Délmagyarország, 1964. október (54. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-20 / 246. szám

JUTKA ü a többiek Kastély a Szőrééi útoin. Kapuján felirat: Ifjú Gárda Ifjúsági Város. A 24 holdas területnek 14—18 év közötti fiatalok a gazdái, százharmincan állami gondozott gyerekek. Három évet töltenek el az Ifjú Gárdában, s Innen már mint kész szakmunkások kerülnek ki az üzemekbe, gyárakba. — Milyen szakmát tanulhatnak a fiatalok? — Kőműves, asztalos, női szabó, zöldség- és dísznövénykertész lesz belőlük — mondja az intézet igazgatója — Van tíz olyan gyerekünk ls, akik más szakmát tanulnak a városban. Mankóban Az egyik üvegházban az ifjú kertészek valóságos kis dzsungelt varázsoltak különböző délszaki növényekből. A másikban virágokat szaporítanak. Az asztalosmühelybem is szorgos munka folyik. Dobogót készítenek a színjátszó csoportnak, modern vonalú tv-állványt, rekamiét, székeket. Több fiatal már a bútortervezést is megtanulta. Nem győzünk a megrendeléseknek eleget tenni — mondja a műhely vezetője. — Szívesen dolgoztatnak a fiúkkal, mert lelkiismeretesen, pontosan készítik el a bútordarabokat. Amikor az egyik tanterem mellett haladtunk el, ahol könyvek fölé hajolnak a gyerekek, büszkén jegyezte meg az igazgató: — A kőműveseink építették. »Érzékeny lelkek világán A fiúk és lányok arcán félszeg mosoly ült, amikor beszélgettünk. -Érzékeny lelkek világa- — így fogalmazta meg egyik pedagógus ismerősöm az állami gyermeknevelő intézetek légkörét. Gyermekkorban leromlott ideák, az erkölcstelenség emléke kísérti ezeket a fiatalokat. S mindegyik tél, bújik múltja előL Ma már anyagi okok miatt nagyon kevesen vannak nevelőotthonban. Többségük a szülök züllöttsége, nemtörődömsége miatt került állami gondozásba. Aki még nem felejtett Az igazgató szobájában, kis szekrényben 130 gyerek története. Szomorú történetek. mint A. Lajosé. A papír csak a száraz tényeket rögzíti és a dátumokat. De amikor a fiúval beszélgettünk, érzései szinte lángoltak. Lali szemébe könnyek tódultak, amikor szüleiről kérdezJlcitjelek a ci^auítán A dohányosok többsége — főleg a Kossuthot és a Tere vet szívók népes tábora — a trafikban mindig ugyanannak a gyárnak a cigarettáját kéri. Az ilyen „rendszerető" dohányos aztán a legkisebb idegen ízt is megérzi kedvelt szívnivalóján, s töri a fejét, mi lehet az oka a változásnak, hiszen a csomagon rajta van a gyári jelzés, lágymányosi, debreceni, egri stb. dohánygyár. Nos, előfordul, hogy a gyárak néha kisegítik egymást csomagolóanyaggal. A cigaretták nacionáléjáról azonban teljes bizonyosságot szerezhet az, aki megismerkedik a cigarettán látható titokzatos számokkal. Ehhez azt kell tudni, hogy öt dohánygyárunkat a következő sorrendben tartják nyilván: lágymányosi, debreceni, egri, pécsi és sátoraljaújhelyi. Minden cigarettán a névjelzés alatt egy ezres nagyságrendű szám van, például 1182, 3111, 5082. Ez árulja el, hogy hol készült a cigaretta. A négy szám közül az első a gyárat, a következő kettő a gyártó gépsort, a negyedik pedig a műszakszámot jelzi. Tehát az első példát véve alapul kiderül, hogy a Lágymányosi Dohánygyár 18-as gépsorán a második műszakban készült a szivarka. A cigaretta másik végén — legtöbbször észre sem vesszük — ugyancsak van szám és betűjel, s ez a gyártás idejét jelzi: például 4 H 27. Az első szám az évet, a betű — nem a szoros ABC szerint — a hónapot, a következő számok pedig a napot jelölik, vagyis az említett cigarettát 1964. augusztus 27-én gyártották. Ezek ntáh már gyerekjáték „kinyomozni", hogy melyik gyárban, mikor készült az a cigaretta, amelyet éppen kiveszünk dobozából. Meghitt beszélgetések a könyvről A járás falvaiban most, az őszi hónapokban van a könyvek "szüretje-. A megyei könyvhetek alkalmából előadásokat és kiállításokat szerveznek. Nem zajos, parádés események ezek, inkább csendes és meghitt beszélgetések, ismerkedések. A szépirodalmi művek, a mezőgazdasági és egészségügyi szakkönyvek ajánlói a legavatottabbak: írók és kultúraktivisták. Október első hetében hat falu fiataljai közt hintették ed az ifjúsági regények szeretetének magvait, novemberben pedig a szövetkezeti gazdákkal ismertetik meg a legújabb mezőgazdasági szakkönyveket és a szíves fogadtatásra érdemes regényeket. Velük érkezik több író is, mint Papp László, Gergely Mihály, Berkesi András. Sós Zoltán, Hajnal Gábor, Garai Gábor, Váci Mihály. Nép és iró véleménycseréje nemcsak a könyvekben, de fgy szemtőlszembe is mindig bensőséges és hasznos. Az író-olvasó találkozók színhelyei elsősorban a távoli falvak, tanyaközpontok, mint például Dóc, Baks, Csengele, Pusztaszer. Kísérje siker, megértés, sok-sok őszinteség és hasznos tapasztalás a könyvek Ihletéinek és alkotóinak e találkozóit. teim. Szűkszavúan válaszolt, elutasítóan. Nem tud, nem akar emlékezni. Apjára és anyjára, akik négy kistestvérével együtt napokigétlen, szomjan egyedül hagyták. Szórakozni mentek, ö ment a rendőrségre. adjanak neki más szülőt "édesek- helyett, mert neki nagyon rossz így. Nem akar emlékezni, de nem tud felejteni. Talán másfél év múlva, mikor felszabadul mint asztalos. Kis Ycdóc volt K. Jutka már három éve van ebben a nevelőotthonban. Amikor ide került, kis vadóc volt. Ma már reálisan gondolkozik, s nyugodtan beszél arról, hogyan élt azelőtt. — Apám ivott, s engem is itatni akart. Édesanyám tüdőbeteg. Én galeriba jártam. Jobb volt közöttük, mint otthon. — És most? — Ebben a tanévben szabadulok fel, nöi szabó leszek. Szeretnék hazamenni Pestre, s ott elhelyezkedni. Édesanyámmal akarok élni. Kettesben. És nyelveket akarok tanulni. S biztosan eljön az az idő is, amikor nemcsak mint embert — hanem mint társat is — megszeretek valakit. Mert már szeretem az embereket. — Ar ról mit tud? — N keresem. Nem akarok adni róla. Neki már nem remeg a hangja, mint Lajosnak, ö már döntött, mit akar. Újra hisznek Az Ifjű Gárdában igyekeznek feledtetni a gyermekkori csalódásokat, megrázkódtatásokat A nevelők minden szeretetüket a gyerekeknek adják. Gondolnak arra is, ne csak egymás között legyenek, hanem a szüleikkel lakó fiatalok társaságába is eljussanak. Szombatonként és vasárnaponkét bejárnak a városba, elmennek táncolni, színházba, moziba. Maguk vásárolnak ruhaanyagot — mert megszüntették az egyenruhát — amit a varrodában a legmodernebb ízlés szerint varrnak meg, akárcsak azokat, amelyeket rendelésre készítenek. — Mi visszaadjuk a hitüket az emberekben, a felnőttekben. Általában sikerül. De amikor elmennek tőlünk, még mindig ott bujkál bennük a régi emlék, s egy újabb sérüléskor felszakadhat a seb. Akkor kárba veszett az egész munkánk — mondja Fórizs Elek nevelő. Ezt csak azok tudják megakadályozni, akiknek környezetébe kerülnek. Ha szeretettel, barátsággal fogadják őket, segítséget nyújtanak, hogy lassan teljesen feledésbe merüljön a múlt. Kovács Attila A sándorfalvi Farkas-ügy A gyümölcsös, a Isz és egy kívülálló Panasz érkezett szerkesztőségünkbe a sándorfalvi Üj Élet Tsz-ből. Többen szóvá tették, hogy milyen jogon művelhet Farkas Ferenc egyéni gazda 5 hold gyümölcsöst a tsz-ben. A panaszt kivizsgáltuk, s igazat kell adnunk azoknak, akik ebben az ügyben a szövetkezeti demokrácia megsértését látják. Azonban ahhoz, hogy a tulajdonképpeni Farkasügvet a maga valóságában ítélhessük meg, ismerni kell a körülményeket. A szálak még az átszervezés időszakába nyúlnak vissza. Kártalanítás után — vissza? Sándorfalván, különösen a homokpusztai részen — amint ezt Martonosi István, a községi tanács vb elnökhelyettese is elmondotta — igen sok a szőlő és a gyümölcsös. Ezek jó részét az egyéni időkben a módosabb gazdák telepítették. Ezek közé tartozott Farkas Ferenc is. Csakhogy amíg a tszszervezés időszakában a homokpusztai emberek az Öszszefogás útját választották, addig Farkas eltűnt a környékről, színét sem látták, míg zajlott a szervezkedés. Később megjött, mint mondotta, a reumáját gyógyíttatta. Közben gyümölcsöse a tagosítás során a tsz táblájába került. Farkasnak kártalanítás címén hasonló egységben jó minőségben nem tudtak másik gyümölcsöst adni. Valahonnan a község határából azonban két holdat mégis kiszakítottak. A törvény kimondja, hogy a kártalanítás során egyik fél sem szenvedhet csorbát Farkas élt ezzel a lehetőséggel és a tsz-től kártalanítás címén a két hold gyümölcsös mellé 130 ezer forint készpénzt is kapott. Régi, betagosított gyümölcsösét az első évben a gazdák közösen művelték, később pedig 3—4 család részes alapon dolgozott benne. De nem rendesen. A kert elgazosodott, a fák egy része tönkrement. Ide Kívánkozik az is, hogy a gyümölcsös talajának tápanyag-utánpótlására kiszállított műtrágya éveken át felhasználatlanul az út mentén hevert. A faállományban — miután felszedték a kerítést — kárt tettek a nyulak. A tagság nélkül Váczi József tsz-elnök — aki a Fclgyői Állami Gazdaságból, mint agrármérnök került Sándorfalvára elnöknek az Üj Élet Tsz-be — jól látta a keletkezett kárt. Kereste a megoldást, s úgy határozott, hogy a gyümölcsös kezelését visszaadja annak, akitől megvették. Idén tavasszal Farkas Ferencet behívatta az irodára, s egyezkedni kezdett vele. S ez az egyezkedés már a közösre tartozott volna, mert annak idején a tsz pénzén vásárolták meg Farkas Ferenc gyümölcsösét. A kettőjük között született megállapodás szerint Farkas ugyanolyan feltételekkel gondozhatja a kertet, mint a többi tsz-tag. Írás, szerződés azonban nem született. Valószínűen azért, mert a mintaalapszabály is tiltja, hogy kívülállók földhöz jussanak a közösből. Mint kiderült, a megbeszélés kezdetén Váczi meg a helyiségben tartózkodó tsz-párttitkárt is kiküldte, hogy négyszemközt tárgyalhassanak Farkassal. A tsz-elnök később sem vitte az ügyet az igazgatóság, vagy a közgyűlés elé. A községi tanács, a járási párt-végrehajtóbizottság, s a járási tanács javaslata ellenére sem készített szerződést Farkassal. Ezek után érthető, hogy a gazdák most rosszallásuknak adnak hangot. Váczit elmarasztalják, mert a tsz vagyonával a tagság belegyezése nélkül rendelkezett. S nem lehet vitás, a tsz elnöke valóba nmegsértette az alapszabályt, a szövetkezeti demokráciát. Az ügy kapcsán azonban azt is el kell mondani, Farkas Ferenc jól gondozta a kertet. A szőlőt és a gyümölcsöst megtisztította a gyomoktól és a kártevőktől. Almából jó termést ért el. Felhasználta a tsz-től kapott szervestrágyát és az évek óta összegyűjtött műtrágyát. A fák ágai roskadoznak a gyümölcs súlya alatt. Tehát megmutatta, hogy a jócskán elhanyagolt kertből milyen rövid idő alatt lehet ismét komoly jövedelemre szert tenni. A szövetkezeti gazdák azonban ezt az eredményt nem akarják elismerni. Az 5 gyümölcsöseikért — mert ők beléptek a tsz-be — annak idején nem fizettek kártalanítást, mint a Farkas-féle gyümölcsösért, s volt tulajdonosa most mégis éppen olyan előnyöket élvez, mint ők. Váczi József is említette, még azt is hozzáteszik: „Könnyű volt Farkasnak jó eredményt felmutatni, hiszen több, jobb minőségű vegyszert kapott a tsz-től." Hogy ebben mi az igazság, azt már nehezebb megállapítani. Bár úgy véljük, ebben eenki sem kereshet mentséget a maga számára. A tsz-elnök bizonyítja, hogy még a legdrágább védekezőszer is mindenkor a gazdák rendelkezésére állt. Talán inkább a hozzáértésben volt hiba. A legtisztességesebb tt egoldás Magam is jártam Homokpusztán. Beszélgettem Farkas Ferenccel ás feleségével. Amit elmondott, abból meggyőződhettem: ő nem ellensége a szövetkezetnek, bár most ezt sokan állítják róla. Eddig csupán azért nem lé,pett be az Üj Élet Tsz-be, mert a tsz néhány tagja és közötte régebben személyes ellentétek alakultak ki. Ez azonban nem alapos indok. Az ellentéteket már eddig is lehetett volna és most is lehetne rendezni olyképpen, hogy végül Farkais Ferenc is belép a tsz-be. És ez szükséges ls. A szövetkezeteken belüli „maszekolás" időszaka már Sándorfalván is alapvetően a múlté. Belépésével az Üj Élet tagjainak panasza is orvoslást nyerne. Nem élhet továbbra is abból a közösségből Farkas Ferenc, melynek tulajdonképpen nem is tagja, melyet azért mégis csak nála nélkül fejlesztettek sokat ígérő szövetkezeti nagyüzemmé a sándorfalviak, akik most ezt mondják: Farkas Ferencnek is köztünk a helye. Dupsi Károly Újdonságok a szovjet iskola munkájában Jevgemyij Afanaszenko, az Oroszországi Föderáció közoktatásügyi minisztere a sajtó képviselőinek kijelentette, hogy komoly reform küszöbén állnak a szovjet iskola oktatási módszerei. Közölte, hogy a Közoktatásügyi Minisztérium és a Neveléstudományi Akadémia szakemberei több éven át érdekes kísérleteket hajtottak végre számos Iskolában. Bebizonyították, hogy a legalacsonyabb osztályok tanulói az absztrakt fogalmakat ugyanolyan jól elsajátítják, mint felsős társaik. Kiderült például, hogy az elsősök képesek egyismeretlenes egyenleteket megoldani, gyorsan elsajátítják a beszélt idegen nyelv alapjait. Így tehát a klasszikus pedagógia egyes hagyományos fogalmait elavultaknak kell tekinteni. Ez arra ösztönöz bennünket — jegyezte meg a miniszter —, hogy felülvizsgáljuk oktatási módszereinket, különösen az alsó osztályokban. A szovjet iskolák pedagógiai gyakorlata a közeljövőben gazdagodni fog, továbbá a mozi, a rádió és a televízió széleskörű alkalmazásával. Az Eh i Csongrád Megyei Állami Építőipari Vállalat azonnali belépéssel alkalmaz " f* ' 4* nos es lerfi segédmunkásokat kőműves kiszolgálására, valamint kubikosbrigádokat. Munkásszállást és üzemi étkezést biztosítunk. Jelentkezés: Szeged, Bocskai u. 10—12. sz. MunkaerögazdálKodás. S 6080 Epikur kertje Csinos, fiatal, de kissé túlkomoly arcú nő beszélget a zsúfolt villamoson útitársával — aki nyilván kollégája —, agy ősz halántékú, idősebb férfival. A férfi az a típus, amely azért öregedik nehezen, mert a természetes nőtisztelet olthatatlan tüze izzik holtig a szívében. Előttem állnak, én meg az ablaknál ülök — menetirányt. A nő az én ülésem fogantyújába kapaszkodik, a férfi a fejem fölötti rúdba. Elcnken és értelmesen diskurálnak. Látszik, hogy nem most kezdték a vitát, hanem már jóval előbb, talán még közös munkahelyükön. Témájuk azonban kimeríthetetlen. A nők egyenjogúságáról van szó. Kölcsönösen felsorakoztatják érveiket pro és contra. A nö szenvedélyesebb. Csudálatosképpen ö az egyenjogúsítás híve, bár imitt-amott, persze fenntartással, enged valamit a merev negyvennyolcból. Elismeri például, hogy lehetnek speciális férfigondolkozások, ahol a nők nem válnak be, de másutt annál jobban helytállnak, sok olyan munkakörben is, amelyet a múltban kifejezetten férfimunkának tartott a közfelfogás. A féijü derűsebben vitázik. Néha -/.elíd fölény érződik — nem abban, tinit mond. inkább a hangjában, tekintete bú.jkáló mosolyában. Érvei néha kicsit komolytalanoknak túnne„ és olyanokat is mond, amit már tízezerszer elmondtak előtte mások is. A megszokott férfiszólamok. Hogyhát vannak biológiai különbségek férfi és nő között, a nők már csak ezért sem lehelnek egyenlő tényezők a termelőmunkában. Aztán meg, hogy a nő legfőbb hivatása mégis csak az anyaság, gyermeknevelő munkájával teljesíti legértékesebb szolgálatát a társadalomnak. A nőt idegesíti a férfi nyugodt derűje. Néha elkapja kis kezét ülésem támlájáról, hogy egy-egy energikus gesztussal adjon nyomatékot riposztjának. Másik kezét mozdulatlanságra kárhozlatja a nylon szatyor, amelyből a vasárnapi ebéd kellékei kandikálnak ki. — Igenis — csendül kicsit bosszúsan a hangja — a nők egyenjogúsítása óriási társadalomformáló és jövőt építő erő! A felszabadult nő... — Bocsásson meg egy pillanatra — szakítja télbe a férji —, szeretnék kérdezni valamit. — Tessék. — Mi a véleménye Anatole Francéról, a franciiik és az emberiség nagy, mosolygó bölcséről? — A mi emberünk! A haladás híveié! Imádom! — Akkor bizonyosan tudja, hogyan vélekedett azokról, akik a nők egyenjogúsításáért szálltak síkra? — Persze hogy I udorn: sziVvel-lélekkel vel.,k harcolt. — Nem egészen. Epikur kertje című remek könyvecskéjében, amely boldogult úrfikorom bibliája volt, ilyesfélelieppen szól a nőkhöz: „Ha nektek lennék, ellenszenvesnek találnám mindazokat az emancipálókat, akik egyenlővé akarnak tenni benneteket a férfiakkal. A hanyatlás felé taszigálnak csak benneteket. Szép szerencse számotokra, hogy felérjetek egy ügvvéddel vagy gyógyszerésszel! Vigyázzatok: néhány foszlányt már is letéptelek rejtelmetekből és varázsotokból. Minden még nincs elveszve: míg megesik, hogy verekednek, tönkremennek, öngyilkosságot kiivetnek el miattatok, de a fiatalemberek, akik a villamoskocsi belsejében ülnek, hagyják, hogy mellettük álljatok... A régi kultuszokkal a ti kultuszotok is meghal!...". A. nö dühösen nézett rá és csak enynyit mondott: — De jól betanulta! En vizsonl, a kényelmes ülésen hirtelen nagyon kényelmetlenül éreztem magamat. Csak úgy szabadultam belőle. hogy kihasználva a közeledő megállói felálltam és letolakocllam a kocsiról. Leszállás közben az ablak tükrében láttam, hogy az ifjú h Ügy, arcán diadalmas mosollyal, lehuppan felszabadított helyemre, a férfi pedig, mintha megértően, de kicsit győzelmesen bólintott volna. Magyar László 4 DÉL-MAGy/woRSzytá Kedd» 1964- októbc> 2Q-