Délmagyarország, 1965. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-04 / 2. szám

Pszichológiai mérőműszer a szegedi egyetemen Egyetemeken, kísérleti in- dolkodásról, terv-rajzolásról — Kell hozzá vagy 1500 ^^f" használMk mérö- beszél. óra! s ebben mé nincs ben. műszereit, orvosi készülékeit. .... ,, . , .„.,.. Legutóbb az ipari vás non Né"" Ieszembe ne az elokeszulet. csodálták meg orvosi müsze- — Van úgy, hogy éjjel jut Van itt közvetlen befejezés rest a hazai és külföldi szak- eiszembe a megoldás, több na- előtt még egy műszer. ?I?3>£Teít- Szívkatéterei kül- pos töprengés után. Akkor _ Ez a direktíró, több seföldön is nagy sikert arattak, aztán már egyszerű a teen- . . . , Most újabb konstrukcióinak dóm. A rajz után formát ölt reg^traló műszer a kelt híre a m,:iszer- Arra törekszem, legkülönbözőbb tolyamatok TT ... ... ,, hogy formailag is tetszetős, — Hogy lehet egyáltalán szép ]egyen, amit kiadok a Wtalálni ilyen műszert? —él- kezemből. Menet közben mólítok be a kérdéssel Tóth Zol- dosítok a formán, konstruktán budai műhelyébe clón. S mindig az a cél, hogy a követelményeknek maximá- heti,amely sokféle adapterhez villamos jeleinek regisztráláséra alkalmas. Széleskörű felhasználhatóságát különleges félvezető erősítőjének köszönMosolyog és magyaráz. Al- lisan megfeleljen a készülék, illeszthető. kotóházróL nanokle tartócnnNem sorozatot, hanem egyes . , , ... műszereket készítek. Munka A lalku3rak « a meghatáközben változtatom az eredeti rozás nem sokat mond. De elképzelést is. Ez a leg'kedve- mindjárt érdekesebb, ha a sebb szórakozásom. Öröm, ha műs2er funkcióját: a bőreiSrAK: tókéleteSe~ —^ tekintjük. — Min dolgozik most? Vagy amerikai „testvérét", — A szegedi József Attila az úgynevezett „hazugságTudományegyetem pszicholó- vizsgáló" műszert említjük. reakdÓ-idŐ" Ideglélektani hatások vizsgat : : mérőt készítek. — Mit tud ez a műszer? Pályaalkalmassági vizsgálatokhoz — Az egy időben adott tn. serek és a válasz ingerek ; közti időt méri és regisztrálja. Sport- és szellemi tevékenységek mérésénél, idegalapú diagnosztikai megállapításoknál lesz fontos szerepe. Hasonló műszerrel vizsgálják például a honvédségnél, hogy ki, milyen alakulatnál alkalmazható. Ilyen műszer ad tanácsot a pályalkftlmassági vizsgálatoknál is. Látszatra rendkívül egyszerű üvegfalú műszert mutat — Ez rotaméter. Gázok ós folyadékok áramlását méri. Az úszó mutatja a ezáfnská: Ián a percenként átáramló gázt vagy folyadékot (Az eddigi műszerek méréshatára jóval kisebb volt.) Univerzális mérőkocsiját pszichológiai kísérletekhez használják. A kocsiba épített egységek és adapterek segítségével az egyes killső Ingerek, valamint a pulzus, a lég.: zés stb. által vezérelt ingerek l és azok hatása regisztrálható. A mérőkocsival és a hozzá csatlakozó vezérlőkocsival több fajta pszichológiai mérés is elvégezhető. Ezerötszáz óra, plusz e'ökészület — Mennyi idó alatt készül el például egy mérőkocsi? latóra, a vegetatív idegrendszer működésének megfigyelésére alkalmas e szerkezet. Kádár Márta Mindennapi italunk: a kávé A kávéfa és gyümölcse, a mássá kell tenni rá: megkell kávébab az abesszíniai Es pörkölni. Pörköléskor a káHabesből jutott el hozzánk, vészemek nemcsak megbartörök közvetítéssel a 