Délmagyarország, 1964. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-18 / 167. szám

A szegedi múzeum néprajzi gyűjteménye Most, amikor a Móra Ferenc Múzeumban városunk gazdag népi múltját szemléltető kiállítás nyílt meg, érdemes áttekintenünk a szegedi néprajzi múzeológia fejlődését, viszontagságos sorsát is. Ismeretes, hogy múzeumunkat 1883-ban alapították. Első igazgatója, a más vonatkozásokban nagy érdemű Reizner János nyugalomfoavonulásáig (1904) konokul megakadályozta a néprajzi tár szervezését így csak Tömörkény István igazgatósága idejében (1904—1917) kerülhetett sor a szakszerű gyűjtésre. Ekkor azonban már kissé ei is késtünk, mert a szegedi népművészet, tárgyi néprajz számos remeklését és sajátos alkotását már nem sikerült a -múzeum és így a szegedi utókor számára megmenteni. Különösen fájlaljuk az évszázados hírű helybeli fazekasság és asztalosság alkotásainak céltudatos fel gyűjtését, továbbá a bőrművesség anyagának pótolhatatlan hiányosságait. Egy érdemes műkedvelő Reizner János idejében a kérzetét^ütaiindenképpen modernnek! akart mutatkozni. Most mintegy belátja, hogy Mikszáth és Tömörkény irodalmi ábrázolása mellett szükséges a tárgyi világ múzeumi szemléltetése is. tak volna munkához. A szegedi múzeum sebtében kiképzett belső és külső gyűjtői gárdája az adott viszonyok, szemléleti korlátozottságok között nagy lelkesedi első néprajzi leltár déssel hordta ö®52® ^ a néprajzi tárat, hazánknak A Múzeumok és Könyvtá- mindenesetre egyik legjelenrak Országos Fofelügyelősé- ^kEvr,;fj— ge nevében Seemayer Vili- loseb° 6zaKgyujtemenyeL búid jelentése alapján Frak- Csak hálával és tisztelettel női Vilmos úgy intézkedett gondolhatunk Tömörkény (1905) hogy egyelőre „ a r t - mÚ2eumi ko.^7„k.-ira szegedi múzeum néprajzi lslVdn muzeuJ™ korszakara. uszályának feladata kizáró- Az eredményen érzett jogos lag magyar tárgyak gyűjté- örömmel írhatja, hogy „a se leend. A gyűjtés az első muzeális közgyűjtemény arra való, hogy tanítson. Gyönyörködtetheti a magasabb ízlésű embert, de a létalapja mégis csak ott van, hogy tanítson és minél többször vamúzeumi célzatú gyűjtést jelentősége. Az ajándékba hallatlan szívóssággal egy adott tárgyak értékmegjelöhárom év lefolyása alatt Szeged város és a Szegeddel szoros kapcsolatban álló szomszédos községek, minő Tá-pé, Algy'5 területéin lesz eszközlendő." A gyűjtést Tömörkény Ist- , ván igazgató, Móra Ferenc lo latogathatosaga es ingyen könyvtáros, Szász Gyula nép- nyitvatartása nyomán tisztuliskolai igazgató, Kovács Já- tabb érzéseket vigyen bele a nos és Cs. Sebestyén Károly közönsécébe néprajzi kutató, továbbá KoZonsegcbeBeck István, Bitó János ha- A múzeumi gyű j tömények1 ászmester, Pocsátkó Károly re nemcsak azoknak van képkeretező végzi. szükségük, akiket már házul-, Az első néprajzi leltár kü- ról elláttak ízléssel és tudáslönbséget tesz a városi és sal. Inkább van szükségük állami tulajdon között, ami- reá azoknak, akik otthon nek napjainkban már nincs ezekből mitsem kaphattak. Ebben az értelemben a múérdemes szegedi műkedvelő, Beck Pista (1848—1912) városi tisztviselő végezte, akiről Tömörkény is, Móra Ferenc is tisztelettel emlékezik meg. Beck Pistát elsősorban