Délmagyarország, 1965. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-24 / 20. szám

Az ISZMP Csongrád megyei Bizottságának állásfoglalása a megye iparának és mezőgazdaságának 1965. évi feladatairól Az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága 1965. január 16-án megvitatta és jóváhagyta az ipar és a mezőgazda­ság 1965. évi főbb célkitűzéseit, alapvetőbb mutatóit. I. IPAR A kivitel növelésének alapvető feltétele, hogy a rende­léseket gyorsan és határidőben teljesítsük, ösztönözni kell a piac igényeinek rugalmas kielégítésére, az üzem vala­mennyi dolgozóját érdekeltté kell tenni az export gazdasá­gos és pontos teljesítésében, mert csak így tudjuk növelni kivitelünket. talékok feltárásával csökkenjenek az építési költségek és az üzembehelyezések határidőben megtörténjenek. Építőipari vállalatainknak megvan minden adottsága a tervben kitűzött mennyiségi feladatok teljesítésére. Ezen túl azonban jelentős fejlődést kell elérni a minőség, az önköltség terén. Biztosítottak a feltételek a termelékeny­ség emeléséhez is, az építkezések koncentráltságával, a munka jobb megszervezésével, a gépek mennyiségének emelésével és hatékonyabb kihasználásával stb. Az épí­tőipar vezetőire vár a feladat, hogy konkrét intézkedé­seikkel megvalósítsák a kitűzött célokat és megszüntes­sék a munkafegyelmi lazaságokat. A terv a közlekedés további javításával számol, jól­lehet a kapacitás jelentősen nem változik, az áruszállí­tás viszont valamelyest meghaladja az országos előirány­zatot. A vasút országos terve szerint 1965-ben az áru­szállítást 4,4 százalékkal, a személyszállítást 3,2 százalék­kal növeli. A 10. Autóközlekedési Vállalat ez évi teherszállítási terve 20 százalékkal, személyszállítási ter­ve 8 százalékkal növekszik. A feladatok megoldása ér­dekében javítani kell a vezetés, a szervezettség színvo­nalát. össze kell hangolni a szállítási igényeket a lehető­ségekkel, a rendelkezésre álló erők biztonságosabb elosz­tása érdekében. A fuvaroztató és fuvarozó vállalatok ösz­szefogása, a megyei szállítási tanács által kiadott irány­elvek alkalmazása elősegíti a tervben meghatározott fel­adatok elvégzését. A vasútnál javítani kell a kocsifordulót, csökkenteni kell a ki- és berakást időket, tovább kell javítani a ko­csikihasználást és a menetrendszerűség romlását meg kell szüntetni.. A közúti közlekedés teherszállítási kapaci­tását elsősorban a rövidebb távolságú fuvarok kiélegíté­sére vegyék igénybe. o Az áruforgalmat a megyében 3.2 százalékkal kell nö­velni, ezen belül a falu áruforgalma valamivel gyorsab­ban nő. Kereskedelmi szerveink az árualapok biztosítása és a készletek összetételének kialakításánál az eddigieknél fokozottabb gondot fordítsanak a vásárlók igényeinek kie­légítésére. Alapvető élelmiszerekből, napi közszükségleti cikkekből folyamatos és zavartalan ellátást kell elérni. Iparcikkekben a jobb választék kialakításával kell bizto­sítani a vásárlók igényét. A korszerű élet- és munkakörül­ményeknek megfelelően növelni kell továbbra is a korsze­rűbb táplálkozást biztosító élelmiszerek, a könnyebb ru­házkodást elősegítő cikkek, a lakáskultúrát, művelődést fejlesztő cikkek forgalmát. II. MEZŐGAZDASÁG A párt agrárpolitikája, a mezőgazdaság irányításában alkalmazott gazdaságpolitikai eszközök, a megnövekedett műszaki-anyagi ellátás, a második 5 éves terv első négy