Délmagyarország, 1964. december (54. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-30 / 304. szám

Hogyan alakul a lakáshelyzet ? MA MINTEGY hárommii- kők a régi, primitíven fel- kasokéhoz viszonyítva: a la­lió család él Magyarorszá- szerelt lakásokból a komfor- kosság zöme inkább megfi­gon. A rendelkezésre álló la- tos lakásokba törekednek. Ez zeti a magasabb bért — ami kások száma ugyancsak há- a vándorlás magától értető- egyébként a keresetekhez vi­rommillió körül van. Egy- dő következménye az általá- szonyítva általában ugyan­bevetve ezt a két számot — nos jólét emelkedésének, csak alacsony — csakhogy ügy tűnhet, hogy a lakás- Akármilyen alacsony is a végre kényelmes lakásokban hiápy nem is annyira szo- régi lakások bére az új la- lakhasson, rongató, amint az a min­LAKASALÉOMANY ÉS LAKASÉPÍTÉS (EZREKBEN) összes lakás Az év folyamán épült új lakás az év elején 1949 2467 oennapi eletben látszik. A valóságban persze semmifé­le látszat nem takarhatja el azt, hogy kevesebb Jakás van á szükségesnél. Ma nem globálisan, hanem részleteiben vizsgáljuk a la­káshelyzetet, akkor azt lát­juk, hogy itt ma két tényező hatása érvényesül nagy súly- a mindenkori lakásállo- háztartási adatai szerint a lyal. Az egyik tényező: mint mány kiszámításánál termé- múlt évinél kb. 40 százalék­a világon mindenütt nálunk szetesen le kell vonni az kai többet — a családi össz­1960 1963 1964 2758 2909 2949 Budapesten Vidéken összesen 4.7 28,1 32,8 11,7 46,4 58,1 8.9 43,8 52,7 is folytonosan áramlik a la- időközben lakhatatlanná kosság a faluból a városba, vált és lebontott lakások Ez a többi között azzal a kö- számát. 1963-ban a csaknem vetkezménnyel jár, hogy a 53 ezer lakásszaporulattal falvakban ugyan javul a la- szemben több mint 12 ezer káshelyzet (hiszen a házukat lakás szűnt meg az ország_ nem viszik magukkal), vi­szont a városokban újabb és ban újabb lakásigénylők jelent- IDÉN A LAKÁSÉPÍTÉS kéznek és ezeknek a lakás- előreláthatólag eléri a tava­szükségletét nem lehet máról , it Az év e]ső küenc hó_ holnapra kielegiteni. A ma- .., ....... sík: a rendelkezésre álló la- nap.iaban az allami epito­kások minőségében rejlik, vállalatok jóval több lakás Magyarországon csakis a fel- építéséhez kezdtek hozzá, szabadulás óta beszélhetünk mint tavaly viszont ebben tarsadalmi meretu lakaskul- .... , . ,. , ,. az időszakban az átadott kiadás 5—6 százalékát — fordítottak idén házépítésre vagy ingatlanvásárlásra. Az OTP építési kölcsöneinek összege 1960 és 1963 között megduplázódott és egy-egy lakásra átlag 50 százalékkal többet folyósít ma a taka­rék, mint 1960-ban. A második ötéves terv összesen háromszázezer új lakás építését irányozta elő. Ebből kb. 70 ezer építése marad az utolsó évre. Az MEZŐGAZDÁSÁGUNK LEGFŐBB FELADATAI Irta: DR. DIMÉW IMRE, as MSZMP KB Mezőgazdasági Osztályának vezetője magyar mezőgazdaság lyesen teszi, amikor a mező- tartására, a rendelkezésre ál­a szocialista átszerve- gazdasággal súlyának megfe- ló takarmányok lehető lég­zés óta egészségesen lelően foglalkozik és jelentős jobb kihasználására és mind­fejlődik. Termelése 1964-ben összegeket fordít a mezőgaz- ezek révén a hozamok erőtel­mintegy 2,5 százalékkal, az dasági termelés gyorsuló üte- jesebb fokozására. A takar­állam számára felvásárolt mű fejlesztésére. mány ellátottság az utóbbi áruk mennyisége pedig csak- A közeli napokban került évek bárme'-yikénél jobb. nem 4 százalékkal haladta jóváhagyásra a népgazdaság Teljesíthetőek azok a f Jada­meg az 1963. évit. A mező- 1965. évi terve. Ebben is ki- tok, amelyeket a tervek az gazdaság eleget tett egyik fejezésre jut: a