Délmagyarország, 1964. október (54. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-20 / 246. szám

Kádár János elvtárs beszéde (Folytatás az első oldalról.) tökéltség, hogy ennek az együttműködésnek a formá­it megtaláljuk, kidolgozzuk és realizáljuk. Mivel kölcsö­nösen megvan a szándék az együttműködéshez —, feltét­lenül gyümölcsöző eredmé­nyei is lesznek, és ez hasz­nos, és jó. mert a fejlődés ezzel meggyorsul, és jól szol­gáljuk másik célunkat is; a kapitalista világrendszerrel békés viszonyok között folytatott versenyt. Mi győz­ni akarunk ebben a verseny­ben. (Taps.) Márpedig, ha a tőkések a kapitalista rend­szer szabályai szerint, a részvénytöbbségek összevá­sárlásával olyan monopóliu­mot tudnak létrehozni, hogy azok világrészekre terjednek ki, és azon belül tudják a gazdaságosságot érvényesí­teni, akkor mi, a szocialista országok sem járnánk el he­lyesen. ha ki-ki csak a ma­ga kútját ásná és mindent a világon maga próbálna elő­állítani. Hagyományos bará'srg — A megtárgyalt kérdé­seken túl, a lengyel töme­gekkel való találkozás során is szinte kézzel foghatóan érzetük, hogy barátságunk, küldöttségünk lengyelorszá­gi tartózkodása idején, an­nak minden napjában és órájában tovább erősödölt, szilárdult az ősi és hagyo­mányos, de most új tartalmú szocialista, a proletár inter­nacionalizmus alapjain nyug­vó magyar—lengyel barát­ság. (Nagy taps.) — A népek barátsága ter­mészetesen szintén hatalmas kérdés és abban sok min­den szerepet játszik. Töb­bek között a történelmi múlt is. A régi kizsákmányoló osz­tályok, és képviselőik, a ki­rályok, a földesurak, a nagy­tőkések, a Horthy- és Pil­sudski-féle fasiszták egykori tetteiért a népek nem felel­nek. Különösen nem felel­nek a mi országainkban, ahol leszámoltak a régi ki­váltságos osztályok hatal­mával. De meg kell mon­dani, hogy a magyar—len­gyel barátság erősítésében ma segít nekünk az, hogy a magyar és a lengyel történe­lemben igen sok a közös vo­nás és soha, semmi nem volt a mi népeink között, ami az egyetértést és a ba­rátságot zavarta volna. De volt sok minden, ami ezt a barátságot már századok óta építi. — Jártunk például az európai tudomány egyik fel­legvárában, az idén 600 éves krakkói egyetemen. Megmu­tatták nekünk a diákok több száz évvel ezelőtti szállását, a lépcsőt, amit úgy hívnak, hogy „magyar lápcső", mert a magyar diákok ott jártak fel tanulni. Kiderült, hogy száz és száz magyar diák ta­nult ott és közülük nem egy később népünk érdemes em­bere lett. ök már akkor építették a magyar—lengyel barátságot. — Krakkóban ezrével él­nek olyan lengyel állampol­gárok, akik a második világ­háború idején Magyaror­szágra jöttek, itt élvezték a magyar nép rokonszenvét, és nagyon szép emlékekkel tér­tek haza. Jártunk Nowa Hután a Le­nin Kohászati Üzemekben is. Éppen úgy, mint a mi Dunai Vasművünk, szovjet műszaki tervek alapján, szovjet be­rendezés alapján, szovjet tanácsadók közvetlen segít­ségével készült, de aztán a magyar, illetve a lengyel nép munkájával épült és nö­vekedett. Jó szocialista szel­lemben dolgoznak ott, nagy­szerű eredményeket érnek el, szocialista brigádjaik vannak, és éppen olyan ifjú ez a Nowa Huta és a Le­nin Kohászati Üzem, aho­gyan a mi Dunaújvárosunk és a Dunai Vasműnk is az. Ez az üzem is szolgálja a magyar—lengyel barátságot — A lengyel elvtársakkal már van egy többoldalú megállapodásunk arra, hogy kohászati programunkat egyeztetjük. Hogy ne kell­jen a hengereket mindunta­lan átállítani, bizonyos hen­gerelt árut itt állítunk elő, mást ott. Ezenkívül őnekik már kész a hideg henger­művük, a mienk talán jö­vőre lesz kész. A Dunai Vasműnek azok a szakembe­rei, akik majd a hideg hen­germűben dolgoznak, most ott, Nowa Hután, a Lenin Kohászati Üzemek hideg hengermű vében sajátítják el