Délmagyarország, 1964. november (54. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-11 / 264. szám

A Wilson-kormány túlélte első parlamenti erőpróbáját Kedden újabb bizalmi szavazásra került sor Keddre virradó éjjel az angol alsóház szavazott ar­ról a bizalmatlansági indít­ványnak minősülő konzerva­tív javaslatról, hogy a par­lament vesse el a Wi'.son­kormánynnk a trónbeszéd­ben bejelentett acéllpár­állnmosftási programját. Amint már arról olvasó­inknak beszámoltunk, a sza­vazás kimenetele az. utolsó percig teljesen bizonytalan volt, mivel a Munkáspártiak mlndösz­sze öt tnandátumnyl több­sége van, s képviselői közfii kettő be­tegség miatt távol volt. töb­ben pedig Skóciában tartóz­kodtak és a köd miatt nem indulhattak el időben repü­lőgépen Londonba. Végül is a köd felengedett és a szavazás pillanatában elegendő munkáspárti kép­viselő volt jelen ahhoz, hogv az alsóház 307:300 arányban elve-.se a Konzervatív Párt indítványát. A szavazás nem jelent azonnaij államosítást, mivel a Wilson-kormány eredeti tervel szerint is hónapokra van szükség az, acélipar ál­lamosításának előkészítésé­hez. Az angol alsóházban ked­den Boyd-Carpenter képvi­selő benyújtotta a Konzer­vatív Párt második bizal­matlansági indítványát. A képviselő ugyan formálisan nem indítványozta a kor­mány lemondását, de azt ja­vasolta: mondja ki a Ház, nem bí­zik abban, hogy a Wilson­kormány képes lesz meg­valósítani program'át A képviselő indoklásában azzal érvelt, hogy a munkás­párti kormány valamennyi ígéretének beváltása évi 700 —750 millió font sterling­gel növelné a kiadásokat. A jelek szerint a javaslat feletti vita zökkenőmentesen zajlik le, mivel a li­berálisok tartózkodni fognak a szavazástól, s így a kor­mány többsége biztosított­nak látszik. Tárgyalás Párizsban és Bonnban Jk Adenauer derülátó 9 Ellentmondások a CDU-ban JD Schröder — Gerstenmaier párbeszéd Adenauer néhány órával hozzá, hogy a „hatok" de­meghossizabbította párizsi cember 15-ig megegyezzenek tartózkodását, hogy kedden az egységes terményárak­délelőtt még egy megbeszé- ban. legfeljebb a gyakorlati lést folytasson De Gaulle- végrehajtásnál hajlandó bi­Ial. A francia köztársasági aonyos engedményekre, elnök és a volt nyugatnémet nökhelyettese viszont ellen­támadást intézett Schrödér ellen és kijelentette: a kül­ügyminiszter is hibát köve­tett el, amikor egy mainzi lapnak adott nyilatkozatá­ban bírálta Adenauert, ép­pen akkor, amikor a volt kancellát Párizsban De Gaulle-lal tárgyalt. Szükséges a »fellazitása Schröder — aki a „fellazí­tás" szükségességét már több ízben hangoztatta — ebben a nyilatkozatában egyrészt ___ A CDU képviselői frak- Adenauer legutóbbi tevé­Adenauer a késő" délután! cióján&k elnöksége hétfőn kenységét bírálta, másrészt órákban repülőgépen vissza­utazott Bonnba. kancellár eszmecseréje nem egéssoen egy óra hosszat tar­tott: erről a volt kancellár derűlátóan nyilatkozott. A kormány hátbatámadása. ~ De Gaulle ragaszkodik A kiszivárgott hírek sze­ülést tartott. Amint később amellett szállt síkra, hogy kiszivárgott, az ülésen újabb Nyugat-Németországnak éles szóváltasokra került sor, „meg kellene javítani kap­elsősorban Schröder külügy- csolalait a szocialista or­miniszter és Gerstenmaier, a szágokkal" és a kormány­Bundestag elnöke, között, nak „keresnie kell a lehe­rint a megbeszélés közép- Schröder ugyanis * szemére tőséget az új szovjet veze­pontjában a mezőgazdasági vetette Gerstenmaiernak, tőkkel való párbeszéd meg­piac kérdése állott. De hogy a Bild-Zeitungnak indítására". Gaulle azonban nem titkolta, adott nyilatkozatában hátba­hogy a multilaterális atom- támadta a kormány politi­haderő tervében látja a fran- kaját és meggyengítette tár­eria—nyugatnémet együttmű- gyalási pozícióját a trancia ködés ós „Kis-Európa" poli- kormánnyal szemben. tikai egyesítésének elsőszó- Schvödernek Gerstenmaier lene használnunk azokat a mű akadályát. magatartását bíráló szavai- lehetőségeket, amelyeket a A „zöld-piac" kérdésében hoz Erhard kancellár is másik oldalon élő honfitár­változatlan a francia el- csatlakozott, Barzel, a CDU sainkkal való összeköttetések nök álláspontja. Ragaszkodik képviselői csoportjának el- nyújtanak számunkra. Schröder ugyanakkor sík­raszállt az „össznémét pár­beszéd" mellett ls és kije­lentette: — Egyre erősebben ki kel­Kedden Moszkvából haza­utazott a csehszlovák, a len­gyel és a jugoszláv párt- és kormányküldöttség. A Bolíviában hatalomra került katonai junta kedden két rendeletet bocsátott ki. Az egyik rendelet intézkedik az úgynevezett politikai el­lenőrzési qsztálynak, a meg­bukhatott Paz Estenssoro volt elnök titkosrendőrségének megszüntetéséről. A másik rendelet hatálytalanítja az előző kormány által kijelölt d'olom.áciai képviseleti veze­tők hivatalban maradását. A Szovjetunió Legfel­ső Tanácsénak Elnöksé­ge december !)-re össze­hívta a Legfelső Tanács 5. ülésszakát. A CGT vasmunkás-szak­szervezetének vezetői sajtó­értekezletükön * leszögezték, hogy tízezer francia repülő­gépipari dolgozó elbocsátásá­ra kell számítani, ha az an­golok visszalépése következ­tében a francia kormány feladja a Concord-szuper­repülőgép tervét. Az Európai Gazdasági Kö­zösség miniszteri tanácsa kedden összeült a belga fővá­rosban, hogy — mint nyuga­ti hírügynökségek jelentik — a Közös Piac jelenlegi két legfontosabb problémájáról, a kidolgozandó közös gabona­árak kérdéséről, valamint a hétfőn Genfben az úgyneve­zett Kennedy-forduló kereté­ben meginduló tárgyalásokon követendő közös álláspont kialakításáról tárgyaljon. B—26-os! A háború idején találkozhattunk hasonló rímekkel, amikor a fasiszták közölték új repülőgépeik bevetéséi. Most nincs világháború, de kísértetiesen hasonlít a jel­zés — ezúttal amerikai bombázó repülőgépekről van szó! Íme a hír: „A kongói központi kormány csapatai a múlt héten az amerikaiak által szállított bombázó­gépek támogatásával offenzívát indítottak a partizá­nok által felszabadított területek visszafoglalására. A támadás meghirdetett célja Stanleyville bevétele". Az eseményről Csőmbe miniszterelnök személyesen tájékoztatta a sajtó képviselőit. A gyalogság támadása előtt amerikai gyártmányú B—26-os bombázó repülő­gépek rakétalövedékekkel és géppuskatűzzel árasztot­ták el Kindu repülőterét: a partizánok által július óba tartott várost visszafoglalták. Az ENSZ pénzéből ölnek embereket, bombáznak városokat, törnek a szabadság­harcosok ellen! Ez ellen emelte fel tiltakozó szavát a minap a Szovjetunió állandó ENSZ képviselője, ezért került „pénzügyi válság"-ba az ENSZ. Joggal tiltakozik a Brazzavillében székelő Kongói Nemzeti Felszabadí­tást