Délmagyarország, 1964. június (54. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-17 / 140. szám

N. Sz. Hruscsov megérkezett Koppenhágába (Folytatá* az 1. oldalról) — a miniszterelnök felesé- Délután Szergej Romaelsőnek Krag mintaterei- ge neves színművésznő, aki- novgzkij, e Külföldi Kultunök és felesége, Helle iid- nek filmjét a Szovjetunió- rálig Kapcsolatok Bizottsávözölle ban is Játszották. A népek barálaúga Dánia létérdeke Krag miniszterelnök be- ismertethetjük önnel a dán izedében emlékeztetett idén nép életét is. tavasszal Moszkvában tett A továbbiakban hangözlátogatáeára, hangoztatva, tattá: a dán népnek létérdehogy akkor értékes vélcményvserere került sor. — Moat rajtunk a sor, hogy az ön dániai látogatása kellemes és hasznos legyen — mondotta. — Reméljük, hogy sokoldalú eszmecserére kerül sor és meggának elnöke és Bomholt, a kulturális ügyek minisztere jelenlétében nyitották meg az iparművészeti múzeumban a din—orosz kapcsolatok ötszáz évét bemutató kiállítást. Véget ért az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési értekezlete Sajnálattal állapította meg azonban, hogy több országot politikai presszió következte ben megfosztottak attól a lenyilatkozala a záróülésen ke, hogy jó, baráti kapcsolj amely a kót ^^g politikai tot teremtsen minden néppel. A társadalmi és politikai rendszerek különbözősége nem választhatja el mástél a népeket, nem lehet akadálya a békének es barátságnak. egyés gazdasági kapcsolatainak, baráti együttműködésének fél évezredes történetét dolgozza fel. Nyikita Hruscsov szovjet kormányfő kedden látogatást tett Ottc Krag Cán miniszterelnöknél. A két kormányfő meleg baráti beszélgetést folytatott Kedd délután a dán korit ruaesov miniszterelnök Kora délután Hruscsov éa n^ny fogadást adott Hrusvalaszbeszédében köszönetet kísérete a koppenhágai vá- ^ tiszteletére. A íogadámondott a szíves fogadtatás- roahézáru Indult, ahol tiszte- ^ megjelentek a szovjet ért Hangsúlyozta, hogy ez letére ebédet adtak. A szov- vendégek élükön Hruaesova kót ország közötti barátság jet vendégeket a városháza vaj ^ feleségével. Dán részőszinte megnyilvánulása. Ki- bejáratánál Stjernqulst a vá- rdi jelen Volt Krag miniszjelentette: jó alkalomnak t»- rosi tanács elnöke ós Hanaen torelnök, továbbá a korkinti a látogatást arra, hogy főpolgármester fogadta. mány tagjai, megiimerkedjék a dán állanv- A aaovjet kormányfő • „Nyílt szívvel jöttünk ide" kizsákmányolás ellen küzdő erők egysége. Az értekezlet végén úgy döntöttek, hogy a hétfőn egyhangúlag elfogadott záróokférflakkal, az üzletemberek- díszebéd után a dán Parla- ró N Sz kel, a munkaszerető, baráti m„fK._ „ tMi *e<3*BOn J™ „ , dán néppel. Az államférfik mentb*n' " ™k<*>ngb*n Ht™*?»v ™>ndott poharitoórintkezesének — ró ezt ma látogaUat. asontőt. már mindenütt elismerik — t nagy Jelentősége van a népek, államok közötti együttműködés létrehozásában. Amikor pedig szomszédos orazaKtaasravjefkoTml^ * Pravda vezércikk. Hruscsov skandináviai látogatásáról a személyes találkozók véA Pravda keddi szama ve- A vezéreik!: rámutat arra, zérolkket köaöl abból az al- hogy a szovjet nép nagyrakalomból, hogy Hruscsov a becsüli a skandináv-államok skandináv államokban teen népeihez fűződő baráti és JóA szívélyes hangulatú tor Ujabb békeút leményem szerint kétszeresen