Délmagyarország, 1964. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-26 / 174. szám

V Törhetetlen hűséggel Huss éve hali hősi halált Ságvári Endre Húsz éve, 1944. július 27- mény, elszánt, irgalmat én fasiszta csendőrnyomozók- nem ismer6) ha a gyűlöletes kai folytatott tűzharcban re- ellenséggel áll szemben. Az volvergolyótól találva, egy flldözött párt nagyszerűen Budakeszi úti cukrászda ud- konspiráló harcosa hónapi varán halt hősi halált Ság- kig> évekig «!eg41ittn dolgo_ vári Endre, a magyar ifjúság zott Budapesten, miközben a agyik kiemelkedő vezetője, csendőrnyomozók kiterjedt Életéről, küzdelmeiről, önfel- apparatusa eredménytelenül áldozásáról csaknem mindent kutatott utána_ A tömegbe elmondtak már az egykori olvadva> a fiatalok között el­harcostarsak. vegyülve tudott olyannyira Ha most, két évtized láthatatlan lenni, mint kör­múltán, magunk elé idézzük nyezetében talán senki más. Ságvárit, az Országos Ifjúsá- Láthatatlannak maradni el­gi Bizottság titkárát, a párt lenség számára, s egyidejűleg fiatal funkcionáriusát, az il- láthatónak lenni mindenki legális »Béke és Szabadság* előtt, aki tanácsért, segíteé­szerkesztőjét, elgondolkozta- gért, bátorításért fordult hoz­tó, tanulságos a kép; egy zá. életvidám, nyílt tekintetű, magas homlokú fiatal férfi te- , Ahogy élt" úgy halt meg: kint ránk. Mindig barátsá- harC közben' Ahogy ^^ gos, kedves és megértő, tele Uf, csc!ekcdett ~ ™>ndhat­részvéttel és segítőkészséggel, ^ összefoglaló tanulság­ha fájdalmat, szenvedést, igazságtalanságot lát Ke- V. p. A gondoskodás értékmérője Körséta az építőipari felvonulási épületek között Sokféleképpen le lehet mérni, hogy kinek mennyit ér a munkásember. talán nem túlzás azt állítani, a gondoskodás foka értékmeg­határozóként vehető számí­tásba. Reszla Miklóssal, az tek óta nem kötik be, pedig tellett volna még vagy hat a vállalat munkásellátási tusolóra a meglevő kettő osztályának vezetője, Tar­jányi György, az ellenőrző naplóba is bevezette ezt a hiányosságot. A dolgozók úgy segítettek építők szakszervezete me- a bajon, hegy egész egysze­gyei bizottságának tagjával, rűen lyukat ütöttek a fal­aki „civilben" munkásvédel- ba, hogy ott folyjon ki a mi felügyelő, azért keltünk víz. A mosogatóié is, mivel útra, hogy kissé közelebbről ezt sem bírják máshová ön­szemügyre vegyük a Csöng- teni a konyháról. rád Megyei Építőipari Vál- A felvonulási épület je­lalat szegedi felvonulási lenleg „gazdátlan". Az egyik hában járnak be Szegedre, mellé. Az ilyenfajta takaré­kosságnak nincs értelme. Tisztán, frissen kellemesebb — A kendergyáriak nem­igen járnak ide. a mélyépí­tők meg csak ebédelni jön­nek — hangzik a mentege­tőzés. A mélyépítők, a baksi ku­bikosok valóban munkaru s az építkezés mellől szállít­ja őket vissza az autóbusz. — Megszoktuk már — mondják. Persze, ha nincs elég tus, nem állhatoit senki sem elé­jük ezzel: fürödjenek meg utazás előtt, higgyék el, tisz­tán, frissen sokkal kelleme­sebb. A kenderfonógyári építők A Tisza vizétől az artézi vízig 100 éves a Szegedi Víz- és Csatornaművek A Szegedi Víz- és Csator- e szép termelési . sikerek az évben 4 hónap alatt 46 naművek Vállalatnál, az jegyében s a vörös vándor- km hosszú csőhálózatot fek­igazgató szobájába lépve a zászló birtokában most nagy tettek le kezdetleges mun­Minisztertanács és a SZOT ünnepre készülnék az üzem kaeszközökkei, sok munkás­vörös vándorzászlóját pil- dolgozói. Az idén lesz 100 sai> fjdit szívvel-lélekkel lantottam meg. Nem sok val- éves *a szegedi vízmű. Az lalat dicsekedhet él ezzel a évforduló alkalmából szeret­ki tüntetéssel. Mindjárt a adszió felől érdeklődtem. A főeoérnök, Scheibl Oyörgy elmondotta, hogy a vállalat 1959-ben volt már él üzem, 6 eredményes mun­kájáért 1963-ban kapta meg a vándorzászlót. Két új vízmű Ezt az eredményes mun­kát az tudja igazán értékel­ni, aki ismeri Szeged vízel­látásának ugrásszerű növe­kedését. Ebben a növekedés­ben természetesen igen szá­mottevők azok az új gépek, szivattyúk, melyeket nem­rég vásároltak. Ezéknék is nagy szerepük volt abban, hogy Szeged vízellátása és fogyasztása 3 év alatt a na­pi 18 ezer köbméterről 25 ezer köbméterre emelkedett. dolgoztak, hiszen a lakos­ság egészsége forgott koc­kán. nék tovább növelni a vízel­látást. Még az idén befeje­zik az öthalmi út mellett le­vő 3-as számú vízmű építé­sét. Ez a medence mintegy 20—22 ezer köbméter vizet gyűjt, össze naponta. A kül­ső nyugati iparövezet terü­letén elhelyezkedő 5-ös szá­mú vízmű pedig 1970-re ké- BM szül el. A hatalmas víztároló xt juttatott naponta a va­központ az üzemek vízellá- ro6 lakosságának. Ekkor tását biztosítja majd. A 100 éves évfordulóra a városi főcsőhálózat kicseré­lését is megkezdték. A Le­nin körúton és a nagykör­úton már 3—4 kilométeres szakaszon kicserélték a régi csöveket — E munka könnyítésére árokásót, döngölőt és komp­resszort vásároltunk *— mondja a főmérnök. Érettségizett férfi munkaerőt 24—30 év között keres az Állami Könyvterjesztő Vál­lalat „Tömörkény'* köny­vesboltja Szeged, Lenin krt. 34. 5865 Ünnepi készülődés — Az ünnepi készülődés­nek milyen mozzanatai van­nak még? — Az évforduló alkalmá­ból egy emlékkönyvet is ki­adunk, amely átöleli a Sze­gedi Víz- és Csatornaművek ged lakóinak örömére: „Mél­100 éves történetét. Hosszú Vagyonőröket és nyugdíjasokat őrszolgálatra felvesz a Sze­gedi Konzervgyár. Jelent­kezés önéletrajzzal a sze­mélyzeti osztályon. S. 95073 X Felhívás! Az öntödei Vállalat 06. sz. Gyáregysége felvesz mintaasztalos, » mintala­katos, villanyszerelő, géplakatos, Ontő tanuló­kat és segédmunkásokat. Jelentkezni a Gyáregység munkaügyi osztályán. Sze­ged, Tolbuhin sgt. 67. sz. alatt. S. 87606 és fáradságos feladat volt a város és a vállalat levéltá­rából összeállítani az anya­got. — Másfél évig jártam utána — mondja Farkas István, a vállalat tervezési részlegvezetője —, míg sike­rült felvázolni az üzem tör­ténetét. Ezek a régi dokumentu­mok is tanúsítják, hogy a meleg nyári napokon miért nincs víz a magasabb házak harmadik-negyedik emele­tén. Kíváncsian lapozok a történelem dokumentumai között, amelyekből a többi között megtudhatjuk, hogy 1862-ben a városi tanács és az akkori híres Burgert-ma­lom szerződést kötött a vá­ros lakosságának szűrt Tisza­vízzel való ellátására. Ezt a tervet 1863-ban jóváhagyták és a következő évben elké­szítették a kezdetleges cső­hálózatot. Ez a megoldás nem bizonyult megfelelőnek, ugyanis a szűrőberendezés mindig elromlott és igv jár. épületeit^ bennük is a szo- főépítésvezetőség már ott­ciális berendezéseket. hagyta, a másik még nem Í.J, „ - , vette birtokba. De a dolgo­„Aldasos korulmenyek z6k maradtak nyen „áldá­Amikor a Dugonics téri sas" körülmények között! felvonulási épület ajtaján kiléptünk, a felügyelő csak A cementraktár ennyÍt»I?(^<lott: fontosabb ? — Azt hiszem, itt van megírni való! A Lenin kórút 73. szám Hogy van-e? Sajnos igen. j^y lakóházépítkezés igen __ „ Például a mosdó állapota, s^pen halad, már elérték a nagy része szintén naponta Mindössze két tusoló van iegfelső szintet a falazok, hazajár, más része munkás­csák vagy nyolcvan ember- körülbelül hatvanan dolgoz- szállóban lakik, s csak keve­re. S ez még itt hagyján! A nak jeierQeg az építkezésen, sen használják a templom­víz levezetésére szolgáló de- A konyha vadonatúj épület- kerti öltözőt. A villanysze­rítőákna megtelt, az újat he- ^ található, tiszta, rendes, rélők saját raktárukban ren­— De mik ezek a lavó- dezték be az öltözőt. Csak rok? — kérdezi a munkás- az étkezéssel kapcsolatban védelmi felügyelő. tapasztalható megnyugtató — Ezek? Mosakodásra va_ megoldás: a kendergyárban lók — válaszolja Övári mű- ebédelnek az építőmunkások vezető. is. — Hát nincs fürdő? A mai körútnak ezzel vé­— Nincs. ge. Reszta Miklós, a mun­Hat lavór van helyette kásvédelmi felügyelő össze­hatvan emberre. foglalja a tanulságokat: Az öltözők 6em valami — Az új munkásvédelmi színpompásak. Az előző törvény nagy súlyt helyez a építkezéstől örökölték. felvonulási épületek szociá­— És az a pénz. amit ide lis berendezéseinek megfele­adtak a felvonulási költsé- lő kialakítására. A javulás gek fedezésére? igen lassú. Az illetélcesek­— Abból van az ebédlő. S nek, különösképpen a mű­kellett másra is. Csak fon- szaki vezetőknek és a válla­tosabb, hogy a cementet lat munkásellátási osztályá­megfelelő helyen tároljuk... nak sokkal nagyobb gondot Fontosabb? Ez is, az is kellene fordítania az új fel­keli. De ha már rangsoro- szerelések beszerzésére, a lünk, talán mégis a dolga- meglevők karbantartására, zók egészsége, tisztasága ke- A szakszervezet természete­rüljön előnybe. sen nem nézi tótlenül a la­zaságokat, s ahol szükséges, Felesleges takarékoskodás közbeavatkozik. Fehér Kálmán A Lechner téri munkás­szállás jó benyomást kelt, a hálószobákban matracos, paplanos ágyak, s ha azt számítjuk, hogy az elszállá­solásért mindössze 15 forin­tot fizetnek a lakók, igazán elégedettek lehetünk. A rókusi templom mögött levő felvonulási épületét fő­képpen a Marx téri autó­buszpályaudvar, a kórház és a kendergyár építői használ­ják. De gondolkozzunk csak. Ezt az épületet most télen készítették. Akkor még hoz­zá sem fogtak az autóbusz­pályaudvarhoz. — Vajon hová tették a felvonulási költséget? — morfondírozik Reszta Mik­lós. A feleletet Tarjányi György adja meg: — A vállalati nyereséget növeli. Tehát elsporolták. Holott abból a pénzből bizonyára A szegediek örömére A gőzgép hajtotta szíva ty­tyú, amely akkor a mélyfú­rású kutakból gyűjtötte a vizet, 6—7000 köbméter vi­még ritka volt a 2—3 eme­letes ház is. A csőhálózatot tehát úgy építették, hogy a víz 15, legfeljebb 20 méter magasra jusson fel. — A városban még ma is többnyire ezeket a csöve­ket használjuk — mondja a főmérnök —, de ebben az évben szeretnénk a hálózat 50 százalékát kicserélni, hogy a magasabb emelete­ken se forduljon elő vízhi­ány. Ha ezt- megvalósítják, ak­kor majd elmondhatják Sze­tóképpen ünnepeltük a sze­gedi vízmű 100. évforduló­ját.". Tarnai László Szürke less as új híd Befejezték az Erzsébet-híd terhelését. 2740 tonnányi ter­het — betonkavicsot és a földalatti vasút építéséhez készített öntöttvas-tübinget — helyeztek el az Erzsébet­híd pályáján. A terhelést kö­vetően kibontakozott az új híd végleges alakja, amely legfeljebb már csak pár cen­timéternyit változhat Bár úgy tűnik, készen van a híd, még igen sok feladatot kell megoldaniok a Ganz-M AVAG szerelőinek, a Hídépítő Vál­lalat dolgozóinak. Ami a kö­zeljövőben látványos lesz, az a híd íestó-íe. Finom pasztell­szürke színt kap a híd. (MTI) Tanácskoztak a tsz-ck jogászai Tegnap délelőtt a szegedi Ügyvédi Kamara és a Terme­lőszövetkezeti Tanács Csong­rád megyei megbízottja ta­nácskozást rendezett Szege­den az Ügyvédi Kamara Be­loiannisz téri tanácstermében. Dr. Erdélyi Jenőnek, az Ügy­védi Kamara elnökének meg­nyitó szavai után dr. Halász Miklós, a Termelőszövetke­zeti Tanács Csongrád megyei megbízottja tartott beszámo­lót a megye tsz-einek gazda­sági helyzetéről. Ezt követően dr. Görög Józsefné, a szegedi járási tanács igazgatási cso­portvezetője ismertette a tsz-ek jogvédőinek munká­ját. Mint mondotta, a jogvé­dők tevékenysége jobb is le­hetne. A vezetőségi üléseken, valamint közgyűléseken sok esetben születik még tör­vénysértő határozat, mert a jogi képviselők nem kapcso­lódnak kellően a határozatok megszövegezésébe. Dr. Szabó János, a Terme­lőszövetkezeti Tanács Csong­rád megyei jogügyi főelőadó­ja időszerű rendeleteket is­mertetett, majd ezt követően hozzászólások és javaslatok hangzottak éL. Kalászcsárdák, kisveadéglők, új üzletek. A szegedi kereskedelem a meglevő üzletek, éttermek mellé újakat építtetett, ala­kíttatott ki. A Roosevelt té­ren például három étteremis fogadja az ízes ételek kedve­lőit. A Kossuth halászcsárda éttermén kívül a téren han­gulatos sátrat állított s ott szolgálják fel a híres étele­ket. Ugyancsak a Roosevelt delmi Vállalat a Kárász utcában a volt csemegebolt helyén büfét alakított ki. Rö­videsen megnyitják ezenkí­vül a Kiss Ernő utcában a Szegeden régen hiányolt ke­nyér- és péksü te meny-áru­dat is. Az Alföldi Üzemélelmezési Vállalat a szabadtéri játékok Egy gond a sok közül Sokféle gend létezik, de mi állapotok megszűnnek, ta, tágas és kényelmes. Hogy az minden bizonnyal a job- Mióta a változásnak neszét sokkal de sokkal jobb - így bikból való, amelyik mosta- vették az asszonyok — pedig öltözni, mint az ócska szek­nában elég gyakran foglal- annak már jó három hó- rények* között. Tehát egye­koztatja ; a kenderfonógyár napja — képtelenek belenyu- zett a véleményük a vezető­dolgozóit, vezetőit, szakszer- godni. Mi lesz, ha nincs szek- kével és a szakszervezetével, vezeti bizottságát Talán a rényke? Precessziók indul- Mert valóban: a ruhatári termelés, vagy a rekonstruk- tak tehát a különböző felet- rendszer előnyösebb, higiéni­ció alakulása? Igen, az is, de tesekhez, még a szakszerve- kus és kulturált. S az sem most másról lesz szó: az öl- zetet is felkeresték, hogy ,áll- mellékes szempont vele kap­tözőkről. Pontosabban, az jon az oldalukra, s harcol1 csolatban, hogy több dolgo­öltözőkben bevezetésre kerü- jon a ruhatár ellen. De nem zó használhatja az öltözőt, lő ruhatári rendszerről. hajolt senk! a kérő szóra, mint eddig, mégsem lesz HOETV mi lehet ebben a Inkább meSSyőzni igyekez- benne zsúfoltság. Hogy mi lenet ennen a -ket &rfól hogy ezentúl gond? Képzeljék csak el: jobb lest Aktívaértekezletet téren ütött sátrat a kisteleki idejére „új" éttermeket nyi­földmüvesszövetkezet, s jel- tott. A Széchenyi tér 13. sz. legzetes alföldi ételekkel — alatt, az építők ebédlőjében birkapörkölttel és töltött ká- úgynevezett vacsorázó étter­posztával — várja vendégeit, met rendezett be, amely dél­Az Élelmiszerkiskereske- után 4 órától éjfélig tart nyitva. Ezenkívül valameny­nyi nagy kollégiumba —­ahol vendéget szállásolnak — kisegítő • éttermeket helyez­tek, s a vendégek kívánsága szerint, reggeliről, ebédről és vacsoráról gondoskodnak. A szabadtéri játékok színhelyén is van bőven enni-, innivaló* de közvetlen szomszédságá­ban, a Somogyi téren a szó­regi földművesszövetkezet fa­latozót állított fel. eddig öltözőszekrénye volt a hívtak össze, melyen nem­cérnázó, a gömbölyítő és a csak a most érdekelt 400 ványos megbetegedés fénye-1 szárazfonó munkásnőinek, dolgozó képviselői vettek gette a lakosságot. Mégis­csak az első szerződéskötést amolyan hármas pléhszek- részt, hanem a vizesfonóé, a rénye. Amiben hatan tartót- kártolóé és a finomítóé is. A berendezés már elké­szült, s nyomban használat­ba' is veszik. A kedélyek is hamarosan megnyugosznak majd. Jövő tavaszra, ami­korra tervbe vették még egy csaj? az eiiso szerzouesicoiesi .i-i.a - -. jy követő harminc év múlva, tak ruhájukat, s gyűjtöget- Náluk ugyanis már legalább rr®^*u ívu^- , 1892-ben készítette él a vá­rosi mérnökség a mai háló­zathoz hasonló rendszert. 1904-ben építették a Szent István téri vasbeton víztor­nyot, ami országos viszony­latban is az elsők közé tar­tozott. Ezenkívül még ebben jének átalakítását is, bizo­nyára már a cérnázó dolgo­zói »agitálják* az előfonóso­kat a jobb, a korszerűbb ték olykor amire semmi tíz év óta ruhatári rendszer szükségük sem volt, például szerint működik az öltöző, s az ócska seprűket, rongyo- tavasszal alakították, moder­kat, papírokat. Ha öltöztek, nizálták át mai formájára. . . .... pláne télen, amikor sok a S mit mondtak el ezek az ha9Z,?ának MHsmer&ére. S a ruha, alig fértek el egymás- asszonyok? Nem, nem szid- SOK ?zu' egy gcmd lsmet tói a nagy tolongásban. ták a ruhatárat. Sőt! Elme- mogszunik' Szóval, ezek a paradicso- sélték, milyen rendes és tisz- F. K. Beváltak a szakszervezetek politikai iskolái A SZOT kulturális osztá­lya értékelte a szakszervezeti politikai iskolák tapasztala­tait. A nemrég lezárult tan­évben első ízben működtek ezek a tanfolyamok két év­folyamos rendszerben. Ez hasznosnak bizonyult, mert a második évfolyam megindítá­sával a régi hallgatóknak csaknem háromnegyed része jelentkezett továbbtanulásra. Így a két évfolyamon — or­szágosan csaknem hatezer is­kolán — 130 000 üzemi mun­kás és értelmiségi dolgozó gyarapította világnézeti, ide­ológiai és politikai ismere­teit. Vasárnap, 1961. július 26. ÜU-MAGtaHURSZAQ 5

Next

/
Thumbnails
Contents