Délmagyarország, 1964. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-24 / 224. szám

Szerdán a Magyarországon tartózko­dó ogyesszai turistacsoport. Szeged szovjet testvérváro­sának 32 tagú csoportja — többnyire az ogyesszai vá­rosi szovjet apparátusának dolgozói és üzemi vezetők — a délelőtti órákban magláto­gatta a Kenderfonó- éi Szövőipari Vállalat újszege­di központi üzemét, ahol ta­lálkoztak a gyár 'dolgozóival, beszélgettek szocialista bri­gádokkal, majd dr. Csikós Ferenc, Szeged megyei jo­gú városi tanács végrehaj­tó bizottságának titkára tá­jékoztató előadást tartott számukra az MTESZ-ben. Tájékoztatta őket Szeged gazdasági helyzetéről, fejlő­déséről. A késő délutáni órákban az ogyesszai városi tanács kommunális állandó bizott­sága elnökének, az ogyesz­szai megyei szakszervezeti tanács elnöksége tagjának vezetésével a csoport néhány tagja ellátogatott a szak­szervezeti székházba. Itt a vendégeket Juhász József, az SZMT vezető titkára és az SZMT több vezető munka­társa fogadta. Hosszabb esz­mecserét folytattak az ogyesszai csoport tagjaival, kicserélték a szakszervezeti munka tapasztalatait, majd átadták az ogyesszai kerületi szakszervezeti tanács elnök­ségének ajándékát. Az ogyesszai csoport ma délelőtt utazik tovább és még nyolc napot tölt Ma­gyarországon. GYORSPOSTA * GYORSPOSTA GYORSPOSTA * GYORSPOSTA Miért nincs főzelék az Expressz bisztróban? Valamennyien örültünk, amikor végre megnyílt a rossz hírű italbolt helyén, a Kölcsey utcában a modern Expressz bisztró. Gyakran megfordulok az új üzletben, s lenne egy javaslatom. Az igaz, hogy elég nagy a vá­laszték, 10—12 fajta ételből válogathat a vásárló, de a sült és rántott hús mellé kö­retként csak sült burgonyát szolgálnak ki. Véleményem szerint helyes lenne, ha ezek mellett szerepelne néhány főzelékféle, esetleg leves is. Gondolom, hogy ez a ven­A javaslatot továbbítottuk a Szegedi Szálloda- és Ven­déglátóipart Vállalathoz. Nyári Ernő áruforgalmi cso­portvezető Dudás T. javas­latával kapcsolatban a kö­vetkezőket mondta el: Szak­mai szempontból sem illik a főzelék bisztró étlapjára. Nemcsak a 6zegedi, hanem az ország valamennyi biszt­rójából hiányzik a folyékony étel, a leves és a főzelék. A vállalat igyekszik úgyösz­szeállítani az étlapot, hogy a szezon zöldségfélék sem hiányozzanak. A hidegkony­hai készítmények között meg_ déglátóipari vállalatnak i« található a töltött paradi­jól jönne, hiszen jelentősen csom, a francia saláta, ama­emelné az itt étkezők szá- jonéze® burgonya, tehát nem mát. hiányzik az étlapról a vita­Dudás T. minolcban dús zöldség. A szabadság és a munka első napjairól Ogyesszaiak Szegeden Löbog a «áz, írdán Szegedre érkezett Borisz Nikolajevics Utyehin, UJ ^D kivilágosodnak az otthonok A kazánokon elvégezték a nagyjavításokat, s a lesze­relt órákat is visszaerősítet­ték a fogyasztók lakésába. A következő év őszén ismét be­gyújtották a gázfejlesztő ke, meneéket, s a tűzhelyeken újra fellobbant a barátságos kékessárga színű láng. Ak­Fokozatosan megszűnnek a közkifolyók Az újabb vízfeltárasokkul javult Szeged vízellátása. Továbbra is azon dolgozik a Szegedi Víz- és Csatorna­mű Vállalat, hogy újabb ku­takat kapcsoljon a vízháló­zatba. A több víz azt is ered­ményezi, hogy fokozatosan felszámolják a körtöltésen belüli területen a közkifo­lyók többségét. Idejük ugyanis jórészt már lejárt, Módosították a vízbekötési engedélyt vezetéket a vízmű lefektette, tesített öreg udvari kifolyók stb. fölött is eljárt az idő, nem HM Tízesével A víz bevezetése jelenleg is százakat érint Szegeden. A magánház-tulajdonosok mellett nagyobb részt érin­ti az Ingatlankezelő Vállala­tot. A költségek viselése természetesen a háztulajdo­A Szegedi Gázmű életében dor. — Volt pedig tartalék- tudják, milyen küzdelem a történelem lapjait húsz év- szén néhány hónapra, csak- folyt a szénért, hogy a város re visszalapozni csak a nyűg- hogy azt is felfalta. Később iásson melegedjen fölötte, díjas főmérnök. Perjés M. a nagyobb közületek pincéit Sándor tudja. 1960-ig egyfoly- is kisöpörtük. Az sem volt Emberek írtuk... tában majdnem harmincévi Akkor került sor a vá­.. ros erdeire. Az akkori Va- s amíg a gázgyár kény­szolgalatot hagyott maga mo- r0stanyáról kisvonattol szál- s ® B™®n6t " 'a mua_ gött, s ebből másfél évtizedet lították be a fát a mai Roo- pÜlen0t tartott; a ™un a felszabadulás utáni helyt- sevelt térre. Ezeket a kis kasok egy resze javítgatta a állása tölt ki Hogy is volt szerelvényeket szovjet kato- meghibásodott vezetékeket. „ nék irányították a városba, Készültek a hálózati próbára, akkor, 1944 szeptemberben, majd tovább a tórakodástól októberben? A gázgyár és az az erőműig. Ott pedig kéz­erőmű akkor még együvé ről kézre jártak a hasábok, tartozott. Szeged a háború A leállt gázgyár minden utolsó napjait élte. Hála a munkása az erőműben dolgo­szovjet csapatok gyors elő- aott akkor. Éjjel-nappal töm­nyomulásának, a várost nem ték a kazánt. Képletesen érte már többé háborús kár, szólva a homoki erdők vilá­kivéve a közúti hidat, ame- gítottak a városnak, lyet az utolsó pillanatban .. ., , a fasiszták még felrobban- HoSy Szeged kor 1687 előfizetője volt a tottak. Több vonat azonban A küzdelem a szénért még gázgyárnak. Most közel 11 már nem futott be szénnel akkor is sok izgalmat adott ezer az előfizetők szama. S megrakottan, s a gázgyár és a gázgyár, az erőmű dolgozói- ho1 vagyunk már a kényszerű a villanytelep készlete nap- nak, amikor teljesen felsza- fahasabos tuzelestol? lói napra fogyott. badult az ország. A szovjet j*,.. . , . városparancsnokság messze­itjjel es nappal menden gondoskodott arról, — Bármely ujjunkat harap- hogy Szászvárról Szegedre is tuk — emlékszik vissza a fő- irányítsák a szénnel megra­mérnök — mindegyik fájt. A kott vagonokat. Hogy a sze­gázra szüksége volt a kor- relvóny ideérjen, arról azon­hézaknak, a klinikáknak, a ban a gázgyárnak kellett gon­vlllanyra viszont az egész doskodnia. város számított. Az erőtelep _ Előfordult — mondja a tízszer annyi szenet nyelt főmérnök —, hogy a szerel­el naponta, mint a gázgyár, vényt átvettük, és már indui­Mégis amellett döntött a vá- ni akartunk vele, amikor az ros vezetősége, hogy elsősor- utolsó pillanatban megálljt ban áram legyen, mert anél- parancsolt az állomásfőnök, kül nem lesz víz, fény a kór- Közölte, hogy most kapott házakban, a lakásokban és utasítást telefonon, miszerint termelés az üzemekben. egy deka szenet sem enged­— A gázgyár elöl tehát „el- het útjára, ette" a szenet az erőmű? _ Kedves elvtárs — mond­— El, a feneketlen gyomrú tuk neki —, tekintse úgy, — folytatja Perjés M. Sán- hogy már elmentünk és nem tudta utunkat állni. Hogy menjünk haza szén' nélkül? Mit mondjunk a kórházak­nak, amelyekben mútenek, betegek várnak a gyógyulás­ra, a fény nélkül maradó házaknak, az iskoláknak? ... Az állomásfőnök némán in­tett, hogy menjünk. Egyszer Cegléden is majdnem „elpe. relték tőlünk a szenet, amíg az okmányokat bemutattuk az állomáson. A szerelvóny­nyel szinte úgy „szöktünk el", s hazáig meg sem álltunk vele. Bizony sokan nem is Szabályozzák a 14 apóst A Kapós mentén a csak; nem száz évvel ezelőtti első nagy mocsárlecsapolns és medersznbályozás óta csupán kisebb paribiztosítási és fenntartási munkákat végez­tek. s nincsenek a parton összefüggő árvédelmi tölté­sek, így a Kapós úgyszólván minden évben kilép medré­ből és elönti 4800 hektáros területét. Az Országos Víz­ügyi Főigazgatóság intézke­désére most a Vízügyi Ter­vező Iroda mérnökei meg­kezdték a Kapós részletes szabályozási és rendezési ter­vének kidolgozását. A Kapós csatorna legveszélyesebb ré­szét, a Siótól, vagyis a torko­lattól Dombóvárig terjedő mintegy 65 kilométeres hosz­szú szakaszát hozzák rendbe. A háború lőporfüstje réges­rég eloszlott, béke van. Az emlékezést felidézni, a tör­ténelem sárgult lapjait fel­ütni azért mégis érdemes egyetlen üzem életéből is. Emberek írták küzdelmes helytállásukkal — egy egész városért. Előregyárt ott fürdőszoba A Borsod megyei Építő­ipari Vállalat két mérnöke, Pető Géza és Mayer Adolf megoldották a fürdőszobr; és kamrahelyiség előregyártását. A 360 centiméter hosszú, 142 centiméter széles és 275 cen­timéter tágas ' szobaelemet vasváz.ak tartják össze. Fa­lalt hungarocell műanyag­habbal szigetelt, különleges műgyantákkal sajtolt vízhat­lan, igen szép kivitelű fafor­gács lemezekből alakították ki. nosoké, Illetve az Ingatlain­korszerútlenek és egészség- kezelő Vállalaté. Vízbekötési ügyileg is erősen kifogásol- engedélyek kérése most is hatók. Mintegy 400 utcai napról napra tízesével érke­közkifolyó van a városban. ^ a vízműhöz, s korábban idézhetnénk A fokozatos felszámolás is gok szaz érdekeltnek ad- esetében ls, beszélve afról: sok helyen szennyeződéseket találtak a kifolyók aknáiban. Az Ingatlankezelő Válla­lat már korábban hozzákez­dett az állami házak udvari kifolyóinak megszüntetésé­hez, s mindenütt a házfalon belül vezetik be a vizet. Saj­nos, a példák hosszú sorát magánházak ahol az udvari közkifolyók egyenesen ter­után ls meghagyják azon- ulk meg az engedélyt. ban egyes helyeken a köz- Ezzel kapcsolatban vi- , , _ . , kifolyókat úgy, hogy azokat szont most problémák me- lesztol voltak a betegsegnek. korszerűen átépítik. rüttek fel. Tavasszal még Bizonyos területen az udvari •‍ Kettős cél úgy kapták meg az érdekel- kifolyók valóságos járvány­... . . , c ,. ,ek a vízbekötési engedélyt, veszélye8 gócokká váltak az Ujvarx József, a Szegedi hogy a vízkivételt a telekha- (a ... Víz- és Csatornamű Vállalat táron belül jelölték meg. Az elhanyagoltság, nemtörődöm­üzemeltetési osztályának ve- aknarendszert kifolyók ség miatt zetője arról tájékoztatott, hogy a majd megmaradó közkifolyók korszerűsítésére már jóváhagyták a műszaki tervet, sőt a vízkivételt szol­gáló új berendezések kísér­leti példányait is. használatába viszont — na­gyon helyesen — beleszólt a KÖJÁLL, mivel a szimpla téglaburkolatú aknában a magas talajvíz miatt köny­nyen szennyeződés érheti a már készítik szerelvényt. Éppen ezért július elsejé­Az utcai közkifolyók kl- tö1 módosították a vízbekö­Az utcai Kozkifol) ok kl- tési engedóIyt) amely n,ost szorulasaval egyenes arany- azt írja elő, hogy a kifolyók­ban nő — a város minden nak az épületen belül kell réasón — a viz bevezetése lenniük, úgy, hogy minden a magánházakba. Ez kettős jfk° használhassa. Tehát fa­-lüi-I, tón,. Ü kutas rendszer megepite­sét írják elő minden házba, azokba is, ahol már koráb­ban hozzákezdtek az udvari kifolyók építéséhez. í Enélkül a vízmű nem járul hozzá a bekötéshez — hangsúlyozta Újvári József, Az újabb rendelkezés vissza­menőleges hatállyal is érvé­nyes, mert miért szaporít­suk az öreg udvari kifolyók számát, amikor valamennyit úgyis meg kell szüntetni a jövőben. Kétségtelein, hogy a fali­kutas megoldás valamivel költségesebb, az aknarend­szertnél, viszont mindenkép­pen előnyös és az egészség­ügyi követelményeknek meg­felel. Bemutatóra készülnek az EDOSZ táncosai Aki az ÉDOSZ népi tánc- egész munka színvonalának együttesét keresi, akkor sem emelése. Véleménye szerint tévedhet el. ha előszőj- jár komoly művészi értékű mun­a Juhász Gyula Művelődési ka nem képzelhető el — a Otthonban. A Hunyadi palo- táncban sem — a balett ele­lás hangjai ugyanis már a meinek ismerete nélkül. Kü. lépcsőházban mégütik a ha- Ionosén nagy szükség van lépő fülét, n mint egy lát- erre a tudásra az olyan tán­hatatlan útikalauz, vezetik coknál, mint a Bartók-zené­fel a lépcsőn, előszobákon, re komponalt Allegro bar­bai'o vagy máa tematikus táncoknál. Üj műsorral ké­szül az együttes — az or­vosi egyetem tánckarával s a SZOT énekkarával együtt — a Szegedi Nemzeti Szín­házban tartandó előadásra is, melyet Szeged felszaba­folyoaókon át a tett színhe­ly®, a díszterem felé, A bemelegítő Belépünk a terembe, s meglepetten nézünk szét, A táncosok hosszú sorban, egy. egy szék mellett állnak, s éppen balcttgyakorlatökat dulásának 20, évfordulójára végeznek. Hamarosan meg- rendeznek, tudjuk Mezey Károlytól, az' Háíépítés együttes tánckarának veze­tőjétől, hogy ez csak bemer Később, a próba szüneté­kai nagyobb szerepe van, mint a puszta bemelegítés. Igazi feladata az együttes tánckultúrájának, s így az célt szolgál. Órával látják el a vízkivételt minden házban. Ez méri majd a fogyasztást, amely a jövőben nem a vá­rost terheli, hanem a fo­gyasztókat. Másrészt egész­ségügyi és kényelmi szem­pontokat is szolgál a víz bevezetése a házakba. Az Országos Vízügyi Főigazgató­ság. a városi tanács vb építé­si és közlekedési osztálya, valamint a KÖJÁLL közös megállapodása értelmében kötelező is a viz bevezetése a házakba mindenütt, ahol ennek megteremtették már a feltétélét, azaz a gerinc­H Falikutas megoldás Ezek szerint a régen lé­A szél megzavarta a vasúti közlekedést A szerdára virradó éjszaka vény az áramszolgáltatás forgalmi akadályt okozott a megkezdése után sem birt nagyerejú szélvihar a Szár és elindulni az erősen emelkedő Bicske közötti vasútvonalon, pályán, másik villanymoz­Egv 60 kocsiból álló teher- donnyal kellett elvontatni, szerelvény egyik vagonjának Emjatt mintegy 20 kilométe­a tetejét felszakította a szél. res távolságon csak egy vá­A felfelé ágaskodó tetőroncs gánvon közlekedhettek a vo­menetközben állandóan neki- natok. Ez Budapest és He­(itődött a felső villanyveze- gyeshalom között a személy­téknek, s többször kikapcsol- vonatok 20 perctől két óra ta az áramot. A súrú zárlat- hosszáig terjedő késését tói felrobbant a bánhidai okozta, villamoe alállomás olajkap­csolója. A berendezést hamar Reggel 7 orakor helyreállt helyreállították, de a szerel- a rend a vonalon. Negyvenegy szúnyogfajta él hazánkban A szúnyogok az idén is- ban 41 szúnyogfaj él, ára­mét eok kellemetlen percet dús, vagy nagyobb esőzés okoztak a szabadtéri szín- idején négyzetméterenként padok látogatóinak, a viz- 400—500 lárvát is leraknak partok üdülővendégeinek. Pe. a sekélyebb vizekbe. Számuk dig a viszonylag száraz idő- tehát országosan a szerve­járás miatt a mostani tava- zett irtás ellenére is milli­szi é» nyári szezonban ko- árdokra tehető. Persze nem rántsem volt olyan nagy minden szúnyog egyformán szúnyoginvázió, mint az elő- kellemetlen. A hímek egy­ző években. A tudomány általán nem szállnak az em­most már radikális eszkö- berre, mert virégmézzel tép­zökkel lép fel a kellemetlen, lálkoznak. annál inkább szív. vénszopó rovarok elten, s ja az ember vérét a culex­mindenütt irtja, ahol lehet, pipiens nősténye, amely A vizsgálatok eredménye- élénk zümmögéséről is fel­ként kiderült, hogy hazánk- ismerhető. A maláriát ter­jesztő szúnyogok a legke­vésbé csípnek, és a legbá­tortalanabbak rendszerint csak éjszaka, a nyitott ab­lakon szállnak be a laká­sokba az alvó emberre. Ma­láriát azonban most már nem terjesztenek, mert a be­tegségnek a csíráit is sike­rült hazánkban kiirtani. Szerencsére a szúnyogok többsége néhány tót alatt elpusztul. Elmúlásuk még gyorsabb, ha jön egy na­gyobb szél, vagy ha az éj­szakai hőmérséklet plusz 5— 6 fok alá süllyed. Az idei szúnyogszezonnak azonban még koránt sinos vége. Esőt követő meleg napakon újabb rajzások várhatók, sőt né­hány faj —• éppen a legcsí­ptóebbek — padlásokba, odúkba húzódva még a te­let is átvészeli. legítés. Aminek azonban sok- ben a táncosokkal beszélge­• ^ratete tünk, s kiderül, hogy nem­csak a próbákra jellemző ez a tánc közös szereteléből fakadó fegyelmezettség, mtin­kakedv. A próbák hosszú so­ra, a szereplések izgalma es öröme olyan közösséggé ko. vácsol tak ezeket a fiatalo­kat, akik tudnak, s törőd­nek egymás privát gondjai­val is. A közelmúltban például két tápéi kislányt nem en­gedtek szüleik próbára. S valóban komoly okuk volt rá. Ugyanis mindkét család háza düledezőfélben volt, sürgősen le kellett bontani, s újjáépíteni. A család mun­kaerejét számitva ez persze igen nehéz. hosszadalmas dolognak ígérkezett. S mit csináltak ekkor a táncosok? Testületileg kivonultak, s egy nap alatt lebontották a házat. S ugyanilyen aktívan vettek részt az építésben is. Gondok Mint mindenütt, ahol ko­moly munka folyik az ÉDOSZ együttesében is van­nak gondok. Sok a táncosok között a több műszakban dolgozó vagy esti iskolába járó fiatal. S ígv a legna­gyobb jóakarat ellenére is kénytelenek hiányozni n pró­bákról Ez természetesen hátráltatja a csoport fejlő­dését is. Másik fő problé­májuk az, hogy úgy érzik, nincsenek eléggé számon lartva. kevesen. R keveset törődnek velük. S mint ahogy a festő nem magának fest, s az író nem az asztal fiókjának ir, természetes, hogy ezek a fiatalok is igény, lik a közönséget. Az elism®. rést, a bírálatot egyaránt Nagy Katalin Csütörtök. 1961. szent. 24. OLU-RIIAGY ARORSZAG S

Next

/
Thumbnails
Contents