Délmagyarország, 1964. június (54. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-12 / 136. szám

Hruscsov—uibricht- | Ki akarják éheztetni a Radfan-hegység tanácskozás a Kremlben l'ojtaiUtí » n/ovjet vcxt'ldk tis<rtrlel>rt­szabadságharcosait A TASZS7. Jelentése sze A több mint 1500 szemé­rint Nyikita Hruscsov és Iyes fogadáson jelen voltak Walter Ulbrtebf csütörtökön a/- Ulbricht kíséretében le­megbeszélést folytatott a vő NUK párt- és állami sze- Sandys syarmatüavi mlnisa­Kremlben. mélyleégek. megjelentek a tar A tanácskozáson szovjet srovjet párt- és állami srar­réggröl reszt vett I.ennyid ve/etek képviselői, kozeleti Hwsnyv, Andrej Ktrllen "emelyuegek, tudorok, írok, ka, Alekezej Koszigin. Anasz- vatemint- moszkvai üzemek lasz Mikojan es .lurlj Aadro dolgozni, por. Német részről a tanács A meghívottak között vol­kozason az NDK part- és kor- tak a Moszkvában akkredi­' mányküldöttségének vezetői tóit diplomádul képviseletek voltak jelen. vezetőt, valamint szovjet és Walter Ulbricht csütörtö- külfWdl kőn a Lenin-hegyi fogadások A fogadáson beszédet mon­házában nagyszabasú foga- do« Urthw «ote. « ND£ . , , miniszterelnök-helyettese e« dást adott Nyikita Hruscsov A,lekMej Kassigln. a Szöv­és más szovjet vezetők tisz- jetunió miniszterelnökének leletére. első helyetteee. (MTI) November 10-én nyílik az ENSZ közgyűlése ü Thant bejelentése V Thant ENSZ-főtitkár A halasztást az afro-ázsial csütörtökön hivatalosan ér- országok csoportja kérte tesitette a tagállamok kül­azért, hogy a közgyűlés dötlaógeit, hogy az ENSZ- J közgyűlés 19. ülésszakának ülésszaka ne essek egyido­megnyitósát szeptember 15- be az el nem kötelezett or­ról november 10-re halaszt- szagok szeptemberi értekez­ják. leiével. (MTI) (lettan egy ellenzéki képw­selő. Qlive tic*6om Jsengervativ* , ... párti képviselő a "felper­Londonban mély hallgatás rekken Bizonyos területeken zaelt föld* taktikájának vé-. veszi körül a déi-aráWai katonai hadműveleteket fely­• alkotmanyozö* értekezletet, tatunk, 3nae területeken vt­ÉrtetsíUéaek szerint Duncan szent eélsserübbnek láls»k a lázadókat megfosztani a egyenként tárgyal a föde- megművelhető területtót. rációt alkotó 13 emirátus Elkerülhetetlen, hogy a tér­és az úgynevezett adeni més kárt szenvedjen és az kormány képviselőivel. élelmiszerkészleteket el pus A­A brit kormány védencei títsuk, miközben a felkelő- zadtak a sejkek önkényural­köaött ugyanis ellentétek ket kiszorítjuk településeik- ma ellen, amikor a britkor­támadlak a "dentoktatuátas* ről. rrumy égisze alatt létreho­— A nemetek is pontó- * .... . san ezt tették! áOtt dabarabiat taderució kiáltott közbe felháboro- még nem is létezett. eleimében kijelentette: -ez­sokkal humánusabb, mintáz emberek legyilkolása* ivockway munkáspárti képviselő rámutatott! a Rad­fan-hegység nomád törzam — körül btí ül hatezerre be­épülik a hegyvidék lakóinak számát — már akkor fellá­mértékét illetően: az adeni förniniszter — az ellenzőkbe szorított és az értekezletről kirekesztett nemaett erők nyomása alatt — olyan de­mokratikus reformokat ja­vasolt, amelyekhez a feudá­lis önkényuralmukat féltő törzsfők és szultánok nem akarnak hozzájárulni. Meg­figyelők bizonyosra veszik, hogy a védencek torzsalko­dását végül is a brit gyav­.matügyi minisztériumban ki­dolgozott látszatreformok