Délmagyarország, 1964. december (54. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-01 / 281. szám

Munkájukat érdemes figyelemmel kísérni Építők a téli építkezésekről Sok szó esik mostanság az szb jelenlévő termelési — KI bínná ki a tétlenke­az építőipar téli munkájá- felelőse —, az idén már na- dést? kérdezi vissza. nak, fontosságáról, s amire ponta kétízben osztunk forró .. , . , .... , . , , ehhez elengedhetetlenül teát a dolgozóknak. Nekünk, epitomunkásoknak szükség van: a téliesítésről. Abba majd belelöttyint- ls jó1 jön a téli munka> ieg" Azzal ig érdemes legalább hétnek egy kis érmeiegító alább kereshetünk, némileg megismerkedni rumot! • azonban, hogy a gyakorlat­ban mint fest ez, s mi a vé- — Szó sem lehet róla — Az Ogyessza-lakótelep leményük róla azoknalk, tiltakozik nyomban Juhász eevike azoknak a szf>aedi akiknek hóban, fagyban helyi Mátyás. - A blokkemelés ffkndk » kell állniuk az építkezése- nem tréfadolog, nem enged- építkezéseknek, melyeket a ken: a munkásoknak. Akár 20 fokos hidegben is Kinn a város szélén, ahol nincs ami felfogja a friss szelet, reggelente már 0-pont körül állapodik meg a hő­mérő higanya. Egy kis túl­zással akár rá is mondhat­nánk, hogy itt a tél. Az hetünk meg magunknak ef- lehető legjobban igyekezett féle könnyelműsködést. Fe­gyelmezetlen embernek nincs helye a brigádban. A blokkozó brigád a vál­lalat egyik legjobb, legfe­gyelmezettebb munkacsapa­ta. Még 1954-ben alakult s 1956 felkészíteni a téli munkára a Csongrád Megyei Építő­ipari Vállalat. Ez a felkészí­tés nemcsak abból áll, hogy biztosították a technikai, műszaki feltételeket hozzá, óta ugyanazon az épí- hanem — amint látható — Az új arcú falu F alujáró emberek gyak- haladás mögé. Jóformán késő nyákra nem jutott el a fény, ran örvendeznek azon: középkori állapotok közt élte de ez - a falufejlesztési, köa­szépen városiasodik ez a község... Ügy vélem, ha­... pontosítási törekvések miatt szukab- _ nem is céL a parasztság a maga -ífZ-j^ Z7* , ""**'. VT lakos, kalendáriumos, petró­mis ráfogas ez. A szociahz- . ' , ,, ,,, . tözréuek űiiászületésé­leumlámpás életét. Legna- A KozsegeK ujjaszmeiese­, nek második nagy gyobb volt az elmaradottság mérföldköve a vizhá. a nagykiterjedésű tanyavilá- józat kiépítése. Ma ez a köz­gon, ahol magárahagyatott- ségfejlesztés fő témája sok ság, szegénység és tudatlan­ság volt a hűséges társ. A magyar falu a felsza­mus útjára lépett magyar fa­lut szükségtelen idegen „tol­lakkal" ékesíteni, két évti­zed alatt kinőttek szép sa­játjai is. Nem a várost maj­molja a falusi ember, midőn kertes, csinos házakat épít, helységben, tanácsházaknál és a lakásokban egyaránt. Nagy Sándor, a Csongrád Megyei Víz- és Csat •rnamű Vállalat Szeged járási telep­,, _ , , ... , . vezetője elmondotta, hogy 16 zik, a fürdőszobát betervezi zadba- Evszazados hátrányt községünkben már van ki­a lakásába, - csupán múlt- kellett behoznia, hogy utói- sebb-nagyobb vízvezeték. villanynál olvas és televízió- bámulással lépett a XX. szá­ban elorzott és a mában fel­kínált jussát veszi birtokába. Egyszerűen arról van szó: érje a történelmi időt. Kisteleken, Zákányszéken, Bordányban, és Üllésen a korszerű követelményeknek megfelelő vízművet építettek. Jövő évben Deszken és Kü­az bekházán is üzembehelyezik. „„ „ _ „„ tósvezetőségen dolgozik. A olyan munkásokat, brigádo­Ogyesza-lakótelep építkezré Sf^" bS kat csoportosítottak a lég­ééin, különösen a Makó felé reztek mar- íagyszabadsag­vezető országút innenső ol­dalán, a „kockaházak" kor­ra még sohasem mentek, fontosabb helyekre, akik nyékén mégis olyan a sür- j3™ gés-forgás, mintha még jó idő lenne. — Semmi csodálatos nincs ebben — mondja Juhász Mátyás kubikos, annak a brigádnak a vezetője,1 mely az építkezés kezdete óta egyfolytában itt dolgozik —, nem is engednék el őket helyt tudnak akarnak állni, érdemes lesz kísérni. ra szükség van, feltétlenül számítanak rájuk. Okkal és joggal Egyedül is megbirkóznak vele - • Egy másik „kockaház" tö­tavaly 20 fokos hidegben is vében tevékenykedik Csiszár emeltük be a blokkokat János és 22 tagú vegyes kő­Akkor most miért ne dol- művesbrigádja, ök is érzik gozhatnánk? már a telet_ Annál ús in­Hogyan blokkosnak a kább, mert Szentiék vakoló­nagy hidegekben? brigádja most áttelepült — A téglablokkot először vásárhelyre, s ezentúl nem­egy olyan rostélyra teszi a ^ak válaszfalamak, hanem toronydaru, amely alatt vakolnak is. koksz izzik, hogy leolvadjon . . . o róla a jég, a hó. Azután he- ~ 1®é»«n . T3*?, B lyére tSk, akárcsak nyá- L ron. Valamivel lassabban ^ megy, de azért halad. ^ "f® Az idén új rostélyt készf- ,Nel? ma,d megpróbá­tettek, már ki van készítve. lunk egyedui megbirkózni a és helyt is Munkájukat figyelemmel F. K. zi. Több helyen a tanácsok végrehajtó bizottsága szóte® körű felvilágosító és szer­vező munkával toborozza a feladattál. ból hegesztették, mint a ta- Lehet télen valyit, hogy ellentálljon hőnek és a súlynak. A blokkozás nem tréfadolog Nem szoktak fázni? — Nem igen érünk rá, ha munka van. Legfeljebb a válaszfalat a csinálni, vakolni? — Természetesen. Csak a feltételek is meglegyenek hozzá. Az anyagok jó részét már építés közben beemel­ték a daruval, az ablakokra áttetsző műanyagfólia kerül, a fűrészporos kályhák me­legében azután aránylag lábunk. A gumicsizma nem gyonsan halad a munka, a legalkalmasabb lábbeli _ Az idén fedett helyre nagy hidegben. kerül a mész, a homok is, Bői-csizmát — katonai előre melegítve kapja meg nyelven szólva — nem a brigád — mondja Mészá­rends zeres ítették még az ros István művezető, építőiparban. Bőrbakancs is _ ^ jó lesz _ feleli csupán a póznákat mászó ^^ János _ legalább műszerelőknek meg az ^gy vele a gondunk, ipari tanulóknak jár. — A szakszervezeti bizott- Nem lenne jobb mégis ság javaslatára azonban — otthon ülni télen, a jó mé­széi közbe Bartyik István, leg szobában? s hol tart ma? ... Mi­dőn azt mondjuk, hogy szocialista életmódja módban, igenyben, öntudat- megteremtésén dolgozik ban egyaránt felnőttek járá- új falu, már kijelöltük élvo- ^"éven belül^ Atoyő ^Tápé I sunk községei a ma történei- nalbeli helyét. Ha a szocia- & Kiskundorozsma"'is'terce­méhez. Kortársai lettek a ro- !!Sta termelesi viszonyok, a ,,._,„, kozos munka meg nem is hano időnek. Reszesei a ci- mindenütt teremtette meg az vilizáció áldásainak. Követe- új élet „édes gyümölcsét" — lik és. megteremtik mindazt, a jó módot, kulturált életet ;7zTársU\ás""körösségét'' Nem amit az űri Magyarország rottódozó nag^ze^gazdál- kell egy évtized sem, s va­csaK a modos városi polga- kodás, a megcsontosodott pa- lamennyi községben vízveze­roknak juttatott, míg a szán- raszti gondolkodás nehezen ékeken áramlik a friss víz. tóí'öldek népét egész korszak- oldódó „közegének" a rová­kal szorította a történelmi sára írandó. Megvan azon- Miért olyan lelentos elore­ban minden erő, minden lépés a falusi vízművek ló­gazdasági, társadalmi, köz- tesítése? igazgatási forma és munka- ' . , közösség, mely kiteljesítse az Az egyik tanácsülésen dr. új paraszti életet Ozsvár József igen szépen Aki látó szemmel járja a fejtegette, hogy a kommu­községeket, az a nagyablakos nális helyzet javulása a köz­házakban, a villanydrótokon ségekben mennyire szolgálja szaladó fényben, az új mű- közegészségügyet Mennyire velodesi otthonokban es , .. ° T , .. könyvtárakban, a járdák megkönnyíti a 34.körzeti or­alatt kúszó vízvezetékekben, vos, valamint a tbc-gondozó­a modernül öltözködő pa- intézetek, bölcsődék, napkó­rasztemberekben egyaránt munkáját. Ma már arra megérzi szocialista korunk , . munkálkodását A változást törekszünk - mondta-, hogy tengernyi számadattal, milli- az új házak mosdófülkések, ós beruházásokkal bizonyít- vagy fürdőszobásak legye­hatnónk. Hiszen az idei költ- nek „ A vizet az ókori böl. ségvetési terv is több mint csek az élet ősi alapelemó­33 és fél milliót fordított a nek> ősprincipiumának tar­járás gazdasági, egészség- tották; nem túlozunk, ha a ügyi, művelődési létesítmé- vízvezetékek építésében most nyeinek fejlesztésére. 1965- az dj szocialista falu kiala­ben pedig 36 millió 884 ezer kulásának egyik alapvető té­forlntot irányoztak elő e nyezőjét látjuk. Hiszen iker­célra A községi tanácsok testvéreiként érkeznek majd ezenkívül 27 milliós KÖFA a konyhai csapok, fürdőszo­alappal gazdálkodnak. Külö- bak szaporodása. Az egészsé­nös jelentőséget kapott a ges ivóvíz és a tisztálkodás, gazdasági ágazat — ezen be­SZf GEDI SZEMMEL a JCörös (Vidéki Qlagak&fi Immár kétéves hagyamá- niszterhalyettes dr. Förgeteg nya van a Körös Vidéki Me- Sándor, a Dél-alföldi Mező­zogaadasági Napoknaík. Ta- gazdasági Kísérleti Intézet valy ebben a tájban több igazgatója és dr. Erdei Pé­tszáz Békés megyei mezőgaz- ter. az intézet osztályvezető­dasagi szakember indította je, dr. Horn Artúr egyete­útjara az őszi számvetésnek mi tanár és sokan mások, e különös formáját A ta- Talán a felsorolt nácskoezás célját leginkább ékéippen summázhatnék: szaktekintélyek ls vonzot­előadás és vita az ország ** Békéscsabára novem­mezőgazdaságának helyze- ^ 26"aa',27-én 8 Korös­^.gj völgy mezőgazdasági szak­embereit, a belyi eredményekről és a további feladatokról Bár hogy egyeztessék és rendez­ezekről a napisajtó és a iá- ^ gondolataikat a terme­dió bőven ad tájékoztatást ^.^^gosságának fcfco­az ilyen tanácskozásnak mégis ig« nagy jelentősé­get tulajdonítanak, mert a Jogosan, hiszen a hazai ke­közös oél gyorsabb elérésé- nyérgabona-szükséglet 12 hez kézzelfoghatóan ajánl százalékát, a sertéshús 16— tudományosan megalapozott 18 százalékát- a terom&ter­módszereket A Körős Vidéki Napok jelentőségét elismert me­zőgazdasági szakemberek is növelték. Közöttük voltak: dr. Soós Gábor földművelésügyi mi­Kötelességmulasztók A becsületes többség — Akinek tiltja a vallása Mindenre telik, esak adóra nem Az emberek többsége meg- Bár sok gyermeke van. akik amikor a kisiparos a követ­érti az adófizetés szükséges- rendesen öltözöttek, mégis a kezűképpen indokolja adós­ságét, s becsülettel teljesíti lakás is szépen berendezett ságát: állampolgári kötelességét Jómódról tanúskodik. Ami- — Nem telik miből, nincs Így van ez a szegedi kisápa- kar az ellenőrök az utolsó munkám, alig jut már enni­rosoiknál is. A legutóbbi alkalommal kint voltak, is- válóra is. KIOSZ választmányi ülés mét a régebbi megállapítása. Természetes, hogy ez a „sL beszámolója szerint kat jegyzőkönyvezték. K. L. rás" csak addig tart. amíg tagság mintegy 95 szá- pontosan vezeti a forgalmat az ellenőrök ott vannak. De, ronds-Arresen non- tartalmazó könyvecskét, min- ha vendégek jönnek, már tosan íi^U dig Pontosan bevallja az egészen más a helyzet. Ak­..... adót, kor H. J. forgalmi, jövedelmi adojat. , dJcsekszik mnyen Érdekes jelenség, hogy ep- «ak éppen fizetni nem ^^ üzl(.t(,keí CSÍJL pen a legjobb szakemberek aKar" Éveken át sok volt pa„ a legpontosabb adofizetok S hogy miért? nasz P. P. szegedi, Mikszáth Hogy csak néhány nevet K. L egy vallás* szekte Kálmán utcai kjsiparosra is. említsünk a sok kozul, ilyen tagja. Vallasa t.ltjq _hogy Nemcsak ^ adőhivatal de például Kovács Géza szegedi csaljon, hazudjon. Ezt o ma- az Ingatlankezeiő vállalat is női szabó, Börcsók Lajos ga mondja De amikor nehezen tudta behajtani szíjgyártó és László András kérdezik tőle hogy az ado- g g lakbért Hó hó_ férfiszabó. Talan m.eg gon- fizetest nem tiltja a vallasa, na gyűlt adótartozása is. dolataik Jegti1kosabb_ rejte- miért nem ^ teljesiti^koteles- Egymásután jöttek a felszó­lítások. Szép szóval érvelt a KIOSZ titkársága is, mégis hiába. kében sem fordult meg: jó ségét. széttárja a kezét: lenne nem fizetni az adót, — Nem mondom, hogy húzni halasztani, ameddig nem fizetek, csak éppen csak lehet. De hát a köte- nincs. Majd... — És ezt lességteljesítő emberek pél- mondja hónapokon keresz- Az lett a dolog vege. hogy dája természetes Így in- tül egészen addig, amíg az a magaról megfeledkezett kább azokról számolunk be, id5t húzni lehet s csak ák- kisiparostól be kellett vonni akik nagyon is megfontol- kor fizet amikor már fel- az iparengedélyt, tan arra törekszenek, amecL szólítják ha nem fizeti ki az Az iparengedely megvona­dig lehet nem fizetnek adót. esedékes adót, bevonják az 83 mar, ve?80 mtézkedes. Csak iparengedélyét. Akkor aztán Szerencsere egyre kevesebb amikor már az iparenge- hirtelen lesz pénze... í^13 3ranya. .iPaTen<?edély­d™v forog kockán Senld sem irigyli H. J. ^vonás történik Azt mond. az utolsó pillanatban fizet- kisiparostól a lakásában ta- f. eroeez példa ragadós nek lálható zongorát, televíziót, a ^ jenné, ha ezúttal a jó Jói ismert szegedi kisipa- szén szőnyegeket, festménye- tenne hatfawl azokra, ros K L Alkalmazottat tart, ket. Mégis, . ilyen körűimé- f^1 mfg különböze fondor­dte maga is sokat és becsű: nyek között érthető, hogy ^ofctel akarják elbhccelm lettel dolgozik. Jól is keres, az ellenőrök hitetlenkedve kotelesseguk teljes,terét s ez otthonán is meglátszik. csóválják a fejüket. H. M. mék 20—23 százaiéikát ez a megye adja. Búzából 1964­ben elérték a 12,2 mázsa át­lagtermést. szemes kukoricából pedig a megye ötéves tervében megszabottnál holdanként 5,1 mázsával takarítottak be többet 1964 szeptemberében há­romnegyed milliónál is több sertést tartottak (rekord­szám). Fél év alatt az álla­mi kereskedelem 55 millió tojást szállított az ország különböző részébe. Szegedi szemmel is kimagaslóak ezek az eredmények. Azt vi­szont1 még nem sok gazda­ságban tudják, hogy meny­nyire gazdaságos egy-egy üzemág fenntartása. A mos­tani Körös Vidéki Napok központi gondolatába tehát nem véletlen került a ter­melés költségeinek megisme­rése, a jövedelem fokozása. A meghívott 500 szakember különféle szekciókban —nö­vénytermesztés, állattenyész­tés. kertészet, üzemszerve­zés — fejtette ki az előbbi­ekkél kapcsolatos nézetét. Nekünk, szegedieknek el­sősorban azért voltak jelen­tősek a Körös Vidéki Mező­gazdasági Napok, mert a Dél-alföldi Mezőgazda­sági Kísérleti Intézet két neves szakembere előadói katedrát kapott. Másrészt felvillant bennünk egy olyan gondolat, hogy Szegeden is hasznos lenne a szövetkezeti szakemberekkel eszmecserét folytatni a nagy­üzemi módszerek elterjesz­téséről a gazdálkodás tulaj­donképpeni hogyan tovább­járól. D. K. lül is a lakásgazdálkodás, ta­nácsi utak, vízgazdálkodás — fejlesztése. Az 1964. évi pénzösszegnek csaknem két­szeresét fordítják 1965-ben oktatási és a higiénia e „városi" kellékei. P-rsze ezt a közeljövő érleli meg. De a „ve­tés" már sarjad. Pár számadattal tanúsítom: idén 100 családi ház befejezését je­lentették a községek, mind a kozmuvelodési százban vUlanyvezeték, 16 célokra. Óvodák, napközik, pedig fürdőszobával, 14 meg diákotthonok fejlesztésére, is- csatornával ellátott, kólák, könyvtárak, művelő- A történelem ma sem su­dési házak segítésére. Ezek han e] észrevétlenül a ma­jó része egykor szintén „vá- gyár falvak fölött. Benne él, rosi" kiváltság volt. A közös benne alkot. A helyi párté munka és népi államunk szervezetek és a községi ta­pénzügyi, erkölcsi támogatá- nácsok a falu lakosságával sa avatta a falut sajátjává. egy munkaközösségben építik Ha községeink feljődésének az új szocialista falut. Az útját valamilyen mérföldkő- idén közel 2 millió forint ér­vekkel jelölnénk, akkor az tékű társadalmi munkával elsőt így nevezném meg: vil- pótolták azt, amire a község lamosítás. Valóságos és jel- pénztárcájából nem tellett, képes fényforrás ez. Kivéte- Ma lényegében nincs olyan les jelentőségű gyújtópont, erő — az itt-ott jelentkező mely a nagyüzemi gazdálko- többé-kevésbé káros tanul­dástól, és a közönséges vilá- ságot, felelőtlenséget, ha­gítástól a mozik, televíziók, nyagságot kivéve - mely rádiók és háztartási gépek viszarántaná a történelmi üzemeltetéséig mindenfelé idővel versenyt futó falut. Az sugározza fényenergiáját, összefogáy a közös cél közös Szeged járás valamennyi köz- akarása, olyan erő, mely sóge villamosított, nem fel- szakadatlanul előreviszi, gaz­tűnő a főútvonal vagy a fa- dagítja, fejleszti járásunk lukozpont higanygőzös lám- szocialista községeit, pája sem. Csupán a távoli ta- BALOGII ÖDÖN Ogyesszai orvoscsoport Szegeden Szombaton, kétnapos sze- Egyetem I. Belklinikájának gedi tartózkodásra városunk- vezető szakorvosai fogadiák ba érkezett egy szovjet orvo- az ogyesszai orvos kat. A ta­sokból álló ogyesszai turista- iálkozást kölcsönösen hasznos csoport. Az IBUSZ társasuta- tapasztalr tcsere jellemezte. záson résztvevő vendégeket az MSZBT elnökségi tagjai fagadták és biztosítottak ré­szükre gazdag programot. Az ogyesszai turisták hétfőn a kábelgyárba látogattak, ahol A program során városnéző sétán is részt vettek a 1 endé­ge' A szovjet csop^r a hét­fő délutáni órái ban Du a­újvárosba utazott. Az USZBT december 6-ra ú;abl og esz­találkoztak az üzem dolgo- szai turistacsoportot var, zóival. Az üzemlátogatást kö- amelynek szintén programot vetően az Orvostudományi biztosít. Kedd. 1964. december l. DÉL-MAGYARORSZÁG

Next

/
Thumbnails
Contents