a népélet tárgyi világának mutatós, művészi elemei érdekelték. Érezte a hanyatlását, tehát gyűjtögetni, sőt rekonstruálni kezdte. A kélés nélkül a városi, a vásároltak pedig az állami rovatba kerültek. Magányos eladók mellett sok tárgyat a zsibpiaeon vettek. Az ajándékozók között elsősorban „célszörű 6zögény emböröket" találunk: vízenjárókat, zeum: a felnőttek oktatása... Némely osztálya, így a néprajzi is, már az én kezem alatt vált a közönség előtt megnyithatóvá. Bár nem azért mondom, mintha a legkisebb gyereket legjobban szerelném, de azért csakugyan úgy van, hogy ezekben az alacsony földkubi kosokat, tanyaiakat. Kétségtelen, hogy Szeged szinti traktusokban, ahol a népe ekkor már szinte teljes tárgyi néprajznak helyszűke söbb annyira divatossá lett egészében árutermeléssel miatt kiállítható része ki is őítehetség-kutatás révén foglalkozik, tárgyi szükségle- van állítva, és nem ládákba iparkodott egyes tárgyaknak telt az olcsó és divatos gyár- rakva: a nép lelke itt önmaéletét iparművészeti alkotás jpar hatalmas választékából gára talál, nép és formájában tani. Bár Beck Pista nem lehemeghosszabbí- elégíti ki. A hagyományos tárgy örvendezve szegedi iparágak hanyatlani egymást." kezdenek, illetőleg alkalmaznéprajzi üdvözlik tett különösebben művelt kodni kénytelen, összesző- Az Új kiállítás ember, mégis ösztönösen megérezte korának egyik nagy, a technikai és társadalmi átalakulásból adódó problémáját és kísértetet, Vitathatatlan, hogy a néprajzi tár fénykora Tömörkény István igazgatóságának tára nem idejére esik. A kiállítás, elrendezés, szemléltetés kiválóan sikerült. A külvárosok és tanyák népe sűrűn megfordult és csakugyan otthono kül a paraszti önellátás lága i& így van azután, hogy múzeum néprajzi kis számmal, a szegedi tájtól amelynek főleg Ruskin, ha- és néptől eltérő, mindenesetre zánkfoan pedig a Magyar jelentős makai, orosházi, Iparművészet írói közössége, apátlalvi, tótkomlósi, pitva- «« érezte magút benne. «... ,, , . . Szakszerűség es rendezesi továbbá Lechner Ödön stí- rosi, csabai, sot gyomai, techmka tekintetében malnskeresése, részben Malo- vésztői, továbbá dorozsmai, napság nyilván már kissé nyai Dezső kivételes jelentő- horgosi, csongrádi és (Móra szigorúbbak a nézeteink, de ségú vállalkozása: A magyar Ferenc révén) félegyházi nép művészete öt hatalmas anyagot foglal magában. bogy a maga idefében ez3" a kötete volt a szószólója: ho- Nem kell hangsúlyoznunk, néprajzi gyűjtemény a leggyan kellene és lehetne népi hogy a gyűjtemény e felső- élőbb, legtanulságosabb hadiszító hagyományainkat a rott hiányosságaiban és ^i^úzeumi kiállítások kömagyarság modern életébe, egyenetlenségeiben is nagy- x iparművészetébe építeni. értékű, napjainkra Azt hisszük, hogy a művelt ^ klasszikus jelentőségű, nek, hanem az ország Szeszegedi közvéleményben köz- megismételhetetlen teljesít- gedan megforduló társadal vetlenül vagy közvetve Beck mémy. Pista készítette elő a meg- Tömörkény múzeumi korszaka Ez a régi kiállítás nem" „ csak nekünk, öreg szegediekértést, adta meg magángyűjteményével szinte a tárgyi alapot a múzeum néprajzi tárának halaszthatatlan szerA század elején egyébként is országszerte nagy híjával , ,, . . . . ... voltunk még a szakemberekvezesohez. A hivatalos Varos nek> akik szabat06 elméleti az árvíz után mintha szégyellte volna paraszti gyökészségükkel, előre megszabott gyűjtői programmal fogmának is maradandó élménye volt. Amikor 1950 táján lebontották, szinte megsirattuk. Az állandó sürgetés most végre meghallgatásra talált: az új kiállítás méltó a régihez. Gazdagsága, átgondoltsága, tágassága már a modern múzeumi szemléltetést is dicséri. Bálint Sándor Kutatások látó műszem előállítására Pirityi Sándor, az MTI moszkvai tudósítója jelenti: Moszkvában bejelentettén, hogy a Szovjet Tudományos Akadémia irányítása mellett, biológusok, fiziológusok, optikai és elektronikai szakemberek részvételével megkezdődtek a munkálatok a 'átást teljesen helyreállító műszem kidolgozására. A bejelentés pénteken délben hangzott el azon a sajtóértekezleten, amelyet Ligyija Likova kandidátus, az oroszországi föderáció társadalombiztosítási minisztere tartott. A sajtóértekezleten Borisz Popov professzor, a bioárammal működő elektronikus műkéz megalkotója gazdag fényképanyaggal illusztrálta, milyen tökéletesen írnak, gépelnek, vezetnek autót vagy kezelnek szerszámgépet olyan emberek, akiknek amputált keze helyére ilyen „biokezet" szerkesztettek. Ami a látó műszem megalkotását illeti, Popov profeszszor kijelentette, hogy működési elve a bioárammal mozgatott művégtagok elvéhez hasonló. „Lehet, hogy évek telnek bele míg megvalósül a látó műszem, de kiváló tudósgárda dolgozik a problémán ós minden reményük megvan a sikerre". Finn vasutasok művészegyüttese Szegeden A vasutas-szakszervezet meghívására a közelmúltban hazánkba látogatott a finn vasutasok művészegyüttese. A finn vendégek 12-én a vasutasnap alkalmából Budapesten szerepeltek, majd több vidéki városba látogattak. A debreceni, szolnoki vendégszereplés után csütörtökön este Szegeden adtak műsort a Petőfi Sándor Művelődési Otthonban. A műsor bensőséges hangulatú volt. A 10 tagű vonósegyüttes önálló számokat jéliai és közép-finnországi táncokat mutatott be. Az együttes szólistája írja Juhammo finn népdalokat adott elő nagy sikerrel. Zongorán Sole Kallioniemi kísérte. A műsor végén a szegedi vasutas énekkar a finn himnuszt énekelte el a vendégek tiszteletére. Utána ajándékokkal kedveskedtek a rokonnép képviselőinek. Az előadás végén az együttes vezetője, Marisi Hubhe• adott elő Jorma Hálfers kar- ven asszony elmondta, b wy mester vezényletével. A rokon finn nép népdalmotívumai csendültek fel egyik legszebb darabjukban, Kaski Rapszódiájában. A tánccsoport észak-finnországi, karez az egyetlen vasutas művészcsoport, amely Finnországban működik és ez az első vendégszereplésük a népi demokratikus országokban. Nyugat-európai hőhullám Nyugat-Európában nagy hőség uralkodik és ha hinni lehet a meteorológusoknak, még legalább néhány napig eltart. Franciaországban a legnagyobb hőséget, Nimes-ben mérték csütörtökön délután, a talaj mentén 43,5 Celsius-fok volt. Carcassonne-ban 36 fok meleg volt. A Var megyében pusztító tűz, amelyről azt hitték, hogy már sikerült megfékezni, újra felélénkült és Salernes irányában terjed tovább, olyan cserjés vidéken, amely megnehezíti a tűzoltók munkáját. Egy hidroplánról több tonnányi vizet zúdítottak a lángokra. A meleg Portugáliában, Bragance-ban 32 fok volt, Faroban 34. A jó idő, amely a hét elején nagy örömet okozott a skandinávoknak, a hét közepére enyhült. Stockholmban, Helsinkiben 26 fok volt. Az ég felhős, de a hét végére ismét napsütést várnak. REPÜLŐ FÖLDMŰVESEK A múlt évben 325 ezer retű táblák kedvezőek. Sze- nek szemvillanásnyi eltereholdnyi területen dolgoztak rencsére legfontosabb termő- lődése már földnek ütődéssel a »repülő földművesek*, a . . ,»..,_••• Földművelésügyi Minisztéri- területeinken, az Alföldön, a um repülőgépes növényvé- Kis-Alföldön, a folyók völdelmi állomásának repülő- gyeiben a szocialista mezőgépei. Az idén — terveik gazdálkodásra áttérés óta szerint — mar 400 ezer hold- . .. , . bőven vannak ilyenek. A "munka-repülőteret* igyekeznek a művelendő táblára terjesztik ki működési területüket. Párosan A magasszárnyú, sárgafekete, lengyel gyártmányú PZL—101 "Gawron* típusú repülőgépekből már negyven tevékenykedik országszerte. járhat. A pilóták érdekében korlátozzák a naponta és évente repülhető órák, felszállások számát. Nálunk például évente legfeljebb 300 órát repülhetnek. A mezőgazdasági gépek hasznos terhelése igen nagy. A "Gawron* például üresen hoz minél közelebb kijelölni. 965 kilogramm, teljes terheA különleges szárnyszerkeze- léssel — ahogy a munkaretű "Gawron* gépek nekifu- Pülés kezdődik — 1670 kilotásához terheléssel is csupán gramm. Kereken hét mázsa 120 méter szükséges, s le- terhet vehet fel. Bár az ilyen Többnyire párosával, "brigá- szállásuk után mindössze repülőgép kétüléses, egy pidot* alkotva, a "megművelendő* területek közelében létesített kis repülőterekből szállnak fel mindössze néhány percig tartó útjaikra. Központi repülőterük Budaőrsön van, de a Hanságban, a Tiszántúlon, a Balaton környékén is több körzeti repülőteret létesítettek: a gépek ezekről indulnak a tulajdonképpeni "munkarepülőtérre*, amely gyakran egy-egy legelő. Néhány évvel ezelőtt egykét, kiöregedőben levő PO-r2 típusú, kétszárnyú géppel kezdődött Magyarországon a "légi földművelés* munkája. Előnyeit hamarosan felismerték, hiszen a műtrágyázás, a permetezés és a rizsvetés munkáját semmiféle más módszerrel nem lehet olyan gyorsan, jól és gazdaságosan elvégezni, mint repülőgépről. Bizonyításul álljon itt egyetlen adat. A repülőgépről szórt gyomirtóval 5 perc alatt lehet tíz holdat "megkapálni* gyomtalanítani. 00 méternyit gurulnak. lóta ül benne. Ilyen alacsoji ^ j, nyan repülésnél a munkát, a •i figyelmet nem lehet megoszm/nt porlaszto tani A második ülés arra Biztonságos magasságban, szolgál, hogy más repülőtérre a fák, távvezetékek felett re- történő áttelepülésnél a pipülve közelítik meg a táb- lóta a gép szerelőjét is maIát, melynek két végén "jel- gával vihesse. Bár a gép zők*, színes zászlót kifeszítő aránylag kicsi (a szárnyvégei segítők jelzik: hol kell meg- közti távolság alig 12 méter); kezdeni és befejezni a szó- motorja 250 lóerős. A mi rerást? A tábla felett a gép pülőgépeinkem a HA-jelzés egészen alacsonyra ereszke- Magyarországot jelzi, a kötődik és mintegy 100 kilométa- jel utáni PZ a típus (PZL) res