Délmagyarország, 1964. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-10 / 212. szám

Virágok jöttek Buchenwaldba... Meleg nap süt Buchenwald felett a szeptemberi égen. Csak az emlékmű meggyújtott óriás kandeláberei . vetnek időnként füstfelhőikkel árnyékot a földre, mint ahogy Buchenwald története is sötét foltot hagyott a tiszta weimári ég alatt... Mert csak pár kilométerre fekszik ide Weimar. Éppen most érkezve onnan, még a Goethe-, Schiller-, Liszt-emlékek hatása alatt vagyok. Itt pedig az egykori mérhetetlen emberi kínok helyét szemlélem és emlékezetembe idéződik B. Apitz híres regénye: Farkasok közt védtelen ... Közben fel hangzanak az emlékmű toronyórájának mély, gongszerű ütései. Ez is segít az emlékezetnek és fokozza a megilletődött hangulatot ... A 18 kandeláber égbetörő füsitfelhőivél jelképezi annak a 18 nemzetnek fiait, a több mint 200 000 foglyot, akiket itt éheztettek, szakadásig dolgoztattak és részben (több mint 50 ezeret) halálra kínoztak. Ezekbe a kőbányákba taszigálták bele buldózerekkel a csontig lesoványodott és agyonkín zott foglyok hullahalmazait, amelyeket már a kremaitóriumok sem győztek elhamvasztani. Az SS-ek egykorú eredeti filmfelvételein lehet ezeket a képeket itt a buchenwaldl moziban látni. A Vitrinekben láthattam a krematóriumban elégetett gyerekek apró cipőit, az asszonyok ipari célokra összegyűjtött haját és a díszes emberbőrből készült olvasólámpa-ernyőket, amelyek az SS-hóhérok kedvenc ajándéktárgyad közé tartoztak. Azoknak a foglyoknak. akiknek tetovált Minden ív szeptember s-án megemlé- naev nért naffv fiát • kéznek a Német Demokratikus Köztársa- Ij3^ P f ságban a fasizmus áldozatairól. Erről az bmst Thalmannt emléktinnepséfről készült ez a buchcn- is... Mindenütt Viwaldl riport. rágoJc ^ mintha találkozót adtak volna itt ma egymásnak, a barbárság egykori színhelyén. Mintha ezzel is igazolni akarnák Bochownak, az egykori fogolynak reményét —, a világ egy nagy része valóban igazabb, az emberiség egy nagy része jobb lett! Ezt igazolja az egykori buchenwaldi 245. sz. fogoly, Dobermann elvtárs is, akivel megismerkedtünk és az egykori buchenwaldi magyar foglyokkal kapcsolatos emlékeiről is elbeszélgettünk. A szerény 245-ös szám mögött jelentős személyiség rejtőzött, ő volt az illegális ,, lágerkomité" agitációs felelőse, ő és társai tájékoztatták a foglyokatavaló hadihelyzetről és erősítették a bőrük volt, okvetlenül meg szolidaritás szellemét a kezkellett halmok, mert az ő detben még egymás iránt is tetovált bőrrészeikből ké- bizalmatlan foglyok között, szültek e díszes lámpaer- — Mire emlékszik vissza nyök! Csak borzongással le- leggyakrabban e nehéz évekhet szemlélni azt a helyisé- bői? — kérdezem Doberget is, amely annak ide- mami elvtársat, jén „korszerű felszereléssel — A saját magunk által ellátott" emberbőrcserző- Végrehajtott felszabadítás műhely volt! pillanataira, 1945. ápr. 11Férfiak lettek rosszul és re gondolok vissza leggyakmentek sápadt arccal friss rabban és tegyük hozzá, leglevegőre a barbárság e vit- szívesebben. Felejthetetlen rin je elől... volt az a pillanat, amikor az Nagy szünetközökkel szár- SS-ekkel megrakott őrtornyainak tova a hegylejtőn nyok győzelmes megrohamoaz óra utolsó ütései, kezdő- zása után felhúztuk a főtodik az ünnepi aktus. Ho6z- ronyra a foglyok vörös győszú oszlopokban jönnek a zelmi zászlaját. Ügy érezlátogatók a világ minden tá- tem, hogy 12 éves rabságom járói. Koszorúk. Virágok er- után a hűvös tavaszi széllel deje borítja az oszlopokat, a szabadság legyintette meg A krematórium udvarának az arcom, amikor az ünneegyik sarkában valóságos pélyes. felemelő percekben virághegy keletkezett. Alig az egyik fogoly addig rejtelehet már látni a márvány- getett trombitájából felhartáblát, amely a látogatónak santa dal: Fel Vörösök, protudtul adja, hogy itt gyil- letárok! kolták meg 1944-ben egy Patlk István Labdarúgó kupamérkőzések Győri Vasas ETO— Chemie Leipzig 4:2 (2:0) Győrben került sor azEKmérkőzés visszavágójára. A hazai csapat biztos győzelmet aratott Keglovich (2), Palotai és Orosz góljával és 6:2-es összesített gólaránynyal továbbjutott. Ferencváros—ZJS Brno 2:0 (2:0) A Vásári Városok Kupájáért folyó mérkőzésen a Ferencváros Budapesten biztosan győzött a csehszlovák együttes ellen. Varga és Albert lőtte a gólokat. Bp. Honved—Lausanne 1:0 (1:0) A Népstadionban sorra került második mérkőzésen a Bp. Honvéd gyenge játékkal nem tudta behozni a kétgólos hátrányt és így kiesett a Kupagyőztesek Kupájának küzdelmeiből. Szerdán délután egy MNK labdarúgó-mérkőzést bonyolítottak le, s az nagy meglepetéssel végződött: Testvériség—Bp. Vasas 1:0 (0:0). NÖI KOSÁRLABDA EB Csehszlovákia—NDK 64:41 (29:17). Jugoszlávia—Franciaország 54:43 (25:21). Bulgária—Olaszország 63:34 (33:19). Szovjetunió—Románia 81:45 (31:18). nufTöT •rum MA SZEAC—Szegedi Spartacus barátságos labdarúgómérkőzés lesz a Felső Tiszaparti stadionban délután 4 órai kezdettel. Három győzelem, egy vereség NB l-es tekecsapataink sikeresen kezdték az 1964. évi bajnokság őszi idényét Három együttes győzött és csak a Szegedi Kender szenvedett vereséget. Nők: SZAK—Z. Danuvia 5:3. Kecskeméti MÁV—Sz. Kender 5:3. Férfiak: Sz. Építők—Bp. Spartacus 6:2. SZVSE—Pápai Vasas 5:3. A siker azért is értékes, mert csak az SZVSE játszott idehaza. A női táblázaton most a Bp. Előre vezet 70 ponttal, második a SzAK 65, a Kender ötödik 52 és fél ponttal. A hét legjobb csapatába a férfiaknál Petrás Pál (SZVSE) került be 912 fával, a nőknél pedig Sajtos Istvánné (SZAK) szerepelt a legjobbak között 423-as eredménnyel. Az NB II-ben — mint már beszámoltunk róla — a Szegedi Postás a SZAK ellen 7:l-re nyert a Postás-pályán. Hz olimpiák történetéből A 545-ős számú fogoly, Dobermann, aki túlílte a borzalmakat Versenyzőink tíz aranyérmet szereztek, s ezzel Németország és az Egyesült Államok mögött a harmadikok lettünk. Csák Ibolya, a női magasugrás aranyérmese, három bajnokság a birkózásban, s az ökölvívó Harangi sérülten is győzött. Az uszodában megtört a japánok hatalma. A száz gyorsot fehér bőrű versenyző nyerte. Nem a világrekorder Fick és nem is a világklasszis Fischer, hanem egy keszthelyi fiú, aki a Balatonon kezdett el úszni — Csík Ferenc. A vívók közül Kabos Endre. Elek Ilona és a kardcsapat győzött és újból bajnok lett a vízi labda-csapat ... Tíz magyar első hely! Ilyen addig még nem volt az olimpiák történetében. A maratont — ilyen sem fordult még elő — sárga bőrű fiú nyerte meg. A koreai Son, japán színekben. A berlini olimpia legnagyobb hőse azonban a néger Jesse Owens volt, aki négy aranyérmet szerzett. Megnyerte a 100 és a 200 méteres síkfutást, 8 méteren felüli eredménnyel a távol ugrást és tagja volt a világcsúcsot elért győztes amerikai 4XlOO-aa váltónak is. Sportolóink most is válogató versenyekkel készültek fel az olimpiára. Érdekesség ezzel kapcsolatban, hogy a birkózók válogató viadalán a szegedi Dobó Imre legyőzte Lőrincz Mártont, de mégis a budapesti fiú utazott ki Berlinbe. Igaz, Lőrincz nagyszerűen helyt állt. kötöttfogásban, a légsúlyban aranyérmet szerzett ... A tizenegyedik: Berlin, 1936 • £ É :M ~ PÉTER LÁSZLÓ Utak és hidak Irodalmi zarándoklás Jugoszláviában 2. A testvéri együttélés írójánál Irodalmi zarándokutam egyik célja lett ugyanis, hogy fölkeressem Andrié írásainak színhelyeit. Amikor Boszniába készültem, útleírások, földrajzi, néprajzi és történelmi művek mellett az irodalmat is megvallattam, lehetne-e kalauzom. Csuka Zoltán jugoszláv irodalomtörténete, NyegoS műve mellett elsősorban Andrié életművében találtam útbaigazítást. Be kell vallanom, nevére csak 1961-ben, Nobel-díjjal való jutalmazásakor figyeltem föl. Hibám azonban menthető: a világirodalmat asztalunkra tálaló Nagyvilág ban is csak akkor írt Tóla Hadrovics László, sem előtte, sem azóta nem ejtettek róla szót. Megszerettem Andricot. Tolsztoji realizmusa, a történelmi múltnak és az életnek alapos ismeretéből és ábrázolni tudásából fakadó hangulatteremtő ereje műveiben Proust lélekidézésével. az emlékezés művészi rekonstrukciójával párosul. Hadrovics ezért tartja minden írását voltaképpen lélekelemző tanulmányoknak, s az író félreértésének azt, ha valaki Andrié műveiben a történelmi mondanivalót keresi, a valódi mondandó, az emberi lélek feszegetése helyett Ez szerintem túlzás, s Andriécsal való találkozásom megerősített véleményemben: a történelem, az időbeli és térbeli színhely nem csupán kulissza műveiben, hanem a nép és föld múltjának fölidézése, megörökítése az írói célok legsajátabbika. De ami ezt a történelmi levegőt hitelesíti, művészivé emeli. Andrié páratlan lélekábrázoló képessége. Ez a kettő — a realista cselekmény és a puritán nyelvi eszközökkel, egyszerű szerkezeti megoldásokkal tárgyiasított lelki tartalom — elválaszthatatlan egységével adja írásának különleges varázsát. Igenis: müveiben Bosznia népeinek viszontagságos sorsa örökült met annak a sok nemzetiségű, sok vallású népességnek tragikus, önpusztító történelme, amely e tájon évszázadokon át nyögte uralmak jármát, rajta átgázoló hadak dúlását, nemzeti és társadalmi elnyomás kettős terhét. Majd minden írásának színhelye Boszniának az a pár városa, melyből életrajza is kitevődik. Travnik, de főként ViSegrád, majd Szarajevó és környékük. 1892. október 9-én született, egyes irodalomtörténetek szerin Travnikban, a pontosabbak szerint a Travnik melletti kis faluban, Dolacban. Mire elemi iskolás lett, már Visegrádon laktak, a gimnáziumot pedig Szarajevóban. Bölcsészettanulmányait szláv irodalmi és történelmi szaktárgyaiból a zágrábi, majd a bécsi és a krakkói egyetemen végezte. 1921-ben „Bosznia szellemi élete a török uralom alatt" címmel írott disszertációjával Grácban nyerte el a doktori címet. A tízes években részt vett a Mlada Bosna (Fiatal Bosznia) forradalmi szervezet munkájában, ezért a monarchia hatóságai az első világháború kezdetén letartóztatták. Az új jugoszláv állam diplomatája lett: 1921-től a német megszállásig Grácban, Rómában, Bukarestben, Madridban. Genfben és Berlinben volt hazája képviselője. A német megszállás idején belgrádi lakásának magányába húzódik. Ekkor írja egymásután főműveit: 1942 áprilisában fejezi be a Travniki krónikát (magyarul Vezírek és konzttlok címmel jelent meg), júliusban kezdi és 1943 decemberében zárja a „visegrádi krónikát", a Híd a Drinán-t, s tüstént nekilát harmadik nagy regényének, mellyel egészen közeljön a mához, az 1944 októberében befejezett ..szarajevói és belgrádi krónikának", A kisaszszonynak. Az irodalomban 1911-ben jelentkezett, versekkel, majd 1920-ban feltűnést keltő novellájával. az Ali Gyerzelez úljá-val, s azóta prózaíró. Esszéi — N jegeiről. Vuk Karadzicról. Goyáról és másokról — szintén rangos helyet biztosítanak neki. Nevetés támad, amikor a lap aláírását is hangosan olvasva hozzáteszem, hogy ez én vagyok. Andrié most érti csak látogatásom célját. Szemmel láthatóan jól esik neki, hogy egy másik — az övével történelme folyamán sokszor szembekerült — nép fia nem sajnálta a fáradságot Bosznia irodalmi emlékhelyeinek meglátogatására. Mikor a verandán letelepszünk, örömmel újságolja, hogy kap levelet magyaroktól is. főként idősebbektől, akik ismerik Boszniát, írásai színhelyeit, itt szolgáltak, megfordultak erre. S ekkor nem takargatott önérzettel mondta ki, amit elismerésként én akartam neki megmondani. Osztrák és magyar olvasók egyaránt humanista elfogulatlanságát dicsérik. Azt, hogy még a monarchia viszonyainak leírásában sem torzítja nézeteit gyűlölet vagy sovinizmus. Ez a vallomás azt is cáfolja, hogy Andric — a művelődéstörténet tudós doktora, Bosznia históriájának tudományos föltárója — szépirodalmi művei történelmi anyagának csupán kulissza szerepet szánt volna. Ellenkezőleg: regényei, elbeszélési történeti mondandóinak, hitelességüknek, mint igazi realista alkotó, jelentőséget tulajdonít. Ugyanakkor ez a szűkebb térre, az osztrák—magyar uralom értékelésére vonatkozó megállapítás életművének tágabb jellemzésére is alkalmas, általánosan érvényes kritériumot ad kezünkbe. Írásaiból nem tudtam meg sem nemzetiségét, sem vallását. Regényeiben, elbeszéléseiben egyforma alapos ismerettel és megértéssel, szeretettel rajzolja a törököt és a szerbet, a moszlimot, a pravoszlávot, a szefárdot és a katolikust. Emberi értékeikkel és gyarlóságukkal egyaránt belülről ábrázolja az igaz hitért mindenre kész muzulmánt és a hatalomtól megjuhádzó, ravaszkodásra kényszerülő ferences barátot. Írásaiban megvalósul József Attila óhaja: a harcot, melyet az ősök vívtak, békévé oldja az emlékezés; ő elfogulatlanul szemléli és idézi a más nyelven beszélők és más hiten levők egykori küzdelmeit, egymásnak osztott sebeit, és a tragikus pusztulást fölülről nézi. Nem részvétlenül, csupán a jóvátehetetlenbe belenyugodva. Azok a hősei a legrokonszenvesebbek, akik a megértés, a testvéri együttélés képviselői a bőszek ellenében. Ilyen Ali hodzsa Mutevelic is, a bölcs visegrádi kiskereskedő, akit éppen békeszerető állásfoglalásáért szegzett fülénél fogva a Drina hídjához az pkkupáció elől visszavonuló törökök harcias képviselője, Oszmán effendi. S milyen mélységesen emberi és mennyire szimbolikus, hogy a gyűlölt megszállók egyike szabadítja meg a hodzsát szégyenletes és fájdalmas helyzetéből. Andrié kevés számú magyar figuráinak egyike ez a közös hadseregbeli magyar szanitész, aki kihúzta a török füléből a szöget, olajjal kente be sebét, s mosolyogva bátorította. Ali Mutevelié, ha nem is híve a harcnak, a vérontásnak, az oktalan ellenállásnak, gyűlölettel néz a megszállókra, a svábákra, s Andrié ezt az ellenérzést megérti. Ugyanakkor nagy művészi hitelességgel ábrázolja, hogy a svábák egyike, a közös hadseregbeli magyar egészségügyi katona, a monarchia imperializmusának kényszerű képviselője személyesen nem ellenség, hanem ember, a nép fia, akit sorsa vetett csak oda, hogy részt vegyen törökök és bosnyákok leigázásában. Következik: „A GÜRBE HEGYEK országában s— Ferkóíí.. Ferkó !.::—< hangzott a magyarok örömkiáltása a berlini stadionban az egyik legnagyobb jelentőségű versenyszám, a 100 méteres gyorsúszás eredményhirdetésekor. A győzelmi emelvényen Csík Feri mellett szomorúan áll a második és harmadik helyezett japán Yusa és Arai. Csík egyébként az olimpia után orvosi diplomát szerzett és hivatásának élt. Nem is indulhatott volna több olimpián, hiszen a második világháború miatt 1940-ben és 1944-ben elmaradtak a nagy versenyek. Olimpiai bajnokunk — ugyanúgy, mint sok akkori fiatal — a háborúban halt meg. DÉL-MAGYARORSZÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyet és Seege* városi bizottságának lapja. Megjelenik aétfő kivételév© mindennap. Szerkeszti a szerkesztő bizottság Főszerkesztő: ar. Lőkőe Zoltán Szerkesztősé*: Szeged. Magyai Tanácsköztársaság útja Iá. Telefon: S5-39. 30-03 Éjszakai telefon: 35-06 Kiadja » Csongrád Megye Lapkiadó vállalat Felelős Kiadó Kovács Láselc Kiadóhivatal: Szeged. Magyar Tanácsköztársaság útja 10. sz. Telefon: 35-00. si-ie. (Bekdldött kéziratot nem flrzüns meg e« nem adunk vissza.) A lapot nyomja » Szeged) Nyomda Vállalat Szeged Kárá*7 o. • INDEX th l»S reneszilk a fríg rá a (negye: postahivatalok. Előfizetési dl) egy hónapra is Ft Elóflzethető bármely postahivatalnál éa kéz. besl tőnél.