Délmagyarország, 1964. június (54. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-11 / 135. szám

Ultimátum Dél-Afrikához Szerdán a szovjet fő­városban. a Moszkva fo­lyó partján, az Ukrajna Szálló közelében ünne­pélyesen leleplezték Tá­rás/. Sevcsenko ukrán ' tot, ho© A Biztonsági Tanács határozata Biztonsági Tanács ked- társai ellen folyó per meg- Brazília — tartózkodtak este jóváha©ta azt a szüntetésére és mindazok- szavazástól, í© tehát ti közös határozati javasla­költő szobrát. A szobor felállításának eszméjét még Lenin vetette fel. A belga kormány a közel­jövőben pilótákat és techni­kd-rkat küld Kongóba (Leo­poldvillr), hogy részt vegye- | nek a szabadságharcosok el­len indított büntető hadmű­veletekben — közli a Brüsz­szelben megjelenő Drapenu Ilouge. || Az algíri kikötő cso­magraktúrábnn szerdán bomba robbant. A rob­banás e© embert meg­ölt, hármat megsebesí­tett. Az algériai hírü©'­nökség szerint a bomba egy Marseilleből érke­zett francia hajóról szár­mazik. A ciklon, amely június 8-ról 9-re virradóra söpört végig az adriai partvidéken és Észak-Olaszországon, mint­egy kétmilliárd összegű anyagi kárt okozott. den marokkói és elefántcsontpar- nak a politikai foglyoknak a szabadonbocsátáséra, akiket az apartheiddal való szem­benállásukért tartóztattak le. Az indítvány ellen senki sem szavazott, négyen — szólítsa fel a Dél-afrikai Köztársaságot több, nem­régiben kiszabott halálos ítélet megváltoztatására, a Nelson Mandela és harcos- Államok, szerdán nyilatkozatban méltatta Hruscsov szov­jet miniszterelnök kü­szöbönállá norvégiai látogatásának jelentősé­gét. Mint az Arbeiden Dladetban megjelent határozat hangsúlyozza, a szovjet kormányfő lá­togatása a hidegháboni megszüntetésére irányu­ló törekvések eredmé­nye. A Svéd Szociáldemokrata Párt LXXV. pártkongresz­v/usán ismét Tage Erlander miniszterelnököt választotta meg a párt elnökévé. Látszatengedmények a berlini tárgyalásokon Folytatódnak as utazási engedélyekről szóló megbeszélések Csaknem hathetes szünet bonni „hozzájárulás" tulaj­után, április.29-e óta először donképpen nem más, mint a szerdán ismét találkozott egy- tárgyalások további megtor­mással Erich Wendt állam- pedózására irányuló szándék titkár és Horst Korber szená- burkolt megnyilvánulási for­tusi tanácsos, ho© folytassa mája. a berlini utazási engedélyek- Ma látszólagos engedé­ról az év elején megkezdett kenységre elsősorban az kényszerítette a bonni kor­mányköröket, ho© Willy Brandt amerikai tár©alásai során nyilvánvalóvá vált, a washingtoni Fehér Ház is jó néven venné, ha a decemberi berlini megállapodás után ntost újabb e©ezményt köt­ködjenek közre az angedé- nének, amelynek értelmében lyek igénylésénél és kiadása- nyugat-berlini polgárok is­nál. 2. A jövőben az igénylő mét felkereshetnék az NDK lapokon . ne szerepéljen a fővárosában élő rokonaikat. „Német Demokratikus Köz- Erhard tehát mostani ameri­társaság" megjelölés és a le- kai útja során nem akar üres endő je©zőkönyvből is tö- kézzel érkezni Washingtonba, röljék azt a decemberi egyez- s más irányú követeléseinek ményben szereplő megfogal- makacs fenntartásával e©­mazást, ho© a je©zőkönyv idejűleg a berlini tárgy alá­aláírása Német Demokra- sok, tayább folytatására vo­,., . • , , natkozó látszatengedménnyel tikus Köztársaság kormánya- lgyekszik kedve-,őbbé tenni nak megbízásából" történik, washingtoni megbeszélései­Ezek után világos, ho© a