Délmagyarország, 1964. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-25 / 173. szám

Élezzük meg a mezőgazdasági munkabaleseteket! Elet tölti be a sátrakat..« Mindig kell a szorgos munkás kéz a mezőgazdaságban, azonban talán soha nincs olyan nagy szükség az emberi munkára mint most, amikor a munka dandárja van. Bizony nagy kiesést jelent egyegy tsz-nél, állami gazdaságtál ebben az időszakban a megbetegedett, sérült dolgozó. A mezőgazdaságban előforduló munkabaleseteik azért is súlyosabbak, és hosszabb Ideig tart a gyógyulásuk, mint az ipari munkabaleseteknek, mert a földek dolgozói később jutnak orvoshoz és nem minden esetben áll rendelkezésükre azonnal képzett elsősegélynyújtó. Mig ipari üzemeknél egy-egy baleset átlagosan 13,2 nap munkakiesést jelent, a tsz-ekben átlagban egy-egy balesetre 32,5 nap munkakiesés jut. II pálinka és a meleg A tűző napon könnyen kaphatnak a dolgozók hőgutát, napszúrást. Ennek megelőzésére viseljenek könnyű szellős ruhát, hordjanak szalmakalapot, mely megakadás lyozza a napszúrás kifejlődését. Nagy divat nyáron gz -arató pálinka* fogyasztása. Ez a szokás nemcsak hogy nem hasznos, hanem egyenesen káros következményekkel Jár. Fokozza a szervezet hőmérsékletét, azonkívül csökkenti a dolgozók figvelmét és így a balesetek előfordulását elősegíti. Fogyasszunk a nyári munkánál friss gyümölcs szörpöket, vitamindús könnyű táplálékot, különösen a bőséges B-vitamin segíti elő a nagy melegben végzett erős fizikai munkát. Legfontosabb B-vitaminforrás az élesztő, de sokat tartalmaznak a húsfélék, tej. tejtermékeik, hüvelyes főzelékfélék is. A nyári melegben végzett munka során a verítékezéssel sok vizet veszít a szervezet. De nemcsak víz távozik a verítékezéssel, hanem sok konyhasó is. A konyhasó veszteség és a vízveszteség, Illetve annak pótlása fárasztja a szívet, a szervezet gyors kifáradásához vezet. A fáradt ember mozgása rendezetlenebb kapkodó, tétovázó, és ez a bizonytalanság a munka végzésében nagy baleseti veszélyt rejt magában. Szomjúság ellen — só Furcsának tűnik, az orvosoknak az a javaslata, hogy a nyári mezőgazdasági munkák idején az izzadás és az ennek következményeképpen fellépő szomjúságérzet és nagyfokú vízivás megelőzésére fokozott sófogyasztást ajánlanak. A normális étkezéssel a szervezetbe kerülő konyhasón kívül ajánlatos a nyári munkák idején naponként még legalább 3 gramm sót juttatni külön a szervezetbe. (Ezt lehet vagy sózott keksz formájában, vagy a régen -divatos- só ós pirospaprika keverék formájában.) A mezőgazdaság gépesítése során mind tttbb és több mezőgazdasági gép segíti a földeken a munkát. Amilyen jó barát és nagy segítség a gép, ugyanolyan ellensége is tud lenni az embernek, ha nem kellő szakértelemmel, körültekintéssel és óvatossággal bánik vele. Nagyon fontos, hogy jól Ismerjük a gép szerkezetét és baleseti veszélyeket rejtő tulajdonságalt. Veszélyes alkatrészek A cséplőgépek meghajtószíja, fogaskerekei, rázószitái és talán elsősorban kellett volna említeni a forgódobot — veszélyes alkatrészek. A cséplőgép dobnyílásának két oldalán 25—30 cm magas védődeszkát kell felszerelni. Oh ásóink ÍFfák Veszélyes hirdetőtábla A Csongrádi sugárút és a nagykörút találkozásánál a kocsiút szegélyénél, majd néhány házzal odébb áll egyegy hirdetőoszlop a pázsitos részen. Ezek teljesen feleslegesek, hiszen ha valaki Innen akarná leolvasni a