Délmagyarország, 1964. október (54. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-11 / 239. szám
azon te munkálkodnunk, hogy mindinkább formálódjék, alakuljon szocialista irányban az emberek tudata és a szocialista e.rkölc* erősödése mind jobban jusson kifejezésre az embereknek a társadalomhoz való egészséges viszonyában, a munka szeretetében. Ezek napjaink forradalmi feladatai. Ez jelenti egyben a néphatalom erősítéséért és védelméért folyó osztályharc legfőbb követelményeit is. Ennek' megvalósítása lehet a legjobb hozzájárulásunk az imperializmussal folyó versenynek és harcnak a szocializmus és a társadalmi haladás javára történő eldőléséhez, a béke biztosításához. Most, miután városunk jelentős iparral is rendelkezik, tettekkel kell bizonyítanunk az ipar vidékre telepítésének helyességét. Azzal, hogy korszerű színvonalon, a hazai és nemzetközi igények figyelembevételével mind nagyobb mértékben járuljunk hozzá a nemzeti értékek termeléséhez, a nemzeti jövedelem emeléséhez. Jelenleg mindenekelőtt az 1964-es év tervfeladatainak mennyiségben és minőségben maradéktalan teljesítését kell szem előtt tartanunk. A mezőgazdaság területén ífigy kell dolgoznunk, hogy a falu népe törekvései gyümölcseit, az ország dolgozói pedig élelmüket és a mezőgazdasági eredetű nyersanyagokat mindinkább megkapják a szocialista mezőgazdaságtól. A falu népének, a termelőszövetkezetek tagjainak legközvetlenebb tennivalója az őszi betakarítási munkákkal együtt gondoskodni arról, hogy a búza e hó végére a földbe kerüljön, mert ez biztosíthatja következő évi kenyerünket Napjaink forradalmi feladatai kevésbé látványosak, mint a korábbi időszak egyik-másik periódusainak küzdelmed voltak. De nem kevésbé jelentősek. Ugyanúgy helytállást követelnek, mint az előzök. Helytállást a munkában, a munka irányításában, szervezésében, fegyelmet; fellépést a társadalmi élet területén bárhol tapasztalható lazaságokkal, felelőtlenségekkel 6zemben. Mások a kor követelményei ma, mint húsz esztendővel ezelőtt: az az igazi hazafi, a jó kommunista, aki munkájával önzetlenül segíti szocialista hazánk gyarapodását, aki tettekben, alkotómunkában bizonyítja hazaszeretetét és eszmei hűségét. Ez további boldogulásunknak, a szocializmus további építésének sikerekre vezető útja. Ehhez, az egész nép felemelkedését szolgáló politika következetes viteléhez, megvalósításához ugyanúgy, mint a felszabadulás után, a nemzeti újjászületés idején, most is az egész nép, minden társadalmi réteg összefogására van szükség. Jövőnk további kialakításában, az eljövendő feladatok megvalósításában — amelyek ezúttal sem lesznek kisebbek és könnyebbek — pártunk számít Szeged harcos munkásosztályára. Nem felejtjük el és példamutatónak tekintjük munkásosztályunk küzdelmét, áldozatvállalását és bátorságát, amely két évtizedes munkánk eredményeiben meghatározó volt és meghatározó marad a jövőben is. Számítunk az új útra lépett szövetkezeti parasztságra, arra a munkásparaszt szövetségre, amely eddig is kiállta az idők próbáját és amelyik alapján az értelmiség aktiv támogamindinkább kiteljesedhet tását, tudományos, oktató és szocialista alapokon egész kulturális tevékenységét, népünk egysége. Nem nélkü- munkáját a néphatalom erőlözheti további fejlődésünk sítésében és gyakorlásában. Biztos alapokat teremtettünk A mi életünkben húsz esztendő nagy idő, történelmileg azonban alig több egy pillanatnál. Az elmúlt húsz esztendő mégis