mezőgazda- állat- és állati termékek ter­igen fontos feladatának: meg- sági termelés növelése to- melésére és felvásárlására termelte az ország kenyér- vábbi előrehaladásunk fon- előirányoztak. Ellenkező eset­gabonáját. Hosszú ideje ez az tos kérdése. Az 1965. évi nép- ben a lemaradás súlyos ne­első esztendő, amikor az or- gazdasági terv azzal számol, hézséget okozna a lakosság szág kenyerét teljes egészé- hogy a mezőgazdasági terme- ellátásában és az exportköte­ben hazai termésből biztosít- lés 1965-ben 1963-hoz képest lezettség teljesítésében, juk. A vetés szerkezete 1964- 4,2 százalékkal. 1964-hez vi­ben lényegében a terveknek szonyítva pedig 1,5—2 száza­megfelelően alakult. Növeke- lékkai növekszik, dett az értékesebb kultúrák A terv egyik fő célkitúzé­n épgazdaságunk 1965. évi terve nagy lehető­séget biztosít a mező­túráról. Természetesen a tő- az ltlüszaKuan 32 kés világban is épültek össz- lakások száma kevesebb ötéves program tehát, az komfortos lakások. De nem volt a tavalyinál. Erősen építőipar nehézségei ellené­a nagy tömegek számára. Hí- megnövekedett a magán- re is reálisnak bizonyult. szen 1949-ben az akkori la­kásállomány tíz százaléká­ban még csak konyha sem volt, tíz százalékában volt csupán fürdőszoba, 17 száza­lékában volt vízevzeték, sót a lakásoknak több mint a felében még villany sem volt! A FELSZABADULÁS ÖTA épült több mint félmillió la­kás viszont már nagyobb­részt korszerűen felszerelt és — biztosítja lakójának a kulturáltabb körülmányeket. De az elmúlt másfél évti­zedben épült lakások száma még ma sem sokkal haladja meg az egész lakásállomány egyötödét A többi pedig a tőkés világ öröksége és to­vábbra is rontja a hazai la­káskultúra összképét. Így pl. a fürdőszobás lakások száma az új lakásokkal együtt sem sokkal haladja meg az összállomány húsz százalékát Ezért emberileg teljesen érthető, hogy a la­építkezés: a munkáscsaládok Ádám László KÖZÉRDEKŰ KÉRDÉS: Az óvodások és iskolások közétkeztetése Szegeden jelenleg mint- vacsorázások alkalmával egy 10 ezer óvodás, általá- kapják meg a fiatalok, nos iskolás és egyetemi hal- A Juhász Gyula utcai álta­gató vesz részt a közétkez- lános iskolások napközis tetésben. A konyhák főzőka- konyhájában különösen nagy pacitása azonban ezt a szá- gondot okoz a túlzsúfoltság, mot meg sem közelíti. Ezért A KÖJÁL jogos észrevételé­nagy nehézségek árán, a re később külön helyen vég­KÖJÁL és a kerületi taná- zik majd itt a zöldségelőké­csok egészségügyi csoportjá- szítést és a mosogatást, nak állandó ellenőrzésével Nagy jelentőséget tulajdo­biztosítják a napi többszöri nít a KÖJÁL az iskolai bü­étkeztetést. féknek is. Igen örvendetes, Az erőfeszítések ellenére hogy az idén Szegeden már sem győzik az igények kielé- több iskolában ezt megvaló­gítését. Több százan lenné- sították. A baj azonban ott nek még, akik szeretnének van — ezt sok tapasztalat napközibe kerülni óvodában, bizonyítja —, hogy a gve­vagy általános iskolában, rekek többsége a tejre, pék­Sajnos, a jelenlegi körűimé- süteményre adott pénzen cu­nyek nem engedik az étkez- korkát vesz. Javasolják ezért tetés további bővítését. Sőt például a tejnél és a péksü­az a probléma, miként eny- teménynél az előfizetéses hítsék a jelenlegi zsúfoltsá- rendszer bevezetését. A szülő got. Ezzel együtt az egészség hetenként odaadná a pénzt védelméért szigorú intézke- ezekre a fontos étkezési cik­déseket tettek azért, hogy az kekre, s a tanulók nem költ­engedélyezett főzőkapacitást hetnék cukorkára, ne lépjék túl. Az egyetemi, főiskolai köz­A szegedi KÖJÁL a rend- étkeztetésnél valamivel jobb szeres ellenőrzések alkalmá- a helyzet. A kollégiumi