azokat a tapasztalatokat, amelyeket lengyel elvtársa­ink szereztek. Ezt nevezzük mi igazi internacionalista barátságnak, a szocializmust építő két nép kölcsönös se­gítségének és barátságának. — Megbeszéltük természe­tesen a külpolitikai helyzet mindkettőnket érdeklő kér­déseit is: egyeztettük állás­pontunkat és örömmel je­lenthetjük, hogy pártjaink és kormányaink teljesen azonos módon ítélik meg a nemzetközi élet összes lé­nyeges kérdéseit. Mindkét országnak az a véleménye, hogy a jelen helyzetben a döntő közös feladat a pro­vokátorokat és gyújtogatókat féken tartani, a béke meg­őrzéséért és megszilárdításá­ért harcolni. Megegyeztünk abban, hogy ahogyan eddig, ezután is együtt küzdünk a nemzetközi életben ezekért a célokért. Azt hiszem, nem árulok el titkot, ha azt mondom, hogy a mi rend­szerünk és a mi kormá­nyunk anti-imperialista, az imperializmus ellen van. Szövetségesünknek tekintünk minden anti-imperialista erőt, a gyarmati rendszer teljes megszüntetéséért, a népek szabad nemzeti fejlődéséért harcolunk, azzal a remény­nyel, hogy végül a társadal­mi haladás és a szocialista rendszer világméretekben is győzedelmeskedni fog. (Nagy taps.) — Elvtársak! Mi úgy vél­jük, hogy az adott nemzet­közi viszonyok között a je­lenleg elhalmozott hatalpias pusztílóeszközök korszakában közös érdek a béke és a bé­kés egymás mellett élés. Mi ezt valljuk és politikánkban gyakoroljuk, őszintén, be­csületesen, elvi engedmények nélkül, de az együttműködés igaz szándékával, békés egy­más mellett élést akarunk, függetlenül attól, hogy más országokban milyen társadal­mi rendszer van. Persze, folytatjuk vitánkat, hogy melyik társadalmi rendszer a jobb, de vitázunk abban, melyik társadalmi rendszer ad többet a dolgozó embernek jogban, kenyérben, kultúrá­ban, nyugalomban és béké­ben. Az a társadalmi rend fog győzedelmeskedni! (Nagy taps.) Ezt őszintén és becsületesen meg akarom mondani. Isme­retes, hogy a Szovjetunióban a legfelső vezetésben sze­mélycsere következett be. Hruscsov elvtársat, aki élet­korára, nem kielégítő egész­ségi állapotára hivatkozva felmentését kérte, felmentet­ték és Brezsnyev, illetve Koszigin elvtársat választot­ták meg helyére. Az ilyesmi minden pártban és minden országban az illető párt- és az illető ország döntésétől, elhatározásától függ. Én a magam részéről úgy, gondo­lom, hogy Hruscsov elvtárs­nak nagyon nagy érdemei vannak a sztálini személyi kultusz elleni harcban, és abban, hogy a béke fennmar radhatott ö a békéért dol­gozott. \á/t;ixalliin állásponton A munkásmozgalom iífőszern kérd?sei — Megtárgyaltuk a nem­zetközi munkásmozgalom je­lenlegi helyzetét, időszerű kérdéseit. Együtt és sajnálat­tal konstatáltuk, hogy a nem­zetközi kommunista mozga­lom és a szocialista országok viszonylatában jelenleg bizo­nyos véleményeltérés zavar­ja az egységet. Azt gondol­juk, hogy a szocialista orszá­gok viszonylatában lehetsé­ges, és elképzelhető, hogy ideológiai véleményeltérés legyen a pártok között, ame­lyek a szocialista országban kormányoznak is. De az a meggyőződésünk, ha van is ilyen kérdés, rendes elvtársi megbeszélések, tanácskozá­sok keretében, elvtársi lég­körben kell megvitatni és tisztázni és semmiképp sem szabad állami vonalon kül­politikai együttműködésünk­ben törést megtűrni. Nekünk egységesnek kell lennünk. Ez nemcsak a szocialista országok népeinek elemi ér­deke, hanem a világ minden népének, mert jelenleg a béke fő fenntartó ereje az a tizennégy szocialista or­szág, ahol a hatalom a bé­két óhajtó tömegek kezében van. (Lelkes tagps.) — Megegyeztünk abban is, hogy előmozdítjuk az elvtársi tanácskozásokat, az eszme­cseréket, a szélesebb körű megbeszéléseket és minden erőnkkel és tudásunkkal azon leszünk, hogy a nemzetközi munkásmozgalom egysége szilárduljon és növekedjék. Kedves elvtársak! — Jó, hogy mindkét ország egész életét, pártjaink tevé­kenységét ugyanúgy, mint a Szovjetunióét a XX. kong­resszus alapvető eszméi, az 1957-es és 1960-as moszkvai tanácskozások helyes megál­lapításai vezérlik. Ugyanazo­kért a célokért harcolunk to­vább. Amikor azt mondjuk, hogy egységre törekszünk, akkor ezt úgy értjük, hogy az egység mindenképpen és elsősorban a Szovjetunióval, a mi nagy szocialista csa­ládunk elsőszülöttjével éljen, erősödjön és növekedjék to­vább. (Nagy taps.) Éljen, erősödjék és növekedjék a szocialista Lengyel Népköz­társaság és a Magyar Nép­köztársaság, valamennyi szo­cialista ország együttműkö­dése is. Ez a mi közös érde­künk, ez következik a mi el­veinkből, törekvéseinkből. — Kedves elvtársak! A hé­ten sok különböző esemény történt. Voltak olyan hírek, amelyeknek nagyon örül­tünk. és volt olyan hír is, ami meglepett bennünket — Én azt hiszem, hogy azok a magyar százezrek, akik a közelmúltban és az idén is itt, a mi hazánkban üdvözölhették és szívből üd­vözölték Hruscsov elvtársat, mint a nagy Szovjetunió Kommunista Pártjának, ál­lamának, népének reprezen­tánsát és a béke fáradhatat­lan harcosát, jól tették, és utólag sincs semmi gondol­kozni valójuk ezen. Szá­munkra pedig az a lényeges és döntő, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság kor­mányának politikai állás­pontja az ismert kérdések­ben, a béke, a békés egymás mellett élés kérdésében, a szocialista országok egységé­re való törekvésben, a nem­zetközi munkásmozgalom is­mert kérdéseiben egy haj­szálnyit sem változott és nem fog változni ezután sem. (Nagy taps.) — Az emberi kapcsolatok terén emberekkel a viszony az emberektől függően kü­lönböző lehet, hiszen min­den ember más. De szeret­ném nyomatékosan aláhúzni, hogy a magyar kommunis­ták, a szocializmus ügyét szívén viselő minden magyar ember — és ez a mi több­ségünk — mindig tisztelet­tel. mindig szeretettel, jó elvtársi együttműködésre va­ló készséggel találkozik és dolgozik azokkal, akik a nagy Szovjetunió Kommu­nista Pártját, a nagy szov­jet államot, a nagy szovjet népet képviselik. (Taps.) ök a mi népünk leghűségesebb szövetségesei, legerősebb tá­maszai a nemzetközi élet­ben. — Azok a tisztelt szovjet elvtársak, akik most a veze­tő poszton felváltották Hrus­csov elvtársat, Brezsnyev elvtárs, illetve Koszigin elv­társ, előttünk ismert em­berek, barátaink, barátság fűz velük össze bennünket, ők ugyanannak a fő politi­kai vonalnak ismert képvise­lői, munkálói voltak ez ide­ig is, ami mellett most a Szovjetunió Kommunista Pártja és kormánya ismét hitet tett, mondván, hogy a XX. kongresszus, a XXI. és a XXII. kongresszus, a nemzetközi életben pedig a béke megőrzése, a haladás erőinek egysége vezérli őket. Ez így van, nem változott. Ez változatlanul így lesz to­vább, a magyar—szovjet vi­szonyban is. — Ha most azt vizsgáljuk, hogy mi a további teendő, akkor úgy tudom ezt meg­határozni, hogy az eddigi politikai vonalon, az eddigi szellemben erősítsük egysé­günket, pártunk, népünk ösz­szeforrottságát és dolgozzunk keményen szocialista cél­jainkért. (Nagy taps.) Ha vannak az embereknek igé­nyeik, sürgető óhajaik, ak­kor tudniok kell, hogy elő­ször ami tízparancsolatunk első parancsolatát kell kö­vetni: dolgozni kell, mert minden érték teremtője az emberi munka! Ha növeljük az értékek mennyiségét, ak­kor több jut mindenkinek. — Mi azzal a lelkesedéssel és bizalommal kezdjük itt­hon újra a munkát, amely­lyel eddig is végeztük. Hi­szünk szocialista igazsá­gunk erejében, hiszünk pár­tunkban, munkásosztályunk­ban, népünkben. Népünk sú­lyos történelmi viszonyok, nehéz küzdelmek közepette tett hitet a béke, az igazsá­gosság, a szocialista társada­lom mellett. Küldöttségünk valamennyi tagja