Délmagyarország, 1964. december (54. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-01 / 281. szám

« Megelőzni a betegséget! A KÖJÁL egészségügyi felvilágosító munkája Az egészségügyi felvilágo- Az úgynevezett csukott siló munka hálózata, appa- ablakok szezonjában, tehát rálusa mu már vidéken is megerősödött. Szegeden a KÖJÁL ennek a tevékeny­ségnek az Irányítója. A szervezőmunkából természe­tesen kiveszi részét az Í»'1TK, a,. Eges/sét'lgyl Szak­szervezet és a Vöröskereszt séröl. is. Ma már ott tartunk, hogy egyetlen művelődési otthon programját. sem állítják össze anélkül, hogy figye­ös/.öi tavaszig szintén ren­deznek ' majd újabb kiállí­tásokat Szegeden. Egyet a szív- és érrendszerrel kap­letve a megbetegedések lefo­lyása is enyhe volt. Kiket oltanak be elsősor­ban, ha szükséges? Azokat, akik beosztásuknál fogva nap mint nap nagyon sok cselatns tudnivalókról, egyet emberrel vannak kapcsolat­pedig a csecsemők gondozá­sáról. táplálásáról, öllözteté­Fö a védekezés Előre felkészül a KÖJÁL ban. Például az egészségügyi dolgozók, a közlekedési al­mazoltak. Gondolnak az idős emberekre is, akik valami­lyen betegségben szenved­nek, s ezek nyilvánvalóan kevésbé ellenállóak egy lembe ne vennék az aktuá- az. esetleges különféle jár- esetléges új influenza-törzs­118 egészségügyi, közegésa- ványok kellő „fogadtatásá­ségilgyi problémákat, ame­lyekről majd előadásokat, vagv ankétokat tartanak. A Tl'l-előadássorozatok is tar­talmaznak különböző egy fontos, érdekes témát Jól összehangolt ma már te­li ál Szegeden is az egész­ra". Lehet, hogy újabb, ed­zsel szemben. Az influenzás megbetegedés ugyanis erős dig még nálunk nem „járt" kihatással lehet az idős em­influenza-törzs látogatására bereknél az úgynevezett számíthatunk. az egészségügy mindenesetre már megelőz­területéről egy- ték azzal, hogy az új influ­Jövetelét alapbetegségre. Az egészségügyi felvilágo­sító munka minden eszköz­enza-törzset tipizálták, szer- zel azt a célt szolgálja, hogy kezetét megvizsgálták, és ki- a legszélesebb körben is­dolgozták ellene a megfelelő mertté tegyék a betegségek sógügyl felvilágosító munka, védettséget nyújtó szérumot elleni megelőző védekezést is. Ismeretes, hogy két évvel Az egészséges életmód a ezelőtt is megjelent Szegeden legjobb biztosítéka annak, egv addig még ismeretlen hogy elkerüljük a különféle influenza-törzs, s előtte több megbetegedést. S ezt az élet­a még ennél jobb Is lehet l'creg a film — Ez követelmény is a mjnt tízezer embert beoltot- módot segít kialakítani „ számunkra — mondja dr. tak. A tapasztalat azt bizo- KÖJÁL az egészségügyi Kiss Ilona, a Szegedi Köz­egészség- és Járványügyi _ Állomás higiénikusa. — Az sebben betegedtek meg, 11­egéiszségügyi kultúra fejlő­dése sajnos nem tartott lé­pént az általános kulturáló­dás színvonalával. Az elma­radás természetesen viszony­lagos. Van, ahol nz egész­ségügyi kultúra széles kör­ben jut érvényre, van, ahol csak bizonyos rétegek van­nak még ennek a birtoká­ban. Az egyszintre emelés, Illetve az egészségügyi tud­nivalók állandó és követke­zetes fejlesztése érdekében tevékenykedik a KÖJÁL is. Mint megtudtuk, sokrétű a felvilágosító munka. Szá­mos népszerű eszközt fel­használnak az érdeklődés felkeltéséi-e és kielégítésére. Gazdag filmtárral rendelke­zik a KÖJÁL, 5—45 perces hangos, színes mozgófilme­ket bocsát például intézmé­nyek, üzemek és iskolák ren­delkezésére. teljesen díjmen­tésen. A filmekben ismert színészekkel Játszatják ed, hogy miképpen kell védekez­ni a különböző betegségek, járványok ellen. E film-ar­chívum forgalma élő, szinte minden film állandóan vetí­tés alatt áll. nyitotta, hogy a védőoltás ismeretterjesztő, felvilágosító eredményes volt, mert keve- munkávaL K P. Piros biciklin Miska tanyai szülőháza lométer, oda-vissza nyolc, tok össze az úton a tőbW messze van az iskolától. És Miska már „nagyfiú", tíz- kisiskolásokat, Tavi Marit, ^enm* ^nagyon Jrül. éves, negyedik (>s7,ályo, zö„ VgM Bobét, CzékusMartt, a té­Mert ez hozta a nyáron ... , . , , , a piros biciklit. A távolság. mclk' kemény legenyke, — Azért vették, hogy ne kis vasgyúró legyein olyan messze az is- megbirkózik, kola — mondja boldogan. „„ . , , , , Azóta édes szorongással ~ MaJd elgyalogol várja a reggelt. Korábban len — vélekednek a szólok, kel mint a nap. táskába rak- Négy éve dacol a zord idö­ja könyveit, fejére csapja Vel s fél[ö gyereKszeretetö­füles bundás sapkáját es , . - Hegedűs felpattan kerékpáriára. Csu- vel a csaK,a- r<s. Hegedűs pa mosoly a figyelő dióbar- Miska esőben, hóban meg­na szem, a pufók piros árc, érkezett a meleg tanterembe, a pedál után nyújtózkodó vaskos test. a is volt, hogy Miskát a há­hóval-széllel tán hozta be az édesapja. Az idén is lesz tél • Gon­doskodni kellene kocsiról* az érdekelt szülők tszcs-ia* gok, megszervezhetik a fu­varozást.. Osztályterem „albérletbe" Ilyenkor ősszel nem gon­Szellő-szépen suhan a pi­dol e keserves napokra; tö­A Mi ká osztálya a- műve­lődési othcxnb.m, a tv-szubá­ban van. ros bicikli a homokos dűlő- mött a homok út, a bicikli utakon, fényes ' küllői nap- suhan az iskola felé. fényt táncoltatnak. Messze az iskola só­Komoly arccal, megilletőd­Zsúfolt az iskola,. .105 gye­rek háromfelé tanul. S ezenkívül a művelődési ott­hontól ls béreltek egy ter­hajtanak a "szülök'' Regg^ ve ,ép az ig»<M szobába. rnet Kötél ÍM ablakos he­Iente elnézik a kopár őszi Vajon miért hívatják? A lyis*¥ "^PP^I.v,1)«nv ég. határban piros szárnyakon kérdésekre röviden. tiszte- P"??" T'tu ofefe- ** repülő egyetlen fiukat. s fcttudóan felel, aztán nyom- _ tV"3" 11 ban „becsukódik". Bodó E/.t; örömmel elfögad­ilyenkor átragad rájuk a boldogság. De ml lesz. ha "unsuwjuln • DUU<J tuk, s mikor a tanrenddel unott őszt esők panaszolják Viola, a bordányi iskolai or^yezik egy egy osztályt haratt' i8azga1ója BitW 11(813 odavisziiuk - mo dia Bodó "tTL 22??Ye"en íeher igazgatóhelyettes közvetlen, eh, _ tréfás hangon kérdezgetik azOT,ban ' tanyai eletükről. Sivataggá változtat? Messze az iskola Az út a Seregélyes dűlőtől a bordányi iskoláig négy ki­IIn becsukódunk az ablakok Magnószalagokon pedig úgynevezett kiselőadásokat rögzítettek. Ezeket leforgat­ják a körzeti rendelők váró­termében és klubokban. Kezdve a Hogyan üdüljünk Jól és egészségesen című té­mától a cseppfertőzés elleni védekezésig számos témát ölelnek fel ezek a kiselő­adások. hogy mindenki szá­mára érthetővé tegyék az egészségügyi tudnivalókat Nem utolsó sorban a plaká­iok és kiállítósok is felhív­ják a figyelmet a betegségek megelőzésére, Illetve az el­lenük való védekezésre. leg­utóbb a kábelgyárban és az újszegedi kendergy^rban rendeztek dokumentumokból hasznos kiállítást EGY TELEP, AMELY „NINCS" IS Tulajdonképpen már nem kiszorították a ls telep Szeged III. kerületé- fürdőkádak, a mosdókagy- ségre. ben a Menhely utcától a lók. Ezért vált szükségessé a Kenyérgyári útig, illetve a magasnyomású vízhálózat Bákay Nándor utcáig teorje- megteremtése itt is. A telep dő terület Akkor volt az, házainak B0 százalékában a amikor a tanácsháza helyén vízszolgáltatásnak már ez a Is még fatelep volt Ennek formája a domináfts. S a legalább ötven esztendeje tervek szerint a Lajta és a házakból a lókat tanítsák meg tisztes­Csak zaj ne volna Legnagyobb problémája most a telep lakóinak a zaj. amely hirtelen „beköltözött" az utcákba. Ez csupán átme­már. A név, az István telep Rohonczl utcán keresztül a netí Jelenség.^ addig tart. azonban megmaradt a tele- hátralévő utcákat is bekap­pülésen, amely ma már tel- csolják a magasnyomású jesen egybeolvadt a várossal, vízhálózatba, még ebben az Valamikor jobbára köz- és évben. A Kátai-közben már nagy építkezés miatt. Ád­ámig a dr. Boros József utca forgalomkorlátozása fel nem szabadul a magántisztviselők lakták a ezt a vizet használják, csendes, a város zajától ki­eső telep. Ezer egynéhány 0/ gyalogjárdák lakosa azonban átformáló- „ dott az utóbbi két évtized- örömmel járnak a telep ben. Sok munkáscsalád épí- lakói az idén kapott új gya­dig a forgalom egy részé­nek a telepet érintve kell lebonyolódnia. A régi érte­lemben vett csöndet — ami­kor a telep még kiemelt S2áget volt a város életében tett magának házat a Mura togjárdákon is. A városba vl- — természetesen senki sem utcától a Lajta és a Ro­vó nagyobb utcák pedig asz­tad ja garantálni a jövőben. A nyugati ipari övezet ki­épülésével ugyanis István te­lep még inkább beolvad a városba, egyszerűen megszű­nik perifériának, külterü­Sőt, lakosai­is lényegesen honczi utcáig. S a telepnek képviselője is van a kerüle- 'altjárdát kapnak jövőre, ti tanácsban, Markos Károly Természetes hogy szikkasz­vb titkár személyében. tórendszerű csatornahálóza­tot is teremtettek itt, gon­Lbvór helyett fürdőkád dolva a hirtelen támadt zá- letnek lenni porok levezetésére, a vizes nak száma Milyen a telep mai arcú- esztendők okozta károk el- megnövekszik majd. amikor lata és milyen lesz a jövő- kerülésére A közvilágítás- az új iparnegyed munkásai ben? Erről beszélgettünk ^ nincs már lényeges beépítik az utcák foghíjait, probléma, hacsak az nem, hogy egyszer-másszor kik kicsúzlizzék az égőket, . „szórakozásból". A telep lakói legyenek résen, és a közérdeket sértő rohgá­Marlcos Károllyal. Sokszor és sokat írtunk már a város különböző te­rületeinek közművesítéséről. Ha valahol, akkor ezen a te­lepülésen nagyon is meglát­szik ennék a nyoma. Hiába laktak itt, a „kiemelt és ki­vételes szigeten" valamikor csak tisztviselők, jobb köz­világítást, csatornarendszert, magasnyomású vízhálózatot éppen úgy nem kaptak a ré­gi társadalmi rendszer köz­igazgatásától, mint ahogy nem kapott a munkáslakta Móraváros sem. Az alacsony nyomású fú­rott anyaküt vize ma már itt is kevésnek bizonyult. Képszerű a tény: a lavórt söt, egy nagyobb területet új vala- utcák születésénele tartanak Utcai fenh. Ennyit hát István telep múltjáról, jelenéről és jövő­jéről. L. P. Nemsokára iskola is vesz televíziót. Magnó, íemezjálszó van. Kiharcolták. Korszerű ok­tatás lehetetlen korszerű fel­szerelés nélkül. Nemrég sza­lagot ls vásároltak. Bodó A leckét leírom és az- Violát 13 éves igazgatói fel­kukoricát morzsolunk, adat tanította arra, hogy — Van rádiótok? — Nincs. — Könyvet, újságot olvas édesapád? — Nem. — Délután mit csinálsz? tán — A szüleid haragusznak még a tanyai Iskola bezárá­sa miatt? — Nem nagyon — bizony­talan a válasz. Úttalan utakon mindent kl kell harcolni, másképp megfeledkeznek ró­luk. Rátermett, tevélkcny ember. Sok társadalmi, tö­megszervezetí megbízatása van. Igazán csak a pedagó­Négy éve már nem hívja Busmuntaát szereti, s erre tantermeibe a Kossuth is- jut a legkevesebb ideje. kola csengője a tanyai gye- Most űlabb küzdelemre rekeket. Elnéptelenedett. M08t UJabD KUzdeienm. — ^zelőtt 15—20 évvel keszul: 80 tanulója is volt. Most alig — Üj Iskola építését ter­7—10 lenne. Kör/élesítették vezte a község. A megye A ^ak 300 ezer forinttal Já­szulok sokáig tiltakoztak a . J községnél, a járásnál, a mi- ruI hozzá ~ Panaszolja. — nisztériumnál. Sikertelenül. Ez a kisközség meg 1 mil­Győzott. az új törekvés: ala. lió 200 ezer forintot kellene posabb. elmélyültebb isme- hcgy ráköltsön. Hát ez sok... A megye többel segíthetnél reteket adni a tanulóknak. Hogyan? Körzetesítéssel... De ezziel jobban megnőttek a távolságok a tanyák ás a községi iekola közt. Meg kell . ,„ . oldani - mondták lovas- tV RZ(>ba- illelve előadóterem Az új iskolában négy os®. tályterem, egy tanműhely és fogat hozza be. kap helyet Ezzel a körzete­Aztán jöttek a hűvös esők, sítés egyik feltételét megtö­rne jd a fagyos telek. temtik: tanterem lész. A t»­— Hogyan jöttél be ta- nyák és az iskola távolságát valy, tavaly előtt? azonban nem rövidíti még. — ősszel édesanyám be- Nagy „közös bicikli" kell hozott kerékpárral. Télen ehhez. Lovasfogat. Akkor meg édesapám, vagy Hon- vidáman Indul a tanyákról váth Vendel bácsi befogott az iskolásmenet — mondja Miska. így szed- R. ö. Vidéki vendégszereplések előtt (Levelezőinktől) Sokat per táncdráma bemutatásá­hallotlunk már a Szegedi val. A szép eredmények elé­Őrvostudományi Egyetem résében nagy részük van a művészeti együtteséről, be- csoportok vezetőinek, akik számol l a lap november 7-i fáradságot nem kímélve dol­sikorcs felszabadulási em- goznak a sikerek elérése ér­lékműsorukról. s a novem- dekében. beri jubileumi diszelőadó- Terveikről elmondotta, sukl'él. Az. együttes azóta is h irodalmi színpaduk g/épén dolgozik, amint ar- )f)én decemberben Kiskun­ról Kerek Attila művelő­félegyházán vendégszerepel, dcsottholi vezető adott taje- a Dühös fiatalok című iro­koztatást. Jelenleg hat cso- da,mj összeállítással. Ta­portban folyik munka, a V8SSZal n közös egvüttes és tánccsoportbah, a kam«raze- a tAnckar n felszabadulási nckarban, az. énekkarban a amlékversenyek keretében citerazenekarban es az Iro- vidpki előadásokra megy. E dalmi színpadon. A kamara- vendégszereplések alkalmé­zenekar és a tánckar a Sag- va] túzik jsmét műsorra a vári Endre kulturális sereg- Szegeden nagv sikerrel be­Szemlén első helyezést szer- mutatott Boszorkányper Zett A fiatalok reszt vettek foncdriim6t. Külföldi ven­a „Ki mit tud" versenyben, s egészen a döntőkig jutot­tak el. Tánckaruk a műked­velő csoportok közül orszá­gosan is kiemelkedő teljesít­ményt nyújtott s Boszorkány­dégszereplés is vár az együt­tesre: az 1965. év elején a tervek szerint Lengyelor­szágba utaznak. RfoeíMk íílwt A Ualta sMidtnt Kálmán, a költő szerelmes volt. Szerelmes Ilonkába Kéz a kézben sétálgattak este a Nepkert mellett. Ilyenkor tavasszal már előbújtak a békák és az átmenti árok zöld iszappal lepett vizéből olykor hangos brekegéssel kl is me­részkedtek. ötszáz lépés volt innen tlomkáék háza. Kálmán ilyenkor azt szerette volna, ha Ilonka legalább is valahol a város másik végében lakik. A békák brekegtek, brekegtek, s Ilonka sietősre fogta lépteit, mert félt a békáktól és a pocsolyának is kellemetlen szaga volt. Kálmán mind­ebből természetesen semmit sem ér­zett. A békák szavát zenének hal­lotta, és ibolyaillatot szippantott te­le tüdővel. Ilonka megállt, szőke fejét meg­rázta és kezet nyújtott — Viszontlátásra. Kálmán! Kálmán elérzékenyült, ahogy Ilon­ka a nevét mondta. Az utcai lámpa fénye is éppen Ilona hajának lágy. szőke hullámain tört meg, s Kál­mánra a szőke haj mindig nagy ha­tást tett. Kálmánnak semmi okos nem ju­tott az eszébe, amivel Ilonkát arra bírhatta volna, hogy sétáljanak még egyszer végig az úton. így hát meg­fogta a felé nyújtott kis kezet és rá­lehelt egy csókot. Pont úgy, mint egy romantikus regényhős. — Te kis csacsi! — húzta el Ilonka a kezét Kálmán ujjai közül, és be­szaladt a kapun. Kálmán ott állt. megkövülten, fel­háborodva. Kis csacsi! Eh? Ilyene­ket mondani nekem, egy költőnek? Miután a hideg esti szél a költő kabátja alá is befújt, hátat fordított az elsötétülő ablaknak és visszafelé hididt az úton. Arra ment vissza, amerről jöttek. Pedig épp ellenkező irányban Lakott — Már épp itt az ideje, hogy ver­set írjak Ilonkához — morfondíro­zott magában. — Harmadszor kísé­rem haza és még egy gyenge kis hexametert sem vetettem papírra. A zsebében kotorászott. Papírt kere­sett, meg egy rágott végű ceruzát. Aztán a Népkert padjai felé irányí­totta lépteit De már mindenütt meg­előzték. Odament az egyik villany­oszlop alá és hátát a póznának tá­masztva, leguggolt. Térdére fektette a papírt, és rágni kezdte a ceruza végét — Idáig hát megvolnánk! Most pe­dig lássuk a verset! — biztatta ma­gát A címét először. Ilonka — írta oda. Aztán ahogy -felnézett az égre, jobb cím ötlött eszébe. Csillagom? — írta az áthúzott szó fölé. Erről mindjárt felrémlett az első strófa. „Lenge lány Aki szö Holdvilág Mosolya Ezt mondja A reved Ilona — izé Ilonka Tovább, tovább. Eddig nagyon jó! — biztatta magát. A pocsolya felöl 'Iból ibolyaszagot fújt a szél. „Ibolya Ilona — írta tovább. Hirtelen, mint akit villáin ütött, rázta meg a felismerés: hiszen ezt már Kosztolányi is megírta! Micsoda véletlen! Két költő ilyen egyformát gondol, érez! — tűnődött. — De ne­kem mégis mást kell írnom, rnéE azt hihetik, epigon vagyok. Es mári, fordította a gyűrött lapot. A ceruza­végnek keserű ízét érezte. Nem le­het így dolgozni! — háborodott fel. Ai embernek egészen elzsibbad • lába. Felállt, nyújtózott egyet Zsebre vágta a papírt, ceruzát Elindult — Mi is legyen tulajdonképpen a vers mondanivalója — mert az tény, minden versnek kell hogy . legyen mondanivalója. Az iskolában is Így tanultuk! Tehát: a szerelem érzése, az, hogy szeretem Ilonkát — oldotta meg a feltett kérdést. Szeretlek, kedves, szeretlek . í, — á, ez nem jó. Sablonos — vetet­te el. Haj, haj — sóhajtott. — Nehéz költőnek lenni. — Megvan! — kiál­tott fel hangosan, magáról és min­denről megfeledkezve afeletti örömé­ben, hogy megvan, mégis megvan a vers. — Am senki nem ügyelt Kál­mánra, csak távolból füttyentett egyet a vonat elismerően. „Haj, haj, haj, Beh, szép selyem haj, Eg a leány haj! Bomlott fürti tengerében Hattyúvállak fürdenek benn" — Álljunk meg! Még nem is tu­lom, milyen a válla Ilonkának. Min­őig pulóverben láttam. Igaz. hogy így. ruhán keresztül ítélve szép válla lehet. Amolyan hattyúváll, de még­sem jó ez a vers. Túl vidám, szerte­len. Nem illik az én költői méltósá­gomhoz. Hogy is juthatott eszembei Az a „beh" ugyan tetszik, de a töb­bi? Nem jó! Lassan, méltóságteljesen lépege­telt, lehajolt egy fűszálért. Zsebébe süllyesztette jobb kezét és rótta a sétányt. Megállt egy üres pad előtt. Leült. Tenyerébe hajtotta a fejét. Aztán hirtelen elhatározással kirán­totta zsebéből elnyűtt ócska bicská­ját. Megfordult, körülnézett. Sehol enki. A bicskát óvatosan kinyitotta. Nagyot fohászkodott. és egy szívet vésett, a pad támlájába. Átdöfte egy tőrrel, beleírta: Ilonka. Kádár Márta 4 OtL-MAGYAROHSIA* kwW. *eoen*«r U

Next

/
Thumbnails
Contents