Délmagyarország, 1964. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-18 / 167. szám

AZ ÜNNEPI HETEK ELŐTT Szervezik a különvonatokat Székesfehérvárról jön az első — Autóbuszok minden városból Vácról, Kiskunhalasról, Tatáról, Kecske­métről, Szombathelyről, Debrecenből, Pécs­ről, Egerből, Győrből, Tatabányáról, Sal­gótarjánból. Keszthelyről, Várpalotáról, Gyuláról, Kaposvárról, Sopronból, Dunaúj­városból. Az eddigi közönségszervező munka ered­ményeként hetven autóbusz hozza a né­zőket Szegedre, s már a megnyitóra, július 24-re is. Az idei első bemutatóra eddig Pécs, Szombathely, Eger, Győr és Nyír­egyháza iratkozott fel — a Johanna a máglyán és A fából faragott királyfi meg­tekintése lesz itteni programjuk. A további szervező munka eredménye­ként nyilvánvalóan újabb csoportos láto­gatások elé is tekinthetünk, a játékok egész hónapja alatt. ff; Nincs az országnak jelentős. városa, ahová el nem jutott volna a Szegedi Sza­badtéri Játékok idei programjának híre. Amint Holló Walter, a játékok szervező irodájának vezetője elmondotta, az érdek­lődés területileg az egész országra kiter­jed. Eddig hat különvonatot szerveztek, mely a játékokra hozza a közönséget, s ez a hat város is az ország legkülönböző pont­jait jelzi, a fővárostól a határig. Budapest, Miskolc, Békéscsaba, Szolnok. Székesfehér­vár és Makó lakosai egész szerelvénnyel jönnek, s közülük elsőként a székesfehér­váriakat fogadhatja ilyen nagy csoportban Szeged, július 26-án, a Hunyadi László előadásán. Autóbuszokat vagy két tucat helyről je­leztek, egyebek között Nyíregyházáról, A VIDRÓCZKI (iiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiilllllllllllll PRÓBÁIN miiiiubtiiiiiiiiiiiuiiiihiin Július 30-án kerül. sor az idén hatodik évébe lépő Sze­gedi Szabadtéri Játékok tör­ténetében az egyik legna­gyobb vállalkozásra, Farkas Ferenc és Innocent Vince Ernő Vidróczki című roman­tikus népoperájának ősbe­mutatójára. A játékok szá­mára írt opera cselekménye arról szól,,, hogy az 1848-as szabadságharc bukása után, az elnyomatás éveiben, a katonaszökevényekből, búj­dosókból lett betyárok ho­gyan harcolnak a maguk módján a haza elnyomói, a nép szipolyozói ellen. A rendező nyilatkozata Az új magyar operát — mint ismeretes — Mikó And­rás rendezi. — Minden új mű színpad­ra vitele — mondja az elő­készületekről a rendező — alaposan próbára teszi a sze- adottságainak és lehetőségei- ját is. Az előadás nagyszámú replőket és a műszakiakat. nek figyelembe vételével statisztériát foglalkoztat. A Hát még ha ilyen hatalmas alkották meg operájukat. vezető szerplőkön kívül, akik színpadon történik ez, mint között olyan neves énekese­a szegedi szabadtéri. Úgy 600 kÜZrOITIÜkÖdfi ket is találunk, mint Má-. gondolom azonban, a kitűnő tyás Mária, Palánkay Klára és lelkes szereplőgárdával Mindenki számára érthető Kossuth-díjas érdemes mű­sikerre tudjuk vinni a mű- dallamos muzsika, látványos vész és Maleczky Oszkár vet. Munkánkat megkönnyíti, színpompás előadás teszi Kossuth-díjas, több mint 130 hogy a szerzők kifejezetten a majd vonzóvá a szabadtéri tagú kórus, 350 statiszta, 12 szegedi szabadtéri sajátos játékoknak ezt a produkció- tagú balettkar, 36 tagú népi tánccsoport és a Lakatos Gé­za verette Dankó Pista ze­nekar, valamint a játékok 81 tagú szimfonikus zenekara, tehát összesen jóval több mint 600 személy működik A nagy méretű szabadtéri részenként lehet csak a szín- közre az előadásban. díszletekhez 8 ezer négyzet- padon összeállítani. ...... .... Nyolc ló és egy fiáker A Johanna a máglyán cl- Az