nek légkörét. (MTI) a javaslat megkapta az el­fogadásához szükséges mi­nimális hét helyeslő sza­vazatot. Emlékezetes, ho© a Biz­tonsági Tanács és maga az Na©-Britannia, az Egyesült ENSZ-közgyúlés is korábban Franciaország és már hasonló módon foglalt állást, a Dél-afrikai Köztár­saság azonban azt állította, hogy a Dél-Afrikában folyó pe­rek kívül esnek az ENSZ hatáskörén. A Biztonsági Tanács szer­dán ma©ar idő szerint 20 órakor folytatta a vitát 58 ázsiai és afrikai országnak arról a követeléséről, hogy gazdasági és kereskedelmi bojkottal kényszerítsék a Werwoerd-kormányt apart­heid politikájának feladásá­ra. tár©alásokat A bonni ultrák most a kö­vetkező kívánságlistával áll­tak elő: 1. nem szabad bele­A Norvég Munkásvárt e©ezni a decemberi megálla­l>adásnak abba a pontjába, ho© az NDK alkalmazottai nyugat-berlini területen mű­Walter Ulbricht visszatért Moszkvába Walter Ulbricht, az NDK Államtanácsának elnöke, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára és kísérete szibériai körútjának befejeztével szerdán repülőgépen visszatért Moszkvába. Vele utazott Andrej Kirilenko, az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja is. A repülőtéren a német vendégeket Anasztasz Mikojan és más szovjet vezetők fogadták. (MTI) Görög—amerikai tárgyalások Ciprusról George Ball, az E©esült Államok külü©miniszter-he­lyettese Genfből Johnson el­nök utasí tasara szerdán Athénba repült, ho© sürgős tár©alásokat folytasson a görög kormánnyal a ciprusi válságról. Ezt követően An­karába utazik és a török kor­mánnyal is tárgyal, majd Még két hét ... Az amerikai szenátus megszavazta a klotürt Ball felszólalása megütközést keltelt Genfben • A tizenkettedik hete folyó A kameruni miniszter hang­kereskedelmi és fejlesztési súlyozta, ho© bár nem vol­világértekezlet teljes ülése tak sohasem olyan illúzióik, a konkrét tárgyalások so­rán nem követték megfe­lelő tettek. szerdán megkezdte a küldöttségve­zetök nyilatkozatainak meghallgatását. A küldöttek a legna©obb érdeklődéssel George Ball amerikai külü©miniszter- szavait helyettes napokkal előbb be­harangozott felszólalását vár­ták. Nagy megütközést kel­tett azonban a konferencia küldöttei, 'mindenekelőtt a fejlődő országok képviselői körében, ho© az amerikai külügyminiszter-helyettes alig néhány mondatos fel­szólalásában csak azt je­'entettc ki, javasolja, hogy i hátralevő időt a küldött­ségek használják fel meg­* -szított munkával meg­egyezés elérésére. A tel.ies ülés vitájában első­ként felszólaló Arialdo Banfl olasz külü©minlszter-helyet­tes javasolta, ho© azokban a kérdésekben, amelyekben most itt nem tudnak meg­e©ezésre jutni, folytassák a vitát az ENSZ közgyűlésében és az ENSZ más szervezetei­ben. Kifejezte azt n vélemé­nyét ls, ho© a kelet—nyugati feszültség csökkenése fontos tényező lehet a fejlődő or­szágok problémáinak megol­dásában. Malaysia és Dél­Vietnam képviselőjének fel­szólalása után Izrael képvi­selője azt bizonygatta, hogy országa nemcsak átmeneti­leg, hanem tartósan Is támogatni -gyekszik szavazataival a hetvenötök csoportját. Victor Kanga kameruni gazdaságii©! miniszter, aki a fejlődő országok részéről kiküldött négy főnyi tár©aló csoport egyik tagja, felszóla­lásában hangoztatta: kormá­nya véleménye szerint a konferencia pozitív eredmé­nye, ho© a fejlődő orszá­gok képviselői alaó Ízben ülhettek le egyenrangú tárgyalópart­nerként gazdasági kérdésekben a fej­lett országokkal. U©ancsak pozitív tényként értékelte a három világrész hetvenöt fójlődő országának a konfe­rencián kialakult egységét hogy ez a konferencia cso- A Vatikán és Ausztrália kül­dákra képes, a fejlődő orszá- döttének felszólalása után a gok népei körében mégis konferencia elfogadta a csalódást keltett, ho© a fej- pénzügyi kérkésekkel foglal­lett (értsd: tőkés) országok kazó 3. számú bizottság utol­képvlselőlnek a konferencia só ajánlásait is. Az értekezlet kezdetén elhangzott szép csütörtökön folytatja teljes ülését. (MTI) Szerdán délelőtt a polgár­jogi törvényjavaslat vitájá­nak 75. ülésén a szenátus 71:29 arányban megszavazta a klotürt, s ezzel megaka­dályozta a déli szenátorok további obstrukcióját a tör­vényjavaslat ellen. A szavazáson mind a száz szenátor részt vett, ami azt jelentette, ho© 67 szavazat elegendő lett volna a klo­tür kimondásához. A klotür alkalmazása mellett ne©­venné© demokrata és hu­szonhét republikánus sze­nátor szavazott Goldwater, a republikánusok valószínű elnökjelöltje a klotür ellen szavazott és ezzel lényegé­ben elkötelezte magát a né­gerek e©enjogusítása ellen. A szavazás eredménye azt jelenti, he© mostantól kezdve minden szenátornak csak e© óra hosszat van joga beszélni az egész tör­vényjavaslattal kapcsolat­ban. Ezenkívül külön szava­zásokat tartanak a benyúj­tott mintegy 550 módosítás felett. Humphrey szenátor­nak, a törvényjavaslat vita­vezetőjének számítása sze­rint az eljárás most már legfeljebb két hetet vehet igénybe, s utána sor kerül a végleges érdemben! sza­vazásra. Megfi©elők ezután már nem tartják kétségesnek, ho© a polgárjogi törvény­javaslat keresztülme© a szenátuson. csütörtökön visszatér Wa­shingtonba, ho© küldetési­nek eredményéről tájékozta* sa Johnson elnököt. Amerikai források szerint — mint az AP tudósítója ír­ja — Ball mostani útjára a/. athéni kormány kezdeménye­zésére került sor. A görögü ket ugyanis aggasztja a tö­rök hadsereg mozgósítása, s ezért Görögország kéréssel fordult az amerikai kor­mányhoz, ho© haladéktala­nul küldjön Athénba egy ma­gas rangú amerikai tisztvise­lőt. A török külügyminisztéri um szóvivője szerdán cáfolta a ciprusi kormánynak azt az állítását, ho© Törökország katonai intervenciót szándé­kozik végrehajtani a szige­ten. Új adatok várhatók a Kennedy-gyilkosságról Londonba érkezett Mark Lane amerikai ü©véd, an­nak a bizottságnak elnöke, amely a Kennedy-©ilkos­ságra akart fényt deríteni. Az újságíróknak elmondot­ta, ho© csütörtökön a nyil­vánosság elé tár néhány új adatot az Oswald-ügyre vo­natkozólag. Lane azt han­goztatta, hogy a rendelke­zésére álló tények szerint Oswald nem lehetett Ken­nedy elnök ©ilkosa, nem volt a bűntettre semmilyen indító oka. Kijelentette, ho© azért kívánja London­ban nyilvánosságra hozni leleplezéseit, mert az ame­rikai sajtó kizárólag a hi­vatalos verziót: Oswald bű­nösségét tálalja. Washingtonban a Warren főbíró vezette vizsgáló bi­zottság amerikai külképvise­lőket hallgatott ki az Os­wald-üggyel kapcsolatban. Az AP jelentése szerint a külü©minisztériumi tisztvi­selők között szerdán Dean Rusk külügyminiszter is ta­núvallomást tesz. Dallasban munkába állt Oswald gyilkosának, Jack Rubynak sorrendben immár ötödik ü©védje: Clayton Fowler, a dallasi bűnügyi jogászok szövetségének el­nöke. A 43' éves Fowlert a Ruby család bízta meg a képviseletlel. A sikerekben gazdag védőügyvéd azt a feltételt támasztotta, ho©' sem