Délmagyarország, 1964. november (54. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-11 / 264. szám

Nem elég csak téliesíteni az építkezéseket Jobb munkaszervezésre, munkaellátottságra van szükség Xz építőipar három ne- mint amennyit a terv előír, végzett földmunka 40 száza•yedévi teljesítéséről szóló A termelékenység színvonala lékkai alacsonyabb az őrmentésből kiderül, hogy ki- még az 1961. évit sem érte szagosnál. Természetes, hogy jenc hónap alatt Csongrád eL megyében 48 millió forinttal termeltünk kevesebbet a tervezettnél. Építőipari vállalataink csak 90,5 százalékos teljesítést értek el. Többen aZt kérdezik, vajon mi az Egy mérnök, hal munkahely ezzel együtt az exkavátorok kihasznalása 30 százalékkal alacsonyabb. A termelékenység alakulására kedvezőtlenül hát az is, hogy a megyében az állami építőipar gépesítettsége az országos átAlacsony a munka termelékenysége A második ötéves terv szerint az építőipar termeléjének — összhangban a beruházási és egyéb építési szükségletekkel - 1965-ben az 1960. évi termelést mintAz állami építőipar erőinek koncentrációja az idén _ annak, hogy ilyen ered- sem javult. Az eimult kilenc lag alatt van. Országosan fénytelenül termel me- hónapban átadott építmé- egy építőipari munkásra gyénkben az építőipar? nyék száma a megkezdettek- 1962-ben 4,2 gépi lóerő juhez képest 5 százalékkal volt tott Csongrád megyében takevesebb, mint 1963-ban. Kö- valy is csak 2,1. zei két fővel csökkent az A termelékenység alakuláegy munkahelyre és az egy- sát befolyásolta az is, hogyan millió forint költségvetési tudnak dolgozni télen áz összegre jutó építőipari mun- építőipari munkások. A nekások száma. A szétforgácso- gyedik negyedévi termelési lódás a többi között nehezíti terv teljesítéséhez íolyamaaz építkezések műszaki dol- tos munkaellátottság szüksé- i, • ,'GM t»n gozókkal való ellátását is. ges. Ahhoz, hogy dolgozni egy 40 szazaiekKai xeu meg- mérnökre 1962-ben 5.6 tudjanak az emberek téliesíhaladnia. Megyénk iülami mUnkahely jutott. Az idén feni kell több építkezést. A épitoiparanak teraneléset a technikusra viszont .Csongrád megyei Építőipari tervek szerint 1960-hoz mér- másfél munkahely az idéa vállalat 13. a HódmezőváA sem kevesebb. sárhelyi Közúti Üzemi Válszazalekkal kell eroeit A A korszerű építési mód- lalat 1, a Csongrád Megyei rnasodik ^öteves tervedéig ^^ közül a Bzalagszerű Tanács Építőipari Vállalat eltelt időszakaban saonbM ^,ítésszervezést az Ogyessza 17. a Szegedi Építőipari Váltsak 1961-ben telletttette_ter- lakótelepen vezették be. A ialat pedig 10 munkahely melesi tervet^, a kővetkező Kei nagvobb termelékenységet téliesítését tervezi, évben közel 135 millió to- biztosító egyösszegű munka- Természetesen nem elég rinttal termelt Kev^eDoexa :utalványozást pedig, csak két csak téliesíteni néhány építtervezettneL A terviemara- épít6ipari vanaiat alkalmaz- kezest. A téli hónapokban dás oka dontoen az alacsony ^ 30_30 százalékos arány- még fokozottabban kell tötermelekenyseg. rődni a munkaszervezéssel, A terv előírja, hogy a« ^ a munkaellátottsággal, mert állami kivitelező építőipar- A/ országos átlag alatt ez nemcsak egyszerűen a foban a termelés növekedésé- lyamatos és eredményes nek mintegy háromnegyed Építőipari vállalataink munka feltétele, hanem aferészét a termelékenység nő- csak a lakásépítés egy ré- gyelmezett termelőmunka vekedése fedezte. Ezt a célt szénéi használnak téglablok- aiapja is. Sokat, nagyon eomegyénk építőipara nem tel- kot. A többi falak nagy ré- kat kell még javítani a jesítette. 