óránkénti sebességgel re- jele, az utolsó betű pedig a pülve szórja ki a műtrágyát, gép »egyéni* jelzése, abca permetet, amelyet a gép sorrendben. így a HA—PZA haladása és légcsavarja kel- az első, a HA—PZZ a legtette szél egyenletesen porlasztva juttat a növényekre. A mezőgazdasági repülés munkafolyamata csupán néhány percig tart. A gép ezután újra feljebb emelkedik, ráfordul a közben egy szóújabb ilyen gép jelzése. Új gépek A folyékony anyagokat — például a permetlevet — a törzs feletti kis szélkerékkel hajtott szivattyú nyomja a A repülőgépről végzett me- rási szélességgel arrébb he- szárny alatt elhelyezett perzőgazdasági munkákra leg- lyezkedett jelzők adta irány- metező-csőbe. A szemcsés, inkább a sík, lapos, nagymé- ra és most ellenkező irány- poralakű anyagokat (például Az igazgató teteszol a titkárnőjének: — Hívja ide, kérem, a help-hsisemet! — "Ma nincs bent. Otthon készül a beszámolóra. — Miféle beszámolóra? — Amelyet a tekézők kerületi találkozóján fog elmondani. Ö a szakosztály titkára. — Vagy úgy::: Akkor kérem a tervosztályvezetőt. — ö most éppen a zászlót lengeti. — A zászlót lengeti? Miféle zászlót és kinek? — A labdarúgóknak. Ugyanis ő a taccsbíró. — Hm... hol a főmérnök? Mi akadályozza a munkát? — ö ILI 6 éppen gerelyt vet. — Lehet, hogy a főgépész sincs a helyén? — Bizony, éppen ma balösszekötőt játszik az intézet csapatéban. — Hol a beszerzési osztály vezetője? — A telepen tartózkodik. Most veszi át a tollaslabda-ütőket. — Van-e egyáltalán valaki; aki a munkahelyén tartózkodik? — Igen, ön, én, a kapus, a takarítónők... — Hát hol vannak a munkatársak? — A sportünnepségre készülődnek. — Értem ... — Igazgató elvtárs ... — Mit óhajt? — Kosárlabda csapatunknak ma igen fontos edzése van..; — No és? — Szeretnék elmenni valamivel előbb. — Jó, menjen. — Köszönöm ... — Várjon csak egy percet!... Mielőtt elmegy, közölje mindenkivel, aki a helyén van, hogy három órakor értekezletet tartok. Témája: „Mi akadályozza az intézet normális munkáját?" Világos? — Világos. Három órára mindenkit összehívok az értekezletre. — Háromra? Várjon csak ... Háromkor a városi sakkosztály vezetőségi ülése lesz nálam. M. Oleevszkij ból szórja végig a tábla mellettes részét Egy-két rárepülés, alig 4—8 percnyi repülés után már vissza is tér a gép újabb anyagért. ^g Öt-hat felszállás óránként Ez a munka a gépet és a pilótát egyaránt nagyon igénybe veszi. Közismert, hogy a repülés legnehezebb mozsenata a fel- és leszállás. Ezek a gépek egy érc alatt 5—6 fel-leszállást is végrehajtanak. Munkájuk közben a földtől méterekre, sőt sokszor csak deciméterekre repülnek, így a pilóta egyetlen hibás mozdulata, ügyeimévetőmagot, műtrágyát) a törzs aljára szerelt tölcsérein ái szórják le. A légi földművelés világszerte rohamos terjedésének köszönhető — a Szovjetunióban idén már 30 millió holdat müveinek ezzel a modern megoldással —, hogy a repülőgépgyárak külön mezőgazdasági repülőgépeket építenek. Ilyen például a kitűnő, csehszlovák Z—37 -Csmelák* is, amelybó' valószínűleg már jövőre vásárol a Földmüvelesügyi ílinisztérlum is. így tovább erősödik majd a magyar mezőgazdasági légiflotta. Sz. J. 4 DÉL, MAGYARORSZÁG Sambat. 1964. jáUus 19, ,