hirdetéseket, szabálysértést követne el. Ugyanis, hogy olvasni lehessen, a parkírozott részre rá kellene menni, de ebben az esetben a parkőr jelentése alapján szabálysértési eljárás indulna az illető ellen. Véleményem szerint ezeket az oszlopokat el kellene helyezni máshová. Németh István Árviz utca 47. Segítség a hídon Három hete lakom a Roosevelt téri új bérházban. Azóta naponta többször hallok a híd felől lovat serkentő kiáltásokat. Ilyenkor az ablakból figyelem a lovak és hajtóik erőfeszítéseit. Július 20-án, délelőtt fél 10 óra tájban is láttam, hogy kocsik és teherautók mentek el közömbösen egy tüzelővel megrakott kocsi mellett, melyet a lovak nem tudtak felhúzni a hídra. Végre félórás várakozás után érkezett oda egy zöldre festett traktor. Vezetője megállt az elakadt lovas kocsi előtt, s traktorával felsegítette azt a hídra. Sohwarcz Lipótné Roosevelt tér 10. Ezeket a védődeszkákat munka közben, amíg a cséplőgép mozgásban van, leszerelni semmiképpen sem szabad, így kissé ugyan nehezebb a munka, de a dobba való beeséstől, becsúszástól az etető és a kévevágó feltétlenül biztosított. Természetesen célját veszti ez az óvintézkedés akkor, ha a védődeszka mellé magasítás céljából kévéket fektetnek, ez annál is nagyobb baleseti veszélyt rejt magában, mivel az így lefektetett kévéken nem olyan biztonságos az állás. Könynyebben megcsúszik a dolgozó és a cséplőgépen szenvedett munkabalesetek mindig nagyon súlyosak, már több esetben fordult elő cséplőgépen halálos baleset is. A kévéket lehetőleg favillávai adogassuk fel a cséplőgépre, ha ez nem áll rendelkezésünkre, úgy külön biztosítsuk a villát a nyélről való leesés ellen. A cséplőgépen, illetve a cséplőgép közelében viseljünk könnyű szellős ruhát, azonban vigyázzunk arra, hogy ez mindig testhez álló legyen, mivel a lobogó ingujjat, nadrágszárat könnyen elkaphatja valamelyik forgó alkatrész. Helytelen fedetlen felsőtesttel dolgozni, mivel egyrészt a bőr szellőző nyílásait eltömi a cséplésnél keletkezett por és a fedetlen testrészek sérüléseknek is jobban ki vannak téve. Feltétlenül viseljenek a poros, törekes munkahelyen a dolgozók védőálarcot, védőkendőt, szemüveget, ezzel sok -tokiász ártalomnak* lehet elejét venni. Törött létrák — törött kerek A szalmakazal építése közben sok sérülést, balesetet elkerülhetünk azzal, ha figyelemmel vagyunk a létrák állapotára. VA törött létrafokok, kiálló szögek sok sérülést okoznak, előidézői a leesésből származó súlyos kéz és lábtörésnek, agyrázkódásnak. Egy mezőgazdasági munkabalesetekkel foglalkozó statisztika szerint 905 mezőgazdasági munkabaleset közül 204 leesésből származott. A veszélyes munkahelyen dolgozó ctéplőmunkásokat (etető, kévevágó, törekes, kazalozó stb.) még azqjőtt, mielőtt kifáradnának a munkában, váltsuk munkahelyükön, mivel a fáradt dolgozó figyelmetlen; munkamozdulatai rendezetlenek, könnyebben éri baleset. Gondoskodjunk az aratócséplőmunkésok megfelelő üdítő ivóvíz ellátásáról, a munkában elvesztett energia pótlására szolgáló vitamindús, kalóriadús élelmezésről, megfelelő tisztálkodási lehetőségről és a nappali fárasztó munka utá,ri tiszta, kényelmes fekvőhellyel rendelkező munkásszállásról, aho) kipihenhetik az előző napi fáradtságot és pihenten kezdhetnek a másnapi munkához. Dr. Zalányi Sámuel, a TIT Csongrád megyei Egészségügyi Szakosztályának titkára Onnan, ahol a Maros ölelkezik a Tiszával, már csak néhány száz méter a tábor, a Csongrád megyei KISZfiatalok és az úttörők tábora. Két altáborból áll, kicsit beljebb, Üjszeged felé van a táborparancsnokség, az előadóterem és ebédiő, az orvosi rendelő, meg a gazdasági „épületek" valamenynyi sátorból. A szegedi fiatalok — Iskolások, ipari tanulók és gyári ifjúmunkások — hónapokkal ezelőtt idejártak társadalmi munkában építeni a tábort. Most már élet tölti be a sátrak mélyét, a fiatalok zsibongása veri fel a környék csendjét. Egyhetes turnusokban váltják egymást a megye ifjúsági vezetői, úttörői, hogy itt töltsenek néhány emlékezetes, szép napot. A táboroknak komoly, meghatározott programjuk van. de azért jut idő a strandolásra, szórakozásra is. Általában vidáman, jókedvvel zajlik az élet. Olyan még nem akadt a tábor fennállásának öt hete alatt, hogy valaki megbánta volna az itt töltött napokat. Az, hogy valaki visszakívánkozzon, gyakoribb eset. S hogv miért a visszavágyás? Ennek igazolására, néhány mosolyogtató történet. látvány! Ilyent Idebent Szegeden senki sem fáthat. Szép türelmesen állnak, jobbjukban műanyagtálca, kenyérrel megterhelve, késsel, villával, kanállal felékesítve. Ja, persze! Ezért a türelem, a hasukról van szó! Ebédidő van. Az első étkezéstől kezdve mindenki önálló. Mindenki úgy szolgálja ki magát, ahogy tudja, s olyan ételt választ, amilyent kap. No de mégsem teljes az egyenjogúság. A férfiak túlzottan, meglepően szokatlanul udvariasak. Valahogy mindenki a sor végére akar maradni. Micsoda szép emberi vonás! Áh, már értem! Hát ezért az önzetlenség? A vége dupla porciót, repetát is kap. Hulladékgyűjtés — szépséghibával A MÉH Vállalat széles körű propagandát végez a hulladékanyagok gyűjtésére. Július 15-én körülbelül 10 kilogramm hasznos hulladékot vittem a MÉH Szent István téri telepére. Legnagyobb meglepetésemre azonban az átvevő visszautasította azt, mondván, hogy nincs emberük, aki szétválogassa, ezért kilogarmmonként csak 70 fillérért veszi át. Ezek után arra gondoltam, egyszerűbb dolog, ha a hulladékot elégetem, vagy szemétbe dobom, mert így megkímélem magam á felesleges cipeléstől, bosszúságtól. Tánczos Miklós o így fest a tábori egyenruha: Reggel mindenki fürdőruhát ölt, esetleg shortot vagy csibésznadrágot. Étkezéshez, előadásra blúz, vagy vékony pulóver egészíti kl az öltözéket. Esténként divatos viselet a tréningruha, vagy a hosszúnadrág,, szúnyogok ellen a vállra teríthető pokróc-stóla fiúknak, lányoknak egyaránt. — De hisz ez hívogat! A Tisza sebes rohanása csábítja az érkezőt. A nap tüze forrón sürget: — No, indulj befelé! Mártózz meg a hűs habokban. Egy-két gyors lépés. — Isteni! — Csodálatos! — Állati klassz! — Fújj! Csupa süppedős iszap! S ahogy belelépsz, érzed: a lábad ujjai között törtet felfelé az agyagos iszap. Majd beljebb jobb lesz — gondolod. Beljebb? Ohó. csak ott már mély a víz, tilos a fürdés. A Csiga kopott külsejéhez nem illő méltósággal lopakodik a vizén. Egy szál evezővel benne egy szál legény. Mert a Csiga a tábor „életmentő" ladikja. A mély víz felett lebeg. Lehet vagy két méterre a parttól. Igazán nagyszerű! A táborban „katonás fez gyelem" van. Álló nap és egész éjszaka a táborparancsnokságon hárman lesik a telefon csöngését, s hárman ügyelik a tábort, hogy területére idegen ne tehesse be a lábát. Nappal jó őrségben lenni* mert abból haszna van az embernek. Nem kell előadást hallgatnia. Éjjel már bajosabb az egész. Sötét van, meg hűvös és túl bizalmasak a szúnyogok, no meg aludni sem lehet. Két óránként van váltás. Az ébreszgetés felveri a környéket, csak éppen a soron következő őrszem alszik békésen tovább. Mert ugye ez így igazságos. Ha az őr nem alhat, legyen ébren a tábor is. Az első éjszakára nehéz volt ügyeleteseket találni. „Menjenek a fiúk" — volt nagy az egyetértés a lányok között. S a fiúk — becsületükre legyen mondva — hajlottak a meggyőző szóra. A hét közepén már őrt állnak a lányok is éjszaka. S hogy ne érje szó a ház elejét: két lány meg egy fiú sétálgat az éjszakába. Az utolsó éjjelre önként jelentkezőket kérünk, s ahogy a névsort nézem, látom, megbátorpdtak a lányok. Már nem félnek anynyira a sötéttől, s hajlandók párosan — mármint egy fiúval párban — őrködni a tábor nyugalma felett. Méry Éva Amikor felolvasták a programot, mindenki harsány kacajra fakadt. Még hogy énektanulás! Na hiszen! Nem vagyunk mi óvodások! Aztán csak úgy zengett a környék a hangos dalolástól, és a komoly felnőttek szívesen eljátszogattak valódi gyerekek módjára. Amikor táborszépítéshez kértek önként jelentkezőket, kiléptek a sorból néhányan, de nem futott valami magasba a lelkesedés higanyszála. Aztán, amikor már kirajzolódott kövekből a KISZ-jelvény körvonala, a fél tábor színes festékért kutatott a másik felének, hogy azok megfesthessék a köveket az eredeti színek szerint. — Ébresztő hajnali negyedhétkor! Egy emberként hördült fel a tábor népe. Aztán voltak, akik fél hatkor egy szál fürdőruhában ugrándoztak a hidegvízű zuhany alatt. Teljes az egyenjogúság! Hosszú, tömött sor férfiakból. Szemet gyönyörködtető Üzemi gyakorlat—iskolában Kéthetes üzemi gyakorlaton vettek részt az első éves matematika—fizika és a kémia—fizika szakos egyetemi hallgatók. A Ságvári és a Radnóti Gimnázium műhelyeiben tartott nyári gyakorlatnak az volt a célja, hogy a fizika szakos egyetemisták a gyakorlatban is elsajátítsák az évközben tanultakat. Az Oktatásügyi Minisztérium ez évben pedig azt javasolta, hogy ne csak az egyetemisták vegyenek részt nyári üzemi gyakorlaton, hanem a fizika szakos tanárok is. Így már ebben az évben megtartották Szegeden a tanárok re6zére is a tíznapos üzemi gyakorlatot. A faluról elvándorlás súlyos következményei Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértő bizottsága megvizsgálta a faluról való elvándorlásnak és a városok túlzsúfoltságának problémáját nemzetközi viszonylatban. Jelentésében megállapította: világszerte számolni kell a nagyvárosok közegészségügyi helyzetének jelentős hanyatlásával, amennyiben tovább folytatódik a mai irányzat, s az emberek egyre nagyobb számban hagyják el a falusi vidékeket és költöznek városi településekre. Érdekes megállapítás, hogy míg 1900—1950 között a világ összlakossága 50 százalékkal emelkedett, ugyanebben az időszakban az 5 ezer lakosúnál nagyobb városok népessége 230 százaJ lékos emelkedést mutatott. Mértékadó vélemények szerint a 2000. év bekövetkezéséig a világ lakossága a mainak a duplájára emelkedik és meghaladja a 6 milliárdot; egyedül New York állam lakossága évi 200 ezer* az indiai Calcuttáé 300 ezer* Sao Paolóé pedig 100 ezer fővel emelkedik. A nagyvárosokban lakó embermilliók ellátása óriási terheket ró az országok kormányzatára és a városi hatóságokra. Sokan a falurdl bevándoroltak közül