Délmagyarország, 1964. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-13 / 215. szám

* x @iLLlag,áizatí hét A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat csillagászati és űrhajózási szakosztályai szeptember 14 és 19 között rendezik meg az idej országos csillagászati hetet. Ezeken a napokon Budapesten és a vidéki nagyvárosokban szakemberek tartanak előadásokat a csillagászat eddigi eredményeiről, illetve a kilátásokról, amelyekkel a jövő kutatásai kecsegtetnek. Árusítás a piacon Statisztikai adatok bizonyítják, hogy szocialista mezőgazdaságunk esztendőről esztendőre növeli a termelést. Ennek értékét nem csökkenti, hogy korántsem haasználták ki még az adottságokat. Kevés a tsz-pavilon Különbségek az árakban Túlzásoktól mentesen Botanikus kert a kórházban Egy kis oázis, szemet gyönyörködtető látvány , a Szegedi Il-es Kórház botanikus kertje, nyíló délszaki növényekkel. A szabadban a Canna Indica hatalmas piros virágai fölé két abesszíniai banánfa magasodik, s az egyiken már fejlödnek az apró, fürtszerűen elhelyezkedő termések. Az üvegházban egy öreg filodendron nyílik. Jó tenyérnyi szirom védi a kukoricacsőhöz hasonló termést, amelyet a trópusokon a bennszülöttek fogyasztanak. Érdekes kúszó növény a Passi flóra, a golgotavirág és a hideget nem tűrő dél-ázsiai Hibiscus Rosea ugyancsak tele vannak szirmokkal. A kimondottan melegégövi növényeket inkább csak mint különlegességeket tartják. Hasonló gondossággal neveli Mészáros János kertész a begóniákat, petúniákat, szalviákat és sokfajta más közismert virágot. Innen látják el az egyes kórházat is dísznövényekkel. T. B. A lakosság ellátását mezőgazdasági termékekből a termelőszövetkezetek, az állami és a háztáji gazdaságok általában biztosítják. Szeged és a szegedi járás közös és háztáji gazdaságainak igen jelentős a szerepük a város ellátásában. Nagy mennyiségű különféle mezőgazdasági terméket adnak át az állami felvásárló szerveknek, s az áru azután a kereskedelem útján kerü! a fogyasztókhoz. Ez az ellátásban alapvető. Általában fontos azonban, hogy a tsz-ek az önköltséget csökkentve többet, jobbat termeljenek, s ezáltal a mezőgazdasági termékek olcsóbbak legyenek. Ez az út vezet el ahhoz, hogy a kereskedelem is mindig megfelelő minőségű és elegendő mezőgazdasági terméket árulhasson. Nem lehet figyelmen kivül hagyni Szeged ellátásában a piacot. A háziasszonyok közül igen sokan itt vásárolják meg a zöldséget, a gyümölcsöt, a baromfit, a tejterméket, stb. A termelőszövetkezetek és a háztáji gazdaságok rendszeresen árusítanak a piacokon, s nagy forgalmat bonyolítanak le. Ez igen pozitív vonás. Árnyoldala azonban, hogy a piaci árusítás szervezettsége elmarad a vásárlók igényétől. Arról is szó van itt, hogy nincs elég elárusítópavilonjuk a közös gazdaságoknak, illetve „alkalomszerűen" és esetenként nagy árkülönbséggel jelentkeznék portékájukkal. Pavilonban valamennyi szegedi termelőszövetkezet • • Ünnepélyes tanévnyitó a főiskolán Tegnap délben ünnepélyesen megnyitották a Szegedi Tanárképző Főiskola új tanévét. Az intézet dísztermében rendezett ünnepségen megjelent dr. Biczó György, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Törköly Ferenc, a városi párt-végrehajtóbizottság tagja, pártbizottSági osztályvezető, Bódi László országgyűlési képviselő, Szabó István, a Csongrád megyei pártbizottság osztályvezető helyettese, valamint a testvérintézmények képviselői és meghívott vendégek nagy számban. Az ünnepséget Nagy István igazgatóhelyettes nyitotta meg, majd dr. Csukás István igazgató mondott ünnepi beszédet. A többi között foglalkozott a szolnoki és békéscsabai kihelyezett tagozatok munkájával, s bejelentette, hogy a pszichológiai tanszék megszervezésével a főiskola tanszékeinek száma tovább bővült. Ezután részletesen elemezte az új tanév feladatait, s ezzel kapcsolatban közölte, hogy a jövő év márciusában nemzetközi pedagógiai tanácskozást rendeznek a főiskolán. Az ünnepi beszéd után Orgovány Zoltán adjunktus, a főiskolai pártbizottság titkára szólalt fel, majd Csukás István felolvasta azoknak a 60, illetve 50 évvel ezelőtt végzetteknek a névsorát, akik gyémánt-, illetve aranydiplomát kaptak. Gyémántdiplomát kapott Jászi Blanka, Venszki Elemérné és Rákosi Zoltán, aranydiplomát Vágó Jánosné, Elek József, Dobó Imre, Komlói Károly, Bodolai Gyula és Somogyi István. * A Szegedj Orvostudományi Egyetem és a Szegedi József Attila Tudományegyetem 1964—65. évi tanévnyitója hétfőn, szeptember 14-én lesz. Az Orvostudományi Egyetem a Szemészeti Klinika tantermében déli 12 órakor, a József Aftila Tudományegyetem délelőtt 11 órakor a Központi Egyetem aulájában tartja ünnepélyes tanévnyitóját. Magyar filmnapok Párizsban Párizsban megkezdődtek a magyar filmnapok. A magyar—francia kulturális együttműködés keretében egy héten át magyar filmeket mutatnak be két nagy párizsi filmszínházban, a Raimu-ben és a Bonaparte Filmszínházban. A filmnapokra magyar küldöttség érkezett a francia fővárosba. Az első napon az Angyalok földje, az Oldás és kötés, a Pacsirta és a Nappali sötétség című filmeket mutatták be. A közönség nagy tetszéssel fogadta a magyar filmeket és a Pacsirta előadása után melegen ünnepelte Nagy Annát, a film női főszereplőjét. — az Üj Élet. a Móra Ferenc, a Felszabadulás és a Haladás — árusít. A nagy kiterjedésű szegedi járásból állandó elárusítóhelye csupán a tápéi Tiszatáj Tsz-nek van. A szegedi szövetkezeteket elismerés illeti azért, hogy pavilont létesítettek és abban árusítanak. De igény, hogy ezekben még több árut bocsássanak a vásárlók rendelkezésére. Helyes és szükséges is lenne — amint erre már korábban is rámutattunk —, hogy a járás termelőszövetkezetei közül minél többnek legyen állandó pavilonja a piacon. Sajnos, e kérdésben az előrelépés nem a kívánt mértékű. A vonatkozó rendelkezések szerint a tsz-ek az elárusítópavilonokban a baromfi kivételével a napi kialakult áron kötelesek értékesíteni termékeiket. Viszont, ha csak „helyet foglalnak" a piacon, akkor felfelé is kanyaríthatják egyegy cikk árát. Ez a különbség csábító a termelőszövetkezetek számára. Az ellentmondás a pavilonban és a standon árusításnál szembetűnő árkülönbségben jelentkezik. A szövetkezeti gazdák tisztességére, öntudatára kell itt apellálni azért, hogy a városi lakosság ellátásáért legyen minél több elárusítópavilon, s abban bőséges áru. Vagy: ha standon árusítanak — ehhez természetesen joguk van —, akkor is igazodjanak a napi kialakult árakhoz. Érthető a szövetkezeti gazdáknak az a törekvése, hogy mind jobban, könnyebben akarnak élni. Erre feltétel a közös gazdaság. A nagyobb jövedelem biztosításának módja azonban csak a munka lehet, nem pedig az árak „felsrófolása", amint erre sajnálatos példákat találhatunk. Megillet minden termelőszövetkezetet, minden háztáji gazdaságot a termékekért a tisztességes ár. Ezt mindenképpen meg kell kapniok, de a túlzásokkal nem lehet egyetérteni. Munkásasszonyok is megállapították, hogy a „kofáknál", akik tulajdonképpen piaci kiskereskedők, nemegyszer olcsóbban kapják meg a zöldséget. gyümölcsöt és a baromfit, mint a szövetkezetektől. Mi ennek az oka? A háztáji gazdaságokból egy és nagy tételben vásárolja meg a piaci