Délmagyarország, 1964. október (54. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-30 / 255. szám

54. évfolyam, 255. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1964. október 30. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK1 Uj nyolcszintes lakóház épül További középmagas házak Szeged rendezési tervében Jobban használjuk fel az üzemi demokráciaszerveit! Ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa tegnap Szegeden ülést tartott, amelyen a tanács tagjain kívül részt vett Győri Imre elvtárs a megyei pártbizottság első titkára, Törköly Ferenc elvtárs, a szegedi városi párt-vb. tagja és Katona Sándor elvtárs, a Hazafias Népfront Csongrád megyei titkára, országgyűlési képviselő is. Oláh Mihály elvtársnak, az SZMT Nem halad megfelelően az üzemen belüli munkaerőgazdálkodás javítása. Az év első felében a megye iparában a dolgozók 44 százaléka változtatott munkahelyet. A Csongrád megyei Építőipari Vállalatnál tavaly 577 Fejlődik a munkahelyek életének demokratizmusa 7 r , .., „, . önkényes kilépő volt. A megyei elnokenek megnyitó szavai utan Juhasz József munkaerő-vándorlást sok téelvtárs, az SZMT vezető titkára „Hogyan élnek jogaik- nyező idézi elő, gyakran az kai és hogyan teljesítik kötelességüket az üzemi de- egészségtelen bérlicitálás is. mokrácia szervei" címmel mondott beszámolót. EzzeI a módszerei a Minőségi Cipőgyár szegedi gyáregységéből a legjobb szakmunkásokat kisipari szövetkezetek szipkázzák el. A bérlicitálás érezteti hatását a mezőgazdaságban is, mert miután a tsz-ekben nagyobb a kereseti lehetőség, igyekeznek felszipkázni az állami gazdaságok dolgozóit. Feltétlen szükséges a helyes bérarányok kialakítása, ami egyik előfeltétele a munkaerő stabilitásának. Bizonyos lazulás van a normafegyelemben is. A normák túlteljesítésének tendenciája Beszámolójában hangoztatta. hogy az üzemi élet demokratizmusa nálunk a rendszer lényegéből következik. Az üzemi demokrácia révén a dolgozók kincset érő termelési tapasztalatait felhasználjuk a népgazdaság fejlesztése és az egyes dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása érdekében. Egyidejűleg segítünk elterjeszteni a szocialista munkaerkölcsöt, erősítjük a szocializmus társadalmi, politikai alapjait. Az üzemi demokrácia szervei és intézményei megyénkben komoly szervezeti erőt képviselnek. 333 szakszervezeti alapszervezet, több mint 10S nyozásánál a szakszervezetek egyetértése szükséges. Mégis igen gyakran a szakszervezetek hozzájárulását csak utólag kérik ki. Hasonló probléma van a munkaadói segélyek kiutalásánál is. Gyakran előfordul csoportos normarendezés, a helyi szakszervezeti bizottság tudomása nélkül. így volt ez az Orvosi Segédeszközöket Gyártó Vállalat szegedi üzemegységében is, ahol a normakiigazításról a munkások csak akkor értesültek, amikor a 3—400 forinttal kevesebb fizetésüket megkapták. Ennél gyakoribb jelenség, hogy a szakszervezejti bizottságok nem elemzik a megyében is érvényes, aminek egyik oka, hogy a munkások termelési tapasztalata jobban fejlődik, mint a technológia fejlődése. A teljesítmények növekedésében szerepet játszik a technológiai utasítások megsértése is. amj a minőség rovására megy. Sokszor a technológiai fegyelem megsértése nem a munkástól indul ki, hanem erre különböző üzemi okok miatt maguk a művezetők ösztönöznek. A munkaerőhelyzetre való hivatkozással gyakran elhanyagolják a folyamatos norma karbantartást A Csongrád megyei Gépjavító Vállalatnál a bérgazdálkodás egyensúlyát ilyen okok bontották meg. A normacsoport vezetője erről úgy vélekedett, hogy „nem akartuk szidatni magunkat és ezért nem rendeztük a normákat folyamatosan". Lépjünk fel a liberális jelenségek ellen hatáskörébe kell vonni, hogy szavuk legyen az üzemi közéletben. ezer szervezett dolgozót időben a teljesítményt és az egyesít. A választott akti- ennek megfelelő egészségtevisták száma közel 16 ezer len bérfelfutásokat Legutóbb tő. 180 gyáregységben tevékenykedik üzemi tanács és 124 helyen társadalmi bíróság. Évről évre fejlődik és mind nagyobb munkástömegek fórumává válik a termelési tanácskozás. Ez év első felében 267 gyárban 70 ezer résztvevővel folytak termelési tanácskozások. Ami az üzemi közéletet illeti, elmondhatjuk, hogy a munkahelyek életének demokratizmusa nemcsak szervezetileg, hanem tartalmában is fejlődik. Tevékenységükben kifejeződik a munkásosztály felelősségérzete, pártunk politikájának, közelebbről pedig gazdaságpolitikájának helyeslése és a jó végrehajtást szolgáló törekvés is. A vitathatatlan eredmények összegezése mellett Juhász elvtárs mégis a szakszervezetek jelentősebb gondjairól beszélt E gondok között többek között megemlítette, hogy egyes gazdasági vezetőkkel szemben gyakran harcolni kell a legfelsőbb államhatalmi és igazgatási szervek által hozott törvények és rendeletek betartásáért, a jogkörökért. A túlórák utalváa Szegedi Kenderfonógyárban okozott jelentős problémát 80 munkás helyi normájának rendezése, akik huzamosabb időn keresztül 120 százalékot teljesítettek. A társadalmi bíráskodást is a szakszervezetek gondozására bízták. Azonban harminc társadami bíróság megalakulása óta egyetlen ügyet sem tárgyalt, pedig, sajnos, fegyelmi vétségek szép számmal akadnak. A munkahely életének demokratizálása során azt a tényt is figyelembe kell venni a szakszervezeteknek, hogy megyénkben a foglalkoztatottak 40 százaléka nő. A női dolgozók — különösen az új munkavállalók — az értekezleteken gyakran tanúsítanak félénkségét, viszszahúzódást. A félénkségből táplálkozó gátlások feloldása igényli a munkásaszszonyok családi problémáinak megértését a művezetők, de a szakszervezeti bizottságok részéről is. Igényli továbbá a rendszeres felvilágosító munkát a nők körében, munkakörülményeik állandó és rendszeres javítását, fejlesztését. A népgazdasági és egyéni érdekek összhangja A beszámoló további részében arról volt szó, hogy az üzemi demokrácia igen sajátos módon fejezi ki a népgazdaság és az eívéni érdekek összhangját Fejlesztésének fettétele most az, hogy szerveinek, fórumainak tevékenysége mindinkább a termelés, a gazdasági élet konkrét elemzésére épüljön. Mindenekelőtt azt kell elmondani, hogy kedvezőtlenül alakultak a termelési költségek iparunkban. A magas létszámfelfutás és a túlórákban testet öltött többletmunka rontja leginkább a termelés gazdaságosságát. Országosan 14, a megyében pedig 36 százalékkal több túlórát használtunk tel. mint az előző év hasonló időszakában. Ebből arra következtetünk, hogy nem halad kielégítően a munka- és üzemszervezés, a műszaki fejlesztés. Mindent el kell követni, hogy az országosnál jobban lemaradt építőiparunk pótolja lemaradását. megszűnjék az építőiparban a munka termelékenységének további romlása. A gazdasági életben jelentkező problémák közül a szakszervezeteknek, mint az üzemi demokrácia gondozóinak, különösen nagy figyelmet kell forditaniok a terv-, munka-, technológiai és normafegyelemre, az általános mtmkaerkölca helyzetére. — Azt hiszem mindenki előtt világos, hogy az üzemi demokrácia szerveinek és fórumainak figyelmét, tevékenységét ezekre a problémákra kell irányitanunk —» mondotta Juhász József. — Az SZMT elnöksége úgy véli, most az a legfontosabb, hogy határozottan fellépjünk minden liberális jelenséggel szemben. Az fizemi élet demokratizmusa nem fejlődhet egy jottányit sem a munkás felelősségtudat, a rend, a fegyelem fokozása nélkül. Ezért támaszkodnunk kell a szakszervezetek szervezeti erejére, az üzemi demokrácia szerveire és fórumaira, az osztálytudatos munkásokra, mindenekelőtt a szocialista brigádok tagjaira. Az üzemi közélet légköre tőlünk és ne felelőtlen anarchiára hajlamos elemektől függjön. A beszámoló után tartalmas vita kerekedett arról, hogy milyen problémák vannak az üzemi demokrácia fejlesztésében, a fegyelem tovább szilárdításában. H aj a s László elvtárs, a Vasas Szakszervezet megyéi bizottságának titkára azt hangoztatta, hogy egyes szakminisztériumok átgondolatlan rendelkezései fellazítják a Munka Törvénykönyvének a munkaidőre vonatkozó döntéseit. Az indokolatlan túlóráztatás kedvetlenséget szül a dolgozók körében. A hó elejei sétálás ós a hó végi hajrá a nem kielégítő anyagellátással függ össze. Hangsúlyozta: az 1965-ös terv meggondoltabb, körültekintőbb termelési és anyagfelhasználási tervezést követel. Az indokolatlan túlórák drágítják a termelést. Farkas Józsefné elvtársnő, a Szegedi Textilművek szb titkára a termelési tanácskozások rendkívüli hasznosságáról beszélt. Igen hasznosan működik társadalmi bíróság is a dolgozók szocialista nevelése, tudatformálása érdekében. Csikós Mihály elvtárs, az ÉDOSZ megyebizottságának titkára viszont arról beszélt, hogy a szezonmunkásokat je a szakszervezetek Képünk a Nádor utcában épülő nyolcszintes lakóház makettjét mutatja. A makett érdekessége, hogy műanyagból készült, s ez előnyére is vált. mert összhaiásában szemléltetőbben ábrázolja a leendő középmagas ház építészeti megoldásait. A makettet több kiállításon sokan látták a város lakói közül, s elismeréssel szóltak a tervezők munkájáról Kiss László elvtárs, az SZMT munkavédelmi bizottságának vezetője viszont erélyesen tette szóvá, hogy a megyében növekszik a balesetek száma. Teljesen hihetetlen azonban — viszont a statisztika ezt mutatja —, hogy csaknem minden esetben a balesetért a dolgozó a felelős. Még nagyobb hiba, hogy az ilyen elbírálásba a szakszervezetek belenyugszanak. Az üzemi demokrácia fejlesztésében fontos szerep hárul a munkásvédelmi őrségekre, mint olyan társadalmi szervekre, amelyek tevékenysége előmozdítja, hogy a munkásvédelem valóban társadalmi üggyé váljék. (Folytatás a 3. oldalon.) Szeged urbanizációs folyamatában fokról fokra előrelépünk. Ennek látható, érzékelhető tényeit a városkép szépülése, az építkezések adják. Az emeletráépítések, a foghíjakon létrehozott családi házak, az új és tovább terebélyesedő Ogyessza lakótelep stb. mind a fejlődő Szeged jelzői. A Korányi rakparton a környezetbe igen jól illően épült meg korábban — mint köztudott — a város legmagasabb, nyolcszintes lakóháza. Most a Nádor utca 10—12. szám alatt — miután régi, avult épületeket elbontottak — az EM Csongrád Megyei Építőipari Vállalat hamarosan megkezdi egy újabb középmagas, nyolcszintes lakóház, valamint egy 75 férőhelyes földszintes óvoda építését. A városi tanács, mint beruházó, az építkezés területét átadta a kivitelezőknek. A Nádor utcában felépítésre kerülő középmagas ház tervét a Szegedi Tervező Vállalat készítette. A felelős építész és statikus tervező Kocsis Béla, elektromos tervező Kőhalmi Józsefné, a víz-, csatorna- és gázrendszert Nóvák Jenő, a közműhálózatot Bálint Ede tervezte. A korszerű építészeti megoldásokkal készülő lapostetős lakóház véghomlokzatainak szélessége 13 méter 80 centi lesz. Az épület legmagasabb pontja közel 35 méterre emelkedik majd. Az óvoda a lakóház Somogyi Béla utcára néző főhomlokzata előtt lesz, s egy úgynevezett nyaktaggal kötik össze a házzal. A lakóház földszintjén helyezik majd el az óvoda szociális helyiségeit. A tulajdonképpeni óvodában három foglalkoztatótermet alakítanak ki. Mind a lakóházat, mind az óvodát gázzal fűtik majd. Az óvoda udvara a Somogyi utca felől lesz. Az épület Oroszlán utcára néző része előtt gépkocsi parkírózóhelyeket létesítenek. Természe-1 tesen mind az óvoda, mind a lakóház környékét parkosítják. A lakóház és az óvoda építését — a terv szerint — 1966-ban fejezik be. Szeged általános rendezési tervében további középmagas házak építése is szerepel. Az eddigi elgondolások szerint — amint a kérdésekre válaszolva közölték ezt is a városi tanács építési* valamint tervosztályán — a Tisza partján, Újszegeden több középmagas házat húznak. Az újabb középmagas házak építési elgondolásairól, megvalósításáról később hoznak végleges döntést az Építésügyi Minisztérium közreműködésével. Az épülő iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHi vasműben A lassanként tizenöt éves Dunai Vasmű állandóan fejlődik, gyarapodik új létesítményekkel. Jelenleg a legnagyobb építési vállalkozás Dunaújvárosban a hideghengermű elkészítése. A hatalmas csarnok már áll, s a teljes beruházás 1700 millió forintba kerül. Képünkön: automata gép készíti § spirálisap hegesztett csöveket