Délmagyarország, 1964. november (54. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-21 / 273. szám

BEFEJEZTE TANÁCSKOZÁSÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az első oldalról.) gesebb viszonyra törekszünk azokkal az országokkal, ame lyekkel kapcsolataink barátiak, barátivá akarjuk fejleszteni azokkal az országokkal, amelyekkel kapcsolatunk normális és korrekt, amelyekkel pedig még nem kielégítő, vagy rossz a viszonyunk, normális kapcsolatokra törekszünk". Ezek nz elvek és törekvések vezetnek bennünket a nyugati kapitalista országok viszonylatában is. Ausztriával való viszo nyunkat Illetően a helyzet az. hogy az utóbbi időben a magyar—osztrák kapcsolatok leién biztató fejlemények történtek. A: osztrák aikancellár magyarországi látogatásai, majd Minisztertanácsunk elnökhelyettese, Fock elvtárs ausztriai viszontlátogatása azt mutatta, hogy kölcsönösen megvan a készség a két ország kormányai részéről a múlt vitás kérdéseinek a kölcsönös jóakarat szellemében való rendezésére, az együttműködés fejlesztésére Kreisky külügyminiszter nálunk tett hivatalos látogatása és a megbeszélések légköre megfelel annak, amire mi számítoltunk. A megbeszélések légköre valóban jó és a látogatás eredményes volt Megállapodtunk abba, hogy amikor visszaadom a jövő év elején Kreisky külügyminiszter látogatását, Bécsben új, jelentős szerződéseket írunk alá. Ezt követően bizonyára további kormányszintű találkozók lesznek Budapesten vagy Bécsben. A magyar-osztrák kapcsolatok rendezésének folyamata frias példa arra, ho®y kölcsönös jóindulattal, egymás érdekeinek — néha azt is kell mondani: egymás presztízsének — kölcsönös tiszteletben tartása mellett nagy lehetőségek vannak különbözö gazdasági és társadalmi alapokon élő országok között ls a nyitott, sót vitái kérdések megoldására. A francia kormány részérói az. utóbbi időben a szocialista országok iránt bizonyos fokú sajátságos érdeklődés mutatkozik. Ennek egyik konkrét jelét, a Kínai Népköztársaság elismerését, mint pozitív reálpolitikai jelenséget üdvözöljük. Hasonlóképpen pozitíven éitékeljük azt az érdeklődést ls. amely Franciaország részéről a keleteurópai szocialista országok iránt megmutatkozik. Magyar—francia viszonylatban hasznos kezdeményezés volt a francia kormány egy tagjának hivatalos látogatása nálunk és a magyar kormány képviselőinek riszontláloga• tása Párizsban. Jó előkészítés volt ez gazdasági és kulturális kapcsolataink fejlesztése érdekében további kormányközi érintkezésekre. Magyar—angol vonatkozásban az előző angol kormány egyik tagjának budapesti látogatása újabb előrelépés volt a hivatalos kapcsolatok terén. Az új angol kormány összetétele ad alapot ahhoz a feltételezéshez, hogy a Kelet— Nyugat közötti kereskedelem fokozását, s a nemzetközi feszültségek csökkentését készül munkálni. • A magyar—olasz kapcsolatok fejlesztésében is sok további lehetőség van. Az olasz külkereskedelmi miniszter idei budapesti látogatása alkalmával folytatott megbeszélések a két ország kapcsolatait lénuepespn bővítő megállapodásokhoz vezetnek. Kormányunknak a Vatikánnal kötött megegyezése révén ebben a hónapban a római magyar pápai intézet is viszsza került a magyar római katolikus egyház kezelésébe. . Kapcsolataink Görögországgal jól fejlődnek. A görög kormeny egy tagjának hazánkban -lett idei látogatása egnennette a további kedvező fejlődés útját. Több üzenetváltás is volt az év folyamán a ciprusi kormány és Népközt 'rsqságunk ko'-m.ínyé kö- ö't a dé'k léten ró pal béke tócn < fU' a ; * pillanataiban. Mi Ciprus ré pét és kormányai «zolídaritásunkról biztosítjuk, s kifejezzük azt a meggyőződésünket, hogy Ciprus görög és török lakossága idegen beavatkozástól mentesen tudja saját ügyeit rendezni. Sok ígéret van a magyar— belga kapcsolatok lehetőségeiben mind gazdasági, mind kulturális téren. A belga kormány részéről megnyilvánuló érdeklődés az európai feszültségek csökkentésére irányuló' javaslatok iránt elősegítik az ilyen lehetőségek realizálását. Ezután a Finnországgal fennálló baráti kapcsolatokról és a skandináv államokkal kialakult- kedvező viszonyunkról beszélt, majd az Egyesült Államokkal való kapcsolatunkról szólt. Viszonyunk az Egyesült Államokkal Érthető — mond tta Péter János—. hogy a többi NATOországhoz visz. nyitva bi onyos mértékbén lemaradt az Amerikai Egyesült Államok viszonyának rendeződése a Magyar Népióiziorsasággal. Érthetővé teszi ezt a problémák bonyolult eredete. Az egy évvel ezelőtti tragikus gyilkosság, újabban pedig az elnökválasztási harc /el/okozott hidegháborús légköre, amely nemcsak az Ilyen jellegű tárgyalásokat gátolja meg, hanem olyan provokációkkal és agressziókkal is egybeesett, mint a Vietnám elleni támadás és az amerikai államok szövetségének Kuba ellen kierőltetett határozata. A választások befejezése után azonban feltételezzük, hogy az elvek, a realitások. a két fél sajátos szempontjainak figyelembe vételével és kölcsönös tiszteletben tartásával újra elkezdődhet az elöbbrehaladás. Magyarország és Kanada között kanadai kezdeményezésre, diplomáciai kapcsolatod létesítettünk és kereskedelmi szerződést kötöttünk. Ottawában nagykövetséget, Montrealban kereskedelmi képviseletet létesítettünk. A kereskedelmi kapcsolatok már most is kedvező eredményt mutatnak — mondotta Péter János, majd utalt arra, hogy a Német Szövetségi Köztársaság, a Magyar Népköztársaság közölt hivatalos kereskedelmi képviseletek felállítását pozitíven értékeljük, s a két német állam tényének tiszteletben tartása elvei alapján további fejlesztésre is készek vagyunk a Német Szövetségi Köztársasághoz fűződő kapcsolataink terén. Magyarországnak 1.938-ban 38 országgal volt diplomáciai kapcsolata, 1961-ben 53 országnál," 1963-ban 59-cel s most 64-gyel. Ez évben újból több országgal nagykövetségi szintre emeltük kapcsolatainkat. Így Japánnal, Iránnal, az Afgán Királysággal, Ethiópiávai, Olaszországgal, Svédországgal; ugyanez folyamatban van magyar—osztrák viszonylatban. Ebben az évben öt újabb országgal vettük fel a diplomáciai kapcsolatokat nagykövetségi Bzinten: Kanadával, Kuwaittal, Kenyával, a Jordán Királysággal és Nigériával. Tevékenységünk a nemzetközi szervezetekben A nemzetközi szervezetekkel összefüggő kérdésekkel kapcsolatban Péter János utalt arra, hogy: A mai nemzetközi életben a kétoldalú és többoldalú közvetlen államkőzi kapcsolatok mellett egyre jelentősebb a nemzetközi szervezetekben folyó külpolitikai tevékenység. Száz évvel ezelőtt, 1860-ban négy nemzetközi szervezetet tartattak nyilván, de számuk pontosan meg sem állapítható. A legtöbb hivatalos kimutatás kb. 1800 szervezetről beszél. A Magyar Népköztársaság 450 nemzetközi szervezetnek tagja. A Magyar Népköztársaság képviselői a nemzetközi szervezetekben, a béke és haladás széles frontjával együttműködve, eredményesen képviselik Népköztái-saságunkat, szélesítik nemzetközi kapcsolatainkat a békés egymás mellett élés politikájának sikere érdekében. Küldötteinknek a nemzetközi szerveizetekben elért sikerét mutatja — egyebek mellett — az is hogy az ENSZ-ben és más szervezetekben jelenleg 34 választott tisztséget töltenek be Népköztársaságunk képviselői. Az ENSZ n mostani időkben válságos szakaszba juthat Az utóbbi években, amikor az erőviszonyok fokozatosan a szocialista országok javára alakultak s a gyarmati sorból felszabadult országok az ENSZ tagállamaivá lettek, az ENSZ vitáiban fokozatosan vereséget szenvedtek a hidegháborús témák, s egyre erőteljesebben kapott hangot a gyarmati rendszer felszámolására, a békés egymás mellett élés biztosítására, az általános és teljes leszerelés előkészítésére irányuló törekvés. Ennek következtében Nyugaton. főleg az Amerikai Egyesült Államokban vannak olyan hangok, amelyek azt mutatják, hogy az ENSZ sokat veszített jelentőségéből. sőt sok vonatkozásban kellemetlenné vált azok számára, akik a hidegháború óljaira korábbon ki tudták sajátítani. Ezen az őszön állandóan halogatják a közlyűiés megkezdését. Az elfogadott ügyrend szerint minden év szeptember második keddjén kell kezdeni az ölésszakot. Az Idén előbb novemberre, majd december l-re halasztották. De kétséges, hogy ekkor is végezhető Kállai Gyula: lesz-e érdemleges munka, ugyanis a NATO-országok decemberben tartják szokásos évi tanácsülésüket. Mindehhez jön az ugyanazoknak a hatalmaknak a követelése, amelyek számára az ENSZ egyre kellemetlenebb intézménnyé válik; azok az országok, amelyek nem vesznek részt a kongói és más hadműveletek, rendkívüli akciók költségeinek fedezésében — amelyeket pedig jogtalanul, a Biztonsági Tanács' megkerülésével a neoikolonialista akciók támogatására vezettek be — elveszítik szavazati jogukat. Az alapokmány értelmében az ilyen jellegű kérdésekben csak a Biztonsági Tanácsnak van joga határozni. A szocialista országok azért tagadják meg részvételüket, minden olyan költség fedezésében, amelyet a néokolonializmus támogatására a Biztonsági Tanács megkerülésével hozott határozatok alapján végrehajtott akciók idéztek elő, hogy védjék az ENSZ alapokmányát a tagországok érdekében. Védeni kell az ENSZ-et az ellene megindult és várhatóan fokozódó nyílt és alattomos imperialista támadások ellen, s mindent el kell követni, hogy az ENSZ az általános és teljes leszerelésért. a gyarmati sorból felszabadult országok fejlődéséért. a békés egymás mellett élés biztosításáért vívott harc minél hatásosabb fóruma legyen. A Magyar Népköztársaság küldöttei ebben a szellemben dolgoznak. Az egyházakkal kapcsolatos két nemzetközi vonatkozású eseményre utalva Péter János rámutatott: kormányunk és a Vatikán között egyes kérdésekre vonatkozóan megállapodások jöttek létre A Magyar Népköztársaság alkotmányának és törvényeinek érvényesítésével, az egyház belső törvényeinek a figyelembevételével bizonyos kérdéseket sikerült rendezni. Ügy Ítéljük meg. hogy az ,ilyen jellegű tárgyalások és megállapodások megfelelnek mind az egyház, mind a nemzetközi béke érdekeinek. Beszélt Péter János a Prágában ez év nyarán külön-, böző felekezetű egyházak képviselőinek részvételével megártott keresztyén béke világkongresszusról is. Elmondotta: az öt világrészből egybegyűlt résztvevők emlékirattal fordultak az országok kormányaihoz az általános és teljes leszerelés, a békés egymás mellett élés, a népek közötti barátság jelszavával: A konferencián részt vett magyar egyházi küldöttség vezetőit fogadta Kádár János elvtárs és átvette kormányunk hevében az emlékiratot. Kormányunk üdvözli a konferencia ,fó eredményeit, s a Határozatba foglalt ügyek munkálásához sikert kíván. A nyugati sajtó sok alkalommal . nem csinál titkot abból, hogy egyik célja: éket verni a szocialista országok közé és fokozatosan bomlasztani a " szocialista építés eredményeit az egyes szocialista országokban. Ezek a megnyilatkozások természetesen éberségre intenek. Mi az ilyen spekulációktól sem a szocialista országok szövetségi rendszerét, sem a szocialista építés eredményeit nem féltjük. Azt. is meg kell viszont mondani, hogy ha bárki az ilyen intenciók szolgálatában törvénybe ütköző akciókat ' folytat a Magyar Népköztársaság ellen, beleütközik Népköztérsaságunk szigorú ós lenyitó hatalmába. Sem külföldi, sem magyar állampolgár nem emelhet kezet büntetlenül népünk államára. Nemzetközi helyzetünk kedvező összegezve elmondhatjuk: Népköztársaságunk nemzetközi helyzete általában sokat javult. A nemzetközi viszonyokban számunkra kedvező lehetőségeket általában sikerült gazdasági, kulturális, politikai, államközi kapcsolataink bővítésére felhasználni. Ezzel lehetőségeinkhez mérten hozzájárultunk a nemzetközi helyzet javulásához. Ezeknek az ered menyeknek az elérésében nagy szerepük van a kormányzati szervek mellett más intézményeknek, társadalmi és tömegszervezeteknek. így különösen kiemelkedő az országgyűlés nemzetközi kapcsolatainak fejlődése, részben a közvetlen delegációcserék, részben az Interparlamentáris Unió révén. Kulturális és tudományos intézeteink és hatóságaink nemzetközi tekintélyükkel és kapcsolataikkal sokat segítenek külpolitikai Céljaink elérésében. Nagy jelentőségű a Szakszervezetek Országos Tanácsának és az egyes szakszervezeteknek a nemzetközi tevékenysége. A Hazafias Népfrontnak, az Országos Béketanácsnak, a Nőtanácsnak, a Demokratikus Jogász Szövetségnek a nemzetközi tevékenysége sokat segít kapcsolataink ápolásában. Biztosíthatom a t Országgyűlést — mondotta befejezésül Péter János külügyminiszter —, hogy a Külügyminisztérium és a külképviseletek munkatársai kiváltságnak és megtiszteltetésnek tartják, pártunk és kormányunk irányítása alatt a magyar nép, a béke és szocializmus külpolitikai ügyeit szolgálni. Arra törekszünk* hogy ez a szellem minél jobban érvényesüljön. Végül kérte az országgyűlést, hogy jelentését vegye tudomásul. A külügyminiszter beszámolójához elsőként Barcs Sándor budapesti képviselő, majd Lehel Ferenc Vas megye képviselője szólt hozzá. Kormányunk eredményes nemzetközi tevékenységet folytat Ebédszünet után Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Utalt arra, hogy Péter János beszámolója részletesen szólt külpolitikai tevékenységünkről és a Külügyminisztérium munkásságáról. Megállapíthatjuk: a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye az elmúlt években növekedett. Az aktív külpolitika lehetőségeit jól hasznosítva kormányunk az elmúlt években eredményes nemzetközi tevékenységet folytatott. Minek köszönhetjük mindezt? Elsősorban és mindenekelőtt annak — mondotta —, hogy az elmúlt évek során megszilárdult hazánk szocialista társadalmi és . állami rendje. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, Népköztársaságunk kormányának politikáját a legszélesebb tömegek támogatják. Tekintélyünk növekedésének másik alapvető forrása az, hogy mindig, minden körülmények között szilárd és következetes elvi politikát folytattunk. Nem engedtünk meg semmilyen beavatkozást belügyeinkbe, szilárdan ellenálltunk minden imperialista nyomásnak akkor is, amikor ez sokak megítélése szerint nehéznek vagy éppenséggel lehetetlennek tűnt. Tekintélyünk növekedésébén meghatározó szerepe volt és van annak, hogy az elmúlt években erősödött összefogásunk és együtt működésünk a szocialista országokkal. fejlődtek baráti kapcsolataink a gyarmati rabság lót felszabadult úi állomokkal ás normalizálódott viszonyunk — külpolitikánk elvi alapján — fejlett kapitalista országokkal is. Eredményeink őszinte örömmel töltik el barátainkat. De a más társadalmi berendezkedésű államokban, a más politikai felfogás és világnézetet képviselő kormányoknak is — ha a reálpolitika alapján akarnak maradni — tudomásul kell venniök eredményeinket, szilárd belső társadalmi rendünket — akár tetszik ez nekik, akár nem. Külpolitikánk fő irányvonala továbbra is nemzeti függetlenségünk biztosítását, a szocialista világrendszer országai között az egység és az együttműködés megszilárdítását és elmélyítését, az imperializmus gyarmati rendszerének teljes felszámolását, a már felszabadult népek erőteljes gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdítását, a különböző társadalmi rendszerű államok között a békés egymás mellett élés elveinek megvalósítását szolgálja. Ez forradalmi marxista —leninista és egyben a nemzeti éredekeket is a legjobban érvényesítő politika, amely összhangban van a világ haladó, békeszerető százmillióinak törekvéseivel és elismerésüket, rokonszenvüket vívta ki. Ezt a politikát folytatjuk a jövőben is. Az a küzdelem, amelyet a Szovjetunió és- a szocialista országok — közöttük hazánk is — a pozitív semlegességet valló államok nagy csoportjával szövetségben, a világ haladó, békeszerető embereinek támogatását élvezve — a béke fenntartásáért, a nemzetközi feszültség folyamatos csökkentéséért folytatnak, nem maradhatott és nem is maradt hatástalan a világpolitikára. Ellenezzük a NATO sokoldalú atomhaderejének felállítását A közelmúltban országos választások voltak a két legnagyobb tőkés országban: Angliában és az Egyesült Államokban. Az Angol Munkáspárt győzelmében kétségkívül szerepe volt annak, hogy ez a párt a nemzetközi feszültség henyhítését szolgáló jelszavakat, a keletnyugati kapcsolatok fejlesztését, a békés egymás mellett élés szükségességét hangoztatta. Még élesebben mutatkozott meg a külpolitikai kérdések fontossága az Egyesült Államokban lezajlott választásokon. Az Egyesült Államokban — akár akarta a két elnökjelölt, akár nem — a háború vagy a béke kérdése vált az egész választási hadjárat központi témájává. Az amerikai választók nagy többsége elutasította a szélsőségesen • reakciós Goldwater szenátort, akinek programja a nemzetközi feszültség fokozását, a háborús szakadék szélén táncolás, az atombombával való hetvenkedés ós fenyegetőzés már régen csődbe jutott politikáját tartalmazta. Johnson elnök nagyarányú győzelme főleg annak tulajdonítható, hogy az egyszerű amerikaiak milliói is békére vágynak Megválasztása után az elnök kijelentette: az Egyesült Államok eddigi politikája folytatódik. Ez a nyilatkozat csakis abban az esetben töltheti el örömmel a béke híveit, ha napjaink reális erőviszonyainak világos felismeréséből ered, s további olyan lépéseket jelenthetne, amilyenek voltak például a moszkvai atomcsend-szerződés, a hasadó anyagok termelésének korlátozása, a kereskedelem bővítése a szocialista országokkal. Különböző tények azonban arra mutatnak, hogy ellentét van az amerikai tömegeknek a választás alkalmával kinyilvánított békeakarata és az amerikai kormány gyakorlati politikája között. Ezt bizonyítják a Vietnami Demokratikus Köztársaság partvidéke ellen intézett felháborító repülőtámadások, továbbá a szabadságszerető dél-vietnami nép ellen folytatott szennyes háború, a kongói hazafiak kiirtására vetemedett Csőmbe fegyveres támogatása, a békés Kuba ellen elkövetett és tervezett sorozatos provokációk és az erőszakos kísérletek arra. hogy Ciprust bekényszerítsék az Északatlanti Szövetségbe. Az Egyesült Államok és a Német Szövetségi Köztársaság vezető körei egymással szoros együttműködésben nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy minél előbb létrehozzák az Északatlanti Szövetség sokoldalú atomhaderejét, s ezen a réven atomfegyverhez juttassák a nyugatnémet revansistákat. 2 DÉL-MAGYARORSZÁG Szombat. 1964. november ZL «