Délmagyarország, 1964. október (54. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-04 / 233. szám

Európa minden országába A szegedi szalámigyár exportfának fetlödese sítésére, a hűtés- és fűtés- egy időben megnőtt a szehálózat bővítésére. gedi szalámigyár fő terméVicphh torhntb-rri kérek, a csemegeszaláminak iUSeED tecnMKOl külföídi hírneve is Míg a módosítások felszabadulás előtti PickAz előkészítő- és néhány l<*ie szalámigyár éves exhelyen a feldolgozóhelyisé- PO^ja 250—3C0 tonna volt, gek mellett füstölök, érlelőraktárak hűtését kisebb beruházásokból fokozatosan és saját erőből oldották meg. A fűtéshálózat bővítésére azért volt szükség, hogy a téli időszakban is lehessen szalámit érlelni, hogy az áru nehogy túlfagyjon. lS56-ban már a raktárak 80—85 százaléka hűlhető volt, és a szükséges helyeken a fűtést fejlődést is biztosították. A hűtés- és fűtéshálózat bővítésével megrövidült a szalámikészítés ideje és részben elkerült függetleníteni a gyártást az időjárástól. Ezzel elérték, hogy a termelés az 1950-es évihez képest 1856-ban háromszorosára emelkedett Különböző kisebb átalnkí1888. szeptember 3-án Pécsett. az Általános Műipari Termény- és Állatkiáliításon „haladás és kiviteli képességéért" kiállítási aranyérmet nyert a Pick Márk szegedi szalámigyárban olasz mintára készült téliszalámi. Ezt az első sikert azután több hazai, majd külföldi követte. Idényjellegű termelés A második világháború idejére Pick Jenő á gyárat átadta a MÉSZ-nek. Ez a vállalat pedig konzervgyárat rendezett be. A szalámigyártás ezért a második világháború alatt háttérbe szorult. Ebben az időben az üzem főtermését a húskészítmények és a konzervek tették ki. 1947-ben Pick Jenő újból átvette az üzem vezetését. Ekkor több vagon húst tároltak az üzem hűtőjében, melyből új mód zerrel megkezdték a marhahússal kevert „téli", a mai csemegeszalámi gyártását. 1948 márciusában államosították az üzemet. Az államosítás után ugrásszerűen fejlődött technikai felszere- raktárhelyiséget, hűtőkompresszort kapott, amelyek mű. 250—3C0 az 1953-as évben — tehát 5 évvel az államosítás után — a vállalat exportja már 470 tonna volt. 1960-ra már ez a szám is megkétszereződött. Ebben az évben már 1070 tonna szaíámi hirdette külföldön a szegedi üzem hírnevét. És ha a statisztikát nézzük, akkor a hatvanas években ugrásszerű, gyors tapasztalhatunk. 1961-ben 1305, 1962-ben 1415, 1963-ben 1574 tonna szalámit szállítottak az üzemből külföldre. 1964-ben a szalámigyár exportterve 1359 torma, amit teljesíteni is fognak. A vállalat fő termékét, a csemegeszalámit Európa vaMentés — régen HATVAN ÉVE VAN SZEGEDEN MENTŐÁLLOMÁS — Hallóóó! Mentők? zal járó számos nehézség és — Igen! Mentőállomás, akadály leküzdését. Fáradhalése és ezzel egy időben a gyár termelése. A vállalat eiső feladata az volt, hogy a téli idénymunkáról áttérjen a hosszabb termelési idői. szákra. Ehhez azonban szükség volt az üzem korszerűtá*ok. technikai módosítások lamennyi országában ismeután 'kezdődött meg a válla- rik, kedvelik és rendelik. A ínU vnafiy ^konstrukciója vállal le„több m.2grendel61959-ben, ami a jovo evben _ , , .. . ' „ fejeződik be. A rekonstrul:- set Csehszlovákéból, az ció ideje alatt a vállalat több NDK-ból és az NSZK-ból különböző modern gépsort, kapja, de jelentős mennyiségű szalámit szállít Ausztriába, Angliába, Svédországba és Franciaországba is. Külön dicséretére válik a vállalatnak, hogy a szalámigyártás hazájából, Olaszországból is jelentős megrendeléseket kap. ködtetésável már ebben az évben az 1950-es évi gyártás 6,5-szeresét termelhetik az üzemben. Korszerű termelés Az üzem korszerűsítésével, a termelés emelkedésével M. É. rr könyvhetek az őszi Országos megnyitó ünnepség Csongrádon Tessék mondani mi történt? Naponta -közel kétszázszor hangzik el a kérdés és felelet az Országos Mentőszolgálat Szegedi Mentőállomásán. Tekintettel arra, hogy igen sok embernek — legtöbbször akaratiéul — kapcsolatba kell kerülnie a mentőkkel, nem árt, ha megismerkednek az olvasók az egészségügy szegedi rohamcsapatával. A múlt A XIX. század utolsó évtizedeiben meggyorsult iparosodás és közlekedésfejlődés egyre sürgetőbben követelte, hogy a balesetet szenvedett vagy életveszélybe került dolgozók gyors és szakszerű orvosi ellátást kapjanak. Ennek alapvető feltétele: a jól szervezett mentőszolgálat. Megszervezése azonban elég sokat váratott magára. Az 1879-es árvíz után először — 1879. augusztus 27-én 32 fővel — megalakult a hivatásos Városi Tűzoltóság. Ez azért érdemel említést, mert ettől az időtől kezdve a betegszállítást a tűzoltóság végezte. Igaz. egyelőre zömben gyalog-hordágyon, mert csak a módosabbaknak futotta bérkocsira. Az elsősegélynyújtást a kerületi tiszti orvosok végezték, legtöbbször házi ápolásra utalva a beteget, mert kórházi elhelyezésre csak egészen kivételes esetben kerülhetett sor. 1890-ben kolerajárvány pusztított Szegeden. így megnőttek a betegszállítási feladatok. Ezért a város szállítókocsit szerzett be. melv Az idei év októberében ós novemberében negyedszerre kerülnek megrendezésre az őszi megyei könyVhe^lc. "A falvak kültúrálís'eíetéhel+'é' nagy eseménysorozata tegnap, szombaton kezdődött meg Csongrádon. Az országos megnyitó ünnepség vendégei már a kora délutáni órákban megérkeztek a városra. A Budapestről és Szegedről érkezett vendégeket — írókat, előadóművészeket. Csongrád megye kulturális bián Zoltán és Papp La- vette számba, atnelyeket az jos — a városi könyvesbolt- utóbbi időben a falusi ban köteteiket dedikálták. könyvterjesztés ben Csongrád Az 6szi_ megyei könyvhe- „íjaegye területén., értek el. - 'rtíégn^íto 'ünnepségére Útána Garai Gábor József tatlan munkája eredményeként kerülhetett sor arra, hogy 1904. szeptember 5-en mentőállomás létesült Szegeden. A tűzoltóknak tanfolyamot szervezett dr. Faragó főorvos és éjjel-nappal 2 tűzoltó látta el az ügyeletet. Ekkor kapott a tűzoltóság modern, olaj tengelyes autót, mely adott esetben mentőautó, máskor tűzoltóautó . volt. Önálló mentés 1921-ben a Kolozsvári Tudományegyetem Szegedre költözött Az onnan áttelepült orvos-professzorok és orvostanhallgatók azonnal bekapcsolódtak a mentők munkájába. Id. dr. Jancsii Miklós, és dr. Vidákovics Kamill professzor tanfolyamot szervezett az orvostan hallgatóknak és 1922. január 4-től Szász Sándor vezetésével 35 orvostanhallgató kezdte meg a munkát, ellátva most már az ügyeleti szolgálatot. A feladatok továbbra is gyorsan nőttek. 