Bizottság az amerika—belga imperialista beavat­kozás ellen. A közlemény elmondja, hogy „segély­nyújtás rímén" a napokban is Matadi kikötőjében ame­rikai és belga könnyű és nehézpáncélosokat, harckocsi­kat. aknavetőket hajóztak ki Csőmbe részére. Szemér­metlenül beavatkoznak Kongó belügyeibe, véres hábo­rút indítanak a felszabadulásért küzdő hazafiak ellen, fehér zsoldosokkal. B—26-t,sakkal. Csőmbe kormánya nem teljesítette sem az Afrikai Egységszervezetek, sem az el nem kötclzett országok értekezletének kongói ren­dezésére vonatkozó határozatait. Az egész világ békeszerető emberisége felemeli szavát a kongói véres háború ellen: a tiltakozás nem maradhat hatástalan! M. T. A személyi kultusz egyik áldozata A Pravda keddi számában ken ö vezette a kenyérgabo­megemlékezik Sztyepan na-begyűjtést Moszkva és Ogyincov születésének 75. Petrograd munkásai számá­évfordulójáról. A megemlé- ra, majd élelmezési biztos­kezö írást tizenegyen írták ként dolgozott, alá, köztük Anasztasz Mi­kojan. Később a földművelésügyi Sztyepan Ogyincov-mint [Jpbtotos helyerésévé ne­a fekete-tengeri flotta mat- fe?^ írlnSto r/Wa lom flóré*, 'esziesex iranyiioira. róza — 1918 lépett be a februárjában pártba. Lenin 1938 júniusában a szemé­megbízásából a Volga-vidé- lyi kultusz áldozatává vált Ismét tüntetés, sztrájk Szudánban Szudánban, ahol az ok tó- I ber 21-1 felkelés megdöntötte a katonai rendszert és pol­gári kormánykoalíciót állí­tott az ország élére, ismét I feszült a helyzet. Az om­durmani rádió maga is.több harckocsik vonulnak a rá­A hadseregfőparancsnokot leváltották Torlaszok a fővárosban A helyzet áttekinthetetlen ízben egymásnak ellentmon­amerikaellenee jelszavakat ,, . , ... . . .. dió épülete és a középületek kiáltoztak SmSSSS"1 ^ adott ellen' Ma* a k~yha- é, az épület falára felírtak: esemenyekrol. arroi adott u)mat gyakorló „nemzeti „Le ^ Egyesült Államok­állam- tront" nevében felszólította kal!" alakosságot, vonuljon az ut­hírt, hogy „reakciós katonai csíny" készül, Az utóbbi napokban ismét egy olyan ország neve került a világlapok első oldalaira, amelyről már esztendő óta csak nagyon keveset lehetett hallani. Latin-Amerika egyik legkülönösebb országa, Bolívia, forradalmi harcok középpontjába került. Olyan helyzet alakult ki, amelyhez hasonló Kuba kivételével még nem volt tapasztal­ható sehol a latin-amerikai konti­nensen. A helyzet különleges voltát földrajzi tényezők, valamint a kozel­zelmúlt története ls magyarázza. A földrajzi tényezők közül a legfonto­sabb, hogy (a gazdaságilag sokkal je­lentéktelenebb Paraguaytol eltekintve) Bolívia Latin-Amerikának egyetlen tengerpart nélküli országa. Ez sok szempontból hátrány, vannak azonban előnyei is. Ami a közelmúlt történetéi Illett, Bolívia helyzetében az a különleges, hogy a munkásmozgalom éá a demok­ratikus erők összefogása itt egy Ízben már elért igen jelentős eredményeket. A tömegmozgalom harci célja éppen az volt, hogy kiszorítsa a bitorolt ha­talomból azokat, akik ezeket az ered­ményeket elárulták és eltorzították. AB 52-es fordulat A jelenlegi események politikai gyö­kere voltaképpen az 1952-ben lezajlott fegyveres felkelés. A „Nemzeti forra­dalmi mozgalomba" tömörült haladó erök akkor a felkelés során szétzúzták az országban fennálló katonai diktatú­rát. A mozgalom fő erejét a bolíviai ón-, wolfram- és antimonbányák mun­kásainak fegyveres milíciái alkották. Ez a felkelés emelte voltaképpen ha­talomra Paz EstonsSoro elnököt. Es­tonssoro politikai alkatát tekintve ak­kor még reformhajlandóságú polgári politikus volt, aki 1946-ban a katonai diktatúra miatt száműzetésbe kénysze­rült. Az 1952-es események jelentősen megváltoztatták Bolívia gazdasági és politikai arcát. Ez az ország a latin­amerikai földiész egyik legfontosabb érclelőhelye. Valóságos „bányász or­szág": a kapitalista világ ón érc terme­lésének 15—18 százalékát, az antimon­Mi történik BOLÍVIÁBAN? termelés 15, a wolframtermelés 10 százalékát szolgáltatja. 1952-ig a bolí­viai bánjatröszt tulajdonában volt. 1P52 után a legnagyobb bányákat ki­sajátították. Ez akkor — a hideghábo­rú csúcspontján és nyolc esztendővel Kuba előtt — rendkívül haladó és bá­tor politikai tettnek számított. szág és az Amerika-közi fejlesztési bank „hármasfogata" hiteleket ajánlott fel Bolíviának. A hitelek egyik félté­tele volt, hogy megerősítik és az Egye­sült Államok katonai akadémiáin ki­képzett tisztek vezetése alá helyezik a hadsereget, amely az 1952-es forra­dalmi fordulat idején jelentősen meg­gyengült. Zuhanás ióbbra Estenssoro ezt a feltételt is elfogadta, s ettől kezdve meggyorsult Bolívia „zu­hanása" — vissza a katonai diktatúra és az önkényuralom felé. Ennek a zu­hanásnak „megpecsételése" volt az 1964-es választás, amélyen Estenssoro volt az egyetlen elnökjelölt. Alelnök­Természetes, hogy ettől kezdve az nek Barrientos Ortuno tábornokot, a amerikai imperializmus egész gazda- légierők parancsnokát jelölték, mintegy sági és politikai gépezetének súlyával bizonyítására, hogy az elnöki karosszék ránehezedett Bolíviára. A gazdasági mögött a tényleges halalom a hadse­IVashingfon „sztrájkba lép' módszer lényege az volt, hogy „tőke­sztrájkba" és „piac sztrájkba" kezd­tek az államosított bolíviai ónbányák­kal szemben. Ez azt jelentette: az ál­lamosított bányák hirtelen erős tőke­hiánnyal voltak kénytelenek megküz­reg kezében van. A választást az ösz­szes ellenzéki párt bojkottálta, s má­justól kezdve Bolíviában pattanásig feszültek a politikai szenvedélyek, ösz­szel azután Estenssoro egy állítólagos „puccs" ürügyén rendkívüli állapotot deni, s ugyanakkor jelentősen megszu- hirdetett az országban és deportáltatta kültek felvevőpiacaik is. Az ércexport az ellenzék több vezetőjét. Ez volt a több mint 60 százalékát addig az kirobbant és mindmáig tartó kormány­Egyesült Államok vette át. ellenes mozgalom közvetlen oka. E gazdasági-politikai harc négy esz- A tömegek harcának vívmányait el­tendeje során Estonssoro elnök mind- áruló Estenssoro-rendszert most egyik inkább jobbra csúszott. Hivatalosan ezt oldalról a forradalmi mozgalom hul­a „védhetetlen" amerikai nyomással láma — a másik oldalról pedig a pol­indokolták. Valójában azonban annak volt döntő szerepe, hogy Estenssoro és rendszere nem akart és nem mert tá­maszkodni azokra a társadalmi erök­gári hatalom formáit is elhajító mili­tarista klikk ostromolja. Ez a klikk az elmúlt héten puccsot hajtott végre, mert úgy vélte, hogy Estenssoro fél­re, amelyek hatalomra segítették. Az katonai módszereivel már nem lehet eredmény így az 1956-os bolíviai— feltartóztatni a tömegmozgalmat. Az amerikai egyezmény lett. Ez „lázadó- elnök száműzetésbe kényszerült, s a ból" egy csapásra az amerikaiak ked- kör bezárult. A hatalom csúcsán újra vencévé tette Estonssoro elnököt. A marakodó militarista klikkek állanak. kormány kötelezettséget vállalat arra. hogy a megkezdett államosítást és föld­reformot nem folytatja tovább. Ugyan­akkor újra megnyitották a kapukat a külföldi — elsősorban amerikai — töke beáramlása előtt. 1961-ben ennek A mélyben természetesen töretlenül folytatja harcát a tömegmozgalom. S az előzmények világosan mutatják: nem egyszerűen egyetlen törvénytelen akció feletti felháborodásról van szó, hanem, arról, hogy visszafordítsák azt a folyamatnak újabb állomása volt az a reakciós folyamatot, amely áz utóbbi úgynevezett „háromszög-művelet". En- 12 évben az önkény és a katonai dik­nek során az USA, Nyugat-Németor- tatúra karjaiba löki Bolíviát. ., ... . , . , . Hasonló tüntetésre került cakra, tüntessen és vedd- sor ^ Egyesült Arab Köz­mezze meg a fenyegetett táreaság nagykövetsége előtt kozepuleteket. Egyben is A tüntetők a jelentések áltaJanos sztrájkra hívta szerint azt kifogásolták, fel a dolgozókat. hogy a kairól sajtó nem a A rádiófelhívás eredrné- valóságnak megfelelően tük­nyeképpen — nyugati hír- rözte a szudáni eseménye­szolgálati irodák értesülése ket. szerint — mintegy 60 00Ö Az új szudáni kormány ember gyűlt össze Khartoum, tagjai napközben gépkocsin a főváros utcáin a rádió épü- az utcákat jártak és hang­lete és a kormányhivatalok szórókon intették nyugalom­közelében. Röviddel később ra a lakosságot. A kormány­ugyancsak az omdurmanirá- hivatalokat bezárták. A tün­dióban maga tetők f tójékoztatásügy, minisz- kövekkel, fatörzsekkel fa ter cáfolta meg gépkocsikkal torlaszolták el az előző bejelen test. A kor­mány a hétfői nap során — a város főbb útvonalait és a négyórás minisztertanács hidakat, után — elhatározta Abdel A helyzet áttekinthetetlen, Rahman hadseregfőparancs- és a Reuter szerint nem tel­nok és más katonatisztek le. jesen világos az sem hogy váltását. a tüntetést kik szervezték. A Mint a Reuter-iroda je- szudáni rádió műsort nem lenti. Szudán fővárosában közvetít, csupán azokat a kedden folytatódtak a tün- felhívásokat ismerteti, ame­tetések. Nagy tömegek lep- lyek a dolgozókat, elsősor­ték el az utcákat, gépkocsi- ban a repülőtéri alkalma­kat törtek össze, felvonul- zottakat, arra sürgették, tak az amerikai nagykövet- hogy folytassák a munkáju­ség épülete elé. kat (MTI) Iapón úi miniszterelnöke: „Ellenezzük ez atomrobbantásokat —engedélyezzük az atomtengeralattjárók látogatását" Szalo, Japán új miniszter- alomfegyvereket szállítsanak elnöke sajtóértekezleten kör- az ország területére — tette vonalazta kormányának bel- hozzá. és külpolitikai programját A japán miniszterelnök Hangoztatta, hogy Japán ugyanakkor kijelentette, az eddiginél nagyobb mér- hogy a kormány az érvény­tékben kíván részt venni a ben levő japán—amerikai nemzetközi politikai életben, katonai szerződés alapján A béke fenntartása nem csu- engedélyezi, hogy amerikai pán az atomhatalmakra tar- atomtengeralattjárók láto­tozik — mondotta. Továbbra gassák meg Japánt és állo­is ellenezzük az atomrob- másozzanak japán kikötők­bantásokat, és azt, hogy ben. 2 DÉL-MAGYARORSZAG Szerda, 1964. november IL

Next

/
Thumbnails
Contents