Délmagyarország, 1965. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-21 / 17. szám

Beiktatták hivatalába lohnsont Szerdán délben — magyar idő szerint este 18 órakor — beiktatták hivatalába az Egyesült Államok 36. elnö­két, Lyndon Johnsont és al­elnökét, Hubert Humphrey-t. Az Ünnepségre az ország minden részéből, elsősorban a/ elnök szűkebb hazájából, Toxasból több tízezer ven­dég érkezett. Washingtonba, de a washingtoniak is nagy számban vettek részt a be­iktatáson. A Capitólium épü­lete előtt felállított emelvé­nyen foglaltak helyet a tör­vényhozás tagjai, az államok kormányzói, valamint a dip­lomáciai testület vezetői. Az eskütétel után Johnson rövid beszédet mondott, majd ezt követően villásreg­gelin Vett részt a törvény­hozás vezetőivel és más meg­hívott vendégekkel. A dél­utáni órákban nagyszabású katonai és polgári felvonu­lást rendeztek Washington jeldiszitett belvárosán ke­resztül a Capitóliumtól a l'eliér Házig. A katonai fel­vonulást az elnök Intenciói­nak megfelelően valamelyest esökkentették. A beiktatási ünnepségre egyébként példátlan arányú biztonsági intézkedéseket hoztak. Több ezer rendőr, polgári ruhás detektív, FBI és titkosszolgálati ügynök helyezkedett el az ünnepség színhelyén és a felvonulási útvonalakon. Johnson védel­méről úgy is gondoskodtak, hogy különleges golyóálló üveggel és páncéllemezekkel erősítették meg a Capitóli­um. illetve a Fehér Ház előtt felállított emelvénye­ket. Az elnök a szemlét a Fehér Háztól tekintette meg. (MTI) Szűkszavú tájékoztató De Gaulle és Erhard megbeszéléséről Elfogták a burundi miniszterelnök gyilkosát A burundi biztonsági szer­vek elfogták Pierre Ngen­dandumwe miniszterelnök gyilkosát. Az AFP jelentése szerint a gyilkos Myenzi Gonzale.' az usumbural amerikai nagy­követség rwandal származá­sú könyvelője. A gyilkos be­vallotta. hogy tettéért há­rommillió burundi frankot kapott, s ezt az összeget „egy idegen nyújtotta át neki". Ugyancsak „közelebbről meg nem nevezett külföldiek" voltak azok, akik Gonzalét a merénylet színhelyére szál­lították. Erhard kancellár De Gaul­le elnökkél folytatott kétna­pos eszmecseréje befejezté­vel szerdán délután vissza­utazott Bonnba. A kancellár elutazása után Claude Lebel, a francia kül­ügyminisztérium szóvivője és Von Hasse nyugatnémet szóvivő a Quai D'Orsay-n sajtóértekezleten tájékoztat­ták az újságírókat a francia —nyugatnémet tárgyalások­ról. Eszerint De Gaulle és Erhard több mint hatórás négyszemközti megbeszélé­senek középpontjában „Kis-Éurópa" politikai egyesítésének kérdése és a német újraegyesítés prob­lémája állott. A szóvivők kiemelték, hogy Párizs és Bonn a francia— nyugatnémet együttműködés fokozás dia törekszik minden területen. A német kérdésben a francia kormány hajlandó az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával megvizs­gálni, hogy milyen módon lehetne a német újraegyesí­tés kérdését napirendre tűz- : ni. | A katonai kérdéseket, a szóvivők szerint, Rambouil­let-ben nem tárgyalták meg ! alaposan. Von Hasse azonban hangsúlyozta: kormánya gondosan tanul­mányozni fogja Nagy-Bri­tanniának a közös atlanti atomhaderöre vonatkozó javaslatát, mert igényt tart arra. hogy részt vegyen a „közös véde­lem" tervezésében és stra­tégiájának kidolgozásában. A sajtóértekezleten a nyu­gatnémet szóvivő beszéde­sebbnek mutatkozott, mint francia társa és ismételten aláhúzta, hogy De Gaulle és Erhard megbeszélései nyilt és barátságos légkörben foly­tak le. • Bár a tárgyalásokról Bonn­ban közelebbi részletek még nem ráltak ismeretessé, a kiadott közleményt kom­mentálva diplomáciai meg­Hat óra — négyszemközt jD Fokozzák a francia — nyugatnémet együttműködést JD Megvizsgálják a német újraegyesítést 9 Megrökönyödés Bonnban figyelők elsősorban arra mutatnak rá: a megbeszélések szeminei­láthatóiin nem váltották be a Bonnban előzőleg magasra csigázott várakozásokat. Még a kancellár megérke­zése előtt a délutáni órákban bonni kormánypárti körök­ben nagy megrökönyödést keltett a DPA-nak az a párizsi jelentése, amely francia for­rásokra hivatkozva azt kö­zölte, hogy De Gaulle véle­ménye szerint „Immár elmúltak azok az idők, amikor a német újraegye­sítés problémáját a négy hatalom még megoldhatta volna; most már a megoldás csakis a De Gaulle-féle európai po­litika keretében képzelhető el, szoros összefüggésben a keleti tömb felé való ajtó­nyitásra irányuló francia fáradozásokkal". (MTI) Éhségsztrájk — a kormány lemondásáig K felkelők további akciói — Kubai adományok Dél-Vietnam felszabadult lukon-ajjának Szerdán délután letette az esküt az új, katonákkal bő­vített dél-vietnami kormány. Abban az órában, amikor az elnöki palotában az ünnepé­lyes szertartás folyt, az ut­cákon újabb nagyszabású tüntetés zajlott. A rendőrség könnygázbombákkal oszlatta szét a buddhista központ kö­rül gyülekező tömeget. A központ épületében öt budd­hista főpap bejelentette: éh­ségsztrájkot kezd és azt mindaddig nem hagyja ab­ba, amíg Tran Van Huong kormánya nem mond le. A főpapok — köztük Thich Tri Quang. az országos budd­hista intézet főnöke — ki­jelentették, ha kell. halálu­kig folytatják az éhség­sztrájkot. érkeztek a szabadságharco­sok akcióiról. Saigontól 40 kilométerre délkeletre a par­tizánok aknavetővel lőtték a kormánycsapatok egyik állá­sát. A kormánycsapatok 45 katonája vesztette életét, il­letve megsebesült. Megsé­rült két amerikai tanács­adó is. • Az AFP havannai jelenté­se szerint a kubai kormány elhatározta, hogy ötezer ton­na cukrot adományoz a dél­vietnami felszabadult terü­letek lakosságának. A kubai forradalmi szervezetek kam­pányt indítanak a dél-viet­nami szabadságharc támoga­tására. Elkerült buktató F an egy szólásmondás: minden rossznak van jó oldala. — Az agg Churchill súlyosan megbete­gedett, állapota reménytelen. A nagy angol po­litikus halálos ágyán fekszik és ez az alkalom viszont kitűnően kedvezett Wilsonnak: volt komoly indok, hogy elhalassza bonni útját. • Nagy lett a megkönnyebbülés az angol politikai körökben. Hiszen Wilson Churchill betegségére hivat­kozva elkerült egy buktatót, mert a brit kormányfő mit sem tudott volna ajánlani Erhardnak: az MLF kudarca után a NATO atomhaderő angol változatát is épp most tették a talonba. Nem volt megfelelő tárgya­lási útipoggyásza Wilsonnak, és nem ismerhette De Gaulle és Erhard tanácskozásainak eredményét. A „szitává lőtt" atlanti ütemterv befoltozására most újabb elképzelések születnek. A Times diplomá­ciai tudósítója lehetőséget lát Wilson ködbeveszett lá­togatásainak „hazai pótlására". Churchill súlyos álla­potára utalva megjegyzi: „Nem nehéz elképzelni olyan körülményeket, hogy néhány európai vezető hamaro­san Londonba utazzék". A lap washingtoni tudósítója szerint „Johnson elnöknek az a szándéka, hogy ha­csak lehetséges, Londonba utazik a nagy angol-ame­rikai halála esetén" ... Ellentmondás t em frázisként, csak az ügy ténybeli alátámasztá­Iw sának kedvéért idézzük az ismert helyzetet: Anglia kapitalista ország, törvényei elsősorban a kapitalistáknak, a nagytőkéseknek kedveznek. Éppen ezért furcsa, hogy a kormány álláspontja megrökönyödést keltett az angol exportipari körökben: nem engedélyez közvetlen repülőjáratokat London és Lipcse között a Lipcsei Tavaszi Vásárra. Tiltakozás következett a kormány határozata el­len. Százegy olyan angol céget, amely a népi demok­ratikus országokba irányuló sok millió font sterling ér­tékű export potenciállá} rendelkezik, komoly aggoda­lommal tölt el a rendelkezés, hiszen súlyos késedelmet okoz az áru, a műszaki személyzet és egyéb anyagok Lipcsébe küldése. A repülésügyi minisztérium szóvivője azonban kijelentette: „Nincsen légiforgalmi egyemé­nyünk Kelet-Németországgal, mert Anglia nem ismeri el a keletnémet kormány". Íme milyen ellentmondást szül egy kapitalista ország ellentmondásos álláspontja! Az érdekelt angol cégek a: alsóházban akarják szóvá tenni az ügyet... M. T. Kormányfők sajtóértekezlete Szerdán újabb jelentések Hatott a tiltakozás? CDU-kép viselők tőrvény javaslata az elévülési határidő meghosszabbítására Dr. Benda CDU-képvi­selő ötven képviselő­társáv&i együtt törvény­javaslatot nyújtott be a Bun­destagban. amely szerint az eddigi 20 évről 30 évre emel­nék fel az elévülési határ­időt minden olyan bűncselek­mény esetében, amely a tör­vény értelmében a legsúlyo­sabb büntetéssel, életfogytig­lani fegyházzal sújtható. A most benyújtott tör­vényjavaslat elfogadása azonban még koránt sem látszik biztosítva. A Strauss vezette bajor CSU azonnal nyilatkozatot adott ki, amely leszögezi, hogy a CSU-kép­viselők a törvényjavaslat el­fogadása ellen foglalnak ál­lást. (MTI) Kongói jelentés Aktivizálódnak a kongni telkelök az ország északi és északkeleti részén. A Reuter­'iroda jelentése szerint Csőm­be zsoldosai és a kormány­csapatok kiürítették Aketi fontos vasúti csomópontot, amit a (felkelők nyomban ez­után elfoglaltak. Elkesere­dett harcok dúlnak a Tanga­nyika-tó partján fekvő Uvira város környékén ls. A fel­szabaditási harcosok egyre közelebb érnek a város ha­tárához. Más jelentések sze­rint a felkelők körülzárták . Kivu tartomány székhelyét, I Bukavut is. SASZTR1: India miniszterelnöke szer­dán első ízben tartott sajtó­értekezletet Nehru hét hó­nappal ezelőtt bekövetkezett halála után. Külpolitikai kér­désekre kitérve elmondotta: India szerint el kell érni a moszkvai részleges atom­csendegyezmény kiterjeszté­sét a föld alatti atomfegy­ver-kísérletekre, hogy ily módon fokozatosan tovább lehessen haladni az atom­fegyverek teljes betiltása felé. Véleménye szerint az atomhatalmaknak meg kell vizsgálniuk az atomháborús veszély elhárításának a kér­déséi . SZATO: A japán miniszterelnök az Egyesült Államokból való visszatérése alkalmából szer­dán tartotta első sajtóérte­kezletét. Hangoztatta, hogy a japán nép elveti az atom­] biztonsági paktum amerikai tervét. A miniszterelnök sze­rint csak idő kérdése Oki­nawa szigetének újraegyesí­tése Japánnal. Kijelentette, hogy egyelőre belpolitikai kérdésekkel van elfoglalva, de ha lehetősége nyílik rá — válaszolt az ezzel kapcso­latos kérdésekre — sor ke­rülhet a Szovjetunióba és más szocialista országokba való utazásra. Subandrio Rangoonban FORMÁLIS JEGYZÉKET ADNAK AT AZ ENSZ-BEN INDONÉZIA KILÉPÉSÉRŐL Subandrio indonéz külügy­miniszter megérkezett a Bur­mai Unió fővárosába, ahon­nan három nap múlva foly­tatja útját Pekingbe. A nyugati hírügynökségi jelentések szerint a rangooni repülőtéren adott nyilatko­zatában hangsúlyozta, hogy Indonézia és a Kinai Nép­köztársaság között nem áll fenn titkos védelmi szerző­dés, • A Reuter jelentése szerint Palar, Indonézia ENSZ-dele­gátusa szerdán New Yorkba indult, hogy formális jegy­zéket adjon át az ENSZ-ben ,Indonézia kilépése tárgyá­ban. (MTI) A zsinat irányt változtatott Szeptember 14-től november 21-ig ülésezett a n. va­tikáni zsinat harmadik ülésszaka. Csaknem egy évszázad telt el az 1869-ben összehívott 1 vatikáni zsinat óta, és XXIII. Jánost ez az események­ben zsúfolt század indította egy újabb tanácskozás össze­hív asára Miképpen közeledjék az egyház a modern vi­lághoz. és hogyan reformálja meg önmagát'.' Ezek a kér­desek foglalkoztatták az. azóta elhunyt pápát, aki nem kevés bátoraággal és lelkierővel próbálta új útra terelni az. egyházat. A negyedik, a záróülésszak még hátra van, de a már lezajlott három is elegendő tanulsággal szolgálhat nem hivő es hivő számára egyaránt. Kiderült, hogy nem ke­vesen szeretnének az egyház önérdekében — a megújulás útjára lepni. De a harmadik ülésszak lényegbevágóbb problémai fokozott aktivitásra kenvszeritették a Kúria konzervatív eróit. A felicik, ottavianik és rufíimk. vala­mint az őket támogató spanyol, portugál és olasz, főpa­pok akadályozó tevékenysége azonban kevésbé lett volna hatékony, ha VI. Pál a színfalak mögött és a nyílt színen eg'aránt nem adja egyházfői hozzájárulását a konzervatív kisebbség eljárásjogi mesterkedéseihez. A középkori szellemet árasztó „Integristálc" befolyá­sának megerősödése már az ülésszak kezdetekor tapasz­talható volt. A megnyitás napján vitakorlátozó rendsza­bú'vokat jelentettek bc. s hogy minél kevesebb érdemi változást jelentő eredmény születhessen, lázas tempót dik­tállak az egybegyűlt atyáknak. A vallásszabadság egvetemes szempontjából is fontos tér" dónak tárgyalása idején a zsinati atyák 85—90 szá­zaléka olyan szövegezés mellett volt. amelv kétségtelenül haladást jelent az egyház, eddigi felfogsásával szemben. A határozat lényege er. lett. volna: az emberek kóvessék 2 D*L-MAerAAOm4€ CMWIrMfc. l*m. január II. Néhány jelenség a harmadik ülésszakról lelkiismeretük hívását, a társadalom, az állam ne akadá­lyozza őket ebben, és ez az elv nem korlátozódhat csak a katolikusokra. De a makacs konzervatívok szenvedélye­sen bizonygatták, hogy a XVIII. század óta legalább há­rom pápa minősítette „deliniumnak" a vallásszabad-ágot. Ekkor a reformista szárny nevében 11 bíboros — Alf­rink. Döpi'ner. König. Meyer, Ritter, Suenens. Lercaro és mások — tiltakozó levelet intéztek a pápához, aki komp­romisszumot ajánlott. A Kúria ezt követően időhúzásba fogott. Késleltették a szövegek kiosztását, amit a kon­zervatívok kitűnő összjátékkal indoknak tekintettek a sza­vazás elhalasztására. Es Tisserant bíboros november 19-én be is jelentette, hogy „időhiány miatt" a szavazás el­marad. és áttevődik a negyedik ülésszakra. Rövidesen 1200 aláírású petíciót fogalmaztak a pápa nak, kérve őt, hogy változtassa meg a zsinati elnökség rendelkezését, „nehogy a keresztény és nem keresztény világ bizalma az egyház iránt egyaránt elvesszen". A pápa azonban nem változtatott az elnök9ég retrográd döntésén. Nem nehéz meglátni, hogy a nyilatkozat-tervezet sértette és aggasztotta azokat a köröket, amelyek Spa­nyolországban, Portugáliában, számos Latin-Amcrika-i or­szágban és magában Olaszországban államvallásként hasz­nálják a katolicizmust osztályérdekeik védelmében. Es november 22-én voltak az olaszországi községtanácsi vá­lasztások ... Kezdeti siker és kétes végeredmény jellemzi a 2151:5 arányban elfogadott, a püspöki kollegialitásról szóló dekrétumot. A javaslat szerint a püspöki kollégium a pá­pával közösen látia el az egvházban a legmagasabb funk­ciókat. Ez kétségtelenül változást jelentene az egyház, kormányzatában. VI. Pál azonban bevezető ..magyarázó iegyzet''-te! látta el a határozatot. A nóta explicativa ki­mondja. hogy „a püspöki hatalom kizárólag a pápa el­határozásán múlik ... Csak a pápa határozhatja meg, hogy mikor lép hatályba a püspöki kollegialitás". Amennyire az egyházi nyelvezet világos, ez a mindent visszaverő „magyarázat" eléggé érthetően beszél: a püspökök lehe­tőségeit ismét csak megnyirbálták. Sorra került az ökumenizmus nagy jelentőségű prob­lémája is, vagyis az a kérdés, hogy a katolikus egyház, kész-e a ..párbeszédre" a többi keresztény egyházzal, vagy továbbra is ..tévedésre ítélt gyülekezetnek" tekinti-e azo­kat A sémát 2137 szavazattal 11 ellenében fogadták el. Az eredeti szöveg először ismerte el a történelemben, hogv a szakításkor „a hibák megoszlottak". A szóveget azonban a pápa személyes közreműködésével megváltoz­tatták, s az új fogalmazás szerint a reformált egyházak sz isteni és az igazságot csak „keresik" a szentírásban, nem pedig „megtalálják", ahogyan az eredeti textus álií­•otta. A pápa nem kevesebb, mint 19 megszorító módosí­tást fűzött a szöveghez, ami csak rosszallást válthatott ki a protestáns felekezetek köreben. A Mária-kultusz mindig is megosztó hatású volt a keresztény egyházak között. — Máriáról szóló fejezet vitái­ban az ortodox kisebbség — különösen a latin-amaerikai atvák — kezdettől erőltette. hogy Máriát az „Egyház Anyja'-nak minősítsék. A többség, élén Bea bíborossal, aki történetesen a ..keresztény egység titkárságának" ve­zetője. szembeszállt ezzel a zavaros fogalmazással. Nem kis hatású érvvel gazdagította a vitát Alceo Mendez mexikói püspök. aki kijelentette: ..Ha az Egyház a mi anyánk, mint ahogyan aéz. és Mária az Egvház Anvja, ebben az esetben Mári% a nagyanyánk". Végül is s 2070-32 aránvban elfogadott, úi szöveg nem deklarálta Máriát az Egyház Anyjának, viszont VI. Pál a zsinati atyákat megcáfolva, pápai hatalmánál fogva, mégis az ..Egyház Anyjává" proklamálta Máriát. Nem egyértelmű állásfoglalás jelzi a zsidókkal fog­lalkozó fejezetet sem. Elitéli-e az egyház véglegesen és félreérthetetlenül a tobb évszázados zsidóüldözés! és inti-

Next

/
Thumbnails
Contents