Délmagyarország, 1965. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-24 / 20. szám

Az ISZMP Csongrád megyei Bizottságának állásfoglalása a megye iparának és mezőgazdaságának 1965. évi feladatairól Az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága 1965. január 16-án megvitatta és jóváhagyta az ipar és a mezőgazdaság 1965. évi főbb célkitűzéseit, alapvetőbb mutatóit. I. IPAR A kivitel növelésének alapvető feltétele, hogy a rendeléseket gyorsan és határidőben teljesítsük, ösztönözni kell a piac igényeinek rugalmas kielégítésére, az üzem valamennyi dolgozóját érdekeltté kell tenni az export gazdaságos és pontos teljesítésében, mert csak így tudjuk növelni kivitelünket. talékok feltárásával csökkenjenek az építési költségek és az üzembehelyezések határidőben megtörténjenek. Építőipari vállalatainknak megvan minden adottsága a tervben kitűzött mennyiségi feladatok teljesítésére. Ezen túl azonban jelentős fejlődést kell elérni a minőség, az önköltség terén. Biztosítottak a feltételek a termelékenység emeléséhez is, az építkezések koncentráltságával, a munka jobb megszervezésével, a gépek mennyiségének emelésével és hatékonyabb kihasználásával stb. Az építőipar vezetőire vár a feladat, hogy konkrét intézkedéseikkel megvalósítsák a kitűzött célokat és megszüntessék a munkafegyelmi lazaságokat. A terv a közlekedés további javításával számol, jóllehet a kapacitás jelentősen nem változik, az áruszállítás viszont valamelyest meghaladja az országos előirányzatot. A vasút országos terve szerint 1965-ben az áruszállítást 4,4 százalékkal, a személyszállítást 3,2 százalékkal növeli. A 10. Autóközlekedési Vállalat ez évi teherszállítási terve 20 százalékkal, személyszállítási terve 8 százalékkal növekszik. A feladatok megoldása érdekében javítani kell a vezetés, a szervezettség színvonalát. össze kell hangolni a szállítási igényeket a lehetőségekkel, a rendelkezésre álló erők biztonságosabb elosztása érdekében. A fuvaroztató és fuvarozó vállalatok öszszefogása, a megyei szállítási tanács által kiadott irányelvek alkalmazása elősegíti a tervben meghatározott feladatok elvégzését. A vasútnál javítani kell a kocsifordulót, csökkenteni kell a ki- és berakást időket, tovább kell javítani a kocsikihasználást és a menetrendszerűség romlását meg kell szüntetni.. A közúti közlekedés teherszállítási kapacitását elsősorban a rövidebb távolságú fuvarok kiélegítésére vegyék igénybe. o Az áruforgalmat a megyében 3.2 százalékkal kell növelni, ezen belül a falu áruforgalma valamivel gyorsabban nő. Kereskedelmi szerveink az árualapok biztosítása és a készletek összetételének kialakításánál az eddigieknél fokozottabb gondot fordítsanak a vásárlók igényeinek kielégítésére. Alapvető élelmiszerekből, napi közszükségleti cikkekből folyamatos és zavartalan ellátást kell elérni. Iparcikkekben a jobb választék kialakításával kell biztosítani a vásárlók igényét. A korszerű élet- és munkakörülményeknek megfelelően növelni kell továbbra is a korszerűbb táplálkozást biztosító élelmiszerek, a könnyebb ruházkodást elősegítő cikkek, a lakáskultúrát, művelődést fejlesztő cikkek forgalmát. II. MEZŐGAZDASÁG A párt agrárpolitikája, a mezőgazdaság irányításában alkalmazott gazdaságpolitikai eszközök, a megnövekedett műszaki-anyagi ellátás, a második 5 éves terv első négy évében általában biztosította a mezőgazdasági termelés belterjes irányú fejlődését. Ennek eredményeként a megye mezőgazdasága a szocialista átszervezés' óta egészségesen fejlődik. Termelése ezidő alatt mintegy 8—10 százalékkal, a felvásárlás pedig 30 százalékkal növekedett. A mezőgazdasági termelés fejlődése azonban az elmúlt négy év alatt nem volt egyenletes, amit zavart a rendkívüli időjárás, a sok aszályos év. A kenyérgabona vetésterületi tervét a párt- és kormányhatározatnak megfelelően teljesítettük. A búza átlagtermése 9,6 mázsáról 11,4 mázsára emelkedett. A kukorica termésátlaga megyei szinten élérte májusi morzsoltban számítva kataszteri holdanként a 17,6 mázsát. Az eredményekben nagy szerepe volt annak, hogy a kukorica zöme mélyszántásba került és a vetés 85 százalékát sikerült április végéig befejezni. Bár a lucerna vetés-területe egy év alatt négyezer holddal nőtt, nem sikerült kizökkenteni a lucerna termésátlagát a mélypontról. A terméseredmények növelését gátolja, hogy még mindig nem megfelelő alapossággal • történik a telepítés, késik a kaszálás, lassú ütemben és renden történik a szárítás. Nagy az arankafertőzés és az elmúlt évben jelentős volt a mezei pocok kártétele ísl A rét- és legelőgazdálkodásban 1964-ben lényeges fejlődés történt, a javítást célzó intézkedések eredményesek voltak. 