16. szó- nulnak, megnőnek s elveszzad közepén. Már akkor volt tik víztartalmuk jelentős réPest-Budán kávéház, ha nem szét, hanem akkor alakulnak is hasonlított a mai eszpreszszóra. Rövidesen meghódította a világot, s a mai ember nélkülözhetetlen, mindennapi italává lett. Az ismert 100—150 féle kávéfaj la közül a legelterjedtebb az arab (Cofíea Arabica), melynek hazája Abesszínia, Szudán és Mozambique, a libériai (Cofíea Liberica), mely Guineában és Angolában terem, valamint a robuszta, a trópikus Közép-Afrika kávéja. Többnyire egész éven át teremnek, s évenként háromszor szedik le cserjéjükről a gyümölcsöt. A legtöbb kávét közismerten Brazília termeli, mely a világ termelésének felét, a második, Kolumbia már csak tíz százalékát adja. összesen több mint 4 millió tonna kávét termelnek a világon évente. A koffein és hatása friss Uávéőrleményt a más kifőzöttel, mert ilymódon lerontják az ízét. Külföldön előállítanak koffein és klorogénsav nélküli kávét is, melyeket a szív- és ki a kávé jellemző íz- és , aromaanyagai is - jelenlegi gyomorbetegek nyugodtan foismereteink szerint legalább 250 féle. Az ország egyetlen kávépörkölőjében, a Csemege Édesipari Gyárban jobbára a lassli. közvetett és a gyors, közvetlen pörkölési módszerekkel pörkölik a kévét. célszerű lenne azonban áttérni a modern, infravörös eljárásra. A pörköléskor válik ki többek között a koffein nevű alkaloid. Ez a szagtalan, enyhén keserű ízű. meleg vízben oldódó tűszerű kristály azon- az extra, 1,2 százalékos, faggyá,szíhatnak. Nálunk azonban a nyerskávé szabványa kimondja, hogy „nem lehet természetes hatóanyagaiban (pl. koffein) mesterségesen csökkenteni". Hat gramm, « nem kevesebb Jelenleg ötféle minőségben hozzak forgalomba a pörköltkávét Magyarországon. A legnagyobb koffeintartalmú ban más növényben is előfordul, például a kola-dióban. a brazil matéban és a teában. Az emberi szervezetre gyakorolt hatása alapján a kávé elsősorban koffein-tartalma miatt érdemel figyelmet. Mivel a koffein izgatja a központi idegrendszert, az agykérget, csökkenti a fáradságérzetet, javítja a szellemi Mielőtt kávénkat megda- tevékenységet és közvetlenül rálnánk, megfőznénk, alkal- e e e ysegeT es K enenul inkább kubai, santosi és kolumbiai kávé keveréke. A presszókávé és az I aa minőségű pörköltkávé koffeintartalma egykeppen kerek 1 százalék. Santosi, Minas, etióp, indiai, kolumbiai, illetve indiai robuszta, Viktória, kubai kávé alkotja őket. A II bb jelzésű kávé 0.9, a III cc Jelzésű 0,8 százalék koffeint tartalmaz. Nagyon fontos, hogy a kávé 6 hetes szavatossági is hat az izmokra. Az elhasz- idejét betartsák, mert ezen Asztma ellen—cigaretta? A hagyományos népi gyógyászat már réges-régen felfedezte, hogy a nadragulya, a maszlag és néhány más hasonló vadon termő növény — ma már közismert gyógyszerek alapanyagai — enyhítik, gyógyítják az asztmát és néhány szívbántalmat. Újabban egyes vidékeken a súlyos asztmások ezeket a növényeknek a leveléből „cigarettával" is próbáltak könnyíteni légzési zavaraikon. A furcsa „dohányosokat" annak idején sokan megmosolyogták — pedig most a tudomány is foglalkozik valami hasonlóval. A dohánykutatók elsősen^ ban nem gyógyszert akarnak előállítani, hanem azokon a dohányosokon kívánnak segíteni, akiknek bizonyos betegségek miatt nem szabad dohányozniok. Egy bolgár szabadalom tapasztalatainak hasznosításával a Kertészeti Kutató Intézetben érdekes kísérletet kezdtek: a köznyelvben csattanó maszlagnium nevű növényre dohánypalántát oltottak. A csattanó maszlag ugyanazokat az atropin-alkaloidákat tartalmazza, amelyek a „népi gyógyászatban" is hatásosnak mutatkoztak, s amelyeket a gyógyszeripar hasznosít. A dohány viszont — nem tartalmaz semmi nikotint. Magyarázata egyszerű: a nikotin a dohány gyökerében képződik, onnan szívódik fel a levelekbe, ennek a különös módon „öszszeoltott" növénynek a gyökere azonban nem a dohányé, hanem a Datura stramoniumé. Az eredmény: dohánybokor dohánylevelekkel, — amelyekben nikotin helyett atropin van. Ez a lehetőség egyébként még meglehetősen távoli, mivel egyelőre csak az első oltások történtek meg. Széleskörű alkalmazásra valószínűleg később sem lesz lehetőség, mert ezt a „keverék-növényt" nem lehet nak ismert Datura stramo- magról szaporítani. nált energiát azonban nem pótolja. Kipróbált szer az alkohol hatásának envhítésére, az alkoholos vérképre viszont semmiféle hatást nem gyakorol. Ezt. különösén a gépkocsivezetőknek jó tudni! A szervezet számára 0,1 gramm koffein kedvező, 0,5 gramm mérgező hatású. Ez utóbbi 5 csésze duplának, azaz 30 gramm kávénak felel meg. Ha rövid időn belül túl „megizzad", elveszti élve•zeti értékét. Az eszpresszókávé megfelelően pörkölt és darált kávé kivonata, fözete. Újabban általában krémkávéfőző gépeken készítik. Nálunk 50—50 gramm vizet és 6 gramm kávéőrleményt kell egy duplához adni, Olaszországban 100 gramm vizet és 10 gramm kávét, míg Németországban 150 gramm vízhez adnak 6 gramm kávét. Sehol a világon nem készítenek olvan „méregerős" kévét, mint Maennyi kávét iszunk, Izgalmi EVarországon. Olaszországban és Spanyolorszagban. állapot következik be a szervezetben: álmatlanság, szédülés, hányinger stb. A gyermekekre még inkább hat a koffein, mint a felnőttekre, sőt még az anyatejbe is átmegy. Sz. Lnl<ác» Imre: Az öreg Botiik vizsgája Az öregember vigyázva cwukta be maga mögött az ajtót Lekapta fejéről sapkáját, köszönt és bátortalanul tett még néhány lépést előre, majd megállapodott. Kezét ölébe ejtette. Kesobb egyikkel idétlenül babrált kabátján. Ahogy önkéntelenül először feléje pillantottam az íróasztal mögül, a tenyerét láttam. Nagy, lapáttenyerét, tele fekete ráncokkal. — Tanulni szeretnék, igazgató úr. Néztem. Fehér haj, arca redőkben. Helyet kínáltam az asztal másik oldalán. — Szóval tanulni? — Igen, azt akarnék. Kijárni a hetedik, meg a nyolcadik osztályt. Hallgattunk egy ideig. Hirtelenjében nem tudtam, mit kezdjek az öreggel. Indult is oktatás, persze, hogy indult Sokan ímmel-ámmal jelentkeztek. Akadt olyan is, aki azért, mert felszólították, ha továbbra is munkakörében szeretne dolgozni, akkor tanuljon. No de ilyen korban ! — Hány éves, bátyám? — Meghaladtam a hatvanegyediket. Kicsit nehezebben megy mér magának a tanulás. Sok időt is elvesz. — Mégis csak szeretnék. — Szövetkezeti? — Maholnap nyugdíjas leszek Haszna meg nemigen lesz belőle. — Nem, az nem — nyugtázta. Megint csak ültünk, s hallgattunk. Különben is nekem oly mindegy. Egg' el több, vagy kevesebb. De az öregember