Délmagyarország, 1965. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-24 / 20. szám

Az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának állásfoglalása a megye iparának és mezőgazdaságának 1965. évi feladatairól (Folytatás a 3. oldalról) ta országos előirányzatnál. A népgazdaság 1985-re jóváha­gyott tervében ls kifejezésre jut: a mezőgazdasági terme­lés növelése további elörehaladasunk fontos kérdése. Az 1965. évi egyik legfontosabb feladatunk továbbra is a tervezett kenyérgabona megtermelése és felvásárlása. Az elmúlt év őszén nagy nehézséggel, de elvetettük az előirányzott területen a kenyérgabonát. A búza egy része azonban megkérve került a földbe, ezért szükséges, hogy az elvetett területek ápolásá.ra fokozott gondot fordítsunk. Idejében el kell végezni a belvizek levezetését, a korai fej trágyázást és az egyéb növényápolást. El kell érni, hogy a vetésterület 65—70 százalékán végezzenek vegy­szeres gyomirtást. Törekedni kell a tervben előirányzott átlagtermés elérésére és túlteljesítésére. Gyorsabban kell előrehaladni az állatállomány takar­mányszükségletének megtermelésében. Ennek legfontosabb útja az az átlagtermések növelése. Elsősorban a kukorica­termesztést kell fejleszteni. Figyelembe kell venni azt, hogy 1964. évről mintegy 50 ezer kat. hold mélyszántás maradt el, ezért nagyobb gondot kell fordítani a tavaszi szántás időbeni elvégzésére, a talajelőkészítésre, talajerő utánpótlásra, és az optimális vetésidő és töszám betartá­sara. Törekedni kell, hogy 1965-ben se csökkenjen a ku­korica átlagtermése az előző évhez. A növényi fehérjeszükséglet megtermelése érdekében előbbre kell jutni a lucernatermelésben, nagyobb gondot kell fordítani a meglévő lucernaállannány gondos ápolá­sára és új vetéseknél pedig a tiszta lucerna tiszta-telepí­tése kerüljön előtérbe. A vetést megelőzően el kell vé­gezni a talajfertőtlenítést Nagyobb gondot kell fordítani a lueernukártevők elleni védekezésre, a betakarítás, szá­rítás gondosabb megszervezésére. A rét-, legelőgazdálko­dásban még mindig nagy tartalékaink vannak. Ezért a Dél-Alföldi Kísérleti Intézet tanácsadó munkáját a sze­gedi járáson kívül az egész megyére ki kttl te-jeszteni. 1965-ben további mintegy 4500 kat. Imid ró'et és legelőt szükséges kultúrállapotba hozni Az ipari növények termelésében ls előre k 11 hatódni. Gondoskodni kell a megyei tervnek megfelelő területen történő termeléséről. Helyes agrotechnikával tovább kell növelni a termésátlagokat. Különös figyelmet kell fordí­tani az olyan, mezőgazdasági exportban jelentős helyet elfoglaló növénnyek termesztésére, mint a vörösé ayma, fűszerpaprika, cukorrépa, napraforgó, korai zöldség­félék stb. Az állattenyésztésben elsődleges feladat a hozamok fokozása. A sertésállomány változatlan szinten tartusa mellett a szaporulati mutatókat kell javítani, csökken­teni kell az állatelhullóst, javítani a koca-forgót, a hiz­lalásnál csökkenteni a hizlalás! időt, el kell érni, hogy ez az idő no haladja meg a 10—11 hónapot, é« az I kg ser­téshús előállításává felhasznált takarmány pedig a 4,5 kilót. A szarvasmarha-tenyésztésen belül szintén javítani kell a szaporulati mutatókat, a nagyobb arányú vemhe­sítósscl, a borjúelhullás csökkentésével. Növelni kell az egy tehénre jutó tej hozamot. Az 1965. évi tervek megvalósításához szükséges anyagi­technikai eszközök tovább növekednek (traktor, kombájn, pótkocsik stb.) A műtrágya-ellátás is javul. Építési be­ruházásra 95 millió forint áll rendelkezésre. Az elmúlt évi­nél nagyobb gondot kell fordítani a meglévő eszközök gondos, céltudatos kihasználására. Szükséges, hogy a beru­házások kivitelezése az eddigieknél körültekintőbb legyen, jobban szem előtt kell tartani a beruházások kivitelezé­sénél a gazdaságosságot. Határidőre üzembe kell helyezni a beruházásokat. Tovább kell fokozni a szakmunkásképzést. 1965-ben mintegy 2000—2200 különböző szakmunkás végezze el a szakmunkás-tanfolyamot A traktorok kétmilszalcos üze­meltetésére a gépek gondos kijavításával, a traktorosok továbbképzésével most kell felkészülni. A tél folyamán mintegy 600 új traktoristát ls ki kell képezni. 1065-ben az ültetvények telepítésének szerény növe­kedése mellett előtérbe kerül a hiányok pótlása, valamint a járulékos és kiegészítő beruházások megvalósítása. Nem elegendő csak telepíteni, hanem biztosítani kell a nagy­üzemi ápolás, feldolgozás, felvásárlás feltételeit is. Az idén a népgazdaság szükségletének megfelelően tordbb kell növelni a megyében a mezőgazdasági termé­kek felvásárlását. A felvásárlási tervek teljesítését most a gondos tervezéssel kell megalapozni. Törekedni kell arra, hogy a felvásárlási tervszámok a termelőszövetke­zeti termelési és pénzügyi tervekben tükröződjenek. A közös gazdaságok árutermelésének növelése mellett to­vábbra is fokozott gondot kell fordítani az egyéni és háztáji gazdaságok termelésére és árutermelésére. Aho) még nem alakult meg, ott meg kell alakítani a háztáji bizottságokat is. Tovább kell növelni a megye mezőgazdasági exportját. Ez azzal a feladattal jár. hogy a gazdaságokban nagyobb gondot fordítsanak'a jobb minőségű áru termelésére, a megtermelt áruk minőségének megóvására.. Különösen vo­natkozik ez a gyümölcs ós szántóföldi zöldségek termesz­tésére. Javítani kell a felvásárlási munka színvonalát A me: őzazdaság előtt álló termelési feladatok teljesí­tése elsősorban a termelőszövetkezeti tagság szorgalmas, jó munkájával érhető el. Ezért meg kell teremteni a terme­lésben a tagság anyagi érdekeltségét. Ezt az elvet az el­múlt évben a termelőszövetkezetek többsége helyesen al­kalmazta. Ennek további gondos alkalmazására van szük­ség. Ezért az eddig szerzett tapasztalatok felhasználásával, a most készülő ^pemtervek kialakításakor kell megválasz­tani a legjobban bevált módszereket. Igen fontos, hogy mindenhol figyelembe vegyék a termelési feltételek meg­változását. Ügyelni kell arra, hogy a közös gazdaság érde­keit sértő, jogosnál nagyobb részesedést senkinek se á'la­pílsanak meg. Az üzemágak dolgozói között kialakított részesedés ne okozzon feszültséget. A gazdaságszervező munka arra irányuljon, hogy a szövetkezetekben megszilárduljon a gidálkcdási és pénz­ügyi fegyelem. A szövetkezeti demokrácia megsértése nél­kül, feltétlen fel kell lépni a hanyag, felelőtlen tagokkal és vezetőkkel szemben. Nem szabad megengedni, hogy a ha­nyag. nemtörődöm, vagy hozzá nem értő, gondatlan veze­tés miatt milliók menjenek veszendőbe felelősségrevonás nélkül. A meglévő eszközök feltétlen a termelés növekedé­sét szolgálják. Minden tsz-ben javítani kell a vezetés szín­vonalát. Továbbra ls megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a gyenge termelőszövetkezetek megszilárdítására. Az illeté­kes szerveknek felül kell vizsgálniok a c enge szövetkere­tek gazdálkodását, vezetését, és meggondolt intézkedésekkel segíteni a hiányosságok felszámolását. 19G5-ben el kell ér­ni, hogy a gyenge szövetkezetek közül mind több a k'ze­pesek színvonalára emelkedjék úgv, hogy a neg-r södöt­tek közül egy se essen vissza a gyengék színvonalára. in. A PARTSZERVEZETEK FELADATAIRÓL Az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és áruforgalom 1965.- évi feladatai az eddigieknél nagyobb követelmények elé állítják a dolgozókat és vezetőket. Ennek megfelelően növekvő szerepe van a tudatos szervező erőnek, a pártnak. Magasabb színvonalra van szükség a párt ellenőrző és se­gítő munkájában. A párt és társadalmi szervek feladata, hogy körültekintő munkával vizsgálják meg üzemük prob­lémáit, tárják fel a tervek teljesítésének tartalékait, az, aka­dályozó tényezőket, és időben fogjanak hozzá a feladatok megoldásához. Lépjenek fel következetesen a káros gazda­ságpolitikai tendenciák ellen. Fejtsenek ki széles körű pro­pagandát a feladatok teljesítése érdekébén. Szám Isanök a kommunisták, a pártonkívüli becsületes dolgozók, a szo­cialista brigádok fegyelmezett munkájára. Ne engedjenek meg lazaságot a munkafegyelemben, a gazdasági vezetők­től követeljék meg a határozott fellépést mindennemű la­zaság ellen. A pártszervezetek lépjenek fel a termelés mennyiségi növelésének egyoldalú hajszolása ellen, és a pártmunka eszközeivel emeljék megfelelő rangra a gazdálkodás haté­konyságát. a gazdaságosságot és a minőséget javító elő­írásokat. Támogassak az egyszemélyi vezetés elvének kö­vetkezetes érvényesítését. Jobban segítsék és ellenőrizzék a gazdasági vezetés szervező munkáját., a párthatározatok betartását, marasztalják el, és szükség esetén javasoljanak megfelelő intézkedéseket a könnyelmű vezetők ellen. A szakszervezetek a dolgozók érdekeinek megfelelően szervezzék és irányítsák a munlzaversenyekel, segítsék a termelést elősegítő mozgatnak kibontakozását, teremtsenek szilárd üzemi rendet, örködjenek a munkaügyi törvények helyes alkalmazása és betartása felett. Szélesítsék az üzemi demokráciát, emeljék magasabb színvonalra a termelési ta­nácskozásokat. A KISZ-szervezetek használják fel az ifjú­ság lendületes munkáját, és a tervek teljesítése érdekében hívják harcba a fiatalokat. Az 1965-ös mezőgazdasági tervek teljesítése a mezőgaz­daságban működő pártszervezetek elé is megnövekedett fel­adatokat állít. A pártszervezetek tevékenységének erősítése két irányban szükséges. Egyrészt: behatóbban kell ellen­őrizniük és scgíteniök a felelős gazdasági vezetők munkáját. Másrészt polilikai felvilágosító munkával mozgósítaniok kell a dolgozókat a helyes tervek kialakítására cs teljesí­tésére, a termelékenység fokozására, az önköltség csökken­tésére, az anyagtakarékosságra, a társadalmi- és csoport­tulajdon megóvására, valamint a terméshozamok és az áru­termelés növelésére. Fontos szerepük van a tartalékok fel­tárásában is. Mindezeknek a feladatoknak megoldása a tsz-tagság véleményének kikérésével, a szövetkezeti élet demokratizmusának erősítésével, a tsz-gazddk felelőssége növelésével lehet eredményes. A pártszervezetek politikai nevelő munkája formálja és erősítse a tsz-paraszti egységet, irányuljon a nagyüzemi gazdaság erősítésérc mind a ter­melésszervezésben, mind az elosztásban a szocialista voná­sok erősítésére. A megyei pártbizottság a mezőgazdaságban is számit a tömegszervezetek lelkes, szervező, nevelő munkájára. Szükséges, hogy a KISZ legyen kezdeményezője a korszerű eljárások elterjesztésének és alkalmazásának, mozgósítsa a fiatalokat a traktorosképzésre, a rét-legelőjavitás kiszélesí­tésére, folytassák a már hagyományos ifjúsági termelési versenyeket. Számít a megyei pártbizottság a nőmozgalom lelkes támogatására is. Arra, hogy a nőmozgalom eredmé­nyesen mozgósítja a falu asszonyait, mind a közös gazda­ságban, mind a háztájiban végzendő munkákra. A mezőgazdaságban mindent meg kell tenni a már elért jelentős termelési gazdálkodási színvonal megszilárdításá­ra és Állandósítására, valamint a lehetőségeknek megfele­lően az elmaradottabb területek elöbbrelépeseben rejlő nagy tartalékok feltárására. A megyei pártbizottságnak meggyőződésé, hogy ez évi feladataink sikeres végrehajtásának nélkülözhetetlen fel­tétele a dolgozók kezdeményezőkészségének kibontakozta­tása és a fegyelmezettebb munka. A megye iparában, me­zőgazdaságában, közlekedésében, kereskedelmében dolgo­zók az 1965. évi tervből reájuk háruló feladatok jó meg­oldásával járulhatnak hozzá a nemzeti jövedelem emelé­sehez. elért életszínvonalunk stabilizálásához, további fel­emelkedésünk alapjai megteremtéséhez, az ötéves terv. pártunk gazdaságpolitikájának maradéktalan megvalósí­tásához. Felemelték a szerződéses burgonya felvásárlási árát Illetékes szervek döntést hoztak a szerződéses burgo­nya felvásárlási árának fel­emeléséről. A szövetkezetek országos felvásárló és érté­kesítő központjának tájékoz­tatása szerint a gülbaba, a somogyi kifli és a korai ró­zsa burgonyát a következők­ben az eddigi mázsánkénti 150 forint helyett 210 fo­rintért veszik át a szerződő termelőktől. A szerződéses őszi rózsa, kisvárdai rózsa, rakamazi rózsa és pierwios­nek burgonya mázsánként! felvásárlási ára 130 forintról 180 forintra emelkedett A vera, a somogyi korai, a so­mogyi sárga, a boldogító, az epoka, az amser, a giewont, a meise és a schwalbe krumpli felvásárlási árát az eddigi 100 forintról 150 fo­rintra, az egyéb sárga és fe­hérhúsú étkezési fajták má­zsánkénti felvásárlási árát pedig 85 forintról 100 forint­ra dmelték. Hetvenmillió téglával több A Tégla- és Cserépipari Tröszt üzemei az idén mintegy hetvenmillió téglá­nak megfelelő falazóanyag­gal gyártanak többet, mint tavaly. Ennek érdekében többek között megkétszere­zik. a Berentei Gázbetongyár korszerű építőanyagainak termelését. Az idei nagy feladatok teljesítését segíti majd hat régi, tanácsi tég­lagyár is. Ezeket a kiörege­dett gyárakat korábban le­ülitották, de most újra üzembe helyezik. Természe­tesen a régi berendezéseket korszerű felszereléssel vált­ják fel. Az idén a termékek minő­ségének javításában is több a tennivaló. Ezért a gyön­gyösi téglagyárban — ahol tavaly különösen sok prob­léma volt a minőséggel — most anyagelőkészltő beren­dezést állítanak fel. Ennek segítségével szilárdabb és erősebb lesz a tégla. Szerelik a legmodernebb spektroszkópot Az ország legmodernebb spektroszkópjának szerelését Kezdtek meg a Mezőgazda­sági Minőségvizsgáló Inté­zetben. A készülék nemcsak a látható, har.em az azok­nál kisebb frekvenciájú, azaz az Infravörös tartományba tartozó színeket is szétbont­ja. Az eredményt, a szoká­sos színképelemzési mód­szertől eltérően, nem fény­képezi, hanem ennél korsze­rűbb eljárással azonnal írás­ban rögzíti. Az úi módszerrel eddigi­nél sokkal pontosabban és megbízhatóbban tanulmá­nyozzák majd a talaj hu­muszának anyagát és a ta­lajban levő mikroásványok összetételét, mindkettőt első­sorban a kis termőképességé talajok hatékonyabb javítá­sa érdekében. A spektrosz­kópnak fontos szerepe lesz a különféle mezőgazdasági termékek minőségének vizs­gálatában is. Több mint 180 autót sorsolnak ki februárban Az Országos Takarékpénz­tár február 18-án, a MOM művelődési házban rendezi a gépkocsi nyereménybetét­könyvek 15. sorsolását. A húzáson az 1964. október 31-ig váltott és január 31-én még érvényes betétkönyvek vesznek részt. A februári húzáson a betétkönyvek szá­mának növekedése alapján már több mint 180 autót sorsolnak kl. Ezekkel együtt már mintegy ezerhatszázhar­mincra emelkedik a belét­könyv-sorsolásokon nyert autók száma. A következő, 16. sorsolást májusban tartják, s erre január 30-ig lehet még be­tétkönyvet váltani. (MTI) Ai cm he idő tovább tart Hazánkban már napok óta csaknem egyenletesen enyhe az időjárás. A Me­teorológiai Intézet központi előrejelző osztályán adott tájékoztatás szerint a követ­kező 36 órában időnként fel­szakadozik a felhőzet, több­felé lesz még havazás, ha­vas eső, az ország keleti tá­jain esőzés. A reggeli és a délelőtti órákban ködképző­désre, a jelenleg g} enge szél időnkénti megélénkülésére kell számítanunk. A vasár­nap reggeli hőmérsékleti mi­nimumok általában nulla, mínusz 4, néhány helyen mí­nusz 4, mínusz 8 fok között alakulnak ki, a maximumok mínusz 1. plusz 4 fokig emelkednek. (MTI) A kiküldetésben bekövetkezett baleset is üzemi baleset A nvugdíjrendelot szerint állandó özvegyi nyugdíj jár a feleségnek, ha férje . a munkahelyen elszenvedett üzemi baleset következtében halt meg. A gyakorlatban fölmerült a kérdés: a kikül­detés tartama alatt bekövet­kezett üzemi baleset — bele­értve az utazást is — mun­kahelyen elszenvedett bale­setnek minősül-e? A Legfelsőbb Bíróság pol­gári kollégiuma állásfoglalá­sában rámutatott: kikülde­téskor a dolgozó a munkál­tató utasítására hagyja el la­kóhelyét., s az utasításban foglaltaknak tesz eleget ak­kor is, amikor a kapott fel­adat teljesítésére a kijelölt helyre utazik, illetve onnan visszatér. A kiküldetésben végzett munka lényegében nem más, mint a kapott uta­sítás szerint más munkahe­lyen végzett munka. A ki­küldetés idején bekövetke­zett balesetet tehát a mun­kahelyen elszenvedett bale­setnek kell tekinteni. Nem tekinthető viszont üzemi balesetnek, ha a dolgozó te­vékenysége, amelynek során a baleset bekövetkezett, a munkaviszonyból eredő köte­lezettségek teljesítésével ösz­sze nem függő, magánjellegű tevékenységnek minősül. 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, l»5, január 24.

Next

/
Thumbnails
Contents