Délmagyarország, 1965. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-21 / 17. szám

Jövő tavasszal nyílik a Várkert A budai várnegyed 122 megrongálódott lakóépülete közül eddig mintegy nyolc­vanat újítottak fel, több mint hetvenmillió forint költséggel. A palota helyre­állitása során elkészült töb­bek között a dunaparti hom­lokzat, a hozzá tartozó tető­szerkezettel. Lényegében be­fejeződött a keleti és nyu­gati felvezető út építése is, s megfelelő ütemben halad a lovagterem és homlokzatá­nak helyreállítása. Megkezd­ték a déli kert tereprendezé­sét is. A Várkert előrelátha­tólag 1966 tavaszán nyílik meg a közönség számára. Önmagáért készült újítási feladatterv Megtakarítás, a termelé­kenység növelése, az önkölt­ségcsökkentés, az anyagtaka­rékosság ..., — hogy csak né­hányat említsünk a legfonto­sabbak közül, melyek muta­tóin nagyon sokat tud szépí­teni egy-egy újitás. Egy-egy javaslat alapján az országban megszámlálhatatlan — nép­gazdasági szinten is jelen­tős — újítás született már. A munka megkönnyítéséről ér­demes gondolkozni. Jól jár az újító, mert méltó újítási dijat vehet fel, jól járnak a i Szegedi Nyomdában készült a Paco új száma Az eszperantistak nemzet­közi folyóiratának, a Paco­nak a számaiból évenként egyet Magyarországon ké­szítenek. A szerkesztést a Magyar Eszperantó Szövet­ség békebizottsága, a nyom­dai munkát pedig hagyomá­nyosan a Szegedi Nyomda Vállalat végzi. A Paco új, 1964 decemberi száma is, amely most jelent meg, A gazdag anyagú új szám — szerkesztésében a szegedi Tombácz Imre is közremű­ködött — első cikke a felsza­badult magyar nép húsz­esztendős történetéről ad áttekintést. Ismertetést ol­vashatunk a lapban Csaho­tin szovjet tudós és eszpe­rantista életútjáról, továbbá a szegedi nyári eszperantó táborról. Az új szám gazdag szépirodalmi anyagában a többi között Csányi Piroská­nak a Dél-Magyarországban is megjelent írását, valamint Boldizsár Ivánnak Vörös­begy című tárcáját olvashat­juk. munkatársak, mert könnyeb­bé válhat munkájuk, s nem utolsósorban megéri a nép­gazdaságnak is az ésszerű­sítésből fakadó megtakarítás. Ezért készítenek a vállalatok újítási feladattervet, alkal­maznak újítási felelősöket, s tartják fontosnak a beérkező javaslatokat, ésszerűsítése­ket. Tízből egy sem A Szegedi Gyufagyárban tavaly összesen 24 újítási ja­vaslatot nyújtottak be. Nem sok, de nem tarthatjuk ke­vésnek sem. ha tudjuk, hogy a 320 körül mozgott egész évben a vállalati dolgozók száma. Az év elején készítettek újítási feladattervet is annak rendje és módja szerint. Tíz pontból állt, kifüggesztették az üzemben látható helyekre. Valamennyi olyan dolog megoldását kívánta és sür­gette, amely nehéz feladat. Aztán ... aztán beköszöntött az év vége, eljött az 1965-ös év is, de egy mellé sem le­hetett odaírni: megoldva. A benyújtott 24 újítási javas­latból — melyből csak 12-őt fogadtak el — egy sem fog­lalkozik a meghatározott fel­adatokkal. Sőt, ha jelentő­sebbekről érdeklődőknek, OjlC úfdif a. dtin^ML&an? Magyarországi ősbemutatóra készül az operaegyüttes Mint már jelentettük, feb- — Zeneileg is ilyen mo­ruár 6-án a Szegedi Nemzeti dern a mű? Színház operaegyüttese — — Szellemében feltétlenül. hazánkban elsőként — szín De az eszközei — sok tekin­re