csak nézett rám, eryre nézett, mintha valami nagy dolgot tudtam volna csinálni. „ . . — Jövő héten kezdődik a tanítás. Egy heten háromszor. Hát jöjjön. Csak akkor jutott eszembe az öregember, amikor beléptem az első órára Ott ÜU a padban. Szemüveg volt. rajta Kezében ce. uzát tartott, a kispadon pedig egy füze'et. No jó — gondoltam — a nehe<e még ezúton következik. Dolgozatot írattam az. osztállyal. \ táblára tol rtam általános a címet: .Miért akarom elvégezni iskolát?" Gondolkoztak egy ideig, majd hozzákezdtek. Az öreg Botlik a padra könyökölt, tenyerébe temette állát — Nehezen halad? — léptem mellé — Nehezen. A betűk, talán két-három mondatnyi, erősen jobbra dőltek. Amikor egy-egy szót leírt, elgyönyörködött benne, vizsgálgatta sokáig. Közben meg-megvakargatta fejebúbját, hátha jobban haladna az írás. De nem ment. Már izzadt, ezüst gyöngyök ültek ki homlokára, mégse haladt. Csengettek. Vége lett az első órának. Es akkor odaültem mellé a kispadba. — Hogy is élt maga, bátyám? — fogtam vallatóra. Sorolta. A szegénységet, az Iskolát Mert, hogy akkor még vágott az esze. De ő kimaradt. Ügy parancsolta a család, a megélhetés. Aztán csak élt, mint a legtöbben. A napokat, az esztendőket átdolgozta, katonaidejét kiszolgálta, s még egy mesterségre is futotta. A szegényebbek mesterségére, a csizmadia-cipész mesterségre. Ennyi volt az egész. — Néhány éve találkoztam a régi iskolatársaimmal. Az egyik ügyvéd lett, a másik tanító, a harmadik meg orvos. Közben becsengettek. A terem ismét megtelt A padok meg-megreccsentek, füzetek lapozgatása hallatszott. Kezdődött a második óra. Az öregből meg áradt tovább a beszéd. — Igaz, az életet becsülettel megharcoltam, nem estem el a buktatókon, van egy kis házam és feleségem. Ma már nehéz meghatározni, hogy vágytam-e valaha is többre. De mégis. Olyan ez, mint amikor visszalapozunk a könyvben és egyik oldalon szemünkbe tűnik egy lecke, amiből rosszul feleltünk. Egy lehetőség. Es soha többé nem térhetünk vissza ahhoz az egy ponthoz. Az osztályban már csend volt. Óvatosan dolgoztak a ceruzák, tapogatózva haladtak el< re. — Ezt írja le, Botlik bátyám — súgtam. Figyeltem az öreget, mire viszi. Mindig az első padban ült, törölgette szemüvegét, ha szólítottam, felelt. Reggelenként elment a szövetkezetbe, ellátta a hízókat, ha az idő odáig haladt, elővette táskáját, s megeszegette az elemózsiáját. Pihent keveset, nyáron a fák alatt, hűvösebb napr.koo pedig en.vhelyre húzódva. Este megkereste az okulárét, a fiókokból kiszedegeite a könyveket, taDe a kávé nálunk ls csak akkor jó, ha mind a 6 gramm őrleményt beleteszik a duplába. Ize. zamata akkor a legjobb, ha minél több faita keverékéből készül. Fontos kávéfőzési tudnivaló, hogy a Mitől lesz savanykás? kávé anyagai a következő sorrendben lúgozódnak ki: cukrok, dextrinek, fehérjék, koffein, klorogénsav. Könnyű tehát az utolsóként megjelenő klorogénsavat kihagyni a főzetből. A presszógépek ennek az elvnek megfelelően működnek. A túl finomra őrölt kávé főzés közben öszszetapad, nem engedi ét a vizet, s kilúgozza a savas anyagokat is. Legjobb arány a nyolcadrészt lisztfinomságú és huszadrészt durvább szemcséjű őrlemény. Falun, városon, mindenütt A kávé másik jelentős alkotórésze a klorogénsav. Ellentétben