Délmagyarország, 1964. november (54. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-21 / 273. szám

Az ifjúság és a felnőtt nemzedék érdekei találkoznak a szocializmus építésében A KISZ Csongrád megyei liiildöltértekeslete Megválasztották a KISZ megyei vezető szerveit és a kongresszusi küldötteket A Kommunista Ifjúsági Szövetség közel­gő VI. kongresszusára készülődve tegnap, péntekén rendezte meg vezetőségi al.isztó küldöttértekezletét a megyei tanács dís > termében a KISZ Csongrád megvei bízott •s^té. Az elnökségben foglalt hel et Siklós .lanos, az MSZMP C s ngrád megyei bi­zottságának, titkára Vaju Péter, a KISZ Kö ponti Bizottságának titkára, Biro l.ajus, a KISZ Csongrád megyei bizetts-águna\ első titkára. Kopács Imre, a Cs ngrád me­gyei tanára vb elnökhelyettese, valamint fit ver László, a József Attila Tudomány­ági etem KISZ végrehajtó bizottságának tagja, egyetemi hallgató, Molnár Istvánné, a KISZ KB tagja, a makói József Attila Tsz ©földeáki üzemegységének KISB tit­krrg Sebest J/Ín Vera. a mindszenti Lenin Tsz KISZ titkára, Sugár József, a hódme­zővásárhelyi Divat Kötöttárugyár KISZ­bizottságának titkára. Az értekezleten 259 küldött és több meghívott vendég vett részt. A küldöttgyűlésen délelőtt Lugosi József, a KISZ megyei végrehajtó bizottságának tagja, a MÁV igazgatóság szb-titkára el­nökölt.' Délután helyét foglalt az elnök-* -égben Ágoston József, az MSZMP me­O ei bizottságnak osztályvezetője. Dr. Széli Éva. a KISZ KB tagja, a szegedi tárosi tanács vb egészségügyi osztályának főor­vosa elnökölt. Miután megválasztották az értekezlet mandátumvizsgáló, jelölő és szava. átszedő bizottságát, a KISZ Csongrád megyei bi­zottságának beszámolóját Bíró LajVs el-ő titkár mondta el. 4 megyei KISZ-bizottság beszámolója A Kommunista Ifjúsági Szövetség VI. kongresszusáig való előkészületek jegyében összeült küldöttértekezlet ki­tűnő alkalmat nyújt annak leimérésére, prúlyen munkát végeztek az elmúlt négy év­ben, a legutóbbi küldöttérte­kezlet óta Csongrád megye fiataljai, KISZ-istái. A me­gyei KISZ-bizottság bátran jelentheti a küldöttértekez­letnek, hogy a megye KISZ­szervezetei és KISZ-bizottsá­gai sikeresen hajtották végre feladataikat, az ifjúság be­csülettel vette ki részét a második ötéves terv munká­jából és kiemelkedő eredmé­nyeket ért el. Fiataljaink számára a szocialista társa­dalmi rend természetes tény, s ez meghatározza gondolko­zásukat, magatartásukat. A megyében dolgozó és tanuló figtalok túlnyomó többsége becsületes, erkölcsös munkás ifjú. Számottevő az a ré­teg is, mely ugyan nem min­dig kapcsolódik be aktívan a társadalmi-politikai életbe, de szimpáliával szemléli a KISZ tevékenységét. A me­gye sok ezer becsületes fia­talja nevében vitába kell szállni minden olyan hely­telen általánosítással és túl­zással. mely a mai fiatalsá­got a huligánok "tettei alap­ján ítéli meg. Ma megyénk­ben állandó jelleggel huli­gán galeri nem is tud mű­ködni­Természetesen a munkás­ifjúság képezi Csongrád me­gyében is a K1S7. vezető ere­jét. Számuk néhány óv alatt több mint négyezerrel nőtt. Most válnak csak igazán munkássá, jelentős részük még kétlaki módon él. Kü­lönösen probléma ez a Ken­dorfonó- és Szövőipari Vál­lalatnál, a szegedi textilmű­vekben . a konzervgyárban és az építőipari vállalatok­nál. ahol összesen 5574 fia­tal dotKozik fe közülük 1940 a bejáró A paraszt ifjúság eszmei­politikai fejlődését alapvető­en meghatarozta a mezőgaz­daság szocialista átszervezé­séért és a termelőszövetke­zetek gazdasági, politikai rrtessziliirditusávft vívott harc. Ennek a harcnak a fa­lusi fiatalok maguk is tevé­keny részesei voltak. A me­zőgazdaságim pia mintegy 15 ezer fiatal dolgozik, A tanulóifjúság eszmei­politikai fejlődését- kedvező­en befolyásolta az oktatási reform, a származási kate­góriák eltörlése, az új ösz­töndíj- és menza rendelet bevezetése. Nagymértékben megnövekedett az iskolába, egyetemre járó fiatalok szá­ma, s ebben az eredményben a KISZ szervező, mozgósító tevékenysége is benne van. A másik jelentős eredmény, hogy a középiskolák célja ma már elsősorban nem hi­vatali munkára, az trtelmi­ségi pályára való felkészí­tés, ha nem a termelőmun­kára nevelés• Hpgy ezt aránylag még sok fiatal nem érti meg, abban egy kissé hibásak az iskolai KISZ­szervezetek- Nem magyaráz­zák meg eléggé, hogy olykor más az egyéni ábránd és más a társadalmi lehetőség. Igaz, az a fiatal, aki npm kerül egyetemre, az egészsé­ges üzemi kollektíva hatásá­ra felismeri, hngy mégis van célja és értelme munkájá­nak. van lehetősége a fej­lődésre, a tanulásra. Az út­törőcsapatoknak és a KlSZ­szervezeteknek mégis az ed­diginél sokkal tudatosabban és bátrabban kell irányíta­nia a fiatalok pályaválasztá­sát. összefoglalva: sokkal inkább előtérbe kell állítani a nevelésben a termelőmun­ka megbecsülését, fontossá­gát. Az (paritanuló-intézetek­ben és középiskolákban ta­nuló fiataloknak több mint 05 szazaléka tagja a KISZ­nek. Magatartásukul, gondol­kozásmúdjukat az iskolában végzett kommunista nevelő­munka határozza meg. A kö­zépiskolai oktatás és a szak­munkásképzés nagyarányú fejlődése következtében a megyében az általános isko­lások 77, Szegeden több mint 80 százaléka tovább tanul. Ez a KJSZ munkája szem­pontjából teljesen új helyze­tet teremt, mert a fiatalok nagy többsége tanintézeti KISZ s tervezetekbe kerül, itt kell felkészíteni a társa­dalmi tevékenységre. Mind­inkább az iskolai KlSZ-szer­vezetek nevelőmunkájától függ a többi KISZ-szervezet munkája is. Az egyetemi hallgatók többsége eredményesen sa­játítja el a marxizmus—le­ninizmust, marxista világ­nézetűvé válik. Sajnos, az egyetemi pártszervezetek kevés fiatalt vesznek fel a pártba, holott a fiatalok to­vábbi fejlődése szempontjá­ból meghatározó jelentőségű (enne, ha mipt kommunis­ták hagyhatnák el az egye­temet. A nevelőmunka hiányossá­gára vet fényt, hogy az egye­temi hallgatók egy részénél még nem jelentkezik együtt a szakember fogalma az új szocialista értelmiség iránt támasztott társadalmi igémy­nyel. Bár e tekintetben is javulás tapasztalható, a KISZ védnökségvállalása a peda­gógusképzés felett már érezteti hatását. Az idén nyáron például minden har­madéves tamárszakos egye­temista vett részt KISZ vagy úttörőtáborokban nyári gyakorlatiként. Évközben is rendszeres munkát végeznek az úttörőcsapatokban és kö­zépiskolai KlSZ-szervezetek­ben. szervezetek KISZ megbízóle­véllel katonának. A Magyar Honvédelmi Sportszövetség­gel együttműködve a KISZ egyre nagyobb hatékonyság­gal segíti a fiatalok katonai előképzését. Tapasztalataink szerint a még fellelhető nacionalista nézetek ellen hatasos fegy­ver, hogy a fiatalok igen nagy számban utalhatnak külföldre. Az Expressz Ifjú­sági Utazási Iroda áz idén több mint ezer fiatált utazta­tott Csongrád megyéből kül­földre. A fiatalok életszínvo­nalának növekedését mutat­ja, hogy több mint 2 millió forintot költöttek egy év alatt utazásra. Az egyete­mekről és a főiskolákról ösz­szesen 630-an voltak a múlt tanévben külföldön, főkép­A küldöttek egy csoportja pen tanulmányi úton és szak- és az úttörő-csapatoknak mai gyakorlaton. A megyei KISZ-bizottság­nak is egyre szélesednek kül­földi kapcsolatai. Már évek­kel ezelőtt kialakult a kap­csolat a Komszomol ogyesz­szai bizottságával. Az idén született megállapodás az NDK-beli Buna Művekkel hogy segítse a szegedi mű­szaki gumigyár munkáját és az egyetemi vegyészképzést. Szoros barátság alakult ki a greiswaldi FDJ bizottságá­val is, ái a korábbi kapcso­lat most születik újjá a novi­meg kell nyernie a falusa fiatalokat, hogy mezőgazda­sági szakmákat válasszanak. Mind a mezőgazdaságban, mind az iparban a szabad időben végzett termelömi\n-> kát társadalmi munkának te­kinti a HISZ, még akkor is, ha a résztvevők pénzt kap­nak érte, mert munkájukkal olyan feladatok elvégzését segítik elő, melyeket más­képpen nem lehetne megol­dani. Az a helyes, ha az ilyen munkáért járó pénzt a fiatalok személyesen kapják sadi területi ifjúsági szerve- meg. Ilyen tekintetben jó zettel. Megyénk több ezer fia­talja személyes kapcsolatot tart a szocialista országok fiataljaival, rendszeresen le­veleznek egymással. tapasztalatok vannak a hód­mezővásárhelyi állami gaz­daságok címerező táborai­ból, s nem ilyen jók a Csongrád Megyei Építőipart Vállalatnál szervezett tábor­ból. Az egyetemi KISZ-bi­zottság hibát követett el, amikor az ifjúsági táborok létesítését inkább csak szer­vezési feladatnak tekintette, s elhanyagolta a meggyőző politikai munkát. Igaz. hogy egyik-másik építőtábor nem a legjobban működött, de az zott.célokat .végrehajtotta az megyei birottság javasdlja a ^Srfkft. * rőtökön Védnökség az építőipar munkája felett Csongrád megye ifjúsága feladatának tekinti Csong­sikeresőn teljesítette az előző rád megyében a mezőgazda­kongresszus által meghatáro- sági termelés elősegítését. A A kommunista nevelés fontossága A szocializmus alapjainak lerakása után hazunk a szo­cializmus teljes felépítésének korszakába lopott. E* többek között azt is megköveteli, hogy gyorsítsuk az ifjúság szocialista tudatának kiala­kulását. A ma élő ifjúság alapvető feladata részt venni a szocializmus építésében. Nem érthetünk egyet azzal a véleménnyel, hogy csökkent az ifjúság politikai aktivitá­sa, mivel a társadalmi, poli­tikai aktivitást mindig az adott társadalmi feladatok­kal összefüggésben kell vizs­gálni. Ma a gazdasági felada­tok teljesítésére kell a töme­geket, a fiatalokat mozgósí­tani, s aki ennek eleget tesz. az fprrqdalmi tettet visz vég­be, mégha munkája „hétköz­napinak", „aprónak" látszik ÍS • A KISZ eddig is sokat tett az ifjúság kommunista neve­léséért. Az- 1960-as küldöttér­tekezlet határozatának meg­felelően évről évre növeltük — a politikai és szakmai okta­tásban résztvevő fiatalok számát. lütiO-ban még csak 19 ezer, ma 35 ezer fiatal fa­nul. 6 közülük 11 ezer állami és szakmai képzésben vesz nész-l. Az. utóbbi években több ój nevelési formával is gazdagodott a KISZ niunkáj­ja. A jövőben a KISZ-nek még tudatosabban kell nevelnie tagjait a párttagságra. Fon­tos, hogy ezt maguk a fiatal párttagok is elösegfi.,ék, és tagfelvételük után még soká­ig dolgozzanak a KISZ ve­zetőségekben. A fiatalok esz­mei, politikai fejlődését mu­tatja, hogy több mint 200 fiatalt vettek fel a munkás­őrségbe a közelmúltban. Ezek a figtalok helytállnak, becsű lettel teljesítik feladataikat. A kommunista erkölcs fon­tos követelménye a szocialis­ta hazához vo fő hűség. A ha­tárőrvég felett ''ájlalt véd­nökség keretében évente 500 fiatalt küldtek a KISZ alep­1960-as küldöttértekezleten vállalt feladatokat is. A Csongrád megyei ifjúmunká­sok a múlt négy év alatt több mint 1300 újítást dolgoztak ki, a szegedi textilművek fia­taljai az idősebbekkel együtt vállalták az új szövőgépek ü^embehelyezései télen, a fű­tetlen csarnokban. Mindez azt mutatja, hogy a megyé­ben élő több mint 20 ezer kacsapatokgt. munkásfiatal nagy többsége már sok tekintetben rendel­kezik a szocialista ember jel­lemvonásaival. Négyszázöt­ven ifjúsági brigádban 3100 fiatal dolgozik. 156 ifjúsági brigád vett részt a szocialis­tabrigád-mozgalomban és 40 munkacsapat már el is nyer­te a megtisztelő szocialista címet összesen több mint 10 ezer fiatal vett részt az üze­mi termelési versenyekben. Kiemelkedő eredményeket ér­tek el például a Kenderfonó­és Szövőipari Vállalat és a textilművek fiataljai. A sze­gedi fiatalok lebontottak 20 szanált házat és több száz di­ák segítette a lakásépítke­zést. Szemben a vállalt 6 mil­lió forinttal, 8 millió forintot takarítottak meg egy óv alatt. Kar, hogy a fiatal műszaki küldöttértekezletnek, hogy o fiatalak vállaljanak védnök­séget a kenyérgabona, a ta­karmánytermelés, az állatte­nyésztés felett. A termelő­szövetkezetek és az állami gazdaságok KlSZ-szerveze­teinek egyik legfontosabb nevelési feladata, hogy a szocialista cím elnyerésére mozgósítsák az ifjúsági mun­A KISZ-nek múlik, hogy n táborok mi­lyenek. Jövőre is több tábor nyílite a megyében, Szegeden és va­lószínűleg Nagylakon építő­tábor. a Hódmezővásárhelyi Állami Pazdaságban kuko­ricac/merező tábor, a Gor­zsal Állami Gazdaságban cf« merező és hagymamagszedS tábor. A szabad időt hasznosan kell eltölteni a Kommunista Ifjúsági 85—90 százalékuk teljesítette Szövetség a fiatalok kedvelt, u követelményeket. Csongrád elismert tömegszervezetévé vált. A fiatalok a KISZ­től várják a szabad idejük hasznos eltöltésének meg­szervezését is. A kulturális munka célja a korszerű tu­domány és művészet ered­ményeinek megismertetése. Az ifjúsági szövetség eddig is jól oldotta meg ezt a feladatot, a kulturális szem­lén 33 ezer fiatal vett részt, a szakkörök száma négy év alatt 899-ről 304-re nőtt, a megyében 32 ifjúsági klub működik, kiemelkedő sikere volt a Ki mit tud? es a Ki értelmiség alkotó energiáját . ,,. „ .?,. j , , még nem tudta 8 KISZ a T ? tudós? vetélkedőknek. A kulturális tomegmunka egyik igén hasznos új kez­deményezése a szegedi diák­klub megszervezése volt. Lényeges változást hozott a sportmunkában az új tö­megszeryezet megalakulása, de a lapasztalatok szerint a KISZ és a Magyar Testne­velési Sportszövetség között még nem alakult ki a kellő munkakapcsolat, ami külö­nösen alapszervezeti szinten jelentkezik élesen. Ezen fel­tétlenül változtatni keli, s ennek egyik módszere lesz, hogy minden sportkörben KISZ-csoportok jönnek lét­re. Az Ifjúság a szocializmu­sért mozgalom résztvevőinek a száma elérte a 35 ezret, s termelés segítésének szolgá­latába állítani, az üzemi ve­zetők nem támaszkodnak a Fiatal Műszakiak Tanácsára A tapaszlalatok szerint a KISZ erejét megosztja a sok­féle védnökség is. A jelenlegi helyzetben a fiatalok lendü­letével legjobban az építő­ipar munkáját lehetne segíte­ni. A megye ipari fejlődésé­nek a lakás, a kulturális és a «zoc ! ellátottság kulcsa a? ;pítqipar jobb munkája. Ez gyben a legnehezebb, legbo­-"olultabb b rgazdaságj fal­udat is. Ezért a KISZ megyei bizotktaga javasolja, hogy a ' üldöttértekezlet. vállaljon védnökséget a megye építke­zései felett. A KISZ továbbra is fontos megye ezzel országosan a legjobb megyék közé ke­rült. Az ifjúsági mozgalom történetében ez volt az első ilyen nagy tömegeket átfogó akció. Évente 4—5 ezer KISZ-en kíyüli fiatal is részt vett a mozgalomban, s többségük tagja lett az if­júsági szövetségnek is. Hogy az ISZM még nagyobb ered­ményekel érhessen el, ah­hoz ezentúl jobban figye­lembe kell venni az ifjúság különböző rétegeinek igé­nyét. az életkori sajátossá­gokat, a fokozatosság elvét, ki kell fejleszteni az önte­vékenységet és csökkenteni kell a felesleges nyilvántar­tások számát. Az úttörőmozgalom veze­tését. irányítását a párt a KISZ-re bízta. Megállapítha­tó, hogy az úttörőmozgalom vezetésében jól bevált a tár­sadalmasítás, az Expedíció a jövőbe mozgalom pedig igen nagy sikert hozott Az úttörők évente másfél mil}ió l'orint értékű társadalmi munkát végeznek. A ma­gyében működő három úttö­rőház, Szegeden, Szentesen és Hódmezővásárhelyen je­lentős szerepet tölt be az úl­(Folytatás az 5. oldalon.) * DÉL-MAGYARORSZÁG Szombat, l"4- november 84.

Next

/
Thumbnails
Contents