alapján fogják eldönteni. Szerdán az angol alsóház interpellációé vitájábun több ellenzéki képviselő kérdése­ket intézett Thomeycroft hadügyminiszterhez a dél­íu'ábiat "kiéheztetési hadjá­ratról*. Thorneycroft kije­lentette: — Ha a lázadók megad­ják magukat, nem kell hi­ányt szenvedniük élelmisze­A Bplgrgclban megjelenő Kommuniszt szerkesztőségi cikkben foglalkozik Tito el­nök leningrádi látogatásával. H ruscsovval folytatott ta­nácskeiáwival. Hruscsov szovjet kor­mányfő (*ü törtökön a Kremlben fogadta az iraki katonai küldöttsé­get, amely Abdel Rali inán Muhgmmed Aref vezérőrnagynak. az ira­ki haderők helyettes fő­parancsnokának vezeté­sével tortfo&odik Mor­vában Bencgyiktov indiai szovjet nagykövet felkereste Sasztri miniszterelnököt és átnyúl­Mes kell szüntetni az amerikai szovjct kor felderítő repüléseket Souvanna Phouma nvilalkozata Souvanna Phouma laoszi csütörtök délutón felkereste miniszterelnök befejezte egy- souvanna Phouma minisr­napo« Luanf Prabang-i láto- tereinüköt és tárgyalt vele gatását es csütörtökön * a* amerikai földerítő repü­királyi székhelyről visszaér- lésekről. A tanácskozások kezett Vientianeba. A mi- részleteiről eddig nem ad­nisgterelnök hazatérése után tak ki közleményt, sajtóértekezletet tartott és Nyilatkozott Souvanna bejelentette: elrendelte, Phouma döntéséről Nosavan hogy az Egyesült Államok tábornok, a laoszi jobboldalt azonnal szüntesse be a laoszi erők egyik vezetője jg, Azt tarütetek fölött végzett föl- hango&tatta, hogy az ameri­derítő repüléseket. Ennek kai feldei'ítő repüléseket az ideiglenes intézkedésnek ,.nem lehet leállítani, hi­sz « célja — hangoztatta Mzen a kormány tagjai közül mányfő üzenetét. Utána a miniszterelnök és a nagykö­vet megbeszélést folytatóit h feleket kölcsönösen erdrktó kérdésekről. I A K(mi Népköztársa sápból hazafelé vezető át ján átutazóban csütör­tökön Moszkvába érke­zett Szála! marsall, je­meni elnök. Kohrttder nyugatnemet kül­ügyminiszter csütörtökön Ot­tawából Washingtonba érke­zett. Egf nappal megelo/l* Erhard kancellárt, aktt pen­tekre várnak Washingtonba. feiehröder csütörtökön előze­tes megbeszélést folytatott Veeeenmayer, a frankfurti per tanúja váSésm?SdáÍáfk 'öbben a repülések folytató- Rusk amerikai külügymi­rnsag negomaaav. sát kívánják". (MTI) l-'-" A Krumey és Hunsche, Elchmann két cinkosa ellen Frankfurtban folyó perben tanúként hallgatták kl Ed­mund Veesenmayert, Hitler egykori teljhatalmú magyar­országi megbízottját. Vessen készített jelentésébeit „a asá- — Már nem ©mléksaem dókérdés megoldását" jelölte pontosan erre — válaszolta tneg legfontosabb feladat- Veesenmayer az elnök kátéé­ként. sére. — Lehetséges- hogy va­Azután azt hangoztatta, lóban tettem ilyen javaslatot, hogy a zsidókérdést elsősor- de akkor is csak azért, hogy ban „a birodalpm biztonsága a túszok agyonlövésével el­mayert a háború után egy szempontjából" tartotta fon- róttentő 'úatáat gyakoroljunk amerikai katonai bíróság az menak. a szövetségesekre, embenseg ellen elkövetett „ • ^ bűncselekményekért húsz évi Veesenmayer ..nem emle- Veesenmayert nem eskette fegyházra ítélte, de már 1951- kezett" már arra sem, hogy meg a bíróság, arra hivat­ben szabadon bocsátották olyan javaslatot tett Horthy- kozva, hogy korábban már - Veesenmayer, aki _ jelenleg nak. a Budapest elleni légi- szabadságvesztésre Ítélték, íámodások megtorlásaként éppen a vád tárgyát alkotó zsidó túszokat lőjenek agyon, cselekmények miatt. (MTI) Darmstadtban üzletember­ként tevékenykedik, vallomá­sában óvatosan ügyelt arra, hogy ne terhelje egyik vád­lottat sem, legfőképpen azon­ban azt tartotta szem előtt, hogy minél jobban csökkent­se saját magyarországi szere­pének jelentőségét. Azt han­goztatta, hogy ő csak a „le­vélkézbesítő" szerepét ját­szotta Budapesten, majd ki­jelentette: már nem is em­lékszik pontosan, hogy an­nak idejen miért ítélték el. — De biztosan nem a zsi­dók megsemmisítéséért, hi­szen erről semmit sem tud­tam — mondotta. Az eLnök olvasta az amerikai katonai 1 íróság 1948-ban hozott ítéle­tét, amely megállapította: „kétségtelen, hogy Veesen­mayer tudatosan részt vett zsidóknak Magyarországról történő deportálásában, tud­ta, hogy milyen sors vár rá­juk, s vezető poszton és buz­gón vett részt a deportálások végrehajtásában". Veesenmayer erre azt mon­dotta: Tudta ugyan, hogy Eichmann különítménye de­portálásokkal foglalkozik, de sejtelme sem volt arról, hogy a deportáltakat Auschwitz­ben elgázosltják. — Amikor hallotta, hogy a deportáltakat Auschwitzba viszik, nem merült fel ön­ben az a gondolat, hogy ott majd megsemmisítik őket? —­kérdezte az elnök. — Semmi esetre sem — vá­laazolta Veesenmayer —, hi­szen Auschwitzban az I. G. Rarbtn üzemel voltak. Veesenmayer később elis­merte, hogy 1943-ban ís járt már titkos küldetésben Ma­íjygu-o-s tagon, hogy „kipuha­poJJn « helyzetet* ssi akkor közölt®, hogy hamarosan hi­vatalos jegyzéket intésnek az Egyesült Államokhoz, amelyben Laosz a washing­toni kormány tudomására hozza elhatározását. A királlyal folytatott ta­náeskczásokTól szólva a mi­niszterelnök kijelentette, hogy megvitatták a laoszi válság rendezését célzó len­gyel javaslatot. Votthano király a lengyel indítványt elfogadta. Hírügynökségi jelentések , szerint Souvanna Phouma j miniszterelnöknek az az el­határozása, hogy az amerikai felderítő repülések beszün­tetőséi követeli, zavart és megütközést keltett az Egye­sült Államok vtentlanei nagykövetségen. Leonard Ungsr amerikai nagykővet niwEterrel. Ma hirdetnek ítéletet a Mandela-perben A pretoriai bíróság osü- Kongresszus vezetőségének törtökön reggel meghozta öt méa tagját, közöttük verdiktjét a Mandela-terror- Walter Síwiu-t bűnösnek ts­perben. Oe Wett bíró elnök- lálta. letével rendkívül nagyszaba- A bíróság Uonel Bernitcin aú biztonsági előkészületek johannesburgi opíténzt, a per után ült össze a törvény- egy másik vádlottját artat­szek, s a hírhedt „szabotázs- lannak találta. Bemsteinten­törvény", a „kommunizmus nek ellenére, egy másik ko­elnyomásának" törvénye, vg- holt vád alapján, azonns! lamlnt az „általános tör- ismét JatertbZtaUák. vénymódosttasi cikkely" érdemi ítéletet a pre­alapján Nelson Mandelát, to- tortát bíróság ma hirdeti ki. vábbá az Afrikai Nemzeti (MTI) Sümegi Endre: A viharos Skandinávia II, Beteélgetés a parlamentben OfilÁhfl nenl szabad vonattal érkezni* — „USlVUd mondotta egy ottani ismerősöm. S valóban, ebben van igazság, mert a pályudvar eléggé zavart építészeti stílusú környezetben tá­vol áll attól, 'amit ez a gyönyörű város a lá­togatóknak nyújt. Egész rövid az út innen a földalatti végállomásához és a villamosvasút változatos, hói