el-adás létványosságát mu oratonum eloadasaban a foko hogy lovasbetyárok maglya nem igazi - vagyis is szerepelnek benne. Az nem fa A máglyához mind- egyik röszkei termelőszövet­flra esztétik? másfél évtizede magabiztos >' I i i 8\*,«r Pl 'f . i\ • jieny s íu.' is írtá nevét Egyúttal iláírta ázt á felmentő papírt ' is, amely közvetlen felettesét nen; -siti, ha őt esetleg bal­eset érné. Ez az aláírás ek-. <or még alig több mint ce­Mulatnak a nemesi kastélyban. A balettkar látványos táncszáma Szabadtéri mozaik méter vásznat használtak fel. Ez hozzávetőleges számítá­sok szerint is körülbelül eteaenZ ^Tn^Z" m 'IT ^glya'nem'igazi -'Áágyis £ elegendő. Továbbá 30 kob- nem fa A máglyához mind- * termeiöszövet_ meter faanyagot. 10 tonna össze 0>8 köhméter Jit hasz. ef f vasat es sok-sok mázsa fes- náltak fel A többi vászon ? J iovanak hatan „mA—intt , , , . ™»«Me jel. zi lüoui vászon. ]arjak Vidroczkl es tarsai a teket emesztettek fel a szm- Így percek alatt felszerelhető ^trai erdőket és a - szín­rekerülő darabok díszletei. a máglyarakás. padot. • • * A legnagyobb „anyagigé- Amikor majd a hatalmas Jgy nyű" darab az Aida. A ta szütel^n ^ ^ valyról visszamaradt anyagok az árkádok előtt beszélget mógott vesztegelt, most az uj felhasználásának előkészítése sörözik, a színpadon 35 köb- £jafyar ®?ferában nemesi most kezdődött meg. méteres faépítmény cserél n 0 a a 1 • » helyet 12 köbméter fa, és Akárcsak a zene, a balet­„ , 300 mázsa nagy teret foglaló tek is sokszínűek, változato­Harmincegy világosító mű. vas eiemmei A díszletezési sak. Népi táncokat, bécsi val­ködik a téren. A modern idő mindössze: 30 perc. Ez cert, francia négyest is lát­színpadi diszletezés elve: ke- is művészet! vesebb díszlet, több fényha­tás. 56 reflektorral próbál­ják a legtökéletesebb dlszlet­és környezetillúziót megte­remteni. A fényeffektusokat központi irányítással kezelik. • A szabadtéri darabokra — az Aida jelmezeinek kivéte­lével két, összesen 15 tonnás teherautó hozta a jelmezeket az Operaházból. A Szegedi Nemzeti Színház ruhatárából 6 millió forint értékű jelmezt kölcsönöznek. • Négy hete dolgoznak az ácsok a szabadtéri díszlete­ken. A legfaigényesebb da­rab — stílusosan — A fából faragott királyfi. 25 köbmé­ter fenyőt használtak fel hozzá. Az egyik hatalmas hatunk majd az előadáson. K özel másfél évtizede magabizto; emberék, ikik bízta pártunk és kor- úgy érzik, . lívatallal. i ' mányunk a szakszer pek kezelésére kapott, megb' " vezetekre, a szervezett dol- zalássál az adott mürfkártri gozókra a munkásvédelem, a felkent és tévedhet:;lén ga/ balesetelhárítás felügyeletét dálVá" váltak. Sokán vannak _ és ellenőrzését. Ez a tizenöt akik úgy érzik, nekik tilnés ruzajel; amellyel a dolgozo esztendő nem nagy idő, ha tanulnivalójuk másoktól, s balesetvedelmi oktatasa* azt nézzük, hogy mennyi fel- bizony ' könnyen kiadják út-; egészsegenek őrzése nem zá­adat várt a szakszervezetek- ját annak, aki a veszélyre, rult le. re a dolgozók munkakörül- hibára figyelmezteti őket. És. a szervezett munkásságxé­ményeinek javításában. hányan vannak egyébként jó- gi hagyománya Szegeden is Szakszervezeti tisztségvise- szándékú emberek, akik egy- mlmlrau„ bevezetése, lök, hivatásos és társadalmi . szerűen nem látják, vagy az munkatárs bevezetése, munkásvédelmi felügyelők, nem is akarják észrevenni a a munkahely meglsmerteté­üzemorvosok széles hálózata rendetlenséget, a hibáí>jncrt se. Szép példáját adták ennek őrködik az egészséges és biz- nem szeretnek beleavatkozni az elmúlt napokban ázújsze­tonságos munkakörülmények mások dolgába. Ismét másoí .. felett. Az SZMT munkásvé- azzal ütik el a-dolgot, hpgy f^U szövőben a torzsgárda delmi felügyelői például igen a hibát vétő baja, kára, ha. tegjK, A négyórás munkát sokszor még éjszaka is tarta- baleset éri. Olyanok is van- vállaló diáklányokká! isiner­nak ellenőrzést. Legutóbb a nak, akik azzal mennek el a tették munkahelyüket. Még kéziszerszámgyárban és a fegyelmezetlenkedő mellett, . „énekhez is elvitték Magyar Kálbelművek szegedi hogy majd megtanulja a ren- °'yan eivuwK, gyáregységében jártak. A lá- det, ha fejére esik valami. ^hol egyébként semmi keres­tottakról, tapasztaltakról je lentés készült s értesítettek az illetékes vezetőket a hi­nivalójuk nincs, de arra gon­römmel hallottam a , , , , . . U Szegedi Textilművek doltak, hátha odahuzza okért .. ... ... , , L. szövödéjének egyik a kíváncsiság, s akkor tud­aktbefgytd^zta^k-' "SffSSÜHtó £ ^ ^ ^^ ^ ról készült feljegyzés hőt Uson ígv b^zéU munkaS- ^ egyébként hasznos és ár­pontban foglalta össze a ten- sainak a rendetlenségről- A talmatlannak látszó gép. Ta­nivalókat. Ezek nem valami rendetlenség igenis mérhető Ián a gyermek iránti szere­új felismerésből született, ed- és arónyokba Allítliató. Attól tet vezérelte e munkásasszo­függetlenül, hogy jellemzője nyokat? Ez is, s ennel több/ a megfoghatatlah, az átie-. a munkásszolidaritás, a mun­klnthetetlen, a rendszertelen, kas kötelessegérzet S ez nem a zavaros. A rendetlenség kampány, valami uj, most mérhető, igen szomorú mér- született mozgalom a szovo­cével, a balesetek számának hen, hanem törvény, a mun­- - kásélet törvénye, ha nincs is dig ismeretlen feladatok. Kiss László munkásvédelmi felügyelő ilyen közismert dolgokról írt: „Az üzemré­szek vezetői kötelesek gon-' doskodni arról, hogy a mun­kagépeket beindításuk előtt 7 u^u.^un. am alakulásával, a betegállo- kaseiet törvényé, na mi megfelelő védőberendezéssel mányban_ a kórházban «1- paragrafusokba szedve. lássák ed. mányban, a kórházban töl- - , tött napokkal, hetekkel, hó- Több éves tapasztalat, hogy Miért kell ilyen általános, napokkal. a balesetek egyik tenyezoje-a minden vezetőre kötelező fel- Miiven igaza van ennek a dolgozók ., tájékozatlansága: SrttS lyen°s'rnírfti a^textilmű^ T-Tffi^ít vek, munkásvédelmi aktívak /hol' a dolgozók egy része guk arfra ^ hbgy s a gazdasági vezetés ilyen- még nem rendelkezik a nagy- koruJtek™tíaobb®" ^L.^ irányú tévékenysége nem ki- ü^ élet beidegzett szoká- nunk', v_^enünk ,a ,gépekkül plóeítő Az esrvéhkónt sokré- b ismerkedő munkásokat. Ne a ka közben elfelejtik ezzel nak a balesetvédelemmel, ok­kapcsolatos tennivalójukat, tatják az emberéket, azújon­vagy úgy gondolják, hogy cokat a régiek, a törzsgárda ezek kevésbé totoMk Elfe- k ^ lejtik'azt az üzemi életben is- ,BJ törvényként értelmezhető lánynak, akik nehgny hete szólás-mondást, hogy-rend a kerültek a gyorsan forgó lelke mindennek. S hogy a rend nélkülözhetetlen felté­tele a biztonságos termelés­nek. megyei munkásvédelmi fel­ügyelőnek kelljen — mint a kábelgyárban is — arra fi­gyelmeztetni a vezetőket/ hogy lássák el védőberende­zéssel a. gépeket. egymás ép­életére. De V igyázzunk egészségére, testi segere, gépalkatrészek birodalmába, új állampolgárként meg kell sokszor leírtuk, elmondtuk! szokniok áz Itteni viszonyé- Néhány hete a vasöntödében , . • - . . . Samu Imre másodéves tech­A z üzemek rendje, tisz- kat' mOZff' a rendet ^ a nikumi hallgató kezét mégis tiisága nemcsak egy- rendszeretetet, amely egész- elkapta a homokelőkészíto szerűen esztétikai kö- ségüket ls védi. Az Ilyeneket gép. Fábiánsebestyénen pedig vetelmény, sokkal több an- _ még ha egyébként óvató- gyászjelentés adta hírül az nál. Fellétele az egyenlete- „j. rends7eretfík krtnv. embereknek, hogy a panko­sebb, a termelékenyebb mun- ^ rendszeretők is - kony lai állami gazdaság foidjeD kának, de fontos feltétele a nyebben érhet baleset. Simonovics Piroska 17 éves balesetek megelőzésének, pz wr i fogja a kezdő mun- leányt halálra taposta egy emberek egészségvédelmének 14 kás kezét, ki vezesse lánctalpas traktor, az egyik is. Sokszorosan érvényes ez míg első lépteit teszi traktoros hibájából, aki nena az épülő, bővülő üzemekre, az űj munkahelyen, a számá- tartotta be a kőtelező mun­ahol különösen nehéz rendet ra ismeretlen körülmények karendet, nem varta meg a tartani, mert együtt dolgoz- között? Vannak, akik erre lelzest, elindult — és ez egy nak építők, szerelők és a már azt felelik: mindenkinek van Tember ele,téb® keJfü,lt ®aT?u munkába állított gépek keze- magához való esze, s van bal- Imre csonkulásos balesete Si­lői. Valamennyi munkának esetvédelmi oktatás is. Aláír- "íonovics Piroska tragediaja megvan a maga rendje és ha ta a papírt, hogy részt vett 38 figyelmeztet mindannylun­bármelyiket nem tartják be, oktatáson — minek rá vi- kat' ^s"15 be a fegyelmet/ veszélybe kerül emberek ép- gyázni? Ez a dolognak csak a r^det: mert ez nemcsak sége, egészsége. Éppen ezért a formális oldala. Igen, részt esztetlkai kovetelmeny. a rendetlenség ellen szót vett 20—30 perces oktatáson NAGY PAL emelni kötelesség. Persze nem mindig kényel­mes szót emelni a rendetlen­ség, az önmagukkal és mások épségével nem töiődö embe­rek lelkiismeretlensége el­len. Bizony van olyan üzem, ahol könnyen kifizetik a fi­gyelmeztetőt a nagyhangú, l'Liebmann felv.) diszletet például, melynek Az elnyomott, kiszipolyozott parasztok szomorú nótákat cnekelve "indulnak dolgozni 110 négyzetméteres a teteje, a földekre. A kórus ós a statisztéria egyelőre még civilben van... Közéletünk hírei DOBI ISTVÁN LÁTOGATÁSA KOMAROM MEGYÉBEN Dobi István, az Elnöki Ta- megyei tanács vb elnöke fo­r.ács elnöke, Komárom me- gadta. gye országgyűlési képviselő- Dobi István meghallgatta je pénteken felkereste az Simon Istvánnak, a gazdaság ászári Aranykalász Termelő- vezetőjének tájékoztatóját a szövetkezetet. A vendéget a szövetkezet eredményeiről, szövetkeret, a község és a megnézte az újtelepítésű 80 járás vezetői, valamint Ha- holdas szőlészetet, a répa­vasi Ferenc, az MS^MP Ko- és a gabonaföldeket, majd márom megyei bizottságának elbeszélgetett tsz-gazdákkal titkára és Krostner László, a és a jelenlevő vezetőkkel. FEHÉR LAJOS LÁTOGATÁSA VAS MEGYÉBEN Fehér Lajos, az MSZMP bizottság első titkárával és Politikai Bizottságának tagja, Gonda Györggyel, a megyei a Minisztertanács elnökhe- ,tanaí(s csökével együtt ellá­... „ , _ , togattak a Nyugat-magyaror­lyettese — Balassa Gy^la szagi Fűrészek szombathelyi miniszterhelyettesnek, az Or- üzemébe.. Itt Kovács István szagos Erdészeti Főigazgató- igazgató fogadta és kalauzol­ság vezetője társaságában ta óket az üzemben. Ezt kó­pénteken Vas megyébe látó- vetően megnézték a megyei gatott. Délelőtt Szomb the- művelődési és sportházat, lyen találkoztak a vendegeié Délután Kőszegre, majd az a megyei párt-végrehajtóbi- őrségbe utaztak, ahol meg­zottság tagjaival, majd Tóth tekintették a nagyszabású ta­Gyulával, a Vas i/egyei pórt- 1 áj javítási' munkákat."' (MTÜ Szombat, L%4. július 18. DÉL-MAGYARORSZÁG 3*

Next

/
Thumbnails
Contents