Délmagyarország, 1965. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-27 / 22. szám

5 eves ötéves tervünk megvalósításának utolsó esztendejébe f m lépünk. A megvalósult létesítmények jelentős részét képtervunkben sorozatban mutatjuk be. E képünk a múlt évben átadott •• i. harkányi gyógyszállót ábrázolja. Négy év alatt 3570-nel cjjull szaporodott a kórházi ágyak száma. „Kenyeres" megye „kenyeres99 gondjai II hibák elEen MOZAIK A CSONGRÁD MEGYEI NÉPI ELLENŐRZÉSI BIZOTTSÁG MUNKÁJÁBÓL A népi ellenőrzés továbbfejlesztésére az MSZMP Politikai Bizottsága és a kormány egyöntetű határozata közel egy éve jelent meg, s ennek hatását le lehet már mérni a széleskörű társadalmi ellenőrzésben Csongrád megyében is. A többi között ez tükröződik abban is, hogy eloszlottak azok a téves nézetek, amelyek a népi ellenőrzés feladatait úgy értelmezték, mintha azok csak alkalomszerűek volnának, 9 nem folyamatos, a társadalmi erőkre épülő eflenőrzésrőj lenne szó. Megelőzés, segítés Balázs Lajos, a Csongrád Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke munkájuk lényegéről megállapította: — Tevékenységünkben mindinkább előtérbe kerül a vizsgálatok megelőző, segítő jellege. Ebből következik, hogy a hibákat ott és azok javítsák ki, ahol és akik azokat elkövették. Kapcsolataink alakulásáról elmondhatom. hogy azok már a korábbi években kialakultak a különböző társadalmi szervekkel, s mára mindinkább megerősödtek. E kapcsolatok segítik a tapaszbalatok kicserélését, közös hasznosítását, és ezen kívül az adott vizsgálati témákban együtt dolgozunk a feladatok megoldásában is. A népi ellenőrökről szólva Balázs Lajos hangsúlyozta, hogy többségük részt vesz állami oktatásban, szakmai tanfolyamokon, másrészt az ellenőrzések tapasztalataiból gyarapították ismereteiket. Jelentős a népi ellenőrök között azoknak a.száma, akik nemcsak munkaidőben végzik megbízatásukat, hanem munkaidőn túl, az esti árakban illetve munkaszüneti napokon is. A társadalmi ellenőrzés bázisát az ilyen áldozatos munka csak erősíti, tovább szélesíti. A kazörrtaVü bejelentések intézése Arra a kérdésre, hogy a közérdekű bejelentések és panaszok intézésében tapasztalhattunk-e előrehaladást, Balázs Lajos a következőket válaszolta: — Gazdasági vezetőink I többsége eredményesen munkálkodik azon. hogy üzemükben. vállalatuknál, intézményükben komolyan, teljes felelőséggel intézzék, kísérjék figyelemmel a dolgozók javaslatait, tanácsait Találkozunk viszont olyan esetekkel. ahol és amikor a közérdekű bejelentésekről, egyedi panaszokról nem is vezetnek nyilvántartást. — Vizsgálataink tanulságául levonhatjuk, hogy egyes gazdasági vezetők nem törődnek a dolgozók észrevételeivel, noha azok éppen a gazdálkodás rendjére, a munkafegyelem megszilárdítására vonatkoznak. A lakosság bejelentéseinek, panaszainak gondos vizsgálata erősíti az állam és a lakosság kapcsolatait Közös érdek a dolgozóktól érkező jelzések figyelembevétele, hogy adott területeken a problémákat mielőbb megoldhassuk a népgazdaság hasznára. Az idei program Érdemes kiragadni néhány témakört, mint vizsgálati területet a Csongrád Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság idei programjából. Ismeretes, hogy a növényvédelem szerepe, célszerű alkalmazása szorosan összefügg a termeivények mennyiségi és minőségi eredményeinek alakulásával. A növényvédelem helyzetének tüzetes vizsgálatával éppen ezért segítséget ad a népi ellenőrzési bizottság a még meglevő problémák megoldáséhoz. A programban szerepel a művelődési otthonok működésének ellenőrzése is. Ezek az intézmények egyrészt a lakosság politikai, szocialista világnézetű nevelését, az általános és szakmai műveltség gyarapítását, a közízlés fejlesztését, a kulturált szórakoztatást hivatottak szolgálni. E nagy területen a vizsgálatot együttműködve végzik majd a. népi ellenőrök a Csongrád megyei tanács művelődésügyi osztályával, Illetve annak állandó bizottságával. Tájékozódási szempontból a különböző szakcsoportok javaslatára és közreműködésével felmérik a másodállásokat is az iparban és a kereskedelemben. Szerepel a népi ellenőrzési bizottság programjában az import anyagok gazdaságos felhasználásának vizsgálata is, továbbá, hogy az importból származó gépeket gazdaságosan kihasználják-e a vállalatok, intézmények. A második ötéves tervben az előző évekhez viszonyítva nagyobb ütemben növekedett a közlekedéssel szemben támaszott szállítási igény. Éppen ezért e kérdés problémáit is napirendre tűzik. Ugyanakkor felmérik a közlekedési eszközök javítóhálózatában az anyag- és alkatrészellátás helyzetét is. Nagy és szerteágazó területeken fejti ki tehát az idén is munkálkodását a Csöngő rád Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, hogy a hibákat megszüntessék, a problémákat megoldják a népgazdaság hasznára, a lakosság javára. L. F. £1 ok kenyeret fogyasztunk, sőt, azt is mondhatjuk, többet a kelleténél, hiszen az egy főre jutó fogyasztás Csongrád megyében eléri a napi 30— 35 dekát — az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezete megyei bizottságának ülésén hangzott el e megállapítás. Az élelmezésipari szakemberek szerint ez a mennyiség igen szembetűnő, mert világjelenség ma már, hogy a táplálkozásban mindjobban előtérbe kerülnek a biológiailag értékesebb fe) hérje- és vitamintartalmú élelmiszerek. Lényegében Magyarországon is érvényesül ez a tendencia, de megyénkben nem. Miért nem csökken a boltokban vásárolt kenyér mennyisége, s miért nem várható még évekig jelentősebb csökkenés a közfogyasztásban? A szakemberek szerint azért, mert a falvak lakói is mind többen vásárolnak ma már kenyeret a boltokban. A falusi lakáskultúra fejlődésével Csongrád megyében is a cserép- és egyéb kályhák nemcsak a kemencéket szorítják ki a lakásokból, hanem a házi kenyérsütést is. Kenyeres megye vagyunk, s ezért több a „kenyeres" gondunk — mondják a megye sütőipari szakemberei. Természetesen ez a gond nem azt jelenti, hogy nincs elég kenyér. Más gondok ezek. Nagyobb részben az ipar, kisebb részben a kereskedelem gondjai és csupán közvetve jelentenek ellátási gondokat. De ezek sem megoldatlanok. Gondot jelent például a sütőipari termékek összetételének változása. Csökkent 1 a nagy térfogatú, kétkilós ' cserekenyér részaránya, s Ülést tartott a KISZ Szeged városi bizottsága Tegnap délelőtt ülést tartott a KISZ Szeged városi bizottsága v, Feladataink az 1965 évi népgazdasági terv megvalósításának segítésében" címmel dr. Földi Gábor, a bizottság titkára tartott tájékoztatót. A bizottság ülésén megjelent és felszólalt Balog Tstván, az MSZMP Szeged városi végrehajtó bizottságának tagja, a pártbizottság osztályvezetője és Bíró Lajos, a KISZ Csongrád megyei bizottságának első titkára. Az előadást követő vitában felszólalt Lajkó Ferenc, a textilművek KISZbizottságának titkára, Tóth Ilona, az újszegedi kender KiSZ-szervezetének csúcstitkára, valamint Várhelyi József. a 10-es AKÖV KISZszervezetének csúcstitkára. A bizottság elfogadta az előterjesztést, amely a városi, üzemi, iskolai KISZ-bizottságoknak, KISZ-szervezet,eknek az 1965. évi népgazdasági terv megvalóstíásaval kaposolatos feladatóit tartilmazta. A KISZ-bizottság külön feladattal bízta meg az iskolai KISZ-szervezeieket. Százezres megtakarítás — szökőkúttal A takarékosságnak nem közönséges forrása buzog egy idő óta a szegedi kábelgyárban, mégpedig az újonnan épült, impozáns szökőkútbál. Persze a gyár régi szökőkútja sem kevésbé tetszetős, amely a főbejárat környékét díszíti, csakhát az kimondottan esztétikai célokat szolgál. Ellenben ez az újabb, ez tetszetőssége mellett nem kevesebb, mint 100 000 forintos évi megtakarítást is hoz a gyárnak, még pontosabban: naponta 500 köbméter vizet, illetve a víznyerés költségeit. Munkaverseny a fürdőben A Szegedi Fürdők és Hőforrás Vállalat dolgozói méltón kívánják megünnepelni hazánk felszabadulásának 20. évfordulóját, s ezért versenyt hirdettek. A vállalat brigádjai közül 15 vesz részt a munkaversenyben. Elhatározták, hogy éves tervüket 1 százalékkal túlteljesítik, hasonlóképpen az egy főre eső termelési értéket. Tavalyhoz viszonyítva 0,5 százalékkal csökkentik az energiafelhasználást, a házi építőipari tevékenységben 2 százalékos anyagmegtakarítást érnek el, s a mosószerrel is takarékoskodnak a minőség megtartása mellett. A vendégek jobb kiszolgálása érdekében idén felújítják a kádosztályt. A munkafegyelem megszilárdítása érdekében is több fontos intézkedést hoznak. Ez meg fából vaskarikának látszik, hogy szöKőkutlal vizet takarítanak meg, mégis ez a valóság. Lényege a következő: a gyárban nagymennyiségű vizet emésztenek fel a tömlőzőgépek. Ugyanis a huzalok szigetelése, vagyis pvc-vel való bevonása magas hőfokon történik, s a huzal még akikor is mintegy 140 C fokos, amikor elhagyja a tömlőzőgép keresztfejét. Ezért a „forró drótokat" vízzel telt vályúkban hűtik le. A húsz tömlőzőgép hűtövályúiból a felmelegedett vizet korábban a csatornákon át elvezették. Most egy műszakiakból álló újítócsoport tervei szerint a vizet közös gyűjtőcsatornán át. a nagycsarnok melleit fel- 1 állított szökőkútba, illetve ezzel összefüggő hűtőrendszerbe vezetik. A víz nyílt medencébe, onnan pedig 150 köbméteres tárolóba jut, s végül a cirkulációs rendszerben lehűlve, ismét felhasználható a tömlőzőgépeken. Ez az ésszerű vízfelhasználás nemcsak a gyárnak jelent nagy összegű meg'akaj ritást, hanem előnyös Szeged I vízellátása szempontjából. I D. B. emelkedik az apróbb sütőipari termékek mennyisége. Tavaly az előző évhez mérten csak kisebb mennyiségben emelkedett a kenyér-, nagyobb mértékben a süteményfogyasztás. A mennyiség munkaigényesség növekedését is jelent, s arra késztet, hogy jobban gépesítsünk, nagyobb gondot fordítsunk a műszaki fejlesztésre. A lakosság igényeinek kielégítésére Szegeden 25, Szeged környékén 10—20. Szentesen 20—30 féle péksüteményt készítenek. Két évvel ezelőtt például a Szentes Környéki Sütőipari Vállalat az országos versenyben második helyet ért el ezzel a teljesítményével a süteménygyártás növelésében. Szembetűnő Szentes előrelépése, s ezzel szemben a nagyobb város. Szeged elmaradása. Tavaly ugyan már jobban jeleskedett a Szegedi Sütőipari Vállalat, de még mindig sereghajtó az ország nagyobb városainak testvérüzemei mögött. Hogy felzárkózzunk ehhez, még meg kell oldanunk a kereskedelmi gondokat is. m a ilyen jellegű gondok [yj ezek? Lényegében bolthálózati probléma. Az üaletvezetők kevesebbet és kisebb választékból rendelnek, mint ahogy az ipar el tudná látni a bolthálózatot. Nem ritkán azzal indokolják ezt, hogy rajtuk marad az áru és a kétnapos sütemény eladására, értékesítésére már nincs lehetőség. Évek óta gond a kiszállítás jó megszervezése. Ezt részben enyhítené a ládásrendszer, amit Szegeden és Szeged környékén már nagyrészt alkalmaznak. Ezt a módszert azonban egészségügyi szerveink nem helyeslik. Hasonlóan a kenyerek ömlesztett szállítását sem. Érdekes, hogy az egészségügyi szerveknek és a sütőipari vállalat oknak is t,ig.izuk van". Az egészségügyi hatóságok a jogszabályokra hivatkoznak — joggal. Viszont ezek a jogszabályok ma még nincsenek összhangban a sütőipari vállalatok szállitási feltételeivel. Így aztán elkerülhetetlen az összevitatkozás. A vita sok gondot, igazoló jelentést, más szóval hatósági eljárást szül, mert egyik fél a törvényre, a másik a „nincstelenségre" hivatkozva védi a maga igazát. A sütőipar és a kereskedelem — tegyük hozzá, a fogyasztók — „kenyérgondjai" között általában első helyen áll a minőség. A minőségi reklamációk halmozódnak: nyomott, égetett, ' keletlen, sületlen, ragacsos stb. Mit mondanak erre az ipar képviselői? — A minőség számos objektív és szubjektív feltételektől függ. Lássunk csak közülük néhányat! A pékek a liszt minőségének gyakori változását említik első helyen. E probléma részben abból származik. hogy az intenzív bűzafajtákból, elsősorban az olasz búzából őrölt liszt sikértartalma és vízfelvevő képessége lényegesen alacsonyabb, mint a szokvány minőségű magyar búzákból őrölt liszteké. A külföldről vásárolt lisztek minősége még nagyobb gondot okozott, mint a hazai termésű búzákból őrölt lisztek. A

kenyér minősége természetesen nem vonatkoztatható el az alkalmazott technológiától. A korszerű módszerek korszerű berendezéseket is követelnek. Megyénk mindhárom sütőipari vállalata rendelkezik már megfelelő laboratóriummal. Ezek segítségével tudományos alapokra helyezhették az évtizedek során kizárólag tapasztalatokra bízott gyártástechnológiákat. Laboratóriumok azonban csak a központokbiir. vannak. A falusi, vidéki kisüzemek aligha vehetik igénybe ezeket a tudományos eszközöket. Itt többnyire a „szokásjog" van érvényben még ma is. Ezzel még nem teljes a sütőipar tevékenységét jelző diagnózis. Ide kell sorolni azt is, hogy a szegedi nagyüzemek, s a makói új kenyérgyár kivételével nem kielégítőek az alapanyag- és Lészáruraktárak. A kiskereskedelem sem rendelkezik elegendő és megfelelő raktárral. S ha ehhez hozzávesszük, hogy e gondok esetenként párosulnak a termelőmunkában előforduló hiányosságokkal, fegyelmezetlenségekkel, mind teljesebb képet kapunk arról, hogy miért gyenge néha a kenyér minősége, s miért illik rá a temérdek jelző: nyomott, sületlen stb. Egy év alatt megyénk három sütőipari vállalatánál sok esetben kellett kártérítést kivetni selejtáru gyártása miatt. Ez is arról tanúskodik, hogy a sütőipar gondjait nemcsak az anyagi javak, a beruházások oldják meg, hanem a belső rendcsinálás is. Egész sor olyan, valójában iparon belüli ok szerepel a minőségi hibák mögött, amelyek megszüntetésével minden különösebb beruházás nélkül is jelentősen javítható e fontos iparág termékeinek minősége. K

eresni, kutatni kellene még jobban a szakmunkás-utánpótlás nevelésének javítását, mert ezt a szakmát is az elöregedés veszélyezteti megyénkben. Máris komoly gondot okoz a szakmunkáshiány. Gond ez azért is, mert az igényeket csak nagymérvű túlóráztatással tudják kielégíteni. Az iparág túlóráztatási problémáit már nemcsak a szakszervezet, hanem az ügyészség is vizsgálta az elmúlt hónapban. Ebből iS láthatni, hogy a vállalat, vezetői ma két kő között őrlődnek. Szeretnék betartani a törvényes rendelkezéseket a dolgozók foglalkoztatásában, de ugyanakkor szeretnének eleget tenni a kereslet, a dolgozókigényei kielégítésének is. így aztán az utóbbit választják* a túlóráztatást. tme, a ..kenyeres" megye „kenyeres" gondjai, amelyek valójában a sütőipar, a kereskedelem és a fogyasztók együttes gondjai. Ezek a gondok közvetlen, vagy közvetve naponta érintik a vásárlókat. Fontos, hagy ez a találkozás minél kevesebb bosszúságot okozzon az embereknek. NAGY PAL íj rend a postán munkaszüneti napokon A postás dolgozók jobb munkakörülményeinek biztosítása érdekében a Közlekedés- és Pcetaügyi Minsztériurn módosította a megyei és járási székkel' eken, illetve városokban a postahivatalok szolgálatát munkaszüneti •napokon. Az utasítás szerint a megyei székhelyeken munkaszüneti napon reggel 7-től este 9 óráig egy postahivatalt kell nyitva tartani. Szegeden az l-es számú postahivatal tart szolgálatot vasárnap és ünnepnapokon. Mint ahogy eddig a kis postahivatalok, a nagyállomáson lévő 2-es számú postahivatal is munkaszüneti napot tart vasárnap és ünnepnapokon. A távbeszélő szolgálat az előfizetők részére valamennyi városban és járási székhelyen munkaszüneti napokon is éjjel-nappal megmarad. A rendelkezés 'ermészetesem nem korlátozza a segélyt kérő, vagy közérdekű telefonbeszélgetést ünnepnapokon sem. Bármely telefonállomásról lehet beszélgetést folytatni, vagy táviratot feladni. Az új rendelkezés február 7-én lép életbe. Szerda, 1965. január 27. DÉL-magyarorszag 3 4