Délmagyarország, 1964. június (54. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-17 / 140. szám

SZERZŐDÉS MAS ÜZEMEK POLGOZOIVAL — DIAKOK A T ELEPEKEN HELYSZÍNI MUNKAÜGYI TANACSADAS — A SZAKMAKÖZI BIZOTTSÁGOK SZEREPE — M E G F ELELO TISZTÁLKODÁSI LEHETŐSÉGEK A felvásárlás és feldolgozás idénymunkásainak helyzetéről tárgyalt az SZMT elnöksége A Szakszervezetek Csöng- ezzel a módszerrel is cstíkrád Megyei Tanácsának Elnöksége tegnap, kedden ülést tartett Az ülésen részt vett Tóth Anna, a SZOT Elnökségének tagja, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének lehet munkaerőkentem hiányt. Ho© az idénymunkások gondjaival többet tudjanak foglalkozni, mint a korábbi években, a konzerv©árban főtitkára és a SZOT több né© műhelybizottság alamunkalársa. Elsőként a kult. Igyekeznek az eddigiKPVDSZ, az ÉDOSZ, a vas- nél jobb munkakörülményeutas-szakszervezet me©ei ket is biztosítani a munkábizottságánák és a 10. AKÖV sok a diákok számára. Doszakszervezeti bizottságának közösen készített jelentését tárgyalták meg, mely a gyümölcs- és zöldségfelvásárlás. a raktározás es a szállítás jelenlegi helyzetével és az ezekkel kapcsolatos szakszervezeti feladatokkal foglalkozott. Csongrád mezben a zöld- Rezzenek «S" és ^umolcsfelvasar as nácsadast az ertekesites — tekintettel a kedvező időjárásra —megfelelően alakul. Mind a MÉK, mind a szegedi konzerv©ár termeivényeinek, illetve termékeinek e© részét külföldre szállítja. A múlt évekhez hasonlóan rocasmán például tetőt építettek a téri munkahely fölé, s megoldották az ivóvízellátást is. Az SZMT elnökségi ülése javasolta, ho© a felvásárlással kapcsolatos munkaügyi kérdések megoldására helyszíni taaz átvevőhelyeken. Javasolta, ho© az ÉDÓSZ me©ei bizottsága keresse meg a mindszenti, szatymazi, makói és dorozsjobban érezzék magukat munkahelyükön, szívesen ve©enek részt a termelésben. Némüeg javultak idén a rakodási feltételek is. a MÉK jelenleg 27 emelővillás targoncával rendelkezik, s ezeket az igényeknek megfelelően átcsoportosította. Sajnos az újonnan vásárolt 36 targonca csak az év végére érkezik meg. A konzerv©árban továbbra is főleg kézi erővel rakodnak. A munkákat azonban két csoportba osztották, az e©ik csoport csak ©áron belül dolgozik, úgyho© nem kell a rakodómunkásoknak a szállítmányokkal együtt utazni. Az érdekeit szervek szakszervezeti bizottságaira is fontos szerep hárul a szállítások lebonyolításában. A mai szakmaközi bizottságo- MÉK, a konzerv©ár, a MÁV kat, s kérje fel őket az ottani telepeken dolgozó munkások érdekvédelmére. A most is gondot okoz azon- szakszervezet igen fontos ban a munkaerő-ellátás. A- MÉK műszak utáni besegítésre köt szerződést az üzemek dolgozóival, például a szegedi cip>ő©áriakkal, kender©áriakkal. A kirendeltségeken pedig diákokat foglalkoztatnak majd a nyári szünidőben. feladata ebben az időszakban, ho© megelőzze amunkaü©i vitákat, segítsen megszervezni a társadalmi munkát, sokat foglalkozzék a fiatalokkal. Az új dolgozókat féltétlenül és azonnal ki kell oktatni a munkásvédelem szabályaiMunkaerő-gondokkai küzd ra Fokozottan vonatkozik ez a szegedi konzervgyár js. és az AKÖV állandó kapcsolatot tart fenn e©mással. ho© a lehető legkevesebb zökkenővel szervezhessék meg a szállításokat. Előreláthatóan az idény legerősebb szakaszában most sem áll majd rendelkezésre elegendő vasúti kocsi, illetve na© raksúlyú tehergépkocsi, ezért azután a szoros együttműködésre még a diákfiatalokra. A munka- nagyobb szükség lesz. Ha Jelenleg 1250-en dolgoznak feltételeket folyamatosan és kell, naponta megbeszélik az üzemben, július—augusz- állandóan ellenőrizni kell. s majd az aznapi vagon- ós tusban, szükség esetén nyomban in- tehergépkocsi-igényt, és a a fő szezonban azonban tézkedni megjavításukról, kielégítés módját. 