Délmagyarország, 1964. június (54. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-12 / 136. szám

Tovább fokozható a búza termésátlaga Tanácskozás Szegeden Csongrád megye búzatermesztésének jövőjéről A Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának kezdeményezésére a megye búzatermesztésének helyzetéről és jövőjéről tanácskoztak tegnap Szegeden, a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet központjában. Városi és községi népfrontbizottsági titkárok vettek részt a tanácskozáson, ahol megjelent Katona Sándor országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának titkára is. Dr. Förgeteg Sándor, az intézet igazgatója megnyitó szavaiban ismertette a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet osztályainak tudományos és gyakorlati munkáját, amelyet eddig kifejtettek a nagyüzemi mezőgazdaság fejlesztésének érdekében. Ezt követően dr. Erdei Péter, az intézet osztályvezetője tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást megyénk búzatermesztéséről. Hangsúlyozta, hogy ezt a termelési feladatot nem lehet elszigetelten vizsgálni, hanem összefüggésben kell tárgyalni egyrészt az ország, másrészt a KGST tagállamok hasonló feladataival. A továbbiakban arról beszélt dr. Erdei Péter, hogy minden ország saját lehetőségeinek maximális kihasználása mellett a KGST-be tartozó országok között célszerű lenne növelni a nemzetközi munkamegosztást is a gabona probléma megoldása végett. További gyors növekedést lehetne elérni azzal is, hogy valamennyi szocialista ország maximálisan fejlesztené — éghajlati viszonyai figyelembevételével — a legelőnyösebben fizető gabonafélék termelését. — Meggyőződésünk — hangoztatta az előadó —, hogy csupán a jelenleg köztermesztésben levő gabonafajtákkal és az agrotechnikával el tudjuk érni országosan a hektáronkénti 21—22 métermázsás átlagot az eddiginél nagyobb befektetés nélkül. Az elmúlt három-négy évhez viszonyítva az idei terméskilátások nagyon jók. A kedvező időjáráson kívül ez annak is tulajdonítható, hogy megfelelő volt a talajelőkészítés, idejében történt a vetés, majd a növényápolás. Legfontosabb teendő most az aratásra és a tárolásra való alapos felkészülés. Csongrád megye búzatermelésének feladatairól a következőket mondotta dr. Erdei Péter: — Célszerűnek tartjuk jövőre is a Bezosztája 1 vetésterületének érintetlenül hagyása mellett növelni a Fertődi 293-as fajta vetésterületét, az egyéb külföldi fajták és a bánlcúti 1201-es fajta rovására. A Bezosztája 1 vetésterületének növelését azért nem tartjuk célszerűnek, mert nincsenek meg a kellő termesztési feltételed. Tovább keli növelni az egy holdra jutó műtrágya mennyiséget. A harmadik tényező pedig az agrotechnika fokozottabb alkalmazása. Dr. Lelley János, tudományos főmunkatárs, a Dél-alíöldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kiszombori búzanemesítő telepének vezetője az új búzafajták nemesítéséről tartott tájékoztatót. Hangsúlyozta, hogy a jelenleg köztermesztésben levő gabonafajták mellett a terméskiegyenlitő fajtákat kell kikísérletezni. Ezeknek ellenállóbbaknak kell lenniük a betegségekkel szemben, s az új fajták nagyobb termésre is serkenthetők. — Számíthatunk rá — mondotta —, hogy 5—6 év múlva Csongrád megyében is vetünk hibrid búzafajtát, sőt, a mi szélsőséges éghajlatunk kedvezővé teszi majd ennek a fajtának a meghonosítását. A kutatás egyelőre a jövőnek dolgozik, a jeleri' legi nemesítési munka vi szont az intenzív fajták további terméseredményeinek megjavítását szorgalmazza. A nagy érdeklődéssel kísért tanácskozást üzemlátogatás követte. A részvevők megtekintették az intézet öthalmi és kiszombori gazdaságában folyó kísérleti munkát A szellem egészséges formálásáért Csodálatos színház IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIH Henrik Czyz lengyel karmester látogatása a szabadtérin (Somogyiné felv.) Henrik Czyz, a szabadtéri játékok egyik idei legjelentősebb produkciójának, Honegger: Johanna a máglyán című drámai oratóriumának karmestere, rövid látogatásra Szegedre érkezett és a játékok vezetőinek társaságában tegnap délben megtekintette a színpadot és a nézőteret. Képünkön (balról jobbra) Tart János, Bakó József, Henrik Czyz és Papp Gyula. Tegnap délelőtt a szabadtéri igazgatóságáról telefonáltak a szerkesztőségbe. — Henrik Czyz van itt. Délelőtt tanácskozáson vesz részt utána a Dóm térre látogat Holnap már Pesten lesz. Mire a szabadtéri irodába értem, már javában tartott a megbeszélés. A játékok vezetői, Papp Gyula, a városi tanács vb elnökhelyettese, a fesztivál intéző bizottság elnöke, Tari János, a játékok igazgatója, Bakó József műszaki vezető, Gács György, az idegenforgalmi hivatal vezetője és természetesen a lengyel vendég, Henrik Czyz már javában tárgyalt a próbarendről. Henrik Czyz kezében kis naptár. Abba jegyez mindent. A legjelentéktelenebb részletkérdések iránt is érdeklődik. Az összeállított program nagyon szoros. Július 12-től. amikor a Johanna a máglyán bemutatóiának előkészítése megkezdődik, a karmesternek szinte már minden perce foglalt. Tari János meg is íegyá: — Gondolni kellene a tiszai fürdésre is. — Majd a bemutató után — mondta a lengyel vendég. Henrik Czyz egyébként negyven éves. De jóval fiatalabbnak látszik. Alacsony, sovány férfi. A krakkói zeneművészeti főiskolán tanít és Varsóban lakik. Vezényelt már Franciaországban, Angliában, a Szovjetunióban, Csehszlovákiában és nálunk Magyarországon, Budapesten is. Honegger műveit nagyon szereti és nagyon sokszor dirigálta. — A Johannát is? — Azt még soha — mondja. — Nemcsak a szabadtérin lesz újdonság tehát e mű, hanem ilyen tekintetben számomra is. Egyébként az oratórium az én legkedvesebb műfajom. A zenetörténet nagy oratóriumait már szinte mind vezényeltem. Mi a véleménye arról, hogy a Johanna előadásában balettkar is közreműködik? — Szerintem ez a zenei színháznak egyik új lehetősége, a tolmácsolás aj formája. Érdekes, modern megoldás. A megbeszélés után kilátogatunk a Dóm térre. A lengyel karmester először látja a teret, a hatalmas színpadot, az óriási nézőteret, a templomot. Tari János mindent részletesen bemutat, elmagyaráz. A vendéget valósággal lenyűgözik az óriási méretek. — Csodálatos színház ez — mondja a nézőtér legmagasabb pontján, ahonnan az egész teret látjuk. Elragadtatása őszinte. — Egy ilyen hatalmas színháznak nagyon fontos feladatai vannak — folytalja tovább. — Az egyszerű emberek nagy tömegeihez viszi közel a művészet nagy alkotásait. Az ember azt hinné, hogy a mi korunkban csak a sport számára építenek ilyen hatalmas létesítményeket. Csodálatos, hogy ez az óriási szegedi létesítmény a művészeté. Rendkívül nagy megtiszteltetés számomra. hogy közreműködhetek a szegedi szabadtéri munkájában. Ökrös Lászié H

azánkban is két egymással összefüggő kérdés: a gazdaságszervező munka es az ideológiai tevékenység. A kettőt egymástól elválasztani azért nem lehet, mert szerves egységet jelent, kifejezi azt az igényt, hogy a szocialista társadalomban az alapok lerakása után a szocializmus teljes megvalósítása, a gazdasági kérdések megoldásán múlik. De csak az esetben történhet ez egészségesen, ha egyben a társadalom gondolkodásmódjában is messzemenő változások következnek be. Ezért az osztályharcnak e két alapkérdését párt- és közéletünkben egyformán kel] ismerni, érteni és ennél fogva érvényesíteni. Előfordul, hogy helyenként ezt az egységes szemléletet — amelynek megteremtése egyébként igen nehéz — a napi gyakorlat megbontja, s ilyenkor a gazdasági kérdések megoldásában látnak a funkcionáriusok, vezetők, dolgozó emberek mindent, vagy pedig az ideológiai kérdések tisztázásában, a marxista eszmék terjesztésében látják megoldottnak napjaink problémáját. Ennek a szellemi és a gyakorlati lecsapódását nagyon sok tény mutatja. Egyebek között az is, hogy rendkívül nagy érdeklődés nyilvánul meg szakkérdések, szakmai tanulás iránt, ami önmagában véve igen helyes. Szegeden emberek ezrei tanulnak különböző technikumokban, szaktanfolyamokon, szakmunkásképző tanfolyamokon, hogy tudásukkal gyarapítsák a szocialista gazdaságot. Másként, egyszerűbben, jobban dolgoznak, alkotni vágyó erőt célszerűbben hasznosítják szocialista gazdaságunk gyarapoodásának érdekében. Ezt üdvözölni kell, és minden rendelkezésre álló eszközzel tovább kell bővíteni. Bajt csak az okoz. ha ez egyoldalú végletbe csap át, és állami, társadalmi szerveknél is jelentkezik az a tendenciózus felfogás, hogy a szakmai tanulás a „dolgok rendje* s az ideológiai, politikai érettség nem is olyan fontos. Ahol ilyen felfogás keletkezik, ott érthetően a szocialista társadalmi rend világnézete — a marxizmus —leninizmus — nem kapja meg az őt megillető helyet. Pedig a szocializmus teljes megvalósításában ez éppen olyan alapkérdés, mint az előbbi. Figyelemreméltó ebből a szempontból a pártoktatás. Szegeden tizenhatezeren tanultak az elmúlt évben pártoktatásban és ez a szám mutatója és bizonyítéka annak-, hogy a funkcionáriusok, társadalmi aktivisták, tömegszervezetek vezetői jól értik e kettős feladatot: a gazdasági építőmunka és a tudatformálás összefüggő napi munkánkban realizálódó egységét. Az 1962— 63-as tanévben 13 000-en vettek részt az ideológiai képzésbe, a múlt évadban pedig mint látható — háromezerrel többen. Az is igaz. hogy nemcsak a párt tanfolyamain és iskoláin lehet tanulni, megérteni a marxista ideológiát, hanem egyetemeken. főiskolákon is. ahol rendszeres ideológiai képzés folvik. középiskoláinkban pedig marxista—leninista szellemben készült tankönyvből tanulnak a diákok. M

égis érdemes figyelmet szentelni annak, hogy a pártoktatáson belül az utóbbi időben csökkent a szervezett oktatás iránti érdeklődés. Holott ebben a keretben lehet megismerkedni olyan elméleti, világnézeti kérdésekkel, amelyek szüksegesek ahhoz, hogy valaki önmagáról, az általános műveltséggel járó bizonyítványt kiállíthassa. Azt hiszem, az semmiképpen sem szorul bizonyításra, hogy ma az általános műveltség szerves részét az ideológiai tájékozottság adja Nem mondhatja el magáról a vegyész vagy a fizikus sem, hogy művelt ember, ha nem képes világnézeti alapon megérteni az országok, földrészek, a világ különböző tájain lezajló események összefüggéseit, éppen azért, mert nincs megfelelő alapismerete ahhoz, hogy megértse. Ilyen embereknél és ilyen esetekben nem megoldás az, hogy különböző előadásos propaganda fórumokon vesznek részt, mert egy-egy előadássorozat nem ad kellő alapot a világnézeti ismeret megfelelő gyarapodásában. Ezért az előadásos propaganda irányában jelentkező eltolódást nem lehet egészségesnek tekinteni a szervezett, alaposabb propagandaformák látogatottságának a rovására. Jellegzetes tünet, hogy az utóbbi években a pártpropaganda iránti érdeklődés a párt-alapszervezetekben és tomegszervezetekben enyhe tendenciával jelentkező csökkenést mutat. Ez fejeződik ki abban is, hogy a párttagok aránya a párt politikáját szívvel-lélekkel támogató pártonkívüliek felé tolódik, vagyis az oktatásban résztvevő pártonkívüliek száma erőteljesen gyarapszik, amíg a kommunisták száma nem mutat ilyen ütemű fejlődést. Pártszervezeteink számára ez feltétlenül figyelembe veendő körülmény, s a következő oktatási év munkájában — ha nem is gyökeres változással —, de feltétlen korrigálást igényel ez a jelenség. Hasonlóképpen bizonyos furcsaság jelentkezik: az utóbbi egy-két évben csökkent a pártpropagandaban a kétkezi munkás- és paraszthallgatók sza maranya. Ez aaért fontos, mert nagyüzemeink pártbizottságai és pártalapszervezetei ebben érintettek, vagyis mig teljes energiával küzdenek a szocializmus építésében jelentkező gazdasági feladatok megoldásáért, nem mindenütt fordítanak ugyanilyen energiát az ideológiai területre. Pedig nagyon jól kell tudniok, hogy kettő együtt jelenti a teljes sikert N

em lehet ma már úgy elökészifeni a pártoktatási formákat, mint ezelőtt 5—6 évvel, vagy akár csau 1—2 esztendővel. Sokkal nagyobb tényező ez esetben az a nevelő tevékenység, amelylyel biztosítják az oktatási formákra jelentkezők számát, s az, hogy valóban a legalkalmasabb emberek kerüljenek a párt különböző oktatási formáira. Sehol sem készíthető elő adminisztratív módon a pártpropaganda. Csakis átgondolt tervszerű szervező és körültekintő pedagógiai, agitatív munka alkalmas erre. Nem kampányfeladatról van tehát szó, amely egykét napig tart, hanem a pártban a pártoktatási év lezárásától az új évad megindulásáig, három hónapos előkészítő munkáról beszélünk. Azok a pártmunkások, akik jól értik a gazdasági építés megoldásának és az ideológiai front nagy munkájának szerves egységét, azok képesek arra, hogy megfelelő teret és időt szenteljenek a pártban az ideológiai tevékenység alapos szervezeti és pedagógiai előkészítésének is. őszintén szólva egy-egy üziem pártmunkájának értékét, gyakorlati jelentőségét az ideológiai kérdésekkel való foglalkozás is tükrözi, jelen esetben a pártpropagandatevékenység előkészítése és gyakorlati megoldása az adott üzemben, intézményben. Gyakorlat, hogy a vezető funkcionáriusok nem vesznek részt a párt ideológiai tevékenységében, azzal a jelszóval, hogy leköti őket a gazda-sági élet. Senki nem akarja vitatni a beosztásukkal járó felelősséget, sok időt és energiát igénylő szakmunkájuk szinte alig mérhető fontosságát, de ők sem gondolhatják azt, hogy az egyoldalúvá válás veszélyének így nincsenek kitéve. Egysíkú érdeklődési körük, egysíkú gazdasági szakemberré teszi őket, s erre sem a gazdasági életnek, sem maguknak személyesen nincs szükségük, hiszen minden egyoldalúság ártalmas és veszedelmes is lehet egy bizonyos ponton túl. Ettől a veszélytől csak úgy óvhatják meg magukat, ha olyan intenzitással és érdeklődéssel fordulnak az ideológiai front felé, mint ahogyan évekkel ezelőtt tették. Nagyon időszerűnek tartom a Csongrád megyei pártbizottság határozata/t, amelyben kötelezi a megye összes pártbizottságainak vezető funcionáriusait arra. hogy propagandamnukát végezzenek, megfelelő szinten hirdessék a kor világnézetét, a marxizmust. Ez az állásfoglalás, megítélésem szerint, abból indul ki, hogy évezredek óta minden társadalomban (a kizsákmányoló társadalmakat is értem) — teljes energiával és erővel hirdették világnézetüket, s ezt valamirevaló funkcionáriusnak nemcsak kőtelezővé tették, hanem elsőrendű alkalmassági bizonyítvány, nak tekintették. Az ideológia minden társadalomban elsőrendű szerepet játszik. Százszorosan érvényes ez a mi világnézetünkre, a munkásosztály ideológiájára, amely minden eddigivel szemben igazságosabb. tisztességesebb társadalmi és gazdasági berendezkedés koreszméjének az alapját jelenti. Nem lehet egészségesnek tekinteni, ha különböző beosztású vezetők távoltartják magukat attól az ideológiai küzdelemtől, amely ma világméretekben folyik, és most már olyan vetülete is van. hogy alig látunk vezetőket propagandistaként dolgozni, vagy pártiskolán részt venni, holott a szűklátókörűségtől, a prakticizmustól egyedül a friss, élénk ideológiai érdeklődés és tevékenység mentheti meg az embereket. Ezért amikor az 196-1 —1965. évad előkészítésén munkálkodunk, akkor nemcsak a szűken vett pártoktatásról beszélünk, hanem ideológiai munkánk egyik legnagyobb frontjáról: világnézetünk terjesztéséről, tanításáról. Ebben elsőrendű szerep illeti a kommunistákat, a termelőmunkában foglalkozó munkásokat, a kvalifikált értelmiséget és talán a legjelentősebben a társadalom minden vezető funkcionáriusát, akár gazdasági, társadalmi, államigazgatási teendőket lát el. E

bben meg is határoztuk a következő pártoktatási évad előkészítésének fő jellegzetességét: az előkésztés valamennyiünk feladata, nem szóban, hanem effektív tettekben is. Számítunk munkánkban a párttagságra, a politikánkat és eszménket támogató párton kívüli munkásokra, parasztokra, értelmiségiekre, számítunk vezető kádereinkre, mert a gazdasági kérdések megoldását és az ideológiai fronton folyó nehéz küzdelmet ők végzik. A kettőt együtt, mert ez jelenti a szocializmus megvalósításáért folyó küzdelem tevékenységét, helyesebben egységét. RUDAS LASZLÖNÍ. péotet 1964. iümus 12, DÉL-MAGYARORSZAG 3