Délmagyarország, 1964. március (54. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-13 / 61. szám

Szín fazék fa szerelek Frantz von Gerlach: Várady Szabolcs Villám G^ör^ A hét len jobbja: Kapunyitás előtt Amikor megjelenik a szirén Frante von Gerlach, Sartre Altona foglyai című drámájának főhőse, már nagyun sokat tudunk róla. De korántsem mindent, s éppen a leglényegesebbet nem: miért bújt el, miért zárkózott el 13 évig az emberele elől. A színésznek, aki ezt a szerepet jálssza, az a fő feladata. ho® megma®arázza, megvilágítsa ennek a menekülésnek az okait. Várady Szabolcs játékát, aki másod-szereposztásban s'.erdán mutatkozott be Frantz szerepében, azért tartjuk értékesnek, mert kielégítő választ adott erre a kérdésié, a dráma fő problémájára. Noha a szerep alkatilag nem a legideálisabban felel meg egyéniségének, mégis — vagy éppen ezért — dicsérendő hiteles, meg®őző, sokszínű, árnyalt játéka. Alakításában mindenekelőtt az tetszett, ho® fokozatosan, lépcsőzetesen épült fel. A művész — na®on helyesen — nem akart mindent egyszerre és azonnal megmutatni a figurából. A kép azonban, ami a nézőben az előadás végére kiaiakult, teljes cs meg®őző, s amennyire csak lehet, világos és érthető is. Korrekt, szép Frantz alakításának tapsolt szerdán este az Altona foglyai előadásának közönsége. S iií fii^u | Láng az utcákon Mi történik akkor, ha e® olyan angol ®árban, ahol alig dolgozik néger, a szakszervezet e® négert javasol munkavezetői állásra? És mi történik akkor, ha e® angol lány néger tanártársához akar feleségül menni? Kiderül, hogy mindkét esetben — mint ezt ez a színes, szélesvásznú angol film elmondja — fel lein gólnak a szenvedélyek, emberek csapnak össze a gyárban ró a családban is. A problémákat az teszi élessé és felfokozottá, ho® az a fehér lány. aki a néger tanéit szereti, éppen annak a szakszervezeti vezetőnek a lénya, aki az üzembon a leginkább és leghatározottabban szorgalmazza a néger kinevezését Amikor Jacko Palmer, a szakszervezeti vezető megtudja, ho® a lánya mit akar, hirtelen válluigba kerül, s ennek, továbbá felesége ösztönzésének hatására, aki valósággal retteg, iszonyodik a ve®esházusságtól, Vnindent megpróbál. hio® lebeszélje lányát és a néger fiút a tervezett lépésről. A film becsületes és őszinte'. Roy Baker, a rendező nyilván nem azért ábrázolta ilyen sokszínűen, több szempontból a faji kérdést. mintha álláspont ja nem lenne elég határozott ró következetes. A probléma bonyolultságát, a megoldás nehézségeit akarta megmutatni. Azt, ho® milyen erősen élnek még az emberekben az előítéletek, a régi gondolkodás nyomai, s ez még azoknál is jelentkezik, akik politikailag a faji e®enlőség hívei. Az sem kétséges, ho® a rendező elítéli ezt a magatartást, s arra törekszik filmjével, ho® ezen változtasson. Felépítésében, szerkezetében a ha®ományos megoldásokat követi a film. Amennyire Igényes a mondanivalóban, annyira nem törekszik újszerűségre a megjelenítésben. Sok részlete, jelenete határozottan színpadszerű. Ez a régies előadási stílus természetesen nem zavarja a nézőt a mondanivaló megértésében, legfeljebb a kommerszfilmek emlékét idézi fel. A szereplő színészek közül mindenekelőtt a szakszervezeti vezető szerepét alakító kitűnő John Aíiils erőteljes játékát ró a feleséget bemutató Sylvia Syms plasztikus szerepformálását emeljük ki. Hozzájuk képest a többiek halványaknak tűnnek. E sorok (rója Solti Mihály, regi szegedi labdarugó, többszörös válogatott, aki húsz éven át Játszott a magyar labdarúgás cl vonalában. A régi szegedi szurkolók még emlékeznek szereplésére, s jól ismerik ma is, mint labdarúgó szakembert. Gondolom, nem érdekte len a szegedi sportközvélemény számára, ha a most induló új labdarúgó évad előtt beszélünk a mindig időszerű problémáról: ho®an áll a magyar, s ezzel együtt a szegedi labdarúgás helyzete. Sok vita, komoly sajtóbírálatok útmutató, oktató közlemé nyek, rádió, televíziós és kerekasztal konferenciáit hang zottak el az utóbbi időben, ezek mind az önzetlen segítés céljait szolgálták. Közeleg az űj világbajnok ság, ahol nekünk is helyt VSE birkózóversenyzője a te. rületi szabadfogású bajnokságon a váltósúlyúak csoportjában győzött. A „vizesek" - versenybírót tanfolyamon A vízisportok, is, mint a legtöbb sportág idényhez van kötve. Sajnos a havas Tisza-part még nem előhírnöke a tavasznak, és ezért ••vizeseink* a tornatermekben készülnek fel a versenyekre. Nemcsak a sportolók, hanem a versenyek irányítói, rendezői sem aludták át a telet. Bírói tanfolyamon vettek részt. A kezdők megismerkedtek az elméleti résszel, amelyből a napokban mindannyian sikeresen vizsgáztak. — Gyakorlati vizsgájuk az idépynyitó versenyen lesz — mondta előadójuk, Soós István, akiben a SZEAC-evezősök edzőjét ismertük fel. — A kajakos és kenus versenybírókat társadalmi munkában oktatom. Szívesen végzem ezt a munkát, sőt bevallom, némi kis érdekből is. Eddig u®anis mindegyik "versenyen bíráskodtam, de most már elérkezettnek látom az időt arra, ho® a fiatalok átvegyék tőlünk, idősebbektől a bírói zászlót... E®szer már mint néző akarok részt venni a versenyeken, Elmondhatom, hogy sportágunk negyvennégy bíróval rendelkezik, ró ez a létszám elég a legnagyobb versenyekhez is... Nekünk azonban más a véleményünk erről. Már mint a visszavonulásról... Szinte bizonyosak vagyunk benne, Soós Istvánt ott látjuk majd a nyári melegben a Tisza közepén, az öreg halászladikban, amint a versenyzők fordulását ellenőrzi. Mert akinek a sport a szívü®e, az nemigen tud leszokni róla... Csengeri József =S==0=R=0=K=B=íl=N= Kalmár György, hajdani szegedi labdarúgó, az 1941— 42. év NB l-es gólrekordere a jövő héten elutazik Burmába (volt' Hátsó-Indiába), ahol állami edző lesz. Kalmár e®előre egyéves szerződést köt, de lehet, ho®' még továbbra is Burmában marad. Féleségével együtt utazik el, és az utat repülőgépen teszik meg. * A SZEAC labdarúgú-csaI pata még ezen a héten le| igazolja Künstlcr Emilt. A tehetséges játékost a Zalaegerszegi TE kiadta, és ezért féléves várakozás után vasárnap már védhet, ő lesz a második csapat kapusa. Popov József, aki a katonaságból jött a SZEAC-hoz. szintén átigazolás alatt van. és a harmadik bajnoki mérkőzésen, a Csepel ellen játszik. * Ma lesz a Szegedi Spartacus—Szegedi Ruha®ár megyei bajnoki tekemérkőzés a ruha®ári pályán délután 5 órai kezdettel. Papp László ma mérkőzik A bécsi Stadthalléban Papp is nehéz dolga lesz, mert ezLászló ma ismét szorítóba úttal először nem lehet vele áll. Ellenfele, az angol Harry , r ,, ... . Scott már sok értékes győ- edzoje' Adter Zsigm°nd' zelmet ért el. Háromszoros Illert az idős mestert a naolimpiai bajnokunknak azért pókban megoperálták. A fiatalok, akik házasságot akarnak kötni: Johnny Kckka, a jamaicai néger fiú és Brcnda de Banzie. a szakszervezeti vezető lánya i Uri muri Régi na®sikerű magyar film ez. Felújítása nyilvánvalóan elsősorban azért lehet érdekes, mert a nézők kiváló alakításokat láthatnak benne. Maga a történet ismerős. Móricz Zsigmond regényét na®on sokan olvasták mér, sokan látták a regény színpadi átdolgozásét a Ssegedi Nemzeti Színház évad eleji előadásain is. De ha valaki nem kíváncsi a történetre, a színészi játék azért még érdekelheti, hiszen olyan kitűnő színészeket láthat ebben a filmben, mint Mészáros Ági. Deák Sándor, Szörényi Éva, Tompa Sándor és Rajnai Gábor. szabad kapacitást keresünk csővazas heverők, fotelok, székek kereteinek, oldalainak. lapjainak gyártására. „Anyagot ml adunk" Fémbútor és Drótszövetgyár. XIV. Fogarasl út 5. Bánkúti 297—113 2095/Bp. Tavaszi kabát es kosztümvásár „MODELL boltban SZEGED, KÁRÁSZ UTCA 8. ff "Jelena* tavaszi kabát 700,— Ft "Marica* tavaszi kabát 500,— Ft "Anita« tavasa kabát 1360,— Ft - Vár kon y* tavaszi kabát 1440,— Ft "Tweed* kosztüm újdonság 580,— Ft "Tayior* kosztüm újdonság 530,— Ft Kosztüm, új fazon 794,— Ft "Fruzsi* orlon kosztüm 1110,— Ft és még számos modell-új donság várja kedves vásárlóinkat 0 kell majd állnunk. Megvédenünk régi hírnevünket és visszahódítanunk a világranglistán korábban birtokolt helyünket. Örömmel vettük Baróti Lajos szövetségi kapitánynak február 24-én Szegeden tartott beszámolóját, amelyben a többi között módszertani (edzési) hibákról es hiányosságokról beszélt. Magunk is látjuk, hogt a magyar labdarúgás imporcrmjk aarssra agat: j •BI S^iftSB HEBÜfti L •ruxi 6WÍK5HW HBff* üíífisrfifcróS RMB3 cUBt CMK tált egy újszerű stílust, mely nek általános jellemzői a körömpasszok, oldalpasszok, hátra játszás, nagy területen való forgolódások, körülményes támadásfeléoités, a szélsőjáték lehetőségeinek ki nem használása, a túlzott emberre állás stb. Miért volt szükségünk erra a nekünk ;degen stílusra? Miért nem tarthattuk meg azt a stílust, amgllyel például a magyar labdarúgóválogatott Londonban 0:3 arányú vereséget mért az otthonában 100 év óta veretlen angol válogatottra? Erre könnyen lehet felelni: akkor a magyar válogatottban olyan klasszisé játékosok szerepeltek, mint Hidegkúti, Eozsik, Puskás, Kocsis és Czibor. Az elmúlt években olyan stílust kellett kialakítanunk. amelyet a rendelkezésre álló garnitúrával — ú® aho® — alakalmazni tudtunk. Ezt a braziloktól láttuk a világbajnokságon azzal a különbséggel, hogy ők ezt a játékformat magas, kifinomult játéktechnikával alkalmazták. Ehhez a mi játékosainknak még ma sincs megfelelő technikai felkészültségük. 1 A* angolok a wembley-i 6:3-ból sokat okultak. Belekeverték régi stílusukba a tőlünk látottakat és 1963-ban a csehek ellen vívott mérkőzésünkön a tökéletes labdafuttatásos, szélsőjátékra . támaszkodó ®ors helycserés, kitűnő rugótechnikával végrehajtott, kevés húzásból álló támadó észfutbailt láttuk tőlük. Helyes, ho® tanulni és haladni akarunk. Úgy vélem, célszerű lenne megtartani a régi, jól bevált stílusunkat, játékszisztemánkat, és csak annyit modernizálni, amenynyire e stílus további csiszolására, fejlesztésére múlhatatlanul szükség van. Ehhez azonban feltétlenül magas technikai felkészültség szükséges, vagyis olyan játókintelligencia, mint amivel annak idején Hidegkútiék rendelkeztek. Arra kell tehát törekedniük az edzőknek ho® a rendelkezésre álló játékosállományt a lehető legmagasabb technikai tudásra és kiváló rugótechnikára tanítsák meg. Edzőink általában az edzési időnek legfeljebb 20 százalékát fordítják a technika tanítására ró ®akorlására ró 00 százalékot a többi ®akorlatokra. Ebben a 80 százalékban jelentős rész a kondíció növelése, ami helyes u®an, de mit ér a na® kondíció, ha ha nincs jó futball? A jó kondíció sokszor arra való csak, hogy a meddő küzdelem a játékosok a szoros emberfogás örve alatt egymást rugdossák és a közönség a futballból semmit nem lát, csak a bíró sípját hallja, amelynek eredménye a sok gólszegény 0:0-ás eredmény. A szövetségi kapitány szerint edzőinx r.unkájában már csak emlékként él a szélsőjáték fontossága. Igen kevés a jól képzer; szélső játékos. A magyar válogatott csapat sem rendelkezik ezen a posztokon megfelelő tartalékoki I. Ha történetesen Sándor va® dr. Fenyvesi valamely oknál fogva nem játszhat, nincs hozzájuk még megközelítőleg se hasonló játékos. Az olasz, francia, ava® az NDK válogatottja öt-hat azonos tudású szélsőjátékost tud sorompóba állítani. Ho® e® csatársor eredményes játékában milyen tontos a szélsők szerepe/ példa erre az angol ifjúsági csapat IegutóDbi fegyverténye az- 1963. évi UEFA tornán. Itt az angol ifik a tornát kapott gól nélkül, nagyarányú adott góllal .íyertéK meg. Volt két ragyogó technikájú, gyors, gólerős szélsőjük, akik közül a jobbszélső számtalanszor úgy viharzott el a vonal mellett, mint egy rakéta. Pillanatok alatt a védelem mögé került (s ezen van a hangsúly!) és egymaga képes volt az elölről alig bevehető négytagú betonvédelmet „szétszórni". Nyugodt lelkiismerettel állítom, ho® a mai stílus maradéktalan gyakorlása ró sikeres felhasználása érdekében igenis döntő módon a technikát kell tanítani labdarúgóinknál. Tudatossá, eredményessé, hasznossá kell tenni egy csatársor munkájában a szélső szerepét. Vissza kell térni az egyből való, tértölelő, kevés húzásból álló, ®ors helycserés, technikái támadó ész-futballhoz! A tatai edzőtáborban végzett munka ráak alapja legyen a technika eltulajdonításának és ®akorlásának. Feltétlenül több gondot kell fordítani az e®éni edzésekre, vagyis mindenből csak annyit végeztetni, amennyi feltétlenül szükséges, nehogy bekövetkezzék az a bizonyos „labdaundor", hanem e helyett mindenkor megmaradjon a mérkőzésekre feltétlenül szükséges „labdaéhség". Meg kell változni annak a ferde morálnak, amely ma még sok játékosban él. Fe®elmezetlenséget, könnyelmű magatartást, kilengéseket nem szabad eltűrni. Követeljük meg a pályán a teljes erőbedobást, hiszen ezt a célt szolgálja az új prémiumrendszer is, • amely közvetlen anyagi érdekeltséget biztosít a játékosnak. A SZEAC-nál is sok még a tennivaló, de bízom a jelenlegi edzőben és a szakosztály vezetőségében, hogy mindannyiunk megelégedésére kialakítja a SZEAC jövő csapatát, amelyben különös gondot fordít a csatársor támadó jellegére, a két szélső folyamatos támogatásával annál is inkább, mert dr. Boros és Arató személyében megfelelő játékosok állnak rendelkezésre. A kialakított csapatot ha®ja az edző öszszeforrni jóban, rosszban, mert az összeszokottság nehéz feladatok megoldásánál is sok többletet jelent. A SZEAC csapata az elmúlt ősszel már rátért kissé arra az útra. amelyet célszerű lesz a jövőben is követnie, mert ez az alapja a jövő fejlődésének. Úgy érzem, a közelgő idény igen érdekesnek és küzdelmesnek ígérkezik. Reméljük, ho® a SZEAC csapata jó hozzáállással és játékkal, lelkesedéssel párosult sportszeretettfel ott lesz az NB I éllovasai között. Erre minden adottsága és lehetősége megvan. Ezt várjuk az alacsonyabb osztályban játszó csapatainktól is. Minden itthoni mérkőzésen szeretnénk őszinte szívvel és lelkesedéssel kiáltani: „Hajrá, Szeged!" Solti Mihály DÉL-MAGYARORSZÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei es Szeged városi bizottságának lapja. Megjelenik Hétfő kivételével mindennap. Szerkeszti a szerkesztő Olzottság Főszerkesztő: ar. r.fikiis Zoltán Szerkesztőség: Szeged. Magyar Tanáeeköztár. saság útja 10. Telefon: 35-35. 30-93 Éjszakai telefon: 35-00 Kiadja a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Kovács László Kiadóhivatal: Szeged. Magyar Tanácsköztársaság útja 10. sz. Telefon: 35-00. 31-10. (Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza.) A lapot nyomla » Szegedi Nyomda Vállalat Szeged Kárász u 9 INDEX !5 05? Teriesztlk a Csongrád megvei postahivatalok Előfizetést díj egy hónapra 12 Ft Előfizethető Bármely postahivatalnál éo kéje besi tőnél. 6 OEL-MAGYARORSZAG Pénk*' 196A március 13-