Délmagyarország, 1964. március (54. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-15 / 63. szám

A proletár­forradalom szegeden tfjzegedre március ?2-én ért el a proletárforradalom híre. Az új hatalom — támaszkodva a munkásta­nács erejére — végrehajtotta a szükséges személyi és szer­vezeti változtatásokat, és lelkesen munkához látott. A pro­letárdiktatúra sodró, boldog mámorában senki sem vette észre, hogy a francia imperialista hatalom jelenlevő kato­nai egységeiben már benne rejlik a szomorú közeljövő. Pe­dig egy intő jel már az első napon figyelmeztethetett volna. A proletárdiktatúra kikiáltását a vezetők és a tömegek egyaránt úgy értelmezték, hogy a francia imperialistáknak többé semmi keresnivalójuk nincs a városban. Neuberger Frigyes, aki a proletárdiktatúra után is a város katonai i parancsnoka maradt, még március 22-én elfogató parancsot adott ki a francia tisztek ellen; március 23-án levélben szólította föl a francia városparancsnokot csapatainak Sze­gedről való kivonására. Még 22-én kommunista katonák és a munkások fegyveres osztagai akciókba kezdtek a francia csapatok ellen. Lefegyverezték a rókusi állomás őrségét, de • az orosz misszió fogságban levő tagjainak a Csillagbörtön­ből való kiszabadítása már nem járt sikerrel, sőt a francia géppuskatűz újabb áldozatot követelt: Fogas Imréné Ba­logh Etelt március 25-én a szegedi munkásság mint a dik­tatúra első mártírját ünnepélyesen temette el. Az ő kopor­sójánál is Hollós mondotta a gyászbeszédet. Az eset azon­ban már rádöbbenthette volna a direktóriumot, hogy a franciák jelenléte csak korlátozott lehetőségeket ad a pro­, letárdiktatúra funkcióinak telje- n., r „ , , fűtésére. A már- Péter Laszlo: cius 22-i magyar— francia összecsa­pás már előreve­tette az öt nappal később békövetke­zendők árnyékát. Március 23-án érkezett a város­ba Betrix ezredes, az újonnan kine­vezett francia vá­roskormányzó és megkezdte tevé­kenységét. Ö maga radikális párti volt, de tevékenysé­gét nem annyira egyéni meggyőződése, mint inkább a fran­cia kormány mindenkori politikai vonala szabta meg. A francia csapatokat napok alatt megerősítették a város­ban, s közben Betrix naponta újabb tárgyalásokat kezde­ményezett a direktóriummal, hogy rávegye a hatalomnak á polgári vezetők kezébe való visszaadására. Neuberger Fri­gyest elfogatta, majd kitiltotta a városból. Ezután március 26-án átadta a direktóriumnak nyolc pontból álló ultimá­tumát Ebben 2500 puska és 15 gépfegyver átadását köve­telte; csupán 1300 főnyi magyar katonaságot engedélyezett; minden fegyveres csoportosulást szétveréssel, egyedül menő fegyveres katonát agyonlövéssel fenyegetett; fegyvertelen gyűléseket utcákon, tereken engedélyhez kötött; a röpiratok terjesztőinek letartóztatását helyezte kilátásba, s megtil­totta a francia csapatmozdulatok ellenőrzését. A direktó­rium a MÁV üzletvezetőség távíróján kapcsolatba került a hadügyi népbiztossággal és miután Szántó Béla helyettes népbiztostól azt az utasítást kapta, hogy a fegyvereket meg kell menteni a Vörös Hadsereg számára, azonnal vagonba rakták a föllelhető összes hadianyagot, fegyvereket, kato­naruhákat s bar a franciák kémeik jelentése alapján raj­tuk ütöttek, kocsikkal a megmentett hadianyag egy részét sikerült eljuttatnlok Szeged-Felsőtanyára. Ugyanakkor a direktórium a forradalmi intéző bizottság elé tárta a hely­zetet, s mivel egyrészt tudta, hogy a történtek után a fran­ciák megtorlásától tartania kell, továbbá, hogy a városban a tanácsköztársaság kormányának rendelkezéseit csak kor­látozva tudja végrehajtani, úgy döntött, hogy eltávozik a városból. Március 27-én hajnalban a direktórium, a forra­dalmi intéző bizottság számos tagja, és sok munkás és ka­tona — Gaál Endre számítása szerint