1964-ben több millió forintot fordítottak rét- és legelőjavításra, amit főleg öntözésre, műtrágyázásra és gyomtalanításra hasznájtak fel. E munkához igen nagy segítséget adott a Dél-Alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet. Munkatársai több tsz-ben megszervezték a rétlegelő mütrágyázási módszer gyakorlati alkalmazását. Az ipari növények vetésterülete áz előző évhez képest növekedett. Jelentősen nőtt a cukorrépa és fűszerpaprika vetésterülete. A zöldségfélék területe a tervnek megfelelően alakult. Bár az öntözött terület is növekedett, azonban az öntözéshez kiépített területeket nem mindegyik szövetkezet hasznosította céljának megfelelően. A szőlő- és gyümölcstelepítési tervet 1964-ben túlteljesítettük. Az ápolás sokkal gondosabb volt, mint a korábbi években. Az állattenyésztés területén is tapasztalható feílődrs. A megye sertésállománya 30 százalékkal több, mint 1903ban volt. A takarmánygondok ellenére csökkent a hizlalási idő, javult a takarmány-értékesítés. A szarvasmarha állomány 1964-ben lényegében változatlan maradt. A tehénlétszám azonban valamelyest csökkent. Az egy tehénre jutó tejtermelés tovább emelkedett és meghaladta az 1963. évit. A tejtermelés azonban területenként rendkívül ingadozó, kiemelkedő és nagyon gyenge eredmények váltakoznak. A juh- és baromfiállomány továbbra is növekvő tendenciát mutat. 1965-ben a megye mezőgazdasága előtt álló feladatokat országosan meghatároznák a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1964 februári, valamint 1964 decemberi határozatai. A mezőgazdaság termelése 1965-ben országosan 1964-hez viszonyítva 1,5—2 százalékkal növekszik, a felvásárlás pedig 5—6 százalékkal. A megye mezőgazdasági fejlődésének üteme mind a termelésben, mind felvásárlásban megegyezik az országos célkitűzésekkel, azon m figyelembevéve a megye sajátosságait, néhány nővén" "••'•leségből a termelési és felvásárlási feladatok feszítettebbek (Folytatás a 4. oldalon) A megyei pártbizottság megállapította, hogy az ipari termelés megyénkben az elmúlt négy évben az átlagosnál nagyobb ütemben emelkedett, s már 1964-ben meghaladja az 1965-re előirányzott színvonalat. A minisztériumi ipar 63 százalékkal, a tanácsi ipar 46 százalékkal, a kisipari termelőszövetkezetek 36 százalékkal növelték a termelést. Ezzel elértük, hogy a megye arculata jelentős mértékben megváltozott és ma már mezőgazdaságunk mellett számottevő az ipar is. A szocialista építőipar teljesítése az ötéves terv eredeti célkitűzéseit 10 százalékkal már meghaladta. 1964-ben 9 százalékkal termelt többet, mint 1963-ban, éves tervéhez viszonyítva azonban elmaradt 7 százalékkal. Fejlődött a közlekedés és hírközlés. A vasút 12 százalékkal több Utast és 20 százalékkal több árut szállított 1960 óta. Kedvezően alakult megyénk export termelése. Az ipar kivitele 400 millióval haladja meg az 1960-as színvonalat. A megye teljes termelésének 26 százaléka került exportra, ebből 50 százalék kapitalista országokba irányult Az iparban elért eredmények mellett a múlt évi terv teljesítésének főbb hiányosságait a következőkben látta a megyei pártbizottság: A termelékenység nem emelkedett a kívánt mértékben. A feladatok teljesítéséhez a tervezettnél nagyobb számú munkaerőt vontak be és emiatt a többlettermelést csak 52 «százalékban sikerült termelékenység-növelésből biztosítani, az előírt 70 százalék helyett Nem csökkent kívánt mértékben a költségszint, az elmúlt négy év alatt mindössze ötszázalékos önköltségcsökkentést ért el a rriegye a második 5 éves tervben előírt 10 százalékkal szemben. A gyártott termékeknél gyakran Jelentkeztek minőségi hiányosságok, emelkedtek az áru-: és anyagkészletek, az immobil anyagok. Néhány vállalat azonban nem teljesítette 1964. évi termelési előirányzatát sem. Az 1965-ös év feladatainak megoldásánál az eredmények mellett figyelembe kell venni a fogyatékosságokat és a tennivalóinkat ezek felszámolására kell az erőt összpontosítani. Ezért előtérbe kerülnek gazdasági életünk fejlődésében a gazdálkodás hatékonyságát, a minőséget javitó feladatok. a népgazdaság 1965. évi terve az fpari termelés 4,2 százalékos növelését írja elő. Megyénkben az országos átlagnál nagyobb mértékben, 8 százalékkal kell növelni a termelést. A nagyobb ütemű fejlődést a termelésbe belépő új beruházások indokolják. (Gumigyár. Textilművek rekonstrukciója stb.) © a termelés mennyiségi növekedésének üteme viszonylag mérséklődik. Ez természetesen nem jelenti, hogy könynyebbek lesznek tennivalóink, mert a terv a mennyiségi feladatok teljesítése mellett különös gondot fordít a minőségi és gazdaságossági mutatók teljesítésére. Az előírások a minőségi mutatók tekintetében feszítettek. Megyénk iparának megvannak a lehetőségei a sokrétű tennivalók megoldására. Az országnak csak a tervben előfrt és szerződésekkel lekötött árukra van szüksége, ezt viszont az előírt határidőkben kell adni. Meg kell akadályozni a mennyiségi szemlélet egyoldalú érvényesítését a végrehajtás során. © Megyénk könnyűipara az országos 3.4 százalékkal szemben gyoisabban fejlődik. A kapacitások leterhelése miatt, a tervek teljesítése érdekében a szövödékben a munkaidő maximális kihasználására van szükség. Gyorsabban emelkedik megyénkben az élelmiszeripar termelése is, mint az országos előirányzat. Ennek érdekében fokozni kell az ipari, mezőgazdasági eredetű nyersanyagellátást és teljesíteni kell a kiemelt élelmiszeripari beruházásokat. A gépipar termelésének emelkedése a népgazdasági szükségleteknek megfelelően differenciált. A szükségletek maradéktalan kielégítése érdekében intézkedéseket kell tenni az ülentes termelés megvalósítására, a rohammunkák felszámolására és a túlórák csökkentésére. © Hazánk gazdasági életében a földrajzi adottságokból.a nyersanyagellátásból kifolyólag nagy szerepe van a külkereskedelemnek. A nemzetközi munkamegosztásból adódó előnyök is arra ösztönöznek bennünket, hogy fokozzuk külkereskedelmi áruforgalmunkat. Az 1965. évi népgazdasági terv a kivitel 11 százalékos emelését irányozza elő. Megyénk iparának megvannak a lehetőségei, adottságai az exporttermelésnek az eddiginél nagyobb mértékű növelésére. Különösen nagy feladatok hárulnak a könnyűiparra és élelmiszeriparra. Az év közben feltárhafó tartalékokat és teljesítéseket elsősorban az export növelésére kell fordítani. A tervet a lehetőségekhez mérten túl kell teljesíteni a keresett cikkekből, mint például zsineg, kötöttáru, szőrme, női cipő, ponyva stb. Fokozott figyelmet kell fordítani a gazdaságosságra, a korszerűségre, a minőségre, a felvevő piac igényére és az import felhasználásának ésszerű csökkentésére. Az export termelő vállalatok maguk is nagyobb mértékben fog Ír ' -zanak export-gazdasági számításokkal. Jobban ismerjék meg a külföld igényeit. © Az utóbbi években nem emelkedett kielégítően a termelékenység, a létszám viszont a tervezettnél gyorsabban nőtt. Ennek a helyzetnek megváltoztatására el kell érni, hogy a termelés növelésének 70 százalékát termelékenységből biztosítsuk. Erre szorít bennünket a munkaerő helyzetben jelentkező feszültség és lehetőséget ad erre a megye gépparkjának évről évre történő jelentős felújítása, modernebb gépekkel történő kiegészítése. A vállalatok vezetői dolgozzanak ki műszaki-szervezési-intézkedési terveket. Törekedjenek termelékenyebb termelési folyamatok, új technológiai eljárások bevezetésére és az ennek következtében felszabaduló munkaerőt irányítsák oda. ahol arra ténylegesen szükség van. Tegyenek intézkedéseket a belső anyagmozgatás gépesítésére, a termékek átfutási idejének csökkentésére. A termelő berendezések ésszerű, egyenletes kihasználásával törekedjenek az ütemes termelésre, alkalmazzák az anyagi és erkölcsi ösztönző módszereket. Gazdasági vezetőink az eddiginél jobban takarékoskodjanak az élő munkával, következetesen számolják fel a bújtatott létszámot és javítsák meg a létszámgazdálkodást, tartsák be az állománycsoportok közötti helyes arányokat. A párt- és szakszervezetek aktív támogatásával harcoljanak a munkafegyelem megszilárdításáért. Hatékonyan lépjenek fel a hanyagul vagy lustán dolgozókkal, az indokolatlan mulasztókkal szemben. Biztosítsák a folyamatos termelés feltételeit Éljenek mind az ösztönzés, mind az elmarasztalás területén a módosított munka törvénykönyv adta lehetőségekkel. A termelékenység fokozása nem kampányfeladat. A kitűzött arány betartását és javítását hosszabb időre írja elő a terv. Ennek forrása mindenekelőtt az új technika, a gépesítés, a beruházás, a műszaki fejlesztés. Vezetőink tehát nem elégedhetnek meg a pillanatnyilag rendelkezésre álló tartalékok igénybevételével, hanem gondos elemző munkával fci kell dolgoznunk a távlati feladatokat a műszaki színvonal, a termelékenység emelésére. © A vállalati gazdálkodás kulcskérdése a tervszerű takarékos munka. Célja a költségek csökkentése, amely csak akkor lehet igazán eredményes, ha politikai üggyé válik és a vállalat minden dolgozója napi munkájának tekinti. Az 1965. évi terv e tekintetben jelentős javulással számol,' de törekedni kell az előirányzatok túlteljesítésére. A takarékosságot nem szabad kampányfeladatnak tekinteni, mert nem átmeneti ügy, hanem további előrehaladásunk fontos tartaléka, a nemzeti jövedelem emelésének egyik eszköze. Gazdasági vezetőink érjék el, hogy anyagi eszközeiket a legtakarékosabban használják fel. Az anyaghányad csökkentése érdekében vizsgálják felül az anyagnormákat és dolgozzanak ki olyan intézkedéseket, amely biztosítja ezen a területen az előirányzatokat — ésszerű mértékben — meghaladó megtakarításokat. A vállalatok és költségvetési szervek vezetői a párt, a szakszervezet, a KISZ bevonásával készítsenek takarékossági terveket. Segítsék az olyan közszellem kialakítását, amely nem tűri meg a könnyelmű gazdálkodást, a nép vagyonának herdálását. Mindenütt lépjenek fel a felesleges kiadások ellen. © Fontos szerepe van a népgazdaságban az optimális anyag- és árukészleteknek. Az utóbbi években a készletek növekedése meghaladta a gazdaságilag indokolt ütemet és emiatt a szükségesnél nagyobb áru- és anyagkészletek halmozódtak fel. Ezek feleslegesen lekötik anyagi-, deviza- és erőforrásaink egy részét és szükségtelenül terhelik — az egyébként is szűkös — raktárkapacitást. Az 5 éves terv befejező évének fontos feladata, hogy vállalatainknál megakadályozza az indokolatlan készletek keletkezését. Meg kell javítani az anyaggazdálkodást és a készletidőnormákat fokozottabb mértékben kell érvényesíteni a tervezésnél, a beszervezéseknél és az ellenőrzéseknél. A bankok határozottabban alkalmazzák a büntető jellegű kamatok ösztönző hatását a készletekkel pazarló módon gazdálkodó vállalatok ellen. A könnyelmű készletgazdálkodás a termelési tervek egyoldalú mennyiségi túlteljesítésére való törekvés elfekvő anyag és árukészletek keletkezéséhez vezetett. Minden körülmények között el kell érni, hogy a felesleges anyagok fokozatosan feszámolásra kerüljenek és azokat adják át oda, ahol a termelés érdekében arra szükség van. Szigorítsák meg a pénzügyi fegyelmet és csak a termeléshez ténylegesen szükséges anyagok beszerzését eszközöljék. © Megyénkben az ipari beruházások színvonala lényegében azonos lesz a múlt évi teljesítéssel, ami összhangban van az építőipar tervével. A kivitelezés jobb munkát követel a műszaki vezetőktől. Ma már nem fogadható el az üzembehelyezések elhúzódása, a gépek kihasználatlansága, az erőforrások elaprózása. 1965-ben kiemelt beruházásként kell kezelni a Szegedi Gumigyár építését, a Kenderfonóés Szövőipari Vállalat, a Szegedi Textilművek és a Szegedi Szalámigyár rekonstrukciójának befejezését, a 10. sz. AKÖV műszaki telepének, Hódmezővásárhelyen az Alföldi Porcelángyár és a Nagylaki Pozdorjalemezgyár építését. Jelentősek feladataink a lakásépítés terén is. A megyében ebben az évben 470 lakást kell befejezni és 483 lakás építését meg kell kezdeni. Törekedni kell arra, hogy a kivitelezés során a tarVasárnap, 1965. január 21. dél-magyarország ií