Délmagyarország, 1965. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-23 / 19. szám

Sí Elnikl Kéthetenként egy-két óra Tosiáes a politikai műveltségért es ® w 9 u A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Módosította a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójáról szóló törvényerejű rendeleteket; eszerint az újonnan telepített gyümölcsösök 2—10 évig mentesek a jövedelemadó alól. Az Elnöki Tanács hozzájárult dr. Zemplén György budapesti hittudományi akadémiai tanárnak a római pápai magyar egyházi intézet igazgatójává történő kinevezéséhez és e minőségben való működéséhez. Az Elnöki Tanács megerősítette az Egyesült Nemzetek alapokmányának az ENSZ közgyűlése 1991 (18.) számú határozatával elfogadott módosítását; megerősítette továbbá a Magyar Népköztársaság kormánya és a Luxemburgi Nagyhercegség kormánya között a légiközlekedés tárgyában aláírt egyezményt Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt • Dr. Zemplén György pénteken délben Dobi István, az Elnöld Tanács elnöke előtt a Magyar Népköztársaság alkotmányára letette az esküt. Jelen volt Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára és Prantner József, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. (MTI) Egy elvtárs, akinek pozí- másfél órát. Mit mondanak mertem, hogy milyen a szociójánál fogva jó a „rálátá- ők, hogyan látják a maguk cialista országok közötti pártoktatás szereplését, az előadó mun- munkamegosztás, a KGST és javasolta: káját, és általában az okta- a kapitalista Közös Piac közti különbség, tudom, , . , .... hogy miéit előnyös száüicseret — hat mogott munkra, ha a timföldet a Szovjetunióban dolgoztatjuk Ket mozgékony, csupaelet fel stb És mivel nem ke_ asszonyt „vallattunk" ebben rüljük meg a napi politikai sa" a szegedi problémáira, azt nézzük meg a kábelgyárat, tás helyzetét, ott reprezentatív anyagot találhatunk. Igen ám, de ember tervez, portás végez, amennyiiben a kapualjban közölte velünk, hogy a párt titkár meg „minden illeté- az irányban. Ök a marxizmus kérdéseket sem, úgy érzem, kes" elutazott Budapestre. S mivel egyrészt ilyen jellegű cikket mégsem illik összehozni a pártszervezet első —leninizmus tanfolyam második évfolyamának előadásaira járogatnak kitartó szarszámú felelősének informá- galommal. Nemcsak hallgaciója nélkül, másrészt nem tökként, hanem hozzászólókkulloghatunk vissza üres ként kézzel, arrébb mentünk egy házzal. „Megy a kocsi" A jutaárugyárban otthon volt mindenki. Nagygyörgy Imre, a párttitkár vakarta ugyan a fejét, amiből azt lehetett érteni, hogy jöhettünk volna kevésbé „rázós" ügyben is. De azért készis, Dr. Császár István propagandistát a háta mögött dicsérték, aki — úgymond — mindig lelkiismeretesen felkészül, s érdekes előadásokat szokott kerekíteni. Taíán ezért veszik komolyan a tanulást a „diákjai" is. Bellányi Jánosné már szaladt volna a jegyzeteiért, bizonyítani akarván állítáebben is tájékozott vagyok. A tanulás — szükség Dr. Császár István a maga nehézségeit mondogatja. Igen elfoglalt ember, s mivel az előadásokra gondosan szokott felkészülni, ez drága időt rabol el tőle. Hallgatóival egyébként elégedett, csak — mivel három ! -.iszakiján dolgoznak — elég nehéz összehozni őket. Emiatt megesik, hogy hétfő helyett pénteken tartják meg az órát. Huszonhárom éve szívja a jutaárugyár levegőjét KauHelytállás fagyban, sát. Egy pillanatig sem séggel * állt rendelkezésünk- ™®djákhogy csupaeleven- k~ál Károlyné^ mSt a'gazre Két perc