Délmagyarország, 1964. október (54. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-04 / 233. szám

Magyar-csehszlovák közös nyilatkozat (Folytatás az 1. oldalról) terveinek összehangolását tekintik a leg­fontosabb feladatnak. A tervező szervek képviselői ezzel összefüggésben a két or­szág feltételeiből kiindulva megvizsgálták együttműködésük aktuális kérdéseit az élelmiszerek és a nyersanyagok kölcsönös szállításában, valamint a gépipar szako­sításában és kooperációjában. A két ország közötti kapcsolatok to­vábbi fejlesztése és népgazdaságaik elekt­romos energiával való ellátása szempont­jából a felek rendkívüli jelentőséget tu­lajdonítanak a Duna magyar—csehszlo­vák szakaszán építendő közös vízi erőmű­veknek. Értékelték az e kérdésben hozott döntéseket ós meghatározták a további tennivalókat. A felek jelentős eredménynek tartják a Magyar Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és'a Lengyel Nép­köztársaság között a kohászati együttmű­ködés szervezetének létrehozásáról meg­kötött egyezményt. Megvalósítása kedve­zően befolyásolja a részt vevő országok kohászati termelésének fejlődését, koordi­nálását. A nemzetközi szocialista njunka­megosztás alapelveivel összhangban, a szerződő felek hozzájárulásával más álla­mok is csatlakozhatnak az egyezményhez, amennyiben érdeklődnek iránta. A két ország képviselői megállapították, hogy a kulturális és tudományos kapcso­latok fejlődésében eddig elért pozitív eredmények kedvező feltételeket teremte­nek a szocialista ideológia és kultúra fon­tos elméleti és gyakorlati problémáinak megoldásához. 0 A felek elítélik az imperialista agresz­sziót Dél-Vietnamban. Elítélik a Vietnami Demokratikus Köztársaság. Kuba, Ciprus és Kongó népe elleni veszedelmes provo­kációkat, amelyek veszélyeztetik a világ­békét. Az Amerikai Egyesült Államok és más imperialista erők beavatkozása ezen országok belügyeibe akadályozza a prob­lémák békés megoldását Délkelet-Ázsiá­ban. a Karib-tenger térségében. Cipruson és Áfrika szívében. A két ország népe és kormánya —össz­hangban az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének az összes gyarmati orszá­gok és nemzetek függetlenségének bizto­sításáról szóló nyilatkozatával — továbbra is teljes mértékben támogatja a gyarmati rendszer végleges felszámolásáért folyó igazságos harcot. A két ország az egyenjogúság a szuve­renitás tiszteletben tartása és a bel­ügyekbe való be nem avatkozás elvei alapján tovább fejleszti az együttműkö­dést a gvarmati elnyomás alól felszaba­dult, politikai és gazdasági függetlenségük megszilárdítására törekvő országokkal. Nagyra értékelik az újonnan felszabadult országok jelentős hozzájárulását a világ­béke megszilárdításához és a világ hala­dásához és teljes támogatásukról biztosít­ják Ázsia, Afrika és La'in-Amerika né­peit a belső haladásra irányuló törekvése­ikben. a régi és az új kolonializmus elleni harcukban. 0 A béke és a szocializmus világméretű győzelmének biztosítása érdekében a két ország továbbra is erősíteni fogja a szo­cialista világrendszer országainak öesze­íógását. A Magyar Népköztársaság és a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság külpoliti­káját a más társadalmi rendszerű álla­mokkal való kapcsolataikban a békés egymás mellett élés elvei vezérlik. E politika megfelel a béke és az emberiség érdekei­dnek. növeli a szocializmus befolyását az egész világra, segíti az elnyomott népek nemzeti függetlenségi harcát és az impe­rializmus ellen, a szabadságért és a ha­ladásért folyó világméretű küzdelmet. Korunk legfontosabb feladata a világ­béke megőrzése. E cél elérése szempont­jából döntő jelentőségű a Szovjetunió és a szocialista országok növekvő politikai, gazdasági és védelmi ereje. A szocialista világrendszer országainak, a kapitalista államok munkásosztályának és haladó erőinek, -a gyarmati járom alól felszabadult, valamint a még szabadságu­kért harcoló népieknek egyesített erejével meg lehet hiúsítani az imperialisták ag­ressziós terveit. A felek teljes mértékben támogatják az erre irányuló erőfeszíté­seket. A Szovjetunió és a szocialista országok aktív békés egymás mellett élési politi­kája eredményeképpen, az összes békesze­rető erök támogatásával sikerült bizonyos mértékig envhíleni a nemzetközi feszült­séget ós a béke megszilárdítása érdeké­ben létrehozni a részlegen atomcsendről, az atomfegyverek világűrben való alkal­mazásának tilalmáról és a hasadó anya­gok háborús célokra történő gyártásának korlátozásáról szóló nemzetközi egyezmé­nyeket. A felek korunk elsődleges feladatának tartják az általános és teljes leszerelésről szóié egyezmény megkötését a Szovjetunió kormányának javaslata alapján. Ez az új világháború elhárításának legmegbízhatóbb útja. A felek ismételten kijelentik, hogy feltétel nélkül támogatják ezt a javasla­tot és fokozott erőfeszítéseket tesznek megvalósítása érdekében. A Magyar Népköztársaság kormánya és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kor­mánya támogatja mindazokat a részjavas­jatokat, amelyek megvalósítása közelebb visz az általános és teljes leszereléshez. A Magyar Népköztársaság és a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság képvíse­,loi nagy jelentőségűnek tartják N. Sz. líruscsovnak a területi és határviták bé­kés rendezésére tett javaslatát. Meggvö­, jpdésük az is, hogy az atom fegyverzet Kö­zép-Európában való befagyasztására és az atommentes övezetnek a világ e részé­ben történő létrehozására vonatkozó len­gyel javaslat elfogadása fontos lépés lenne az európai biztonság megszilárdítása szem­pontjából. A felek ezzel kapcsolatban különösen sürgetőnek tartják a második világháború maradványainak felszámolását Európá­ban. Ezért a többi szocialista országgal együtt sfkraszállnak Németország kérdé­sének békeszerződés megkötése útján tör­ténő megoldása, valamint az önálló poli­tikai egységet képező Nyugat-Berlin hely­zetének békés rendezése mellett. Teljes mértékben támogatják a Német Demokra­tikus Köztársaságnak a két német állam közötti kapcsolatok normalizálására és to­vábbi békés intézkedésekre vonatkozó ja­vaslatait. Szükségesnek tartják, hogy a Német Szövetségi Köztársaság mondjon le az atomfegyverek megszerzésére irányuló kí­sérleteiről, világosan határolja el magát mindenfajta revansista törekvéstől, is­merje el éiiényesnek és megváltoztatha­tatlannak Németország határait, mint a német fasizmus vereségének következmé­nyét. nyilvánítsa keletkezésétől fogva egy­értelműen érvénytelennek a müncheni egyezményt és építsen ki normális kapcso­latokat szomszédaival. A Magyar Szocialista Munkáspárt és Csehszlovákia Kommunista Pártja képvi­selői eszmecserét folytattak pártjaik te­vékenységéről és megtárgyalták pártkap­csolataik kérdéseit. Megelégedéssel állapították meg, hogy eredményesen fejlődik a két testvérpárt elvtársi együttműködése és rendszeres ta­pasztalatcseréje a szocialista társadalom építéséről. Behatóan foglalkoztak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom jelenlegi helyzetével és időszerű kérdéseivel. A két párt nézetei valamennyi kérdésben telje­sen azonosak. A két párt tevékenységében a kommu­nista és munkáspártok képviselőinek 1957. és 1960. évi moszkvai tanácskozásain el­fogadott határozatokra támaszkodik. Hangsúlyozzák a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. és XXII. kongresszusának pártjaik tapasztalatai által is igazolt rend­kívüli jelentőségét a nemzetközi munkás­mozgalom szempontjából. A két párt képviselői egvetértőleg ki­jelentik: a kommunista és munkáspártok sürgető feladata, hogy. nemzetközi érte­kezleten értékeljék az 1960 évi utolsó ta­nácskozás óta a világ fejlődésében kelet­kezett új jelenségeket és meghatározzák a forradalmi erök békéért, demokráciáért, haladásért, a népek szabadságáért és füg­getlenségéért. a szocializmus világméretű győzelméért folytatott harcának további módját. Ezért a marxista—leninista egy­ség megerősítése érdekében üdvözlik a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának összehívását, elküldik képviselőiket a munkáját 1964. december 15-én Moszkvában megkezdő szerkesztő bizottságba és mindent megtesznek annak sikeréért. A két párt megállapítja, hogy a Kínai Kommunista Párt' vezetőinek jelenlegi te­vékenysége a nemzetközi kommunista mozgalom egységének szétzúzására irá­nyul. Elítélik ezt a tevékenységet és szi­lárdan elhatározzák, hogy továbbra is megalkuvás nélkül harcolnak a naciona­lista tendenciák, a revízión izmus, a dog­matizmus és a szektásság megnyilvánu­lásai ellen. Ezek a jelenségek gyengítik a nemzetközi kommunista mozgalom akció­egvségét és forradalmi harcát. Kárt okos­nak a népek imperializmus elleni harcá­nak, a világbéke és a haladás érdekében kifejtett erőfeszítéseinek. A két párt képviselőinek meggyőződése, hogy szoros, elvtársi együttműködésük erősiti a nemzetközi kommunista mozga­lom egységét és elősegíti feladatainak meg­valósítását. * í A Csehszlovák Szocialista Körtársasag párt- és kormányküldöttségének látogatása a Magyar Népkörtársaságban, és az ered­ményes tárgyalások újabb fontos lépést jelentenek a két ország testvéri kapcsola­tainak erősítésében és sokoldalú együtt­működésének elmélyítésében. Antonin Novotny elvtárs. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak első titkára, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság elnöke, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya nevében meghívta a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldött­ségét. hogy tegyen látogatást a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaságban. A meg­hívást a magyar fél köszönettel elfogadta. Kelt Budapesten. 1964. évi október hó 2-án. ANTONIN NOVOTNY. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára. Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke KÁDÁR JÁNOS. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. , i forradalmi munkás-paraszt kormán­elnöke A kairói értekezlet küszöbén • A külügyminiszterek ülései B Gyülekeznek az államfők Az el nem kötelezett or­szágok kairói csúcsértekez­lete előtt a külügyminiszte­rek több alkalommal is zárt ülésen vitatták meg a kon­ferencia napirendjet és kö­vetendő általános irányvo­nalát. A megbeszlósekről nem jelent meg részletes közlemény. egyes afro­ázsiai küldöttségekhez kö­zelálló körökből azonban olyan, hitelt érdemlő értesü­lések származnak, hogy nagy vita folyt az értekezlet cél­jairól és módszereiről. A most összeülő konferen­cia 1961-hez képest kedvezőbb nemzetközi lég­körben kezdi meg tanács­kozását. A külügyminiszteri értekez­let zárt ülései, az ott lezaj­lott felelősségteljes viták vi­lágosan mutatják az el nem kötelezett országoknak azt az egységes meggyőződését, hogy a béke vagy háború, a függetlenség vagy gyarmati elnyomás, a nemzetközi fe­szültség vagy enyhülés nagy kérdéseiben nincs helye sem­legességnek. Kairóban már gyülekeznek az államfők és kormány­elnökök. Szombaton reggel futott be a Galeb jugoszláv hajó Alexandria kikötőjébe, Tito elnökkel a fedélzetén. A ju­goszláv elnök különvonaton folytatta útját az Egyesült Arab Köztársaság fővárosá­ba. Megérkezett Kairóba Bandaranaike asszony, Cey­lon miniszterelnöke és Noro­dom Kantol herceg, kam­bodzsai kormányelnök. Szom­baton délután megérkezett az egyiptomi fővárosba Ban Bella algériai elnök, Adan Abdullah Oszmán szomáli elnök is. A vendégeket Nnsz­6zer, az EAK elnöke fogadta. Nasszer elnök a nap fo­lyamán ismét tárgyalt a már Kairóban tartózkodó Sasztri indiai miniszterelnökkel. A hétfőn megnyíló csúcs­találkozón 30 államfő lesz jelen, összesen pedig 58 ország (közülük 48 mint teljes jogú tag) küldi el delegátusát Készülődés az NDK 15. születésnapjának megünneplésére A Német Demokratikus Köztársaság október 7-én, ünnepli alapításának 15. év­fordulóját. A nagy esemény­re napról napra fokozódó ütemben folyik az ünnepi készülődés. A berlini ifjúság október 5-én, hétfőn este ünnepi fáklyás felvonulást rendez az új városközpontban, majd ugyancsak hétfőn este tíz órakor az NDK Nemzeti Néphadseregének egységei zenés takarodót tartanak. Az évfordulóra érkező leg­több külföldi párt és kor­mányküldöttséget hétfőn dél­előttre várják az NDK fővá­rosába. * Willi Stoph, a Német De­mokratikus Köztársaság mi­nisztertanácsának elnöke a moszkvai Szokolnyiki park­ban megnyitotta az NDK fennállásának 15. évforduló­jára rendezett kiállítást. A NATO ciprusi mesterkedései Klcridesz, a ciprusi nem­zetgyűlés elnöke nyilatkoza­tot adott a ciprusi távirati irodanak. Kijelentette, hogy a NATO-hatalmak a ciprusi problémát a szigetország né­pének érdekeivel ellentétesen akarták megoldani. Nagy nyomást gyakoroltak a cip­Vagyonelkobzás Algériában Ben Bella algériai elnök az ország lakosságához intézett rádió- és televízió beszédé­ben magyarázatokat fűzött az árulók, a kollaboránsok és a spekulánsok vagyonának elkobzására hozott intézkedé­sekhez. A párt és a kormány ezzel a határozattal — mon­dotta többek között Ben Bel­la — azt a célt követi, hogy még jobban erősítse kapcso­latát a dolgozókkal, a sze­gényparasztokkal, erősítse a forradalmat, s ezáltal szét­zúzza az ellenforradalmat és ennek támaszait, a földbir­tokosokat, a rekaciósokat, az egykori és a mostani kolla­boránsokat, a neokolonializ­mus és az imperializmus ügynökeit. rusi kormányra, hogy meg­akadályozzák az ügynek a Biztonsági Tanács elé ter­jesztését. Anglia és az Egyesült Ál­lamok, amikor nem tudta megakadályozni a kérdésnél! az ENSZ elé történő terjesz­tését, kampányt indított • ciprusi kormány ellen. Dip» lomáciai akciót kezdtek az azonnali enózis — Ciprus és Görögország egyesülése — érdekében és azt javasolták, hogy ennek megvalósulása után a kérdés végső rendezé­sét Görögország tárgyalja ] meg Törökországgal. Ennek a hideg fővel kiszámított ak­I ciónak — hangoztatta Kleri­desz — az volt a célja, hogy megsemmisítse a ciprusi ál­lamot és végeredményben mégiscsak a NÁTO-szövetség kebelében oldja meg a cip­rusi problémát. Az atombomba nem szavatolja Anglia védelmét John Gollan sajtóértekezlete A közelgő angol parlamen­ti választásokkal kapcsolat­ban John Gollan, Nagy-Bri­tannia Kommunista Pártjá­nak főtitkára sajtóértekezle­tet tartott. Ezen élesen bí­rálta a törj-kormány bel- és külpolitikáját. Az egyik legégetőbb prob­lémát, a külkereskedelmi mérleg deficitjét érintve Gol­lan kijelentette, hogy a fi­zetési egyensúly helyreállítá­sa érdekében csökkenteni kell a katonai kiadásokat, bővíteni kell a kereskedel­met a szocialista országok­kal és a függetlenné vált egykori angol gyarmatokkal. Nagy-Britannia Kommu­nista Partjának főtitkára élesen elítélte a konzervatí­vok nukleáris fegyverkezési politikáját. Kijelentette, hogy az atombomba egyál­talán nem szavatolja Anglia védelmét. Ellenkezőleg: ma­gában rejti az ország meg­semmisülését T Miként maradhat életben az emberiség? Rusk beszéde — Nem lehet primitív módon megoldani az atom­korszak bonyolult problé­máit — jelentette ki Dean Rusk amerikai külügyminiszter a külügy­minisztérium díszebédjén, amelyet abból az alkalomból adtak mintegy kétszáz üzlet­ember tiszteletére, hogy Johnson elnök nyilatkozatot írt alá, amelynek értelmé­ben az Egyesült Államokban is „a nemzetközi együttmű­ködés évének" nyilvánítot­ták az 1965-ös esztendőt, az ENSZ fennállásának 20. év­fordulóját Az amerikai külügyminisz­ter — nyílt célzásként Gold­water republikánus elnök­jelölt szélsőséges kirohaná­sára — hangoztatta: — Életbevágóan fontos a kapcsolatok fenntartása azok­kal, akikkel mélyenszántó ellentéteink vannak. Minden véleménykülönbség ellenére közös alapot kell találnunk, ugyanis korunk nagy kérdé­se: miként maradhat életben az emberiség. E közös alap felkutatása a célja a nemzetközi együtt­működésnek hangoztat­ta Rusk. 7/7777777//////±TT7\ /MINDENFELŐL/ i/////////////////) Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök szombaton fo­gadta a Szovjetunióban ma­gánlátogatáson tartózkodó, 1'uzsi.jama vezette japán par­lamenti képviselőket, Hrus­esov és a japán vendégek I őszinte, baráti beszélgetést j folytattak, amelynek utolsó szakaszában részi vett Anasz­tasz Mikojan is. De Gaulle francia elnök és kísérete szombaton megérke­zett Argentínába, a főváros, Buenos Aires közelében fek­vő repülőtérre. Fogadására megjelent Arturo Illia argen­tin köztársasági elnök és több vezető közéleti szemé­lyiség. Az Egyesült Államok atomenergia bizottságá­nak jelentése szerint a nevadai kísérleti telepen végrehajtották a 16. föld alatti atomrobban­tást. Moszkvában aláirtak a Lengyelország cs Szovjet­unió közötti 1966-tól 1977-ig terjedő időszakra szóló meg­állapodást. amelynek értel­mében a lengyel ipar 80 komplett vegyiüzemi beren­dezést szállít a Szovjetunió­nak. Nyugati hírügynökségek je­lentése szerint a dél-vietna­mi szabadságharcosok gya­korlatilag elvágták a Saigon­tól északra vezető főútvona­lat. A hazafiak három kilo­méteres szakaszon felszedték a kövezetet és 50 méteren­ként barikádokat emeltek. A használhatatlanná tett útsza­kasz szélén a hazafiak táb­lát helyeztek el Ezen fel­szólítják a kormánycsapato­kat. hogy tegyék le a fegy­vert és csatlakozzanak hoz­zájuk. 2 D&L-MAGYARORSZAG Vasárnap, 1964. október 4.

Next

/
Thumbnails
Contents