évében általában biztosította a mezőgazdasági termelés bel­terjes irányú fejlődését. Ennek eredményeként a megye mezőgazdasága a szocialista átszervezés' óta egészségesen fejlődik. Termelése ezidő alatt mintegy 8—10 százalékkal, a felvásárlás pedig 30 százalékkal növekedett. A mezőgaz­dasági termelés fejlődése azonban az elmúlt négy év alatt nem volt egyenletes, amit zavart a rendkívüli időjárás, a sok aszályos év. A kenyérgabona vetésterületi tervét a párt- és kormány­határozatnak megfelelően teljesítettük. A búza átlagtermése 9,6 mázsáról 11,4 mázsára emelkedett. A kukorica termésátlaga megyei szinten élérte májusi morzsoltban számítva kataszteri holdanként a 17,6 mázsát. Az eredményekben nagy szerepe volt annak, hogy a kuko­rica zöme mélyszántásba került és a vetés 85 százalékát si­került április végéig befejezni. Bár a lucerna vetés-területe egy év alatt négyezer holddal nőtt, nem sikerült kizökken­teni a lucerna termésátlagát a mélypontról. A termésered­mények növelését gátolja, hogy még mindig nem megfelelő alapossággal • történik a telepítés, késik a kaszálás, lassú ütemben és renden történik a szárítás. Nagy az aranka­fertőzés és az elmúlt évben jelentős volt a mezei pocok kártétele ísl A rét- és legelőgazdálkodásban 1964-ben lényeges fej­lődés történt, a javítást célzó intézkedések eredményesek voltak. 1964-ben több millió forintot fordítottak rét- és le­gelőjavításra, amit főleg öntözésre, műtrágyázásra és gyom­talanításra hasznájtak fel. E munkához igen nagy segít­séget adott a Dél-Alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet. Munkatársai több tsz-ben megszervezték a rétlegelő mü­trágyázási módszer gyakorlati alkalmazását. Az ipari növények vetésterülete áz előző évhez képest növekedett. Jelentősen nőtt a cukorrépa és fűszerpaprika vetésterülete. A zöldségfélék területe a tervnek megfelelően alakult. Bár az öntözött terület is növekedett, azonban az öntözéshez kiépített területeket nem mindegyik szövetkezet hasznosította céljának megfelelően. A szőlő- és gyümölcs­telepítési tervet 1964-ben túlteljesítettük. Az ápolás sokkal gondosabb volt, mint a korábbi években. Az állattenyésztés területén is tapasztalható feílődrs. A megye sertésállománya 30 százalékkal több, mint 1903­ban volt. A takarmánygondok ellenére csökkent a hizlalási idő, javult a takarmány-értékesítés. A szarvasmarha állo­mány 1964-ben lényegében változatlan maradt. A tehénlét­szám azonban valamelyest csökkent. Az egy tehénre jutó tejtermelés tovább emelkedett és meghaladta az 1963. évit. A tejtermelés azonban területenként rendkívül ingadozó, kiemelkedő és nagyon gyenge eredmények váltakoznak. A juh- és baromfiállomány továbbra is növekvő tendenciát mutat. 1965-ben a megye mezőgazdasága előtt álló feladatokat országosan meghatároznák a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1964 februári, valamint 1964 decem­beri határozatai. A mezőgazdaság termelése 1965-ben or­szágosan 1964-hez viszonyítva 1,5—2 százalékkal növekszik, a felvásárlás pedig 5—6 százalékkal. A megye mezőgazda­sági fejlődésének üteme mind a termelésben, mind felvá­sárlásban megegyezik az országos célkitűzésekkel, azon m figyelembevéve a megye sajátosságait, néhány nővén" "••'•­leségből a termelési és felvásárlási feladatok feszítettebbek (Folytatás a 4. oldalon) A megyei pártbizottság megállapította, hogy