Délmagyarország, 1964. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-18 / 193. szám

Ernsí Thálmann Halálának 20. évfordulójára „A fekete gépkocsi éjfél­tájt érkezett a buchenwaldt koncentrációs táborba. A ko­csiban három bőrkabátos egyenruhás ült és egy negye­dik férfi. A .Mindenkinek a magáét' — feliratú táborbe­járatnúl a késői látogatókat már várták és formalitások nélkül beengedték. A kocsi a krematórium felé hajtott, ahol SS-osztag várta. A ko­csiból kiszálló negyedik utast közrefogták, levezették a krematórium alagsorába. Né­hány pillanat múlva lövések dördültek el, majd egy rövid félóra múltán kialudtak a krematórium lámpái. Ami­kor az SS-ek elhagyták a krematóriumot, az egyik megkérdezte társait: Tudjá­tok ki volt ez? — a válasz így hangzott: „Thálmann kommunista vezér". Így írja le szemtanúk val­lomása alapján a hamburgi Der Spiegel Ernst Thálmann meggyilkolását. A gaztettet 1944 augusztus 18-ára virra­dó éjjel követték el a fasisz­ta uralom és Thálmann fog­vatartásánnk 11-ik esztende­jében. Amikor letartóztatták, a fasiszta banditák nagy­hangon látványos Thttlmann­pert helyeztek kilátásba A perre nem került sor. A Reichstag-per megmutatta, hogy a kommunisták ellen rendezett bírósági tárgyalás a hatalom bitorlói ellen for­dul. Ezért gyilkolták meg lopva az éjszaka sötétjében, alattomos gyávasággal a né­met nép nagy fiát, a német kommunisták vezérét, millió német munkás szeretett Ted­dyjét. Csak orgyilkos mód­ra „titkos birodalmi ügy­ként" kezelve a kivégzést, merték meggyilkolni. Thálmann élete a német­országi kommunista mozga­lom hőskölteménye. 58 éves volt, amikor meggyilkolták. Majd egy emberöltőt a mun­kásmozgalom soraiban har­colt végig. 1906-ban fiatal hamburgi rakodómunkásként szervezte a munkásifjúságot. Az első világháború kitöré­sekor már tapasztalt párt-és szakszervezeti aktivista. Thálmann az első világhábo­rú kitöréee Idején fellépett a szociáldemokrata vezetők árulása ellen és részt vett a független Német Szociálde­mokrata Párt hamburgi szer­vezetének létrehozáséban. 1918-ban eredményes tömeg­sztrájkokat szervezett, majd 1920-ban a független szociál­demokrata párt egész ham­burgi szervezetével belépett a Németországi Kommunista Párt soraiba. 1923-ban vezeti a hamburgi munkások felkelé­sét, a németországi forradal­mi mozgalom e dicsőséges fegyvertette elszakíthatatla­nul összeforrt Thálmann ne­vével. 1923-ben Thálmannt a Né­metországi Kommunista Párt elnökévé választják, ő hozza létre és vezeti a vö­rös frontharcosok szövetsé­gét. 1924-től kezdve tagja a Kommunista Internacionálé végrehajtó bizottságának. Több ízben jelölték a német­országi elnökválasztásokon, 1933-ig tagja volt a német birodalmi gyűlésnek. Thálmann felismerte a fa­siszta fenyegetést és már jó­val 1933 előtt rámutatott: Hitler háborút jelent. A fa­siszták uralomra jutása előtt több ízben fordult egység­front-javaslattal a Német Szociáldemokrata Párt veze­tőihez, ám azok visszautasí­tották Thálmann javaslatait. Hitler uralomra jutása után Thálmann a helyén maradt, a Gestapo pribékjei az ille­galitásból hurcolták el. Teddy, a hamburgi rako­dómunkás, kedvence volt a nemzeközl kommunista moz­galomnak. Szenvedélyes, kényszerítő logikájú beszédei mindig eseményei voltak a Komintern kongresszusainak. Baráti, elvtársi közvetlensé­gével meghódította az embe­rek szivét. Halálának 20. évfordulóján sok millió né­met munkás, az ő szellemé­ben született és harcoló or­szág, a Német Demokratikus Köztársaság és az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom emlékezik meg róla. Komor Imre Séta a% eleven sonkák és oldalasok korul... A nagyüzemi sertéstartás technológiája a mezőgazdasági kiállításon Szeretjük, ha heti étla­punkról nem hiányzik a fris­sen szeletelt sonka, a porha­nyósra sütött gyenge oldalas, vagy a forrón tálalt füstölt csülök... Mindezek akkor kerülnek bőven és gyakran az asztalunkra, ha a sertés­tenyésztés, a 6ertéshlzlaláis területén is általánossá válik a korszerű technika alkalma­zása. A7. augusztus 28-án meg­nyíló 65. Országos Mezőgaz­dasági Kiállításon mind az állattenyésztőknek, mind a fogyasztóknak alkalmuk lesz körsétát tenni az eleven son­kák, oldalasok és csülkök körül •n A sertések „étlapja" Természetesen nemcsak az ember szereti, ha az étrend­je változatos, hanem a sertés ls jobban és gyorsabban hí­zik, ha váltakozóan nedves, száraz és tápanyagokban dú­sított kosztot kap. A kiállításon láthatják majd a körsétát tevő látoga­tók a 150 férőhelyes hizlal­dát. A bemutatott sertések különböző súlyúak lesznek, hogy mindenre legyen példa. A bemutató bizonyítani fog­ja, hogy a nedves, száraz „ét­lap" alkalmazása, valamint különböző mezőgazdasági és Ipari melléktermékek etetése növeli a sertések „ráhizlalá­si" eredményeit, megrövidül a hizlalás! idő és a hizlalda dolgozóinak munkaidejét sem kell 8 órán túl igénybe venni, A hizlaldához kapcsolódó­an bemutatják a korszerű ta­karmánykeverőt is. a takar­mányok ízesítését, téli idő­ben melegítését, a sertéstá­pok keverési módszereit. Mindez gépekkel, korszerű eszközökkel történik. Szemléletes bemutató kere­tében győződhetnek meg az érdeklődők a nagyüzemi ko­catartás és malacnevelés kor­szerű technológiájának hasznáról, értékeiről is: ho­gyan lehet több sertést gyor­sabban és olcsóbban felne­velni, hogyan lehet az ön­költséget csökkenteni. NTMB összkomfortos „sertés-szülőotthon" A 30 férőhelyes zárt ser­tésólat üzemelés közben ta­nulmányozhatják a kiállí­tás látogatói. Az összkomfor­tos „sertés-szülőotthonokban" kiemelhető fal biztosítja a malacok rendszeres etetését, a „mamák" zavartalan pihe­nését. A zárt kocapihenő ós a nyitott malackifutó mellett lolyosó húzódik végig, Innen történik a malac-etetőterek kiszolgálása. Az etetőterek fölött hősugárzókat helyez­nek el, hogy a malacok télen se fázzanak meg. A korszerű technológia ki­terjed arra is, hogy a kocák a szoptatás alatt olyan „ét­lap" alapján táplálkozzanak, amely biztosítja a szükséges tejmennyiséget, s emellett fenntartja a kocák kedvező kondícióját is az újravemhe­aüléshez. A hizlalás eredményessé­git szolgálja az a bemutatás­ra kerülő módszer is, hogy a leválasztott malacokat mind­addig (kb. még egy hónapig) a fiaztató kutricákban tart­ják, amíg el nem érik a 25 kilós súlyt. Ez az az alap, amely gyors és olcsé hizla­lást eredményez. Kertész Szocialista filmek nemzetközi sikere A Velencében megrende­zett 15. gyermek- és doku­mentumfilmek fesztiválján vasárnap este került sor a díjak odaítélésére. A feszti­válon szép sikereket arattak a szocialista országok film­jei: együttesen 17 díjat nyertek. Révész György „Hogy ál­lunk fiatalember" című film­je a nevelőhatásű rövid- és hosszúfilmek kategóriájában az I. díjat n-erte. A gyer­mekfilmek nagydíját a szov­jet Viszilij Csukln „Egyszer volt egy legényke" című filmjének ítélték. A középiskolai tanulók externsiíiisi ellátásáról A Művelődésügyi Minisz­térium rendeletet adott ki a középiskolai tanulók extér­nátusi ellátásáról. A rende­let megállapítja, hogy a kö­zépiskolai továbbtanulásra jelentke­zők számának növekedése szükségessé teszi az exter­mitusi rendszer bevezeté­sét. Az externátusí ellátásban részesülő tanulók családok­nál laknak, s a középiskola kollégiumában teljes napi étkezést kapnak, a tanulmá­nyi munkában pedig a bent­lakó tanulókkal együtt vesz. nek részt. A rendelkezés szerint ex­ternátusí ellátásban csakis olyan tanuló része­sülhet, akinek szülei vagy gondviselői nem laknak az iskola székhelyén, és akinek a tanév tartamára magánháznál megfelelő szál­lás biztosítható. A szállás biztosításában az iskolák és kollégiumok, illetve diákott­honok igazgatói, valamint a szülői munkaközösségek nyúj­tanak segítséget. Az externátusí ellátást a kö­zépiskola első osztályában a továbbtanulásra jelentkezés alkalmával, a további évek­ben pedig a megelőző tanév végén a kollégium. Illetve az iskola igazgatójától kell kérni. Az externátusí felvételről a kollégium igazgatója az Iskola Igazgatójával együtte­sen dönt. A kérelemhez mellékelni kell a szülök vagyoni vi­szonyaira és az ellátatlan családtagok számára vo­natkozó igazolást. Ugyancsak mellékelni kell orvosi Igazolást arról, hogy a tanuló nem szenved fer­tőző betegségben. Az externátusí ellátásért fizetendő térítési díjjal kap­csolatban a minisztérium rendelkezése kimondja, hogy a tanulókat négy kategó­riába kell sorolni; az egyes kategóriákban az alapdíj havi 50. 100. 150. Il­letve 250 forint. Az nlapbe­sorolást évenként felülvizs­gálják. Az alapbesorolásnál figye­lembe veszik a szülők szo­ciális helyzetét., továbbá a tanuló közösségi magatartá­sát és az első osztályos ta­nulóknál az általános Iskola nyolcadik osztályában elért év végi tanulmányi ered­ményt. Az első osztályos tanulók az első félévben a besoro­lási alapdíj teljes összegét fizetik. A továbbiakban az alapdíj a diákoknak az előző­félcvben elért tanulmányi eredménye szerint módosul, s például a 4,7—B-ös tanulmány! át­Ingot elérő tanulók 30-tól 65 százalékig terjedő ked­vezményt kaphatnak. A kollégiumok, illetve a középiskolák Igazgatói figye­lemmel kisérik nz externá­tusí tanulók körülményeit, magatartását a szálláshelyü­kön ls. Ehhez segítséget nyújtanak a szülői munka­közösségek is. A középiskolai tanulók ex­ternátusí ellátásáról szóló rendelet életbe lépett. (MTI) Járási szakszervezeti nap Szegeden A Közalkalmazottak Szak­szervezetének Csongrád me­gyei bizottsága, a járási ta­nács végrehajtó bizottsága és szakszervezeti bizottsága szakszervezeti napot rende­zett tegnap a Juhász Gyula művelődési otthonban. A községi tanácsok vb elnökei, titkárai, valamint a tanácsi apparátusban dolgozók vet­tek részt a tanácskozáson, amelyen megjelent és fel­szólalt Simon Lajos, a járási pártbizottság titkára és Han* to$ Mihály, a Csongrád me­gyei tanács vb elnökhelyet­tese ls. Korom Mihálynak, a járási tanács szakszervezeti bizott­sága titkárának megnyitó szaval után Farkas István, a járási tanács vb elnöke tar­tott előadást n tanácsok előtt álló időszerű feladatokról. Az előadást vita követte. A lánfy&U vá&o&a Különös lény a turista. Bármelyik or­szág határán tg*/.i ál a lábát, ujja a fény­képezőgép gombján és rohan, rohun — — mindig visszafelé. A busz előre szalad vele, de ha meglát egy darab múltat — régi kastélyt, vármaradványt, sziklafalat, templomtornyot — rögtön perel a vezető­vel, hogy miért nem állt meg egy icipicit. Az embereket, az újvonalű palotákat, az eget böködő gyárkéményeket meg se látja. Csak a múlt vált kj benne forrósodést, a jelenre mintha allergiás lenne. A Román Népköztársaság erdélyi réstét Járva, egy kicsit más volt a helyzet. Mint­egy kétezer kilométernyi utHt csavarog­tunk végig, de ha a kocsivezető megható­dott volna az utasok valamennyi -de gyö­nyörű, álljon meg az istenért* slrámaln, még most ls valahol -magos Déva vára­körül őgyelegnénk. Szimatoltunk a patinás dolgok után, rácsodálkozunk a töiténelem furcsaságaira, tapintottunk évezredes szob­rokat, felkaptattunk a Poianára — szóval eleinte itt is kikerülgettünk majdnem mindent, ami a rotrtán jelent mulatta volha számunkra. Az izgalmak oka Egvsz.er azonban hirtelen belcpottyan­tuhk a fortyogó, lüktető ma kellő?, közepé­be. Látnia kellelt még anhak is, aki egyéb­ként. csak nézelődni szokott a szemével. Átbillentünk egy vasúti sorompón és úti magyarázónk lakonikusan közülié, hogy Valdahun,vadra érkeztünk. S az Izgalom égvböl tetőfokra szökkent Mert ml jut rög tön az átlag-turista eszébe, ha meghallja enhek a Városnak a tloVét? A Hunyadiak sasfészke, a híres Vajdahunyad vára. Igen ám. de az még nem volt látható sehol. Más okozta a szaporább szívdobogást. Mintha meggyulladt volna alattunk a föld. köröskörül háromszázhatvan fokban góz-, füst- és tűztenger alkotta a horizontot. A vasúttöltésen hatalmas üstökből össze­állított vagonsorral torpant meg éppen egy mozdony, az üstök egymás után billentet­ték oldalra sulaktartalmukat és izzó. va­kító fényű lángfolyam borította el hosz­gzan a talajt. Jobbról is, balról is hatalmas gyárkürtők erdeje. Csupán az előheügermű előtt feszes, katonás glédában tizenkét ké­mény sorakozott, füstgomolyuk ködbe bur­kolta az egész völgykatlant. Szelepek ezrei sivítottak, roppant gépezetek dolgoztak do­hogva, a magaskohók ziháltak, fújtattak, mint leláncolt dühöngő titánok. Érzékelni lehetetlen volt, de a tudat felfogta, mek­kora erő feszül ott, ahol ezerhétszáz hő­fokon fortyog a vas. Az olvasztómü, a sod­ronyhúzó, a kokszolbmü. a kátrénylepárló — a* egész hatalmas kohászati kombinát lüktetése még a legkonokabb természetba­rátnak ls lenyűgözte a figyelmét. Rideg számok? S mí befelé haladtunk ebbe a Valnur­gisz-éj-szerű lángvárosba. A buszban mint­ha elvágták volna a zsongást, s a csodálat csendjében tisztán hallottuk ismét a huss hangszóróiból: -Hunvatl tartomány kiter­melő és kohászati ipara szolgáltatja a Ro­mán Népköztársaság széntermelésének több mint 50 százalékát, a vasérctermtlés 70 százalékát, a 'koksztermelés 90 százalékát, a nyorsvastermelés csaknem 80 százalékát, az acéltermelés több mint 03 százalékát..,« Ridegek ezék a számok? Azt hisz.em, hogy nem. sót még jobban felhevítik az olyan szivet, amely tud lelkesedni az. em­beri alkotás szépségein. Ha a statisztikai adatok nem is tükrözhetik teljesen Vajda­hunyad dolgozóinak élet- és hazaszeretetét, mindeneseire sokat mutatnak a szabadsá­gával élni tudó nép alkotó energiájából. Már nem siralomvölgy A Temesváron megjelenő szabad Sió Című magyar nyelvű lap 1964. július 24-i számában nagyon találóan neveti a vajda­hunyadi »esodat* is -augusztus virágainak* (augusztus 23. Románia felszabadulásának ünnepe), hiszen valamikor az, öreg Páring ezüstös ormaitói egészen a Retyczátlg si­ralomvölgynek nevezték ezt a vidéket, Amikor még a kizsákmányolás trónolt itt, gyermekkort nem ismerő gyermekek, nőies vonás nélküli nők, korán lerokkant férfiak éltek a völgy apró fekete odúiban. S ma? Azok, akik éjjel, nappal forralják, buzog­tatják az acélt, szép, elegáns városban rakhattak fészket maguknak. Hunyad tar­tomány ipari központjaiban több mint 23 ezer 500 lakás és számos kulturális intéz­mény épült az Utóbbi években. Ikaruszuhk elkószált egy ideig erre-arra. Nyüzsgés, eleven mozgás mindenfelé. Az üzletek, cukrászdák, sétányok, buszok ál­landóan cserélték, mozgatták az embereket. Az egyik sietett, a másik hátracsapott kéz­zel fütyörészett, a harmadik újságot bön­gészett a parkban. Ezen olajos-zsíros ove­rall lötyögött, azon ünneplős ruha feszült, aszerint, hogy melyik volt munkában, s melyik pihenőben. Az egyik építkezésnél széles bőrövvel leszorított bő vászonlnges parasztok keverték a betont, nyilván nem­rég szakította ki őket falujukból az általá­nos építkezési láz. Pillantás a várfokról A soUemeleleK tömbházak távolabb so­rakoznak északi irányban. Mintha félrehú­zódtak Volna az acél Útjából. 8 ez f|V is van, nemcsak átvitt értelemben. A 2-es számú Siemens-Martin acélmű helyén alig másfél évtizede még kaszálókon nyaltait a szét. Ma már a képzelni is nthezen bol­dogul az egykori pasztöt'ál-kép felidézésé­vel. Végül az ősi lovagvár alalt fékeztünk. Ezeket a fél évezredes falakat éjjel szintén a kohók lángját Világítják meg, szépítő reflektorokra, semmi szükség. Felsorakoz­tunk a kapu elé, s csoportunk néhány pere múlva már a várfokról legeltethette szemét a feledhetetlen panorámában. Innen még lenyügüzőbben hat Vajdahunyad. Egy ro­mániai magyar üj6áglró kollégámmal talál­koztam itt, aki miután velünk együtt ki­györtyörködte magát, így magyarázkedott: "Szerintem nem feltétlenül romantikus lélek" az, aki elidőzik itt néhány ural*. Mintha szégyellnie kellett volna elérzéke­n.vülését I Aztán elmesélte, hogy Vajda­hunyad az újságírók valóságos Mekkála. A -céh- lenézi azt a tagját, aki nem zarán­dokolt el legalább egyszer a lángok vá­rosába. Legendák Megkapó természelesen h vár í». Boltíves termeihez, hegyes tornyaihoz legendákat szőtt a nép képzelete. Ezek a legendák vérbosszúról, -titkos folyosókról, süllyesz­tőkről, megkínzott foglyokról szolnak, fel­sorakoztatva a középkori históriák egész regimentjét. S mi Végigtapogattuk ezeket a köveket, s érzékeny füllel hallgattuk me­séiket Kinéztünk Mátyás király lakosztá­lyának ablakaiból, megcsodáltuk egy szé­les, zárt folyosó freskómaradványát. ame­lyet állítólag Szilágyi Erzsébet rendelt an­nak igazolására, hogy a Hunyadiak Zsig­mond király véréből származnak: körül­masíroztuk a sok millió leies költséggel nemrég restaurált gótikus lovagtermet, Be­lepillantottunk a várudvar iszonyú mély kútjába, amelyet a fáma szerint török foglyokkal ásattak a várbeliek azzal az ígérettel, hogy ha vizet fakasztanak, szaba­don bocsátják őket, Skavukm azonban nem tartották bo. Ennek van Is némi alapja, mert a kút melletti falon nia Is jól kivehető a törökül bevésett sáöveg: "Vizetek már van, de szivetek nincs*. Húsz év tükre Büszkék erre az erődre a románok és a magyarok egyaránt. Büszkék azért, mert itt kovácsolták azokat a kardokat, amelyek­kel a román, magyar, szerb és bolgár se­regek Hunyadi János vezetésével Nándor­fehérvárnál oly fényes győzelmet arattak a (nr^kclleneg védelmi harcokbah. Most azért folyik a gondos kutatómunka^ mert a román állam kívül-belül eretleli stilüs­bah kívánja helyreállítani a várat. A vár aZOhban mégiscsak a múlt. Válda­hunyadra azért büszkék Igazan a román honpoigárök, mert összegezi a lázas alko­tómunkában eltelt húsz esztendőt, tükrözi mindazt a hatalmas átalakulást, amely Romániában 1944. augusztus 23-a óta vég­bement. 1'. Nagy István 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Kedd. 1W4'

Next

/
Thumbnails
Contents