Ruby családja, sem más jogászok nem avatkozhatnak be a dolgába. Fowler per-újrafelvételért harcoL Sümegi Endre: A viharos Skandinávia /. A vikingek öröksége A látnrratÁ Norvégiában már az első na­IdlUgdlU ^ bizonyosan találkozik a büszke emlékezéssel, a bátor viking hajósok hőstetteiről, kalandjairól, akik elsőnek jutottak el Amerika' partjaira. I© történt velem is. "Lá­togasson el Bigdoyba, ott láthatja a viking­hajókat, a Kon-Tikl expedíció pontos történeté­ről értesülhet, megtekintheti Amundsen ottho­nát és még sok más érdekességet*. A városházától kedves kis hajójárat viszi el az érdeklődőt körülbelül fél óra alatt Bigdoyba. A vikinghajókat nem is olyan régen találták meg az Osló-fjordban, egészen közel a fővá­roshoz. A járművek meglepően ép állapotban kerültek a tenger mélyéről a felszínre, köztük a legna©obb, a Gok-stad, mely a tudósok sze­rint valamelyik törzsfőnöké lehetett. A szakér­tők azt is megállapították, ho© sok száz évvel ezelőtt az építők szinte bámulatos ügyességgel konstruálták meg a hajót, ú©, ho© dacolhatott a világtengerek pusztító viharaival. A másik, a Tune, valamivel keskenyebb és kisebb, ezt va­lószínűleg csak a közeli tengereken használták. A legszebb viszont a harmadik, az Gseberg, itt a berendezési tárgyakból még azt is megálla­pították, ho© tulajdonosa nő volt. Valószínűleg Asa királynő. Volt itt minden, ami e© hosz­szabb utazáshoz szükséges. Viszonylag kényel­mes hálóhelyek, e© konyha, az i. e. IX. szá­zad használati eszközeivel. A hajó orrát a ko­rabeli szobrászok látták el művészi alkotásaik­kal és a kép annyira megkapó, ho© a látogató előtt szinte megelevenedik a régmúlt kor, ami­kor a viking hajósok útnak indultak a távoli földrészek felé. Persze, technikai, tudományos felszerelésről szó sem lehetett. A tengerészek néha hónapokig nem tudták, ho© merre jár­nak. De mindig bizonyosan visszataláltak ha­zájukba. vxTratir(17/r állomásom a Kon-Tikl múzeum •UUVeiüCóU volt Itt látható e© norvég tu­dós, Thor Heyerdahl tutaja, mellyel öt társá­val e©ütt több mint 5000 mérföldet tett meg Perutól Polinéziáig. A na© kajand lényegileg egy tudományos elmélet alátámasztásául szol­gált. Heyerdahl 1946-ban kifejtette, ho© Dél­Amerikai történelem előtti kulturált népei az akkori tengeri közlekedési eszközökön eljuthat­tak Polinéziába. Tudományos körökben ezt az elméletet nem fogadták el. Heyerdahl ezek után bizonyított. Felépítette a tutajt, melyhez Ecua­dor őserdejéből használt fatörzseket. Nem vit­tek magukkal semmi mást. mint ami már az inkák idején használati eszközként szolgálhatott. És százé© nap alatt szerencsésen célhoz értek... Igen, ennék az országnak a történelme szo­rosan kapcsolódik a tengerhez, a na© óceá­nokhoz. Hosszú évszázadokon át küzdöttek a viharokkal, a kis hajókból egyre nagyobbak let­tek, míg korunkban kiépült a nagy norvég ke­reskedelmi flotta, immár harmadik a világon. De az út nehéz és viszontagságos volt. Hábo­rúk, csaták, belső küzdelmek jelentették az e©es mérföldköveket. És most ugorjuk át a sok száz évet, s emlékezzünk meg röviden arról a viharról, amikor a második világháborúban a legveszélyesebb kalózok, a náci hódítók vetették meg a lábúkat Norvégiában. Az ország politikusai közül sokan előre lát­ták a tragédiát. A vezérkar, a hadsereg irányí­tói azonban na©részt azt az irreális tételt han­goztatták, hogy nincs ok aggodalomra. Pedig sok tennivaló lett volna, hiszen a haditengerészet­nek 2100 mérföld hosszúságú határvonalat kel­lett védenie. Az események villám©orsan kö­vették e©mást. A fasiszta flotta félvonult, partra szálltak Bergenben, Stavangerben, Tron­heimben és Kristianstandban. A harc egyenlőt­len volt. A kiöregedett Olav Trygvason hadi­hajó még elsüllyesztett e© német szállítóhajót, és súlyosan megrongálta az Emden cirkálót. A norvég légierő kétségbeesetten próbálkozott, de mindez nem tartott sokáig. A nácik hamarosan ott masíroztak Osló főutcáján és megkezdődött a második fejezet. Felbukkant a hírhedt név: Vidkun Quisling, aki hosszú éveken át kulcspozíciót foglalt el a hadseregben. (Némi ma©arázat az ön©ilkos el­méletre, ho© "nincs ok aggodalomra*.) Később az is bizonyossá vált, hogy Narviknál Quisling barátja, Konrád Sundlo a nácik kezére dolgo­zott. Az árulók most i©ekeztek "méltó* jutal­mukat elnyerni. A fasiszták Quislinget ruház­ták fel minden hatalommal, formálisan 6 lett a miniszterelnök, és a ©ilkosok munkához lát­tak. A norvég munkások 1941-ben sztrájkba léptek. Ezt használták fel ürü©ként, felállítot­ták a koncentrációs táborokat, majd innen, mint aho© akkor Európa sok más porig súj­tott országából is. elindultak a vonatok a szo­morú szállítmányokkal Németország felé. Cnlrnio- fnrfntt amí® a sötétségre felvir­DU&dlg Idl LUII, radt a hajnal. Ma már a későbbi események a világon mindenütt isme­retesek. De a tanulságok még nem mindenki előtt világosak. A második világháború után Norvégiában sok mindent kellett újjáépíteni. Hiszen ahol a nácik jártak, rablás és romok ta­núsították, kik voltak a látogatók. Az újjáépítés viszonylag ©ors ós sikeres volt. Politikai síkon azonban a fejlődés korántsem e©értelmű. Fel­merültek a na© problémák: milyen legyen a jövőben a skandináv országok közötti együtt­működés? Hamarosan feltűnt a nemzetközi po­litikai síkon az Atlanti paktum vésztjósló szer­vezete. A norvég gazdasági nehézségekre u©an­akkor felfigyeltek az E©esült Államokban is, és ezzel e©idejűleg egyre éle-sebben vetődtek fel a politikai követelések. A Fehér Ház részéről a legfontosabb igény az volt, ho© Norvégia csat­lakozzék a NATO-hoz. E© amerikai szakíró, O. B. Grimley ezt úgy határozta meg, "számukra teljesen világos, hogv az E©esült Államok és a skandináv országok között minél szorosabb kapcsolatot kel] kiépí­teni. Ez természetesen vonatkozik Norvégiára is. Nemigen érdemes abból titkot csinálni, hogv ennek a kérdésnek megvan a gazdasági háttere, de talán még ennél is jelentősebb a stratégiai szempont. S ha ez így volt néhány évvel ez­előtt, akkor most az Észak-atlanti paktum ki­építése és továbbfejlesztése még sokkal ége­tőbbé teszi ezt a feladatot. Lényegileg arról van szó, ho©' az északi frontszakaszt akarjuk erő­síteni. Hogy Norvégia ezen a vonalon milyen szerepet vállal, az semmiképpen sem skandináv vogy norvég probléma. Ezt ilyen vagy amolyan formában Oslóban is meg kell érteni*. amerikai katonai ez alkalommal megállapításait főleg belső, amerikai haszná­latra szögezte le. Az általa megjelölt vonalat azonban amerikai politikusok és katonák ese­tenként finomabb módszerek alkalmazásával, de töretlenül követték. Ennek az irányzatnak pedig mindenképpen negatív kihatása van Norvégia fejlődésére. A súlyos és bonyolult problémáról még lesz szó a későbbiek során. 'Folytatjuk) Nem kétséges, 2 DÉL-MAGYARORSZÁG Csütörtök. 1964. június 11.

Next

/
Thumbnails
Contents