viszi Prokofjev A három tetben — ragaszkodnak a narancs szerelmese című hagyományokhoz. Teljesen négyfelvonásos meseoperáját, tonális muzsika ez, s a mo­Ebben az érdekes és jelentős dern szellemiséget atonalitás ősbemutatóban kétféle sze­gcdi hagyomány is megvaló­sul. Egyrészt az idei évad­ban a szegedi opera teljesí­ti vele azt az évekkel ezelőtt vállalt és eddig következete­sen teljesített kötelezettsé­gét, hogy minden szezonban bemutat egy modern, ná­lunk még nem játszott ope­rát. Másrészt — s ez sem jelentéktelen — hozzájárul vele Prokofjev szegedi kul­tuszának további kibontako­zásához. Ismeretes, hogy Pro­kofjev műveinek előadásá­ban az elmúlt esztendőkben a szegediek elöl jártak. A nagyzenekari produkciókról most nem beszélve, elég ha a világhírű szovjet zeneszer­ző Eljegyzés a kolostorban című operájának színházi és Kővirág című balettjének szabadtéri előadására gon­dolunk. Szerelme vagy szerelmese? A nagy jelentőségű pro­dukció előkészületeiről Va­szy Viktorral, az előadás karmesterével beszélgettünk. — Mi okozta a címválto­zást? A zenetörténet eddig mindig A három narancs szerelme címmel beszélt er­ről az operáról. Hogy lett ebből A három narancs sze­relmesé? — A fordítás rossz colt — mondja Vaszy Viktor. — A cselekményből világosan ki­derül. hogy nem szereplő­ként is megjelenő három na­rancs szerelméről. hanem helyett a szokatlan, furcsa harmóniák, az újszerű hang­színek és a bravúros hang­szerelés képviseli. — Ügy tudjuk, ez volt Prokofjev első operája. — tgy van. A zeneszerző Amerikában komponálta a művet az első világháború után. Bemutatójára azonban csak 1921 decemberében ke­rült sor a chicagói operá­ban. A produkció nem ara­tót sikert, nyilvánvalóan új­szerűsége miatt. A mű csak 1925-ben indult el világhódí­tó útjára, a kölni előadás után, amelynek egyébként a magyar Szenkár Jenő volt a vezénylő karmestere. Azóta ez a Prokofjev-mű diadal­masan járja a világot, s még ott is, ahol operaként nem — A szegedi opera mikor kezdett a mű bemutatásának gondolatával foglalkozni? I hamburgi előadás — Nyolc-tíz hónappal ez­előtt. Versényi Idával, az előadás rendezőjével együtt nemrégiben megnéztük a nagyhírű hamburgi előadást is. Akkorra a mi elképzelése­ink már teljesen kialakultak. A mi előadásunk játékosabb, komédiásabb lesz, mint a németeké volt. Hogy erre mennyire szükség van. s hogy ez mennyire a mű lé­nyegéből fakad, elég arra hivatkoznom, hogy az opera a szereplők vitájával kezdő­dik. A szereplők azon vitat­koznak, mit játszanak a kö­zönségnek? Ebbe a vitába a nézőket képviselő szereplők is beleszólnak, sőt később még a cselekménybe is be­avatkoznak. — Kik játsszák a produk­ció főbb szerepeit? — Az előadásban úgyszól­ván a teljes operatársulat fellép. A jelentősebb szerepe­ket Sinkő György, Réti Csa mutatták be, a zenéjéből ké- ba. Szabó Miklós, Berdál Va­szült nagyzenekari koncert- léria, Karikó Teréz, Mére Ot­számot biztosan előadták tilia, Alpár Mária és Grcgor már. József énekli. Ázíniiztk ti ittttgtk TOSCA: ALPÁR MÁRIA A Tosca kedd esti bérleti lírai mozzanatok hiteles és előadását, amely egészében kifejező visszaadásában is is színvonalas produkció tud figyelemre méltót alkot­volt, Alpár Mária Tosca-ala- ni. Méghozzá anélkül, hogy kítása kiemelkedően érdekes egy pillanatig is szentimen­színházi eseménnyé tette. A tálissá, érzelgőssé válna, fiatal művésznő most éne- Az alakítás ebből a szem­kelte először az opera cím- pontból is figyelemre méltó­, szerepet. Bemutatkozása ... ... . , ,. ennek a három narancsnak őszinte, megérdemelt sikert an erdekes volt Jelentós a szerelmeséről van szó az aratott. A második felvonás állomásává vált a fiatal nagyáriáját, amely kétségte- énekesnő pályájának, lenül az opera csúcsa, meg kellett ismételnie, s az is­métlés érezhetően még szebb, még kifejezőbb és még hatá­sosabb volt, mint az első tolmácsolás. csupán egyetlen nevet emlí­tenek: Gorcsa Attiláét, aki egy speciális szakmai gépet készített el. Ez sem olyan újítás azonban, amelynek fo­rintban mérhető haszna vol­na. Hasonlóan a múlt évi he* Idén is készült újítási terv­javaslat. Hat pontja van. Egytől egyig komoly feladat. Akad benne tavalyról, sőt tavalyelőttről maradt prob­léma is. Hátha idén sikerül. Hogy hogyan, arról még ko­rai volna beszélni. Nagyon az év elején járunk. Jósol­gatni pedig még az előző évek tapasztalatai alapján is helytelen volna. Ebben az évben már be­nyújtottak három javaslatot. Valamennyit Tornyai János adta be. Mindhárom — ha­sonlóan a múlt éviekhez — kisebb jelentőségű. S hogy lesz-e belőlük valóban újí­tás, az még nem dőlt el. Pedig vannak" a Gyufaipari Vállalatnak hasznos kezde­ményzései is. A bevált — a gyufagyártásban speciális ­újításokat bevezetik a nagy­vállalat másik — budafoki ,'— telephelyén is. Sőt. bárhol szülessen is az újítás, segí­tenek annak kivitelezésében. Nem lehet szó nélkül hagyni S mégsem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a tavalyi feladatterv egyetlen pontja sem valósult meg, s hogy a tavalyelőttiből is ju­tott még erre az évre. Nem, minthogy az újításterv nem készülhet csupán önmagáért, csupán azért, hogy ilyen is legyen. — Év közben más, sürge­tőbb munkák vártak a kar­bantartó műhelyre — mond­ják. És sorolják is: csomago­lógép - és liftkészítés. Sok munkát adott az elektromos rekonstrukció is, a szárító átépítése, a raktárból átala­kított irodák, meg a labora­tórium felszerelése. Valóban elkészítették ezeket a mun­kákat, megtudják mutatni valamennyit. Ezek közül azonban néhányra számítani lehetett már az 1963-as év­ben, s csak néhány jött év­közben, váratlanul. Mégis! A lényeg talán az, hogy a tavalyi újítási fela­dattervet nem készítették el kellő gondossággal, körülte­kintéssel. Vagy nincs megfe­lelő szakmai hozzáértés, amellyel megvalósíthatták volna? Csak ez lehet az oka. mivel minimális eredmény­nyel sem járt. Talán lehet a sikertelenségnek még egy oka: az, hogy az elkészítésé­hez hasonló nemtörődömség­gel foglalkoztak a feladat­tervvel és annak végrehajtá­sával évközben is; nem hív­ták fel eléggé a dolgozók fi­gyelmét megvalósítására. Mcry Éva Ülést tartott a KPVDSZ központi vezetősége A kereskedelmi-, pénz­ügyi- és vendéglátóipari dol­gozók szakszervezetének köz­ponti vezetősége szerdán ülést tartott. Ligeti László, a szakszer­vezet főtitkára referátumá­ban a többi között elmon­dotta, hogy az ötéves terv­időszak eddigi négy eszten­dejében a külkereskedelem forgalma 50 százalékkal nö­vekedett, a belkereskedelem forgalmának növekedése pe­dig elérte a 24 százalékot, vagyis azt a szintet, amit a terv csak 1965. végére sza­bott meg. A belkereskedelem egyébként a tervezettnél ki­sebb létszámmal és kevesebb túlórával négy százalékkal túlteljesítette tervét. A beszámoló több hibára is felhívta a figyelmet. A központi vezetőség ja­vasolja, hogy a Magyar Nem­zeti Bank és a Beruházási Bank szorosabban működjék együtt, még hatékonyabban támogassák a helyes beruhá­zási politika érvényesítését. Ehhez a belkereskedelmi dol­gozóinak segítségét is kérik. Az idén ugyanis az állami (kiskereskedelmi hálózat 56 ezer, a vendéglátóipar 65 000, a nagykereskedelem pedig 42 ezer négyzetméternyi terü­lettel bővül, s nem mindé®', ho® ezt a fejlődést milyen módon használják ki a nép­gazdaság, a lakosság érdeké­ben. A belkereskedelem árufor­galma 5,7 százalékkal növek­szik ebben az esztendőben, s a központi vezetőség állás­pontja szerint a kiszolgálás színvonalának még nagyobb mértékben kell javulnia, az eddiginél fokozottabban kí­vánnak támaszkodni a szo­cialista brigádokra. Tudósítóink jelentik... — Tudósítóink jelentik... Termelési tanácskozás a 2-es postán Az elmúlt napokban tar­tották az év első termelési tanácskozását a 2-es posta dolgozói. Simon János hiva­talvezető ismertette az 1965. évi feladatokat, s értékelte a tavalyi munkát. Beszámo­lójában megemlítette, hogy tavaly jelentősen javult a munka a postahivatalnál, kü­lönösen szépen teljesítették bevételi tervüket. A kará­csonyi csúcsforgalomban is becsülettel helytálltak a dolgozók. A termelési tanácskozáson Kucora Péterné, Bubori Já­nos és Bárányi Imre neve hangzott el, a résztvevők őket javasolták a kiváló dol­gozója cím kitüntetésre. KOVÁCS MIHÁLY Hírek Rókus-állomásról Szeged Rókus-állomás dol­gozói csatlakoztak a SZOT felhívásához, s munkaver­senyt hirdettek hazánk fel­szabadulása 20. évfordulójá­nak tiszteletére. A munka­felajánlások a vasút előtt álló feladatok maradéktalan teljesítését szolgálják. Hosszú éveken keresztül csak öt méternél rövidebb tengelytávú vasúti kocsikat lehett a konzervgyári Ipar­vágányra kiállítani. Tavai y ősszel ez már 4,5 méterre csökkent, ami komoly rako­dási és szállítási gondot je­lentett. Végre megváltozott a rend, napjainkban már 5,4 méternyi tengelytávú koesi­kat is lehet az iparvágányra állítani. Ez mind az állo­más, mind a konzervgyár ré­szére igen előnyös. TOTKA KAROLY Négyezer önkéntes véradó TANACSHOZOTT A VÖRÖSKERESZT SZ EGEDI SZERVEZETE A múlt évben végzett munkáról s az idei felada­tokról tárgyalt tegnap a Ma­gyar Vöröskereszt Szeged városi szervezete. Krekuska Istvánné, a Vöröskereszt tit­kára beszámolt arról, hogy a vezetőség tavaly új vörös­keresztes alapszervezeteket szervezett. Ugyancsak 1964­ben üzemi vöröskeresztes munkacsoport alakult, amely jól segíti a városi elnökség munkáját. Nagy gondot fordított a Vöröskereszt a város tiszta­ságának elősegítésére. Folya­matosan értékelték a moz­galom eredményeit. így pél­dául az I. kerület aktivistái mintegy 1550 házat látogat­operában. Érzelmesség helyet! játékosság — Miért éppen ezt az ope­rát választottak idei ősbe­mutatónak? — Azért, mert rendkívül ö. L. Parkírozás! díj a fővárosban A Fővárosi Tanács végre­hajtó bizottsága megtárgyal­ta. a közmű- és szolgáltatási igazgatóságnak a parkolási díj bevezetéséről szóló elő­terjesztését. Mint ismeretes, a külföldi nagyvárosokban Alpár Mária adottságai­cróteljesen jelentkeznek ben- hoz. tehetségéhez, hangjához ne azok a törekvések, ame- és színészi alkatához — mint lyeket a modern operák kép- eddigi szerepei is bizonvít­viselnek. Nevezetesen a pá- ják — mindenekelőtt a drá­tosztól. a szentimentalitástol mai feladatok illenek. A való határozott elfordulás. Tosca alakításának is ezek Ez az opera egészen más at- az elemei bizonyultak a leg­moszférájú mű, mint a ha- sikeresebbnek. A kedd esti gyományösak. Érzelmesség bemutatkozás azonban azt helyett a játékosság domi- is meggyőzően szemléltette, náf benne ho® a fiatal művésznő a Japán videofon A VI. Csakai Nemzetközi [pari Kiállításon bemu­tatták japán technikusok telefonkészüiékét, amelyen át a beszélgetők láthatják is egymást. Az érdekes berendezést a szokványos telefonokra is rá lehet szerelni. Más orszá­gokban gyártott Videotonok modelljétől abban különbö­zik, hogy telefonkábelekkel működik, míg a többinek két televíziókábelre és egy televízió berendezésre van szüksége a működéshez. Az újfajta videofon szerkezetében van egy tranzisztoros berendezés, amely a képeket alakítja át hall­ható jelekké, melyek viszont automatikusan képekké alakulnak vissza és üdülőhelyeken — sói itthon is, egyes vidéki városaink­ban — már korábban elter­jedt az a gyakorlat, hogy az egyes kijelölt helyeken úgy­nevezett parkolási díjat szednek az ott állomásozó gépjárművek után. A végre­hajtó bizottság mostani dön­tése alapján a főváros nagy­forgalmú, reprezentatív te­rületein tartózkodó gépjár­müvek után is parkolási dí­jat kell majd fizetni. A fő­város ugyanis évente nagy összegeket költ a közterüle­tek fenntartására, indokolt tehát, hogy aki a kijelölt helyet gépkocsijával hosz­szabb-röv idebb ideig igény­beveszi, anyagilag hozzájá­ruljon az említett közterüle­tek karbantartásához. tak meg, és értékelték az ottani tisztaságot. Ugyancsak ellenőriztek a város terüle­tén működő termelőszövet­kezetek tisztasági mozgal­mát. A Vöröskereszt egyik leg­jelentősebb, s legszebb kez­deményezése a véradó moz­galom. A régiek mellett sok új véradó is belépett e mozgalomba, s a múlt évben több mint 4 ezer új önkén­tes véradótól vettek vért. Térítésmentes véradást 65 üzemben szerveztek, s álta­lában a dolgozók 10—12 szá­zaléka vett részt az ingye­nes véradáson. Jó munkát végzett az el­múlt évben a tbc ellen küz­dő társadalmi bizottság is. Felmérte a csökkent munka­képességűeknek alkalmas munkahelyeket, s ennek fel­használásával több beteget sikerült elhelyezni köny­nyebb munkahelyeken. Az alkoholizmus ellen küzdő bi­zottság a bejelentések alap­ján környezettanulmányokat végzett. Az alkoholistákat rendszeres beszélgetéseken önkéntes elvonókúrára igye­keznek rávenni. A bizottság munkáját dicséri, hogy a múlt évben 87 alkoholistát idéztek be. akik közül 55-en jelentkeztek önként elvonó­kúrára. A beszámoló megvitatása alapján a résztvevők idén is fő feladatként jelölték meg az egészségügyi felvilá­gosítás, az önkéntes ápoló­képzés, a véradó mozgalom és a tisztasági mozgalom to­vábbfejlesztését. Csütörtök, 1965. január 21. DÉL-MAGYARORSZÁG S

Next

/
Thumbnails
Contents