Délmagyarország, 1964. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-19 / 168. szám

Megkezdték az új híd próbaterhelését Szombaton reggel meg­kezdték az Erzsébet-híd ter­helését, Előzőleg már 50, egyenként 9 méter hosszú és 3 méter széles, pallókból ösz­szeácsolt kalodákat készítet­tek a hídépítő vállalat ácsai, ebbe kerül be a betonka­vics. A két kapuzat körül ki­rajzolták azt a helyet, ahol a földalatti építkezésnél használt 240, összesen 278 tonna súlyú tübing kerül. Összesen 2470 tonna súllyal terhelik meg a hidat. Az elő­zetes számítások szerint ez a terhelés hétfő estig a hídra jut Éjjel-nappal — vasár­nap is — szállítják az alsó rakpartról a betonkavicsot. A hídra ideiglenes világítást szereltek fel, hogy az éjsza­kai órákban ls szünet nél­kül dolgozhassanak. A ter­helés befejezése után rendkí­vül bonyolult sok számítást igénylő munka kezdődik, a híd beszabályozása, amely több hetet vesz igénybe. (MTI) Nagy összegű beruházásokkal gazdagodnak az egyetemek és főiskolák Az új tanévben csaknem 30 000 fiatal kezdi meg ta­nulmányait a felsőfokú ok­tatási intézmények nappali tagozatain. Orosz Zoltán, a Művelődésügyi Minisztérium beruházási főosztályának ve­zetője az MTI munkatársá­nak adott nyilatkozatában elmondta, hogy az új tanév­ben számos új létesítménnyel, nagy összegű beruházással javítják a hallgatók kép­zésének feltételeit. — Az egyetemek és főis­kolák fejlesztésére 1964-ben 270 millió forint áll rendel­kezésünkre — mondotta. Eb­ből a pénzből 220 milliót építkezésekre, 50 milliót pedig korszerű gépek, műszerek, kísérleti eszközök és egyéb beren­dezések vásárlására fordí­tunk. — A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen szep­tember elsejére készül el a 40 millió forint költséggel épült műhelycsarnok, amely a gépész-, kohász- és bánya­mérnökök magasabb színvo­nalú gyakorlati képzéséhez nyújt majd segítséget Foly­tatódik a miskolci egyetem központi épületének építése is. A további beruházási ter­vek szerint a jövő év ápri­lisára elkészül a 6000 diák étkeztetését megoldó egye­temi menza. Erre 24 millió forintot fordítunk. — Gyarapszik a debrece­ni Kossuth Lajos Tudomány­egyetem is: itt szeptember elsején készülnek el az épí­tők a 300 személyes új kol­légium munkálataival és a meglevő diákmenza bővíté­sével. A szegedi József At­tila Tudományegyetemen befejezik ax emeletráépí­tést és az egyetem épületének korszerűsítését. A sárospata­ki tanítóképző intézet őszre 112 személyes korszerű kol­légiummal és új diákétkez­dével gazdagodik. fMTI) Nyolcszázezer vendéget vár idén az ország A tartalékban felejtett munkáskezek Irta: Juháss József, az SZMT vezető titkára (Folytatás az 1. oldalról) elsősorban a kereskedelem, a vendéglátóipar, a közlekedés, az idegenforgalom dolgozóin múliK. Számunkra ez az év fordulópontot jelent: 1964-et a vizsga esztendejének te­kintjük. Ha a hozzánk láto­gató külföldiek kedvező ta­pasztalatokkal térnek haza, s otthon elmondhatják, hogy jól érezték magukat és igazi „magyaros" vendéglátásban volt részük, ez nekünk a legjobb propaganda s egyben ezt is jelenti, hogy a jövőben még többen jönnek el hoz­zánk. Ezzel hosszú időre meg­alapozhatjuk idegenforgal­munk fejlődését. — Soron következő két leg­nagyobb idegenforgalmi ese­ményünk: a Szegedi Szabad­téri Játékok és a Soproni He­tek. Szegedre 300 ezer ven­déget várnak, kétszer annyit, mint tavaly. A város felké­szült vendégei fogadására, az új Tisza Szállóban, a turista­szállóban, kollégiumokban és a campingben egyszerre 5 ezer vendég elhelyezését tud­ják biztosítani. A jugoszláv és a román Illetékes szer­veknek felajánlottuk, hogy az általuk meghatározott és ki­adott úti okmányokkal Sze­gedre érkező turistáiknak a határon adunk ki beutazási engedélyeket A jugoszláv hatóságok hivatalosan közöl­ték, hogy a Szegedi Szabad­téri Játékok idején jugoszláv állampolgárok egyszerűsített eljárással kaphatnak útleve­let a jugoszláv hatóságoktól Szeged meglátogatása céljá­ra. A beutazóknak a magyar szervek a határon állítanak ki beutazási engedélyeket, amelyek kétnapos tartózko­dást tesznek lehetővé. Sop­ron tavaly — az ünnepi he­tek idején — 35 ezer látoga­tót fogadott a szomszédos Ausztriából. Kormányzatunk az idén Sopronban, Kőszegen és Szombathelyen újabb In­tézkedéseket léptetett életbe. Sopronban és kőszegen júni­us 15-től szeptember 15-ig a határon adjuk ki a vízumo­kat. Az elmúlt napokban újabb vámkönnyítéseket ve­zettünk be és lehetővé tesz­szük, hogy az Ausztriából ér­kező vendégek a 24 órai tar­tózkodás helyett hétköznapo­kon 18 óra utáni beutazás esetén másnap éjfélig, szom­baton 14 óra utáni beutazás esetén pedig vasárnap éjfé­lig maradhassanak. Így a be­utazók lényegében ugyanaz­zal a vízummái az egész ví­kendet itt tölthetik. További egyszerűsítés az is, hogy a külföldiek Sopronban, Kősze­gen vagy Szombathelyen 150 forintnak megfelelő schilling befizetése esetén, további 24 órás tartózkodási engedély­hosszabbítást kaphatnak az idegenforgalmi hivatalokban. — A Csehszlovákia és Ma­gyarország között látrejött megállapodások a vízum­kényszer eltörlése, a »be­tétlapos« utazás máris érezteti kedvező hatását: az első 6 hónapban több mint 190 ezer vendéget fogadtunk Csehszlovákiából, ahova tő­lünk mintegy 400 ezren utaz­tak ez idő alatt. Hasonló könnyítéseket léptettünk élet­be július 20-tól a lengyel— magyar turistaforgalomban is. — A formaságok teljes le­egyszerűsítésére, az utazási lehetőségek bővítésére törek­szünk, s ecél érdekében szá­mos, a vízumok kiadását megkönnyítő intézkedést tet­tünk az elmúlt időszakban. De ezeken az intézkedéseken túl újabbakat is tervezünk, amelyek majd nagyobb ha­táskört biztosítanak külkép­viseleti szerveinknek s így jelentősen megrövidíthetjük a turistavízum megszerzési, ki­adási idejét. Meg kell azon­ban mondanom, hogy köztu­dott dolog: a nyugati ország­ból ide utazó turisták általá­ban már eddig is rövidebb idő alatt jutottak víziumhoz mint fordítva. Ausztria kivé­telével általában nehézkesen, lassan intézik a magyar uta­sok viziumigényét. — Milyen intézkedé­seket terveznek idegen­forgalmunk további fej­lesztése, a lehetőségek jobb kihasználása ér­dekében? — Legfőbb feladatunk a szállodai férőhelyek számá­nak növelése. Az Idegenfor­galmi Tanács programja sze­rint több mint 1 milliárd fo­rintot biztosítunk idegenfor­galmi beruházásra, így több mint 7500 ággyal bővítjük szállodai kapacitásunkat, el­sősorban Budapesten és a Balaton partján. A fizető­vendégszolgálat további bő­vítése is fontos feladat. Je­lenleg 13 ezer turistát he­lyezhetünk el fizetővendég szobákban, ezzel minden be­ruházás nélkül 70 szállodát tudunk pótolni. Kézenfekvó tehát, hogy minden tartalé­kot fel kell kutatnunk, igénybe kell vennünk. Szá­munkra egyáltalán nem mel­lékes, a „kispénzű" turista s az 6 elhelyezésükben segít a fizetővendég-szolgálat. — Nem hagyhatjuk figyel­men kívül, hogy a camping világviszonylatban egyre na­gyobb „divat". Az emberek egy-egy utazás során minél többet akarnak látni. Ma már a gépkocsi utazások a jellemzőek. A túristák ter­mészetesen keresik az olcsó szállást és üdülési lehetősé­geket is. A campingek; ame­lyekből jelenleg 44 van, ki­válóan alkalmasak erre a célra. A távlati tervek sze­rint 1970-ig 110 jól felsze­relt camping lesz az ország­ban. Ezen a területen is van tennivalójuk a tanácsoknak. A fővárosi tanács vezetói már felismerték, hogy a campingek milyen jelentős hézagpótló szerepet töltenek be. Elismerésre méltó gyor­sasággal intézkedtek: befe­jezték a rómaiparti camping építését és újabb táborozás­ra alkalmas területeket je­löltek ki. Az érdeklődés rendkívül nagy, valamennyi balatoni campinben hetekre, hónapokra előre lefoglalták a helyeket. A campingek iránti példátlan érdeklődés természetesen több feladatot ró a tanácsi szervekre. Nem­csak azt, hogy a campingek rendje, tisztasága fölött fo­kozottabb mértékben őrköd­jenek, hanem azt is, hogy különböző intézkedésekkel igyekezzenek megelőzni és elkerülni a túlzsúfoltság esetleg nem kívánatos kö­vetkezményeit. A várhatóan nagy forgalomra való tekin­tettel indokolt, hogy a nem­zetközi gyakorlatnak megfe­lelően csupán sátorverésre alkalmas területeket is jelöl­jenek ki, — A kormány múlt hetek­ben hozott határozata alap­ján az idegenforgalmat, mint sajátos népgazdasági ágaza­tot kell tervezni és kezelni. Megkezdtük az idegenfor­galmi tervek összeállítását is. Mint önálló népgazdasági ágazat, most először készít­hetjük el az idegenforgalom fejlesztési programját. A si­ker, a tervek valóraváltása azonban az idegenforgalom­ban érdekelt valamennyi szerv jó együttműködésén, az eddiginél eredményesebb ko­ordináló munkán, az idegen­forgalom ügyének megérté­sén és támogatásán múlik. Az idegenforgalom máris jelentős devizaszerző eszkö­zünk. A népgazdaság fejlő­dését elősegítő „iparrá" vál­hat, hozzájárulhat nemzet­közi kapcsolataink bővíté­séhez, — fejezte be nyilatko­zatát dr. Vitéz András. E zekben a hetekben a mezőgazdaság­ban, az idényiparágakban felgyü­lemlett a munka. A termés betakarí­tása, gondos tárolása az időjárás miatt is nehezebb, mint a korábbi években volt Az iparban is általában nagyobb felada­tokkal kell megbirkóznunk ahhoz, hogy torveinket „komplex" módon teljesítsük. Mindannyiónk érdeke hogy céljainkat a legfontosabb gazdasági mutatók, a ter­melékenység, a gazdaságosság, az ütemes­ség, a költségmegtakarítás stb. tekinteté­ben is érjük el. Ezért most különösen fontos, hogy mind a mezőgazdaságban, mind az ipari üzemekben valamennyi munkáskéz részt vegyen a termelésben. Kapkodás nélküli, de határozott intéz­kedésekre van szükség, mindenekelőtt az üzemen belüli munkaerő-tartalékok fel­tárására. Ugyanakkor meg kell találnunk a megfelelő módszereket, hogy az üze­men kívüli munkaerő-forrásokat is be­kapcsoljuk. Ezekben a kérdésekben még különbözőek a vélemények. Egyre több azonban már az az üzem, amelyben a gazdasági, mozgalmi vezetők túljutottak a munkaerőgondok egyszerű észlelésén, han­goztatásán és. hozzáláttak az eddig „tar­talékban felejtett" munkáskezek felderí­téséhez, átcsoportosításához. Nekik, a kezdeményezőknek van igazuk. A munkaerőhelyzet elemzése során a szak­szervezetek is arra a következtetésre ju­tottak, hogy általában nem a létszámhiány, hamem a meglévő munkáskéz kihasználat­lansága jellemző. Köztudott dolog, hogy gazdasági fejlő­désünk, életszínvonalunk alakulása nagy­mértékben függ a munka termelékenysé­gének növelésétől. Társadalmi és szemé­lyes érdekünk, hogy termékeinket keve­sebb munkával állítsuk elő és növeljük azok mennyiségét, minőségét, használha­tóságát, választékát stb. A munkatermelé­kenység növekedésének különös internacio­nalista jelentősége is van a tőkés és szo­cialista világrendszer gazdasági versenyé­ben. Ebben az összefüggésben mindig idő­szerűek Lenin szavai: „A munka terme­lékenysége, ez végeredményben a legfon­tosabb a legfőbb az új társadalmi rend győzelme szempontjából". Erről egyetlen öntudatos munkás sem feledkezhet meg. De nézzük hogyan hat megyénkben ez a fontos gazdasági törvény? A második ötéves terv első három évé­ben az állami iparban foglalkoztatott dol­gozók létszáma 17 százalékkal nőtt. A termelés növekedése 41 százalékos volt. Ugyanezen idő alatt az építőipar létszáma 40. a termelése pedig 41 százalékkal nö­vekedett. Tehát az elmúlt néhány évben a termelésfelfutást jelentős létszámemel­kedés kísérte. Ennélfogva a termelés nö­vekedésében a munka termelékenység be­tervezett részarányát nem értük el. Évek óta megszoktuk és bizony mostmár szem­léletünkké is vált, hogy a legkisebb ter­melésfelfutást is létszámfejlesztéssel biz­tosítsuk. Ezért van az, hogy egészen az utóbbi időkig nem fordítottak üzemeink­ben kellő figyelmet a munka. és üzem­szervezésre. Pedig egyedül csak a legjobb munkamódszerek kiválasztásával és elter­jesztésével jelentősen növelhetjük a ter­melékenységet. A konzerviparban a leg­jobb mozdulat-elemek kiválasztása és el­terjesztése útján óránként 1220 üveget tudnak lezárni a korábbi ezerrel szemben. Ez a példa nem egyedülálló. A jó üzem­szervezés felderíti a veszteségidőket. Ta­valy ilyen módon csökkentették mintegy tíz százalékkal a kieső időt a Makói Gépgyárban. Ö rvendetes, hogy üzemeinkben hozzá­kezdtek magasabb szinten foglalkoz­ni az üzemszervezéssel. Már több helyen komoly intézkedéseket is tapasz­talunk az üzemen belüli tervszerű mun­kaerő átcsoportosításra. A Szegedi Villamosvasútnál január 1-ve.l egységes viteldíjat vezettek be. Ezu­tán már nem kell a jegyeket kezelni, csak árusítani. Az iker-kocsik rendszere­sítésével kiküszöbölték a gyakori lecsa­tolásokat, csökkentették a kocsik fordu­lási idejét és természetesen a baleseti veszélyeket is. És most július l-re beve­zették az egykalauzos rendszert. A válla­lat ezekkel az intézkedésekkel 24 forgal­mi szolgálattevő és elszámoltató munkáját takarította meg. 15 kalauzt kocsivezetővé képeztek. A városi villamos közlekedés­nek ez a megreformálása jelentős tár­sadalmi nevelőereje mellett, mintegy nyolc százalékkal növelte a kalauzok bérét is. Ez a kezdeményezés megérdemli a tár­sadalmi figyelmet, az átmeneti problémák megértését is. Ilyen probléma még az egyenlőtlen kocsikihasználás, amelynek hátrányai azonban a jegyek előreváltá­sának lehetőségével fokozatostul csökkenni fognak. A Konzervgyárban rakodólapos anyag­mozgatással oldják meg az üres üvegek belső szállítását. Ez a műszaki intézkedés 40 fős létszám megtakarítást eredménye­zett. Tervezik a gyárban a belső anyag­mozgatás teljes átszervezését, görgős­szállítópályák kiépítésével. A gyár mű­szaki karbantartói elvállalták a szociális épület gondozását, és ott is munkaerőt ta­karítanak. A Szegedi Ruhagyárban átdol­gozták a gyártástechnológiát a szabászat­nál. A teljesítmény csökkenése nélkül 3 dolgozót a varrodába irányítottak át. A kellékraktár áthelyezése és belső átszer­vezése révén újabb 3 fő létszám megta­karítás illetve átcsoportosítás vált lehető, vé. Ezek a munkáskezek február óta a ter­melésben dolgoznak. Üzemeinkben még sok olyan tartalék van, amely különösebb nehézségek nélkül átirányítható a fő termelési folyamatokba. Ezt olykor maguk a dolgozók is látják. A Szegedi Ruhagyár bölcsődéjének egyik alkalmazottja pl. maga kérte, hogy helyez­zék át a termelésbe. A Makói Redőny­gyár portása szintén kérte ezt, de hiába bizonygatta, hogy már nem szorul „ki­mélő" munkára, kérését nem vették fi­gyelembe. ezért otthagyta a gyárat Több helyen panaszkodnak, hogy hiány van férfi munkaerőben, nincs aki a ne­hezebb fizikai munkát elvégezze. Pedig erre is van megoldás. A Konzervgyárban a műszaki-gazdasági vezetők és a szak­szervezeti bizottsági közösen „feltérképez­ték" azokat a munkahelyeket, ahonnan férfiak átirányíthatók. A férfi munkásokat nők váltották fel, az emelővillás targoncáknál, a 'szivattyú­és lift kezelésben, a gőzszabályozásban, gépolajozásban stb. Ilyen módon is mint­egy újabb 20 embert tudtak átcsopor­tosítani a nehezebb fizikai munkára. Elő­fordul természetesen az is, hogy az át­csoportosítás a dolgozók részéről vált ki ellenszenvet. Ezért körültekintően kell elvégezni. Javasolható az a gyakorlat, hogy a könnyebb munkahelyekről le­mondó férfiak helyére női hozzátartozó­ikat vegyék fel. Általában: üzemeinkben bővítenünk kell a nők számára alkalmas munkahelyeket. A szocialista országokban a nők teljes állampolgári, munkajogi egyenlősége, a gyermek és anyavédelmi törvények és intézmények egész rendszere gyorsítja a nők munkavállalását Hazánkbaj? a női munkaerő foglalkoztatása tekintetében még vannak tartalékaink. Továbbító is számottevő munkaforrás a női népesség. Tavaly pl. Csongrád megyében Szegedet, is beleértve 21 000 nő jelenkezett mun­kára. Ez az adat azt is mutatja, hogy egyre jelentősebb azoknak a nőknek szá­ma, akiket a háztartás már nem elégít ki. A teljességhez az is hozzátartozik, hogy a nők jelentős része nem fogadja el a felkínált munkahelyet. Kivárja még akad számára megfelelő könnyű munka, egészségesebb munkakörülmény és na­gyobb fizetés. Ez a jelenség szociális szempontból igen pozitív, mert a csa­ládban az anya keresete elsősorban nem kenyérkérdés. A női munkaerőforrás be­kapcsolásában mindezt számításba kell vennünk. C sak helyeselhetjük azokat az erő­feszítéseket, amelyekkel az im­már igényesebb női munka­erőket kívánjuk bekapcsolni. Megyénk­ben pl. a helyi tanácsok és a nőtanács több idény-napközit szerveztek, ezzel megkönnyítették a termelőszövetkezeti ta­gok feleségeinek helyzetét. így a ter­melőszövetkezetek jelentős munkaerőhöz Jutottak. Úgyszólván valamennyi, főleg nő­ket foglalkoztató gyárunkban lendülete­sebben folyik a munkakörülmények ja­vítása. A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat újszegedi és szegedi gyárában saját erő­ből megvalósították a leányszállást. Az újszegedi gyárban eddig kihasználatlan tűzoltó-laktanyát alakítják át leányszállás­sá. A gyáron belül 60 leányt kívánnak kulturáltan elszállásolni. A Szegedi Ken­derfonóban irodahelyiségeket rendeztek be munkásszállásnak. Ilyen módon 30 szö­vőnőt juttatnak olcsó szálláshoz. A női munkaerőtartalékok bekapcsolá­sának olyan kívánalmai vannak, mint a bölcsődék, óvodák, napközik, étkezdék, mosdók, orvosi rendelés stb. bővítése. Ezeket nem tudják egy-két év alatt meg­oldani. Előreláthatjuk, hogy a fejlődésnek tartós gondjai lesznek.. Mindenképpen nagyobb és összehangoltabb erőfeszíté­sekre van azonban szükség a gyermekin­tézmény, főleg a bölcsődék fejlesztésében. A méltányosság elve alapján jobban fi­gyelembe kell vennünk a dolgozó nők szociális problémáit. A nőtanácsnak, szak­maközi bizottságoknak is segíteniök kell a helyi tanácsokat abban, hogy a böl­csődei, óvodai és iskolai, napközi felvéte­leknél előnybe kerüljenek a munkásasz­szonyok, főleg azok, akik az építőipar­ban, élelmiszeriparban, közlekedés és szállítás területén dolgoznak. Sok családos anya a háztartás gond­jaitól napi 8 óra munkaidőben nem tud dolgozni, de félműszakban, vagy bedolgo­zóként vállalna munkát. Nagy jelentősége van annak is, hoey az üzemi, párt-, szak­szervezeti és KISZ-szervek fokozzák a nők, leányok és asszonyok szakmai kép­zését. Egyik legjelentősebb üzemen belüli munkaerőtartalékunk még a szakmunkás­képzés. A szakmunkások számának növe­kedése egyelőre lemaradt a termelés, a munkáslétszám általános fejlődésétől. A szakmunkáshiány szinte minden iparág­ban általános. Most az a feladatunk, hogy a szakmai képzés helyi lehetőségét felkutassuk és ki is használjuk. G azdasági életünk fejlődése, a szo­cialista termelési viszonyok szilár­dulása a falun, az Ipar termelőerő­inek koncentrációja, tervszerű üzemszer­vezést, takarékos munkaerőgazdáikodást igényel. Ezért kell nagyobb gondot for­dítanunk a tervszerű munka- és üzem­szervezésre, a munkaerő átcsoportosítására, a meglévő még igen jelentős női mun­kaerőforrások bekapcsolására. 4 Vasárnap, 1964. július 12. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents