Délmagyarország, 1964. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-12 / 214. szám

Járási gépállomások őszi munkasikerei A gépállomások megyei igazgatóságán tegnap összesítették az idény első dekádjának eredményeit. A szegedi járás négy gépállomása — a deszki, a kiskundorozsmai, a kisteleki és a sándorfalvi — az őszi betakarítási munkák első dekádjában jól helytállt. Összesen 10 ezer 624 normálhold munkát teljesítettek, melyből 5 ezer 351 normálhold a talajmunka. Az őszi vetések talajelőkészítésében és az őszi mélyszántásban különösen kitűnt szeptember első 10 napjában a Kisteleki és a Kiskundorozsmai Gépállomás. Kisteleken 3 ezer 317, Kiskundorozsmán pedig 2 ezer 753 normálhold gépi munkát teljesítettek, melyből a talajelőkészítés Kisteleken csaknem 2 ezer, Kiskundorozsmán pedig majdnem 1600 normálhold. A szegedi járásban meggyorsult a szőlő- és gyümölcstelepítés előkészítése is. Rigolírozó ekékkel forgatják a talajt. A Deszki Gépállomásról 106, Kiskundorozsmáról 434, Kistelekről 257, a Sándorfalvi Gépállomásról pedig 167 hold előkészítését jelentették. Egetö Imre, a gépállomások megyei igazgatóságának üzemgazdásza arról is tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a kétműszakos traktorok száma is emelkedett. Különösen a Deszki Gépállomás tűnt ki, mert 14 harminc lóerőnél erősebb traktorából 13-at két műszakban üzemeltet. Ehhez hasonló eredményt a szegedi járás gépállomásai még nem produkáltak. A következő hetekben mind a négy gépállomáson tovább fokozzák az őszi vetés előkészületeit, hogy idejében földbe kerüljön a mag. őszi vetést 362 holdról egyedül a kisteleki gépállomás jelentett. A többi gépállomás körzetében a következő dekádban kezdődik meg nagyobb mértékben a vetés. A termelés lendít őkereke a munkaverseny Helyzetjelentés a szegedi gyufagyárból A vállalatoknál, az üze- jelentős anyagi keret. Igy mát vesszük figyelembe, vamekben, de éppen így a is megoldják azonban a dol- lóban dicséretre méltó a mezőgazdaságban is a mun- got. A negyedévre jutó 3 munkabrigádtagok számának ka, a termelés lendítőkere- ezer forintos jutalmazási ke- alakulása. Az is becsülendő ke a munkaverseny. Minden- rétből ajándéktárgyakat vá- ahogyan a szakszervezet, a felé sok formája, széles ská- sárolnak. Így általában a termelésfelelős foglalkozik a Iája ismert. Szeretik, s legjobb 10—15 brigádtagot munkaversennyel, és mégis igénylik is a dolgozók álta- tudják megjutalmazni. marad egy nyitott kérdés. Iában mindenütt s nemcsak az így kijáró különjutalomért. Az egészséges versengési — lehet mondani — szinte életelemévé vált az embereknek. Ötvenegy munkabrigád A munkabrigádok- verse- Hogyan lehet, az, hogy nyén kívül a nagyvállalat egyetlen szocialista brigádüzemegységeinek versenyét ja, de még csak szocialista is értékelik. A szegedi telep címért küzdő brigádjuk 290 ezer forint anyagmegta- sincsen? Elmondták, hogy karítást vállalt ebben a mun- volt már szocialistabrigádkaversenyben, mely összeget jelöltjük három is, de néA Gyufaipari Vállalat sze- felbontották üzemrészenként, hány hónap után egyéni torgedi gyáregységében 370-en Az első negyedévi értékelés- zsalkodások miatt felbomlott dolgoznak. A telepen 51 hői közel ötvenezer forint valamennyi. S most? munkabrigádot tartanak elmaradásuk volt. A máso- M- tervezik hoey , „ nyilván, melyekben 201-en dik negyedév vegere nem- J/ioii^-Ti vannak. Ebben az évben csak pótolták ezt a hiányt, Jobo munkabngadjaikkal, szervezték át a mozgalmat, hanem közel 150 ezer forin- vezetőikkel beszélnek, hogy Most minden brigáddal tos előnyre tettek szert. Ez vállalják a „küzdelmet" a szerződést kötnek. A brigá- a széP eredmény az egész címért Mondják, hogy érdok vállalásaikat a mun- uze™ munkáját dicsen, kafegyelem megjavítására, a Rábeszélés nélkül Minőség és ár mennyiségi és minőségi terv teljesítésére, anyagmegtakarításra teszik. Az értékelésre most is negyedévenként kerül sor, az eredményt a brigád gépe mellé teszik. zik ők is ennek a helyzetnek a fonákságát. Tudják, hogy ennyivel nem elégedhet meg a szakszervezeti biKis üzem a Gyufaipari zottság. Ígérik is, hogy a köVállaiat szegedi gyáregysége, zeljövőben tesznek majd vanem lehetne? Az értékelés pontozással S ha az itt dolgozók létszá- lamit. történik. Az eddigi gyakorlat alapján az elérhető maximális pontszám. 500—510 között van. A pontozásos rendszer a technológiai folyamatok, a minőségi követelményekhez, előírásokhoz igazodik. Százszázalékos teljesítésért például 100 pontszám jár. A többletteljesítményt nem pontozzák, á lemaradás viszont százalékonként mínusz egy pontot jelent. A munkásvédelemre nagyon ügyelnek. A három napon túl gyógyuló baleset a brigádnak 100 pont levonásába kerül. Telephelyek közti munkaverseny A legjobbak jutalmazására nem áll rendelkezésükre Nem lesz bukás a legkisebb diákoknál Az Országos Pedagógiai Intézet irányításával még az előző tanévben kísérlet indult Vas megyében. Ennek lényege, hogy az általános iskola első osztálya végén az elégtelen osztályzatot kapott tanulókat is tovább engedik a másodikba. A tapasztalatok ugyanis azt bizonyítják, hogy nem minden gyermek iskolaérett 6 éves korban, s az ilyenek nem tudnak megfelelni az első osztályos követelményeknek; feltételezhető azonban, hogy fejlődésük később meggyorsul és a másodikban sikerül behozniok a korábbi elmaradást. Azoknak a tanulóknak, akiknél ez nem valósul meg, a második osztályt meg kell ismételniök. A kísérletben az 1964—65-ös oktatási évben Tolna megye is részt vesz. A szakemberek remélik, hogy a próbálkozás eredményes lesz, mert egy év előreláthatólag elegendő arra, hogy az elmaradottak a tanulmányokban utolérjék társaikat. A kísérleti iskolákban az első és a második osztályt oktatási és nevelési szempontból egy szakaszként kezelik, s természetesen mindkét évben ugyanaz a nevelő tanítja a gyerekeket. (MTI) Javítják a hután gázellátást Az átmeneti hiányt a szőnyi olajfinomitó javítása okozza Néhány hete kevés a pro- Mi ennek az oka? — kérpán-butángáz. A töltőtelepe- deztük a szegedi ÁFORT kiken százszámra várnak az rendeltségén, üres palackok. Szegedre is — Országos hiány van gázcsak minimális mennyiségű ban, mi megrendeltük a gáz érkezik. Á töltőállomás szükséges mennyiséget,de nem _ i ; „„ ;„a tudnak többet szállítani — nem tudja kielegitem az ige- yolt a yá]asz nyeket. Napokig kell várni, Ez nem túlságosan megamíg gáz kerül az üres pa- nyugtató, ezért kerestük, fel lackba. a budapesti ÁFORT központ — —— —————gázosztályánál Farkas Ferencet, aki elmondta, hogy már Megteltek a cementtároló silók A cementipar a nyár elejére pótolta 25.000 tonna téli tartozását, de júliusi és augusztusi tervét nem tudia teljesíteni, s újabb 26.000 tonna cementtel maradt adós az építőknek. A gyárak tárolósilói azonban megteltek. Mintegy 118 000 tonna cement vár szállításra, s az a furcsa helyzet alakult ki, hogy a készletek jelentős csökkentése nélkül nem is pótolhatják a tartozást. A szállításon múlik tehát az adósság törlesztése, sőt a cementipar téli munkája is, mert a nagy hidegben csak úgyszólván készletre termelhetnek a gyárak, s ha ősszel nem ürítik ki a silókat, akkor később vissza kell tartani a termelést, esetleg le kell állítani a munkát. Az üzemek vagonellátása viszont még szeptember elején is akadozott. Ezért az iparág Vezetőinek kérésére a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium intézkedett, hogy a cementtermelés napi adagjának elszállításán felül a készlet csökkentésére is adjon üres vagonokat a MÁV. Másfél hónap alatt legalább 50 000 tonnával kell csökkenteni a silókban tárolt cementkészletet. bogi' az iparág pótolhassa adósságát és télen is zavartalanul dolgozhasson. egy hete nem üzemel a szőnyi olajfinomító, amely az ország propánbután termelésének 50 százalékát adja. Négy-öt napon belül — á generálozás után — újra megindul az üzem, s akkor enyhülni fog a nagymérvű gázhiány. Gondoltak arra is, hogy importgázzal szüntessék meg a hiányt, de szállítóeszközök hiányában ezt sem tudták megoldani. Kora ősszel azonban már megfelelő mennyiségű gázt tudnak adni a jelenlegi fogyasztóknak. Idén már több igénylőnek nem tudnak tűzhelyet adni a kevés gáz miatt, mert ha újabb fogyasztókat is bekapcsolnának a gázszolgáltatásba, a „törzstagoknak" sem jutna elegendő. Jövőre azonban az elmúlt évekhez képest sokkal több igénylő kapja meg a gáztűzhelyet, mert 1966 január 1-től megkezdi működését a hajdúszoboszlói gázelbontó üzem, s akkor bőségesen lesz propán-bután gáz. K. A. Több millió tonna ércvagyon msvieötisffifflmbibtotóea-bi... Nyolc geológus vizsgálja a Mátra 380 négyzetkilométeres területét, hogy felderítsék a hegység érckincseit. Tudományos körökben is feltűnést keltett dr. Vidacs Aladár geológus legutóbbi bejelentése. mely szerint a Középső Mátrában több millió tonna ércvagyont fedeztek fel. A kutatók hét táróban dolgoznak, hogy megállapítsák a telérek vonulatát, amelyben az ércek kialakultak. A jelenlegi érctelep ólmot, cinket, rezet, aranyat, ezüstöt tartalmaz és mint járulékos fém előfordul a germánium, a szelén, a mióbium is. » t. v" . ; w* * * A

szegedi üzletek is tömöttek, sokféle áru között válogathatnak a vásárlók. A kereskedelem forgalma növekszik, s Szeged áruellátása a fölfelé ívelő igényekhez képest is kielégítő, bár kétségtelen, hogy például a bútorok több fajtájából, azután disznóhúsból nincs elég. A vásárlók körében megelégedést váltott ki az érdekeiket védő kormányintézkedés, amely kötelezi az üzleteket, hogy a használat közben a gyártás hanyagsága miatt meghibásodó árukat kötelesek azonnal kicserélni, illetve a garanciális javításokat elvégezni. Ragadjunk ki egy esetet: ha viselés közben egy vagy két hót után válik le a cipő talpa, az üzletben kötelesek másik cipőt adni, s a vevő a vásárlási blokkot sem köteles felmutatni. Sőt; ha nincs számára megfelelő cipő, akkor a pénzt is vissza kell kapnia. Rendeletben gondoskodtak tehát a vásárlói kifogások, minőségi hibák megnyugtató intézéséről. Ennek olyan alapvonása is van, hogy a vásárlónak a pénzéért jó árut kell kapnia, mert a rossz. hamar tönkremenő portékával nemcsak bosszúságot okoznak számára, hanem burkolt árdrágítást is elkövet a gyártó vállalat, az árut továbbító kereskedelem. Az ár ós a minőség egymástól nem választható el, az egyik hatással van a másikra. A minőségre, az árakra vonatkozó és a nyílt vagy burkolt árdrágítást tiltó hivatalos politika, általános gyakorlat ellenére még mindig előfordulnák „kilengések". Korántsem jellemzőek ezek, de mégis határozottan szóvá kell tenni őket, mert a rossz minőség vagy az ár emelése — mondjuk a ruhán levő több tűzés, másfajta gombok ürügyén stb. — joggal háborítja az embereket. Végre javítania kellene a cipőiparnak a gyermekcipők minőségét! A helyzet ugyanis az, hogy rendkívül hamar átázik, vagy bizonyos idő után leválik a különben valóban olcsó gyermekcipők talpa. A női cipők számottevő részének felső bőréről hamar lepereg a festék, a cipő kifakul és a vásárló ilyen esetekben nem azt kapja a pénzéért, amit kellett volna. A Minőségi Cipőgyár által készített drapp, lyukacsos cipőknél kézenfekvő árdrágítás volt. A teljesen azonos anyagból és fazonnal készített cipők egy részét ugyanis 165,50 forintért, másik részét pedig 258 forintért árusították, amiért nem a kereskedelem a felelős. Az árkülönbséget azzal „magyarázta" a gyár, hogy a cipők két üzemrészben készültek. Lehet, hogy ez az előállítás költségében bizonyos különbséget okozott, de a teljesen azonos cipő árát emelni nem lett volna szabad. A cipők minősége javításának szükségességét jelzi az is, hogy csupán a szegedi Ruházati Bolt szaküzleteiben negyedévenként 200 a reklamációk száma. I^urcsa, hogy a cipőgyárak a méreteket sem egységesen tartják meg. A 42-es, ugyanolyan fazonú cipő például az egyik gyárnál valamivel hosszabb és szélesebb, a másiknál valamivel kisebb és szűkebb. Ebből aztán az következik, hogyha a számnál kisebb a cipő, akkor egy 6zámmal nagyobbat kell vennie a vásárlónak. de az már bő. Méretkülönbségek vannak a martfűi és a szigetvári cipőgyár cipői között is. A kész férfi- és női ruháknál is megtalálhatók az azonos méreten belüli különbségek* szűk vagy bő vállban, felsőujjban stb. Egy a méretszámuk, de nagyságra mégis különböznek — hogy csak ezt említsük — a soproni és a debreceni ruhagyárban készített ruhák. A Könnyűipari Minisztériumnak kellene intézkednie azért, hogy egységes szabványok szerint készítsék a gyárak a ruhákat, cipőket. A burkolt árdrágítás- tipikus példája a férfi balonkabát egy típusánál is kiabálóan jelentkezett. Az ügynevezett sima szabású, illetve hátú kabát ára 460 forint, a hátul, a vállakig tűzött — amely két darabból is összeállítható — 550 forint. Semmi másban, csupán a tűzésben van talán több mint egy méter eltérés, s ennélfogva nyilvánvaló, hogy ez az említett balonkabátnál semmiképpen nem jelentheti a nagy árkülönbözetet. Az ilyen és ehhez hasonló visszaéléseknek nem szabad még helyenként sem teret engedni, s megszüntetésükért az illetékes minisztériumtól, valamint az árhivataltól várják a vásárlók az intézkedést. jVem jó, hogy a Habselyem és Kötöttárugyár habselyem fehérneműi az utóbbi időben jelentősen romlottak. Az árak itt is változatlanok. A nők jogosan kifogásolják azt is, hogy a női harisnyagyár nylonharisnyái nem eléggé rugalmasak, hamar elpattan a szál. A Magyar Selyemipar Vállalat olyan műszálas anyagot szállított — méterenként 70 forintért kezdték árusítani —, amely összezsugorodott, gyűrődött. Az üzletben is rájöttek erre a hibára és ezért, igen helyesen, nem árulják. A rossz áru ügye most a Központi Döntőbizottsághoz került A televíziókészülékekre is sok a panasz. Az emberek nagy összeget fizetnek érte és igen bosszantó, hogy az üzletből hazaszállítva, s üzembe helyezve gyakran elromlik, amit ugyan garanciában megjavítanak, de ez időt, utánajárást kíván. Azért vásárolják a televíziót a családok, hogy szabad idejükben nézzék, nem pedig azért, hogy ilyen-olyan hibák javítását intézzék. Éppen ezért a gyárban, a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi átvételnél a minőségi ellenőrzést kell javítani, hogy valóban minden vásárló elégedett legyen a készülék működésével. Szállítási, csomagolási és tárolási hibák is okozhatják a bútorok hibáit: a fényeződés elszíneződését, a karcolásokat, stb. Az illetékeseknek a csomagolásnál és a szállításnál szinte egyik napról a másikra van mód a változtatásra. A raktározási gondok enyhítése napirenden van, de itt az előrelépéshez hosszabb idő kell. Emberek mulasztásai, rossz és a hivatalos gyakorlattal ellentétes intézkedései okozzák az előforduló minőségi hibákat, az esetenkénti nyílt vagy burkolt árdrágítást. A hibákat, vagy visszaéléseket ' elkövetőket az illetékeseknek határozottan felelősségre kell vonniuk, hogy teljes legyen a jó kereskedelmi politika rendje. MORVAY SÁNDOR > "•^rnbut 1964. szept. 12. DÉL-MAGYARORSZÁG 3