el­val nagy gondott fordít a látásról tavaly megjelent konvhák higiéniájára és a rendelkezés biztosította a főzött ételek megfelelő vá- hallgatóknak a napi három­lasztékára. a kalória- és táp- szőri fő étkezést. A rendel­őitekre. Állandóan vizsgál- kezés azonban előírja azt is, ják például a napközisek hogy teremtsenek lehetősé­esésr. napi étkezési adagját, get az ételek választékának Megállapították, hogy a nap- bővítésére. E tekintetben közikben biztosított napi há- sajnos bizonyos szempont­romszori étkezésen kalória- ból visszalépés van, mert míg és tápanyag-szükségletüknek az elmúlt években a hallga­60 százalékát kapják. Az ott- tók háromféle ebéd között . . , .. választhattak, most az idén honra vár tehát, hogy a e_, m&J. njncs éppen a kony_ hiányzó 40 százalék kalóriát hák túlzsúfoltsága miatt, és tápanyagot a reggelizések H. M. Elkészült az idei tanév lelnőttoh tatási statisztikája A Művelődésügyi Minisz- szerinti megoszlása: 52 570­tériumban elkészült az 1964 en harminc éven felüliek —65-ös tanév felnőttoktatási (56.7 százalék, 40121-en pe­statisztikája. A legújabb ada- dig harminc éven aluliak tok szerint a dolgozók álta- (43,4 százalék), lános iskoláiban 92 691 hall- A dolgozók középiskolái­gató tanul. A hallgatók közül ban a jelenlegi oktatási év­a fizikai dolgozók száma ben 186138-an gyarapítják 79 566 (85,8 százalék). ismereteiket. 55 038-an esti, Az üzemek általános fe- 131 000-en pedig levelező ta­koláiban 13 591-en tanulnak, gozaton tanulnak. Az első­684 osztályban. osztályosok száma a dolgozók Az általános iskolát végző középiskoláiban 71 237, a ne­felnőttek soraiból 44 614-en gyedik évfolyamosoké pedig járnak a nyolcadik osztály- 28 239. Az összlétszámból ba, ami az összlétszám 48,1 gimnáziumban tanul 64 208 százalékának felel meg. hallgató, közgazdasági, ipari Érdekes a hallgatóság kor és mezőgazdasági technikum­ban 121 930. A nőhaUgatók száma 80 900 (43,5 százalék). Az életkor szerinti megosz­lás a dolgozók középiskolái­ban a következőképpen ala­kult: a 30 éven aluliak szá­ma 123 535 (66,4 százalék!), a 30 éven felülieké 62 603 (33,6 százalék). Az általános és a középis­kolákban együttesen az 1964 —65-ös oktatási évben 3 278 829 felnőtt tanul. (MTI') aránya, főként a cukorrépa és se változatlanul az, hogy az gazdasági termelés további ^^mm^m flMH műszaki anyagi megalapozá­sára. Szükség van arra, hogy minden eddiginél nagyobb fi­gyelmet fordítsanak a meg­levő eszközök gondos, céltu­datos felhasználására. A me­zőgazdasági üzemek együttes termelőeszköz értéke jelenleg megközelíti az 50 milliárd forintot. Ennek a hatalmas erteknek gondos és céltuda­tos felhasználása az 1965. évi Cermelési és felvásárlási elő­irányzatok megvalósításának egyik alapvető feltétele. Szük­séges továbbá az is, hogy a beruházások tervezésénél, ki­vitelezésénél az eddigieknél körültekintőbb munka foly­jék. A gazdaságosság köve­telményeit a beruházások el­a dohány vetésterülete. Az ország kenyérgabona szük­állattenyésztés termelési ér- ségletét ebben az esztendő­téke viszonylag jelentősen: ben ugyancsak hazai termés­7 százalékkal nő. Valamennyi bői kívánjuk biztosítani. Ez állatfajtánál számszerű fej- év őszén nagy nehézségek lődés figyelhető meg és ezzel közepette — 2—3 hetes ké­egyidejűleg növekedett az séssel —, de az előirányza­egy egységre jutó állati ter- toknak megfelelő nagyságú mék is. Számottevő a fejlő- területen elvetettük a ke­dés a szarvasmarha-tenyész- nyérgabonát. A búza közel tésben. Az állomány szám- egynegyede azonban megkés­szerű növekedése mellett, ve került a földbe. Ezért a nőtt az egy tehénre jutó tej- vetések ápolása minden ed­hozam. Ez azt jelenti, hogy diginél nagyobb gondot igé­1964-ben az előző évek állo- nyel. Állandóan szemmel mánycsökkenése után a tartva fejlődését, különösen a szarvasmarha-tenyésztés tavaszi fejtrágyázás s a pan­bruttó termelési értékének gó vizek elvezetése érdemel országosan 6—7 százalékos nagy figyelmet, növekedése várható. A ter- Az állatállomány takar­melés összmennyisége pedig mányszükségletének biztosí­meghaladja az 1958—1960. tásában is gyorsabban kell osztásánál, kivitelezésénél az évek átlagát. előrehaladnunk az új eszten- eddigieknél jobban szem előtt dőben. Főként a kukoricater- kel1 tartanunk. A gépek gon­L emaradás volt tapasz- mesztés fejlesztésére, vala- dos javításával, a traktorosok talható azonban a ta- mint a rét- és legelőgazdái- továbbképzésével most kell karmánygabona, a kodás további javítására he- felkészülnünk a traktorok burgonya, a zöldség, vala- lyezzünk súlyt. kétműszakos üzemeltetésére mint az aprómagvak ter- ' is. mesztésében. A rét- és lege- ralamelyest csökken Ebben az évben a tsz-ek lőgazdálkodásban sem kielé- y 1965-ben a szőlő- és nagy többsége helyesen al­gítő a fejlődés. Főként ezek gyümölcstelepítés üte- kalmazta a személyes anyagi következményeként nem volt me. Elsődleges feladatnak a érdekeltség elvét. Ennek to­zökkenőmentes a lakosság hiányos telepítések pótlását vábbi gondos alkalmazása ellátása elsősorban a zöld- tekintsük azért is, mert tel- újabb eredmények forrása ségfélékkel; nagy mennyiség- jes értékű termőfelületet lehet. Az eddig szerzett ta­ben kell az 1964—1965-ös csak ezáltal kaphatunk. Az is pasztalatok felhasználásával, gazdasági évben burgonyát és fontos, hogy minél előbb pó- a most készülő üzemi éves takarmánygabonát importál- toljuk a szőlő- és gyümölcsö- tervek kialakításakor kell nunk. Számos aprómag-féle- sök gazdaságos termelésében megválasztani az 1965-ös esz­ségből pedig nem tudunk szükséges járulékos és kiegé- tendőben alkalmazásra kerü­eleget tenni exportkötelezett- szítő beruházásokat. Az 1965- lő jövedelemelosztási és mun­ségünknek, s a hazai vető- ös esztendőben kézzelfogható kadíjazási formát. Fontos, magigényt is csak szűkösen eredményekre számítunk a hogy a különféle fprmák tudjuk kielégíteni. Ebben az zöldség- és burgonyatermelés megállapításakor az eddigi­esztendőben sem tudtuk bizto- és ellátás területén. Itt sem nél is jobban vegyük íigye­sítani az állatállomány és az a vetésterület növelése fon- lembe a termelési feltételek abrakszükséglet összhangját tos elsősorban, hanem a ter- változását. Ügyeljünk arra, A mezőgazdaság ez évi mésátlagok javítása. hogy a közös gazdaság érde­eredményei, tapasztalatai to- Az 1965-ös esztendőben az keit sértő, a szokásosnál na­Tább erősítették parasztsá- állattenyésztésben az elsődle- Syobb részesedést ne állapít­gunkban azt a hitet, hogy ges feladat nem az állomány tTt°fvább,ía ÍSf Tf , , , , , " ., , «..,., különböztetett modon foglal­helyesen cselekedett, amikor számszerű növelése, hanem a kőzzünk a gyenge termelő­a szövetkezeti gazdálkodás hozamok fokozása. Szükség szövetkezetekkel és minde­útjára lépett. Államunk he- van az anyaállomány szinten nütt hasznosítsuk a háztáji gazdaságok termelési lehető­ségeit. Egy beadvány elmarad Nemcsak a tanácstagokat, — Tovább egy sort sem — nők közölte Szűcs Imrével, hanem a körzetmegbízotta- határozta el —<, majd az hogy még néhány évig nem kat is gyakran felkeresik a ülésen mindent megfigyelek kerül sor az utca korszerű­lakók ügyes-bajos dolgaik- és majd ott tolmácsolom a sítésére, hiszen még van né­kal. Szűcs Imre körzetmeg- Lehel utcaiak kérését. Majd hány olyan utca a kerület­bízott Lehel utcai lakásán is kiabálok én is úgy, mint ben, amelyik elhanyagol­sokan megfordulnak. Az azok a tanácstagok, akiknek tabb, mint a Lehel, utóbbi időben a Lehel utca körzetében egymás után gyalogjárdájának korszerűsí- épülnek az aszfaltutak. Kérelem nélkül ÍS tése miatt jártak hozzá az . _ «„. utca lakói. Miért nem? Másnap Szűcs Imre bácsi elmenybeszamolot tartott Meghívó A 11 kerületi tanács a ki- szomszédainak a tanácsülés­alakult rend szerint végezte ről. — Imre bácsi — mondo- munkáját. Szűcs Imre szá- — Ne gondoljátok — gatták —, itt a környékün- mára minden új volt, hiszen mondta —, hogy a tanács­kön annyi utcát aszfaltoz- először vett részt ilyen ta- ülésen hanggal döntik el, hol tak, miért pont a miénk nácskozáson. Várta a nagy mit építsenek. Alaposan, mostohagyerek? pillanatot, amikor majd a megfontoltan határoznak az És Imre bácsi — a szabó tanácstagok „verik az asz- ügyekben. Tudjátok, ott, a ktsz nyugdíjasa —. a körzet- talt", s követelik, hogy X„ tanácsülésen jöttem rá, hogy megbízott sokat töprengett, Z. utcát aszfaltozzák, vagy követelni a legkönnyebb, hogyan kellene elintézni a gyarapítsák a közvilágítási Mert mi is nyugodtan meg­tanácsnál, hogy az ő utcá- lámpák számát. szerkeszthetjük a beadványt, juk is sorra kerüljön. Majd De erre hiába várt. A ta- de attól még nem lesz több megszületett az elképzelés. nácstagok egymás után emel- cement, pénz és munkáskéz. — Beadványt készítünk — kedtek szólásra, s megfon- — Még néhány évet tu­nyugtatta szomszédait Imre tolva mondták el javaslatai- dunk várni. És úgy határoz­bácsi —, és ezt az utca ap- kat. A tanács rendelkező- tam, nem írom meg a be­raja-nagyja aláírja, majd én sére álló anyagi kerettel adványt. személyesen viszem el a II. okosan gazdálkodtak. Senki A hallgatók egy kicsit kerületi tanácshoz. sem ütötte az asztalt és még meglepődtek a váratlan for­Már kezdte fogalmazni a az a tanácstag sem haragú- dulaton, azután az okos ér­kérvényt: „Tisztelt Tanács! dott, akinek a többiek elve- vek következtek, s úgy dön­Mi, a Lehel utca lakói, ké- tették javaslatát. A tanács töttek, nem küldik el a be­réssel fordulunk..." — idáig ugyanis nem az egyes kör- adványt. Városrészük ügye jutott az írással, amikor a zetek, hanem az egész vá- jö kezekben van, s kérelem Dostás csöngetett aitaián rosrész és város érdekét nélkül is aszfaltozzák majd postás csöngetett ajtajan. vé(Ji a utcát hg a sorrend_ Meghívót kapott Szűcs Imre A Lehel utca aszfaltozása ben következik, a kerületi tanácsülésre. is szóba került. A tanácséi- n_ E célok elérése komoly erőfeszítést jelent a mezőgazdasági dolgo­zók számára, mindehhez fo­koznunk kell a politikai fel­világosító, szervező munkát. Jobban kell érvényesítenünk a termelőszövetkezeti demok­ráciát, növelve a tagság ér­deklődését és részvételét a közös ügyek intézésében, azok megvalósításában, hogy még általánosabbá váljék a felismerés: a szövetkezeti pa­rasztsággal együtt mindent meg tudunk oldani. Nagyok a mezőgazdaság 1965. évi feladatai, de megol­dásához a szükséges feltéte­lek biztosítva vannak, illetve megteremthetők. A tartalé­kok feltárása és fokozottabb hasznosítása, az elért ered­mények megszilárdítása, il­letve továbbfejlesztése, olyan lehetőségek, amelyekkel min­den gazdaságnak fokozottab­ban kell számolnia. Ugyan­akkor fegyelmezettebb mun­kára, az eszközök gondos ki­használására van szükség minden szinten. Ha így dol­gozunk, a siker az 1965-ös esztendőben sem maradhat el és a mezőgazdaság dolgozói megtalálhatják számításukat. Szerda, 1964. december 30. OÍl-IVIAGYARORSZAG 3

Next

/
Thumbnails
Contents