nevében még egyszer köszönöm ked­vességüket. türelmüket, hogy meghallgattak, minden jót, jó munkát, sok sikert kívá­nok önöknek és egész né­pünknek! (Lelkes, nagy taps!) Kádár János nagy tetszés­sel, hosszan tartó tapssal fo­gadott beszéde után a fo-­gadtatás az Internacionálé hangjaival ért véget. (MTI) talmas kódnak, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetése száll ;tások ellenében. a szocializmusért, a békéért és Tnépek szabadságáért fóly­alatt nagymértékben kibontakoznak a lengyel nép alkotó Mindkét fél pozitívan értékelte az alapvető iparágak- tátott harc közös stratégiájának és taktikájának kidol­erői a szocializmus építésében. ban a konkrét szakosítási ajánlások kidolgozása érdeké- gozásában A lengyel fél elismerését fejezte ki a Magyar Szo- ben folytatott munka megindítását. Megállapítják, hogy A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egve­rialista Munkáspártnak, a forradalmi munkás-paraszt 1963 novembere óta közös szakosodási irányokat dolgoztak sült Munkáspárt hangsúlyozza azt a hatalmas élesztő ha­kormánynak és a testvéri Magyar Népköztársaság népé- ki a két ország iparában az elektronika, a híradástechnika, tást, amelyet a lenini gondolat és gvakorlat alkotó fei­nek kiemelkedő gazdasági és erkölcsi-politikai ered- az erősáramú berendezések, az ipari armatúra, a gyógy- lesztésére," a dogmatizmus és a reviziönizmus leküzdésére menyeiért _ szerek és a növényvédőszerek gyártása területén. Munká- a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. és XXII. kongresz­A felek megelégedéssel állapítják meg, hogy a Ma- latol: folynak a finomvegyszergyártás, az elektromos szi- szusainak határozata gyakorolt a nemzetközi munkás­gyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság gaz- geteiő anyagok, a műszerek, valamint a hajóipar szako- mozgalomban Mindkét párt egyaránt azen az állásponton dasági kapcsolatai eredményesen fejlődnek. sítási irányainak megállapítására. áll, amelyet a kommunista- és "munkáspártok 1957. és 1960. E kapcsolatok különösen kiszélesedtek és elmélyültek Helyesnek és célszerűnek tartják, hogy a szakosítási évi tanácskozásán szülelett határozatok tartalmaznak, az utóbbi időbon, a Lengyel Népköztársaság párt- és munkát tovább folytassák, azt elmélyítsék és kiterjesszék A két párt kifejezi azt a meggyőződését hogy minden kormányküldöttségének 1963 novemberében a Magyar más fontos iparágakra is. szocialista ország valamennyi kommunista- és munkás­Népköztársaságban tett látogatása óta. Mindkét fél részére hasznos közvetlen kapcsolatuk lé- párt köteles hozzájárulni a nemzetközi munkásmozgalom­A felek a jövőben is tevékenyen részt vesznek a Köl- tesültek az üzemek, tervezőintézetek, szerkesztő irodák, ban fennálló véleménykülönbségek leküzdéséhez, a fel­csönös Gazdasági Segítség Tanácsa munkájában és kü- tudományos kutatóintézetek és minisztériumok között. A merült nézeteltérések csökkentéséhez és az álláspontok lönös fontosságot tulajdonítanak a tagországok közötti szo- felek célszerűnek tartják ezen együttműködés további ki- egymáshoz való közelítéséhez marxizmus—leninizmus el­cialista munkamegosztás fejlesztésének. Ehhez az együtt- szélesítését és elmélyítését. vei alapján, pártszerű légkörben folytatott megbeszélések működéshez fontos hozzájárulás a Magyar Népköztársaság Különösen fontosnak tartják a műszaki-tudományos útján. Mindkét párt úgy véli hogy az ideológiai téren és a Lengyel Népköztársaság kétoldalú kapcsolatainak ál- együttműködés kiszélesítését, közös tudományos-kutató, fennálló ellentéteknek nem kell kiterjedniük az államok landó fejlődése. . tervezési, szerkesztési munkák formájában", a mindkét or- közötti kapcsolatokra. A felek pozitívan értékelik a magyar—lengyel ál- szagot érdeklő területeken. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengvel Egve­!andó gazdasági együttműködési bizottság tevekenyseget. Pozitívan értékelték a Magyar Népköztársaság és a sült Munkáspárt megállapítja, hogy kapcsolataik erősöd­A bizottság 6 éves tevekenysege elősegítette a ket ország Lengyei Népköztársaság tervező szerveinek a kát ország nek és mélyülnek. Együttműködésük szorosabbra fűzése gazdasági egyuttmukodesenek novekedeset, valamint u] i966—1970-es évekre vonatkozó népgazdaság-fejlesztési ter- szempontjából alapvető jelentőségű a kát Párt között ki­lehetoségeket tart fel a magyar es a lengyel ipar egjutt- vérp] valamint a két ország gazdasági kapcsolatainak feilődött küldöttség- és tapasztalatcsere Mindkét párt to­működésében és szakosításában. . .. ,, és áruforgalmának további fejlesztéséről folytatott kon- vább folytatja és mélyíti ezt a gyümölcsöző együttműködést A két ország gazdasagi erejenek fejlodese kovetkez- zultació eredményeit A Magyar Népköztársaság és a Len- * tében a kölcsönös aruforgalom Ienyegesen megnovekedett. gyel Népköztársaság közötti kölcsönös áruforgalom A felek egyöntetű meggyőződése, hogy a Magyar Szo­Az 1958—1963. években a Magyar Népköztársaság es a 1970_ig az 1964 évihez viszonyítva 60—70 százalékkal cialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a forradalmi Lengyel Népköztársaság közötti arucsereforgalom korul- növekszik. munkás-paraszt kormány küldöttségének a Lengvel Nép­beiül két és félszeresére emelkedett. A forgalom noveke- köztársaságban tett mostani látogatása hozzáiárul a Ma­désével együtt jelentós változások következtek be a kül­kereskedelem struktúrájában, ami elsősorbán a gépek és berendezések kölcsönös szállítása növekedésében mu­gvar Néoköztársaság és a Lengyel Népköztársaság közötti sokoldalú együttműködés továbbfejlesztéséhez. valamint az egész szocialista közössé"? esvségének erősítéséhez — tatkozott meg. A Magyar Szocialista Munkáspárt es a* Lengyel Egye- a szocializmus és a béke érdekében. A felek pozitívan értékelték a meddőhányókat fel- sült Munkáspárt képviselői baráti véleménycserét folytat- .. „ ,Qr. , . , . dolgozó magyar—lengyel vállalat, a -Haldex- mindkét or- tak a pártmunkának a legutóbbi találkozás óta eltelt be- K"elt varsoDan, iat>4. oxtooer no i/-en. Bzág számára hasznos tevékenységének állandó fejlődését, következett időszakban fejlődéséről, valamint a nemzet- KÁDÁR JÁNOS, WLADYSLAW GOMULKA, A felek hangsúlyozzák a Magyar Népköztársaságnak, közi kommunista- és munkásmozgalom jelenlegi helyze- a Magyar Szocialista a Len gye] Egyesült a Lengyel Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista téről. A véleménycsere megerősítette, hogy mindezekben Munkáspárt Központi Munkáspárt Központi Köztársaság képviselői által a vaskohászat területén létre- a kérdésekben teljes a nézetazonosság. Bizottságának első titkára. Bizottságának első titkára hozott együttműködési szervezet, az »Intermeta!l« megala- Mindkét párt legfőbb internacionalista kötelességének a forradalmi munkás-paraszt . kításáról 1964 júliusában aláírt megállapod-s jelentőségét, tekinti, hogy a közös cél érdekében folytatott harcban az kormány elnöke JOZEF CYRANKIEWICZ, Ugyancsak pozitívan értékelik a KGST néhány más tag- egyenlőség, a kölcsönös tisztelet és a szolidaritás elvei a Minisztertanács elnöke, államainak ehliez a szervezethez történő csatlakozási szán- alapján alkotó módon hozzájáruljon a nemzetközi mun- a Lengyel Egyesült kásmozgalom egységének és összeforrottságának erősítésé- Munkáspárt Politikai Á két ország közötti együttműködésben nagy jelen- hez. Hangsúlyozzák mindegyik párt önállóságát saját or- Bizottságának tagja Kedd, 1964,. október 20. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents