Délmagyarország, 1964. június (54. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-12 / 136. szám

Tovább fokozható a búza termésátlaga Tanácskozás Szegeden Csongrád megye búzatermesztésének jövőjéről A Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságá­nak kezdeményezésére a me­gye búzatermesztésének hely­zetéről és jövőjéről tanács­koztak tegnap Szegeden, a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet központjá­ban. Városi és községi nép­frontbizottsági titkárok vet­tek részt a tanácskozáson, ahol megjelent Katona Sán­dor országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Csong­rád megyei bizottságának titkára is. Dr. Förgeteg Sán­dor, az intézet igazgatója megnyitó szavaiban ismertette a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet osztályainak tudo­mányos és gyakorlati mun­káját, amelyet eddig kifejtettek a nagyüzemi mezőgazdaság fejlesztésének érdekében. Ezt követően dr. Erdei Pé­ter, az intézet osztályvezető­je tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást megyénk búzatermesztéséről. Hangsú­lyozta, hogy ezt a termelési feladatot nem lehet elszige­telten vizsgálni, hanem összefüggésben kell tár­gyalni egyrészt az ország, másrészt a KGST tagálla­mok hasonló feladataival. A továbbiakban arról be­szélt dr. Erdei Péter, hogy minden ország saját lehető­ségeinek maximális kihasz­nálása mellett a KGST-be tartozó országok között célszerű lenne növelni a nemzetközi munkamegosz­tást is a gabona probléma megoldása végett. További gyors növekedést lehetne elérni azzal is, hogy valamennyi szocialista or­szág maximálisan fejlesztené — éghajlati viszonyai figye­lembevételével — a legelő­nyösebben fizető gabonafé­lék termelését. — Meggyőződésünk — hangoztatta az előadó —, hogy csupán a jelenleg köz­termesztésben levő gabona­fajtákkal és az agrotechni­kával el tudjuk érni országosan a hektáronkénti 21—22 métermázsás átlagot az eddiginél nagyobb befek­tetés nélkül. Az elmúlt három-négy év­hez viszonyítva az idei ter­méskilátások nagyon jók. A kedvező időjáráson kívül ez annak is tulajdonítható, hogy megfelelő volt a talajelőké­szítés, idejében történt a ve­tés, majd a növényápolás. Legfontosabb teendő most az aratásra és a tárolásra való alapos felkészülés. Csongrád megye búzater­melésének feladatairól a kö­vetkezőket mondotta dr. Er­dei Péter: — Célszerűnek tartjuk jö­vőre is a Bezosztája 1 vetés­területének érintetlenül ha­gyása mellett növelni a Fer­tődi 293-as fajta vetésterüle­tét, az egyéb külföldi fajták és a bánlcúti 1201-es fajta rovására. A Bezosztája 1 ve­tésterületének növelését azért nem tartjuk célszerű­nek, mert nincsenek meg a kellő termesztési feltételed. Tovább keli növelni az egy holdra jutó műtrágya mennyiséget. A harmadik tényező pedig az agrotechnika fokozottabb alkalmazása. Dr. Lelley János, tudomá­nyos főmunkatárs, a Dél-al­íöldi Mezőgazdasági Kísérle­ti Intézet kiszombori búza­nemesítő telepének vezetője az új búzafajták nemesítésé­ről tartott tájékoztatót. Hang­súlyozta, hogy a jelenleg köztermesztésben levő gabo­nafajták mellett a terméski­egyenlitő fajtákat kell kikí­sérletezni. Ezeknek ellenál­lóbbaknak kell lenniük a be­tegségekkel szemben, s az új fajták nagyobb termésre is serkenthetők. — Számíthatunk rá — mondotta —, hogy 5—6 év múlva Csongrád megyében is vetünk hibrid búzafajtát, sőt, a mi szélsőséges éghaj­latunk kedvezővé teszi majd ennek a fajtának a megho­nosítását. A kutatás egyelőre a jövőnek dolgozik, a jeleri' legi nemesítési munka vi szont az intenzív fajták to­vábbi terméseredményeinek megjavítását szorgalmazza. A nagy érdeklődéssel kí­sért tanácskozást üzemláto­gatás követte. A részvevők megtekintették az intézet öthalmi és kiszombori gaz­daságában folyó kísérleti munkát A szellem egészséges formálásáért Csodálatos színház IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIH Henrik Czyz lengyel karmester látogatása a szabadtérin (Somogyiné felv.) Henrik Czyz, a szabadtéri játékok egyik idei legjelentősebb produkciójának, Honeg­ger: Johanna a máglyán című drámai oratóriumának karmestere, rövid látogatásra Szegedre érkezett és a játékok vezetőinek társaságában tegnap délben megtekintette a színpadot és a nézőteret. Képünkön (balról jobbra) Tart János, Bakó József, Henrik Czyz és Papp Gyula. Tegnap délelőtt a szabadté­ri igazgatóságáról telefonál­tak a szerkesztőségbe. — Henrik Czyz van itt. Délelőtt tanácskozáson vesz részt utána a Dóm térre lá­togat Holnap már Pesten lesz. Mire a szabadtéri irodába értem, már javában tartott a megbeszélés. A játékok ve­zetői, Papp Gyula, a városi tanács vb elnökhelyettese, a fesztivál intéző bizottság el­nöke, Tari János, a játékok igazgatója, Bakó József mű­szaki vezető, Gács György, az idegenforgalmi hivatal ve­zetője és természetesen a lengyel vendég, Henrik Czyz már javában tárgyalt a pró­barendről. Henrik Czyz kezében kis naptár. Abba jegyez min­dent. A legjelentéktelenebb részletkérdések iránt is ér­deklődik. Az összeállított program nagyon szoros. Jú­lius 12-től. amikor a Johanna a máglyán bemutatóiának előkészítése megkezdődik, a karmesternek szinte már minden perce foglalt. Tari János meg is íegyá: — Gondolni kellene a ti­szai fürdésre is. — Majd a bemutató után — mondta a lengyel vendég. Henrik Czyz egyébként negyven éves. De jóval fia­talabbnak látszik. Alacsony, sovány férfi. A krakkói zene­művészeti főiskolán tanít és Varsóban lakik. Vezényelt már Franciaországban, Ang­liában, a Szovjetunióban, Csehszlovákiában és nálunk Magyarországon, Budapesten is. Honegger műveit nagyon szereti és nagyon sokszor di­rigálta. — A Johannát is? — Azt még soha — mond­ja. — Nemcsak a szabadtérin lesz újdonság tehát e mű, ha­nem ilyen tekintetben szá­momra is. Egyébként az ora­tórium az én legkedvesebb műfajom. A zenetörténet nagy oratóriumait már szinte mind vezényeltem. Mi a véleménye arról, hogy a Johanna előadásában ba­lettkar is közreműködik? — Szerintem ez a zenei színháznak egyik új lehető­sége, a tolmácsolás aj for­mája. Érdekes, modern meg­oldás. A megbeszélés után kiláto­gatunk a Dóm térre. A len­gyel karmester először látja a teret, a hatalmas színpadot, az óriási nézőteret, a templo­mot. Tari János mindent részletesen bemutat, elma­gyaráz. A vendéget valóság­gal lenyűgözik az óriási mé­retek. — Csodálatos színház ez — mondja a nézőtér legmaga­sabb pontján, ahonnan az egész teret látjuk. Elragad­tatása őszinte. — Egy ilyen hatalmas színháznak nagyon fontos feladatai vannak — folytalja tovább. — Az egy­szerű emberek nagy tömegei­hez viszi közel a művészet nagy alkotásait. Az ember azt hinné, hogy a mi korunk­ban csak a sport számára építenek ilyen hatalmas léte­sítményeket. Csodálatos, hogy ez az óriási szegedi létesít­mény a művészeté. Rendkí­vül nagy megtiszteltetés szá­momra. hogy közreműködhe­tek a szegedi szabadtéri mun­kájában. Ökrös Lászié H azánkban is két egymással össze­függő kérdés: a gazdaság­szervező munka es az ideoló­giai tevékenység. A kettőt egy­mástól elválasztani azért nem lehet, mert szerves egységet jelent, kifejezi azt az igényt, hogy a szocialista társadalomban az alapok lerakása után a szocializmus teljes megvalósítása, a gazdasági kérdések meg­oldásán múlik. De csak az esetben történ­het ez egészségesen, ha egyben a társa­dalom gondolkodásmódjában is messze­menő változások következnek be. Ezért az osztályharcnak e két alapkérdé­sét párt- és közéletünkben egyformán kel] ismerni, érteni és ennél fogva érvénye­síteni. Előfordul, hogy helyenként ezt az egységes szemléletet — amelynek megte­remtése egyébként igen nehéz — a napi gyakorlat megbontja, s ilyenkor a gaz­dasági kérdések megoldásában látnak a funkcionáriusok, vezetők, dolgozó embe­rek mindent, vagy pedig az ideológiai kér­dések tisztázásában, a marxista eszmék terjesztésében látják megoldottnak nap­jaink problémáját. Ennek a szellemi és a gyakorlati lecsa­pódását nagyon sok tény mutatja. Egye­bek között az is, hogy rendkívül nagy ér­deklődés nyilvánul meg szakkérdések, szakmai tanulás iránt, ami önmagában véve igen helyes. Szegeden emberek ezrei tanulnak különböző technikumokban, szaktanfolyamokon, szakmunkásképző tan­folyamokon, hogy tudásukkal gyarapítsák a szocialista gazdaságot. Másként, egysze­rűbben, jobban dolgoznak, alkotni vágyó erőt célszerűbben hasznosítják szocialista gazdaságunk gyarapoodásának érdekében. Ezt üdvözölni kell, és minden rendelke­zésre álló eszközzel tovább kell bővíteni. Bajt csak az okoz. ha ez egyoldalú vég­letbe csap át, és állami, társadalmi szer­veknél is jelentkezik az a tendenciózus felfogás, hogy a szakmai tanulás a „dolgok rendje* s az ideológiai, politikai érettség nem is olyan fontos. Ahol ilyen felfogás keletkezik, ott érthetően a szocialista tár­sadalmi rend világnézete — a marxizmus —leninizmus — nem kapja meg az őt megillető helyet. Pedig a szocializmus tel­jes megvalósításában ez éppen olyan alapkérdés, mint az előbbi. Figyelemreméltó ebből a szempontból a pártoktatás. Szegeden tizenhatezeren ta­nultak az elmúlt évben pártoktatásban és ez a szám mutatója és bizonyítéka annak-, hogy a funkcionáriusok, társadalmi akti­visták, tömegszervezetek vezetői jól értik e kettős feladatot: a gazdasági építőmunka és a tudatformálás összefüggő napi mun­kánkban realizálódó egységét. Az 1962— 63-as tanévben 13 000-en vettek részt az ideológiai képzésbe, a múlt évadban pedig mint látható — háromezerrel többen. Az is igaz. hogy nemcsak a párt tanfo­lyamain és iskoláin lehet tanulni, meg­érteni a marxista ideológiát, hanem egye­temeken. főiskolákon is. ahol rendszeres ideológiai képzés folvik. középiskoláinkban pedig marxista—leninista szellemben ké­szült tankönyvből tanulnak a diákok. M égis érdemes figyelmet szentelni annak, hogy a pártoktatáson belül az utóbbi időben csökkent a szer­vezett oktatás iránti érdeklődés. Holott ebben a keretben lehet megismerkedni olyan elméleti, világnézeti kérdésekkel, amelyek szüksegesek ahhoz, hogy valaki önmagáról, az általános műveltséggel járó bizonyítványt kiállíthassa. Azt hiszem, az semmiképpen sem szorul bizonyításra, hogy ma az általános műveltség szerves részét az ideológiai tájékozottság adja Nem mondhatja el magáról a vegyész vagy a fizikus sem, hogy művelt ember, ha nem képes világnézeti alapon megér­teni az országok, földrészek, a világ kü­lönböző tájain lezajló események össze­függéseit, éppen azért, mert nincs meg­felelő alapismerete ahhoz, hogy megértse. Ilyen embereknél és ilyen esetekben nem megoldás az, hogy különböző előadásos propaganda fórumokon vesznek részt, mert egy-egy előadássorozat nem ad kellő alapot a világnézeti ismeret megfelelő gyarapodásában. Ezért az előadásos pro­paganda irányában jelentkező eltolódást nem lehet egészségesnek tekinteni a szer­vezett, alaposabb propagandaformák lá­togatottságának a rovására. Jellegzetes tünet, hogy az utóbbi évek­ben a pártpropaganda iránti érdeklődés a párt-alapszervezetekben és tomegszer­vezetekben enyhe tendenciával jelentkező csökkenést mutat. Ez fejeződik ki abban is, hogy a párttagok aránya a párt poli­tikáját szívvel-lélekkel támogató párton­kívüliek felé tolódik, vagyis az oktatásban résztvevő pártonkívüliek száma erőtelje­sen gyarapszik, amíg a kommunisták szá­ma nem mutat ilyen ütemű fejlődést. Pártszervezeteink számára ez feltétlenül figyelembe veendő körülmény, s a követ­kező oktatási év munkájában — ha nem is gyökeres változással —, de feltétlen korrigálást igényel ez a jelenség. Hasonló­képpen bizonyos furcsaság jelentkezik: az utóbbi egy-két évben csökkent a pártpro­pagandaban a kétkezi munkás- és paraszt­hallgatók sza maranya. Ez aaért fontos, mert nagyüzemeink pártbizottságai és pártalapszervezetei ebben érintettek, vagyis mig teljes energiával küzdenek a szocializmus építésében jelentkező gazda­sági feladatok megoldásáért, nem minde­nütt fordítanak ugyanilyen energiát az ideológiai területre. Pedig nagyon jól kell tudniok, hogy kettő együtt jelenti a tel­jes sikert N em lehet ma már úgy elökészifeni a pártoktatási formákat, mint ezelőtt 5—6 évvel, vagy akár csau 1—2 esztendővel. Sokkal nagyobb tényező ez esetben az a nevelő tevékenység, amely­lyel biztosítják az oktatási formákra je­lentkezők számát, s az, hogy valóban a legalkalmasabb emberek kerüljenek a párt különböző oktatási formáira. Sehol sem készíthető elő adminisztratív módon a pártpropaganda. Csakis átgondolt terv­szerű szervező és körültekintő pedagógiai, agitatív munka alkalmas erre. Nem kam­pányfeladatról van tehát szó, amely egy­két napig tart, hanem a pártban a párt­oktatási év lezárásától az új évad meg­indulásáig, három hónapos előkészítő munkáról beszélünk. Azok a pártmunká­sok, akik jól értik a gazdasági építés megoldásának és az ideológiai front nagy munkájának szerves egységét, azok képe­sek arra, hogy megfelelő teret és időt szenteljenek a pártban az ideológiai te­vékenység alapos szervezeti és pedagógiai előkészítésének is. őszintén szólva egy-egy üziem pártmun­kájának értékét, gyakorlati jelentőségét az ideológiai kérdésekkel való foglalkozás is tükrözi, jelen esetben a pártpropaganda­tevékenység előkészítése és gyakorlati megoldása az adott üzemben, intézmény­ben. Gyakorlat, hogy a vezető funkcionáriu­sok nem vesznek részt a párt ideológiai tevékenységében, azzal a jelszóval, hogy leköti őket a gazda-sági élet. Senki nem akarja vitatni a beosztásukkal járó fele­lősséget, sok időt és energiát igénylő szak­munkájuk szinte alig mérhető fontosságát, de ők sem gondolhatják azt, hogy az egy­oldalúvá válás veszélyének így nincsenek kitéve. Egysíkú érdeklődési körük, egysíkú gazdasági szakemberré teszi őket, s erre sem a gazdasági életnek, sem maguknak személyesen nincs szükségük, hiszen min­den egyoldalúság ártalmas és veszedelmes is lehet egy bizonyos ponton túl. Ettől a veszélytől csak úgy óvhatják meg ma­gukat, ha olyan intenzitással és érdeklő­déssel fordulnak az ideológiai front felé, mint ahogyan évekkel ezelőtt tették. Nagyon időszerűnek tartom a Csongrád megyei pártbizottság határozata/t, amely­ben kötelezi a megye összes pártbizottsá­gainak vezető funcionáriusait arra. hogy propagandamnukát végezzenek, megfelelő szinten hirdessék a kor világnézetét, a marxizmust. Ez az állásfoglalás, megíté­lésem szerint, abból indul ki, hogy év­ezredek óta minden társadalomban (a ki­zsákmányoló társadalmakat is értem) — teljes energiával és erővel hirdették vi­lágnézetüket, s ezt valamirevaló funkcio­náriusnak nemcsak kőtelezővé tették, ha­nem elsőrendű alkalmassági bizonyítvány, nak tekintették. Az ideológia minden tár­sadalomban elsőrendű szerepet játszik. Százszorosan érvényes ez a mi világné­zetünkre, a munkásosztály ideológiájára, amely minden eddigivel szemben igazsá­gosabb. tisztességesebb társadalmi és gazdasági berendezkedés koreszméjének az alapját jelenti. Nem lehet egészségesnek tekinteni, ha különböző beosztású vezetők távoltartják magukat attól az ideológiai küzdelemtől, amely ma világméretekben folyik, és most már olyan vetülete is van. hogy alig látunk vezetőket propagandis­taként dolgozni, vagy pártiskolán részt venni, holott a szűklátókörűségtől, a prak­ticizmustól egyedül a friss, élénk ideoló­giai érdeklődés és tevékenység mentheti meg az embereket. Ezért amikor az 196-1 —1965. évad előkészítésén munkálkodunk, akkor nemcsak a szűken vett pártokta­tásról beszélünk, hanem ideológiai mun­kánk egyik legnagyobb frontjáról: világ­nézetünk terjesztéséről, tanításáról. Eb­ben elsőrendű szerep illeti a kommunis­tákat, a termelőmunkában foglalkozó munkásokat, a kvalifikált értelmiséget és talán a legjelentősebben a társadalom minden vezető funkcionáriusát, akár gaz­dasági, társadalmi, államigazgatási teen­dőket lát el. E bben meg is határoztuk a következő pártoktatási évad előkészítésének fő jellegzetességét: az előkésztés valamennyiünk feladata, nem szóban, ha­nem effektív tettekben is. Számítunk munkánkban a párttagságra, a politikánkat és eszménket támogató párton kívüli munkásokra, parasztokra, értelmiségiekre, számítunk vezető káde­reinkre, mert a gazdasági kérdések meg­oldását és az ideológiai fronton folyó ne­héz küzdelmet ők végzik. A kettőt együtt, mert ez jelenti a szocializmus megvaló­sításáért folyó küzdelem tevékenységét, helyesebben egységét. RUDAS LASZLÖNÍ. péotet 1964. iümus 12, DÉL-MAGYARORSZAG 3

Next

/
Thumbnails
Contents