múlva kiderült, ^ mi"dlg a..7lta- ,Neha bl" daságpolitikai előadásokat zony eleg szuken beszelnek hogy formailag, vagyis ami a szokványos kereteket illeti, nincs különösebb probléma. A politikai oktatásba 145-en neveztek be, ami a 78 fős párttagsághoz képest tetszetős szám. Tavaly október végén kijelölték a propagandistákat, egyenesbe állítottak négy különféle tanfolyamot, s azóta „megy a kocsi". Eleinte sok volt a hiányzó, de most már erről sem igen beszélhetünk. hallgatja. A legutóbbi összeIsmerős szöveg. Valószínűleg ezt hallanánk a valamennyi üzemében, lega tanultakról, sot az is meg- jövetelt igen ^„vonalasnak f®lk' h?gy. szurkolnak, ami- tátotta: a beruházásokról kor Teleki Ferenc, Szigeti és a felújítások voltak napiJozsef vagy Szabó István, a rendtn. Ezután következik legaktívabb hozzaszolók na- a ^ „orma- és munkagyön belemelegeonek a mon- erőhelvzet témája, természedamvaloba. Pláne, amikor tesen kiegészítve a legújabb iparkodnanak hazafelé, rendelkezésekkel. Pavlovics Ilyenkor az is megfordul a l^s^ propagandista módfej ükben, hogy Teleki elv- szere: nem szeret senldt fel_ tarsak kónnyu pazarolni az szólítani, azonban érti a idot, mert egy hajitásnyira módját, hogy „kiszedje" lakik a gyártól, de az asszo- hallgatóiból a tanultakat, nyolcat varja a család, meg Akármerről néztük is a háztartás. Különben a naztartas Különben szí- gyárban folyó pártoktatást, város v«en járnak a foglalltoza- lényegében véve igazat kel®c>kTa: Mint mondják, okos let adni a párttitkárnak, aki feljebb az adatokban volna dblgbk3t..,leb^. ballan''; egyébként maga is propaeltérés. A kételkedésre sem- ZoI°* MlhaIyne lgy beszelt gandista és sikeresen vezemi ok, mégsem maradt más hátra, mint leülni néhánynyal azok közül is, akik kéthetenként a marxista—leninista világnézettel ismerkedve töltenek el egy, vagy erről: — Sokdolgú asszony vagyok, lehetetlen mindig aprólékosan elolvasnom az újságot. A tanfolyamon azonban a többi között mégisa közlekedés idei tervei és távlati fejlesztése (Folytatás az I. oldalról) kat. Ebben az évben újabb tást mintegy 1700 kilométerjáratokat tervez a MALÉV, nyi hálózatra kívánjuk kitercást Mindennek érdekben Megindulnak gépeink a Bu- jeszteni. A vasúthálózat torendsaerezettebb hatáskört Napest Athén Nicosia vábbi részén dieselvontatáskivánnak biztosítani a me- D . . „„ m térünk át. E korszerűsítési gyei szállítási bizottságok- ~ Beirut ~ Damaszkusz vo- program előreIáthatólag 20nalon. Az Adriai-tenger felé 25 évet vesz majd igénybe; _____ irányuló turistaforgalmunk a tolatás dieselesítését azonI

dő" Tde^forgaTrZ'k elősegítésére Budapest _ ban ennél hamarabb befejezfellendülésének éve is Zágráb - Dubrovnik és Bu- A közúti közlekedésben a volt, Kaphatnank-e ne- dapest — Belgrád — Dub- járműpark — óvatos becslés mi tájékoztatást arról: rovnjk; a Fekete-tengerhez szerint — 20 év alatt a jeh<*yan igyekranek ki- _ Konstanca lonleginek nyolc-tízszeresére elegiteni az idegenfor- növekszik. Ezzel párhuzamogalomban a közlekedés idényjarat indul. Mas járató- ^ termfezetesenPújabb for. m igényeit? kon — így a Budapest — gaim; telepek létesítése, s a — Valamennyi közlekedési Brüsszel — London, illetve a szervizhálózat gyorsütemű fejágazatunk érdekelt az ide- Budapest — Helsinki vona- lesztése is szükséges. A közgenforgalomban. Tudatában lon _ sűrítik a járatokat. ^^Lw^ll.