Délmagyarország, 1964. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-30 / 203. szám

Hasznos mozgalom az építőiparban Garanciát vállalnak munkájukért a villanyszerelők O Tapasztalatcsere Budapesten 9 A Szalay-brigád vállalta 9 Garancialevál kapuKutccsal Amikor vásárol az ember egy úgynevezett tartós fo­gyasztási cikket, televíziót, mosógépet, kap hozzá garan­cialevelet is, melynek, bir­tokában a gyár díjmentesen megjavíthatja pgy bizonyos időn beiül, ha nem a tulaj­donos hibájából romlik el. Ilyen elvek szerint vezették be az építőiparban is a ga­ranciát vagy két esztendeje Budapesten, a 43-as Építő­ipari Vállalatnál. Hogy is volt csak? — Kövesi Ernő szocialista villanyszerelő brigádja volt a kezdeményező — adja meg a felvilágosítást Varró Bálint, a budapesti vállalat szak­szervezeti bizottságának ter­melési felelőse —, s csakha­mar több víz-, gáz- és fűtés­szerelő brigád is csatlakozott hozzájuk. Kiss István, az építők szakszervezete Csongrád me­gyei bizottságának titkára és Bartyik Lajos, a megyei épí­tövállalat szakszervezeti ter­melési felelőse feszülten fi­gyeli szavait. Tapasztalatcse­re készül. Találkozhatnának ezekkel a brigádokkal? — Sajnos nem. Átszervez­ték a vállalatot, s elkerültek tőlünk. Némi telefonálgatás után kiderült, hogy új munkahe­lyeiken abba is maradt a mozgalom. Még „nem értek rá" foglalkozni vele az ille­tékesek. „Előre az ötszáz mozdonyért, a tízezer \asúti kocsiért!" Vasutasok helytállása a felszabadulást követö napokban Az emberek még félve gondoltak a közelgő télre, | de már mindenki a megúj­hodásban, az életben re­! ménykedhetett. Az átélt bor­zalmak után a felszabadulás ! napja szinte megrészegítette J az embereket. Négy hosszú j éven át rettegve félték az j égbolto't. ahonnan nem az életet adó napsugár, hanem halálthozó, süvöltő bomba­zápor hullott alá. Négy hosz­I szú, rettegve telt éven I figyelték a híradásokat a háború pusztító borzalmairól. Riadtak a szirénák süvolté­sétől, remegő kézzel bontot­ták az ismerősök, hozzátar­tozók leveleit. Óvatosán kér­deztek barátok sorsa felől, felé!" Az ország vérkeringé­sének megindítása volt a vasút feladata. Dicsőséges december Szeged felszabadulásától májusig eltelt közel hét hó­nap alatt azonban már sok minden történt itt a város­ban. A szegedi napilap novem­ber 19-i számában írja: „Le­át rombolták vasúti hídjainkat, elhurcolták a gépjármüveket, a lófogatok nagy - részét és az élelmiszerkészletét. Meg­kocsijavító múhelyiek 302 óra különmunkát teljesítet­tek. Segítettek a helyreállítási munkákban a város lakosai, a szovjet városparancsnok, Bjelaev tábornok vezetésével, a szovjet katonák. A közösen helyrehozott állomások, vas­útvonalak, mint erek hálóz­ták be az egész országot 1945. május 15-én megkez­dődött a szegedi vasutasok munkaversenye. Megjelent a kőnyomatos lap: „A szegedi vasutasok rohammunka lap­ja" — címmel, a vasutas szűnt a vasúti forgalom és dolgozók szabad szakszerve., így a vátos éléstárától — a zetének kiadásában. tanyáktól és a környező fal­vaktól — teljesen el van mert mindenütt egy szó volt zárva. az úr, egy szó, rémített: A heiyi katonai és polgári halál! vezetők segítségével, kemény . C i'in munkát végeztek a vasuto­,Arccal a vasút tele! sok. Rendbehozták az itt 1944. október 11-én kós- maradt néhány yasúti kocsit tolták meg a szegediek elő- IZ^^Ts szőr annak a szónak ízet, 8 Röpgyűlést tart a brigád séért dolgoznak. Jól össze­forrott munkacsapat, remél­hetően példamutató gazdájá­vá lesz az új mozgalomnak. jogos kérést osztálynak. a munkaügyi o Pedig az ötlet kitűnő. Az építőket minőségi munkára készteti. Ha jól dolgoznak, tulajdonképpen nincs is szükség a garanciára. Mégis megnyugvás a lakónak, hogy tudja, ha valami tönkremegy új- lakásában, hamarosan ki­javítják neki. Az ilyesmire mondják azt, hogy mindenki jól jár vele. Be kell vezetni Szegeden! A félig sikerült budapesti tapasztalatcsere után rövide­sen megkezdte a szervezést a Csongrád megyei építők szakszervezeti bizottsága. Persze kár, hogy nem maga az Ogyessza lakótelep épít­kezésén dolgozó Szalay-bri­gád járt Pesten, s őket csak azután „nézte ki" a terme­lési felelős, de lényeg az, hogy elvállalták a feladatot. Szalay István villanysze­relő brigádja tizenegy tagot számlál, s két ipari tanulót is foglalkoztat. Április elseje óta a szocialista cím eléré­A napokban röpgyúlést rendeztek munkahelyükön, melyen Szalay István beje­lentetté, hogy az Ogyessza lakótelep legközelebb elké­szülő házát már garanciale­vél kíséretében adják át a lakóknak. S ezentúl csak így dolgoznak. Ha a lakó a lel­kiismeretesen elvégzett mun­ka ellenére is talál valami­lyen hibát a villamos be­rendezésekben, s annak nem ő maga az oka, szólhat köz­vetlenül nekik is, vagy a ve­zető szerelőnek, a főműveze­tőnek. az építésvezetőnek. Haladéktalanul megcsinál­ják. Mégpedig ingyen, és munkaidő után. Persze a szakszerűtlen bekötések, a „fusl" kárét ki-ki maga látja. Van azonban egy kérésük. Ne csak a vezetékek falba helyezése után adjon lehető­séget a vállalat próbaüzeme­lésre. hanem a szerelvények felszerelését követően is. Egy lakásban ugyanis vagy har­minc kapcsoló, konektor ta­lálható. Esetleges gyári hi­bájukért ők nem. vállalhat­ják a felelősséget A főművezető, Laczkó Ist­ván nem volt jelen a röp­gyúlésen, úgyhogy Áos Im­re, a vezető szerelő vállalta, hogy továbbítja a szerinte is Üj mozgalom bontakozik ki tehát Szegeden. Egyelőre csupán egy villanyszerelő brigád vállalt garanciát mun­kájáért, de példájukat min­den bizonnyal követik majd a többi építőipari szakmák is. A magyar építőipar hír­nevét, becsületét öregbithe­tik ezáltal, vállalásuk — me­lyet a város felszabadulásá­nak közelgő évfordulójára tettek — méltó a szocialista címért folytatott munkaver­senyhez. Nem sikerült Bu­dapesten? Majd sikerül ná­lunk! Az sem lehetetlen, hogy egy országosan elter­jedő mozgalom bölcsőjénél állunk most Szegeden. F. K. hogy béke. Ezen a napon szabadult fel a város. Azóta húsz év telt el. Az ország még fasiszta megszállás alatt volt, de Szeged már léleg­zett. Még ezer sebből vé­rezve, gondoktól gyötörtén, de már elkezdte a semmi­ből teremteni az újat. A háború pusztító rombo­lása mindent tönkretett. Amit megkímélt ez a pusz­tító vész, azt a német fasisz­ták és magyar kiszolgálóik nyugatra hurcolták. A MÁV vasúti kocsiparkjának és vontatójármúveinek 85, illet­ve 90 százaléka semmisült meg. A vasúti lakótelepek ötven százaléka pusztult el, sok száz vasutas család lelte romjaik közt sírját. decemberben az első szerelvény: a hat személy­És ahogy éledezett az or­szág, úgy sűrűsödött a re­mekből újjáépített vasúthá­lózat. Februárban már Budapesten Űj jelszó futotta be az országot: „Előre az ötszáz mozdonyért és a tízezer vas­kocsi vontatta mozdony. Na- úti kocsiért!" ponta egy oda és visszautat Gyorsan haladt a munka, tett meg Szeged—Kiskunfél- Szívós, kemény akarattal* egyháza, valamint Szeged— fáradhatatlan munkával áll­Szőreg között. tak helyt a vasutasok. Nehéz December 19-től már rend- volt a feladat, de mindenki szeres járat indult a Sze- megelégedésére fertétít. s^ez ged—Csanád vonalon, a ma­rosi hídig, ahol átszállással történt a további közlekedés. Közben a felrobbantott hida­kat fahidakkal pótolták, s így december 28-án új irány­ba, Hódmezővásárhely feléis indult egy járat. Közös munkával A pályaudvarok rendbeho­zására brigádokba tömörül­tek a vasustasok. A IV-es könnyítette a helytállást. Igy történhetett, hogy Budapes­ten még géppuskaropogás rettegtette az embereket* amikor az első élelemszállít­mány, a felszabadult; magyar vidék terméke, a csattogó kerekek hátán megindult a főváros felé. Februárban ért oda a szerelvény. Vesztegel­ve várta, hogy beengedjék az ország szívébe, az éhező Budapestre. Húsz év távlatából meg­pályamesteri szakasz dolgo- magasztosul a gigászi mun­Mivel kellett kezdeni az ^ 602 különmunkaóra alatt életet? Mit hagyott maga mögött a háború? Égremere­dő vasúti síneket, felrobban­tott, vízbehullott hidakat, bombatalálattól egymásra tornyosult vasúti kocsikat, romhalmazt, pusztítást. De 1944. október 11-én megindult az élet! A romos házak füstös falain megje­lentek a falragaszók: „Ke­nyeret akarsz? Dolgozz!" „Építsük újjá az országot!" Es mint az éjben világító szemafor sfcabad jelzése mu­tatott utat 1945. május 20-án a Magyar Kommunista Párt jelszava: „Arccal a vasút 110 köbméter, a rendező pá­lyaudvariak 737 munkaóra alatt 247 köbméter földmun­kát végeztek el. A fűtőház és a szertár dolgozói 682, a ka. örök emléket állítva a vasút ezer meg ezer névte­len hősének, egyszerű meg­fáradt, de az új életért szí­vesen küzdő harcosának. Sziládi Sándor r Ujabb tanfolyamokat indít Szegeden a Közgazdasági Társaság A Közgazdasági Társaság több továbbképző tanfolya­megyei csoportja a most kez­dődő oktatási évben ismét Befejezéshez közeledik a SZOT kedvezményes tüzelőakciója Április óta szinte napra pontos menetrend, ütemezés szerint tart a SZOT kedvez­ményes tüzelőakciója, amely már a befejezéshez közele­dik. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium TÜZEP-főigazga­tóságának tájékoztatása sze­rint ebben az évben 500 millió forint értékben egy­millió-nyolcvanezer kedvez­ményes utalványt osztottak ki, mintegy 170 000 vagon tüzelőre. Ezek közül 100 mil­lió forint értékben 240 000 nyugdíjas kapott tüzelőutal­ványt A tavalyi sorozatos panaszoknak vették elejét azzal, hogy külön NDK-bri­keltutalványokat is kibocsá­tottak. A tavalyi 80 000— 85 000 helyett az idén száz­harmincezren kaptak ked­vezménycsen NDK-brikeltet. Kétssás has, eserkétssát A városnak talán a legki- megemlékezés Szeged felsza­sebb felépülésé Hattyastelep badulásának 20. évfordulójá­a körtöltésen kívül. Jórészt ról. Novemberben: Irodalmi vasutasok, üzemi munkások előadás. Decemberben: Vi­lakják. A jelző azonban, hogy dám műsoros est* a legkisebb település, nem ember jével már 15 éve kopogtat az utcája minden házába, hogy hírül vigye, ha vala­milyen rendezvény lesz a telepen. Tdborosi Sándor fia­tal MÁV-fűtő pedig a ház­Még mintegy 180 000 SZOT-tüzelőutalvány van hátra. A TÜKER-telepek és a vidéki TÜZÉP-kirendeltsé­gek úgy készültek fel, hogy ezeket szeptemberben bevált­ják. A SZOT-tüzelőakció ugyanis az előző évektől el­térően szeptember 30-án be­fejeződik. Mindenki időben megkapta az utalványokat ahhoz, hogy az előírt határ­időig beválthassa. Ezért a TÜZÉP-főigazgatóság ismé­telten felhívja a lakosság fi­gyelmét arra, hogy szeptem­ber 30-a után az utalványok érvényüket vesztik. Aki va­lamilyen oknál fogva még­sem tudja kiváltani tüzelő­jét, visszakapja pénzét. A fel nem használt utalványt a munkaadónak kell leadni, s a TÜKER kifizeti az érté­két (MTI) iii' - iwnv-iuLu pt-uig a naz­fedi a valóságot. A társadal- Minden kezdeményezes tartási kisgépeket javítgatja mi összefogás ereje teszi sikerül meg a házaknál munka után, naggyá a 200 ház 1200 lakosát. s persze fizetség nélkül. S Nehéz lenne meghatározni, Minden program persze ott van a két ezermester, hogy a telep Hazafias Nép- annyit" ér, amennyit megva- Ossik József és Bubori An­front csoportja, a nőtanács, íósítanak belőle. Itt minden tol vasutas. $zó nélkül fog­vagy a vöröskereszt tesz-e rendezvény, kezdeményezés " legtöbbet a társadalmi fel- sikerei. Miért? A telep la­emelkedésért. Együtt, dol- kói összeforrott kis közössé­goznak, egyszerre is kell be- get alkotnak. Jó és rossz ol­szélni róluk. dalukról egyaránt ismerik . ,, egymást az emberek. S ez „Asszonyuralom nem elválasztja, hanem ösz­szehozza őket. Az öröm, a a probléma minden I összeforrotlságukra csak egy példát: Keszlérl Erzsébét gonV nyugalmazott pedagógus egy személyben vezetőségi tagja a népfrontcsoportnak, népmű­velési ügyvezető és könyvtá­ros. A népfront vezetőségében különben is -asszonyuralom* van. Kasza Palné óvodaveze­tő, Bite Vincóné háziasszony és a már említett nyugdíjas tanítónő képviseli a vezető­séget. Hogy miről szeretnének előadást hallani a telepiek, mikor és milyen szórakozási rendezvényt, társadalmi ösz­szejövetelt akarnak — azt ök tudják a legjobban. Azért van ez igy, mert nemcsak ott, ha­nem a szó szoros értelmében közöttük is élnek. A Hazafias Népfront cso­port programját most állít­ják össze az őszre. Olvasom: „Szeptemberben orvosi elő­házbg bekopogtat, mint ahogy Kiss Istvánné tanácstag is, hogy kinek-kinek eljárjon ügyes-bajos dolgában. ják a vakolókanalat, meszet, homokot visznek és javít­gatják a művelődési ház hulló vakolutát. Egyszer azt kellene megírni, hogyan és mjkor kezdődött ezen a kis telepen a társadalmi össze­fogás, hogy ennyire eleven, ennyire fiatalos. Hogy nem volt mindig igy, az bizo­nyos. Úgy gondolom, ez a "társadalmi erő egyidős a város felszabadulásával, ami­Három asszony, Zsufa Ist- kor látták az emberek, hogy vanné, Kovács Józsefné es minden eddiginél igazabb Takács Istvánné a telep la- élet mellé állnak, kónyilvánlartását vezeti. Fischer Simon és felesége s bizony itt már nem ter­szemben laknak kis házuk- veznek társadalmi munkát ban a művelődési otthonnal, sommihez. Ha valarhi adó­Természetes, hogy átjárnak dik' elvégzik csendben, di­takaritani, este a tv-t kezel- esekvés nélkül. Minden ház ni. a kuglipályán rendet te- lakoja egyben a telep gaz­remteni, télen a tüzelőt fel- dAtának is érzi magát. Ki-ki hordani, begyújtani. Termé- körülnéz az utcákon, a köz­szetes? Igen. Minden fizet- épületeken, s utánaszól a ség, köszönet nélkül teszik/ Csendben, dicsekvés nélkül özvegy Berta Istvánné adás. Októberben: Ünnepi hatvan-egynéhány eszfende­szomszédnak, az pedig a töb­bieknek. E aztán elindul­nak dologra. Szépítik, csi­nosítják a telepet, miközben ők is teljesebb emberek lesz­nek. ii. f. mot szerver, a közgazdászok számára. A „Programozási módszerek a közgazdasági ­tudományokban" című há­rom féléves tanfolyamon a programozási, lineáris mo­dellek jelentőségével, elmé­letével és gyakorlati haszno­sításának kérdéseivel foglal­koznak. Előadó cjr. Szép Ernő egyetemi tanár, -a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetem matematikai tan­székének vezetője. A „Piackutatás"- című két féléves tanfolyam a modem piackutatás jelenleg ismert elméleti és gyakorlati tudo­mányos eredményeket öleli fel. Vezető előadója dr. Fe­nyő Imre, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályveze­tője. A „Munkaszervezés az iparban" című két féléves tanfolyam a tudományos munkaszervezés elméleti és gyakorlati követelményeit ismerteti. „A vezetés elmé­leti és gyakorlati kérdései'' című két féléves tanfolyam az első hazai vállalkozás a vezetés, mint tudományi gyakorlati oktatására. Az első és a második tan­folyam szeptember Végén kezdődik, szeptember lehet rájuk jelentkezni. A harmadik és a negyedik februárban kezdődik, ezekró október 20-ig fogad el je­lentkezést a társaság helyi csoportja. Szegeden Szabó Lászlónénál, az MNB igaz­gatóságán, Hódmezővásárhe­lyen dr. Kriván Lajosnál, a Vendéglátóipari Vállalatnál, Makón Gilinger Andrásnál, az Úttörő Tsz-ben, Szente­sen Gaúl Sándornál, az MNB fiókvezetőjénél lehet jelent­kezni. Vasáxnap, 1964. augusztus 30.. OÉL-MAGYARORSZAG 5

Next

/
Thumbnails
Contents