Délmagyarország, 1964. december (54. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-11 / 290. szám

ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Mapvar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága december 8-án, 9-én és 10-én ülést tartott. A Központi Bizottság ülésén a Központi Bizottság tagjain és póttagjain kívül részt vettek a Központi Revíziós Bizottság, a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság elnökei, a forradalmi munkás­paraszt kormány tagjai és néhány meghívott szakember. Az ülésen Nyers Rezső elvtárs, a Központi Bizottság titkára előterjesztette a Politikai Bizottságnak az 1965. évi népgazdasági terv fő célkitűzéseire vonatkozó javaslatát. A javaslat feletti vitában 29 elvtárs szólalt fel. Felszólalt Kádár János elvtárs, a Központi Bizottság első titkára is. Az előterjesztést a Központi Bizottság egyhangúlag elfo­gadta és javasolta, hogy a Minisztertanács az 1965-ös rész­letes tervet az elfogadott irányelveknek megfelelően vég­legesítse és idejében hozza nyilvánosságra. Nemes Dezső elvtárs, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság megbízásából jelentést adott a nemzet­köz) munkásmozgalom néhány időszerű kérdéséről. A je­lentést a Központi Bizottság tudomásul vette. Biszku Bcla elvtárs, a Központi Bizottság titkára elő­terjesztette a Központi Bizottság 1965. I. félévi munkater­vére vonatkozó javaslatát. A Központi Bizottság a javas­latot határozattá emelte. (MTI) Pénteken összeül a KISZ kongresszusa VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESŰLJETEKI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 54. évfolyam, 290. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1961. december 11. tv ' " Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában pénte­ken reggel megkezdi mun­káját a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség kongresszusa. A tanácskozá­son 670 küldött képviseli a városok és falvak fiataljait, s szómos meghívott vendég is részt vesz majd. A KISZ Központi Bizottságának be. számolóját Méhes Lajos, a Központi Bizottság első tit­kára terjeszti elő. Csütörtkön az ország min­den részéből megérkezteik a fővárosba a kongresszusi küldöttek és sorra érkeznek a külföldi vendégek ia. (MTI) Százezer szervezeit dolgozó bizalma Vándorló iskola iiií Új filmekről # Szegedről — Greifswaldban • • " 1 - • ' ' ' \ ' ! ' íiih .! ís: tiív; MM'tiíímxiii'lM Sokba kerül a% építőipari munkásvándorlás Az építőiparban sok gon- kes munkarendi Javaslatot hassanak a munkások a dot okoz a munkaerő-ván- készítenek elő. Ebben eltér- családjuknál, dorlás, de most nehezebb az nek a heti munkabeosztás- A napi munkaidő átlagban építkezések helyzete, mert tói. Az a terv, hogy hosz- ezután is csak 8 óra lenne, nemcsak a munkaerőcsere, szabb hetet dolgozzanak pi- de a többnapos pihenés ér­hanem a munkáshiány is henőnap nélkül, de dekében a többletet jelentő akadályozza a munkát Je- a folyamatos munkaefklus munkaszüneti napok mun­végén már nem egy, ha- kaidejét majd a napi 8 nem több napig marad- órán felül kell ledolgozni. ienleg a tervezettnél mint­egy 4000-rel kevesebb mun­kás dolgozik az ÉM-válla­latok építkezésein. Ez év első háromnegyed évében az Építésügyi Mi­nisztérium vizsgálatai alapján összesen 71680 dolgozó „vett részt" a munkaerő-vándorlásban. Kilépett 36 211 munkás, de csak 35 469 dolgozó jelent­kezett felvételre. így kilenc hónap alatt kicserélődött a munkások egyharmada. A ki- és belépésekkel járó ügyintézés és az új munka­körülmények megismerése más, fontosabb feladatok teljesítését hátráltatja. Ez az Időveszteség a termelést sújtja, és a hozzávetőleges számítások szerint a háromnegyed év alatt az építőipari munkaerő­vándorlás mintegy hatvan­millió forinttal károsítot­ta meg a népgazdaságot. A kilépők túlnyomó ré­sze önkényesen hagyja el munkahelyét, s nem riasztja vissza őket ettől a lépéstől az sem, hogy a társadalom­biztosításban, a fizetett sza­badságban és egyéb juttatá­sokban hátrányosabb hely­zetbe kerülnek. Nem ritka még a munka­erő-csábítás sem, amelynek hatása rendsze­rint az, hogy nemcsak egy vagy két munkás, hanern egyszerre egy egész brigád megy el a vállalattól. A munkaerő-vándorlás addig nem jelentett túlságo­san nagy problémát, amíg elegendő utánpótlást kapott az é.ítöipar a mezőgazda­ságtól. Most más a helyzet, mert a termelőszövetkezetek megerősödésétől kezdve _ ali g megy új dolgozó a mezőgaz­daságból az építkezésekre. jc az ÉM-vállalalokat elha­gyó munkásokból minden harmadik a mezőgazda­ságba kerül, s' lényegesen kisebb terme­lékenységű építőipari mun­kát végez, mint az állami építőiparban. Az Építésügyi Minisztérium tehát már nem számíthat a munkáslét­szám jelentős emelkedésére. Ezért új intézkedéseket dolgoz ki a munkaerő-ván­dorlás és az önkényes kité­rés csökkentésére, a válla­latok törzsgárdájának növe­lésére. Többek között érde­A Szovjetunióból érkezett... A 135 tonna súlyú. 35 mé­ter hosszú, négy méter át­mérőjű generátor állórész vasúton 16 pár keréken ér­kezett a leningrádi Elektro Szila Gyárból. A generátor áüórészt Százhalombattára szállítják, és beépítik a Dunamenti Hőerőműbe. Képünk: a ge­nerátor állórész a Rákos­pályaudvaron. Országos hírnevet szerezlek a baromfinevelésben Az utóbbi években orszá- A legutóbbi országos érté- alatt csak 1,25 kilogrammig gos méretű verseny bonta- kelés alapján az olcsó, nagy emelkedett az átlagsúly. kozott ki a tsz-ek között: tömegű baromfihús előálll- A második helyet az or­melyik gazdaságban sikerül tásában a szegedi Móra Fe- szágos értékelés szerint a a legjobb eredményeket fel- renc Tsz a legelső helyre bábolnai Szabad Föld Tsz mutatni a baromfinevelés- került A legfontosabb az: szerezte meg magának, ahol ben. Munka közben bebizo- hogyan értékesitik az álla- gazdasági átlagban 2.68 ki­nyosodott, hogy megfelelő tok a takarmányt, s meny- logramm takarmány szüksé­tartási viszonyok között a nyi az önköltség? A Móra ges egy kilogramm barom­csibenevelésben a legna- Ferenc Tsz-ben egy-egy kilo- fihúshoz. örvendetes szá­gyobb sikert az úgynevezett gramm takarmányt kellett munkra, hogy a harmadik Lohmann húshibridek biz- felhasználni Ugyanakkor a hely birtokosai is szegediek, tosítják. Ezt a fajtát a Bá- jbék . A szegedi Új Élet Tsz-ben bolnai Állami Gazdaság te- bek "apos korban is sikerült már az egy ki­nyészti, s innen látják el átlagosan elertek az 1,47 ki- logramm csibehús előállítá­naposcsibékkel az ország va- logramm súlyt. A szegedi sához szükséges takarmány­lamennyi nevelő gazdaságát eredmény értékét növeli az mennyiséget 3 kiló alá szo­Az elért nevelési-hizlalási . . , , « rítani. eredményeket gazdaságon- ls' hogy az orszag ot e]sö Ezek után érthető, hogy a ként külön-külön is nyíl- legjobb csibenevelo gazda- szegedi szövetkezeti gazdák vántartják és összesítik. ságában hasonló időszak megkedvelték a baromfine­velést úgyannyira, hogy a Móra Ferenc Tsz-ben ma már az állattenyésztés leg­főbb üzemága ez. Amint Szili Antal elnök és Boros Mihály főállattenyésztők el­mondották, idén már . ezer mázsa csibehúst állítottak elő, s a baromfinevelést a legjobb pénzforrásnak tart­ják. 1964-re baromfiból 1 millió 820 ezer forint bevé­telt terveztek, s most 2 mil­lió 720 ezer forint bevétel­nél tartanak. Boros Mihály főállattenyésztő a kétkilósnál is nagyobb 10 hetes Lohraann-jércével. Az ifjúság egészségügyi nevelése Tegnap, a Semmelweis- niszitérium osztályvezetője teremben megkezdődött