hasznosak. Az ilyen országoknak máginkabb békében <is barátság _ __ HB ban kell éjnlök, a jószomszé- dő látogatása során Dániába szomszédi kapcsolatait, dl ka^solatok példáját kell érkezett. __ A Szovjetuniónak a mutatniuk. A vezércikk mo^Upítíi, a skandináv-államokhoz fűző— örömmel ismerkedünk szovjet kormányfő külföldi dö viszonyában a szovjet 41mog a dán nep életével, m- látogatásainak mindig az a lam lenini külpolitikájának köreivel — mondotta —• célja, hogy megteremtsék a következetes megvalósítása amelyeket a mezőgazdaság, különböző társadalmi rend- nyilvánul meg — folytatja a a kultúra ró a tudomány te- szerű államok békés együtt- vezércikk. — Ez a politika ren ért Ol. élését hirdető lenini elvek újra meg újra meggyőzi az — Nyílt szívvel jöttünk ide diadalának feltételeit, erősít- emberek millióit arról, hogy — jelentette ki a továbbiak- sók a kölcsönös megértést, a a Szovjetuniót mindig és ban, majd átadta a szovjet jószomszédi kapcsolatokat, a mindenben a népele létfontosemberek szívből jövő üdvöz- kölcsönösen előnyös együtt- ságú érdekei, a béke és a letét Dánia népének. működést. Hruscsov minden szocializmus ügyének saolgó A fogadtatás után a ven- egyes külföldi látogatását i«ta vezeti, degek a dán hivatalos sze- konkrét lépések követik, mélylségek kíséretében gép- amelyeknek célja a népek kocsin szállásaikra indultak, boldogulásának előmozdítáA karaván motora, rendőrök sa a béke megszilárdítás - ^ondó fiSSSZ * * S%: uT A sravj^ dolgozókat A skandináv-államok díszkiséretében haladt varason. Útközben ezrek és ezrek üdvözölték szeretettel a szovjet kormányfőt és családjának tagjait. A .szálló kapujában cdin- Utóiról*ívTT'Wv^ "STf^ kérdésben a a kormányfőt, Hrus- 4kandináv-áUamok vezetői a Befejezésül a Pravda megállapítja, hogy Hruscsovnak a akandinév-államokban őszinte örömmel tölti el, hogy Magyarország a kereskedelmi és fejlesztési tanács tagjai között Bíró József külkereskedelmi miniszter Igg^jSfoSS&Z vitában. A konferencia fontos elve• Megkezdődött a záróokmány aláírása . , _ . , ... r „, reskedelmi szervezet megteKedden délben egy órakor Csehszlováktat. Lengyelor- té felé ; _ mondotta. Raul Prebisch főtitkár és szagot, Magyarorszagot Ro- ' kQnferencla legföbb pü. Kajszuni, az Egyesült Arab mámat es a Szov>etumot vá- lltikal _ hangazKöztársaság miniszterelnök- lasztottak meg. Jugoszlayia is ,atta befe,ezesül Biró JÓÍSef helyettese az értekezlet elnö- tagja lett h tanacsnak az _ hogy kialakult a gyarmati kének zárszavaival véget ért ázsiai országok kepviseleteaz ENSZ kereskedelmi és fej- ben. lesztési értekezlete. A konferencia bezárása A kedd délelőtti teljes ülé- előtt meghallgatta néhány sen megválasztották a keres- ország küldöttségének nyilatkedelmi és fejlesztési tanács kozatát. A szocialista o/szá- . 55 tagját. A helyek elosztása gok nevében Budinov bolgár mányt a konferencián reszta tanácsban nagyjából föld- külkereskedelmi miniszter és vevő országok képviselő, jurajzi elvek szerint történt. Az Bíró József magyar külkferes- 23-ig irhatjak ala. afrikai országok 12, az ázsiai kedelmi miniszter szólalt fel. Az okmányt elsők között a országok 10, a latin-amerikai Bíró József felszólalásában a szocialista országok képvisearszágok 9, a fejlett tőkés or- következőket mondotta: lói, közöttük a Magyar Nép szágok