Délmagyarország, 1964. november (54. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-10 / 263. szám

Közéletünk hírei DOBI ISTVÁN ÜDVÖZLÖ TÁVIRATA KAMBODZSA NEMZETI ÜNNEPE ALKALMÁBÓL Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban fe­jezi e kj jókívánságait Noro-. dom Szihamik herceg, kam­bodzsai államfőnek. a Kam­bodzsai Királyság nemzeti ünnepe alkalmából. Ebből az alkalomból Péter János külügyminiszter is táv­iratban üdvözölte Norodom Kan tol herceget. Kambodzsa kü! ü gy m in i szteré t. , KOMÓCSIN ZOLTÁN LÁTOGATÁSA SOMOGYBAN Komócsin Zoltán, az MSZMP | Poltikai Bizottságának tagja hétfőn Somogyba látogatott. Délelőtt a megyei pártbizott­ság székházában aktívaülé­sen ismertette az időszerű bel- és külpolitikai kérdése­ket. Komócsin Zoltán délután meglátogatta az új megyei könyvtárat és a Kaposvári Cukorgyárat. INDIÁBA UTAZOTT AZ ORSZÁGOS BÉKETANACS FŐTITKÁRA Hétfőn Indiába utazott De­zséry László, az Országos Béketanács főtitkára és Sop­roni János, az Országos Bé­ketanács tagja. Az Országos Béketanács képviseletében részt vesznek a béke és a nemzetközi együttműködés időszerű kérdéseiről tanács­kozó világkonferencián, amely Krisna Menőn kezde­ményezésére november 14-én. Nehru születésének 75. év­fordulóján ül össze Új-Del­hiben. (MTI) Á Szovjet—Nagyar Baráti Társaság küldöttsége Szegeden • Amikor a szegedi kenderfonógyár munkásai meghallották a szovjet vendegek érkezé­sét. két képviselőjük a gép mellől kereste fel őket. Képünkön Ruzsicska Sándorné és Füri Sándorné fonónő átnyújtja a virágot a szovjet delegáció vezetőjének, Sz. Novo­zsilovnak A Magyar—Szovjet Baráti ráti és Kulturális Kapcsola- rosi pártbizottság több osz­Társaság' országos elnöksé- tok Szövetségének osztálvve- tályvezetője, vezető, munka­gének meghívására a ha- Zető helyettese és G. M. Ko- társai. Győri Imre ismétel­zánkban tartózkodó Szovjet karjeva, az OSZSZK tén köszöntötte a szovjet —Magyar Baráti Társaság Legfelső Tanácsának tagja, a küldöttséget, majd részletes négytagú küldöttsége tegnap, moszkvai óragvár kommu- tájékoztatót adott Csongrád hétfőn délelőtt Szegedre ér- nista címet eléri munka- megye fejlődéséről, politikai, kezett kétnapos Csongrád brigádjának vezetője. gazdasági és kulturális éle­megyei látogatásra. Kiss A kedves vendégeket a téről. Végül hangoztatta, Lászlónak, az MSZBT Orszá- megyei pártbizottságon Győ- nagy öröm. hogy a magyar gos Központja osztályvezető- rt Imre, a megyei pártbi- nép őszinte és igaz barátai, jének, I. V. Ivanovnak, zottság első titkára. Török a szovjet emberek képvise­a budapesti szovjet nagykő- László, a megyei tanács .vb lói Csongrád megyébe, Sze­vetség másodtitkárának és elnöke, Siklós János és gedre jöttek. Kéri Józsefnek, a Külügy- Rózsa István, a megyei Sz. Novozsilov megjköszön­minisztérium munkatársának pártbizottság titkárai, Per- te a baráti fogadtatást, majd társaságában. A küldöttséget jési László, a Szeged vá- a kommunizmust építő Szov­Sz. Novozsilo-v, a Szov- rosi pártbizottság első titká­jet Állami Bér. és Munka- ra, dr. Biczó György, a ügyi Bizottság elnökhelyette- Szeged városi tanács vb el­se vezeti, aki korábban már nöke. dr. Bozó Sándor, az járt Szegeden, s sok barátja. MSZBT megyei elnöke. Bo­ismerőse van itt. A küldött- ros József, az MSZBT me­tagjai: I. Sz. StrelUc- mkára *°8«»ék. seg Ezután meghitt, baráti esz­jetunió eredményeiről, a szovjet emberek életéről adott számot