nem is alkalmasak a nagyvárosi életre, rosszul érzik magukat, ugyanakkor a nagyvárosok nincsenek felkészülve a befogadásukra. (MTI) A paciens Rozoga padok A Postaigazgatóság épületével szemben az autóbuszra várakozók részére padokat helyeztek el. Ezek jelenleg tűrhetetlen állapotban vannak. Törött deszkákkal, háttámla nélkül, rozsdás támlatartóval szomorkodnak. Körülöttük nagy a szemét. Időszerű lenne a padok javítása és egy hulladékgyűjtő felállítása & közelben. A 4-es villamos nagykörúti megállója előtt alacsony vaskorlát húzódik. Ezen a korláton ülnek a villamosra várakozók. Ha a nagykörút parkírozott részére — közvetlenül a gyalogjárda mellé — szemben a villamossínnel elhelyeznének egy-két padot, igen jó szolgálatot tennének gz illetékesek. Dr. D. I.-né A körorvos leszállt motorkerékpárjáról és megkérdezte a szembejövő asszonytól. — Bocsánat, özvegy Bokrosné házát keresem. — Itt szemben van. Az a kis sárga ház. Oe hiába tetszik hozzá menni, már régen nem gyógyít! Az orvos csodálkozva kérdezte: — Bokrosné gyógyítással foglalkozott? — Fiatal korában igen. Fűvel, kenőccsel, mindennel. Tíz faluból is felkeresték. Javasasszony volt. Mit szeretne tőle? Füvet? — Dehogy! — Hát akkor mit szeretne? — Szeretném meggyógyítani. — Jaj, hát a doktor úrhoz van szerencsém? Tessék csak bemenni hozzá. Hallottam, betegeskedik " Bokrosné. Az orvos benyitott az ajtón. Azt hitte, hogy kitömött bagoly, macska és gyógyszerfőző üst között találja páciensét. Tévedett... Tiszta, világos szobában feküdt á beteg, — nem is ágyban, hanem rekgmién. — Mi a baj? — kérdezte az ötvenötvenöt év körüli asszonytól. — Ne haragudjon, hogy idehívattam, kedves doktor úr. Epegörcsöm volt, közben elmúlt, de állandóan szédülök. — És nem tudja teljesen meggyógyítani magát7 — gúnyolódott az orvos. — Ügy gondolom, .reszelt békaláb pörkölt szúnyoggal keverve nagyon jót tesz szédülés ellen. Bokrosné elmosolyodott: — Negyvenöt óta nem gyógyítok. Igaz, mindig csak ártalmatlan dolgokat árultam. Ha láttam, hogy valaki orvosi ápolásra szorul, a megyei kórházba küldtem. — Na és megszállta a jólélek, hogy abbahagyta a kuruzslást? — Bevallom, régen megszűnt az már üzlet lenni. Mióta ingyenes az orvosi kezelés, amúgy is csak néhány elmaradt öregasszony jönne hozzám. — Szóval, azért hívatott, mert nem bízik saját régi hókuszpókuszaiban? — Sose bíztam én azokban! Egyébként úgy gondolom, policitémiám van. Vérképző szerveim fokozottabb mértékben működnek. Szédülés, magas vérnyomás... — Honnan tudja, hogy sok a vérsejtje? — A szimptómákból. Olvastam néhány orvosi munkát. Azelőtt ráolvastam. Most olvasok ... Az orvos megvizsgálta a beteget, receptet adott, diétát rendelt és elbúcsúzott. Amikor a ház előtt begyújtotta a motort, mosolyogva gondolt az idők változásáfa. Hol vannak már a falusi kuruzslók? Indulni akart, amikor az asszony, aki útbaigazította, megkérdezte tőle: — Na. jobban Van a Bokrosné? — Jobban lesz. De mondja csak, mivel foglalkozik most Bokrosné? — Azzal, amivel azelőtt. Füves asszony volt fiatal korában is. — Hiszen az előbb maga is azt mondta, hogy Bokrosné már régen nem javasasszony. — Nem is... Most a téeszben dolgozik. A -Vörös Csillag* gyógyfüveket is termel a Chinoinnak. Ezeket ápolja Bokrosné Legutóbb is szép munkaegységet kapott... Palásti László 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Szombat. 19G4. jüllu. 25,