Délmagyarország, 1964. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-12 / 214. szám

Hazánkba érkezett iesisp Broz lile elhrtárs Az MSZMP KB ebédet adott a vendégek tiszteielére Kádár János és Joszip Broz Tito mondott pohárköszöntőt Az MSZMP Központi BI- Az ebéden részt vett Dobi az MSZMP Politikai Bizott- rendszer felsfibbrendűbb, zottsága pénteken az Ország- István, i Magyar Népköztár- ságinak tagjai, valamint a mint a kapitalista rend, ház vadásztermében ebédet saság Elnöki Tanácsának el- Politikai Bizottság póttagjai, győzni fog a békés gazda­adott Joszip Broz Tito. a Ju- nöke és felesége, Kádár Já- a Központi Bizottság titká- sági versenyben ynszldv Szocialista Köztár- nos, a Magyar Szocialista ral, a kormány több tagja és és így és ezzel segíti elő a saság elnöke, a Jugoszláv Munkáspárt Központi Bizott- a politikai élet más vezető szocializmus győzelmét az Kommunisták Szövetségének ságinak első titkára, a kor- személyiségei. etzész világon főtitkára ét felesége, Jovan- mány elnöke és felesége AP- A szívélyes, baráti légkör- Kedves' elvtársak­Ica Broz tiszteletére. Részt ró Antal, Biszku Béla. Fock , . ... "... Kedves eivtarsak. v.ttek az ebéden a Ttto el- Jenő. Gáspár Sándor, Kállai ben lezaílott ebeden Kádár Jó> hogy 8ok kérdésben a nőkkel hazánkba érkezett ju- Gyula, Komócsin Zoltán, Ne- János pohárköszöntőt mon- jugoszláv elvtársakkal egve­goszldv vendégek i>. mes Dezső, Szirmai István, dott. ző módon vélekedünk. Ez • • hasznos együttműködést tesz lehetővé szocialista országa­ink viszonylatában és számos nemzetközi kérdésben. A társadalmi haladás élén Jugoszláviában is elvtársa­ink, a kommunisták járnak. A jugoszláv kommunisták sok eredményes csatát ve­zettek a régi kizsákmányoló rendszer ellen, a háború Idő­Kedves Tito elvtárs! Tlsz- szágok, a nemzetközi kom- A marxista—leninista elmé- szakában a hitleri fasiszták telt asszonyom! munista mozgalom egysége let fényénél kell megvizsgálni ellen, s most, a szocialista Kedves jugoszláv vendé- ellen irányul. a tényeket, elemezni a nem- építésben népük, országuk gelnk! ElvtársakI Véleményünk szerint min- zetközt helyzetet, s mozgal- anyagi felemelkedéséért. Pártunk Központi Bízott- denkinek, aki szívén viseli a munk kérdéseit. Tudományos « tnmmimi.iáií két kn-n» sága nevében szívből üdvöz- haladás ügyét, azon kell mun- világnézetünk választ ad min- mindenszocialista ország­Xádár Táno«: Kitartunk a közösen kidolgozott irányvonal mellett Dobi István és Kádár János fogadta Joszip Broz Titót Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tamácsának elnöke és Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első titkára, a Magyar Népköztársaság kormányának el­nöke pénteken délben az Országház Mimkácsy-termében fogadta Joszip Broz Titót, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság elnökét, a Jugoszláv Kommusisták Szö­vetségének főtitkárát, valamint Veljko Vlahovicsot, Kccsa Popovicsot, Nikola Dzsuverovicsot, Bogdán Crnobrnját, Milán Venisniket és Dusán Csalicsot. A látogatásnál jelent volt Gá-pár Sándor, az "Inöki Tanács helyettes elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, Péter János külügyminiszter, Zágor György, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete és Gergely Miklós, a Külügyminisztérium protokollosztilyának v­zetője. Megkezdődtek a magyar—jugoszláv tárgyalások löm kedves vendégünket, Ti- kálkodnia, hogy még jobban den kérdésre. A marxizmus— to elvtársat, a kíséretében ér- tömöritsen minden imperia- leninizmus eszméi eddig is kezett többi jugoszláv elv- listaellenes, a gyarmati rend- legyőztek mindenféle jobbol­társat, találkozónk minden szert megsemmisíteni, és a dall és -baloldali* elhajlást, résztvevőjét. békét megőrizni kívánó erőt. győzni fognak a téveszmék Magyarok és Jugoszlávok, akik ma Itt együtt vagyunk, mint saját népünk szülöttel és neveltjei különbözünk egy­mástól anyanyelvünkben és sok minden másban, de közös bennünk, hogy á lé­ban teli van a szocialista építés, az állami vezetés, a napi munka feladatai­val. Mi sikert kívánunk önök­MMRP1PM felett a ^te*™ Azon kell dolgozni, hogy a Mivel bízunk eszméink nek> pártjuknak és minden szocialista világrendszer erejében a különböző társa- jugoszláv kommunistának minden országa, a nemzet- rendszerű országok mal és jövendő munkájuk­közi kommunista mozga- békés egymás mellett élésé- hoz. lom minden harci osztaga nek a ^ rendszer békés Emelem poharam Tito elv­egyesitse erejét, versenyének híveiként kül- társ kedves egészségére, va­lcnlevők valamennyien ko- g együtt lépjen fel az lmpe- politikánkban is a tárgyaié- lamennyi jugoszláv elvtár­ra Ifjúságuktol a kommu- rializlnus enen. sok, a kapcsolatok bővítésé- sunk, mindannyiunk egészsé­nista eszme Ilivel és az A vitában nincg helye a nek útját járjuk, semmit fel gére; a szocialista Jugoszlá­eszme győzelméért, a nem- szltok_ótok módszernek, nincs nem adva szocialista elve- via népére, barátságunkra, zctkozi munkásosztály helye &J egységbontó aklla_ inkből. a béke, a szocializmus ügyé­ügyéért harco nak munkának, tanácskozni kelL A szocialista társadalmi nek győzelmére. (Taps.) a kizsákmányolók, a burzsoá rend, az imperializmus ellen. Josgíp Broz Tito: Most száz éve annak, hogy a Kommunista Kiáltvány — „Világ proletárjai egyesülje­tek" jelszavát követve sok nemzet fiai összefogtak és létrehozták az I. Internaclo­nálét. Kitérők, kudarcok ls voltak, osztályellenségeink ezerszer ujjongtak és temet­ték a marxizmust, de az esz­me diadalmaskodott, a szo­cializmus 14 országban már megvalósult és világrend­szerré, a béke legfőbb őrévé, a történelem meghatározó erejévé vált. A 14 ország fial között, amelyben már megdöntötték a kapitalista rendszert és szabadon, a nemzeti függet­lenség birtokában építik a szocializmust, ott vagyunk ml magyarok és jugoszlávok is. Ez öröm és büszkeség szá­munkra. közel hoz és arra ösztönöz bennünket, hogy működjünk együtt orszá­gaink, népcink érdekében a békéért, a szocializmu­sért. a gyarmatosítás ellen, a né­pek javéra. Ma viszonyunk világos, jó, tanultunk a múlt­ból, és nem hátra, hanem előre tekintünk. Arra épí­tünk, ami közös, amiben egyetértünk. Jó feltételekkel rendelke­zünk ahhoz, hogy fejlőd­jön orszásraink és pártja­ink viszonya, együttműkö­dése. Jelenlegi találkozásunk sokat segít ebben. A szocialista társadalom építésének éppen úgy meg­vannak a nemzetközi, közös fő törvényszerűségei, mint ahogyan megvannak minden népnek a maga történelmi, nemzeti sajátosságai, minden országnak a maga adottságai. A tapasztalatok arra inte­nek, hogy egyik ellen sem lehet a szocializmus ügyé­nek megkárosítása nélkül véteni. Az egyes szocializmust épí­tő országok tapasztalatait ép­pen űgv nem lehet gépiesen lemásolni, mint ahogyan tel­jesen figyelmen kívül hagyni sem lehet. Nemzetközi síkon most vi­ta folyik mozgalmunkban. Mi, magyar kommunisták, elítéljük a szovjetcllenes­séget, a nacionalizmust, a kalandorpolitikát, a szaka­dár tovékcn-scrot, mindazt, ami az utóbbi idő­ben az IS. i-cs és lD60-as moszkvai tanácskozás fő irányvonala, a szccinlistn or­A bizalom jegyében fejleszthetjük együttműködésünket Pénteken délután az MSZMP Központi Bizottsá­gának székházában megkez­dődtek a magyar—jugoszláv tárgyalások. Magyar részről a tárgya­láson részt vett Dobi Ist­ván, a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának elnöke, Ká­dár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titká­ra, a kormány elnöke, Gás­pár Sándor, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Péter János külügyminisz­ter, Bíró József külkereske­delmi miniszter, Vélyi Pé­ter. az Országos Tervhivatal elnökének első helyettese, Darvas! István és Gyenes András, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának osztályveze­tő-helyettesei, Erdélyi Ká­roly külügyminiszter-helyet­tes, Zágor György, a Ma­gyar Népköztársaság belgrá­di nagykövete és Barity Miklós, a külügyminisztéri­um megbízott osztályvezető­je. Jugoszláv részről a tár­gyalásokon részt