Kora délután a szovjet küldöttség Szilágyi Jú­liának, a megyei párt-végre­hajtóbizottság tagjának, a megyei pártbizottság osz­kij tartalékos altábornagy, meosere kezdődött, amelyen tályvezetőjének Törköly J. V. Shilo, a Szovjet Ba- részt vett a megyei és a va~ Az altábornagy emlehzik Az emlékei nem fakultak berek segítettek a mi hívó ség sugárzik az altábornagy meg, úgy idézi azokat, mint szavunkra. magatartásából. Ezt az első szinte a tegnapot. Pedig majd Elérzékenyül a kemény ka_ percek után észre lehet ven­fél évszázad eseményeinek tonaember. ha a harcokban ni. Különben 64 éves, Moszk­fonalát is gombolyítja vissza elesettek kerülnek szóba, vában' él családjával. Nagy­a szovjet tartalékos altábor- Boldog akkor, ha a mai élő apa. unokái vannak, akiket nagy. I. Sz. Strelbickij, aki régi harcostársakról, köztük — gondolom — a térdén is kétszer kapta meg a Szov- a magyarokról is szól. Az szokott lovagoltatni, jetunió Hőse kitüntetést. S egyik magyar golyószórós Háborúk viharában sokat most. — a szovjet delegáció- például, aki a Machno-ban- ... ... , , , . ­va] Szegedre érkezve — a dák ellen küzdött. Kendere- küzdött, sok setéül látott es testvér, a barát szavával a sen lakik. A neve Molnár könnyezte az elesett harcos­kérdésekre válaszolva a ma- Pál. Nemrégiben magyar ve- társait. ,.A szovjet állam, gyar internacionalistákról be- teránokkal Moszkvában is Lenin állama a béke jegyé­szél. Róluk, akik 1917 Nagy járt: ' . ... ' c „.,,;".• Októbere után a Vörös Had- Az altábornagy most köny- ^ öletett. A Szovjetumo seregben harcoltak a fórra- vet ír az in tél-nacionalista ma fe mindig békét akar!' dalom védelmében — az eL brigádról. Keresi, kutatja a — szól csendesen, mégis ki­régi magyar küzdőtársakat, s áltóan hallatszanak ezek a szívesen levelezne, találkoz- , „ , .. . , na velük szavak, amelyeknek oszinte­JL. ségét szintén tudja a világ. lenforradalmi erők ellen • I. . Sz. Strelbickij akkor lüzérek parancsnoka volt. Az első világháború viharában orosz földre sodródott ma­gyar munkások. parasztok, értelmiségiek önként a Vö­rös Hadseregbe álltak, mért érezték, hitték, hogy a dol­gozó embereknek, a kisem­mizetteknek és megalázot­taknaík új hajnala hasadt. — Én — mondja az altá­bornagy — az önkéntes ma­gyar tüzérosztag parancsno­ka is voltam. Hogy mi volt a legnagyobb impresszió az első találkozáskor a magyar harcostársakkal? A testvéri megértés, a harc a közös cé­lért. A népnek boldogságot hozó szocializmusért. • Kicsit elhallgat. Talán sok élmény elevenedik meg ben­ne újra. Aztán így szól: — Az internacionalizmus nagy erő. Nem lehet lebírni. Sorolja, hogy a Machno­féle ellenforradalmi bandi­ták ellen évekig harcolt a magvar osztag is a mai Dnyetropetrovszkban. Zaoo­rozsjéban s egész Ukrajna déli részén. — A magyarok bátrak, igazi bajtá'sak. elvtársak vol. ta.k a nehéz csatákban. Jól bántak az ágvúval. golyó­szóróval. karddal, jól lova­gollak Ha a magyar trom­bitás riadót fújt. egv ember­ként becsülettel helvt áll1 az osztag . . A két nép ba­rátságát emberek vére szen­telte. Mennyire igaz!... A Nagy Október után magyar inter­nacionalisták álltak a Vörös Hadseregbe. 