3300 főre lesz szükség. Ebben az időszakban a szo- Ha a KPVDSZ, az ÉDOSZ, A mindszenti, csanyteleki és kásosnál is a vasutas-szakszervezet és kiskundorozsmaj előkészítő- nagyobb jelentősége van a az AKÖV szakszervezeti bimunkásvédelmi őrségek zottsága a nehézségek áthimegszervezésének, működ- dalásában A^MÉK^szatymazi telepén ^Te^ésnek. V^e" az idén bővítik az üzemi ét- _ keztetést. biztosítják a szük- vezi a »»"*aversenyt, séges tisztálkodási lehetősé- a bizalmihálózaton át megmek dolgozóinak besegítő géket, s bevezetik a ruha- felelően befolyásolja a dolmunkavállalása. A szak- tári rendszert. A szegedi és gozók munkakedvét, akkor szervezeti bizottság szorgal- a makói Il-es tranzittelepen az idei zöldség- és gyümazza, ho© a termelési ta- új szociális épületet adnak mölcsfelvásárlás, a raktáronácskozásokon elhangzott át rendeltetésének. A korija vasiatokat valósítsák meg: zerv©ár új szociális épüleírjanak ki különböző cél- tét, öltözőit, mosdóit és üzeversenyeket a folyamatos mi konyháját már hasznámunka biztosítására, latba vették a dolgozók, több munkafolyamat végzé- Ezek a létesítmények ishozsének elsajátítására, újítá- zájárulnak majd ahhoz, ho© sók kezdeményezésére, mert az idénymunkások is telepeken sem tudták még .feltölteni a létszámot ŰjabT»an Hódmezővásárhelyről is jelentkeztek konzerv©ári munkára. Ettől függetlenül a konzerv©árban is szükségesnek mutatkozik más üzezas és a szállítás a gondok ellenére is zavartalan lesz. Az SZMT ülése ezután megtár©alta a társadalmi bíróságok munkájáról és a szakszervezeti bizalmiak tevékenységéről beterjesztett tájékoztató jelentéséket. Uj bányagépgyár épül Uj bányagép©árat építenek Salgótarjánban. A Bányagép©ártási Tröszt már megkapta a beruházáshoz az engedélyt. Az új ©árat külfejtések — elsősor-an a Visontán nyitandó nagy külszíni szénbánya szállítószalagjainak előállítására —, ezen kívül bányabiztosító berendezések, acéltámok, süveggerendák készítésére rendezik majd be. Az új ©ár a terv szerint 1968-ban már 300 millió forint értékű bányaberendezést állít elő. A beruházásra 134 millió forintot fordítanak. Hazaérkezett az NDK-ban járt magyar mezőgazdasági küldöttség A Losonczi Pál földművelésügyi miniszter vezetésével az NDK-ba látogatott 9 tagú ma©ar mezőgazdasági küldöttség hazaérkezett Budapestre. A küldöttség részt vett a lipcse—markkleebergi mezőgazdasági kiállítás megnyitásán, s az ott megrendezett tapasztalatcsekutatóintézménybe és termelőüzembe látogatott eL Ugyancsak hazaérkezett a mezőgazdasági bemutató üzemek 40 tagú delegációja, amely Csehszlovákia és s Német Demokratikus Köztársaság mezőgazdasági kutatóintézeteiben, na©üzemi gazdaságaiban tanulmányozre tanácskozásokon, továbbá ta a korszerű növénytermesza KGST mezőgazdasági ál- tés, állattenyésztés é= kerlandó bizottságának ülésén, tészet legjobban bevált módmajd számos mezőgazdasági szereit. (MTI) Mikor fárad el ? Leírja a kinográf Mint minden új, szokat- azonos munka mellett mikor mérésekkel lehet megállapilan jelenség, ez is na© fel- jelentkezik a fáradtság. tó"-1tünést keltett a kábelgyár- Az ideális munkaintenzitás a * hnrenrif^éc fnntnfi ban. Idegen emberek jöttek, lehetőségének megteremtése • , IUUIUS furcsa műszereket hoztak. Az érdekében a mérések segít- T6SZ61 asszonyok hallották, ho© ségével állapítják meg mi- A mérőszerkezet e© adó fáradtságméréseket végez- kor a legszükségesebb mun- és e© felvevő berendezésből nek majd itt, de ho© mi- kaközi szünetet tartani. A áll. Az adó berendezés főnként azt nem értették egé- kábel©ár bányagyutacs-ké- 105 része az érzékelő, amely szen. Csak nézték a na© szító munkatermében már az'IrtekrfővTrisürgés-forgást, aho©an a bevezettek — az első né© kerül kizárni — ami stopműszert elhelyezték a munkaóra után a néhány Perra4 készített időmérésekterem végében és kíváncsi- .. , . , "él nem lehetséges — a an vártak a fejleményeket. ^^ ^^ am*lyet U2eösszenevettek, s munka köz- ™ töltenek ki. ^Jgt^JSSSSS^ ben fel-felpillantottak: mi Ho© minden munkakörben kapcsolatban a vevőkészüléklesz most? intézményesen hasonló ren- ,ke1' ame,ynek írószerkezeti. kinograírésze egyenletes se«fe lfíibnr c7iilrcórrne Vétkezéseket hozhassanak, bességgel mozgó ' papírsza™ Ir iT" • " annak érdekében végez az ,asra rögzíti a sztereotipea munkaközi szünet Országos Egészségügyi Inté- keAz Országos Egészségügy! Az Országos Egészségügyi 264 hasonió fáradtságmérése- Intézet munkatársai a káIntézet munkatársa Száza- ket. dos István biológus vezeti a 1A" ' ' fáradtságmérés folyamatát eS aSOZg&S- olyan munkafoiyamato- elemzés egyszerre kat mérünk, melyekhez _ A fáradtságmérő szerkenincs szükség nagyobb erő- ze)m a tonográf M írÓ£2er. kifejtésre, nem jelentenek fi- kezet a termelési feladat fel- "y szolgaijak. zikai igénybevételt, melyek tételes ingereire adott mozaz idegrendszert terhelik. változásokat grafikonra Ennek a faradtsagmérésnek rÖgZÍ? jf.® m0zgás elem" zessel. Segítségévéi megallatobb célja van. Részben azt pitható, ho© e© műszakon vizsgáljuk, ho© a szervezet- belül milyen időszakokban re miiyen hatással van a ismétlődnek a munkafolyatöbb műszakos elfoglaltság, matok különböző fázisai. A v,^,,., „ t-LL - , grafikonon e©enletes perióhelyes-e a tobb műszakos , . . . ,tt , dusonkent valtoznak a munmunka. Ezenkívül pedig azt kafázisok, a műveletelemek. kívánjuk megállapítani, ho© Amikor ezek a sztereotipek, e© műszakon belül, állandó felteteles reflexsorok felbomlanak, meglazulnak, akbel©árban két hétig — az első héten délelőtt, a másodikon délutáni műszakban — öt dolgozó napi négyórás munkájának megfigyelésével végeznek előzetes felméréseket. Érdekes megfi©eléseik a munkakörülmények könykormányok képviselnek, másikat, például a Vietnami Demokratikus Köztársaság va© más szocialista, volt gyarmati, illetve fél©armati ország. Széles a skála e két véglet között is: a jelentős nemzeti tőkés osztállyal, néha már kialakuló monopóltőkés körökkel is rendelkező szabályos kapitalista rendben élő államoktól (pL India), egészen a kapitalista úttól elforduló, attól tudatosan távolodó országokig, mint Algéria, Mali, Ghana stb. Már e néhány példa . jellegű országok, amelyek e©es tipuSsait olyan példákkal jeleztük, mint 'Déi-Vietnam, India, Algéria va© a Vietnami Demokratikus Köztársaság — is mutatja, milyen sokféle az imperialista gyarmati sorból felszabadult országok arculata. Világos ezért, ho© a nemzetközi politika szempontjából sem lehet közébük e©enlőségjelet tenni; sorsukban annyi különbség mellett a közös elsősorban az, ho© e©kor gyarmati-fél©armati rendben éltek. Ütjük azonban e©előre erősen eltér e©mástól; ennek megfelelően szerepük és helyük a nemzetközi osztályharcban is különböző s nehéz lenne az egyes országok szerepét egységesen meghatározni. A folyamat azonban, amelynek során felszabadultak a gyarmati uralom alól, egységes világtörténeti folyamat: történelmünknek a szocialista világrend Kialakulása mellett második legjelentősebb folyamata. De amíg egyrészt megkülönböztetjük egymástól e két történelmi folyamatot, u©anakkor nyilvánvaló, ho© másik oldaláról tekintve e két folyamat egyazon történelmi eseménysorozatnak, az imperializmus bomlásának két része. A gyarmati rend felbomlásának folyamatát ©akran szokták azzal jellemezni, ho© míg a második világháború előtt a föld lakosságának minte© fele élt ©armati országokban, ma a gyarmatok lakossága a föld egész lakosságának már csaknem egészen két százalékát teszi. Sokatmondó szám ez. Valóban, alig múlt el néhány év — két évtized sem — a második világháború óta, s hol va©unk már mégis attól az időtől, amikor Na©-Britqnnia még teljes joggal dicsekedhetett, ho© a föld lakosságának, s területének is, e© ne©ede angol. A ©armati rend bomlásának folyamatát szinte nem is lehet jelentőségében eléggé nagyra becsülni. Mégis, hiba lenne e változások túlbecsülése; helytelen az a szemlélet, amely a ©armati rendet már-már teljesen a múlténak tekinti. Vaskos hiba lenne u©anis azt hinni, ho© e© ország a formális függetlenség birtokában mar kiszakadt az imperializmus bűvköréből. Va©is ha azt hinnők, ho© most csak a föld lakosságának minte© két százaléka maradt az imperializmus karmaiban az elmaradt területeken. A valóságban az imperializmus is alkalmazkodik az új helyzethez. Ezért gazdasági és e©éb módon i©ekszik minél több ..függetlenné" vált elmaradt országot minél erősebben befolyása alatt megtartani. Segítik ebben többek között hagyományos és régóta kiépített gazdasági kapcsolatai s maga az a tény, ho© az elmaradt országok termékeinek a ©armati korban az imperialista országok voltak jóformán e©etlen felvevői, illetve közvetítői. Az elmaradt viláfí cfalfstas£ bor országai közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok azonban ©-orsan növekednek. Egymaga a Szovjetunió minte© három milliárd rubel értékű, előnyös feltételekhez kötött hitelt nyújtott De erejükhöz mérten hitelekkel, szakemberekkel, üzemek létesítésével és ezer más módon siet az elmaradt volt ©armati országok segítségére a szocialista tábor többi országa is. Az elmaradt országokból a szocialista országokba irányuló kivitel szintén ©orsan nő. 1953-tól 1960-ig évenként átlag 23 százalékkal emelkedett a hitel az elmaradt országokból az európai szocialista országokba. Az ázsiai szocialista országokba irányuló kivitel pedig évi 15 százalékkal nőtt S bár e felfutás fi©elemre méltó ütemű, és mutatja, a szocialista országokkal való kapcsolatok gazdasági jelentőségét, ez nem homályosíthatja el u©anakkor azt a tényt, ho© a szocialista országok az elmaradt országok külkereskedelmében 1961-ben még csak alig több mint 5 százalékkal szerepeltek. Az eddigi ©ors növekedés azonban biztosíték arra, hogy ezek az arányok idővel erőteljesen változnak. A volt ©armatok holnapi történelmében a legfőbb szerepet maga a felszabadult nép játsza. A nemzetközi erőviszonyok ©ors változása kezükbe adja sorsuk kialakításának lehetőségét. S aho©an e népeknek döntő részük volt már a függetlenség kivívásáért folyó, sokszor fe©veres harcokban — mint Vietnamban, Algériában, Kubában, Kenyában, Jemenben, Indonéziában és másutt —, u©anakkora lesz a szerepük ez országok társadalmi rendjének kimunkálásában. S ha az imperializmus ma még erősen befolyásolhatja is sok ország politikáját, helyzete alakulását, két évtizede ©orsuló bomlása egyre inkább gátolja őt abban, ho© e©kori pozícióit megőrizze. S aho©an elvesztette már ©armatai zömét, s azok megszűntek országuk korlátlan birtokai lenni, úgy veszít el egyre több országot, mint gazdasági függvényt és szövetségest is és növeli ezzel a szocialista tábor szövetségeseinek számát a nemzetközi, imperialistaellenes osztályharcban. DR. KENDE ISTVÁN kor következik be a fáradékonyság, akkor kell a munkaközi szünetet megtartani. Ho© erre a munkaközi szünetre mikor van szükség, azt pontosan csak hasonló Vasárnap. 1964. június 21. DÉL-MAGYARORSZÁG 3