pedig 18 helyet kap^ Már a konferencia összehí- köztóreaság nevében Bíró Jó tak. A szocialista országok 6 vásának puszta ténye is tör- , . , . helyet kaptak a tanárban ténelmi jelentőségű esemény ^ külkereskedelmi mininErre a hat helyre Bulgáriát, volt i tor írták alá. Tanácskozik a LEMP kongresszusa A kedd délelőtti ülésen beszédet mondott Nyikolaj Podgornij A Lengyel Egyesült Mun- eredményekről. Külön ki- ségek az okai, amelyeket a káspárt IV kongresszusa emelte annak jelentőségét, Kínai Kommunista Part. kedden Varsóban a kultúra hogy szakadár tevékenysége ideés tudomány palotájában a lengyel ipar termelése zett ,«16 a nemzetközi komfolytatta tanácskozásait. ma csaknem kilencszerese munista mozgalomban, Megkezdődött a vita a Köz- * háború előttinek, ponti Bizottság beszámolója a szovjet pártküldöttség felett. A délelőtti ülésen tíz vezetője a továbbiakban küldött szólalt fel, köztük hangsúlyozta, hogy a SzovEdward Gierek. a LEMP jetunió és Lengyelország néKB titkára a katcwicei vaj- peit egyaránt daság gazdaságfejlesztési A szocializmus ró kommuproblémáit ismertette. Katowice és környéke az ország legjelentősebb iparvidéke. Ez adja az acél- ró kószéntcrmelés zömét. A pártnak e vajdaságban 213 000 tágja van.; í] _ méltatta a T.engyél NépközA kongresszus kedd del-" társaságnak a nemzetközi előtti ülésén beszédet mon- feszültség csökkentéséért dott Nyikolaj Podgörnlj, az folytatott harcát, majd átSZKP Központi Bizóttsaga térve a nemzetközi munkásküldöttségének vezetője ls. mozgalom problémáira, PcdPodgcrnij beszédének beve- gorntj hangoztatta, hogj' a — Pártunk meg van győződve arról, hogy a kommunista világmozgalom leküzdi mostani nehézségeit, még szorosabban tömörül Marx, Engels, Lenin zászlaja x , . alatt és új sikereket ér el a nizmus épít mének közös munkásosztály nagy ügyéért, céljai vezérlik, a bókéért, a népek biztonsámgjd részletesen ismertette gáért ró a kommunizmus a szovjet népgazdaságnak győzelméért vívott harcban az utóbbi években elért sí- — mondotta a többi között kereit. . Podgornij, majd beszédének < Pddgornij a továbbiakban végén felolvasta a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának a kongresszushoz intézett üdvözlő levelét. A kongresszuson délután élmunkáíok. termelőszövetwuujwaw,-aiifliuw , , - „ nepei elősegítik a bék.hare nemes ügyét. Ezeknek az országoknak a közvéleménye széles körben támogatja a csov derűsen szemlélte a nem mindennapi látványt. A szálló előtt is ezrek üdvözölték a szovjet kormányfőt. realizmus ésszerű álláspontjára helyezkednek. Az északeurópai béke fenntartása szempontjából pozitív szerepet játszik Svédország semlekilátások nyílnak a Szovjetunió és a skandináv-államok népei közötti barátság ró együttműködés további erősítésére. Ez egyaránt érdeke a szovjet, a dán, a svéd és a norvég népnek. (MTI) zető részében kommunista ró munkáspár- kezeti parasztok, pártmunka tolmácsolta ai SZKP Koz- tok egységének és összefor- sok szólaltak fel a Központi ponti Bizottságának ró El- rottságának kérdése a marnökségének, az egész szov- xizmus—leninizmus ró a jet párt ró nép üdvözletet proletár internacionalizmus ró elismeréssel szolott a ne- alapján pi Lengyelország két évtizedes építésében kivívott gaz- jelenleg különösen élesen dasagi. politikai, társadalmi. vetődik fel. kulturális és tudományos Ennek azok a komoly nehézBizottság beszámolója feletti vitában. A felszólalók között volt Ryszard Strzelecki, a part Központi Bizottságának titkára. aki a szocialista törvényesség megszilárdításával foglalkozott. Rövid pihenő után a szov- politikája. Nem sza jet küldöttség a Mindelun den hősi temetőbe indult. bad megfeledkeznünk arról sem, hogy Dánia ró Norvégia kijelentette: nem engedi meg. hogy területén idegen csapa Itt temették el a dán ellenállás 107 harcosát, akiket a fasiszta megszállók . , . , ,, , . „ végeztek ki, továbbá 31 olyan ^k®1 ""klróns fegyvere dán állampolgárt, akik a ná- ket helyezzenek el. Dánia a ci koncentrációs táborokban NATO többoldalú atomhadpusztultak el. A szovjet yen- erejének megteremtésére irádegek koszorút helyeztek el ,. " .. a hősi emlékművön és néma nyul° 6 a vesaelyezteto csenddel adóztak az ellenál- torvekben való részvételt ls las halottai emlékének. elutasította. Ai )DK kormányának levele a leszerelési értekezlethez Az új, független államok ésa nemzetközi osztályhare A második világháború A tlzenhéthatalmi genti leszerelési értekezlet keddi vitáján Zorin, a Szovjetunió külügyminiszter-helyettese kifejtette a szevjet kormány A szovjet külügyminiszter-helyettes tegnap egyébként fogadta F. Thunt, az NDK külügyminisztériuma nemzetközi szervezetekkel álláspontját az általános és foglalkozó osztályának vezeteljes leszerelésről. Hangoztatta, hogy a bizottság sajnálatos módon mindeddig semmiféle eredményt nem tudott felmutatni a nukleáris leszerelés területén. Entőjét, aki átnyújtotta neki az NDK kormányénak levelét azzal a kéréssel, hogy azt a bizottság hivatalos dokumentumaként terjesszék. Az NDK kormányának lenek zz okát abban kell ke- veiét átadták W. Fosternak, resni — mondotta —, hegy a nyugati hatalmak negatív álláspontra helyezkedtek a nukleáris fegyverek továbbítását szolgáló eszközök és az atomfegyverek megsemmisítésében, valamint az idegen területeken létesített katonai támaszpontok felszámolásában. az amerikai küldöttség vezetőjének, a bizottság másik társelnökének is. A szovjet küldöttség kérésére az említett levelet a tizennyolchatalmi bizottság hivatalos dokumentumaként adták ki. utáni időszak történelmének legjelentősebb folyamata a szocialista világrend kialakulása ró erősödése; a nemzetközi osztályharc legdöntőbb frontszakasza ennek megfelelően a szocialista tábor és za imperialista tábor között húzódik. De a nemzetközi osztályharc nem kizárólag két egymással szemben álló fő erő harca. Minden harcban jelentós szerepet játszanak az egyes fő erők szövetségesei, amelyek jelentősen módosíthatják az erőviszonyokat. A nemzetközi osztályharcban egymással szemben álló két fő erő valamelyike mellé szövetségesként felsorakozhatnak a világnak mindazon államai, amelyek — nem imperialista törekvésű országok — noha még kapitalista berendezésűek, mint a volt gyarmati államok. A volt gyarmatok egy része — több ázsiai ország és a latin-amerikai Kuba — már szocializmust épít. Ezek tehát nem szövetségesei, hanem részei, tagjai, a szocialista tábornak. Ismét más országok vezető erői viszont, népeik érdekének elárulásával, vállalják az imperializmus kiszolgálását, a „szoros szövetséget". Bábkormányok ezek, mint amilyen Dél-Korea, Dél-Vietnam ellenforradalmi úton hatalomra került