mintegy ezer ember — elhagyta a várost. Előbb Kiskunfélegyházán, majd áp­rilis 16-tól a proletárdiktatúra bukásáig Szeged-Felsőta­nyán (a mai Balástyán) a Kistelek alá nyúló szegedi tanya­világ franciák által meg nem szállott részéből Szeged-Kül­véros néven megalakított közigazgatási egység hatóságaként működött. Nem tisztázott még, hogy a Szegeden maradiakból álló ún. második direktóriumot — tagjai Ábrahám Mátyás, Lencz Géza és Olejnyik József voltak — az eltávozott for­radalmi bizottság bííta-e meg — mint Tonelli mondja —, vagy önmaguktól alakult, mint Gaál Endre megfogalmazása sejteti, vagy pedig — amint az egyetlen élő tagja, Lencz Géza kéziratos emlékezéseiben vallja — a munkástanács városban maradt tagjai választották még. Mindenesetre Lencz elmondja, hogy még 27-én délelőtt értük küldte Betrix ezredes tolmácsát, Tarján József főhadnagyot, majd amikor megjelentek nála. előttük — és a szintén jelenlevő Tabódy Zsolt előtt — kijelentette, hogy neki Párizsból pa­rancsa van a március 21-e előtti helyzet visszaállítására. Ha tehát az új direktórium nem hajlandó neki ebben se­gíteni, akkor átveszi a közigazgatást, elvágja a város vasút­és telefonvonalát, és elszakítja Szegedet az ország többi részétől. Lenczék nem voltak hajlandók. Ezután kérette Betrix magához a város március 21-e előtti vezetőit. Dett­rét, Somogyit és Temesváry Géza helyettes rendőrfőkapi­tányt. Hogy itt mi történt, azt nem tudjuk; tény, hogy Dettréék — ha a munkástanács is beleegyezik — vállalták a város vezetését. A munkástanács aznaD esti ülésén Dettre többek között ezeket mondotta: „Újból kijelentem, amit a belügyi népbiztos élvtársnak is megüzentem, hogy csak: akkor vállalkozom, ha a munkásság bízik bennem, mert csak ez esetben tudom a munkásság erejével győze­lemre juttatni a munkásság igazságát. Öriási felelőséggel tartozom a franciáknak, a város népének, a proletariátus­nak és a történelemnek. De nem vállalhatok felelősséget életemmel és presztízsemmel, ha nincs önálló cselekvési jo­gom, mert nem bíznak bennem. A helyzet az, hogy válasz­tanom kell a proletárdiktatúra vagy a francia diktatúra közt. Mi hárman fogadjuk, hogy megmentjük a proletár­diktatúrából, ami megmenthető. Ha mi erre nem vállalkoz­hatunk, akkor következik a francia diktatúra ... Lehet, hogy lesznek olyan intézkedéseink, amelyek nem jelentik majd a kormányzótanács rendelkezésének 100 százalékos beteljesülését, ennek azonban nem az lesz a magyarázata, hogy engedményeket teszünk a burzsoáziának, hanem az a belátás, hogy nem vagyunk a magunk urai." A munkásta­nács Mindenkihez! címmel proklamációt fogalmazott, me­lyet a másnapi, március 28-1 lapok közöltek: „A proletár­diktatúra — mondja a munkástanács fölhívása — az egész országban és Szegeden is továbbra teljes érvényben ma­rad. (Folytatjuk.) • A Tanácsköztársaság felkiáltásának 45. évfordulója alkalmá­ból folytatásokban közöljük a szerző „Juhász Gyula a forradal­makban" című. megjelenés előtí álló könyvének azt a részletét amely a proletárforradalom sokat vitatott sajátos szegedi kérdé­seivel és korszakával kapcsolatban új kutatások eredményeit közli. A történelmi események teljes rekonstruálása és meg­nyugtató értékelése még sok kortársi vallomást és történet­írói kutatómunkát tesz szükségessé. Ehhez kívánunk hozzájárul­ni cikksorozatunkkal is. i Visszapillantás a Lipcsei Vásárra Jövöre lesz 800 éves a Lip­csei Vásár. Amikor a drez­da—lipcsei betonúton robo­gott velünk a kényelmes, kor­szerű Ikarusz, azokra a sze­szuperfoszfát! A másik cso­dának tekinteném a világon talán a legnagyobb teljesít­ményű sínen mozgó NDK 1000 emelődarut, amely „ját­gedi honfitársaimra gondol- Szi könnyedséggel* emel ki tam, akik a lipcsei archívu- és be egész hidakat vagy mok szerint már századokkal hídalkatrészeket! előbb felkeresték áruikkal a Egyébként a kiállító válla- ház tetején a villanyújságot Lipcsei Vásárt. Azonban tes- latoknak majdnem a fele ka- „...Az idei Lipcsei Vásár kö­sék összehasonlítani az ak- pitaíista. Sok osztrák (pl. zönsége nyomotthangulatú, kori hosszú heteken át tartó Vereinigte Stahlwerke) angol csendes — írja egy nyugat mosra várakozva sokan let­tünk figyelmesek arra, hogy egy parányi park néhány fá­ján az autók, buszok zaját, a villamosok csilingelését fe­lülmúlva éktelen lármával egy verébhad csiripelt... A várakozók olvassák az egyik utazást a maival!. Nagy tömeg az Utaruszok körűi A technika kiállításán örömmel láttam a nagy tö­meget a legújabb Ikarusz (311,556) buszok körül. Nagy érdeklődést váltott ki a Cse­pel D 344. sz. teherautó, amely 120 ezer kilométer utat tett meg és ebből 20 ezer kilométert afrikai, nagy­részt sivatagos úton! Ikaro­szaink, az erős verseny el­lenére, változatlanul keres­letnek és népszerűségnek örvendenek külföldön. (pl. Company of Wales Limi- német lap.* Lipcsei kiejtés­ted) francia, svéd, dán válla­latok képviseltették magu­kat Százezer vendég — lakásokban sel szólal meg mellettem va­laki: „Quatsch, hiszen még a verebek ls éktelen zajjal csapnak vásárt az idei Lip­csei Vásáron!* Patik István Bulgária kereskedelméről A bolgár kereskedelmi hálózatban 1962 végén 25 848 üzlet működött. Ebből 9785 élelmiszert, 1785 zöldséget és %/ümölcsót árusított. A ve­gyes üzletek száma 5568, a kioszkok száma 2318 volt, stb. Az országban 1000 la­kosra 3,21 különféle üzlet jut (1,1 élelmiszerüzlet, 1,1 ipar­cikkeket árusító üzlet, 0,2 zöldségbolt 0,7 vegyeskeres­kedés). Egy eladóra 310 vevő jut A kereskedelmi hálózat évente 500—600 üzlettel bő­vül. Főleg az önkiszolgáló boltok száma növekszik. Pél­dái 1960 végén 157, 1962 vé­gén pedig már 8470 önkiszol­gáló bolt működött. Számuk jelenleg 9000 körül mozog. A forgalom mintegy 50 szá­zaléka jut az önkiszolgáló boltokra. Az idei vásár nemcsak ki­állítás, nemcsak gazdasági értekezlet, hanem a Kelet és Nyugat közti szívélyes, ba­rátságos légkörű vélemény­csere is volt, amely életünk minden fontos, politikai, gaz­dasági, kulturális területét átfogta. A lipcsei lakosok egyéb­. „ , ként százezer férőhelyet bo­Nagy tömegben „nezeget- csátottek a vásári vendégek rendelkezésére saját lakása­ikban! Ha ezt a példát mi szege­diek magyaros vendégszere­tetünkkel követjük az ünne­pi játékok idején, aligha lesz komoly probléma az el­szállásolással! Én is egy ilyen családnál kaptam szállást, ahol a családfőnek, egyszerű munkásembernek, igen éles vevő kamera elé állva magát és érdekes vöeménye volt a láthatta a ° nyugat-berhni-NDK targya­ték magukat* a látogatók magyar gyártmányú ipari televízió adásban. A vasúton és egyéb nagy üzemekben a diszpécser szolgálatot telje­sítő műszerek és szakembe­rek nagyszerű segítője ez a televízió, amely 2 kilométe­res körzetben használható. Minden látogató meggyőződ­het a készülék kiváló mű­ködéséről azáltal, hogy a fel­iások megszakadásáról cs annak okairól. A karácsonyi egyezség nagyon rossz pro­pagandát csinált Bonnak — mondta. A „borzalmas életet élő, éhező zónabellek« láthatja a képernyőn. A legnagyobb technikai csodák Ha mégkérdeznék tőlem, ww hogy mi volt a kiállítás új- ugyanis lözel 1,5 mÍÍliVnjm­donságat kozt a ket legna- gat-berlinit láttak vendégül, gyobb technikai csoda, akkor akik nemcsak ettek, hanem szerintem az egyik a telje- jól is laktek többször az sen automatizalt szovjet szu- „éhező zónában-" és ezt el is perfoszfatgyár lenne! Itt az mesélték visszatértük utón! ember fizikai munkájára Nagy pofon volt Bonnak az csak annyiban van szükség, K hogy az engedélyeket ki­hogy a gyártási