Délmagyarország, 1965. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-21 / 17. szám

Országgyűlési bizottságok ülése Szerdán ülést tartott az országgyűlés szociális és egészségügyi, valamint kulturális bizottsága. Az üléseken megtárgyalták az Egészségügyi Minisztérium, illetve a Művelődésügyi Minisztérium 1965. évi költségvetésének tervezetét, továbbá a könyvtárak állományának fejlődéséről és kihasználáröl szóló tájékoztatót. A két bizottság az Egészségügyi Minisztérium, illetőleg a Művelődésügyi Minisztérium költségvetésének tervezetét elfogadta. (MTI) Százmillió forinttal nőtt a szegediek takarékbetét-állománya Mintegy 37 ezer KST-fag a megyében Az OTP Csongrád megyei igazgatóságán a napokban készült el a „zárszámadás" az 1964-es év eredményeiről. A számok ezúttal magukért beszélnek. Csongrád megye lakossága közismerten takarékos. Ezért az országos versenyben már el is nyerte a takarékos megye címet. Most ismét jelentős takarékosságról számolhatunk be. Jelenleg ugyanis a megye lakosságának takarékbetétállománya mintegy 740 millió forint, s ez közel 225 millió forinttal több, mint az előző évben. A megye városai közül Szeged áll az első helyen mintegy 320 millió forintos megtakarított összeggel. Egy év alatt itt is csaknem 100 millió forinttal emelkedett a takarékbetét összege. Nagy sikere van a megyében a gépkocsi nyeremény betétkönyvnek. Megyeszerte közel 38 millió forint értékű betétkönyvet vásároltak. Ennek a fele, 19 millió forint Szegeden van. Igen sok helyen segített is az OTP. Személyi kölcsönként például Csongrád megyében több mint 10 millió, Szegeden pedig csaknem 7 millió forintot adtak ki. Nagy volt az érdeklődés az áruvásárlási kölcsön iránt is: ebből az akcióból mintegy 53 millió forint értékű árut vásároltak a megyében, amiből 25 millió forint a szegediek tulajdonába került. Rendszeresen támogatja az OTP a csoportos és a társasházas építkezéseket. Szegeden 63 ház felépítéséhez több mint 4,5 millió forint értékű építési kölcsönt adtak. Kétszer annyi vendég, mint lakos A tavalyi szegedi idegenforgalom mérlege már elkészült: összesen 246 ezer 755 vendégnapon át tartózkodtak nálunk hazaiak és külföldiek — bőven kétszer anyr.yian, mint Szeged egész lakossága —, szemben az 1963-as 190 ezer vendégnappal. Gács Györgynek, a Szegedi Idegenforgalmi Hivatal \ ezetőjének véleménye szerint ez az adat szorosan öszszeíügg az ország idegenforgalmával. 1958—1964 között külföldiek látogatása hazánkban tízszeresére, Szegeden pedig közel hússzorosáí a növekedett Tavaly Szegeden minden második elszállásolt vendég külföldi volt. Jellemzőek ezek az adatok a város idegenforgalmára, ha hozzávesszük, hogy a Szegedre érkezett hazai és külföldi utasok 81,8 százaléka kifejezetten magáncélból, a szabadtéri játékokra látogatott el. 84 ezren vették igénybe az úgynevezett fizetővendég szolgálatot, míg a szállodákban 106 ezer vendégnapot töltöttek. Ebből a külföldiekre 14. ezer 823 vendégriap esik. Ez a szállodai szolgáltatás 11 ezerrel több, mint 1963-ban volt Együttvéve: szállodákban, campingban és fizetőszolgálatban tavaly 20 ezer 240 vendégnapot töltöttek Szegeden külföldiek. Különösen bevált Újszegeden, a Tisza partján létesített camping, ahol 20 országból közel 5 ezer vendégnapot töltöttek. Számottevő a várossal közelebbről ismerkedők száma is. 1963-ban 36 ezer hazai és külföldi v endég kért idegenvezelést, tavaly pedig 52 ezer 700, köztük 4 ezer MINDEN MÁSODIK: KÜL FÖLDI. KITŰNŐEN BEVALT A CAMPING. IDÉN 300 000 VENDÉGET VÁR SZEGED 13 nyelven állt a külföldiek rendelkezésére. Csak a főszezoné, a nyári hónapoké az érdem a szegedi idegenforgalomban? A kérdés annyiból is jogos, hogy a továbbiakban az úgynevezett csúcsidőszakokban bírja-e tempóval a város az egyre növekvő idegenforgalmat, hiszen a felkészülés erre igen sokirányú teendőt szab. Különösen ha azt veszszük, hogy az idén 300 ezer körüli hazai és külföldi vendégre számítanak. Mint megtudtuk, a törekvés az, hogy az úgynevezett szezont az egész esztendőn „áthúzzák", azaz, az idegenforgalom számára minden nap piros betűs ünnep legyen. Az őszi és a téli hónapok máris eredményre vezettek ebben a törekvésben. Az IBUSZ utaztatásában szovjet, bolgár és nyugati turistacsoportok késő ősszel is felkeresték Szegedet, ugyanakkor az Ismerd meg hazádat mozgalom keretében is sokan megfordultak itt az elmúlt, hónapokban. Szóljon emellett néhány adat. Szeptember végétől január közepéig a turistaszállóban 6 ezer, a fizetőszolgálatban 2 ezer vendégnapot jegyeztek fel. A főszezon után szeptemberben és októberben volt legtöbb lakója a campingnak is. A Szegeden rendezett tudományos ülésszakok, konferenciák, tapasztalatcserék és baráti találkozók alkalmával az őszitéli hónapokban 1250 hazai és 125 külföldi vendég vette igénybe az idegenforgalmi hivatal szolgáltatásait. Szeged idegenforgalma tehát nemcsak néhány hónapban, hanem egész évben érezteti hatását. A nyári hónapok, az ünnepi hetek természetesen továbbra is az országos idegenforgalmi érdeklődés középpontjában maradnak. L. F. Rendelet as idei védőoltásokról Az egészségügyi miniszter ismétlődő tuberkulin — szűrendeletben szabalyozta a rés és BCG újraoltás — fertőző betegségek elleni vé- életkorhoz kötött kötelező dőoltások idei rendjét. védőoltás. Ezekhez szükséAz oltások legnagyobb ré- ges fagyasztva szárított sze — így az újszülöttek BCG oltóanyagot az OrszáBCG oltása, a négyéves gos Közegészségügyi Intézet 400 külföldi. 67 idegenvezető kortól három-négy évenként negyedévenként bocsátja az érintett intézmények rendelkezésére. A kötelező oltások közül a diftéria, szamárköhögés, tetanusz elleni kombinált oltások egy része, az úgynevezett di-per-te 1. és 2. oltás folyamatosan, egész évben végezhető: A di-per-te 3., a diftéria-tetanusz oltás, valamint az 1952. szeptember 1— 1953. augusztus 31-e között született gyermekek himlő elleni újraoltása, végül a gyermekbénulás elleni oltás azonban idényoltás, tehát megszabott időben kapják az érintettek. Fertőzőbetegség — himlő, kiütéses tífusz, hastífusz és paratífusz — behurcolása, fertőzés gyanúja, vagy foglalkozásból eredő veszélyeztetettség esetén ugyancsak fennáll az oltási kötelezettség. Hasonlóképpen be kell oltani a diftériás beteget, vagy diftéria-gyanús személy környezetében levő gyerekeket, ha legutóbbi oltásuk óta egy évnél hosszabb idő telt el. Pertusszisz (szamárköhögés) ellen az olyan hatévesnél fiatalabb gyermekeket kell egyszeri védőoltásban részesíteni, akik ilyen beteggel érintkeztek. Ugyancsak kötelező a járványos májgyulladásban szenvedő betegekkel érintkezettek gammaglobulin védőoltása. számit izmust, és nyíltan megbélyegzi-e azt a történelmietlen tételt, amely szerint a zsidók felelősek Krisztus haláláért? A javaslatot háromszor terelték holtvágányra, és legalább hatszor átfogalmazták. Az integristák és az arab területeken működő főpapok hatására a második fogalmazásban például az „üldözés" szót „rossz bánásrnód"-ra javították, és a „ma élő" zsidókat minősítették csak ártatlannak Krisztus halálában. Végül egy altalános ^igazságot szolgáltató nyilatkozatot" fogalmaztak meg, majd félretették azzal, hogy további észrevételek január 15-ig küldendők be. Háromévi munka után hetedik változatban került plénum elé „Az egyház és a modern világ" című, 13-ik séma. Az emberiséget foglalkoztató komoly kérdésekben — a hábrú és béke, az éhség, az atombomba, a születésszabályozás stb. — kellett volna az egyháznak véleményt nyilvánítania, és útmutatást nyújtania. Éppen ez a séma. az. amely érdekelheti a világközvéleményt. Bátor megnyilvánulásokban nem volt hiány. Mgr. Guilhem (Franciaország) az atom-bakteorológiai és vegyifegyverek betiltását követelte. R. P. Mahon, a Mill Hill-i missziók fögenerálisa fgv kiáltott fel a vitában: „Mit számít a pápai csalhatatlanság azoknak, akik éheznek!" A .születésszabályozás problémáját érintve Suenens belga érsek e szavakkal fordult főpapi kollégáihoz: „A szerelem önmagában vett jó. és megvannak a maga igényei és sajátos törvényei. Könyörgöm, atyák, ne teremtsünk új Galilei-nert. Az a fedadatunk. hogy a doktrínát a változó hrivzetben alkalmazzuk". Az ékesszólás és a reális látás azonban nem bizonyul! eléeségesnek. A 13-ik séma átkerült a következő ülésszakra ... Az, ami a zsinaton eddig történt, a befejezetlenseg képét is mutatja. Nem lehet tudni, mi következik ezután. Az mégis bizonyos, hogy az egyház minél élesebben hadakozik a valóságos élet valóságai ellen, annál inkább elszigetelődik nemcsak a humanista módon gondolkodó emberiségtől, hanem saját híveitől is. KOROLOVSZKY LAJOS H tanácsok állandó bizottságainak munkatapasztalatai Decemberben tartott Qlésén a Csongrád megyei tanács foglalkozott a járási, a járása jogú városi tanácsok munkájával, s e napirend keretén belül értékelte a járási, városi tanácsok által választott állandó bizottságok munkáját is. A megyei tanács megállapította, hogy az állandó bizottságok széles aktívahálózata s munkája, az állandó bizottságok albizottságaiban résztvevő tömegek tevékenysége jelentős mértékben elősegíti a szocialista demokratizmus fejlődését. Az állandó bizottságok tevékeny munkája hatékonyan segíti elő az igazgatási munka társadalmasítását is. Megállapította továbbá a megyei tanács, hogy az állandó bizottságok zöme aktív tevékenységet fejt ki, és egyre inkább érvényesül az állandó bizottságok véleményező, javaslattevő és ellenőrző szerepe. Sokat javult az utóbbi években az állandó bizottságok által végzett helyszíni ellenőrzés is; megyénk területén az elmúlt évben az állandó bizottságok által végzett helyszíni ellenőrzések száma meghaladta a húszezret. (Az adatokban természetesen nem szerepelnek Szeged megyei jogú városi tanács adatai. — A szerk. megjegyzése). Az 1963. évi tanácsválasztás után pozitívan változott meg az állandó bizottságok személyi összetétele is. Sokkal nagyobb a szakmailag képzett állandó bizottságok számaránya, mint az előző tanácsciklusban volt. Az állandó bizottságokban helyet kaptak a szak-ágazatokhoz értő tanácstagok, szakemberek; növekedett az állandó bizottságokban az egyetemet, főiskolát végzettek száma. Az állandó bizottságok fokozottabban kapcsolódnak be a tanácsok és a végrehajtó bizottságok ülései napirendi anyagának összeállításába, valamint a tanács által hozott határozatok végrehajtásának megszervezésébe és ellenőrzésébe. Eddigi működésük során számos hasznos javaslatot tettek. 1963-ban például a járási, városi tanácsok állandó bizottságai 787, míg 1964. év I— III. negyedévében 640 javaslatot terjesztettek a tanácsok, a végrehajtó bizottságok, a szakigazgatási szervek, valamint az egyéb szervek elé. Az előterjesztett javaslatok zömét az illetékes szervek el is fogadták és megvalósításuk érdekében a szükséges intézkedéseket megtették. Az állandó bizottságok mellett megyénk területén közel 100 albizottság, mintegy 800 fős tagsággal működik. Az albizottságok igen hasznos tevékenységet fejtenek ki, annál is inkább, mivel sok szakembert tömörítenek soraikba. Az állandó bizottságok mellett az 1963,. évi tanácstagi választás óta számottevő nktlvahálózat is kialakult. Az aktívák száma a járási és a városi tanácsok állandó bizottságai mellett 1964-ben 1540 főt tett ki. Megyei viszonylatban mintegy 4000 aktíva dolgozik és segiti elő az állandó bizottságok egyre eredményesebb munkáját A megye területén 9 megyei, 63 járási, járási jogú városi és 251 községi, összesen 323 állandó bizottság, mintegy 2500 taggal fejti ki tevékenységét. Ez a szam is mutatja, hogy feltétlenül szükséges az állandó bizottságok munkájával foglalkozni, részükre segítséget nyújtani és egyre aktívabban bekapcsolni a tanácsok előtt álló gazdaság-szervező és kulturális-nevelő munkába. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1964. év december hónapi ülésén megvitatta és meghatározta az 1965. évi népgazdasági tervet, melynek maradéktalan megvalósítása az államhatalmi és az államigazgatási szervek részéről komoly gazdasági szervezőmunkát igényel, mivel a meghatározott feladatok végrehajtása, zömmel, állami feladat. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány által megállapított és megyénkre lebontott tervet maradéktalanul végre kell hajtani és érvényesíteni kell azokat az elveket a tervek teljesítése során, melyeket az említett központi bizottsági határozat és a kormány célul tűzött ki. A meovei tanács végrehajtó bizottmegye' tanács sága janu;ir tartott ülésén tárgyalta és jóváhagyta a népgazdasági tervből Csongrád megyére vonatkozó terveket és meghatározta a tervek teljesítésével kapcsolatos feladatokat is. A megyére vonatkozó tervek teljesítésének elősegítése érdekében helyes lenne, ha az állandó bizottságok megismernék szakágazatuk tervét és a maguk sajátos eszközeivel segítenék ezen fontos célkitűzések valóraváltását. A helyi tanácsok az elmúlt év utolsó negyedében tárgyalták és hagyták jóvá az 1965. évi tervüket. A legtöbb tanács iránytmutatóan megszabta az állandó bizottságok ez évi feladatait is. Az állandó bizottságok munkaterveiket zömmel most állítják össze. Helyesnek tartanánk. ha az idei tervek végrehajtásának elősegítése, a tervek végrehajtásának ellenőrzése megfelelő helyet kapna munkatervükben és munkatervük alapján az év folyamán mozgósítanák az illetékes területek dolgozóit, megyénk lakosságát ezen fontos feladatok megvalósítására. Az állandó bizottságok munkájuk során kísérjék figyelemmel a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány által előírt takarékossági intézkedések betartását. Üzemeinknél, vállalatainknál javítani tudja az államhatalmi és az álséget. E cél megvalósítása érdekében a tervek teljesítése mellett fontos feladatuk az állandó bizottságoknak — ellenőrzéseik . során — a minőség ellenőrzése. Mint ahogy már említettem, az állandó bizottságok véleményező, javaslattevő és ellenőrző szervek. Az állandó bizottságok munkájában éppen ezért 1965. év során előtérbe kell kerülnie az ellenőrzési munkának, annál is inkább, mivel a tanácsok munkájában is igen nagy mértékben előtérbe került a gazdaság-szervező tevékenység, természetesen nem hanyagolható el a kulturális-nevelő tevékenységet sem. Az államigazgatási szervek, mint jogalkalmazó szervek, a szakfeladatok ellátása során politikai munkát is végeznek, amikor a párt politikájának megfelelő jogalkalmazói tevékenységei fejtenek ki. Megyénk tanácsainál, végrehajtó bizottságainál és azok szakigazgatási szerveinél évenként körülbelül kétmillió ügyfél jelenik meg és közel 800 ezer ügyiratot intéznek. Ezek a számok is mutatják a tanácsapparátus munkájának fontosságát politikai szempontból is. Azt hiszem, nem kell sok magyarázat ahhoz, hogy ezt a fontos munkát szinte lehetetlen jól ellátni a lakosság fokozottabb bevonása, ellenőrzése nélkül. Az állandó bizottságok, azok tagjai kiváló ismerői területüknek, a lakosságnak és igen hasznos segítséget nyújthatnak nagy élettapasztalatukkal, szakértelmükkel, helyi ismeretükkel egy-egy államigazgatási aktus meghozatalánál, hogy az államigazgatási intézkedések találkozzanak a dolgozók igazságérzetével. Mivel a tanácsapparátus jogalkalmazói tevékenysége során hatósági feladatokat lát el, szinte nélkülözhetetlen munkájában a tömeges ellenőrzés. A járási és a városi tanácsok mellett működő állandó bizottságok az elmúlt évben egyedi ügyben mintegy 12 ezer esetben jártak el és segítették elő, részben ellenőrzéssel, részben javaslattal az államigazgatási szervek munkáját. Az 1950. évi I. törvény állapította meg, hogy a tanácsok az államhatalom helyi szervei és egyben a legszélesebb tömegszervezetek is. A tanácsok államhatalmi jellege kifejezésre jut abban, hogy területükön vezetik, irányítják a helyi társadalmi, gazdasági ép Jíjjlturális tevékenységet. A tanácsok tömégszéiVezeti jellege abban jut kifejezésre, hogy feladataik végrehajtása során kapcsolatban vannak azokkal a dolgozókkal, akiknek . hatalmát képviselik és akiket tevőlegesen is bevonnak a feladatok megoldásába. Az államhatalmi és tömegszervezeti jelleg érvényesülésében — fentiekből adódóan — egyaránt fontos szerepük van az állandó bizottságoknak, azok albizottságainak és aktíváinak. Munkájuk nagymértékben javítani kell a termelékenységet, a minőlamigazgatási szervek munkáját, nagymértékben elő tudják mozdítani a tanácsok gazdaság-szervező és kulturális-nevelő tevékenységéti A tan ácstagok, ^^ tot választóik megbízásából eddig is eredményesen látták el. Most az szükséges, hogy az igazgatási munka társadalmasítása terén még bátrabban, eredményesebben lépjenek előre, hogy valamennyi tanácsszinten emelkedjen az igazgatási munka színvonala, javuljon a tanácsok és azok szerveinek munkája, az eddiginél még fokozottabban érvényesüljön a törvényesség. Ehhez a munkához valamennyi végrehajtó bizottság és szakigazgatási szerv nyújtson hathatós támogatást az állandó bizottságok részére. Adjanak a tervek teljesítéséről. a minőség alakulásáról rendszeres tájékoztatást az állandó bizottságoknak. és esetenként kérjék segítségüket ezen feladatok megvalósításához. Az állandó bizottságok viszont fokozottabban segítsék a helyi tanácsok, a végrehajtó bizottságok, valamint ezek szakigazgatási szerveit a tanácsok előtt álló gazdaságszervező és kulturális-nevelő feladatok megvalósításában. Tanulmányozzák és ellenőrizzék a tanács alá rendelt vállalatok és egyéb szervek tevékenységét, a tervek teljesítését és az esetleges fejlesztési lehetőségeket. Az eddiginél nagyobb számban vonják be e feladatok megoldása során a különböző munkaterületek dolgozóit, szakembereit — aktívaként. A helyi tanácsok bízzák meg ilyen feladatokkal állandó bizottságaikat és esetenként számoltassák be a megszabott feladatok végrehajtásáról. Közös összefogással , ™epvan " « lehetoseg arra, hogy a tanácsi demokratizmus szélesedjen, az igazgatási munka társadalmasítása során előbbre lépjünk, hogy ezáltal a tanácsok, a végrehajtó bizottságok és azok szakigazgatási szervei még eredményesebben tudják szolgálni megyénk lakosságának érdekeit. Dr. BOZÓ SÁNDOR. a Csongrád megyei Tanács vb titkára Csütörtök, 1965. január 21. dél-magyarorszag 3