kiskereskedő az árut. A tsz-tag ezért olcsóbban adja a piaci kiskereskedőnek, aki viszont rendeletileg kötelezett arra, hogy a napi áron árusítson. A szabadpiac korlátozásának igénye nélkül talán helyes lenne valamilyen megoldást kerespi az illetékeseknek arra, hogy a napi ár egységesebben érvényesüljön. Ez összességében mind az eladóknak, mind a vevőknek jó lenne. Köszönet a szövetkezeteknek, a háztáji gazdaságoknak azokért az erőfeszítésekért, amelyeket a mezőgazdasági kultúrák terméshozamainak emeléséért tesznek. Az állam, a munkásosztály, az egész nép közvetlenül és közvetve áldozatom. J segít abban, hogy igazán felemelkedjen a parasztság, eltűnjön a város és a falu tközötti lényeges különbség. A szocializmus teljes felépítéséért folyó dolgos hétköznapokban szilárdul a, munkás-paraszt szövetség, a népi egység. Ennek tisztaságát ne homályosítsa a piacokon egyik vagy másik szövetkezet tagsága azzal, hogy mások rovására méltánytalanul „csikar ki" nagyobb jövedelmet. Morvay Sándor í,. sjfcv, . Indiában a monszun okozta csözcsek folytán támadt katasztrofális áradás következtében több ezer lalu elpusztult és több millió rúpia értékű termes se-nmisült meg. Az árvíz behatolt Üj-I>el!ii nyugati k it 'rosaiba is. Az indiai kormány — különös ti a fuvaros közelében — különféle védelmi intézkedéseket hajtott vegre. Képünkön: az indiai hadsereg kétélt", jármüvein segítik kiköltöztetni a lakosságot a veszelyeztetett területekről. A szabadság és a munka első napjairól Az első sorok az új történelemhez Sötét emlékeket szedege- rendszer ellen harcolókat, a Strack Ádám, Török. Gábor, tek először. Agócsi János felszabadító szovjet katoná- Péter Lajos, Szűcs Sándor, elvtárs, nyugdíjas munkás, a kat váró munkásokat. Rich- Borbély Jenő, Kovács József szegedi kenderfonógyár egy- ter úr ugyan a gyár lesze- — s végül hozzáfűzi; hogy kori dolgozója meséli el a relésével fenyegetőzött, de 6 is ott volt koztuk. A bihúsz év előtti eseményeket, végül is csak saját bőrét zottsag sok nehezsi _,et gyúrt az akkori munkásélet körül- menthette. A munkások meg- le az első hetekben, honaményeit ~ őrizték a gyárat, megakadá- pókban. Munkát keresett _es — A felszabadulás előtti l.vozták a fosztogatást és ki- kenyeret adott a munkára — a ierszaDaauias eiom . c„nnn,t („tc,.,. tetentte"/,-, d.. ...,:< . lene nappal Szeged felsza- jelentkező dolgozoknak. Kapnapokban a hadiuzemme badulása után már azért csclatot teremtettek Tcmesnyilvánított kenderfonógyár- gyűltek össze a szervezett várral, nyersanyagot, clelmiban a katonai parancsnok dolgozók, hogy megválásszák szert szereztek. Bérmunkát volt az úr. A munkások kö- _ ahogy akkor mondták — vállaltak jugoszláv vállalazött az ütleg sem volt isme- az üzemi tanácsot, létrehoz- toktól, s mire összeült Dcbretlen, ha, valámi nem tet- zak az ország első szabad szett Richter százados úr- üzemi bizottságát, nak. A munkaidőt korlátla- Ezze] nul növelték. Ha valaki elrecenben az országgyűlés, a szegedi kenderfónógyárban már normalizálódott az élet, á munka. Szívvel oldották a tespedés, ellen. a tehetetlenség a nagyszerű tettel a nui iiuveiieit. na vaiatoi ei- „ - a muniva. oziwu . késett a műszakkezdéskor, -*®*1 meg a termelés m .indüáegynapi sötétzárka büntetés- ü munkárélet történelem- «'nak nehéz W;ldalát> ami tönből ^wták" munkára és berekbő1 alakult kis munkástonboi noztaK munkara es koIlektíva lelkesen látott kisérték vrssza okét a fegy- munkához Tapasztalatlan, 010 __ járatlan volt az üzemi vezeAz első szabad tésben, ellenőrzésben, de üzemi bizottság mégis vállalta a munkát, a Még több sertés Egy év alatt csaknem 30 százalékkal növekedett a sertésállomány — A szegedi tsz-ek túlteljesítik hízósertés-eladási tervüket Az az erőfeszítés, amelyet zctek év végéig teljesítik a megyei szervek a sertés- hízóértékesítési tervüket, tenyésztés fellendítésére a sőt a Móra Ferenc, a Felmúlt évben tettek, igen ked- szabadulás és az Üj Élet vező eredményt hozott. Sze- Tsz terven felül is ad hízott geden és a szegedi járásban sertést. Egyedül a Haladás tavaly csaknem 1663 ko- Termelőszövetkezet maradt cát juttattak a háztáji el a tervtől — eddigi adagazdaságoknak 'ok alapján — 40 sertés ér— ezek többsége még most tékesítésével. A szövetkezet is tenyésztésben áll —, így vezetői takarmányhiányra A példa a jelen Később, az első rotiarn után sem volt könnyebb, hivatást. Igen, hivatás volt amikor már egvütt kellett Húsz év után egy szem- akkor az, hogy ők, a szerve- do]gozni a visszatérő részvétanúval beszélgetek, aki el- zett munkások képviselői ve- nyesekkel. Tevékenységüket mondja, hogy mindez termé, gyék át a vezetést. Olyan ekkor már segítette a komszetesen nem törte meg a erőre volt szükség, amely az munista párt és sikerrel is szegedi kenderfonógyár dol- adott súlyos helyzetben irá- oldotta meg feladatát az gozóinak felvilágosításán nyítani, biztosítani tudta a üzemi bizottság, munkálkodókat, a tőkés termelőmunka folytatását, vagy ahol ezt nem lehetett, Az emlékezés utan a rcgaz újjáépítést. AZ akkori muH ido felevemtese, a kehelyzetben a szegedi kender- sobbi nagyszerű tettek idofonógyárban a munkások so- vakara való emkkezes utan raiból támadt vezetőkön kí- J? visszatérni a jelenbe, vül semmilyen más irányi- N.em. szabad könnyelműen tás nem lett volna képes a banm a nagy szavakkal, de munkásokat arra az erőfe- most talan elnézik, hiszen szítésre késztetni, amelyekre lgaz". , . szükség volt. Ml tette naggyá s teszi meg nagyobbá, egészségesebb A nagyszerű tett tudata munkahellyé, termelékenyebb üzemmé a szegedi Mintha az 1944 őszi na- kenderfonógyárat? A szapokban hallanám Agócsi bá- badság. íme: a példa a jecsi szavait, amelyeket ma is len- E napokban valósul meg . .. i , • az üzem rekonstrukciója, hevít az akkon nagyszerű fonócsarnokát már július a korábbi években tapasztalható süldőhiány szűnőfélben van. sőt a termelőszövetkezetek túlnyomó többségében saját tenyésztésű állatokat hizlalnak. Laczi Mihály, az állatforpanaszkodnak a tervtől való elmaradás miatt. Az év hátralevő részében a közös gazdaságokban egyre fokozódik majd a sertéshizlalás, hiszen a Móra Tsz-ből leszerződött 530-ból eddig 80-at, a Felszabadulás Tsztett tudata: elsején átadták szerelésre, — Az ország első üzemi sorra érkeznek a modern, tanácsa megindította gyá- KSTÍBSK aSjht runkban a termelést. A gaz- dott üzemrészekben. Nem is dátlan munkahelyet beállí- olyan sokára ismét új feltotta a felszabadult ország- jegyzés kerül az új munkásrész gazdasági életébe. Üze- f^íST^ lapj.a'ra" ... , , Ez a feljegyzes a megujhomunk megérdemelte a segít- dott szegedi kenderfonógyár ga mj kirendeltség vezető- 910_böl 342-t, a Haladás helyettese arról tajekoztatta Tsz.bőJ 400-ból eddig 151-et szerkesztőségünket, hogy az új Életből szerződött 450: a szegedi termclőszövctke- bői 151-et értékesítettek. séget. Termelőmunkája a fasizmus elleni harcot támogatta, és hozzájárult az áruhiány megszüntetéséhez. Tűzzel, hévvel sorolja a bizottság tagjainak névsorát: ünnepélyes felavatása lesz. Méltó állomása annak a munkának, amelyet két évtizeddel ezelőtt az ország első üzemi bizottsága elkezdett. Nagy Pá! Vasárnap, 1964. szept. 13. DEL-MAGYARORSZAG 5