az ipari termelés megyénkben az elmúlt négy évben az átlagosnál nagyobb ütemben emelkedett, s már 1964-ben meghalad­ja az 1965-re előirányzott színvonalat. A minisztériumi ipar 63 százalékkal, a tanácsi ipar 46 százalékkal, a kis­ipari termelőszövetkezetek 36 százalékkal növelték a ter­melést. Ezzel elértük, hogy a megye arculata jelentős mértékben megváltozott és ma már mezőgazdaságunk mellett számottevő az ipar is. A szocialista építőipar teljesítése az ötéves terv ere­deti célkitűzéseit 10 százalékkal már meghaladta. 1964-ben 9 százalékkal termelt többet, mint 1963-ban, éves tervéhez viszonyítva azonban elmaradt 7 százalékkal. Fejlődött a közlekedés és hírközlés. A vasút 12 száza­lékkal több Utast és 20 százalékkal több árut szállított 1960 óta. Kedvezően alakult megyénk export termelése. Az ipar kivitele 400 millióval haladja meg az 1960-as színvonalat. A megye teljes termelésének 26 százaléka került exportra, ebből 50 százalék kapitalista országokba irányult Az iparban elért eredmények mellett a múlt évi terv teljesítésének főbb hiányosságait a következőkben látta a megyei pártbizottság: A termelékenység nem emelkedett a kívánt mérték­ben. A feladatok teljesítéséhez a tervezettnél nagyobb szá­mú munkaerőt vontak be és emiatt a többlettermelést csak 52 «százalékban sikerült termelékenység-növelésből biztosítani, az előírt 70 százalék helyett Nem csökkent kí­vánt mértékben a költségszint, az elmúlt négy év alatt mindössze ötszázalékos önköltségcsökkentést ért el a rrie­gye a második 5 éves tervben előírt 10 százalékkal szem­ben. A gyártott termékeknél gyakran Jelentkeztek minősé­gi hiányosságok, emelkedtek az áru-: és anyagkészletek, az immobil anyagok. Néhány vállalat azonban nem teljesítet­te 1964. évi termelési előirányzatát sem. Az 1965-ös év feladatainak megoldásánál az eredmé­nyek mellett figyelembe kell venni a fogyatékosságokat és a tennivalóinkat ezek felszámolására kell az erőt összpon­tosítani. Ezért előtérbe kerülnek gazdasági életünk fejlő­désében a gazdálkodás hatékonyságát, a minőséget javitó feladatok. a népgazdaság 1965. évi terve az fpari termelés 4,2 százalékos növelését írja elő. Megyénkben az országos át­lagnál nagyobb mértékben, 8 százalékkal kell növelni a termelést. A nagyobb ütemű fejlődést a termelésbe belépő új beruházások indokolják. (Gumigyár. Textilművek re­konstrukciója stb.) © a termelés mennyiségi növekedésének üteme viszony­lag mérséklődik. Ez természetesen nem jelenti, hogy köny­nyebbek lesznek tennivalóink, mert a terv a mennyiségi feladatok teljesítése mellett különös gondot fordít a minő­ségi és gazdaságossági mutatók teljesítésére. Az előírások a minőségi mutatók tekintetében feszítettek. Megyénk iparának megvannak a lehetőségei a sokrétű tennivalók megoldására. Az országnak csak a tervben elő­frt és szerződésekkel lekötött árukra van szüksége, ezt vi­szont az előírt határidőkben kell adni. Meg kell akadá­lyozni a mennyiségi szemlélet egyoldalú érvényesítését a végrehajtás során. © Megyénk könnyűipara az országos 3.4 százalékkal szemben gyoisabban fejlődik. A kapacitások leterhelése miatt, a tervek teljesítése érdekében a szövödékben a mun­kaidő maximális kihasználására van szükség. Gyorsabban emelkedik megyénkben az élelmiszeripar termelése is, mint az országos előirányzat. Ennek érdekében fokozni kell az ipari, mezőgazdasági eredetű nyersanyagellátást és teljesí­teni kell a kiemelt élelmiszeripari beruházásokat. A gép­ipar termelésének emelkedése a népgazdasági szükségle­teknek megfelelően differenciált. A szükségletek maradék­talan kielégítése érdekében intézkedéseket kell tenni az ülentes termelés megvalósítására, a rohammunkák felszá­molására és a túlórák csökkentésére. © Hazánk gazdasági életében a földrajzi adottságokból.­a nyersanyagellátásból kifolyólag nagy szerepe van a kül­kereskedelemnek. A nemzetközi munkamegosztásból adódó előnyök is arra ösztönöznek bennünket, hogy fokozzuk kül­kereskedelmi áruforgalmunkat. Az 1965. évi népgazdasági terv a kivitel 11 százalékos emelését irányozza elő. Me­gyénk iparának megvannak a lehetőségei, adottságai az ex­porttermelésnek az eddiginél nagyobb mértékű növelésére. Különösen nagy feladatok hárulnak a könnyűiparra és élelmiszeriparra. Az év közben feltárhafó tartalékokat és teljesítéseket elsősorban az export növelésére kell fordí­tani. A tervet a lehetőségekhez mérten túl kell teljesíteni a keresett cikkekből, mint például zsineg, kötöttáru, szőr­me, női cipő, ponyva stb. Fokozott figyelmet kell fordítani a gazdaságosságra, a korszerűségre, a minőségre, a felvevő piac igényére és az import felhasználásának ésszerű csök­kentésére. Az export termelő vállalatok maguk is nagyobb mértékben fog Ír ' -zanak export-gazdasági számításokkal. Jobban ismerjék meg a külföld igényeit. © Az utóbbi években nem emelkedett kielégítően a ter­melékenység, a létszám viszont a tervezettnél gyorsabban nőtt. Ennek a helyzetnek megváltoztatására el kell érni, hogy a termelés növelésének 70 százalékát termelékeny­ségből biztosítsuk. Erre szorít bennünket a munkaerő hely­zetben jelentkező feszültség és lehetőséget ad erre a me­gye gépparkjának évről évre történő jelentős felújítása, modernebb gépekkel történő kiegészítése. A vállalatok ve­zetői dolgozzanak ki műszaki-szervezési-intézkedési terve­ket. Törekedjenek termelékenyebb termelési folyamatok, új technológiai eljárások bevezetésére és az ennek követ­keztében felszabaduló munkaerőt irányítsák oda. ahol ar­ra ténylegesen szükség van. Tegyenek intézkedéseket a bel­ső anyagmozgatás gépesítésére, a termékek átfutási idejé­nek csökkentésére. A termelő berendezések ésszerű, egyenletes kihaszná­lásával törekedjenek az ütemes termelésre, alkalmazzák az anyagi és erkölcsi ösztönző módszereket. Gazdasági vezetőink az eddiginél jobban takarékoskod­janak az élő munkával, következetesen számolják fel a bújtatott létszámot és javítsák meg a létszámgazdálkodást, tartsák be az állománycsoportok közötti helyes arányokat. A párt- és szakszervezetek aktív támogatásával harcolja­nak a munkafegyelem megszilárdításáért. Hatékonyan lép­jenek fel a hanyagul vagy lustán dolgozókkal, az indoko­latlan mulasztókkal szemben. Biztosítsák a folyamatos ter­melés feltételeit Éljenek mind az ösztönzés, mind az el­marasztalás területén a módosított munka törvénykönyv adta lehetőségekkel. A termelékenység fokozása nem kampányfeladat. A kitűzött arány betartását és javítását hosszabb időre írja elő a terv. Ennek forrása mindenekelőtt az új technika, a gépesítés, a beruházás, a műszaki fejlesztés. Vezetőink te­hát nem elégedhetnek meg a pillanatnyilag rendelkezésre álló tartalékok igénybevételével, hanem gondos elemző munkával fci kell