több, mint egy történelmi pillanat, mert nagy események, nagy és felemelő változások korszaka volt. E város történelemkönyvében új rész, új fejezet kezdődött 1944. október 11-én. S e lapokon a történelmet egyszerű dolgozók tízezrei irták. Nem látványos hőstetteket mondanak el e sorok, mégis hősivé magasztosul a történelmi lecke, amely e lapokra Íródott. Mert hősök azok a munkások, parasztok, értelmiségiek, dolgozó emberek, akik fárasztó munkával, kemény küzdelemmel teremtettek kezükkel, eszükkel, szívükkel új életet. Okét illesse dicséret mindazért, ami itt megszületett. Húsz év sok is és kevés is. Egy ember életében hosszú idő. Ahhoz, hogy egy új társadalom teljesen felépüljön -1- rövid. De az elmúlt húsz esztendő biztos alapokat teremtett. . És hadd jelentsem ki teljes meggyőződéssel, hogy Szeged újabb, még virágzóbb évtizedek előtt áll. Mert biztos vagyok abban, hogy a város dolgozói továbbra is hűségesek lesznek a munkához, a társadalmi összefogáshoz, mindahhoz, amire az elmúlt húsz esztendő kötelez bennünket. Biztos vagyok abban is, hogy pártunk vezetésével, a magyar—szovjet barátsággal, ha nem is küzdelmek nélküli, de békés, boldog élet vár mindannyiónkra és teljesen felépül a szocializmus, a kommunizmus hazánkban. Ezért szól szavaim végén is köszönet, elismerés és hála ez ünnepi alkalomból a munkának és a munkásnak, a dolgos emberek sokaságának, pártunknak, s a Szovjetuniónak, amelyhez népünket igaz, örök, megbonthatatlan barátság fűzi, akinek köszönhetjük, hogy ma emlékezhetünk szabadságunk hajnalára. A díszünnepség elnöksége Szirmai István elvtárs beszéde Kedves Elvtársak? Mindenekelőtt tolmácsolom Szeged ünneplő, immár 20 éve szabad népének a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága szerencsekívánatait és meleg testvéri üdvözletét. Szeged csak egy a felszabadított városok közül, de szabadsága történelmi fontosságot nyert, mert az első olyan magyar nagyváros, ahová megérkezett a felszabadító szovjet hadsereg. Az első város, amely megszabadult a náci megszállás szégyenétől, a Horthy-uralom gyászától, a rabló úri világ megalázó rendjétől. Éppen ezért elsőnek Szegeden alakultak ki az új, demokratikus magyar élet csírái, a demokratikus Magyarország népi szervei. A szabadságot szovjet katonák hozták el a magyar népnek. A történelemben először lépett magyar földre olyan, háborúban győztes idegen hadsereg, amely nem hódítani jött, hanem kiűzni e földről a náci megszállókat és megszabadítani a magyar népet a régi, korhadt világ rabláncaitól. A szovjet hadsereget, amely megmentette a világot a fasizmustól, a szocializmus legszentebb eszméi; a béke, a a népek szabadsága, egyenjogúsága, a dolgozó emberek testvérisége vezették. Nem lehet ünnepelni felszabadulásunk 20. évfordulóját anélkül, hogy ne ünnepelnénk a szovjet hadsereget, hogy ne éreznénk mély gyászt szívünkben minden, a magyar nép szabadságáért hősi halált halt szovjet kato(Enyedl Zoltán felvételei) A párt és a kormány vezetői a díszünnepség elnökségében: Szirmai István (balról harmadik), Apró Antal (középen) és Komócsin Zoltán (jobbról második). Mellettük az első sorban a párt és a tanács helyi vezetői: Török László. Siklós János, Perjési László és Rózsa István náért. Olyan ünnep ez, amikor ki kell fejeznünk hálánkat a szovjet népnek azért a sok szenvedésért, nélkülözésért, áldozatért, amit a fasiszta barbárság elleni harcban vállalt. Tisz20 évvel ezelőtt történelmi hivatása tudatában a munkásosztály vállalta az új élet megszervezésének, a demokratikus Magyarország felépítésének nagy feladatát. Itt Szegeden alakult ten a munkásosztály már talpra állt, tömöritette az összes Hitler-ellenes, nemzeti erőket és biztosította a mindennapi élet elemi feltételeit, magára vállalta a város, a falu, majd az ország gondjait Erőfeszítéseket tett, hogy legyen szén, fény, ennivaló, meleg, közbiztonsági alakulatokat szervezett, biztosította, hogy legyen vetőmag, igavonó állat, megkezdődjék az új élet. Tanította a szabad élet első lépéseire a 25 éves ellenforradalom sötétségéből napvilágra jutott embereket. Sok gond szakadt akkora kommunisták és a velük első perctől fogva együtt dolgozó demokraták, a néppel tartó koalíciós partnerek nyakába. Meg kellett indítania termelő munkát, biztosítani kellett a közrendet, becsülettel segíteni kellett a szovjet hadsereget és vállalni a harcot a kialakuló új rend ellenségeivel, a bujkáló fasisztákkal, nyilasokkal, a régi világ képviselőivel szemben. telettel, szeretettel gondolunk meg a 25 éven keresztül föld ezen az ünnepen a Szovjetunió Kommunista Pártjára a fasizmus feletti győzelem, a népek szabadsága szervezőjére. A szegedi két szovjet emlékműről soha se hiányozzék az emlékezés és hála virága. Az új élet megkezdéséért A magyar népet erőszak- és az emlékezés zászlaját a kai hajtották a Szovjetunió magyar népi ellenállás, a ellen a háborúba. A nép leg- fegyveresen harcolók és azok jobbjai életveszélyt is vál- előtt a magyar forradalmálalva szervezték ós vezették rok és hazafiak előtt, akik a magyar ellenállást a náciz- harcoltak és meghaltak, vérmus és a háború ellen. Meg- tanúságot szenvedtek hahajtjuk e napon a kegyelet zánk, népünk szabadságáért. alá kényszerített Kommunista Párt első nagyvárosi legális szervezete. A szegediek találkoztak 25 év után először a munkásosztály napfényre jutott forradalmi pártjával, amely a háború sebeiből vérző, tanácstalan és megfélemlített népnek utat, biztató jövőt mutatott, vigaszt nyújtott és programot adott. Lesz magyar újjászületés — hirdették a kommunisták és íme; új, gazdagabb ország, sziép, értelmes élet, sok, múltat feledtető győzelem született. A háború még Magyarország területén folyt, amikor a felszabadított terüleHúsz év bizonysága Akkor ismét kiderült, hogy nyomort, megalázást, háboa 25 évig hazátlan bitangok- rúkat jelentett, nak rágalmazott munkások Megteremtette a magyar az igazi hazafiak. 20 év alatt munkásosztály eszmei-politia magyar munkásosztály be- kai és szervezeti egységét, bizonyította, hogy hivatott győzelmes szocialista forraaz ország vezetésére, ösz- dalmat vezetett, kivívta a szefogva a magyar paraszt- munkáshatalmat és megkezdság, értelmiség és kispolgár- te a legfejlettebb társadalság legjobbjaival rövid idő mi rend, a szocializmus épialatt felépítette azt, amit a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programjában Szegeden meghirdetett: a független, szabad, demokratikus Magyarországot. Hosszú harcban eltakarította a tőkés földesúri rendszar romjait, — leszámolt a kapitalizmussal, amely a magyar nép számára csak tését. Két évtized alatt a háború fosztotta, sok sebből vérzett, elmaradott, szegény országban új világot teremtett. Oyan világot, ahol már nincsenek magántulajdonban a termelőeszközök, senki sem kizsákmányolt, senki sem megalázott, nincsen (Folytatás a 4. oldalon.) Fasárnap, 4964. október II. DÉL-MAGYARORSZÁG 3