a koffeinnel, úgy Jő, ha nincs benne. Ez a sav okozza leginkább a túl főzött, a kelleténél jobban kilúgozott kávé fanyar, savanykás ízét. Helytelen szokás, hogy az eszpresszókban olykor keverik a nult. Hetenként háromszor jött iskolába. Mindig pontosan, s mindig az első padba. Szeméből nyugalom, elégedettség sugárzott. Talán olykorolykor Irigyeltem is. Aztán a vizsga ideje is elkövetkezett. Botlik bácsi — csakúgy, mint máskor — beült a padba és felelt. Magabiztosan sorolta az évszámokat, ha kellett, elemezte a verseket. Nem jött zavarba még a matematikánál sem, pedig azzal sokat bajlódott. Az ünnepségre nagyon készülődött mindenki. Elnézegettem ezeket a nem fiatal diákia;mat, ahogy hosszú perceken át vitatkoztak, hogvan is legyen hát a bankett. Csak az öreg mosolygott, valamit forgathatott a fejében. Amikor az évzáróra összejöttünk, valamenynyien sötét ruhában, kicsit elfogódtam. Pedig nem volt szokásom. Az érzékeny búcsúkat, az elérzékenyüléseket soha nem szerettem. Vége az iskolának és kész. A diákok elmennek, s jönnek a fiatalabbak. Nincs ebben az égvilágon semmi különös. De akkor nem tudtam ennyire közönyös, hideg maradni. Talán már soha többé nem ülnek majd be az iskolai padokba, a ceruzák, a füzetek. a könyvek elkallódnak az asztalfiátan, s meglehet, nem marad más egészen kétévi munkámból, mint az a papírlap, amely arról tanúskodik, hogy ez és ez, eredményesen elvégezte az általános iskola hetedik és nyolcadik osztályát. Beszéltem. Dicsértem az öreg Botlikot. Aztán átadtam a bizonyítványokat. Kezet fogtam mindenkivel. Kezdődhetett a bankett. Az öreg ott mutatta be volt osztálytársait. Egy orvos, egy ügyvéd, a harmadik már ne'm jöhetett el. Ültek kicsit magukba roskadva a székeken, kortyolgatták a sört. — Emlékszel még a régi Iskolára? — kérdezte egyikük. — A számtantól féltem legjobban — felelte a másik. S mondták, mondták, ami csak eszükbe jutott. Az öreg Botlik is vidám volt, arca kitüzesedett. — Tudja, igazgató úr — súgta nekem később —, nyugodt vagyok. Ügy érzem, elégtételt szereztem az élettől, most már jöhet, ami csak akar... Egész késő éjszakáig maradtunk együtt. A végén danolásztunk. De hajnalban, ahegv ha afelé mentem, ismét eszembe jutott a vizsga és az öreg Botlik. S azóta se tudom elfelejteni. A kávé török közvetítéssel terjedt el a világon, s ezért talán meglepő, hogy Törökország manapság hátul kullog a fogyasztás statisztikájában. A törökök 80 grammos évi átlagával szemben Izlandon 12 kilogramm, az USA-ban 9, Svédországban 8 kilogramm a „fejadag". Magyarországon az 1951. évi 147 tonnáról 3 ezer tonnára növekedett a forgalomba hozott kávé mennyisége. S bár szinte nemzeti italunkká lett, hiszen városban és falun, mindenütt isszák, mégsem állunk sokkal jobban a törököknél: nálunk 0,4 kilogramm az egy főre jutó évi fogyasztás. Ennek az a magyarázata, hogy mi csak feketekávéként isszuk, m% külföldön általában nem ismerik a pótkávékat, s minden kávéitalt kávébabból készítenek, sőt, sok igen kellemes mixelt ital receptjében is főhelyet foglal el. A brazilok széndioxiddal telítik. Érdemes kipróbálni a 'háztartásokban található autoszifon segítségével. DR. BÁTYAI JENŐ, Szegedi Minőség vi-sgáló Intézet 4 PÚ-MAGYARORSZÁG Hétfő, 1965. január i