dolgoznunk a távlati feladatokat a mű­szaki színvonal, a termelékenység emelésére. © A vállalati gazdálkodás kulcskérdése a tervszerű ta­karékos munka. Célja a költségek csökkentése, amely csak akkor lehet igazán eredményes, ha politikai üggyé válik és a vállalat minden dolgozója napi munkájának tekinti. Az 1965. évi terv e tekintetben jelentős javulással számol,' de törekedni kell az előirányzatok túlteljesítésére. A takaré­kosságot nem szabad kampányfeladatnak tekinteni, mert nem átmeneti ügy, hanem további előrehaladásunk fontos tartaléka, a nemzeti jövedelem emelésének egyik eszköze. Gazdasági vezetőink érjék el, hogy anyagi eszközeiket a legtakarékosabban használják fel. Az anyaghányad csök­kentése érdekében vizsgálják felül az anyagnormákat és dolgozzanak ki olyan intézkedéseket, amely biztosítja ezen a területen az előirányzatokat — ésszerű mértékben — meghaladó megtakarításokat. A vállalatok és költségvetési szervek vezetői a párt, a szakszervezet, a KISZ bevonásával készítsenek takarékos­sági terveket. Segítsék az olyan közszellem kialakítását, amely nem tűri meg a könnyelmű gazdálkodást, a nép va­gyonának herdálását. Mindenütt lépjenek fel a felesleges kiadások ellen. © Fontos szerepe van a népgazdaságban az optimális anyag- és árukészleteknek. Az utóbbi években a készletek növekedése meghaladta a gazdaságilag indokolt ütemet és emiatt a szükségesnél nagyobb áru- és anyagkészletek hal­mozódtak fel. Ezek feleslegesen lekötik anyagi-, deviza- és erőforrásaink egy részét és szükségtelenül terhelik — az egyébként is szűkös — raktárkapacitást. Az 5 éves terv befejező évének fontos feladata, hogy vállalatainknál meg­akadályozza az indokolatlan készletek keletkezését. Meg kell javítani az anyaggazdálkodást és a készletidőnormá­kat fokozottabb mértékben kell érvényesíteni a tervezés­nél, a beszervezéseknél és az ellenőrzéseknél. A bankok ha­tározottabban alkalmazzák a büntető jellegű kamatok ösz­tönző hatását a készletekkel pazarló módon gazdálkodó vállalatok ellen. A könnyelmű készletgazdálkodás a termelési tervek egyoldalú mennyiségi túlteljesítésére való törekvés elfekvő anyag és árukészletek keletkezéséhez vezetett. Minden kö­rülmények között el kell érni, hogy a felesleges anyagok fokozatosan feszámolásra kerüljenek és azokat adják át oda, ahol a termelés érdekében arra szükség van. Szigorít­sák meg a pénzügyi fegyelmet és csak a termeléshez tény­legesen szükséges anyagok beszerzését eszközöljék. © Megyénkben az ipari beruházások színvonala lényegé­ben azonos lesz a múlt évi teljesítéssel, ami összhangban van az építőipar tervével. A kivitelezés jobb munkát kö­vetel a műszaki vezetőktől. Ma már nem fogadható el az üzembehelyezések elhúzódása, a gépek kihasználatlansága, az erőforrások elaprózása. 1965-ben kiemelt beruházásként kell kezelni a Szegedi Gumigyár építését, a Kenderfonó­és Szövőipari Vállalat, a Szegedi Textilművek és a Sze­gedi Szalámigyár rekonstrukciójának befejezését, a 10. sz. AKÖV műszaki telepének, Hódmezővásárhelyen az Al­földi Porcelángyár és a Nagylaki Pozdorjalemezgyár épí­tését. Jelentősek feladataink a lakásépítés terén is. A me­gyében ebben az évben 470 lakást kell befejezni és 483 lakás építését meg kell kezdeni. Törekedni kell arra, hogy a kivitelezés során a tar­Vasárnap, 1965. január 21. dél-magyarország ií

Next

/
Thumbnails
Contents