Délmagyarország, 1964. június (54. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-13 / 137. szám

Húszezer lakás panelből «m i^m "S > Az Építésügyi Minisztérium műszaki fejlesztési főosztálya gondos előkészítő munkával összeállította az építőipar műszaki fejlesztésének irányelv-tervezetét, amelyet majd a harmadik ötéves tervben kell megvalósítani. Az irányelvek kidolgozásában elsősorban az építőipar fejlesztéséről szóló februári párthatározatot, a 20 éves távlati terveket, a KGST ajánlásait, az országos műszaki fejlesztési bizottság javaslatait és részletes kutatási beszámolók, tanulmányok anyagát vették alapul. A harmadik ötéves tervben a munkaszervezés és a vezetés javításával, valamint a műszaki fejlesztéssel 45—50 százalékkal kell növelni majd a termelékenységet. A lakásépítésben a paneles módszer a fejlesztés útja. 1970-ben már mintegy 20 ezer lakást kell összeszerelni korszerű panelekből. Ennek alapvető követelménye, hogy az építés színhelyén háromszor akkora legyen a termelékenység, mint a hagyományos módon dolgozó munkahelyeken. A paneleket tehát úgy kell elkészíteni az előregyártó üzemeknek, hogy az épületen a homlokzat festésére és vakolására, az ablakok, ajtók elhelyezésére és mázolására, valamint az üvegezésre már ne legyen szükség. így az építés helyén egy-egy lakás átlagosan 750 munkaóra alatt készül el. A házépítő kombinátok és a Az építőipar fejlesztésének irányelvtervezete Háromszor nagyobb termelékenység Házgyárak és házépítő kombinátok Automata betongyár 1966-ban házgyárak széles körű hálózatának kialakításával kell teljesíteni ezeket a feladatokat. A nagy termelékenységű házépítő kombinátot viszont csak azokban a körzetekben érdemes létrehozni,. amelyékben hosszú időszakon át évente legalább 2000 új lakást kell építeni. Ennél kisebb körzetben házgyár felállítására kell törekedni, amely elkészíti, szállítja és összeszereli a paneleket, de a befejező munkákat már a területi építőipari vállalat végzi el. Az irányelvtervezet azonban hangsúlyozza, ho© a harmadik ötéves tervben még egyelőre a blokkos építési módot is fenn kell tartani. 1970-ben minte© 1,4 millió négyzetméter alapterületet kell beépíteni előre©ártott szerkezetekkél. A mezőgazdaságnak univerzális épületvázat kell készíteni élőre© ártott elemekből. A második ötéves terv utolsó évében már összesen hárommillió négyzetméter alapterületen építenék különböző istállót és e©éb mezőgazdasági épületet előre©ártot± vázból. A ha©ományos építkezések fejlesztésére kialakítják a központi beton- és habarcsgyárak országos hálózatát. Minte© 20 helyen kell felépíteni az építési körzetek központi telepét, amely 20— 40 munkahelynek szállítja majd a kész betont, va© habarcsot. Az első teljesen gépesített kísérleti habarcs©-árat már jövőre felépítik Budapesten, s az első automata beton©ár 1966-ban kezdi meg a kísérleti termelést. A második ötéves terv végén minte© másfél millió köbméter betont szállítanak majd az építkezésekre a központi üzemek. Az irányélvek me©alósításával a harmadik ötéves tervben előirányzott 45—50 százalékos termelékenységnövelésből 32—35 százalékot a műszaki fejlesztés, a többi 13—15 százalékot pedig a vezetés és a munkaszervezés színvonalának javítása biztosítaná. (MTI) Építőipari munkásgyülések Szegeden Tegnap a déli órákban három na©obb szegedi építkezésen tartottak ünnepi munkásgyűlést a holnapi építők napja alkalmából. A munkásgyülések előadói rövid beszédükben megemlékeztek az építőipari munká^ sok felszabadulás előtti mozgalmi harcairól, beszéltek a februári párthatározat alapján a jelenlegi na© feladatokról. Az ÉM Csongrád Megyei Építőipari Vállalat Dorozsmai úti központi telepén az MSZMP Csongrád megyei bizottsága nevében Fehér Lajos, az MSZMP Csongrád me©ei bizottságának tagja, a Rostkikészitő Vállalat vezérigazgatója köszöntötte a telephely dolgozóit. Ünnepi beszédet Ábrahám Győr©, a telephely vezetője mondott. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat rekonstrukciójának, az autóbusz-megálló ós a kórház építkezésének dolgozói előtt Petrov Jenő, az ÉM Csongrád Me©ei Építőipari Vállalat III-as számú műhelybizcttságának elnöke tartott ünnepi beszédet. A beruházó, a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat nevében Nagygyörgy Mária, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, az MSZMP Szeged városi végrehajtó bizottságának tagja, a szegedi kenderfonó ©áre©ségének igazgatója köszöntötte az építőipari munkásokat ünnepük alkalmából. Az 0©essza lakótelep munkás©űlésén Rócz Károly, az ÉM Csongrád Me©ei Építőipari Vállalat szakszervezeti bizottsága elnökének rövid beszéde után, az MSZMP Csongrád me©ei bizottsága nevében Ágoston József, az MSZMP Csongrád me©ei végrehajtó bizottságának tagja, a pártbizottság osztályvezetője köszöntötte a ©ülés résztvevőit. Az építők napja alkalmából a Juhász Gyula általános iskola úttörői virággal köszöntötték a város különböző építkezésein dolgozó legjobb szocialista brigádokat. Átadták az Építőipar kiváló dolgozója kitüntető jelvényeket A június 14-i építők napja alkalmából dr. Trautmann Rezső építésü©i miniszter pénteken délután több mint 30 építőipari dolgozónak átnyújtotta az Építőipar kiváló dolgozója oklevelet és kitüntető jelvényt. Az építők napján ebben az évben összesen 250 építőipari dolgozót tüntetnek ki. (MTI) Az építők napja szegedi programja Az építők napján vasárnap az újszegedi Vigadó vendéglőjében 11 órai kezdettel rövid ünnepség lesz. Ezt követően műsorral szórakoztatják a megjelent dolgozókat. Ebéd után az építők gyermekei részére különböző ü©ességi versenyeket, vetélkedőket rendeznek. Rönfoenezik a házakat Lakásról lakásra járnak Szegeden az ÉM Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat munkatársai röntgengépükkel, a Liliputtal. A századforduló idején épült vasbeton és salakfödémek állapotát ellenőrzik. Szükséges megvizsgálni ezeket a vasbeton födémeket, mert tatarozáskor — ahol hibát észlelnek — ki kell cserélni. A képen: A födémhez szorítják a filmet, amire a felső emeleten levő röntgengép segítségével a felvételt készítik. (Buzsáky F. fetv.) Az Ogyessza lakótelep I. ütemében épültek fel ezek a házak Borvendég Béla és Szabó József építész tervezők, valamint Pálos Jenő statikus tervező elgondolásai alapjan Nagyszerű hagyományok, nagyszerű feladatok I dén ünnepeljük huszadszor a felszabadulás óta az építők ha©ományossá vált ünnepét. Bár az építőmunkások a felszabadulás előtt is ünnepeltek a megengedett lehetőségek mellett, va© kijátszva a tiltó rendszabályokat. Ennek ha©ományai voltak Szegeden és a me©ében. a veterán építőmunkások nagyon sokat tudnának mesélni a régi építők napjáról. Az építőmunkások ünnepe csak a felszabadulással válhatott igazán széppé, teljessé. Azzal, hogy megszűnt a munkanélküliség, az idénymunka az építőiparban is. Azzal, ho© ma már az építőmunkások is az ország legszebb részein pihenhetnek, szórakozhatnak. Azzal, ho© akik családjuktól távol dolgoznak, minden kényelemmel ellátott munkásszállóban lakhatnak. A munkában megöregedett építőmunkásokról államunk gondoskodik a megfelelő nyugdíj biztosításával. Sok építőmunkás magas állami kitüntetést kap, és az építőmunkások és gyermekeik mérnökök, technikusok lehetnek. Még szinte oldalakon át lehetne sorolni a változásokat, melyek a felszabadulással jöttek létre, melyek az építőmunkások társadalmi megbecsülését jelentik. Mindezt érzik és tudják az építők, ennek tudatában dolgoztak és dolgoznak. Az építőmunkások méltán lehetnek büszkék azokra az alkotásokra, melyeket a felszabadult hazában építettek. Büszkék lehetnek arra, hogy a romokban heverő lakásokat, közintézményeket, ©'árakat felépítették, és így elősegítették az ország talpraállását és fejlődését. A romok eltüntetése után megkezdődött az új lakótelepek, óvodák, bölcsődék, kórházak, gyárak építése. A három- és az ötéves tervek végrehajtásával országszerte sok szép létesítmény öregbíti az építőmunkások hírnevét. A most befejezéshez közeledő második ötéves terv első 3 évében is jelentős ipari objektumok százai épültek hazánkban. E

zerkilencszázhatvantól 1963-ig 173 ezer új lakás, 1930 általános és középiskolai tanterem, 14 új áruház, 500 új üzlet, 2150 ág©al rendelkező kórház, 280 körzeti orvosi rendelő, 20 ezer munkás részére korszerűen felszerelt munkásszálló épült többek között. Itt Szegeden és a me©ében is nagyon sok olyan létesítmény született, mely elősegíti a Dél-Ma©arország iparának fejlesztését és közvetlenül javítja Csongrád megye lakóinak életkörülményeit. Ki ne tudna a Szegedi Szalámi©ár 34 méter magas, előre©ártott elemekből készült, érlelő épületéről, a Szegedi Kábel©ár héjszerkezettel épített csarnokáról, az 0©essza-lakó telep 1800 lakásáról, a Korányi rakparti hétemeletes, a Kárász utcai, a Kossuth Lajos sugárúti lakóházról? Most épültek a hódmezővásárhelyi, a szentesi, a csongrádi és a makói lakótelepek, illetve lakóépületek, a szegedi móravárosi, a gedói, a Rózsa Ferenc sugárúti, a makói és a hódmezővásárhelyi iskolák. Említésre méltó még a Csongrádon megépített fürdő, Szegeden és a megye más részein épített jó néhány bölcsőde, óvoda, és az a sok rekontstrukció és felújítási munka, mely núnd az építőipar hatalmas fejlődését bizonyítja. A

z építőipar na©on sokat fejlődött korszerűségében, technikájában. A felszabadulást követő években szinte csak a ©orsfelvonó és a betonkeverő jellemezte az építőipar gépesítését, ma pedig már tucatszámra sorolhatjuk fel azokat, melyek a nehéz fizikai munkától kímélik meg az embert., és emellett meg©'orsítják az építkezést. Mégis azt mondjuk, ho© az építőipar gépesítése még ma sem érte el azt a szintet, amey szükséges ahhoz, ho© a későbbi feladatainkat maradéktalanul meg tudjuk valósítani. Hasonló fejlődésen ment végig a kivitelezés technológiája is. A felszabadulás előtt szinte ismeretlenek voltak a nagy építési elérnek. Jelenleg pedig szinte el sem tudunk képzelni építkezést előre©ártott elemek alkalmazása nélkül. Az új módszerek az építőipar műszaki fejlődését bizonyítják. Mint új építési technológiát érdemes megemlíteni az 0©essza lakótelepen most bevezetett folyamatos, szalagszerű építésszervezést is. De ha a távlatokat vizsgáljuk, olyan ház©ár telepítése várható a megyében, mely évente több ezer lakás építését biztosítja, és lehetővé teszi, ho© az építőipar szerelő jellegűvé alakuljon át. Az építőipart szerelő jellegűvé kell tenni, korszerűsíteni kell az építőipar technológiáját. és a jobb munkaszervezéssel lényegesen növelni kell termelékenységét. Többek között ezt határozta meg, mint feladatot a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá- * gánák 1964. február 20-i határozata. e©úttal pedig feltárta azokat a hiányosságokat, melyek az utóbbi években az építőipart jellemezték és gátolták fejlődését. A második ötéves terv hátralevő éveiben, és a következő ötéves tervben is jelentős feladatok hárulnak az építőiparra. Az igények szinte évről évre nőnek, ú© a mennyiséget, mint a minőséget illetően. Még ebben az ötéves tervben be kell fejezni a gumi©ár építését, a textilművek bővítését, az Ogyessza lakótelep e© részét. s el kell kezdeni a Vám térj lakótelep építését. Több kollégiumot, iskolát, óvodát és bölcsödét is tető alá kell hozni. Az állandó növekvő feladatok igen na© munkát rónak az építőipar mérnökeire, technikusaira, munkásaira. Az építőipar technikai fejlődésével meghonosodott va© bevezetésre váró új szerelési módokat, a korszerű építési technológiákat. az építőiparban belépő új anyagok felhasználási módját meg kell tanulni. illetve meg kell tanítani. E feladatok megoldása az eddiginél is na©obb szakismerettel rendelkező munkásokat. technikusokat és mérnököket kíván. Megköveteli a munka jobb szervezését és a magasabb szintű vezetést. M

egköveteli azt is, ho© az építőipari szocialista brigádok száma mind na©obb le©-en, főképp a brigádt.agok adják az építőipar munkáslétszámát. Ez a megbízható törzsgárda kialakításához elengedhetetlen. Meg kell valósulnia az építőiparban is annak a hármas jelszónál;, mely a szocialista munkabrigádok zászlajára van felírva: -Szocialista módon élni, tanulni, dolgozni*. Ha ez jellemzi az építőipart, végrehajtottuk a Magyai- Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága építőiparra vonatkozó határozatát. eleget tettünk a kormány által meghatározott feladatoknak — akkor az építők napjának ünnepe évről évre szebbé fog válni. S ebben nincs mit kételkedni: az építőipar tervezői, a mérnökök. a technikusok, a szakés segédmunkások e©etértenek a párt és a kormány politikájával, annak szellemében végzik napi feladatukat. SZEBELLEI MIHÁLY, a Szegedi Tervező .Vállalat igazgatója Vasárnap. 1964. június 21. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 >