-^ f u vagyunk annak az alapigaz- .. á 1W j. tese gondolnunk kell Ságnak, hogy közlekedés nél- Mm\ arr°1 má5 3 " hogy a "agy forgalmú kül nincs idegenforgalom hírt adott, a nyáron kozvet- utak es vasutak szintbeni keEzért igyekszünk az idegen- len vasúti összeköttetést lé- resztezését fokozatosan kétforgalom közlekedési és szál- tesítenek az ausztriai Graz- keresztezesekke ep.tlítári igényeit számon tárta- ból a Balatonhoz, , ha nyu- Ami a víziközlekedésünket ni es minél jobb szinvona- gaU szomszédunkkal a kí- uleti jelenleg csak a Duna lon kielégíteni. vánt ütemben fejlődnek a megfeleiő hajózó út, a vízAz idén átadjuk a forga- barúti kapcsolatok, sor ke- szintszabályozás hiányában lomnak a magyarországi au- rülhet a Bécs — Hegyesha- azonban ennek használata is tópálya 7 kilométeres szaka- lom közötti vasútvonal villa- korlátozott. 20—30 éves társzót. Ez része a Balaton felé mosítására is. latban azonban már számolépülő új autópályának, s az elkészült szakasz közvetlen csatlakozást létesít a Tatabánya—Bécs felé vezető l-es úthoz is. Még ebben az évben befejezzük a 807-es számú út Dunaalmás—Tata közötti szakaszát, hogy az Ausztriából Közvéleményünket hatunk mind a Dunán, mind nagyon érdekli, milyen Pedig a Tiszán — a tervezett duzzasztóművek hatásaként — a hajózási lehetőségek lényeges javulásával, sőt a Duna—Tisza csatorna létesítése révén a két vízrendszer hazai összekapcsolásával is. Ezzel együtt jár folyami halesz a közlekedésünk a jövőben. Hallhatnánk-e valamit a magyar közlekedés távlati fejlesztési terveiről? - 1965 végére elkészül a és Csehszlovákiából Buda- közlekedés és hírközlés átfő- jóparkunk motoros vonpestre tartó járművek köny- gó távlati fejlesztési koncep- tatóhajókkal, tolóhajókkal, nyebben elérjék a fővárost, siója. A legfontosabb célki- uszályokkal, önjáró hajókF lytatjuk a Sopron—Bala- tűzéseket — mintegy húsz- kaj segédmotoros uszáí n közötti út korszerűsíté- éves távlatra — a közieke- lyokkal való bővítése, só'. amely a bécsi — s álta- déspolitikai irányelvekben Külkereskedelmi forgalmunk Iában a nyugati — autós tu- már meghatároztuk; megva- élénkülésével arányban fejri-iák közlekedését könnyíti lósításuk üteme a népgazda- lesztjük a folyam-tengeri ha'n cg. Ugyanezt a célt — a sági erőforrásoktól függ majd. jóparkot is, és — tengeri haB laton könnyebb megköze- A vasbt területén a for- jók beszerzésével — tenge1 ót — szolgálja, az Alföld gaiom oroszlánrészét bonyo- rentúli áruszállításaink egyfi >1, a 621-es számú út Si- mintegy 2500 kilométer- részét is magyar hajókkal n üornya—Igar közötti sza- nyi vasúti törzshálózat átbo- kívánjuk majd lebonyolítani, k inak korszerűsítése. csátó képességének növelése A nemzetközi légijáratok A magyar légiközlekedés érdekében számos állomást várható nagyarányú fejlődén, r tavaly is a külföldi já- korszerűsítünk, s ezeket, vata- se indokolja a Ferihegyi reve. k fejlesztésére fordította mint vonalainkat modern pülőtér további korszerűsítése je javát. Megindította pél- biztosító berendezésekkel kí- sét, bővítését — mondotta d; 1 a budapest—milánói já- vánjuk felszerelni. Egyes vo- befejezésül dr. Csanádi íaiot, s a Budapest—Pozsony, nalszakaszokon új, második György közlekedés- és postavalamint a Budapest—Kassa vágányokat tervezünk meg- ügyi miniszter, útvonalakon az idényjárato- építem. A vonal-villamosí- U. E. ti az Időszerű kérdések tanfolyamát. A kommunisták és a feliratkozott pártonkívüliek többsége — ha előfordulnak is hiányzások —, szükségét érzi a tanulásnak. Kell az ellenőrzés is persze, hiszen ez növeli az oktatás értékét. Amikor a többszöri távolmaradókkal — a propagandista jelentése alapján — beszél a pártvezetőség valamelyik tagja, utána szemlátomást népesebb egyegy tanfolyam. Mert a tudást igényli a munkások többsége, csupán a velejáró fáradság esik nehezére néhányuknak. F. N. L J

ól tartja a mondás: „a kutya nem eszi meg a telet". Az idén is beköszöntött Késve jött. de nem maradt el, s most hideg napokkal és éjszakákkal, faggyal és hóval pótolja, amit elmulasztott. Minden évszaknak megvannak a maga terhei. Az eső, a sár, a szél ls kemény helytállást követel. Mégis: a téli fagy leszi leginkább próbára az embert. Amikor mínusz 10 fok alá süllyed a hőmérő higanyszála, vagy térdig ér . hó s eltorlaszol utat, bejáratot. Küzdeni kell a téllel keményen, sokszor csak hősies erőfeszítések árán lehet g; ő edelmeskedni felette. Van néhány foglalkozási ág, amelynek munkásai különösen nehéz próbát kénytelenek kiállni a téli hidegben. Így a közlekedési dolgozók, különösen a vasutasok. Vállukon az ország élelem- és tüzelő-ellátásának felelőssége. A személy- és a teherforgalom biztosítása fa ytan, hóviharban. Ki-berakodás hajnali, farkcsordító hidegben. Nincs irigylésre méltó dolguk, ők mégis mindig helytállnak becsülettel. A gépkocsivezetők csúszós, behavazott úton, néha sűrű ködben birkóznak a kilométerekkel. Vigyáznak az utas testi épségére, vagy a rakomány biztonságára, s az értékes járműre is. Legtöbbjük holtfáradtan ér haza. a néha több száz kilométeres napi út után, s hajnalban talán újra indul, újabb nehéz feladat teszi próbára figyelmét és idegeit. A bányászok helyzete sem irigylésre méltó. Télen nagyon kell a szén, mint a falat kenyér. Nem sak a kohók, a kemencék, a mozdonyok várják, hanem a h;va'alok, az otthonok is. Ha nincs meleg, nem megy a munka, ha nincs szén, megáll az élet. S a bányászok húré gel útinak posztjukon, pedig télen korábban kell munkába indulnkk, és később érnek haza. A csúszós úton la-sabban halad a busz, sokszor kénytelenek leszállni ls róla. hogy maguk tolják át az akadálvokon. Vagy gyalog tesznek meg a bányáig hosszú kilométereket, a behavazott utakon. Sokat küszködnek télen a falusi emberek is. Amikor hó alá kerül a világ, az istállók, az. ólak, a kazlak és az utak is, komoly erőfeszítéseket kell tenniük. Biztosítani a jószág zavartalan ellátását. A fagyos takarmányt gondosan, jól előkészíteni, nem csekély gond. Sok helyen szellősek, hidegek az istállók, fázik a jószág. Gy- kran előfordult már, hogy — meleg ól, szalma híján — a kismalacok megfagytak a kegyetlen hidegben. Jó gazda nem tűrhet ilyet. Szükség esetén váratlan helyzetben is menti a menthetőt, leleménnyel, s ha kell. áldozatvállalással. Szinte a végtelenségig sorolhatnánk azokat, akik nagyszerű helytállásról tesznek bizonyságot. A különféle építkezéseken, a javító-szerelő csarnokokban, gépjavító állomásokon ezrek és ezrek állnak posztjukon, dacolva hóval és faggyal. A postás, a tejkihordó, az éjjeliőr, az erdei munkás. Néhol még az üzleti kiszolgálók is nagyon megszenvedik a tél fogát. A mi világunkban fokozott megbecsülés, együttérzés, szerető gondoskodás jár mindazoknak, akik a legnagyobb terheket viselik. Fontos tehát, hogy e nehéz napokban ne csak a hozzátartozók, hanem az egész társadalom figyelme feléjük forduljon. Érezzék a gondoskodást, a biztatást, a segítséget. Helyes, ha a helyi vezetők a pénzjutalmak elosztásánál is figyelembe veszik nagyszerű helytállásukat, de túl ezen, az erkölcsi megbecsülés, a társadalom elismerése is legyen jutalmuk. K. Gy. Közérdekű kérdés Miért nem kapható többféle péksütemény? Kerületi tanácsüléseken, zsemlén kívül minél több vevőankétokon a vásárlók péksüteményt rendeljenek, többször feltették a kérdést: a vásárlóknak az a miért nem kapható többféle péksütemény a szegedi bol- megallapitasa, mely szerint tokban? Elmondták, hogy a belvárosi boltokban péksükülönösen a külterületein teményből megfelelő a vánem lehet más péksüte- laszték, a külterületi boltokményt, mint zsemlét és kif- ra azonban ugyanez nem üt találni. Az igények azon- mondható el. Saját tapaszban egyre nőnek, s a vásár- talatunk is ezt bizonyítja, lók szívesen vennék, ha a Éppen ezért kötelezően előpogácsától kezdve a pere- írtuk a boltvezetőknek, hogy cig többfajta péksütemény ezentúl még a legkisebb éleiközül választhatnák ki a miszerboltban is legalább 4 kedvükrevalót. A Szegedi —5 féle péksüteményt tartSutőipari Vállalat képvise- sanak. Gondolunk üt elsőlői a következőket válaszol- sorban pogácsára, perecre, amelyek a legkeresettebbek. — A Szegedi Élelmiszerkiskereskedelmi Vúüalat igen jó kapcsolatot tart fenn a Szegedi Sütőipari Vállalattal. Nem volt és nem is lesz panaszunk egymásra most sem. sőt hamarosan közös péksütemény-bemutatót rendezünk, ahova elsősorban a boltvezetőket hívjuk meg. ták a jogos kérésre: — A sütőipari vállalat szívesen gyárt többféle péksüteményt. Jelenleg is így van ez, azonban a belvárosi boltokon és az egyetlen kenyérszáküzleten kívül ritkán érkezik rendelés többfajta péksütemény szállítására. A Szegedi Élelmiszerkiskereskedelmi Vallalat részéről Reméljük, meg tudunk Csíkos János aruforgalmi egyezni abban is a sütőipaosztalyvezeto így válaszolt: ri vállalattal, hogy a déli — A szegedi vásárló kö- órákban zárva tartó kültezönség keresi és szereti a rületi boltokba korábban kipéksüteményeket. Ezt bizo- szállítják a péksüteményenyitja az is, hogy a múlt ket, s akkor itt sem lesz évben országosan egyszáza- panasz az ellátásra, lékos volt az emelkedés a A sütőipar és a kereskepéksütemény fogyasztásból, delem kapcsolata jónak Szegeden pedig 12,8 száza- mondható, s így megvan a lók. Váüalatunk rendszere- remény arra. hogy hamarosen figyelemmel kíséri a san teljesül a szegediek kíboltok rendelését és szorgal- vánsága. mazza, hogy a kiflin és a H. M. Közéletünk hírei ELUTAZOTT A SZOVJET PARTMUNK isK U LDÖTTSÉG Pénteken elutazott hazánkból az SZKP pártmunkás küldöttsége, amely P. I. Makszimon nak, az SZKP Központi Bizottsága könynyű-, élelmiszeripari és kereskedelmi osztálya vezetőjének vezetésével tíz napon át tanulmányozta, a magyar könnyűipar különböző szakágait. A küldöttség látogatást tett az MSZMP Központi Bizottsága ipari osztályán, felkeresett több budapesti és vidéki vállalatot. A küldöttséget fogadta Szurdi István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. SZOVJET KERESKEDELMI Kt! LDÖTTSÉG BUDAPESTEN A. I Szmirnovnak, a Kereskedelmi Állami Bizottság elnökhelyettesének vezetésével pénteken négytagú szovjet kereskedelmi küldöttség érkezett Budapestre. A delegáció tárgyalásokat folytat a Külkereskedelmi és a Belkereskedelmi Minisztérium vezetőivel a két ország közötti árucsereforgalom bővítésének lehetőségeiről, elsősorban a közfogyasztási cikkek cseréjének rKi velőséről. A küldöttség fogadására a Keleti pályaudvaron megjelent Sebes Sándor, a belkereskedelmi miniszter ebő helyettese és Darvas László külkereskedelmi miniszterhelyettes. •"Hat. 1965. január 23. DEL-MAGYARORSZAG 3