Délmagyarország, 1964. október (54. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-11 / 239. szám

Győri Imre elvtárs ünnepi beszéd? Kedves Elvtársnők, Elvtársak! Tisztelt Ünneplő Közönség! Húsz esztendővel ezelőtt Szeged volt az első magyar nagyváros, amelyet a győzelmesen előretörő szovjet hadsereg felszabadított. Itt kezdődött el az a folyamat, amelynek betetőzéseként 1945. április 4-ével teljesen megsemmisült a horthysta Magyarország. Hazánk délkeleti részében, e városban az elsők között teremtődtek meg a feltételei annak, hogy kibontakozzék a demokratikus átalakulás, a nemzeti újjászületés forradalmi folyamata. Húsz évvel ezelőtt itt vette kezdetét népünk történetének új szakasza, amely az országot a nép kezébe adta. Ezért ünneplünk most itt, Szegeden, megyénk székhelyén, abban a városban, amely - helyzeténél fogva elsőként léphetett a szabad életbe, s egy történelmi pillanatra a felszabaduló Magyarország, a kialakuló új társadalmi rend kiinduló állomása lehetett. iránti szeretet által vezérel- 1944. október 11-ével szép, ve, fáradságot, sokszor merőben új és felemelő koregészségüket sem kímélve szak köszöntött ránk. De az dolgoztak, vették ki részű- út, amelyre léptünk, korántket az élet megindításából, sem volt sima, nem volt az ország újjáépítéséből. akadályok nélküli. r Elni tudtunk a szabadsággal A felszabadítók iránti hálánk nemzeti érzés Szabadságunkat a szovjet hadsereg hozta. Az ő győzelmükből sarjadt sokat szenvedett népünk szabad, új élete. Ezért terebélyesedett őszinte nemzeti érzéssé a hála, amelyet a hazánk szabadságáért harcoló, vért és életet áldozó szovjet emberek iránt érzünk. 1944. október 11-ére virradó éjszakán a szovjet csapatok Szeged területére lépve olyan várost találtak, amelynek népe már rendezgette sorajt az új élet meginditásáraj A feladatokra való felkészülés döntő mozzanata volt október 10-én a szegcdi kommunisták összejövetele, ez mintegy a párt Iplső legális fellépése volt 1910 után. A konimunisták kezdeményezésére megalakult a polgárőrség, amely a szovjet katonákkal együtt a felszabadulás első napjától kezdve biztosította a város rendjét Az élet megindításában az [alapvető érdem a kommu' nisták vezette munkásságé. Munkájukat azonban nem elszigetelten folytatták, a kommunista politikát akkor is a széleskörű népi összefogás gondolata hatotta át. A lerombolt, a németek által kifosztott ország felépítése, az új társadalmi rend megteremtése, a magyar újjászületés csak az egész nép demokratikus, antifasiszta erőinek egybefogásával, közös erőfeszítésével volt lehetséges. A kommunisták nem saját maguknak, hanem az ország minden dolgozójának szabad, jobb életét készítették elő. Ezért, a közös boldogulásért' nyújtották ki kezüket minden becsületes ember felé. Történelmi kezdeményezések 1944 őszén a már felszabadult és a még elnyomás alatt szenvedő országrész egyaránt Szeged felé fordult: éberen figyelve a formálódó átalakulásra, útmutatást várra jövendő életéhez. És nem hiába. A történelem úgy hozta magával, hogy a demokratikus Magyarország életének egész sor alapvető tényezője, eseménye, kezdeményezése Szegedről nyerjen kiindulást. Debrecen felszabadulásáig, 1944 decemberéig e városban dolgozott a Kommunista Párt Központi Bizottsága, innen jelentette be programját a Magyar Kommunista Párt, innen hirdették meg a valósággá vált jelszót a magyar kommunisták: „Lesz magyar újjászületés!". Innen kezdeményezték a nemzeti összefogás gondolatát, amely az itt megalakult Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban testesült-meg 1944. december 3-án. A függetlenségi frontba tömörült pártok közös célkitűzése lényegében a kommunisták újjászületést hirdető programjára alapozódott. Azt hangoztatta, hogy a nemzetnek kíméletlenül le kell számolnia az országvesztőkkel, és ha a nép kezébe veszi az ország vezetését, összefog az új, életerős demokratikus Magyarország felépítésére, akkor hazánk népe előtt soha nem látott szép jövő áll. „Nem burzsoákapitalista demokráciát akarunk — hangoztatták —, hanem a nép demokráciáját, amelyben a nép szabadságjoga nem fügefalevél, Jjartem a föld a paraszté, ahol meg van semmisítve a magyar nagybirtokos osztály, ahol az államhatalom szervei a nép kezében vannak." A párt és a Függetlenségi Front felhívása nem maradt hatástalan. A társadalmi összefogás nagy lendületet adott a demokratikus fejlődésnek, a termelőmunka megkezdésének, a normális életviszonyok, a közrend, közbiztonság kialakításának. Fontos szerepet töltöttek be a függetlenségi front szerveiként megalakult nemzeti bizottságok, lelkesen látott munkához az antifasiszta, demokratikus szervezetbe tömörült szegedi ifjúság, az akkor Szegeden zászlót bontó Kommunista Ifjúsági Szövetségben, majd a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetségben. Megalakult a Szegedi Kenderfonógyárban az első üzemi bizottság, s napokon belül a többi üzemben is, megerősödtek és új szervezeteket hoztak létre a szakszervezetek. Novembertői már ismét lapja volt a városnak: a német fasiszta megszállás idején betiltott, majd ekkor a függetlenségi front újságjaként megindított Délmamagyarország. Pezsgő, élénk életet, újabb és újabb eredményeket hozott mindennap. Most húsz év múltán hálával és tisztelettel adózunk minden elvtársunknak, barátunknak, akik akár idősebb, vagy akkor még fiatalokként, o történelmi helyzet nagyságához méltóan, a nép Hősi erőfeszítések, küzdelmek, sokszor buktatók és elszomorító akadályok között vezetett az elmúlt húsz esztendő útja. Akadt olyan idő, amikor erőfeszítésünket nem a legfontosabbra összpontosítottuk. Amikor nem töretlenül ívelt szándékunk a kitűzött cél felé. Amikor a szavak és tettek között szakadék keletkezett. Mégis, mindezek ellenére is az elmúlt húsz esztendő alatt a szocializmus épült ebben az országban, s érlelte gyümölcseit a magyar dolgozó nép számára. E gyümölcsöket valójában 1951-től, az MSZMP helyes,' következetes politikájának megvalósulásával élvezi igazán az ország és Szeged népe is. Kedves Elvtársak! A mai történelmi évforduló megköveteli, hogy — ha röviden is — számot vessünk; mit értünk el az elmúlt két évtizedben és mennyire tudtunk élni szabadságunkkal. Jóllehet, fejlődésünket mi egyre inkább — helyesen — nem a múlthoz, hanem a lehetőségekhez, a követelményekhez hasonlítjuk, mégis a megtett út méréséhez nem hiábavaló időnként vissza is néznünk. Tanulságokkal szolgái mindannyiónk számára csak egy pillantás is a tegnap és a ma Szegedjére. Most nem is főként a lerombolt hidakra, a bombasújtotta és gépeitől kifosztott gyárakra, háborús romokra gondolok. A régi, az úgynevezett békebeli Szegeddel tegyünk összehasonlítást. JKét évtized fejlődését jól [mutatja, hogy az új generá; ció, gyermekeink, a ma ifjúsága már csak szülei elmondásából, vagy leírásokból ismeri az olyan fogalmakat, mint a „kegyelmes úr", „csendőr", „szolgabíró", „népkonyha", és mindazt, ami e szavak mögött a régi rendben megtestesült. Nem ismeri és nem is inogja soha saját bőrén tapasztalni, mert Magyarországon néphatalom van, az államhatalom helyi testületei a népet szolgálják, tevékenységüket mind teljesebben áthatja a szocialista demokratizmus. A Szeged életét irányító egykori törvényhatósági bizottságokban a nagybirtokosoké, gyárosoké, nagykereskedőké és a velük egy húron pendülőké volt a döntés joga; Ma a városi tanácsban és a végrehajtő bizottságban, az állandó bizottságokban a dolgozók képviselői: munkások, termelőszövetkezeti tagok, pedagógusok é? más értelmiségiek intézkednek a város fejlődéséről, építéséről. A múlté örökre a létbizonytalanság nyomasztó érzései Kell-e emlékeztetnem arrár milyen kiszolgáltatottjai voltak a tőkéseknek a munkások, az egész országban és Szegeden is? Kell-e emlékeztetni a mai. maguk uraivá lett tsz-gazdákat arra, hogy milyen volt a nagybirtokos város határában az árendások, zsellérek sorsa? Emlékeztessek-e a kilakoltatásokra, a nélkülözésekre, a tisztviselők, alkalmazottak, de még a diplomások és a tudomány embereinek is kiszolgáltatottságára? Mindezt csak felidézem, elvtársak, hogy még szemléletesebb legyen mindanynyiónk előtt az a változás, amelyet e történelmileg egészen kis Időszak, húsz esztendő hozott. Nemcsak a nagybirtokos és tőkésosztály tűnt el és vált egységesebbé szocialista társadalmunk, de velük együtt a kizsákmányolás, a munkanélküliség is. Ipari központtá vált Szeged Tisztelt Ünneplő Közönség!— I Szeged az elmúlt két évti. zedben, annak is inkább második felében az ország egyik jelentős ipari városává lett. Az utolsó békeévben, 1938-ban Szegeden 69 tőkés és 2 szövetkezeti kezelésben levő ipartelep működött, jelenleg 210 ipari üzemben, telepen folyik termelő tevékenység, és csaknem háromszor annyian dolgoznak az iparban, mint a felszabadulás előtt. Korszerűsödtek, bővültek a régi üzemek és újak is épültek. Üj, hatalmas textilüzem létesült a városban. Modernebb lett és állandó termelésre tért át a Szegedi Szalámigyár, nagyobb és korszerűbb a Paprikafeldolgozó, a Konzervgyár pedig az ország egyik legjelentősebb növényi konzervüzeme. így Szeged a könnyűipar és az élelmiszeripar valóságos központja lett. Elindulunk a következő években azon az úton, hogy városunkban nehézipar is létrejöjjön. A kábelgyár és a gumigyár megteremtése az első jelentős lépés ebben, a távlati tervekben pedig remélhetjük, hogy egy vegymindig jelentős kulturális centruma volt az országnak, de a kevesek igényeit szolgáló kultúra az elmúlt években tömegkultúrává szélesedett, magasabb szintre emelkedett. Ugrásszerűen megnőtt az egyetemi és főiskolai hallgatók száma is: 1938-ban Szegeden 1280, jelenleg pedig 8000 a számuk, a középiskolásoké pedig az 1938. évi 2900-zal szemben közel hatezerre emelkedett. Jellemző, hogy jelenleg a középiskola^ levelező hallgatók —szábiá" 3500, vagyis több mint a felszabadulás előtt a nappali középiskolai tanulók száma volt. Természetesen nőtt az általános iskolai tanulók létszáma is, mintegy kétszeresére. Az új iskolák magukban véve is bizonyítékai kulturális forradalmunknak. Bár a tanteremhiány Szegeden is probléma, mégis örülünk, hogy az általános és középiskolai osztálytermek száma a felszabadulás előttinek egyharmadával növekedett. Virágzó városunk tudományos elete. Az ország határain belül gs kívül egyaránt rangot, megbecsülést vívtak ki az egyetemek és a főiskola, valamint más tudományos intézetek eredményei. Államunk sok Kossuth-díjjal és más kiemelkedő számos kitüntetéssel Ismerte el a szegedi tudósok, tudományos kutatók eredményeit Ezek az eredmények — egyéni képességeik, tehetségük mellett — a mi társadalmi rendszerünk* ben, népi demokratikus államunk áldozatkészsége folytán valósulhattak meg. Az elmúlt két évtizedben megnőttek a város lakóinak művelődési, kulturális, szórakozási igényei is. Ennek az igénynek és haladó kulturális hagyományaink továbbfejlesztésének tettünk eleget, amikor felújítottuk a neves Szegedi Szabadtéri Játékokat. Elsősorban tömegkulturális célokat szolgál, de mindjobban felkelti a külföldiek érdeklődését is. A növekvő kulturális érdeklődést és egyben kulturális ellátottságunk gyarapodását mutatja az is, hogy a korábbi két nagyobb közkönyvtárral szemben ma 71 könyvtár áll a város lakói rendelkezésére. Ma már majdminden családban van rádió és a televíziónak tízezer előfizetője van. Jelentősen nőtt a kárházi ágyak száma, új bölcsődék, óvodák épültek. Gyakorlatilag minden szegedi lakos SZTK-biztosíi tott. A város lakosságának szociális és egészségügyi ellátottságát jelzi a kiadások mértéke is. A felszabadulás előtti városi költségvetés egészének 7 százalékát fordították erre a célra, az idei költségvetésben viszont 31 százalék szerepel. Mindjárt hozzátehetem, hogy e nagy' összeg sem' fedezi maradéktalanul a jelentkező, megnövekedett egészségügyi igényeket. Egy „fejjel" megnőtt a város ipari kombinát települ a Tisza-partra. A szegedi munkások, műszakiak munkáját és tudását dicséri, hogy exporttermékeink ma már nemcsak szalámival és paprikával, hanem a kiváló iparcikkek egész seregével örégbítik Szeged hírnevét. A város és környékének mezőgazdasága is alapvetően megváltozott. Korábban csaknem 70 ezer hold tartozott a város határába, de e nagy földterület a szétszórt tanyák parasztságának csak nyomort, tudatlanságot, szomorú cselédéletet adott.. A nagy bérföldek csak a városi urak pénztárcáját hizlalták. A homoki halárban nincs már Átokháza (ahogy egykor igen kifejezően nevezték *a mai Ásotthalmot), hanem a volt zsellérnép egyre inkább korszerű falvakban, mind jobban gyarapodó szövetkezetekben találhatja meg boldogulását. Jelenleg ezeken a földeken gyors fejlődésnek indultak a mezőgazdasági nagyüzemeink. A város kulturális élete, az itt dolgozó értelmiség tevékenysége országos méretekben is számottevő. Szeged Az elmúlt esztendőkben, s az idérr is sokan jártak itt olyanok, akik régebben látták Szegedet. Kivétel nélkül mindenki mr odálja, hogy Szeged menuj tre megfiatalodott. Rendbehozzuk a régen elhanyagolt városközpontot. A Szegedre különösen jellemző emeletráépítése* révén valósággal „egy fejjel" megnőtt a város. Még egy rövid séta is megmutatja a városban, hogy hány és hány új lakás épült, akár a Marx tér környékét, akár az újszegedi Ogyesszavárosnegyedet nézzük. Mindehhez vegyük hozzá a foghíjas utcák kiigazítását, az üres telkek beépítését, a tatarozások egész sorát, parkosításokat, új üzleteket, az új közvilágítást, neonosítást és sok minden mást. Mindezek alapján elmondhatjuk, húsz év alatf nemcsak szabaddá lett, lényegesen jobbá és szebbé, egészéégesebbé és nyugodtabbá vált életünk. Ezt fejezi ki az a tény is, hogy az elmúlt két évtizedben tíz esztendővel tolódott ki az emberek átlag életkora Szegeden is. Korántsem gondolunk arra; hogy már paradicsomi állapotok között élünk. Gond is akad persze bőven. Közöttük hadd említsek csak egyet, azt, hogy a lakáshelyzetet nem sikerült még kielégítővé tenni. A felnövekedett, igényesebb új generációnak, a számos idetelepültnek, a falvakról beáramlottaknak nem tudtunk kelló számban lakást juttatni, bár 1949-től, a néphatalom létrejöttétől napjainkig több mint 0000 lakás épült. 1930-tól, húsz éven át összesen csak 1700 lakás. Tudluk azonban, hogy ez kevés, nagyon sok jogos munkásigény vár kielégítésre. A dolgozó emberek javára történt változásokat még hosszan lehelne sorolni. Azonban ez a vázlatos felsorolás is mutatja a végbement fejlődést — ami ha nincsenek a személyi kultusz okozta károk, még nagyobb lehetett volna —, mutatja a megtett utat. gz a fejlődés egyáltalán nem valami helyi sajátosság, az egész országra jellemző. Húsz év alatt évszázadnyi elmaradást pótoltunk, népünk szorgalmas munkája nyomán hazánk elmaradott agrar-lpari országból szocialista országgá, ipari-agrár országgá lett, ahol a szocializmus teljes felépítésén mun kátkodunk. Büszkeség és kötelesség Kedves Elvtársak! Az elmúlt húsz esztendő jogos büszkeséggel tölthet el mindnnnyiónkat, de egyben kötelességeket is állít elénk. Legfontosabb kötelességünk, hogy megtartsuk és továbbfejlesszük elért eredményeinket. Enrtek legfőbb biztositéka csak az lehet, ha pártunknak a nép érdekeit kifejező szilárd, következetes marxista—leninista politikáját követjük és a magunk területén valóra váltjuk. A VIII. kongresszuson leszögezett irányvonal és program, a szocializmus teljes felépítésének célkitűzései biztos vezetőnk a jövőben is. Ennek megvalósításán dolgozni annyit jelent, hogy mindenekelőtt a dolgozók életkörülményeit meghatározó gazdasági alapokat, az ipart és mezőgazdaságot szilárdítjuk, erősítjük. növeljük termelőerőit. Eközben szakadatlanul kell 2 Dtl-MAGYAROMZAQ V^rmp. tm ofctólar