Délmagyarország, 1964. június (54. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-13 / 137. szám

Az NDK nélkül egyetlen európai probléma sem oldható meg Szovjet—német barátsági nagygyűlés Moszkvában — /V. Sz. Hruscsov és Walter Ulbricht mondott beasédet — Fogadás a Kremlben as NDK Államtanácsa elnökének tiszteletére ri Kreml kongresszusi palotájában pénteken szovjet— nérket barátsági nagygyűlést tartottak. A hatezer hogy jelenleg a szovjet—kínai kapcsolatok — közte az állami kapcsolatok — rendezésének útja ma még nincs elzárva. Hruscsov végezetül eredményesnek mondotta az Ulbrichttal és a kíséretében levő NDK-áilamférfiakkal folytatott tárgyalásokat. "A tárgyalások fő eredménye: a barátsági, kölcsönös segélynyújtási és együttműködési szerződós megkötése a Szovjetunió és az NDK között*. alkalmas kongresszusi terem ember zsúfobefogadására lásig 'megtelt. A résztvev'ők helyükről felállva, tapssal köszöntötték Walter Ulbrichtot, az öt kiférő német állami és pártvezetőket, Nyikita Hruscsovot és a szovjet kormány más tagjait. A gyűlést Nyikolaj Jegoricsev, a moszkvai pártbizottság első titkára nyitotta meg. A zenekar a Német Szovjetunió között létrejött Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió nemzetii barátsági, kölcsönös segélyhimnustát játszotta el. nyújtási és együttműködési Ezt követően o barátsági nagygyűlésen Alekszej Ma- szerzodes nagy tórtenelmi llnkin, a Moszkvai Villamosipari Gyár lakatosa, Borisz jelentőségét. Pctrovszkij akadémikus és Marina Jefimova egyetemi Megállapította, a baratsahallgató mondott beszédet. A felszólalók meleg szavak- gi, kölcsönös segélynyújtási kai méltatták a szovjet—német barátságot. A barátsági gyűlésen beszédet mondott N. Sz. Hruscsov és Walter Ulbricht, Walter Ulbricht elvtárs beszéde Walter Ulbricht beszédében méltatta az NDK és a tása a német nép számára létkérdéssé vált. Miután — tette hozzá — a békeszerző Szovjet—német szerződést és közös közleményt irtak alá Pénteken a Kremlben aláírták a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság barátsági, kölcsönös segélynyújtási és együttműködési szerződését, továbbá a közös közleményt Walter Ulbrichtnak, az NDK Államtanácsa elnökének a Szovjetunióban tett látogatásáról. Mind a két dokumentumot Hruscsov szovjet kormányfő és Walter Ulbricht, az NDK Államtanácsának elnöke írta alá. A Szovjetunió és az NDK szerződése Attól a szilárd szándéktól eltöltve, hogy elősegítse Európa és az egész világ békéjének megszilárdulását és következetesen folytassa a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének politikáját, a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság barátsági, kölcsönös segélynyújtási és együttműködési szerződést írt alá. A szerződés húsz évre szól, de ha a lejárat előtt egy évvel dés megkötésére és a német mondják fel, további tíz évig érvényben marad. szerzőN. Sz. Hruscsov elvtárs beszéde Hruscsov szovjet minisz- tőségének szakadár tevékenykölcsönös es együttműködési dés "elősegíti a német nép nemzett kérdésének megoldását a béke, a demokrácia és a szocializmus szellemében*. — A fejlődés világosan mutatja: aki a Szovjetunióval és a többi szocialista orA felek azért kötötték ezt a szerződést, hogy az 1955ben létrejött Varsói Szerződésre támaszkodva hatékonyan ellensúlyozzák azt a veszélyt, amely a második világháború nyomán kialakult helyzet revíziójára törekvő revansisták és miilltarlsták részéről fenyegeti a békét és a nemzetközi biztonságot, továbbá, hogy bármely támadassal nincs más út a béke biz- szemben megvédelmezzék a két ország területi épségét es tositására, mint' a két né- szuverénitását. egység helyreállítására irányuló javaslatainkkal szemben a bonni kormány és a NATO elmélyítette Németország kettéosztottságát, most már viszonyának met állam rendezése, a leszerelés ós a békeszerződés megkötése a győztes hatalmak és a két német állam kormányai között. Befejezésül Walter Ulszággal együtt halad, az tör- bricht kijelentette: terelnök beszédében hangsúlyozta, hogy az NDK-nak mirro fontosabb a szerepe az európai béke megszilárdításában és biztosításában. "Ma már joggal mondhatjuk, hogy a Német Demokratikus Köztársaság nélkül nem leségéről szólva rátért a szocialista közösséggel szembeni kínai politikára. — Sajnos, azt kell mondani, hogy a Kínai KP vezetői az utóbbi évek során nem törődtek a szocialista rendszer erősítésével, sőt léhet megoldani sem a német pésről-lépésre megingatták a békeszerződést, sem pedig az európai biztonsággal és békével kapcsolatos több más problémát*. A nemzetkőzi reakció arra törekszik, hogy feltartóztassa a német nép szocialista fejlődését ós igyekszik elszigetelni a Német Demokratikus Köztársaságot — állapította meg Hruscsov. A reakció erői ebből a célból támogatják n nyugatnémet revansistákat és militaristákat, s a Német Szövetségi Köztársaságot Európában a szocializmus országai ellen irányuló bástyaként akarják felhasználni. A nyugatnémet revansisták törekvése most arra összpontosul, hogy megszerezzék maguknak az atomfegyvereket — mondotta Hurscsov. Mindent megtesznek, hogy bekapcsolódjanak a NATO úgyflévezett multilaterális atomerejébe, hogy ujjukat a rakéta- és nukleáris fegyverek ravaszára tehessék. Bonnban időről-időre kijelentik — folytatta a szovjet miniszterelnök —, hogy az uralkodó körök elvileg nem helytelenítik a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok normalizálását', feltéve, ha a Szovjetunió bizonyos feltételeket teljesít, például türelmet. tanúsít olyan nyugat• német szándékok iránt, mint a Német Demokratikus Köztársaság bekebelezése, a Lengyelországgal, a Csehszlovákiával. és néhány más országgal közös határok kiigazítása*. Ezek őrült és kalandor torvek. lftjuscsov beszédében foglal lípzott Németország újraeg vési térének és a német békeszerződés aláírásának kérdésével — hangsúlyozta: a német újraegyesítés problémája távolról sem egyszerűen nemzeti kérdés. Ez elsősorban szociálpolitikai probléma, hiszen két teljesen különböző társadalmi rendszerű országról van szó. Ha Nyugat-Németország kormánya és szövetségesel valóban az ország újraegyesítésére törekednének, akkor hozzá kellene jórulniok a békeszerződés megkötéséhez, el kellene 'smerniök, az TíDK-t, s árra kellene törekedniük, hogy kapcsolatokat, megállapodásokat létesítsenek vele. Minél több Ilyen kapcsolatról és megállapodásról beszélhetünk, annál kedvezőbb lesz az európai helyzet. annál szélesebb lesz az a hfd, amely Németország újraegyesítéséhez vezet. Hruscsov a Ktnal KP vezeszoclalista országok egységét, nehézségeket okoztak közös nemzetközi politikánk folytatásában. A kínai vezetők tevékenysége egyre világosabban arra vall, hogy minden áron meg akarják ingatni a szocialista közösség eszmei-politikai alapjait, meg akarják gyengíteni a szocialista országok gazdasági, katonai és kulturális kapcsolatait. Hruscsov megjegyezte: az SZKP-nak az a véleménye, hogy az ideológiai ellentéteket nem szabad átvinni ténelmileg kipróbált úton jár, amely biztos győzelemhez vezet. Aki sorsát az imperializmus sorsához köti, arra az imperializmussal együtt elkerülhetetlen válság és vereség vár — jelentette ki Ulbricht, majd a továbbiakban megállapította: — A kínai vezetőknek a nemzetkőzi munkásmozgalom bomlasztására irányuló felelőtlen politikája károkat okozott ügyünknek. — A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága a leghatározottabban elítéli a. kínai vezetők tevékenységét. valamint a Szovjetunió Kommunista Pártjára és a szovjet vezető elvtársakra szórt rágalmait. Sajnálatos, hogy a kínai vezetők, akik megsértik a marxizmus—leninizmus legelemibb alapelveit, nacionalista fennhéjázásukban, a személyi kultusznak a Kínai Nép— Elengedhetetlenül szükséges, hogy a két német állam végre feltétel nélkül elismerje egymás egyenjogú létezését és egyenjogú tárgyalásokon keresse az együttes békés államközi kapcsolatokra, mi- köztársaságban való fenn vei ez vegso soron gyengíti tartását célzó igyekezetüka szocialista világrendszer ben pozícióit és objektíve az imperializmus maiméra hajtja a vizet. A m; véleményünk az — jelentette ki a szónok —, egyre jobban és jobban eltávolodnak a közösen hozott határozatoktól. Ulbricht ezután hangsúlyozta, hogy a béke biztosíA szerződés megkötésekor a feleket az a törekvés hatotta át, hogy megkönnyítsék a német békeszerződés megkötését és előmozdítsák Németország egységének helyreállítását békés és demokratikus alapokon; szem előtt tartották az ENSZ alapokmányának célkitűzéseit és alapelveit. A szerződés 11 cikkelyből áll. Az első cikkely értelmében a felek továbbra is minden vonalon fejlesztik és erősítik baráti kapcsolatukat és szoros együttműködésüket. A második cikkely szerint a felek következetesen törekednek a második világháború maradványainak felszámolására, a német békeszerződés megkötésére és ennek alapján a nyugat-berlini helyzet rendezésére. A harmadik ciikkely elmondja, a felek minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy a békés éíet módozatait "a"két német együttélés elvei alapján előmozdítsák az alapvető nemzetállamot és polgárait érdeklő kozli Problémák megoldását. kérdések rendezésének mód- A negyedik cikkelyben a felek ünnepélyesen kijelenját tí^r- hogy az NDK államhatárainak sérthetetlensége az — Azzal a szilárd meg- európai biztonság egyik alapvető tényezője. Ha Európában győződéssel térünk vissza a valamely állam vagy államcsoport részéről fegyveres Német Demokratikus Köz- támadás éri a szerződő felek egyikét akkor a másik halatársaságba. hogy országaink dék^^ segítséget nyújt a megtámadottnak. A hatodik cikkely értelmében a felek Nyugat-Berlint önálló politikai egységnek tekintik. A Szerződés leszögezi, hogy a békeszerető, demokratikus, egységes német államot csak a két szuverén német állam közötti egyenjogú tárgyalások és megegyezés útján lehet megteremteni. A felek kötelezik magukat, hogy a KGST alapelveinek megfelelően minden vonalon fejlesztik és erősítik gazdásági, tudományos és techikai kapcsolatalkat, megvalósítják a szocialista nemzetközi munkamegosztás elveit. A szerződés kimondja, hogy abban az esetben, ha létrejön az egységes, demokratikus és békeszerető német állam, vagy megkötik a német békeszerződést, akkor a felek bérmelyikének óhajára a jelen szerződést felül lehet vizsgálni, még érvényének lejárta előtt is. A szerződés a ratifikációs okmányok kicserélése után lép hatályba. (MTI) népeink testvéri barátságát és együttműködését az ellenség semmiféle fondorlata nem zavarhatja meg, s ez a barátság és együttműködés ma és a jövőben egyaránt a béke biztosításának döntő tényezője Németországban és Európában. * Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a szovjet kormány pénteken a Kremlben fogadást adott Walter Ulbrichtnak, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága első titkárának, az NDK Államtanácsa elnökének tiszteletére. Sümegi Endre: A viharos Skandinávia 111. Erkölcs és politika Az ifjúság problémái, hogyan neveljük át a huligánokat, növekszik-e a bűnözési hullám? Aligha akad ország a világon, ahol ezek a kérdések ne vetődnének fel. Írók, újságírók, szociológusok vitatkoznak meggyőző vagy többé-kevésbé meggyőző érvekkel és így van ez a slcandináv országokban is. A koppenhágai pályaudvaron történt: "Uram, ne hagyja őrizetlenül a poggyászát* — mondta a szőke, hatalmas termetű vasúti tisztviselő. "Ezt valamikor nyugodtan megtehette, Dániában a legtöbb ember most is becsületes, de hát nálunk is érezhető a bűnözési hullám és valahogy az erkölcsök sem a régiek.* A sommás megállapítás mögött érdekes részletkérdések húzódnak meg. Talán nem is olyan fontos az őrizetlenül hagyott poggyász kérdése, hiszen Koppenhágából néhány évtized alatt nemzetközi idegenforgalmi központ Jett. és ez is magával hozza, hogy az egykori kisváros ma már más, mint régen volt. Nézzünk meg egy másik kérdést. Öriási vita folyt Dániában nem is olyan régen egy tanítónő körűi. Az illető nem volt férjnél és gyermeket szült. Az eset óriási hullámokat vert fel. Felszólaltak a különböző Udvhadsereg-szerű egyesületek képviselői, követeltél? haladéktalan eltávolítását. Ezután a koppenhágai tanulmányi szervek tűzték napirendre a kérdést. Az iskolaigazgatói? testülete úgy vélte, hogy mélységesen aláássál? az iskolák tekintélyét. Vajon ki küldi majd gyermekét olyan iskolába, ahol egy ilyen személy tanít? Stb., stb. Az ügy még a sajtóban is tág teret kapott végül valahogy érvényesült a józanabb belátás, és a tanítónőt "csak* egyszerűen áthelyezték. Nos, ez Dániában és talán Norvégiában méginkább a kérdés egyik oldala. A

mácilr hogy Koppenhágában enyhén szólIliaam, ve valóba zajlik az élet. És bizonyos, hogy nem a sok meghurcolt és botrányhőssé degradált tanitónő vagy más hasonló személyek a főszereplők. A varasban az egyik legnagyobb és legjövedelmezőbb üzletág, az egymást érő mulatóhelyek hálózata. Ezzel áll persze szoros kapcsolatban, hogy óriási problémát jelent az alkoholizmus. A hatóságok, részben üzleti elgondolásokból, szinte percenként emelik a szeszes italok árát, de mindez keveset használ. fme, egy tragikus epizód: Valahol, a kikötőnegyed környékén eltévesztettem a járást és amikor útbaigazítást kértem, egy idősebb férfi, ahogy ez a rendkívül készséges dánoknál szokás, nem magyarázta el a szokásos módon, hogy kétszer jobbra, egyszer balra, azután előre, majd hátra, amitől csak megszédül az idegen, hanem elkísért a kívánt irányba. Közben áthaladtunk egy hídon, amely az úgynevezett Űj Csatornát köti össze a régi csatornával és új barátom így szólt: "Látja, itt dolgoznak minden reggel a kotróhajók. Alig van nap, hogy húszhuszönöt halottat ne húznának ki. A balesetek mind éjszaka történnek. Itt kötnek ki a távoli óceánokról érkező nagy hajók és hát ahol jó pénzű tengerészek akadnak, ott gombamódra nyílnak a kocsmák. A tengeri út sokáig tart, a fizetés a zsebükben van, és elkezdődik a szokásos szomorú színjáték, amely gyakran végződik úgy, ahogy azt önnek elmeséltem.* A tanulság, gondolom, megint egyértelmű, a különböző erkölcsi problémák háttere sohasem egysíkú. Nem mindig azokat kell elítélni, akik a fényszóró sugárkévéjébe kerültek, hanem akik a háttérben húzódnak meg. lWÍníié77PÍ esy ország belső társadalmi luiuuoááci problémáira igyekeztünk rövid pillantást vetni, és amennyiben sikerült az öszszsfüggéseket akár vázlatosan is megtalálni, ez a módszer hasznosnak mutatkozik nagypolitikai síkon is. A skandináv országok életében a második, világháború után bonyolult kérdések merültek fel. A fő probléma az Atlanti paktum és az egyre erősödő amerikai nyomás. A vita a kormányokon belül és a közvélemény előtt is zajlik. Felállítottak egy össz-sltandináv katonai bizottságot. Ott elhangzott egy olyan indítvány, hogy Svédország, Norvégia és Dánia alakítson ki szoros katonai együttműködést. A megegyezés nem jött létre. A fő ellentét Svédország és Norvégia között alakult kl. Svédország mindenképen ragaszkodott a tradicionális semlegességi állásponthoz. És amint azt már korábban érintettük, Norvégiában és Dániában is, ahol éppen a háború pusztításai miatt jelentős újjáépítés vált szükségessé, az amerikai gazdasági behatolással egyidejűleg a politikai nyomás is erősödött. A kötélhúzás végül is azzal végződött, hogy Norvégia és Dánia csatlakozott az Atlanti paktumhoz. A helyzet azonban ezzel sem vált egyértelművé. Ismeretes, hogy a NATO-tagság ellenére Norvégia és Dánia komoly nehézségeket okoz az egyébként is sok problémával küzdő NATO-vonalnak, mert kifejezetten elutasítják a követelést, hogy területükön atomtámaszpontokat létesítsenek. Ezzel szoros összefüggésben áll az atommentes zóna kérdése is. Ezt a tervet Kekkonen finn miniszterelnök vetette fel Helsinkiben a Paasikivi-társasúg előtt. Hasonló elgondolása már korábban volt Unden svéd külügyminiszternek. A legújabb fejlemények szerint az atommentes zóna gondolaata tért hódít. Kekkonen érvelése így hangzik: „Tekintve, hogy a skandináv országok gyakorlatilag már most is atommentes területet alkotnak, teljesen indokolt, hogv ezt az előnyös Helyzetet nemzetközi garanciákkal is erősítsék.* Nem érdektelen az sem, hogy bár az érdekelt kormányok hivatalosan még nem szögezték le álláspontjukat, de odáig valamennyien eljutottak, hogv az ottawai NATO-konferencián leszögezték: „A skandináv országok soeciális politikai és földrajzi helyzete azzal jár, hogy a nyugati szövetségi rendszereken belül az atompolitikánál is különleges elbánásban részesüljenek.* A vitrin0-eÍr örökségéről írtunk az útinapló VmlUt>ctt első részében. A bátor hajosok harcaiból és életéből Skandináviában elsősorban döntően az maradt fenn, hogy meg lehet küzdeni a viharokkal. Az utódok sem hajóznak most csendes tengeren, remélhetőleg eljutnak ők iá a biztos kikötőbe, ahová mindenek felett a reálpolitikai elgondolások mutatják az utat. (VEGE.) 2 DÉL-MAGYARORSZÁG Szombat. 1964. június 13.