vett Joszip Broz Tito, a Jugorfláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára, Veljko Vlahovics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizott­sága Végrehajtó Bizottságá­nak tagja, Kocsa Popovics külügyminiszter, Nikola Dzsuverovics külkereskedel­mi miniszter. Bogdán Crnobrnja, a köztársasági elnök főtitkára, Milán Venis­nik, a külügyminisztérium politikai főosztályának veze­tője, Dusán Csalics, a Ju­goszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság magyarorszá­gi nagykövete. A két fél szívélyes, elvtár­si eszmecserét folytatott a külpolitikai és a nemzetközi munkásmozgalom Időszerű kérdéseiről. Kedves Kádár elvtárs! Kedves barátaim! Azzal a meggyőződéssel jöttünk önökhöz, hogy a szo­cializmust építő országaink közötti viszony mind ked­vezőbben fejlődik, s hogy együttműködésünk egyre szé­lesebb körű és sokrétűbb lesz. Közös harcunk a béke megőrzéséért, azonos célja­ink a szocializmus építésé­ben és közös érdekeink — amelyek abból következnek, hogy szomszédos szocialista országok vagyunk — szilárd alapot képeznek, s ezen to­vább építhetjük népeink ba­rátságát és a kölcsönös bi­zalom jegyében sokoldalúan fejleszthetjük együttműködé­sünket. Ebből az alkalomból sze­retném hangsúlyozni, hogy a Kádár János elvtárssal és munkatársaival egy esz­tendeje Karagyorgycvóban folytatott tárgyalásaink kedvezően hatottak kap­csolataink fejlődésére. Örömmel állapíthatom meg. hogy az utóbbi években bővülnek és élénkebbé vál­nak gazdasági kapcsolataink is. Az árucsere-forgalom nö­vekedése mellett hasznos egyezményeket kötöttünk az ipari együttműködés terén ls. Ebben jelentős szerepe volt a jugoszláv—magyar gazdasági és a műszaki-tu­dományos együttműködési bizottságnak is. A múltban mind kulturá­lis. mind egyéb területeken tok érintkezési pont volt or­szágaink között. A jugo­szláv és a magyar munkás­osztály harcának története is azt bizonyítja, hogy országainkban a dolgozó emberek érdekei nem el­lentétesek, hanem azono­sak, szoros kapcsolatban állnak. Meggyőződésem, hogy ma — a nemzetközi munkás­mozgalom negatív örökségé­nek felszámolására tett nagy erőfeszítések után — kedve­zőek a feltételek forradalmi mozgalmunk együttműködé­sének eredményes fejleszté­sére. Kedves elnök elvtárs! Kedves barátaim! A mai bonyolult nemzet­közi helyzetben országaink azonos, vagy hasonló állás­pontot' foglalnak el a nem­zetközi politika egy sor kulcskérdésében, és egysége­sek a békepolitika és a bé­kés egymás mellett élés tá­mogatásában. A békés egy­más mellett élés politikája, mint a nukleáris karszak nemzetközi kérdései rende­zésének egyetlen lehetősége, egyre általánosabban elfoga­dottá válik és jelentős mér­tékben hozzájárult a népek egyenjogúsításának meggyor­sításához, az újonnan felsza­badult országok megerősíté­séhez, a fejlődőben levő or­szágok helyzetének javulá­sához és különösen a hideg­háború elemcinek visszaszo­rításához. Külön is hangsúlyozni sze­retném, hogy a Szovjet­unió és személyesen Nyi­kita Szcrgejevics Hruscsov sokban hozzájárult ehhez. Még mindig messze va­gyunk azonban attól, hogy a jelenlegi nemzetközi hely­zettel elégedettek legyünk. A világ pozitív fejlődési folya­mataival sziemben nemcsak a hagyományos reakciós erők ellenszegülése figyelhető meg, hanem csatlakoztak hozzájuk a nemzetközi mun­kásmozgalom konzervatív, dogmatikus elemei is, ame­lyek egységbontó kísérletek­kel igyekeznek akadályozni a békéért vívott harcot. Mind jobban érzékelhetővé válik a Kínai Népköztársa­ság jelenlegi vezetői káros, kalandor politikájának igazi arculata. E politika már csak azért is veszélyes, mert a mar­xizmus—leninizmus köntö­sébe burkolódzik, s fele­lőtlenül dobálódzik állör­radalml jelszavakkal. A közelmúlt eseményei — Cipruson, Vietnamban, Kon­góban és másutt — erősza­kos beavatkozást jelentenek a belügyekbe, s komoly ag­godalomra adnak okot, mert nemcsak a nevezett orszá­gok (területek) függetlensé­gét, s ezek önrendelkezési jogát veszélyeztetik, hanem a nemzetközi kapcsolatok nagy erőfeszítések árán elért ered­ményeit is. A Genfben nemrég befe­jezett világgazdasági és ke­reskedelmi konferencia, ame­lyet az ENSZ rendezett, je­lentős sikereket ért el. Az egység, amely a fejlődő or­szágok álláspontját jellemez­te, és amely a jövőben is jelentős politikai tényező lesz a nemzetközi életben, megmutatta a vizsgált prob­lémák akut jellegét. Ügy véljük, hogy a fejlődés feladatainak megoldásában a mai vi­lágban nagy jelentősége van a szocialista országok megértő támogatásának. Abból kiindulva, hegy az ENSZ-ben és azon kívül is állandóan harcolni kell az együttélés elveinek megerő­sítéséért, a világszervezetnek el kel­lene fogadni cs törvénybe kellene iktatni ezeket az elveket, mint a nemzetközi kapcso­latok szabályait. Arra szá­mítunk, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete köz­gyűlésének legközelebbi ülésszakán a békeszerető né­pek egységes fellépése, sze­repe méginkább kifejezésre jut mindazon kérdések meg­oldásában, amelyektől a bé­ke függ. Meggyőződésem, hogy az el nem kötelezett országok vezetőinek értekezlete, ame­lyet a jövő hónap elején tar­tanak Kairóban, jelentős mértékben hozzájárul a gyar­matosítás mielőbbi felszámo­lásához, a neokolonialista irányzatok megfékezéséhez, a jobb nemzetközi megértés­hez, a békés és egyenrangú együttműködéshez, a béke­harchoz ugyanúgy, mint az előző belgrádi tanácskozás — mondotta Tito elnök. Végül kifejezte meggyőző­dését, hogy a jelenlegi tár­gyalások hasznosan szolgál­ják országaink kapcsolatai­nak további fejlődését, vala­mint a béke megerősítésének nemes ügyét. Forrongás Délkelet-Ázsiában A törvényhatósági képvi­selők előtt elmondott beszé­dében Nasution tábornok, in­donéz hadügyminiszter kije­lentette: Indonézia nem üzen hadat Malaysiának, de nem fog hallgatni, ha pro­vokálják. Pénteken délelőtt D jakartában próbariadót tar­tottak, A malaysiai szenátus pén­teken jóváhagyta a rendkí­vüli állapot bevezetését. Ab­dul Razak miniszterelnök­helyettes bejelentette, hogy több singapore-i politikust és szakszervezeti vezetőt letar­tóztattak. Tovább éleződik a hely­zet a dél-vietnami—kambod­zsai határon, ahol valóság­gal hadüzenet nélküli hábo. rú folyik. Sorozatos határ­sértésekről érkeznek hírek. Hírügynökségi jelentések szerint Londonban hivatalo­san is megerősítették, hogy Nagy-Britannia újabb csa­patokat küldött a délkelet­ázsiai térségbe, légierőt és hadihajókat egyaránt. Görög—török panasz A BIZTONSÁGI TANÁCS NAPIRENDJÉN A Biztonsági Tanács csü­törtöki ülésén folytatták a vitát Malaysia kormányának Indonézia ellen emelt pana­száról. Az ülésen a Fülöp­szigetek, az Egyesült Álla­mok, Indonézia és a Szov­jetunió képviselője szólalt fel. Sudjarwo. Indonézia meg­bízottja számos tényt idé­zett arra vonatkozólag, hogy megsértik Indonézia hatá­rait. Javasolta: az lenne az igazságos eljárás, ha a Biz­tonsági Tanács az Indonézia ellen elkövetett ellenséges cselekmények hosszú listája alapján kezdené meg az in­cidensek kivizsgálását. A Biztonsági Tanács ülé­sét ezután elnapolták és megkezdték a vitát a Gö­rögország és Törökország ál­tal benyújtott panaszokról. Törökország a görögök ka­tonai intézkedései. Görög­ország pedig a Törökország­ban élő görögök ellen ho­zott intézkedések miatt til­takozott a Biztonsági Ta­nácsnál. A péntek este megtartott záróüléssel véget ért az ara állam, és kormányfők ale­xandriai értekezlete, ti z rótilésen Ilasszuna, az Ara Liga főtitkára felolvasta i értekezlet munkájáról ké tett közleményt, amelyet résztvevők elfogadtak. Üti. ­na Fejszál szaúd-arábiai mi­niszterelnök, az értekezle! elnöke elmondta záróbe:­dét, s ezzel a tanácskozi. befejeződött. A IX. Vilúgifjúsági Talál­kozó nemzetközi előkészítő bizottsága háromnapos ülést tartott a finn fővárosban. A bizottság, amelyben 58 or­szág 130 képviselője foglal helyet, elhatározta, hogy a IX. Világifjúsági Találkozót 1965 augusztusában tartják Algírban. \ 2 ÓÉI. ,71 iGrr+.YréiAti SiOfetót, 1954. szepti 42,

Next

/
Thumbnails
Contents