1905-ben csak 433 beteget szállítottak a mentők. Í925-ben már 4086-ot. E gonclok enyhítésére 1927-ben a város megvásárolta az első — akkor igen modernnek számító — mentőautót. Röv'desen újabb jelentés állomásához érkezik a fejlődés, mert 1923. június 10-én bekövetkezett a különválás a tűzoltóktól, azaz, önálló lett a mentőállomás és a tűzoltóság melletti ún. gazdasági udvarban kanott elhelyezést. (Mostani helyén.) Ekazonban csak fertőző betege- kor terjesztették ki a men tek este 7 órai kezdettel a városi művelődési házban került sor. Az ünnepséget — amelyen megjelent Gőg Mihály, a csongrádi városi pártbizottság titkára, Balogh László vállalati igazgató. országgyűlési képviselő, Hantos Mihály, a Csongrád megyei tanács vb elnó;;életének vezetőit — Gőg helyettese, dr Vargha Mihály, a városi pártbizottság titkára a Kossuth Művelődési Házban üdvözölte. A vendégek ezt követően a csongrádi Petőfi Tsz-be látogattak el, ahol a szövetkezet életével, munkájával József, a csongrádi va- isi tanács vb elnöke — Katona Sándor, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának titkára, országgyűlési képviselő nyitotta meg. Bevezetőjében a ismerkedtek. A tsz-látogatás falusi könyvterjesztés sikeután az írók — Garai Gá- reit elemezte. Különösen bor, Mocsár Gábor. Fá- azokat az eredményeket Pirostövű nád Jllopiár Qáhfír úf tLheutfléiéi A Magyar frók Szövetsége amit jobb szó hiján szocidél-magyarországi csoportja ográfia-szerűségnek neveztek a nyári szünet után pénte- a dél-magyarországi írócsoken este rendezte meg az port vitáján például. Lényeévad első vitáját Mocsár Gá. gében arról van szó, hoö>bor új könyvéről a Piros- az író ragaszkodik a valótövű nádról. Kovács Sándor Ság' által produkált jellemIván, a Tiszatáj kritikai ro- ző típusok önmagukból kövatvezetője után Kaposi Már- vetkező, öntörvényű kifejtéAttila-díjas költő, az írószövetség titkára mondott ünnepi beszedet. Ezt követően irodalmi estre került sor. Az est keretében Fábián Zoltán Józisef Attila-díjas író, Papp Lajos költő, Garai Gábor, Mocsár Gábor író és a Magyar írószövetség vendégeként hazánkban tartózkodó Kovács-Farsky Vladimír, a szlovák írószövetség tagja olvastak fel műveikből. Berdál Valéria, a Szegedi Nemzeti Színház Liszt-díjas énekesnője népűaifeldo1 gótésókat énekelt, Jancsó Adrienne előadóművésznö a jelen levő írók műveiből adott elő. Zongorán kitért I Szalatsy István karnagy. ket szállított. Az egvre nöVekvő feladatok ellátására 1398-ban még két szállítókocsit kapott a tűzoltóság. A mentőállomás megszervezését elsősorban dr. Faragó Ödön tiszti-főorvos szorgalmazta és vállalta az áztok hatáskörét a környező községekre is. Most mar éjjel-nappal két gépkocsi volt tőknél dolgozik, készenlétben. Két" szigorló gondnok. 1953-ban orvos látta el az orvosi teendőket és két alsóbb éves orvostanhallgató az ápolói feladatokat. ton egyetemi tanársegéd is- séhez, nem .kerekíti" a tör. mertette Mocsár elbeszélése, it és kisregényét. téneteit iskolapéldákat követve, kitaposott utakon haladva, prózai hagyományunk Mocsár Gábor új elbeszé- sémái szerint, léskötete témáit a tanyai és Lírai és drámai elem nincs falusi nép életéből meríti, mindenkor egyensúlyban írátörtenetei az utóbbi ötven saiban, a múltból merítve, esztendőt fogják át, bemu- talán élményei, emlékei ha. tatva, a fel^abadulás mi- tásaképpen, több a líraiság. lyen jelentős fordulópont A címadó, mai tárgyú elbevolt a magyar vidék életé- szélés viszont éppen erőtelben. Írásai valósággal olvas- jes drámaiságával tűnik ki. tatják magukat, elbeszélő De sajátosan eredetit alko. stilusa annyira érzékletes és tott egyik legnagyobb mű. élvezetes, az élő szó erejével vészettel megírt balladaszehat. Jellemző ennek a stílus- rű elbeszélésében, a Téli csilnak, hogy bőkezűen tárja Zápban is, ahol éppen a elénk az élményanyagot, tragikus líraiság ragadja mentes minden szárazságtól meg az olvasót, es nem fél a jellemző kité- Mocsár Gábor új kötetét röktől, visszaemlékezésektől az előbbiek mellé sorakozsem. Talán éppen ezt a vo- tatva egyre erőteljesebben ban. s a munkálatokat csak ez év nyarán fejezték be. A rend, a nyugalom nem tartott sokáig, mert két hét múlva a víz- és csatornaművek egy brigádja azért, hogy lyezzenek el. újra felszedte a kövezetet. Mikor lesz már végre rend a Jósika utcában? Ifj. Vanyó Sándor * Boldis László, a Szegedi Víz- és Csatornaművek műnását érzik olykor anekdotaszerűségnek, holott — a magyar prózában annyiszor kifogásolt anekdotizálás — tulajdonképpen szerkesztésbeli kérdés. Már inkább összefügg a novellák szerkezetével az, rajzolódik ki előttünk az író szuverén világa, a magyar vidék élete. Szemünk előtt játszódik le egy írói életmű megalapozása, az eszközök és a gazdag témkör teljes birtokbavétele. Ennek jelen, tős állomása az új kötet. A Pulcz utca 21. számú ház udvarán a szennyvizet vezető akna megrongálódott, tönkrement. A KIK ezt megjavította, de hogyan? Az akna körül megáll a víz, nem vezeti el a szennyet. Ha a lakók kifogásolják a felületes munkát, a válasz: van mindenkinek söprűje, söpörje az aknába a szenynyet. Elégedjünk meg ezzel? Kovács Antal Kiadlak a háztáji bízoüsipk szervezési és működési irányelvei! A szövetkezeti gazdák csa- gél, összegyűjtötte munkáládjuk élelmiszerszükségleté- juk tapasztalatait, s a napok1 nek jelentős részét a háztáji ban, e tapasztalatokra alagazdaságból fedezik. E mun- pozva kiadta a háztáji bika megkönnyítésére egyes zottságok szervezésének és termelőszövetkezetekben ügy- műköcíásének irányelveit, nevezett háztáji bizottságo- Az irányelvek egyértelműkat alakítottak. en leszögezik, hogy a terA Földművelésügyi Minisz- melőszövefkezetek ' fő-feladatérium termelőszövetkezeti- ta a közös gazdaság megsziüzemgazdasági főosztálya lárdííása, árutermelésének kezdettől figyelemmel kísér- fokozása, te a bizottságok tevékenysé- Bizza meg a közgyűlés a I háztáji bizottságokat azzal, | hogy az alapszabályban meghatározott kereteken belül a helyi viszonyoknak megfelelő javaslatot dolgozzanak ki a vezetőség számára a családonként kiadható, vagy visszatarható földterület nagyságára. Helyes, ha feladatkörükbe tartozik a közgyűlési határozat alapján kiadható háztáji föld kimérése és átadása is. Segítsék a bizottságok a háztáji állatállomány alapszabályban meghatározott mértékű kialakulását, takarmányszalmával és alomszalmával való ellátását. Bizzák rájuk a fellelhető takarmányforrások — utak, árokpartok, alkalmi legelők stb. — fűhozamának hasznosításával kapcsolatos javaslatok kidolgozását. A háztáji bizottságok munkája — mint az irányelvek a továbbiakban hangsúlyozzák — kizárólag a háztáji gazdaságokkal kapcsolatos feladatok megoldására terjedhetnek ki. Tevékenységüket a háztáji gazdaságokra vonatkozó jogszabályok és az alapszabály keretein belül, a vezetőség irányításával végzik. Tagjainak megválasztása, visszahívása a közgyűlés hatáskörébe tartozik. A vezetőség javaslatára a közgyűlés munkájukkal arányban álló tiszteletdíjat állapíthat meg a bizottság tagjainak. Ez akár munkaegység-jóváírás, akár készpénz formájában történhet. A második világháború ' nagy pusztításai á menlöál- íté loniást sem kímélték. 1944. _ őszén minden autót és egyéb szállításra alkalmas eszközt igényoe vettek a fronttá. Így nagyon megnehezült a munka. Elsősorban a helyén maradt tűzoltó-főparancsnok:: Horváth István érdeme —, aki egyben a mentőállomás vezetője is völt —- hogy ilyen mostoha körülmények , között sem szünetelt a mun- ,-,„., ka. Jelentős segítséget nyújtott ctúcn a nehéz időben Rózsa József. Gazdag József,, : Vrátán. György is. Szinte a semmiből kerítettek elő hordágyakat és fogatokat, hogy a legfontosabb feladatokat ellássák a tűzoltókkal karöltve. A felszabadulás után hatalmas erőfeszítések történtek a há borii s károk felszámol ására ezen a téren is, melynek eredményeként 1948. május 10-én megalakult az Országos Mentőszolgálat Egy veterán mentős Szegeden is önálló állomása létesült. Ettől kezdve rohamos a fejlődés. Egyre! intőbb modern ínentőgépkocsit kapott az állomás. 1953-tól mentőorvosok tartanak ál- ^ landó ügyeletet. így jutunk eí napjainkig, de mielőtt erről szólnánk, egészítsük ki visszapillantásunkat azzal, hegy megemlékezünk a leg-.,,íSo idősebb mentesről, aki igazi veterán ezen a téren: Horváth Istvánról. , „. 1912-től a tűzoltóságnál tel- (rn„ jesített szolgálatot. 1923-28ig tűzoltóparancsnok, 1935ig főparancsnok-helyettes, 1935—1949-ig pedig főpawm n rancsnck. ami egyben a men-,.., . tők gondjainak intézését is jelentette. Azóta is a men-"b"" jelenleg • 25 éves jubileuma alkalmából — miniszteri dicséretben részesült. Most 33 éve, hogy Szegeden a mentésügy lelkes harcosa, de szíve még mindig fiatalos. A bajtársak közül mindenki tudja: ha a Felső Tisza-parton vonul él az egység — itt lakik Pista j bácsi — és megszólal á szi-á . réna, Pista bácsi csillogó ' szemmel mondja feleségének;. ..Böbe! Dolgoznak az embe- g; reink." Reméljük: még hosz- *"<" szú ideig szoleálja a mentők ügyét tapasztaltságával, lelkiismeretességével. Dr. Kékes Szabó András GYORSPOSTA * GYORSPOSTA GYORSPOSTA * GYORSPOSTA Egy utca válságos képe A múlt év őszén kicserél- vezetője válaszában közölte, ték a gázcsöveket utcánk- hogy ez a munka hosszabb lefolyású, több időt vesz igénybe. Először a régi csöveket kell felszedni, s helyükbe az újakat elhelyezni. Ez egyszer mái- elkészült, azonban az egészségügyi új vízvezeték-csöveket he- szervek bakteorológiai vizsgálata megállapította, hogy a csövek szennyezettek, s az egész folyamatot újra kellett kezdeni. Még ez év októberében befejezik a munkát. s újra rend lesz a Jósika utcában. Ismét rossz a lefolyó Tervező vállalati lattal rendelkező gyakorépítész árelemzőt, valamint férfi segédmunkást és takarítónőt felvesz az ÉM Szegedi Tervező. Vállalat Szeged, Klauzál tér 2. X97226 Kályhafűtőket felvesz a Minőségi Cipőgyár szegedi gyáregysége Szeged, Római krt. 21. sz. xk, $327 az illepanaszvál ászát Kovács Istvánné, tékes házkezelőség ügyi előadójának közöljük: — A július 23-án bejelentett hibát július 27-én kijavítottuk. Azóta újabb jelentés nem érkezett a nevezett házból. Most a szerkesztőség útján a hibát tudomásul vettük, s gyorsan intézkedünk, hogy kijavítsuk azt. Az Állami Ady Endre Középiskolai Fiúkollégium, Újszeged, Bérkert u. 1. sz. 1 főfoglalkozású lakatos vagy asztalos szakmunkást állást, valamint 1 fő időszaki főfoglalkozású fűtői állást hirdet. Érdeklődni a gondnokságon. x 8175 ma >Hii utó Keresünk megvételre vagy könyvjővaírással Robur 25(K)-as tehergépkocsihoz való utánfutót. Gyógyszertári Központ. Szeged, Kossuth L sgt. 115. K. 571 t Szerda, 1964. október 7. DÉL-MAGYARORSZÁG 3