az foglalta össze. Dr. Székely egészségügyi felvilágosítás 3. Lajos, az Egészségügyi Fel­országos értekezlete, ame- világosító Központ vezetője lyen egészségügyi dolgozók, adatokkal ismertette a tanu­pedagógusok, valamint az ér. lóifjúság egészségügyi kultu­dekelt tömegszervezetek ráltságát. Délután Márté képviselőin kívül csehszlo- Mihály, a Magyar Vöröske­vák, jugoszláv és lengyel reszt csoportvezetője ismer­vendégek vettek részt. tette a KISZ és az Úttörő Az értekezletet dr. Vilmon Szövetség irányításával folyó Gyula egészségügyi minisz- ifjúsági vöröskeresztes mun­terhelyettes nyitotta meg. ka időszerű feladatait. Tur­Első napirendi pontként az gonyi Júlia a Magyar Nők egészségügyi dolgozók és a Országos Tanácsának osz­társadalom feladatait vitat- tályvezetője a szülői munka­ták meg. A vitát dr. Katona közösségek feladatairól szó­Ibolya, az Egészségügyi Mi- lptt. December 20-a a Vietnami Szolidaritási Nap Dr. Réczei László, a Ma- borús gócok felszámolásá­gy ar Jogász Szövetség elnö- ért, s az olyan kérdések ke, aki az Országos Béketa- mielőbbi rendezéséért, mint nács képviseletében részt például Kína EN9Z-tagsóga vett Hanoiban a vietnami Követelték, hogy vessenek szolidaritási világkonferen- véget az Indokínával kap­cián, hazatérte után nyilat- csolatos 1954-cs geníi egyez­kozott a Magyar Távirati mények szabotálásának, Iroda rúunkatársának: tartsák tiszteletben a viet­— öt világrész 50 or- nami nép önrendelkezési jó­szágának képviselői és 12 gát. Vonják ki Dél-Viet­nemzetközi szervezet küldőt- hámból az amerikai csapa-* tei gyűltek össze a Vietna- lókat, az egyéb katonai sze­mi Demokratikus Köztársa- mélyzetet és fegyvereket, ság fővárosában, hbgy fel- szüntessék meg a támasz­emeljék szavukat az 1954-es pontokat.­génfi egyezmények megsér- — A vietnami szolidaritá­tése ellen. gi konferencia részvevői — A konferencia részve- ezenkívül Houari Souiah­vői levelet intéztek Dél- nak, a Béke-világtanács El­Vietnam és az Amerikai nöksége tagjának javaslata­Egyesült Államok népéhez, ra határozatot hoztak: le­Ezenkívül a küldöttek fel- gyen december 20-a a viet­emelték szavukat a világ nami néppel való szolidari­békéjét fenyegető egyéb há- tás napja. (MTI) Országos halászali tanácskozás Az ország természetes vi- gazdasági halat adtak köz­zein gazdálkodó 22 halászati fogyasztásra, kereken ezer termelőszövetkezet, csütörtö- mázsával többet, mint 1963. kön a Földművelésügyi Mi- ban. . Az ez évi haltermés nisztériumban tartotta évi több háromszorosan ha­küldöttközgyüLését. Bencze la.£a JU1 , ügya"e^n „ , . ruletek felszabadulás előtti Ferenc, a htez-ek kozponti hozamait, s ez elsősorban a intéző bizottságának elnöke fokozott ivadókkihelyezés­beszámolt az 1964-es év nek, a korszerű haltenyészté­eredményeiről. A halászati si tf* halászati módszerek ,, , , ... szeles korú elterjesztésének termelőszövetkezetek az iden kösZönhető. 23 000 mázsa, többségében Bencze F'erenc elnöki be­folyami, kisebb részben tó- számolójában részletesen ki­tért a KGST-ben részt vevő országok halászati küldött­ségeinek november végén Leningrádban rendezett ta­nácskozásán elhangzott ja­vaslatokra. A KGST-tanács­kozások során tárgyaltak ar­ról is. hogy Magyarország állati fehérje-takarmány el­látásának megkönnyítése vé­gett lehetőséget adnak a ma­gyar tengeri halászat kiala­kítására : kísérletképpen né­hány évre egy-két. teljesen felszerelt szovjet halászhajót bocsátanak rendelkezésre. Ez a segítség alapul szolgál­hat egy önálló magyar ten­geri halászhajó-flotta kiala­kítására, de addig már ez az egy-két hajó is hozzájá­rulhat állattenyésztésünk egyik legnagyobb takarmá­nyozási gondjának enyhíté­séhez. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents