Délmagyarország, 1964. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-05 / 156. szám

A dolgozók százai nevében... Ítélkezett a társadalmi bíróság — A Szegedi Fémfeldolgozó és Finommechanikai Vállalat társadalmi bíróságának tárgyalását megnyitom. Tárgy: H. J., a vállalat főtechnikusa több női dolgozót sértett meg becsületében. Kérem a séretteket és a tanúkat, mondják el hogyan tőrtént az eset — hangzik a fémfeldolgozó tárgyalóteremmé alakított ebédlőjében Dobler Lászlónak, a társadalmi bíróság elnökének szava. Bebizonyosodott a vád Először a sértettek adják elő panaszukat, azután a tanúk mondják el mit láttak, mit hallottak. Ugyanúgy folyik a tárgyalás, mint a bíróságon. Miután a társadalmi bíróság tagjai meghallgatták a tanúkat is, tanácskozásra ülnek össze. — Kihirdetem az ítéletet — emelkedik újra szólásra az elnök. — H. J.-t, mivel bebizonyosodott, hogy vállalatunk több dolgozóját megsértette becsületében, valamint ittasan jelent meg a gyárban, s ezzel gyengítette a munkafegyelmet, 500 forint pénzbírságra ítéli a társadalmi bíróság, és írásbeli figyelmeztetésbe részesíti. Kertelés nélkül Amikor a terem kiürül, körbeüljük az elnöki asztalt. — A társadalmi bírósagunknak ez volt a második ügye, de maris kezdik megismerni munkánkat a dolgozók — meséli Dobler János. Csak nem elég aktívak a vállalat munkásai egy-egy ügy feltárásakor. Nem kapunk elegendő segítséget. Főleg, ha vezető ember iigye kerül a bíróság elé. Még mindig vannak, akik azt tartják: ne szólj szám, nem fáj fejem. Ugy gondolják, jobb hallgatni, mert hátha visszafelé sül el a fegyver. — Van javulás ezen a téren? — Minél jobban megismerik a bíróság munkáját, annál nagyobb a bizalom. Persze ez idő kérdése. Mi szeretnénk, ha minél hamarább eljutnánk oda, hogy az elképzelt rossztól való félelem elmúlna, és mindenki őszintén, kertelés nélkü] beszélne. Egy közösségbe tartozunk, ha valaki hibázik, bűnhődnie kell, akár vezető, akár egyszerű munkás. — Hány tagja van a társadalmi bíróságnak? — Az ügy nagyságától függ, hogy hárman, vagy öten döntünk-e. Tizenkét aktivista közül választjuk ki a bíróság tagjait. Azok vesznek részt a tárgyaláson, akik legjobban ismerik közülünk az ügyet. Fe 'elősségtel jes megbízatás — Hogyan választották ki a bíróság tagjait? — A tizenkét aktivistát a vállalat dolgozói választották meg. Többségük fizikai munkás. Olyanok, akik máirégen a vállalatnál vannak, s ismerik az embereket. — Felelősségteljes megbízatás ítélkezni. — Szeretjük az igazságot, még akkor is, ha felelősséggel jár — mondja Bors István. Valamennyien így gondolkodnak. Az igazságért küzdenek, — mások igazságáért. Az emberek igazáért. Ok tizenketten szolgáltatnak elégtételt a sértetteknek, íélkeznek a bűnösök felett — a dolgozók százai nevében. Á. A. A föld alatti hő hasznosítása Kazahsztánban A Kazah Ásványkutató Intézet az utóbbi évek folyamán összeállította Kazahsztán izotermikus térképét, amely a kőzetek egyenlő hőmérsékletű helyeit mutatja, s így feltünteti azokat a körzeteket, ahol a kőzetek hőmérséklete viszonylag kis mélységben szokatlanul magas, eléri vagy meghaladja a 100 Celsius-fokot. Ezek a körzetek — hegységek között elterülő horpadások, a földkéreg besüppedései, amelyeket viszonylag fiatal képződmények laza kőzetei töltenek ki. Jellegzetességük az, hogy három-négy kilométer mélységben nagy mennyiségű föld alatti víz gyülemlik fel bennük. Ez ártézi víz, amely nagy hidrosztatikus nyomással magától tör fel a kutakból. Kazahsztánban az 500 méternél mélyebbről feltörő víz mindenütt 25—150 Celsius-fok hőmérsékletű vagy ennél is forróbb termálvíz. A termálvízkészletek gyakorlatilag kimeríthetetlenek. Rövid idő alatt pótlódnak. A termálvizek felhasználása igen gazdaságos. Ebben az esetben kevesebb szenet, kőolajat és gázt kell eltüzelni a kazánokban. Ráadásul a tudósok számításai szerint a termálvízzel fűtött melegházakban az elektromos fűtéshez viszonyítva hatodára-tizedére csökken a zöldség önköltsége. Kiszámították, hogy Panfilov város körzetében, az Ili— horpadás keleti részében az évente hasznosítható föld alatti hő 6—7 millió tonna, a horpadás nyugati részében pedig (Alma-Ata város körzetében) 4,5—5 millió tonna egyezményes tüzelőanyaggal ér fel. Kazahsztán más vidékein, például a Csu és a Szir-Darja folyó és a Káspi-tenger menti horpadásokban a hasznosítható évi hőmenynyiség egyenkint tíz- meg tízmillió tonna egyezményes fűtőanyaggal egyenértékű. ü nyár! munka sikeréért Minden szem gabonát vár az ország Az ország kenyerének betakarításáért folyik most a nagy munka Szegeden és a járásban is. Az emberek, a gépek nagy csatája ez az időszak, amikor több mint 50 ezer holdról kell betakarítani a termést Sajnos, az időjárás beleszólt a jó termés betakarításába. Sok helyen erősen megdöntötte a gabonát a gyakori vihar, ezért a kézi kaszákra is nagyobb szükség van, mint más években. A szegedi járás vetésterületének mintegy 46 százalékán aratnak emberi erővel, hogy a szemek kipergését, a szem veszteséget megakadályozzák. Több mint 4 ezer aratópár állt munkába, hogy a gépek mellett kivegyék a részüket a nehéz munkából. Egy-egy aratópárrá átlagban 7 hold gabona aratása vár. Minden szem gabona kell az országnak. A rendkivül jónak ígérkező termés megéri a fára-' ötöt. Az idén jól fizetnek egész Csongrád nv • -földek, amely elsősorban annak időben és jól vetettek mindenütt (Somogyi Kár oly né íelv.) Javában tart a nyár. Sok iskolásgyerek azonban most még korábban kel föl, mint tanév idején. Igaz, a táskát nincs miért összepakolni, az uzsonna pedig elfér akár a zsebben is, sietnek. Várja őket munkahelyük a MÉKtelep, a konzervgyár, az építkezés, meg a többi. A KISZ felhívására az épílőtábor-jellegű nyári munkában sok száz szegedi fiatal vesz részti igyekszik szorgalmával és testi ügyességével eleget tenni annak a szerződésnek, melyet iskolája és munkahelye kötött. Az üzemek is igyekeztek jobban felkészülni az idén a diákok fogadására, biztosítani számukra a megfelelő munkafeltételeket, szociális ellátottságot és bánásmódot. De azért most sincsen minden hiba nélkül. Tavaly is, idén is lehetett panaszokat hallani arról, hogy egyes üzemi vezetők helyetelen hangot ütnek meg a gyerekekkel, letorkolják őket, még akkor is, ha valamit jogosan kifogásolnak. Elégedetlenség forrása az is, hogy nem világosítják fel őket időben és megnyugtatóan a kereset pontos összegéről, illetve arról, hogy órabérben vagy teljesítménybérben dolgoznak-e, s ha órabérben, mennyi az? Ittott az is előfordul, hogy nem adnak nekik folyamatosan végezhető munkát. De j elfogultak lennénk, ha nem | említenénk meg azt is, hogy a becsületesen, rendeseh dolgozó fiatalok között akad „lógós" is, akinek a szája ugyan nagy, de a keze tétlenkedik, amikor csak teheti. Ezekre meg az üzemiek panaszkodnak. S a gyerek akkor is gyerek marad, ha „komoly" munkát bíznak rá: játszik, s a játék néha szerlelenségbe csap át. Bármenynyire is vigyáznak az üzemekben a nyári munkát vállaló diákok testi épségére* a játék könnyen lehet baleset okozója is. A szerte az országban megnyílt nagy ifjúsági építőtáborok egyik Idei újdonsága, hogy a táborparancsnokságok mellett tanácsok alakultak, s az ezekben résztvevő fiatalok által minden táborlakó számára lehetőség nyílt,"hogy beleszóljon a munka, a táborélet irányításába. Önkormányzatot kaptak. Ehhez hasonló önkormányzati szervekre lenne szükség itt Szegeden is. Igaz. hogy a két-két hetes turnus nem hosszú idő, de ha a KISZ kezdeményezésére — esetleg a pedagógusok segítségével — nyomban a hét elején megalakulhatna a diákok önkormányzata, sok apróbb, nagyobb vita, fegyelemsértés válna elkerülhetővé. Hogy a pedagógusok nem idegenkednek az ilyesmitől, arra példa, hogy a Ságvári Gimnázium egyik konzervgyárban dolgozó osztályával együtt nap mint nap kijárt egyik tanárjuk is.* Az is elképzelhető lenne, hogy az üzemek, vállalatok KISZ-szervezetei vennék pártfogásukba a náluk dolgozó diákfiatalokat, s az üzemi KISZ-alapszervezetek kezdeményeznék és támogatnák az önkormányzat munkáját. Talán még nem késő előállni ezzel a szerény javaslattal, mely tulajdonképpen nem is eredeti: az <• SZMT egyik elnökségi ülésén merült fel a közelmúltban. A dolgozók munkakörülményeinek vizsgálata a szakszervezetek egyik állandó feladata, s az üzemi szakszervezti bizottságok bizonyára köszönettel vennék az ifjúsági szövetség segítségét ebben is, s így, közös erővel biztosíthatnák a nyári munka sikerét. F. K. T> r * 1 Ji m ,v -,, **.« -i Szccsi Miklós és felesége a domaszéki határban aratnak Serény munka folyik a kiskundorozsmai földeken is f &UM fllpMi - ? F^rv kettőre végez a kévekötő-aratógép a szegedi Móra Ferenc Tsz gabonatábláján. A Kovára Imre és Nagy Egy-keuore vege*, * Anta| áItal vezetett gép hibátlanul roja a korokét az arpaban Egy szusszanásnyi pihenő jólesik az aratóknak. Két család, Némethék és Buberékiék közösen aratnak Dorozsma határában 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Szombat, 1964. július 4.