földalatti, hol tenger alatti, vé­azonban fejérc j gül hegyi utazás után fölkapaszkodik a kör­nyékbeli hegyekbe. Itt van a hatalmas Holmen­koll síugrósánc, ahonnan messzire ellátni az Os­ló-Fjord'oa. Egy másik hegycsúcs, Tryvannstar­net, ahol nemrég építették fel mintegy ezer mé­ter magasban egy kilátót. Jó időben —, ez per­sze ritka Norvégiában — 12 000 négyzetkilomé­ter területet lehet áttekinteni. Akinek szeren­cseje van, még a távoli svéd partokat is meg­pillanthatja. A természet csodálatos szépségei után a prog­ramnak megfelelően ismét a napi élet probJé­nyesen helytállni. Nos, az Ily módon kijelölt bizottság megkezdte munkáját és rövid idő alatt határozott. E szerint a magasabb bérkategóriák május elsejétől 20 őre emelést kaptak, amit esetleg 1965. április iO-től újabb 10 őre követ­het. Az alacsonyabb kategóriáknál pedig mind­ehhez még 5 őre járul. g-m bórHócnc hogy ez a határozat aligha neui Ad UCSCb, vezeU ^ a nehézségeke',­Norvégiában a közvélemény szinte egyöntetűen azt vallja, hogy az eredeti 40, Illetőleg 80 őrés követelés is csak gyengén követte volna a drá­gulást. Az alapprobléma pedig semmiképen sem oldható meg a bérek befagyasztásával. Persze, azok a norvég képviselők, akik a kormány, il­letve az érdekelt üzleti körök leghangosabb szőszóiói, ügy éneinek, hogy a bérek jelentő­sebb emelésével a csendes inflációból úgyneve­zett nyílt inflációba csaptak volna át. Abban A történelmi ,, viszont meg ok is egyetertenek, hogy a nehez­mai következnek. Tobb ízben JS modomban volt séggg gyökere nemzetközi viszonylatokban rej­ellátogalni a norvég parlamentbe, ahol az egyik képviselővel eléggé részletes beszélgetést foly- j\Tár szóltunk arról, hogy Norvégia rendel­tattam. Sven Hansun úr, a Centrum Párt tag- kezik a vikig harmadik legnagyobb kerwkedej­ja, rendkívül készségesen válaszolt kerdéseim- mj flottájával Az ország földrajzi adottságai re. Belpolitikai síkon ezekben a napokban érez­hető volt a feszültség, mert tetőpontra hágott az úgynevezett bérvita, a munkavállalók és a munkaadók egyesülete között. Itt előre kell bo­csátanunk, hogy Norvégiában az egyébként ki­fejezettem magas életszínvonal mellett bizomyoe Inflációs jelenségek érezhetők. Az elmúlt há­rom évben esztendőnként átlag 10—13 százalék­kal növekedtek az árak. Emelték a béreket is, de azok korántsem tartanak lépést a drágu­lással. A megbeszélések ez év márciusában kezdődtek A munkavállalók követelése a ma­gasabb bérkategóriáknál óránként 40 őre több­let volt. az alacsonyabb bérosztályok számára 60 őrét kértek. Hosszas és eredménytelen kötél­húzás után nem tudtak megegyezni és végül a is azt diktálják, hogy minél hatékonyabb, erő­teljesebb külkereskedelmet építsenek ki. Norvé­gia létérdeke az export foltozása. Itt mutatkoz­nak viszont a legnagyobb problémák. Az Euró­pai Közős Piac nyomasztó hatása mindinkább érződik. Amikor a parlament folyosóin gazdasá­gi kérdések merülnek fel, több ízben elhangzik a szinte már ingerült követelés: "Teljesen nyílt, európai piacokat akarunk*. Ennek persze, most éppen az ellenkezője van folyamatban. Két év­vel ezelőtt azután felmerült a javaslat: "Csat­lakozzék Norvégifi is az Európai Közös Piac­hoz*. Ezt a parlament elvetette. Illetőleg úgy határozott, hogy az indítványt bizonytalan időre leveszi a napirendről. Keltettem a kér­dést: vajon miért határoztak így? Hansun kép­Gerhnrdsen-kormánv létrehozta az úgynevezett viselő így válaszolt; »Nem kérdéses, hogy az kényszer bérbizottságot, amely azután hatalmi szávai döntötte el a vitat. Közbevetőleg meg kell jegyeznünk, hogy az angliai Labour­psrthoz hasonló norvég munkáspártnak — en­nek a vezetője Gerhardsen — ma már szintén az az álláspontja, hogy be kell fagyasztani le­hetőleg a munkabéreket, mivel a nemzetközi konkurrenclaharcban csak így tudnak eredmé­Európai Gazdasági Közösségben számunkra a -nagyok* jelenléte még erftsebb konkurrenciát és háttérbe szorulást jelentene. "A politikai egyenlet ismeretlenjei* tehát most is megoldat­lanok. A kiútkeresés sorén sok skandináv politikus foglalkozik most íz északi gazeiajtági együttmű­ködés erőteljesebb kifejlesztésével. Ez ősrégi probléma, ami moet modern változatban je­lentkezik. Amikor a három északi királyság va­lamikor ezer évvel ezelőtt szilárd formákat öl­tött, a fő összekötő a közö« nyelv volt- Érde­kes jelenségként tűnt fel a középkorban a nor­vég—svéd határon megtartott paraszttalalkozó­rorozat, melyen u részvevők ünnepélyes "PR­raszt-békeszeiződéseket* kötöttek, mondván: »Mi fenntartjuk a békét, ápoljuk baráti kap­csolatainkat, akármilyen határozatot hoznak is királyaink, akik egymás ellen, egyéni céljaik megvalósítása végett akarnak hadakozni.* események, a feudalizmus rohamai ezt a próbálkozást később elmosták. 1864-ben viszont a német­dán háború Idején már kifejezetten a pánger­mán nacionalizmus elten fűződtek szorosabbra az észak: népek között a kapcsolatok. Ekkor Norvégiából, Svédországból özönlöttek az ön­sok, melyek során részben Dániát és Norve­Kéntesek a dán hadseregbe. Azok a próbálkozá­sok, melyek során részben Dániát és Norvé­giát kapcsolták össze perszonál-unióba. vagy amiaor Norvégia svéd uralom alá került, sem­miképpen nem sorolhatók ide. Napjainkban azonban vannak új jelenségek. Kezdjük először a nehézségekkel. Már említet­tük, hogy a skandináv államok között úgyszól­ván nincs nyelvi probléma. Akad azonban más. A norvégok a család legközvetlenebb, a termé­szethez legközelebb álló tagjai. Itt hódított leg­kevésbé az amerikai életforma, nem úgy, mint Dániában. Svédországban viszont a három ul­lam közül a laijmarwtgabb az életszínvonal. Őket tekintik a család leggazdagabb tagjának. Az te bizonyos, hogy Norvégiában a korábbi svéd, il­letve dán uralom fullánkja még moet is érző­dik. ValÁi7Íni'{ azonban, hogy mindez ma már vauiBóiau felületi "jelenség. Nem ls olyan régen életre hívták sz úgynevezett Északi Ta­nácsot. Ez korébbatl ritkán tárgyalt aktuális politikai kérdéseket, a napirend főleg kulturá­lis, legfeljebb aazdartagl problémák sorozatát ölelte fel, Pomtív jelenség, hogy napjainkban az Északi Tanács ülésein nemcsak a három ország képviselői, de a kormányok tagjai le megjelennek é-s egyre többször vetődik fel a térség egyik legdöntőbb kérdése, az északi atom­mentes zóna. Az Illúziók elkerülése céljából le kell szugeaiünk, konkrét határozatot még nem hoztok. De szinte elképeslheteUen, hogy ert a problémát levegyék a napirendről, Az is bizo­nyos, hogy az atommentes övezet megteremté­sének ellenzői egyre kevesebb hatásos érvvei rendelkeznek (Folytatjuk.) 2 DÉL'MAGYARORSZÁG Pént<*' 1964- *únius

Next

/
Thumbnails
Contents