Délmagyarország, 1964. november (54. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-21 / 273. szám

BEFEJEZTE TANACSKOZASAT AZ ORSZÁGGYŰLÉS Ez a terv méltán váltja ki világszerte a legszélesebb tiltakozást, sőt még az Észak­atlanti Szövetségen belül sem talál egyöntetű támoga­tásra. Ellenzi megvalósítását Franciaország, s növekvő kétségeket támaszt iránta Anglia is. Még a nyugat­német Frankfurter Allgemei­ne Zeitung is a következő­ket irta vezércikkében: „az úgynevezett multilaterális atomflotta kérdése nagy vi­harokat váltott W az atlan­ti szövetségen belül. A poli­tikai viszály a NATO vál­ságát tükrözi". A Magyar Népköztársaság kormánya erőteljesen tilta­kozik az ellen, hogv a Né­met Szövetségi Köztársaság akár a sokoldalú atomerő keretében, akár bármi más úton atomfegyverekhez jus­son. A sokoldalú atomhaderő terve fokozza a nemzetközi feszültséget Európa szívében és veszélyezteti a világbékét. Ámde azoknak, akik a Né­met Szövetségi Köztársaság politikáját irányítják, tud­niok kell, hogy semmiféle sokoldalú atomhaderő sem képes már megváltoztatni a nemzetközi helyzetben ki­alakult erőviszonyokat: a fö­lény végérvényesen a szo­cializmus, a haladás, a béke erőinek oldalán van! Aki ez­zel az alapvető ténnyel nem számol, csak eleve kudarcra ítélt kalandokba bocsátkozik! A szocialista országok együttműködésének kiszélesítéséért A történelem menete bi­zonyítja, hogy a világban végbemenő pozitív változás, a béke megszilárdulása, az emberi és társadalmi hala­dás még szélesebb körű ki­bontakozása elsősorban attól függ, hogyan erősödnek, mennek előre egységben és egyetértésben a szocialista országok, hogyan fejlődik az emberiség eddigi legnagyobb vívmánya, a szocialista vi­lágrendszer! A mi politikánk minde­nekelőtt a szocialista or­szágokkal való egység, ba­rátság, együttműködés biz­tosítására és elmélyítésére Irányul. Az a meggyőződé­sünk, hogy az utóbbi évek­ben felmerült ideológiai és politikai nézeteltérések nem szoríthatják háttérbe annak a felismerését, hogy a szo­cialista világrendszernek — és ezen túl az egész nemzet­közi kommunista mozgalom­nak — a békéért, a haladá­sért. a népek szabadságáért, a szocializmus győzelméért folytatott harcában legfonto­sabb fegyvere az egység, a szolidaritás. Ügy ítéljük meg, hogy — ha pártjaink között bizonyos kérdésekben van­nak is nézeteltérések — az államközi, gazdasági, kul­turális és egyéb kapcsolato­kat ápolni és fejleszteni kell és ami a legdöntőbb, biztosí­tani lehet és kell az egységes fellépést az Imperializmus ellen vívott közös harcban, a nemzeti felszabadító mozga­lom támogatásában, a béke fenntartásában. Arra töre­kedtünk és ma is arra tö­rekszünk, hogy a nemzet­közi politikai élet eme leg­fontosabb kérdéseinek meg­oldásában a szocialista ál­lamok együttműködését fenntartsuk, sőt ki is széle­sítsük. Változatlanul legfontosabb célunk a magyar—szovjet barátság mindenirányú ápo­lása és bővítése. A szocia­lizmust építő magyar' nép s zárna ra elsődleges nemzeti érdek és éltető erő az eltép­hetetlen magyar—szovjet ba­rátság. Ez az együttműködés és barátság arra a megingat­hatatlan szilárd alapra épül, hogy azonos a társadalmi rendünk, közös a világnéze­tünk, közösek az érdekeink és céljaink, s teljes összhang van pártjaink és kormá­nyaink gyakorlati politikája is. A Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottságának és a Szovjet­unió kormányának politiká­ja a huszadik, a huszonegye­dik és a huszonkettedik kongresszuson elfogadott ha­tározatokra épül — a mi pártunk és kormányunk po­litikáját pedig e kongresz­szusok szellemével és álta­lános irányvonalával egyet­értésben a hetedik és a nyol­cadik pártkongresszusunk dokumentumai szabják meg. Ezen a politikán nem vál­toztatunk; ezt folytatjuk a jövőben is még nagyobb kö­vetkezetességgel A külügyminiszteri beszá­moló is megmutatta tisztelt elvtársak, hogy a szocialista országok között sokoldalú és egyre terebélyesedő poli­tikai, gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolatok alakultak ki. Ezek közül egyre szélesedik és elsődle­ges jelentőségűvé válik a gazdasági kapcsolatoknak, a szocialista nemzetközi mun­kamegosztásnak az elmélyü­lése. Napjainkban hazánk gazdasági fejlődésének ez az egyik alapvető útja, éppen ezért a szocialista világ­rendszer országai között a termelési kapcsolatok állan­dó fejlesztésére törekszünk. Mivel mi meg vagyunk győződve arról, hogy a két­oldalú és sokoldalú együtt­működés fejlesztése hazánk­nak és az egész szocialista közösségnek a javára vá­lik, erőnket továbbra is a kétoldalú és sokoldalú meg­állapodásokon alapuló széle­sebb körű szakosítás és kooperáció kialakítására a rövidebb- és hosszabb le­járatú tervek egyeztetésére és1 összehangolására koncent­ráljuk. Elsőrendű fontossá­got tulajdonítunk annak, hogy közös terveink meg­valósításában feltétlenül tel­jfc»ítsük, amit Vállaltunk, mert mindez népünk javát szolgálja. A szocialista országokhoz, fűződő szövetségi kapcsola­tainkban kimagasló szerepe van annak, hogy tagja va­gyunk a Varsói Szerződés­nek. Amíg a nemzetközi im­perializmus a szocialista or­szágok népeinek „felszabadí­tását" hivatalos politikájá­nak vallja és úgynevezett „fellazítási" törekvései mel­lett készenlétben tartja és esetenként alkalmazza is a katonai fenyegetés eszközeit, mindaddig elemi kötelessé­günk, hogy gondoskodjunk függetlenségünk és szuveré­nitásunk védelméről. Természetesen, mi ma­gunk igyekszünk honvédel­münket korszerű színvona­lon tartani, de különösen megnyugtató számunkra az a tudat, hogy a Varsói Szer­ződés keretében olyan fegy­vertársaink, fegyverbaráta­ink vannak, akik nem kí­mélték a kemény áldozato­kat, hogy minden agresszor vissza riasztás ára alkalmas hatalmas erejű fegyverzetet és haditechnikát építsenek ki. Kötelességünknek tart­juk, hogy teljes hűséggel a Varsói Szerződéshez, erőnk­höz képest ezen a területen is mindent megtegyünk, ami népünk érdekeit és javát szolgálja. Mindaddig erő­sítjük és fejlesztjük a szo­cialista országoknak ezt a katonai-politikai szerveze­tét, amíg a nemzetközi hely­zet indokolja. De nyíltan felvetjük: a nemzetközi hely­zet jelentős javulását ered­ményezné, ha a Varsói Szer­ződés és a NATO tagállamai meg nem támadási szerző­dést kötnének egymással. Mi már holnap hajlandók vagyunk aláírni az általános és teljes leszerelésről szóló Halmágyt Ivánné és Lftrincz Pálné Csongrád megyei képviselők Biszku Bélával, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával beszélgetnek a parlamenti ülés szünetében létre, a többi szocialista or­szággal egységben kénytele­nek vagyunk védelmi erőin­ket megfelelő szinten tarta­lamhoz fűződő kapcsolata- ző társadalmi-gazdasági inkban lehetne és kellene a rendszerű országok békés legjobban érvényesülnie kül- egymás mellett élésének. A politikánk eme alapelvének, nemrégiben létrejött megál­A most létrejött megállapo- lapodásokat olyan kezdetnek ni. Ezt kívánja tőlünk nem- dások alapján méginkább az tekintjük, amely alapot te­zeti függetlenségünk, szocia­a véleményünk, hogy lehet- remt a további előrehaladás ,. . ,, „_ jJ5, séges e cél mihamarabbi el- számára. A magunk részé­lista társadalmi rendünk es érése. g Magyar Népköztar_ ről ^ megvan a hajlandó­saság és az Osztrák Köztár- ság. s bízunk abban, hogy saság viszonya példaképe és az osztrák kormányt ugyan­mintaképe lehet a különbö- ez a szellem hatja át. a béke védelme. A továbbiakban Kállai Gyula elvtárs részletesen szólt az él nem kötelezett országok nagy ezerepéről a nemzetközi politikai életben. Beszélt a kairói értekezlet jelentőségéről, majd kijelen, tette: Ügy vélem, a londoni rá­Külpolitikánk megfelel népünk érdekeinek egyezményt is, vagy bármely meg: ,^embe kell nézni az- ££ « ^Ta ZZr­ni. roális eevezmónvt. zal » ténnveL hogy az él más reális egyezményt, amely ehhez a célhoz vezet. Amíg azonban ez nem jön felé fordulnak". Sokoldalú, kölcsönösen előnyös kapcsolatok Bizonyt* osztrák körök a ház viszonya is zavarmen­nyugati határunkon levő tesebbé váljék. Amennyiben .„ , ,„ . .. . műszaki zárat gyakorta em- az egyezmény szelleme a Vá­dié október 13-i adása — ha legetik úgy, mint kapcsola- tikánban erősbödik, ez a vi­taián nem is nagy örömmel, taink fejlődésének akadályo- szony tovább is javulhat, de — helyesen állapította ró tényezőjét Hangsúlyozom, Mi a megállapodást a béke hogy ez a határzár sohasem fenntartása és a nemzetközi feszültség enyhítése szem* pontjából pozitív esemény­ként értékeljük. Befejezésül Kállai Gyula kijelentette: a külügyminisz­ter beszámolóját elfogadja. Kormányunk külpolitikája helyes, megfelel népünk ér­dekeinek. Jól szolgálja zal a ténnyel, hogy az nem kötelezett országok bal osztrák barátság előtt. Ezen a záron a barátság és az együttműködés kapuja min­dig nyitva állt és áll ma is, és aki a barátság és együtt­működés óhajával akart kö­zeledni, ki- és bejárhatott rajta. A határzár a magyar szu­A Magyar Népköztársaság ket a már felszabadult és az tast és függetlenseget az alapvető célunkat, hogy mint eddig, ezután is - önálló élet útján járó álla- belügyeinkbe való békés feltételeket teremt­- mint eamg. ezután is mofckal ^ népeikkei. illetéktelen beavatkozástól sünk a szocialista építómun­Kapcsolatainkat a kapita- ?ed. Azok ellen irányul te- kához és erőnkhöz mérten lista berendezkedésű orszá- hat, akik népköztársaságunk hozzájáruljunk a világbéke gokkal a különböző tánsa- elIen törnek, népünknek fenntartásához. faji n^mönrérietj, a JMmi ^^^^ jövőben a * nemzetisegi el ^ ^ a,apján fejlesz_ magyar-osztrák viszony ™ a továbbiakban tettük. E helyes elvek alap- tovább javul és olyan erős ^ort^ Virág Pest megyei, — függetlenségünk és barátsággá fejlődik, ami le- özaKas»s Árpád Heves mint eddig, minden tőle telhető támoga­tást megad a szabadságukért küzdő népeknek. A zsarnok­ság, a gyarmati rabság, a nemzeti nyomás ellen folytatott min­denfajta küzdelem erős tá­maszra talál a magyar nép­ján me­ré^LSb3 SSóS szuverenitásunk ttertetetben hetettenné tesíhogy'a sem- József Tolna ben^ Legjobb lehetőségünk Uutíeánék feItétele mellett loges Ausztria területéről megyei kepviselo szólalt feL szerint tovább akarjuk bővf teni és mélyíteni kapcsolata­inkat és együttműködésün­Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságánál! tagja laj, Simon Istvánnal és Veres Péterrel — » neves írókkal — Szahő Pál­parlament folyosóján — velük is normális, jó vi- bárki is felléphessen a Ma- A külügyminiszteri beszámo­szanyra és a kölcsönösen gyar Népköztársaság ellen, a ^fogadtak. előnyös politikai, gazdasági határzár természetesen fe- Ugyancsak egyetértett a és kulturális kapcsolatok leslegessé válhat külügyminiszter tájékoztató­megteremtésére törekszünk. Szólni kívánok én is né- í^val Vendel Zoltánné Zala Ügy véljük, hogy Johnson hány szót a Magyar Népköz- megyei, és dr. Vető Lajos úr elnökké választása a ma- társaság és a Vatikán között budapesti képviselő is. gyar—amerikai viszonylat- nemrégiben megkötött egyez- Ezt követően Péter János ban azt jelenti, hogy nyitva menyről. Ezt a megállapo- külügyminiszter mondott kö­maradt a kapu a kapcsola- dást a világsajtó nagyfokú szönetet a hozzászólásokért, taink normalizalasa érdeké- érdeklődéssel kommentálta maid az országgyűlés Péter ben folytatható további esz- ^ a szenzáció erejével rö- Jánosnak népköztársaságunk mecserek előtt. Mint min- pítette szét. Az egyezmény külpolitikájáról szóló beszé­den állammal, az Egyesült kormányunk szilárd. elvi mólóját jóváhagyóén tudó­Államokkal is bekében, nor- alapokon nyugvó külpoliti- másul vette. rén nwín ZSS^l kájának, a magyar állam és Ezután ebédszünet követ­ban akarunk élm ápolva a egyház között kialakult jó kezett kölcsönösen előnyős kapcso- viszonymlk az eredménye. latokat. Minré^annt Péter Nyugati kommentárok azt _ , „, sa^rtss SJjrs&sssrjs In,crPe"a,,0,< sarasa-ss££ J^LT-ST elegedésére szolgai. dá t E V(,1dhar, íev van «s MevPes, ir,egyei, Barcs . , .., „„, , , . Y?' „ " .'f7 varl- s Sándor budapesti. Valaska Amikor mi külpolitikánk ebben la tükröződik a nem- Lász]ó Borsod megye} p alapelveként azt hangoztat- 7,e,kozi erőviszonyok gyöke- János Baranya megvei % juk. hogy a békfe egymás S^r^J Sei^Ll^Sf^ mellett élés jegyében a vi- Hozzájárul ez az egyezmény Sf teteroemtóii Vesztett lág bármely részében fekvő ahhoz, hogy a Magvar Nép- "iterpenaciot. tőkés országokkal is jó vi- köztársaság államának és a Az illetékes miniszterek szonyt igyekszünk fenntar- római katolikus egyháznak válaszai — amelyeket a tani, ebből az az érthető a kapcsolata és egyíittműkö- képviselők tudomásul vettek következtetés adódik, hogy dése még jobb tegyen: elő- — után Vass Istvánné el­éppen a legközvetlenebb segíti azt is, hogy a Vatikán nők zárszavával véget ért az szomszédságunkban levő ál- és a magvar katolikus egv- országgyűlés őszi ülésszaka. * DÉL-MAGYARORSZÁG Szombat, l"309- november 84.

Next

/
Thumbnails
Contents