1945-ben szov­jet katonák hozták el az egész magvar nép szabadsá­gát. Az 1950-os ellenforrada­lom idején ők, a szovjet em­Igazi emberség, közvetlen-M. S. A gazdaság neve Megnyílt az üzemi energetikusok konferenciája Hétfőn reggel kétnapos elkerülhetetlen lesz á további konferenciára gyűltek össze küIÍÖ]di energiahordozók be­üzenni energetikusaink a , . Technika Házában. Ez a kon- hozatala is. ferencia az első megmozdulás azon a jubileumi hónapon be­lül. amellyel 15 éves fennál­lását ünnepli most az Ener­giagazdálkodási Tudományos Egyesület. A tanácskozást több száz szakember jelenlétében dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter nyitotta meg. El­mondotta többek között, hogv az ország energiaigénye ro­hamosan nbvekszik. A har­madik ötéves terv végére csaknem háromszor annvi energiahordozóra lesz szük­ségünk, mint amennvit 1950­ben használtunk fel. Érthető, hogy ez nagy előrel rtást kö­vetel meg gazdaságpoli'i- I kánkban. Az erőteljesen nö­vekvő energiaszükségletek ki-j elégítéséhez elsősorban fokoz­nunk kell energiatermeiésün- ! ket. 1970-ben már 33 száza­lékkal több szenet kell ba­sznunk. mint amennyi az Ferencnek. a Szeged városi part-vegrehajtóbizottság tag. janak. a városi pártbizottság osztályvezetőjénék, dr Bozó Sándornak, az MSZBT me­gyei elnökének. Boros Jó­zsefnek, az MSZBT megyei titkárának társaságában " a szegedi keriderfonógvárat. ke resté fel. Itt Nagygyörgy Maria. az. üzem igazgatója, az MSZMP Köznonti Bizott­ságának póttagja. Gyulai Zoltán. a gyári pártalaoszer­vezetek csúcsbizottságának titkára. Bérezi István, a gyár főmérnöke, s az üzem dolgozóinak több más képvi­selője köszöntötte a vendé­geket. A kenderfonógyárból a vendégek felkeresték a vá­rosi tanácsot, ahol dr. Bi­czó György, a városi tanács vb elnöke, Sípos Géza, a szegedi városi pártbizottság titkára, s a városi tanács vb elnökhelvettesei fogadták a szovjet küldöttséget. A szí­vélyes léakörfi beszélgetésen jelen volt Tombácz Imre és Kiss Károly, a kommunista és munkásmozgalom két ve­teránja, továbbá Fülöp Já­nos, az MSZBT városi tit­kára is. Este a szovjet küldöttség az újszegedi Haladás Tsz-be ment, ahol Fodor István, a tsz elnöke és a tsz. több más vezetője üdvözölte vendégeket. A tsz prolii ja cs a szakképzés találó: lamint 30 hold almát telepi­Napfényben és fényéhes ho- tenek. mokban ugyanis gazdag a Ennek megfelelően tobo­ruzsai Napsugár Tsz. Ez az rozzák. nevelik szakemberei­adottsága a szőlő- és gyü- ket. Rúzsán, a szőlő- és gyü­mölcstermesztés elsőbbségét mölcstermesztő szákiskola követeli. A gazdaság vezető- kihelyezett osztályában ta­sége gyarapítja is a meglevő valy 18 fiataljuk tanúit, az 220 hold szőlőt és a 71 hőid- idén ismét négyen szerződ­nyi fiatal telepítést. Jövő tek a jövő szakembereit ne­évben újabb 70 hold szőlőt Velő iskola első évfolyamú­ffifíaz 56 htad fit - A gyümölcsöse, ma mellé 1965-ben 50 hold szőlője varja a szalckepesi­őszi- és kajszibarackot, va- tett munkáskezeket. Szavak és tettek A z MSZMP és a Fórra- terület az épülő új Ogyessza dalmi Munkás-Paraszt lakótelepnek — helyezzék síi Kormány politikája máshová. A kérdés jogossá­nemcsak kedvez a szocialista gát az illetékesek elismer­demokratizmus tartalmi és ték. Bízunk abban, hogy módszerbeni fejlődésének, nemsokára megnyugtatóan hanem elő is segíti azt. En- rendeződik a ládaüzem át­nek tényeivel az állami élet telepítése, mert semmikép­különböző fórumain sem pen sem helyeselhető mos­szűkölködünk, bár kétségte- tani helye, az új lakótelep­ien, hogy — ha például csak nek szinte a központjában! a tanácsok mellett működő állandó bizottságok munká­ját vesszük is — a jó felté­telek realizálásában bőven van még tennivaló. A szo­cialista demokráciának meg­felelően többek között arról van szó: érvényesüljön még kiteljesedettebben a részvé­tel joga a közügyek intézé­sében, párosulva az állam­polgári kötelességek — be­csületesen végzett munka stb. — teljesítésével. Csupán egyik, de fontos S okan interpellálnak a szegedi városi tanács és a szegedi kerületi tanácsok ülésein. Az egész város jelenébe és jövőjébe ágyazva városrészek vagy utcák helyzete. fejlődése/ sokféle közügy kerül szóba. Nem hiányoznak a kritikai észrevételek sem, amelyek egy-egy tanácsi szakigazga­tási szerv vagy az IKV mun­kájának fogyatékosságaira, a város tisztasságának gyengé­ire, a több építkezésnél mu­mozzanata demokratizmu- tatkozó hanyagságokra, sunknak, állami életünknek város ellátásának eseten­a napirendek tárgyalása utá- k<sntj zökkenőjére stb. mu­ni interpellációk. Az ország- tatnak rá. mielőbbi intézke­gyűlés ülésein éppúgy érvé- dfet kérve, nyesül, mint az államhata- _... . . ....... _... ., lom helyi szerveinek, a ta- , Többek kozott a múlt te­nácsoknak az életében. A 3en interpellálták azért 3 parlamentben a képviselők, hogy a nagy havazás idejen a tanácsok ülésein pedig a a hóeltakarítáa nem haladt tanácstagok közérdekben keü°en. A szokatlanul mondják el észrevételeiket, ,ho , mcl,lett a Feltakarít ,® egy-egy fontos kérdésre vá- lassúságát szervezési hiba laszt kérve vagy intézkedést f® a rérosgazdalkodasi válla­sürgetve. Az országgyűlés lat gophianva is okozta. A ülésszakain és a tanácsok v?ros vezetese korabban is ülésein a lakosság vélemé­nyének, óhajának adnak ki­fejezést az interpellálok. Ez­zel tulajdonképpen így is nemcsak személyes szavu­kat, hanem megbízóik, a dol­gozó emberek hangját tol­mácsolják. Tehát a köz­ügyek intézése ebben a for­mában is széles alapokról indul el. akart hódúrókat beszerezni, de nem volt rá pénz. Az idén azonban lehetőség kí­nálkozott a vásárlásra, és a városgazdálkodási vállalat három szovjet gyártmányú hódúró gépet kapott. Már most intézkedtek azért is, hogy valóban szervezett le­gyen a hóeltakarítás, ami re­méljük lényegesen jobb lesz az idei télen. Rókus levegő­Általában körültekintőek, . , „,.. . felelősségteljesek az inter- Je, Béketelep vízellátási pellálók kérdéseire, bejelen- gondja, az emeletráépítések téseire adott feleletek mind _ és így tovább — szintén a parlamentben, mind a he- szóba kerültek az interpel­lyi tanácsoknál. Jellemzőjük az őszinteség is. A parla- ldCK,kban­mentben a kormány tagjai A városi és a kerületi ta­va gy az illetékes főhatósá- nácsok ülésein azonnal, vagy gok képviselői, a helyi tanú- 3() na be!üj írásban kap­csoknál a végrehajtó bizott­ság vagy a szakigazgatási szervek vezető tisztségviselői nem festenek délibábot. Nyíl­tan megmondják, bogy egy­egy beruházás, pénzt igény­lő kérdés elintézésére — mi­után az anvagi lehetősévek korlátozottak — előrelátható­lag mikor kerülhet sor. vagv a megoldás csak a tá­volabbi jövőben lehetséges. Az olvan észrevételekre, hogy Déldául javítsák a gyermekcipők minőségét, gyors intézkedések következ­nek. A gyermekcipők fo­gyatékosságaival a parla­ment is foglalkozott és a kri­tika után az illetékes mi­niszter cselekedett. A parlamentben a me­gyék képviselői a népgazda­ság egésze és a helyi érde­kek összhangja szerint arról is beszélnek, hogy a fejlő­dés, a növekvő igények mi­lyen újabb feladatok megol­dását sürgetik. Természete­sen csak fokról fokra, anya­gi erőforrásainkhoz igazodva léphetünk előbbre. A jelzé- . . . sek azonban igen hasznosak 111 elpe acl° ls a kormány számára, s azo­kat figyelembe veszik. A Csongrád megyei képviselő­csoport — egyebek között — nak választ az interpellá­lok. Itt azonban az kell/ hogy mind a városi, mind a kerületi tanácsok szakigazga­tási szervei minden esetben a határidőn belül, illetve igazán érdemben válaszolja­nak. Egyik másik esetben ugyanis — és ez a vála­szért felelős szakigazgatási szerv dolgozójának a hibája -: a határidőn túl válaszol­nak, vagy nem eléggé ki­elégítően. Ez is interpellá­cióként hangzott el. A vá­rosi tanács szeptember 25-i ülésén olyan határozatot is hoztak — éppen a napiren­den kívüli kérdések, észre­vételek fontosságának aláhú­zására —, hogy a tanácsta­gok a tanácsülés előtt írás­ban is tehetnek interpelláci­ót. Ezekre mindjárt a ta­nácsülésen kell az illetékes szakigazgatási szervnek vá­laszt adnia. Természetesen az írásos kérdéseken túl ér­vényben maradt a szóbeli IN" em pusztába kiáltó szavak az interpellá­ciók. Valamennyi ésszerű, a város fejlődését egészében és részleteiben a parlamentben interpellált érintő javaslatok a sürgös­az illetékes főhatósághoz ségi sorrend és az anyagi le­azért, hogy az újszegedi lá­daüzemet — miután kell a Újszegednek segít a Pécsi Kenderfonégyár n 1960. évi termelés volt. A kő­olajkitemelést a harmadik ötéves terv végére az 1960. évi mennyiség kétszeresére kell növelnünk, és 1970-ben körülbelül 2,2 milliárd köb­méter földgázt kel! a népgaz­daság rendelkezésére bocsá­tanunk. De mindezeken túl Amikor néhány hónappal ezelőtt az első télévi tapasztalatokat vitatta meg a Ken­cierfonó- és Szövőipari Vállalat, igazgató tanácsa, új kezdeményezés született: .tele­pítsenek Pécsre is szövőgépeket, mert ott van elegendő szakmunkás, s ezzel is se­gítsék elő*minél több kenderszövet készí­tését. Akkor a Pécsi Kenderfonógyár igaz­gatója elmondotta, hogy szívesen tesznek eleget a kérésnek, mert úgy gondolják, al­kalmuk nyílik majd bizonyítani, hogv az üzemükben . készített kenderfonalok jó minőségűek, alkalmasak kiváló minőségű ponyvák készítésére. Sőt, vensenyre kel­hetnek a központi gyár, az újszegedi szövő szakembereivel. Az elhatározást tett követte. Tíz gépet át is telepítettek Pécsre, itt kiürítették az egykori nyersanyagraktárt, mely alkalmas éoít üzem kialakítására. Hogy a nyersanyagot is megfelelő helyen tárolják, úg-nevezett modul-barakkokat építettek. Az áttelepített gépeken megkezdték a kísérleti gyártást, másszóval a frissen felszerelt szövőgépek bejáratását. Az első ponyvavégek arról ta­núskodnak. hogy a vállalat igazgató taná­csa hozzáértő kezekre bízta a tíz gépet és helyesen cselekedett, amikor úgy döntött, hogy kéri a pécsiek segítségét. hetőségek szerint megvalósí­tásra kerülnek. Van, amelyik szinte egyik hónapról a má­sikra van, amelyik, mint például Béketelep vízgondja — jövőre megoldódik. Mások csak évek múltán, vagy ép­pen a távlatokban. A sok egyéb közt a harmadik öt­éves tervben jó lesz Rókus levegője, mert a szennyező erőművet, gázművet és a többi üzemet korszerűsitik. Szegednek és népének to­vábbi töretlen fejlődésében — amelynek a párt és a kor­mány politikája a záloga — benne vannak az ezt segítő interpellációk is. Számuk bi­zonyára ezután sem csökken, mert közérdeket szolgál. MORVAY SÁNDOR Kedd. 19W. november M. DÉL-MAGYARORSZÁG 2

Next

/
Thumbnails
Contents