a József Attila sugárúton, a Gera Sándor iskolát érintve, a másik a Felső Tisza-parton és a Csap utcán közelíti meg az autóbuszbázist. Céljáratok indítátását is tervezik a jövőben a gumigyárhoz, a textilművekhez és a nagyállomáshoz. Az ülést dr. Hamvas Endre érsek, az Opus Pacis intéző bizottságának és az Országos Béketanács katolikus bizottságának elnöke nyitotta meg, maid dr. Beresztóczy Miklós főtitkár tartott előadást az elmúlt év egyházi eseményeiről, valamint a papi békemozgalom tevékenységéről és további feladatairól. A jelenlevők egyhangúlag tudomásul vették a főtitkári beszámolót és a munkaprogramot. Dr. Vitányi György c. prépost. Budapest szentimrevárosi plébánost az Országos Béketanács katolikus bizottságának főtitkárhelyettesi feladatainak elvégzésével bízták meg. (MTI) dalmi, közművelődési eredményeinek beszédes adatait is. A honismereti mozgalomnak ez a kettős megbízatás adatott: krónikásaivá válni letűnt időknek és élő korunknak. Hogyan teljesítheti maradéktalanul? Ismét idézem Bálint professzor megjegyzését: a legfontosabb a szeretet. Szeretni a népet, a tájat, a nemzet történelmét. Szeretni a néphagyományt, melyben a magyar parasztság lelke él. És szeretni ezt a sok türelmet, utánajárást igénylő kutató, gyűjtögető munkát, mellyel a — már csak szokásokban, gyengülő emlékezetekben, egyes régi eszközökben, tárgyakban élő — népi kincset megmentjük az utókor számára ... Persze, ez csak egyik feltétel. Igaz, a legfontosabb. De számos más tényező buzdíthatja a hivatást érző pedagógust e munkájában. A honismereti szakkör mórahalmi, rúzsai és tápéi vezetői elmondták, hogy a községi tanács anyagilag segítette a vaskos falukrónika születését. Tápén ugyanakkor helyiséget juttattak a falumúzeumnak és a közeljövőben épülő művelődési otthonba már betervezik a falumúzeum tágas termét is. A tanács jószándékú figyelmessége serkenti — a közömbössége, szűkmarkúsága ellenben kerékkötőjévé válhat e sokra hivatott mozgalomnak. A néprajzi, szociológiai anyaggyűjtésben sok függ a szakkörvezető leleményességétől. Molnár Imre tanár például az úttörőexpedíciók „utazásait" úgy irányítja, hogy a nagy műhöz maguk is hozzájáruljanak egy-egy „téglácskával". A fotoszakkört többnyire mindenkor helyesen kapcsolják be ebbe a munkába. Igen ösztönzően hatna azonban, ha a tanácsok pályázatot hirdetnének a legjobb képeli díjazására. A helytörténeti kiállításról szólva dr. Börcsök Vince tanár, a honismereti mozgalom megyei szakreferense ajánlotta a körvezetőknek, hogy egy-egy részt, sarkot jelöljenek ki a tsz-ek és a jelentősebb intézmények számára, ahol maguk mutatják be eredményeiket, sikereiket. A huszadik évfordulót köszöntő kiállítások megrendezése ne csupán a . szakkörvezető tanár gondja legyen, hanem a községi tanács, a Hazafias Népfront, a nőtanács is vállaljon részt benne. A helység felszabadulásának nagy napjait idéző tárgyakat (katonaruhákat, sisakokat, emléktárgyakat, használhatatlan fegyeveréket stb.) felkutatni és bemutatni a kiállításon, szemelvényeket és visszaemlékezéseket lejegyezni a felszabadulás történetéről — mindez széles körű munkát kíván. Közös, összehangolt munkát. Írásom azzal kezdtem: favaszi rügyeket bontogat a honismereti szakkörök élete. Azzal a féltő intéssel szeretném befejezni: félmunkát végzünk, ha a 20. évforduló rendezvényei, ünnepségei után hagyjuk elfonnyadni e frissen íakadl virágokat. Ha szétszéledni hagyjuk a méhszorgalommal gyűjtögető rajokat, azaz a szakköri csoportokat. A történelemtudomány és az iskolások szülőíöldszerető emberré nevelése egyaránt azt kívánja, hogy ar honismereti mozgalom hosszú és munkás' életet éljen. BALOGH ÖDÖN szám fontos ilyenkor, hanem a mentésben résztvevők tudása, lelkesedése. S ebből a szempontból mindenki megállta helyét. Az üllésiek közül például Borsos János hetedik napja változatlanul működő kitörést „ráfúrással" próbálják megszüntetni. Az alap és fúróberendezés megépítése több napot vesz igénybe. eves tervünkben épült 1964-ben kereken 10 ezerrel nőtt az egyetemek, főisban. Űj kollégiumok, diákotthonok épültek szerte az országban. Képünkön: a debrecen! Agrártudományi Egyetem impozáns. 600 személyes diákszállója. Szombat, 1965. január 30. DÉL-MAGYARORSZÁG 3