kormánya, vagy mint amilyen például az a kongói kormány, amely a szocialista országokkal való kapcsolatok szabotálása és példátlan provokációkkal való zavarása mellett korlátlan teret enged egyes imperialista hatalmak gazdasági, kizsákmányoló tevékenységének. De még ezekben, a továbbra is gyarmati sorban élő, jól lehet függetlenné vált országokban is történhetnek változások, s a függetlenség formai elemeinek kivívása, a hazai kormányok megalakulása, az idegen megszálló hadseregek — vagy azok egy részének — távozása stb,, megkönnyíti a haladó erők tevékenységét. És hogy ezek az erők egyes esetekben valóban rendkívül számottevőek lehetnek, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az Amerikai Egyesült Államok dél-vietrtami politikai és katonai csődje. Nyilvánvaló, hogy a volt gyarmati országok antiimperialista, felszabadító nemzeti harcban álló népei nem kevésbé szövetségesei a szabadság erőinek, támaszai a szocialista tábor célkitűzéseinek, mint a nyílt gyarmati uralommal szembeszálló ongolai, mooambiquei vagy a faji megkülönböztetés rabszolga proli ti káját folytató kormánnyal harcban álló dél-afrikai tömegek. A volt gyarmati ban nem vállalja a nyílt szövetséges szerepét sem a szocialista, sem az Imperialista táborral. Jelszavuk az el nem kötelezettség és a semlegesség. Legtöbbjük azonban a „semlegességen" csak az osztályellentétekből fakadó világnézeti harc kérdésében való állást nem foglalást érti. Ezt azonban ugyanakkor többé vagy kevésbé határozott állásfoglalásuk kísérheti — a haladás álláspontja mellett — az imperialista és szocialista országok közötti több vitakérdésekben. Ilyenek: a gyarmatosítás elleni harc; népek egyenjogúságáért vívott küzdelem; fel lépés a világkereskedelemnek az elmaradt országok hátrányára való alakulása ellen; politikai hadjárat a békéért, a leszerelésért, az atomkísérletek ellen stb. Mivel azonban ezen országok Jelentős része kapitalista berendezkedésű ország, maga az a tény, hogy döntő jelentőségű nemzetközi kérdésekben nem menetelnek együtt a kapitalista társadalom fő erőivel, az imperialista hatalmakkal, hanem sok kérdésben szembekerülnek velük, semlegességüket már magában is haladóvá, antiimperialistává teszi. Ez gyakorlatilag ugyanis azt jelenti, hogy a nemzetközi osztályharc fő frontja még állami síkon sem a szocialista és a kapitalista országok között húzódik, hanem a szocialista és az imperialista országok között; ennek következtében nem kevés kapitalista állam egyes fontos nemzetközi kérdésekben szembekerül a vele világnézetileg pedig egy oldalon — a kapitalizmus oldalán — álló imperialista országokkal és a szocialista országok álláspontjával ért egyet. Bizonyítja ezt számos ENSZ beli szavazás is, így például a gyar matrend felszámolása, vagy akár Kína ENSZ-tagsága kérdésében. Az „el nem kötelezettség"-nek olyan értelmezése azonban, amely egyenlőségjelet kíván tenni a két tábor közé, kerülve ezzel minden határozott állásfoglalást, gyen gítve a felszabadult volt gyarmatok antiimperializmusát éppen ellenkező előjelű, valójában reakciós törekvés. Persze, az imperializmus fojtogató gyarmati rendjéből kiszabadult országok skálája széles. S itt nem is csak arra a két „véglet"-re gondolunk, amelyek egyikét a délvietnamihoz hasonló imperialista báb2 DÉL-MAGYARORSZÁG Seerda, 1M4. június ll