Délmagyarország, 1964. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-25 / 173. szám

Országos vfflamosenergia-ipari találkozó Szegeden Tegnap, pénteken kezdő­dött meg Szegeden a villa­mosenergiaipari dolgozóknak, illetve az iparág természet­járóinak a tizennegyedik or­szágos találkozója. A Délma­gyarországi Áramszolgáltató Vállalat által rendezett pén­tek esti ünnepélyes megnyi­tóra mintegy hatszáz villa­mosenergia-ipari dolgozó ér­kezett az ország minden ré­széből. A háromnapos talál­kozón kicserélik szakmai ta­pasztalataikat, elmélyítik az Iparág dolgozóinak baráti kapcsolatait Szombaton a környék leg­szebb területén, a Tisza—Ma­ros szögben 39 cso­portban természetjáró-, illet­ve tájékozódási versenyen vesznek részt Emellett vízi­busszal, valamint mikrobusz­szal megtekintik Szegednek és környékének nevezetessé­geit, s részt vesznek a nagy kulturális eseménysorozat, a szabadtéri játékok egy-egy előadásán is. Eltemették dr. Kanyó Béla egyetemi tanárt Tegnap, pénteken délben nagy részvéttel kísérték utolsó útjára dr. Kanyó Béla egyetemi tanárt, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Közegészségtani Intézetének igazgatóját A gyászünnepséget a szegedi egyetemek Du­gonics téri központi épületének előcsarnokában tartották. A végső búcsúztatón a családtagokon és a hozzátartozó­kon kívül megjelentek a Szegedi Orvostudományi Egye­tem és a József Attila Tudományegyetem vezető profesz­szorai, az Egészségügyi Minisztérium és a társegyetemek képviselői, az elhunyt barátai, munkatársai, tisztelői és­tanítványai. A ravatalnál a Szegedi Orvostudományi Egyetem nevében dr. Krámli András dékán búcsúzott az elhunyt­tól. Az Egészségügyi Minisztérium képviseletében dr. Ko­vacsics János főosztályvezető mondott beszédet Dr. Nóvák István dékán a Gyógyszerésztudományi Kar nevében bú­csúzott, dr. Jenai Endre egyetemi tanár a debreceni, dr. Páter János egyetemi tanár a pécsi, dr. Soós József egye­temi tanár a budapesti orvostudományi egyetem képvise­letében mátatta az elhunyt érdemeit Dr. Kanyó Bélát a belvárosi temetőben a városi ta­nács által adományozott díszsírhelyen helyezték örök nyugalomra. A sínnál a munkatársak nevében dr. Lózsa Albert adjunktus, az egyetemi ifjúság nevébem Erdős Sándor szigorló orvos mondott búcsúztatót. Dr. Kanyó Béla egyetemi tanár, -Kiváló orvos*, számos tudományos társaság és egye­sület tagja nemzetközileg el­elismert tudós 1898-ban Sze­geden született Középiskoláit is itt végezte Orvosi tanul­mányait a budapesti és ko­lozsvári egyetemen kezdte, diplomát itt Szegeden kapott 1925-ben. Az első viiághábo­ú idején, mint medikus négy esztendeig különböző hadi­kórházakban dolgozott Dip­lomájának megszerzése után a Budapesti Philaxia Szérum­termelő Intézet orvosa lett, 1927-ben az intézet vezető fő­orvosásak nevezték ki. Ezt az állását 1940-ig megtartotta. Közben 1930-ban a Szegedi Orvostudományi Egyetemen magántanári címet kapott. 1940-ben a szegedi egyetem tanszékvezető tanára, a Köz­egészségtani Intézet igazga­tója lett. Ezen a munkahelyen haláláig dolgozott. Dr. Kanyó Béla nagy jelen­tőségű, úttörő tudományos munkát folytatott. Hazánk­ban ő foglalkozott először a mezőgazdasági dolgozók egészségügyének vizsgálatá­val. Kutatásainak eredmé­nyeit mintegy 50 tanulmánya, dolgozata őrzi. Az elhunyt professzor gaz­dag érdeklődésű, sokoldalú egyéniség volt. Szaktudomá­nyán kívül főképpen a mű­vészetek, elsősorban a zene és a költészet érdekelték Ha­talmas könyvtárt gyűjtött össze, s korunk nagy magyar művészei közül sokan — töb­bek között Szabó Lőrinc és Svéd Sándor — legszűkebb barátai közé tartoztak. Halála nagy vesztesége Szeged tudományos és kultu­rális életének. Vigyázzunk a gabonára! A nyári nagy mezőgazda­sági munkákat követi a csép­lés, mely igen sok tűzveszélyt rejt magában. Ezért igen fon­tos a tűzrendészeti szabályok megtartása cséplés idején is. A cséplőgép közelében 690 liter vizet, két darab vedret, csáklyát és lapátot kell tarta­ni. Villamos motorral történő cséplés esetén pedig a villa­mos tüzek oltására alkalmas tűzoltókészülékről kell gon­doskodni. A tűzrendészeti hatóság felhívja az illetékesek figyel­mét, hogy erőgépet csak erő­gépkezelő irányíthat. A gép­kezelő a helyét bem hagyhat­ja el. Az erőgépkezelőnék kell gondoskodnia a tűzren­dészeti szabályok végrehajtá­sáról. További feladata közé tartozik naponként legalább egyszer kitisztítani a szikra­fogót, s ha az elromlik, azon­nal ki kell cserélni. Az erő­gép közeléből 5 méteres kör­zetből minden éghető'anyagot el kell távolítani. Az erőgép legalább 8 mé­ter távolságra legyen az asz­tag szélétől. Lánccal, vagy sodronykötéllel a cséplőgép­hez kell erősíteni, hogy tűz esetén azonnal eltávolíthas­sák. A cséplőgép forgózsámo­lyát is rögzíteni kell. A cséplőgépet és erőgépet munkaszüneti napokon és a napi munka befejezése titán legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni az asztagtóL Az asztagok mérete 10x10 vagy 10x8 méter lehet, s egymástól 20 méterre szabad rakni, épülettől pedig 40 mé­terre. A szérűkön gyermekek nem tartózkodhatnak, ugyan­csak tilos a szérűkön nyílt láng használata és a dohány­zás. Néhány megjegyzés a termelési tanácskozásokról Az öltöző helyisége vasbe­ton tetejével néz az égre egy emelet magasságban. Ilyen­kor nyáron annyira magába szívja a nap melegét, hogy az öltözőben nemcsak az emberek, de szinte még a falak is ontják magukból a vizet Fullasztó, tikkasztó hőség, s így érthető, hogy türelem és a figyelem is fogytán. A Kenderfonó- és Szövő­ipari Vállalat újszegedi gyár­egységében termelési tanács­kozást tartanak a szövődé I­es szakmányának dolgozói. Ahhoz képest, hogy ilyen „mostohák" a körülmények, szép számmal ülnek a pado­kon és támaszkodnak az osz­lopoknak az érdeklődők. Zsebkendők suhognak legye­ző minőségben és tikkasztó forróság festi vörösre az ar­cokat. Azért mindenki figyel, a helyzethez képest feltűnő buzgalommal. Beszéljünk a külpolitikáról! Az első napirendi pont; külpolitikai beszámoló. Min­denütt így van ez. Rövid tá­jékoztatót tart az üzemi bi­zottság valamelyik munka­társa, vagy az üzemrész szakszervezeti bizalmija, eset­leg a műhely párttitkára. Ezek a tájékoztatók nem nyúlnak hosszúra. Rövid ér­tékelései lennének az elmúlt negyedév jelentősebb külpo­litikai eseményeinek. Sajnos — általános tapasztalat — csak lennének! S hogy még­sem, azért nem is 'lehet fe­lelőssé tenni senkit Akik ezeket a külpolitikai össze­foglalókat írják és akik fel­olvassák, nem külpolitiku­sok. így fordulhat elő még ma ls, hogy Idegen neveket szinte ráismerhetetlenül ol­vasnak fel, hogy nem egé­szen egyértelműek s nem is valami alaposak, hanem csu­pán a felületet érintik ezek a külpolitikai tájékoztatók. Mi célt szolgálnak, s mi­lyen eredménnyel járnak? Aki nem kíséri figyelemmel a mindennapi politikai ese­ményeket, annak ezek a tá­jékoztatók roppant keveset mondanak és nyújtanak. Annak pedig, aki a külpoli­tikai rovatok szorgalmas ol­vasója, végképp semmi újat nem adnak. így tehát meg­fontolandó, hogy a termelési tanácskozásokon szükség van-e egyáltalán ezekre a külpolitikai összefoglalókra. Egyértelmű a megállapítás, hogy ezekre semmi szükség nincs. Ezekre, mert hozzá­értők által írott — közpon­tilag, mondjuk a szakszerve­zet által kiadott tartalmas és színvonalas — külpoliti­ki tájékoztatót sokkal szíve­sebben hallgatnának végig. Közérthetően a termelési eredményekről! A termelési tanácskozások második napirendi pontja már mindenkit érdekel, mert helyi jellegű, sokakat érint. Itt Újszegeden is, de másutt is ekkor számolnak be az el­telt negyedév termelési ered­ményeiről, a szakszervezeti munkáról. Hányan kaptak /üdülőbeutalót, s hányan nem vették még át a tüzelőutal­ványokat? Kik kaptak és kik kaphatnak segélyt, s ese­tenként milyen összegről le­het szó? Es a termelési problémák ls... Sok szó esik a minő­ségről, az üzem tisztaságáról, Szkopljét újjáteremti a nemzetközi szolidaritás évvel a borzalmas földrengés után Egy évvel ezelőtt döntötte romba Szkopljét, a Macedón Szocialista Köztársaság fő­városát egy borzalmas erejű földrengés. A Jugoszláviában közzétett adatok szerint a földrengést követően egy év alatt 74 ország több mint 12 milliárd dinár segítséget nyújtott a rombadölt város­nak. Szkopljéban egymás után épülnek, nemzetközi szolida­ritással az új városnegyedek. A Taftalidzs nevű városrész­ben például Csehszlovákia 71, Lengyelország hatvan, Norvégia és Olaszország húsz-húsz, Svájc negyven­négy, Mexikó pedig 20 lakást építtetett. Ugyanezen a he­lyen három toronyház, össz­szesen 102 lakás épül a Ro­mán Népköztársaság aján­dékaként. A három torony­házat úgy építik, hogy ellen tudjanak állni a 10-es erőssé­gű földrengésnek. Svédország egy gyermek­kórházat építtetett a város­ban. Az Egyesült Államok 253 összeszerelhető épületet, az Egyházak Világtanácsa pedig 125 lakásból álló tele­pülést ajándékozott a ma­cedón fővárosnak. A legérté­kesebb azonban a Szovjet­unió ajándéka: egy lakás­gyár, amely évenként 1200 lakás előállítására képes. A Magyar Népköztársaság szintén méltóképpen járult hozzá a rombadőlt város megsegítéséhez: Magyaror­szágról a katasztrófa után 10 millió forint értékű élel­miszer- és gyógyszersegélyt küldtek Macedóniába. Szkopljéban július 26 és augusztus 2 között nemzet­közi szolidaritási találkozó keretében ünnepségekkel emlékeznek meg az évfor­dulóról és a katasztrófa után kibontakozott újjáépí­ésról. (MTI) a fiatal és Idősebb dolgozók viszonyáról, az esetleges fe­gyelemsértésekről. Számszerűen ismertetik a műit negyedév termelési eredményeit Újszegeden va­lóban olyan számok hang­zottak el, melyeket „érteni'' is .lehet, s melyekből min­denki tájékozódhat közvet­len munkaterületének ered­ményeiről. Több vállalatnál a termelési tanácskozások e részében is van néhány fe­lesleges vonás — így emlí­tést kell tenni arról a feles­leges számtengerről, melyet ilyen alkalmakkor hosszúra nyúló tízpercekig is sorolnak. Szerepelnek ezekben olyan fogalmak, mint „alaprentabi­litás", „normatívák", „bázis­hoz viszonyítva", hogy a még aránylag közismerteket so­roljam el, mely kifejezéseket bizony sokan nem ismerik, s így a termelési beszámoló is elveszti eredeti rendelteté­sét, azt, hogy valóban tájé­koztasson az üzemrész ter­melési eredményeiről. Rövid, tartalmas hozzá s zól ásókat! — Szóljunk hozzá elvtár­sak! — kezdődik a terme­lési tanácskozások harmadik része. Sok helyütt kínos per­cek következnek. Ahol már hosszúra nyűlott a napirend első két pontja, ott mindenki siet, s ha van mondanivalója, akkor sem szól. Ahol túl sok biztatásra van szükség, ahol nehezen indul el az embe­rek szava —, ott nagyon sok esetben nem alaptalan a gya­nú, hogy baj van a vezetés­sel. Mert probléma nélküli vállalat, üzemrész nincs. Kínosak az előre leírt hoz­zászólások. Szervezett Ízűek* s az ilyen módszerek ma már elavultak. Előfordul* hogy egyesek csupán azért szólnak, hogy beszélhesse­nek, mert szavaik halmazá­ban a gondolat vagy prob­léma szikráját sem lehet fel­fedezni. Veszélyes kisiklás, amikor egy termelési tanács­kozás égvén) sérelmek, sze­mélyeskedések panasznapjá­vá válik. Az újszegedi szövődé ter­melési tanácskozásának pél­dája kapcsán átfogóbb érté­kelést kívántunk nyújtani. A szövődéi tanácskozást — főként a nagy meleg miatt — nem lehetett volna igaz­ságosan elbírálni. A terme­lési tanácskozások levezeté­sére több gondot és figyel­met kellene fordítaniuk az üzemrészek vezetőinek, a szakszervezeti bizottságok­nak, elsősorban az üzemi de­mokrácia érdekében, E. M. A holnap mmtmiiiiiinimiimimnmitiiiiimi városa: nmimiimiiiiiiiiiiimmmn Tiszaszederkény A földek éhezve, mohón várták a műtrágyát Sajnos, kevés volt be­lőle. Ekkor született a döntés: Épül­jön fel. egy nagy vegyi kombinát, amely biztosítja a szükséges műtrá­gyát. 1950-ben még — akik már akkor is itt dolgoztak, emlékeznek rá — búzaföldek és kukoricatáblák áll­tak ezen a vidéken. Öriási munka kezdődött, harminc vállalat kétezer dolgozója építette a kombinátot. Romániából vezetéken megérkezett a földgáz, ami Tiszaszederkényen a nitrogénműtrágya-gyártás alapanya­ga. A Szovjetunió szakembereket és tervdokumentációkat küldött; ha­talmas gépi berendezéseket szállí­tott igen előnyös feltételek mellett, hosszú lejáratú kölcsönre. Mire teljes kapacitással dolgozik a TVK, évente 210 tonna amrnon­salétromot és 10 ezer tonna karba­mid műtrágyát ad a mezőgazdaság­nak. A TVK termelésének volumene műtrágyamennyiség hatóanyagban kifejezve csaknem annyi lesz, mint a Pécsi Nitrogénművek és a Borsodi Vegyiművek jelenlegi együttes ter­melése! Az emberek mindent megtesznek a termelési sikerekért Hiszen min­den, ami itt épült, az ő kezük nurtv kóját dicséri. KÉPEINKEN* Tiszaszederkényben nem fogja szennyezni a levegőt az Qzemek füstje: a karcsú kéményen keresztül száz méter magasban távoznak a gázok. Mint testet az erek, úgy hálózzák be a kombinátot a különféle csövek. S nemsokára megindul a TVK vérkerin­gése ... © A TVK panorámája, száz méter magasból. Háttérben a hatalmas földgáz­tároló gömbök. Kép és szöveg: Regős István Szomjat, 1964. július 25. DÉL-MAGYARORSZAG 5

Next

/
Thumbnails
Contents