1961 és 1963 évek- szét - a kivitelezés kisipari ,fln éottanari U a termelésnövekedés 42 jellegének fenntartásával - 'munkafegyelmen pumpán ^zalékát a termelékenység kisméretű téglából készítik, vállalatainknál, mert bizony emelkedésével kellett volna Ennek aránya Csongrád me- ez is oka az alacsony termeelérni, ez azonban alig érte gyében közel 20 százalékkal lékenységnek. Anyagiasság és anyagi érdekeltség ú el a 15 százalékot. Ez év rosszabb az országosnál első kilenc hónapjában sem Idén az 1962-63. évi 24 teljesítette termelékenységi százalékról 20 százalékra tervét építőiparunk. Egy csökkent a géppel végzett építőipari munkás - 10 szá- földmunka mennyisege zalékkal termelt kevesebbet, .Csongrád megyében a geppel Mezőhegyes gYorsccbb szélütést kér Jé tolt a cukorrépatermés Szeged környékén Idén a cukorrépa valami- próbálták ki azt a 150 vakeveseb átlagterméssel gonos napi kapacitású gyárfizetett, mint tavaly, de a tó rendszert, amely lényegetermós minősége jó. Erről ben leveszi az emberek valtájékoztatták lapunk mun- Iáról a fizikai munka nakatársát a mezőhegyest cu- gyobbik részéinek terhét, lekorgyár vezetői, Szávai Er- hetővé teszi, hogy kevesebb nő igazgató és dr. Vitai Já- munkával, egyenletesebben, nos, a répaosztály vezetője, többet termeljenek. Ez az Elmondottak azt is, hogy a ún. „J" diffúziós rendszer, második ötéves tervben amely, több emelet magas, nagyarányú rekonstrukció s amelynek segítségével kezdődött, a mezőhegyesd automatikus megoldással vár üzemben, amelynek eredmé- lasztják M a répaszelet cunyekénf a gyár kapacitása kortartalmát — már teljes jelentős mértékben emelke- üzemmel működik. A kordetfc, Ez annál is inkább ér- szerűsítás további eredmédekes mivel Szeged környé- nye, hogy számos más bekéről is Mezőhegyesre szál- rendezés. így automata relítják a feldolgozandó cukor- paadagoló mérlegeket, cukormérlegeket szereltek fel, megnövelték a gyárhoz tartozó erőmű teljesítményét. Mindez azt eredményezte. N. P. gy hiszem, nem túloznak azok, akik napjainkban bizonyos anyagiasságtól, s annak terjedésétől féltik a meggyőződéses lelkesedést. Akik attól tartanak, hogy bizonyos emberek, akik valamikor oly önzetlenül dolgoztak és fáradságot nem ismertek a közösségért, egyre inkább hajlamosak arra, hogy a számítást az egyéni haszonnal kezdjék. Magam is beszélgettem néhánnyal közülük, akik ennek gyanújába estek, s méginkább arra a meggyőződésre jutottam, hogy a diagnózis helyes és igaz — oly annyira az, hogy már-már elméletileg is megalapozzák. „Én éveken keresztül dolgoztam, sose kérdeztem, miért, mennyiért, s látnom, tapasztalnom kellett, hogy amíg én elkoptatom az idegeimet meg az erőmet a közért, mások csak hazafelé giizülnek, mint a hörcsög. Nekem maradt egy szál nadrágom, azok meg meghájasodtak" — így érvelt az egyik. „Bocsánat! Miről van itt szó tulajdonképpen? A párt és a kormány azt mondja, mindenkinek munkája szerint, mindenki képességei szerint!" — feleselt a nagyképű. „Az anyagi érdekeltség, elvtársam, szocialista kategória! Ha Valakinek nem tetszik, hogy bennem több van, többet keresek, élek a kínálkozó, de tisztességes lehetőségekkel, apelláljon!" Sokra nem men tém hát velük, mert fogalmakat másként értelmeznek, a maguk érdekéhez és elképzeléséhez igazítanak. Szándékosan vagy tévedésből egy kalap alá vonják az anyagiasságot meg az anyagi érdekeltséget, hogy ilyesformán valamiképp „törrépát Az idény közepén A korszerűsített üzemben teljes üzemmel gyártják a cukrot és megközelítőleg a termelési idény közepén tartanak. Eddig mintegy 17 ezer hogy ma a gyár napi kapacitáisa megközelítőleg kétszerese a régi, háború előtti üzem teljesítményének. A régi 140—150 vagon helyett vagon cukorrépát dolgoztak ma 230 vagon répát dolgozfeL, további 15 ezer vagon nak fel. Ezt a normát azonnyersanyaga pedig még ban sorra túlteljesítik és nagyrészt kint van a földe- például a november 7-i ünken. S minthogy azM üzem rie.pi műszak során, a gyár Közéletünk hírei DOBI ISTVÁN ÜDVÖZLÖ TÁVIRATA SVÉDORSZÁG NEMZETI ÜNNEPE ALKALMÁBÓL Dobi István, az Elnöki Ta- dik Gusztáv Adolf svéd kartács elnöke táviratban fe- rálynak, Svédország nemzeti jeste ki jókívánságait hato- ünnepe alkalmából. SOMOGYI MIKLÓS LÁTOGATÁSA VESZPRÉM MEGYÉBEN Somogyi Miklós, az MSZMP közeli Jókai-bányát. Délután Politikai Bizottságának tag- az ajkai városi pártbizottsája, a SZOT elnöke látoga- Son a városfejlesztés toérdé,. . ... Tr„ „_„„-„ seiről az iparmedence doltast tett Veszprém megye- g^inak él£*ér6l és a3 üze_ ben. Kedden delelott Ajkara mek eredményeiről tájékozóutazott. ahol felkereste a dott. RÓNAI sANDOR BORSODBA LÁTOGATOTT Rónai Sándor, az MSZMP látogatott. Délelőtt a berenPolitik-ai Bizottságának tag- *** gázszilikátgyárat, délután Politikai rsizottsaganaii tag pedig az alsózsolcaj épületja kedden Borsod megyébe elemgyárat kereste fel. JUGOSZLÁV SZAKSZERVEZETI KÜLDÖTTSÉG BUDAPESTEN A SZOT Elnökségének Központi Tanácsának hámeghívására kedden Buda- romtagú küldöttsége, Vaszipestre érkezett a Jugoszláv lije Szkendzsics főtitkár veSzakszeivezeti Szövetség zetéséveL (MTI) Újraválasztják a szakszervezetek vállalati szerveit egyel len napi kapaqpása 230 —240 vagon. érthet* hogy a szállítás a legfóbfT^robléma. Csongrád megyében és részben a szegedi járásban még mintegy 7 ezer vagon répa vár betakarításra, illetve átadásra. A mostoha időjárás a munkát egyre nehezebbé teszi. Növeli.a gyártás gondjait, hogy a MÁV nem győzi a szállítást, s emiatt már megkezdték a cukorrépa szállítását tehergépkocsik segítségével is. A gyár korszerűsödik, a szállítás kevésbé . A cukorgyártás korszerűsítése tehát nem áll arányban a betakarítás, valamint a szállítás korszerűsítésével. A gyárban több tíz milliós költséggel korszerű berendezéseket szerettek tel. Tavaly történetében először 270 vagonos rekordteljesítményt értek el. Száz ki 'encven mázsás termés Amint a. gyár vezetői mondották, mindez annak köszönhető nem utolsósorban, hogy van mit feldolgozni. Csongrád megyében az átlagtermések elég jók. hasonlóképpen Szeged környékén is. Az algyői Űj Élet Tsz-beai 190, a tápéi Tiszatáj Ttez-bem 189 mázsás átlagtermést takarítottak be. A gyártás folymatosságából következik az a kérés, hogy a termelők és a MAV gvorsítsák meg a cukorrépabetakarítást. illetve a szállítást fkmetét szakszervezeti részletesen foglalkoznak ma j.d az A közelgő választásokról tartott tájé- az alapszervezet, illetve i x t. p.kav ry^i üzem előtt álló feladatoKKai koztatot hetfon Fabok Zol- -s A szakszervezeti számvizstán, a SZOT osztályvezetője, gáló bizottságok külön jelenA szakszervezetek alapszabá- tésben értékelik a szervezet lya értelmében kétévenként gazdálkodását, anyagi helyzeújra kell választani az alap- g; ^^tik az ellenőrzészervezetek vezetősegei, ^ ^eSSa ztó tag^űlJsek bizalmiaktól keréve, a valla- küldSttértel«Zletek hatálalati szakszervezeti bizottsa- ., K golcig: ezért a vezetőségek új- ^ban togtajaj: t»« a jáválasztása esedékes. A szervezet es a tagsag tovaom SZOT Elnökségének határo- teenaoit. zata éltelmében a szakszer- a vezetőségválasztásokra vezeti vezetőségválasztó tag- az előkészületek megkezdődSí^zg^áfS tel, A cél az hogy politikaiEz alól kivétel az építőipar lag szilárd, iranyitasra alkal-' — a téli idény miatt —, ahol mas, munkaképes vezető tesmárcius 31-ig tartják meg a tületeket válasszanak. Az yátasttó taggyűléseket. A üzem- tenácsokat & a társakuldottertekezleteken a szak- . . . , szervezeti vezetőségek szá- dal™ birosagokat - legkémot adnak arról, hogyan haj- sőbb 1965 második negyedtották végre a szakszerveze- évében — választják újjá. tek huszadik kongresszusának Olyan alapszervezetekben, határozatait, valamint saját ahol üzemi tanácsot nem vámunkaprogramjukat, hogyan lasztanak, a társadalmi bírófoglalkoztak a dolgozók prob- súgókat a vezetőségválasztó lémáival, hogyan képviselték taggyűléseken választják meg. érdekeiket A beszámolók (MTI) vényesítsék" az előbbit. Mert annyit'ők iis éreznek, hogy a kettő között lényeges különbség van mind az erkölcs, mind a hűvös válóság ítélete szerint. Az anyagiasságtól, mint rút polgári-kispolgári bélyegtől fáznak, tudják, hogy annak erkölcsi lényege az önzés, a könnyű haszonszerzés, s a munkától távol esik. Rendszerint jogtalan előnyök megszerzéséből, a „társadalmi-helyzeti energia" kihasználásából, a már megszerzett anyagi erő „okos" forgatásából és hasonlókból ered. Alapjában véve tehát társadalom-ellenes, egyszóval élősdi, s nem tarthat számot rokonszenvre az erkölcsiekre oly kényes társadalomban, mint a szocializmus. Az anyagi érdekeltság elve és gyakorlata ezzel szemben a szocializmus szülötte, az egyéni és társadalmi érdek harmóniáján nyugvó ösztönző, amely a munkában hozza meg gyümölcsét mindkét félnék, azaz feltétlenül eredményez valami objektív hasznot, gyarapodást, ahol megfelelően érvényesül. Ennek takarójába vonni a meztelen anyagiasságot sokkal szimpatikusabb, mert így a fogalom megjelenése korántsem olyan feltűnő. Mert azon kívül, hogy haszonhajtó tevékenység nélkül jut valaki anyagi előnyökhöz, még azt a látszatot is kelti, mintha a társadalomért dolgozott volna, s munkája eredményének csak részleteit kapja meg. A

két fogalom tehát nemcsak erkölcsi, hanem közgazdasági következményeit tekintve is ellentétes. Az anyagiasság nem jelent többet, mint a meglevő javak egyéni érdekben történő „átcsoportosítását", vagyis kivon a társadalmi tulajdonból az egyén nagyobb kényelmére különböző kedvezményeket, járandóságokat, míg a jól alkalmazott egyéni és társadalmi érdekeltség — hagyományos nevén anyagi érdekeltség — alkotásra, teremtésre, a meglevő ésszerű felhasználására és objektív gyarapításra ösztönöz, vagyis összegében és minőségében is erősíti a társadalmi tulajdont. S ez az igazság más úton is megközelíthető. Figyeljük csak meg környezetünkben az anyagias embert Kirí a közösségből, elhidegül attól és viszont. Nem képes gondjaiban és örömeiben osztozni, mert örök harcban áll vele, szüntelenül azon jár az esze, mit s hogyan kaDarinthatna meg magának. Nem tud feloldódni vágyaiban, törekvéseiben, nem tud vele tartani erőfeszítéseiben, osztozni áldozataiban. Ki merné állítani és ki tudná bizonyítani ugyanezt az anyagi érdekeltséggel kapcsolatban? Ez egybeforraszt közösségeket, egy célra, a legfontosabb emberi tevékenységre, a munkára Irányítja az emberek figyelmét, s így nemcsak anyagi, hanem erkölcsi kamatai is vannak. Nem szül ellentéteket munkatársak között, mert közös a számítás, a végrehajtás és kétszeresen közös a haszon, akár egyéni jövedelem formájában méregetjük, akár a közös serpenyőjében. S az elosztás mértékét minden esetben a munka hitelesíti! H

a megfogtuk a két fogalom lényegét, világosak a további következtetések is. Az anyagiasság a társadalmilag hasznos dolgok kezdeményezését megbénítja, szűk körben vergődik a vele megfertőzött ember, az anyagi érdekeltség pedig alkalmas ösztönzője a szellemi és fizikai erőfeszítésnek. Az előbbi pszichológiailag. mind valóságosan józan határai vannak, érvényesülésének tere nem zárt ugyan, de meghatározott. Az anyagi mohóság megfosztja az embert attól a magasabbrendű örömtől, amit közös vállalkozások, erőfeszítések sikere után érez,, a közös érdek jó átgondoltsága emberségbon és. erkölcsben szüntelenül magasabbra emel. Vagyis amíg az egyik szüntelenül visszafele húz, bezár egy idejét múlt világ avas konvencióinak és szokásainak börtönébe, emez éppen afelé segít bennünket, ahhoz az anyagi és lélektani állapothoz, amelyben megszabadulunk az individualizmus-. tói, az önzéstől, az anyagi szükség minuen formájától. Az olVö|<j megkérdezheti ezek utánT mégis, miként lehetséges, hogy. az anyagiasság, amit társadalmi méretekben utálunk és üldözünk, manapság is él és terjed? Éppen mostanában, amikor egyébként is jobban élünk? Az erre adott választ viszont azzal kell kezdeni: nem biztos, hogy e szemlélet terjedéséiül van szó. Legalább ennyire lehetséges feltételezés, hogy a közvélemény erkölcsi nézőpontja emelkedett, vagyis a társadalom vált érzékenyebbé erre a magatartásra. Jobban elítéli, hamarabb észreveszi. Fentebb azonban megkockáztattam egy olyan kifejezést is, miszerint az anyagias szemléletű emberek igyekeznek cselekedeteiket „törvényesíteni", az anyagi érdekeltség körébe csempészni. De nemcsak egyes emberek, egyes gazdasági kategóriák vagy azok vezetői hivatalból is művelhetik ezt. Volt rá példa, hiszen tudunk olyan ktsz-ről, amelynek vezetői a nagyobb nyereség reményében még az anyagiasságnál is messzebbre rugaszkodtak a lakossággal, az egész társadalommal szemben. Beszélt a fáma olyan üzemről, melyben szinte közzétett elv volt a tudatos árdrágítás a tervteljesítés, a prémium és a nyereségrészesedés summája érdekében. Tudunk termelőszövetkezetről, amely sohasem látott városi embereket vett fel formálisan tagjai sorába, hogy üzemben kisegítőként alkalmazza p'-et s ennek fejében magas iilletéktelen hasznot zisebeljen be. S ezek a példák azt a sejtést igazolják, hogy az anyagi érdekeltség meg a népgazdasági érdek és ehhez hasonló fogalmak résein is behatol az anyagiasság az életbe, ha nem vigyázunk jobban, és bomlaszt, ráadásul elég szemérmetlenül és cinikusan, mert kihasználja a gazdasági élet gyengébb oldalait, magyarabban szólva tervezési "és szervezési hibáinkon élősködik. Forma szerint, paragrafusokkal pedig még meg sem. is foghatjuk minden esetben, holott jelenléte nyilvánvaló. Ilyen • esetekben a mi új erkölcsünk lehet segítségünkre, amely jól eligazít egyén és közösség, kollektíva és a teljes társadalom érdekei között, anélkül, hogy bármelyiket elmarasztalná igazságtalanul. N

em biztos, hogy a felvetett problémára és a feltett kérdésekre mindenki így felelne. Lenne, aki megkockáztatná azt a régen lerombolt „elméletet", hogy a fejlődő és növekvő anyagi jólét a polgári-kispolgári életfelfogás regenerálódását okozza. Mások esetleg az egyéni anyagi érvényesülés még nagyobb lehetőségét követelnék, eszközeitől és módjaitól függetlenül. Szabad legyen a témával összefüggésben ezekre is válaszolni, legalább summásan. A szocializmus kereteiben születő jólét nem a magántulajdonos szemlélet maradványait erősíti az emberekben — már csak azért sem, mert többségük nem volt tulajdonos! — hanem éppen arról győzi meg őket, hogy a tulajdon kollektív kisajátítása az emberi jobblét, a társadalmi boldogulás, a biztos anyagi felemelkedés egyetlen lehetősége. Ugyanakkor a szocializmusnak nem az a célja, hogy az emberek élete a javakért való hajszában és ügyeskedésben teljen el, hanem ehelyett a szüntelen közös boldogulás örömében. A mi társadalmunk van olyan tudatos, következetes és erős, hogy megvédje közös érdekeit az anyagiasoktól, az éhség erőszakától és a lejárt igázó közgazdasági tanácsoktól egyaránt. SZ. SIMON ISTVÁN