folyamat ele- állító 250 postaalkalmazott jéhez a szükséges nyersanya- egyt61 egyig viS52atéPt Nyu_ ogt oda-, es a folyamat vé- gat-Berlinből! gén a kesz termeket elszál­lítsa. Közben csak a gépek munkáját ellenőrző műszere­ket kell figyelni! Teljesítő- Késő esténként a lipcsei képesség: évi százezer tonna főpályaudvar előtt a villa­Pályázati felhívás a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemre Az MSZMP Csongrád me- tatását engedélyező orvosi gyei Bizottsága az 1964/65-ös igazolással rendelkeznek, tanévre felvételi pályázatot — a szakosított tanfolyam hirdet a Marxizmus—Leni- hallgatói lehetnek, akik a nizmus Esti Egyetem követ- fenti feltételekkel rendelkezr kező tagozataira: nek és sikeres felvételi vizs­I Hároméves tagozat, II. tettek. Kétéves szakosított tagozat, A felvételi vizsga anyaga: III. Üzemgazdaságtan ipari tagozat, IV. Kétéves művész­tagozat. í. Hároméves tagozat. Cél­ja, hogy párt-, állami és tö­megszervezeti funkcionáríu- g0Mtra célja> hogy üzem_ Ula gazdaságtani és általános A választott szakágnak megfelelő hároméves tagozati tananyag. III. Kétéves üzemgazda­ságtan. Jelentkezni lehet: iparita­sok, propagandisták, mányos kutatók orvosok, ^t^Tirdésekben feísófo­A verebek lármája műszakiak agr^srakembe- ismereteket nyüjtson gaz_ rek, Jogászok pedagógusok müszaki vezetőknek, marxista-leninista ok- val(^nint azoknak, akiknek stb. aawrrjsssf s srrjaarjsö „„Uzemgazdaságtanra jelent­kezők írásbeli vizsgát is tesz­nek, a többi felvételi feltétel azonos a szakosított tagoza­ton előírt feltételekkel. Az üzemgazdaságtan ki­helyezett tagozata az új tan­a második évben politikai gazdaságtant, a harmadik évben a magyar és nemzet­közi munkásmozgalom tör­ténetét tanulmányozzák. A tantárgyakból féléven­ként vizsgáznak, a tanulmá­Folyóirat az oktató-nevelő munka színvonalának emeléséért MÓDSZERTANI közlemé­nyek címmel 4. évfolyamá­ba lépett a Szegedi Tanár­képző Főiskola Szakszerve­zeti Bizottságának gondozá­sában megjelenő folyóirat. Az általános iskolai oktató nevelő folyóirat. Az általá­nos iskolai oktató-nevelő munka színvonalának eme­léséhez kíván segítséget nyújtani e módszertani lap. Elindítása 1961-ben azokkal a feladatokkal függött össze, melyeket az általános isko­lai reform során a pedagó­gusoknak meg kell oldaniuk. A reformtörekvések, me­lyek a szocializmus felépíté­sével kapcsolatos oktatási és nevelési feladatokat tartal­mazzák. csak abban az eset­ben valósulhatnak meg, ha a pedagógusok a nevelés célfának' világos tudata mel­lett megfelelő elméleti és módszertani felkészültséggel rendelkeznek. Az általános iskolában tanító pedagógu­sok számára ezért nyújt igen hasznos segítséget a Módszertani Közieménvek, mert az általános iskolát egységes egészként felfogva, mondanivalóiát az általános iskola egészére koncentrálva nyúit elmé'eti és gyakorlati segítséget olvasóinak AT és jjyakoj.. lat összekapcsolása megfelelő módszertani eljárások útján, különböző tantárgyak óra­elemzéseinek kapcsán, az oktatás és nevelés egységé­nek szemléletes bemutatása, a jellemzői a módszertani lap cikkeinek és tanulmá­nyainak. Ez a magyarázata annak, hogy közkedveltté vált a pedagógusok között, s egyes példányszámai Szeged és a megye határain túl eljutnak az ország minden részébe. A Köznevelésben, a Műve­lődésügyi Minisztérium fo­lyóiratának múlt év októberi számában, mint a „vidéki la­pok között legrangosabb fo­lyóiratot" értékelték a Mód­szertani Közleményeket, „melyben megjelenő mód­szertani cikkek aktualitásá­ról alig lehet vitatkozni". A folyóirat szerkesztő bi­zottsága legutóbbi ülésén összegezte az eddig megje­lent cikkekkel és tanulmá­nyokkal kapcsolatos vélemé­nyeket és elsődlegesen a fo­lyóirat olvasóinak igényeit figyelembe véve határozta meg az 1964-ben megjele­nésre kerülő öt szám szer­kesztési elveit. Ami a folyó­irat írói gárdáját illeti, már az elmúlt években is egyre több szegedi és Csongrád megye számos iskolájában tanító pedagógus kapcsoló­dott be a lap munkájába, számolt be kísérletező mun­kájáról. hasznos tapasztala­tairól. Igen jó lenne, ha mi­nél több pedagógus kihasz­nálná azt a publikációs le­hetőséget, amit a folyóirat biztosít. A M*TTTE. város művelődésügyi szervei és szakszervezeti bizottságai je­lentős segítséget nyújtanak a folyóiratnak, felismerve a Módszertani Közlemények jelentőségét a pedagógusok továbbképzésében, az' általá­nos iskolákban folyó oktató­nevelő munka színvonalának emelésében. R. B. nyl eredményekről, illetve évtől Hódmezővásárhelyen is az egyetem elvégzéséről bizo- működik. nyítványt kapnak. Ennek IV Kétéves művésxtagozat. törvényes elismerését 1088/ célja, hogy a művészeti 1957. sz. kormányrendelet dolgozók (írók, művészek; biztosítja. rendezők, dramaturgok, kép­Jelentkezhetnek azok akik: zőművészek, zeneművészek — Egyetemi, főiskolai, kö- «tb.) a különböző művészeti zépiskolai végzettséggel vagy ágak oktatói részére filozó­ennek megfelelő általános fiai. esztétikai tudományos műveltséggel rendelkeznek, ismereteket nyújtson. — megfelelő marxista— A hallgatók két év alatt leninista előképzettséggel dialektikus és történelmi ma­bírnak, terializmust, illetve marxis­— más iskolának nem hall- ta-esztétikát tanulnak. A gatói és van a tanulmányuk tantárgyakból félévenként folytatását engedélyező or- kell vizsgázni. A művészeti tagozat felvé­teli feltételei azonosak a hároméves tagozaton előírt feltételekkel. A jelentkezők felvétele a felvételi bizottság döntése alapján történik. * Az esti egyetem minden tagozatán a tanév szeptem­ber 7-tői június 30-la tart. Hetenként, illetve kétheten­ként meghatározott nanom előadás valamint osztályfog­lalkozás van, amelyen a rész­vétel kötelező. Valamennyi tagozatra, pár­vosi igazolásuk. A hároméves tagozat hall­gatói lehetnek, akik a fenti feltételekkel rendelkeznek és sikeres felvételi vizsgát tet­tek. Felvételi vizsga anyaga: A marxizmus—leninizmus alapjai című tankönyv egyes fejezetei. Jelentkezni lehet a szege­di, hódmezővásárhelyi, ma­kói, szentesi tagozatokra. II. Kétéves szakosított ta­gozat. Jelentkezni lehet: filozófia, politikai gazdaságtan, nem­zetközi munkásmozgalom ta- tonkivüliek is kérhetik fel­gozatokra A szakosított tagozat célja, hogy felsőfokú ismereteket nyújtson — párt tömegszer­vezeti, gazdasági, állami ve­zetőknek, továbbá, hogy a filozófia, a politikai gazda­ságtan és a nemzetközi mun­kásmozgalom oktatásra fel­sőfokú pártpropagandistákat képezzen. A tanulmányi idő alatt a hallgatók félévenként vizs­gáznak, tanulmányaik befe­jeztével a 17/1963. korm. sz. rendeletnek megfelelően ál­lamvizsgát tehetnek. Az ál­vételüket. A tandíj egy évre 170 fo­rint. A pályázatot az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemére, a szentesi, a ma­kói, a hódmezővásárhelyi kihelyezett tagozatokra kell beküldeni 1964. április 20-tg. A Jelentkezés az egyetem ál­tal kibocsátott kérdőíven tör­ténik, beszerezhető az illeté­kes járási, városi pártbizott­lamvizseák letételével a hall- ságokon és az esti egyete­gatók főiskolai érvényű ok- men. (Ugyanitt a jelentké­Ievelet kapnak. 25k a felvételi vizsgával kap­-ifr feiviugo­egyetem hároméves, illetve sltást kaphatnak.) kétéves művészeti tagozatot, A jelentkezés március 16­rártiskoaiátköérikfgiktá£ói áphiu ezeknek megfelelő előkép- MAGYAR SZOCIALISTA zettséggel rendelkeznek. MUNKÁSPÁRT — más iskolának nem hall- CSONGRÁD MflEGYEI gatói és a tanulmányok foly- BIZOTTSÁGA Vasárnap, 1964. március 15. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents